Kezdőlap Címkék Bulgária

Címke: Bulgária

Bulgáriában már nyomoz korrupció után az Európai főügyészség

Letartóztatták egy város polgármesterét, és 28 házban és lakásban házkutatást tartottak az Európai Főügyészség kezdeményezésére az Európai Unió legkorruptabb országában.

A Transparency International szerint Bulgária érdemelte ki az első helyet a korrupciós listán, az ezüstérmen Magyarország és Románia osztozik. Egyúttal az is kiderült, hogy ez a három állam a legszegényebb az Európai Unióban. Az uniós pénzek lenyúlása a maffia kedvenc foglalkozása Bulgáriában, ahol a politikai elit szorgosan segédkezik ebben. Orbán Viktor politikai barátja Boriszov, sokszoros miniszterelnök, a keresztapa szerepet játssza. Ehhez a gyakorlatot már kora ifjúságában megszerezte amikor az utolsó kommunista diktátor, Todor Zsivkov személyi testőre volt. Az állambiztonsági múlt szépen kamatozik manapság is.

Bulgáriában az uniós pénzek 15%-át a maffia nyúlja le – állapította meg a demokrácia tanulmányozásának központja Szófiában. A jeles intézmény valószínűleg alábecsülte a valós helyzetet.

Mi után vizsgálódik most az Európai Főügyészség Bulgáriában? 241 millió eurót kapott Bulgária egy vasútvonal korszerűsítésére, és ebből sok landolt magán zsebekben. Éppúgy mint annak a 130 millió eurós programnak az esetében, melyet Brüsszel abból a célból adott Bulgáriának, hogy korszerűsítsék a lakások és a házak szigetelését.

Miért csak most vizsgálódik az Európai Főügyészség?

Mert Bulgária veterán főügyésze, Boriszov ex miniszterelnök régi cimborája, Ivan Gesev minden eszközzel akadályozta az Európai Főügyészség munkáját. Minthogy maga is részese volt a korrupciós hálózatnak, ezért nem sürgette a vizsgálatot. Gesevet júniusban sikerült leváltani, így vált lehetségessé a nyomozás a korrupció után Bulgáriában.

Letartóztatták egy kisváros polgármesterét, aki hamis jelentést küldött az uniós pénzek felhasználásáról. Őt 5000 eurós óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Ez a vizsgálat nyilvánvalóan csak a kezdet, és nagy kérdés, hogy eljut-e a politikai elit szintjére: indul-e korrupciós nyomozás Boriszov ex kormányfő vagy Gesev ex főügyész ellen?

És nálunk?

André Goodfrend, az USA budapesti nagykövetségének egykori ügyvivője könyvet publikált tapasztalataiból. Az Élet és Irodalomban ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy “korrupció mindenütt van” – tehát nem ez izgatja az Egyesült Államokat a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban, hanem az, hogy “nem vizsgálják ki ezeket a jelenségeket.”

Polt Péter főügyész – Ivan Gesevhez hasonlóan – minden vizsgálatot megakadályoz, ha a korrupció a hatalmat érintheti.

Ennek ellenére indultak korrupciós vizsgálatok Magyarországon, de minden bizonnyal azután, hogy a hatalom erre engedélyt adott. A korrupció elleni harc Kínában a tisztogatás egyik fő eszköze, amely azt is lehetővé teszi, hogy bűnbakokat kreáljon a frusztrált közvélemény számára. Magyarország nem véletlenül nem lépett be az Európai Főügyészségbe: Orbán Viktor ezt a szuverenitás védelmezésével indokolta.

Lopni  csak a nemzeti szuverenitásra hivatkozva lehet igazán hatékonyan hiszen a piros-fehér-zöld ködfüggöny szinte mindent elfedhet a nemzeti együttműködés elitjének korrupciós ügyeiből.

A külvilágot nehezebb félrevezetni mint a hazai közvéleményt, Brüsszel ezért tartja vissza az eurómilliárdokat. Emiatt ugyanis Orbán Viktor pénzzavarba kerülhet: nem tudja egyszerre finanszírozni hűséges oligarcháit és a kisembereket, akiknek a sok millió szavazatát szánalmasan olcsón lehet megszerezni. Brüsszelben és Washingtonban abban bíznak, hogy a magyar átlagpolgár szigorúbban ítéli meg majd Orbán Viktor rendszerét, ha világossá válik előtte: míg ott fönn tovább gazdagodnak, ott lent, a döntő többség nem kap semmit. Amíg azonban az ellenzék nem tud életképes alternatívát kínálni, addig Orbán Viktor nyugodtan üldögélhet a karmelita kolostorban mondván: vagy én vagy a káosz! Másképp fogalmazva: még mindig “a nemzeti együttműködés korrupt rendszere a kisebbik rossz” – mondják a fideszesek.

A bolgár elnök azt mondta, hogy Ukrajna „ragaszkodik a háborúhoz”, és Európa „mindent fizet”

Az orosz invázió kezdete óta Rumen Radev a Kreml álláspontjához közel álló álláspontokat képvisel. Gyakran használja a „konfliktus” szót a „háború” helyett, kijelenti, hogy ellenzi a fegyverek biztosítását Ukrajna védelmében, sőt még a szankciók megszavazása ellen is felemelte hangját – olvasható a z ukrán pravda.ua honlapon. 

Az eddig a „semlegesség” álláspontjára helyezkedő Rumen Radev bolgár elnök kijelentette,

„Ukrajna ragaszkodik a háború folytatásához, de egész Európa fizeti a számlákat.”

Mintha ezt már hallottam volna valahol. Ja, egy másik oroszbarát „békepártitól” valami Orbán nevű diktátor címre pályázó, de sokkal inkább maffiavezérré avanzsált miniszterelnöktől. Ő aztán igazán azonnal békét akar. Kerül amibe kerül! Mármint nem neki, hanem Ukrajnának!
Azért ebből a szempontból Bulgária szerencsésebb, mint mi ott a hatalommal nem rendelkező elnök „orosz békepárti”, míg nálunk ugyan köztársasági elnöknőnk egyívású a miniszterelnökkel, akkor is, ha most Kijevbe is ellátogat.

Radev tárgyalásokat kér Kijev és Moszkva között, valamint a háború békés megoldását. Legutóbb Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szófiai látogatása során igyekezett Kijev álláspontját megértetni az elnökkel. Zelenszkij  megindokolta az ukrán álláspontot álláspontot, miszerint a háborúnak egyetlen békés megoldása lehetséges, ha Ukrajnát minden orosz haderő elhagyja. Szóval Radev jobban teszi, ha orosz barátait próbálja meggyőzni.

Bulgária a NATO és az Európai Unió tagja már kétszer küldött katonai segélyt Ukrajnának. Az első tételt az ideiglenes kormány küldte, amelyet a parlament határozata kötelezett erre. Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök Radev legutóbbi kijelentéseit kommentálva kijelentette:

„Az Orosz Föderáció jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak biztonságára, valamint az euro-atlanti térség békéjére és stabilitására. Bulgária nemzeti érdeke, hogy véget vessen a háborúnak, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajnából, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, mi pedig a NATO által Vilniusban elfogadott regionális tervekkel teljes összhangban építsük ki védelmi képességeinket.”

Ukrajna szófiai nagykövetsége is visszautasította Radev szavait. A diplomaták hangsúlyozták, hogy Ukrajna békére törekszik, és mindent megtesz ennek elérése érdekében.

„A megtámadott Ukrajna hibáztatása a folyamatban lévő háborúért az egyik leggyakoribb tézis, amely az orosz propagandát és a hibrid hadviselést támogatja Európában”

– áll a közleményben.

A nagykövetség hangsúlyozta, hogy Ukrajna védelmi felszerelésekkel való ellátása nem vezet az áldozatok számának növekedéséhez és pusztításhoz, hanem éppen ellenkezőleg, több hétköznapi állampolgár életének megmentését teszi lehetővé.

A bolgár miniszterelnök mindezt megértette, vajon a miénk mikor fogja?

Magyar bérek a mélyponton

Csak Bulgáriában és Romániában olcsóbb a munkaerő  mint Magyarországon az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint tavaly az átlagosan egy alkalmazott foglalkoztatásának ára óránként  32,8 euró volt.

Az Európai Unióban mostani árfolyamon számolva 13.600 forint  az alkalmazotti átlagkereset. Mennyi volt ez Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében? 10,4 euró vagyis mai árfolyamon számolva 4.300 forint. Romániában 8,5 euró, Bulgáriában 7 euró.

Ki van az élvonalban? Dániában a legdrágább a munkaerő: óránként 46,9 euró, Luxemburg a második 43, Belgium a harmadik 41,6 euróval. Szlovénia, Csehország és Szlovákia is sokkal jobban áll, mert a munkavállalók költsége egy órára 21,2, 15,3 illetve 14,2 euró.

Érdekes módon Matolcsy György erre a kínos adatsorra nem tért ki amikor beolvasott a kormánynak a parlamentben. Miért nem?

Az alacsony munkabérek jelentik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapját

Magyarország azzal tud külföldi tőkét vonzani, hogy olcsón képes viszonylag jólképzett és fegyelmezett munkaerőt biztosítani az Európai Unión belül. Ezt Orbán Viktor és Matolcsy György épp azzal éri el, hogy szisztematikusan leértékeli a forintot vagyis a külföldi munkaadónak a magyar munkavállaló kifejezetten olcsónak számít még akkor is, ha forintban emelkedik a bére.

Óriási a politikai előnye is ennek hiszen, ha a munkavállaló nem tud tisztességesen keresni, akkor teljesen ki van szolgáltatva az államnak , amely gyengén működő egészségügyet, oktatást vagy szociális hálót üzemeltet, de ezt “ingyen” teszi. Az átlagos magyar munkavállaló nem tudja megfizetni a magánnyugdíjpénztárat, a privát egészségügyet vagy oktatást. Ha valakinek az egzisztenciája az államtól függ, akkor számára a szervilis alkalmazkodás a túlélés záloga. Erre alapozza a rendszerét Orbán Viktor, és természetesen nemcsak ő hanem Sziszi tábornok Egyiptomban, Erdogan elnök Törökországban illetve Vlagyimir Putyin Oroszországban. Demokratizálni ezeket a rendszereket jóformán lehetetlen, mert az államfüggő többség nem képes megélni a piacon. Jól látszott ez az arab tavasz kudarcán amikor amerikai támogatással vezették előbb be majd ki a demokráciát Egyiptomban és Tunéziában.

Brüsszel ne adjon pénzt a Putyin barát Orbán kormánynak

0

Az amerikai Foreign Policy egy friss tanulmánya sürgeti, hogy Orbán Putyin barát kormánya ne kaphasson pént Brüsszeltől. Magyarország és Szerbia jelenlegi vezetői egyértelműen Putyin kottájából játszanak. Ez pedig ellentétes a NATO és az EU érdekeivel. Magyarország megrendszabályozását javasolják, Szerbia esetében pedig azt, hogy Brüsszel állítsa világos választás elé a nemrég újjáválasztott Vucsics elnököt: az EU vagy Putyin! A kettő együtt nem megy!

A Foreign Policy üdvözli azt, hogy a választások másnapján Ursula von der Leyen közölte: megindítják a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. A lap szerint nemcsak átmenetileg kellene felfüggeszteni az uniós pénzek kifizetését hanem mindaddig nem kéne átutalni az eurómilliárdokat amíg az Orbán kormány nem változtat Putyin barát politikáján. Ez nemcsak Ukrajna esetében mutatkozik meg egyértelműen hanem a Balkánon is, ahol az Orbán kormány diplomáciája Putyin érdekeit segíti elő.

Berlin lépéskényszerben

A Foreign Policy szerint a német kormánynak a sarkára kellene állnia: a magyar kormánnyal szemben világossá kellene tennie, hogy a jogállami normák megsértése súlyos szankciókkal jár. Ha ugyanis Berlin nem cselekszik, akkor más tagállamok is követhetik Orbán Viktort a jogállam leépítésének útján. Ugyancsak Berlinnek kellene figyelmeztetnie Szerbiát arra, hogy törlik uniós tagjelöltségét, ha nem csökkenti az együttműködést Putyinnal. Mindkét államot figyelmeztetni kell a Moszkvával és Pekinggel való együttműködés kockázataira.

Ez persze amerikai álláspont.  Maguk a németek is sokáig jó kapcsolatot ápoltak Moszkvával és ma is arra törekszenek, hogy ne rontsák az együttműködést Pekinggel. Az USA ugyanis olyan alternatívát kínál, amelyben az EU-nak csak a másodhegedűs szerep jutna. Ráadásul drágán. Németországnak 240 milliárd euróba kerülne, ha lemondana az orosz energiáról. Ez kicsit túl nagy ár az USA barátságáért.

Washington hozzon szankciókat a Fidesz vezetői ellen!

Ezt sürgeti a Foreign Policy a választások után. A lap szerint a magyar kormánnyal meg kell értetni, hogy geopolitikai nézetei összeegyeztethetetlenek a NATO tagsággal. Szankciókkal kellene sújtani a Fidesz vezetőket és a kleptokratákat! – sürgeti a Foreign Policy. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó korábban már többször is úgy nyilatkozott, hogy

a korrupció leleplezésével lehet meggyengíteni vagy épp megbuktatni az autokrata rendszereket.

Példaként felhozta Malajziát. New Yorkban a nemzetközi korrupciót vizsgáló ügyészség vádolta meg több milliárd dolláros korrupcióval az akkori miniszterelnököt. Malajzia főügyésze kapásból közölte: nincs ok vizsgálatra! A lavina megindult: a választásokon megbukott a miniszterelnök. Az új főügyész szerint rengeteg volt ok lett volna a vizsgálatra. Első perében az ex miniszterelnököt 12 év fegyházra ítélték korrupció miatt.

Hasonló recepttel kísérleteznek Bulgáriában, ahol sikerült megbuktatni Boriszov miniszterelnököt. Utóda, a Harvard egyetemen végzett Petkov szeretné börtönbe juttatni korrupt elődjét, de funkcióban van még a régi főügyész, aki mindent megtesz azért, hogy Boriszov elkerülje a korrupciós vizsgálatot. Ez neki is létérdeke, mert nem szeretne az ex miniszterelnök zárkatársa  lenni.

Mindkét esetben választáson bukott meg a korrupt kormányfő. Magyarországon viszont győzött a választáson méghozzá meggyőző fölénnyel. Ezért valószínű, hogy mind Washingtonnak mind Berlinnek kompromisszumot kell kötnie Orbán Viktorral. Aki szintén kényszerhelyzetben van hiszen tartósan nem tudja üzemeltetni a nemzeti együttműködés rendszerét az uniós euró milliárdok nélkül.

Az európai ügyészség célkeresztjében a bolgár Orbán

Az Európai Unió legkorruptabb államában az ügyészség kiengedte az előzetesből Bojko Boriszov egykori kormányfőt, aki megszakításokkal több mint tíz éven át vezette az államot. Ahol az ügyészség egyáltalán nem független, ezért nem csoda, hogy nem látott okot korrupciós vizsgálatra.

Csakhogy Boriszov utóda, Petkov miniszterelnök, aki a Harvardon végzett, komolyan veszi a küzdelmet a korrupció felszámolására. De tudja, hogy egyedül nem megy. Ezért számít Laura Codruta Kovesire, aki az európai ügyészség élén nagyon érdeklődik Bulgária iránt – írja a brüsszeli Politico.

A főügyész asszony első külföldi útja épp Szófiában vezetett még tavaly. Majd pedig újra Bulgáriába látogatott nem sokkal azelőtt, hogy Bojko Boriszov ex miniszterelnököt egy éjszakai kihallgatás során őrizetbe vették. Aztán az ügyészség elengedte, dehát a szervezet élén  az a főügyész áll, akinek a távozását Boriszovval együtt követelték a korrupció ellenes tüntetők. Ivan Gesev nyíltan szembeszáll a kormánnyal. Az egykori titkosszolgálati tiszt most hirtelen független lett amióta az új kormány vizsgálni szeretné a megelőző idők korrupcióját.

Hova tűntek az európai pénzek?

Ezt a kínos kérdést kívánja feltenni Laura Codruta Kövesi főügyész a bolgár Orbánnak. Bojko Boriszov rokonainak, barátainak és üzletfeleinek osztotta ki a legnagyobb részt. A maffia állam nem is nagyon titkolta, hogy az állambiztonság egykori tisztikara mentette át magát az új rendszerbe, ahol a régi módszereket használják. Nem ritkák a gyilkosságok sem. Igazában azonban mindenkit csakis a pénz érdekel. Épp ezen szálon akar lecsapni Laura Codruta Kövesi főügyész. Aki kiváló viszonyt ápolt az amerikai nagykövetséggel Bukarestben, és ezek a kapcsolatok minden bizonnyal meg is maradtak.

Putyin barátai eltűnnek hirtelen

Ausztriában előbb a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetőjét majd Kurz kancellárt buktatták meg a külföldi titkosszolgálatok. Hol van már Ausztria egykori külügyminiszter asszonya, akinek az esküvőjén Putyin még táncolt is?

Babis, Csehország ex miniszterelnöke Moszkvában végezte tanulmányait, és ifjú korában összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák állambiztonság között. A választási kampány hajrájában hirtelen régi-új korrupciós vádak kerültek elő amerikai forrásból. Brüsszel is újra vizsgálódni kezdett korrupciós ügyekben. Az amerikai és a német nagykövetség pedig rábeszélte a pártokat, hogy ne szövetkezzenek Babissal. Aki partner híján megbukott.

Szlovákiában azóta folyik a tisztogatás, hogy a Fico rendszer belebukott abba a botrányba, amely amiatt robbant ki, hogy egy korrupciós ügyekben nyomozó újságírót a hatalom megöletett a barátnőjével együtt.

Az arcképcsarnokból szinte csak Orbán Viktor hiányzik. Az oroszok eredetileg neki akartak kitüntetést adni – ki tudja, hogy miért? – de ő taktikusan Szijjártó külügyminisztert jelölte maga helyett. Aki így feláldozhatóvá vált. A probléma azonban fennáll: háború idején tolerál-e a NATO egy Putyin barát vezetőt az egyik frontországban? Orbán számára a változási kényszer óriási. Ő vígan el is árulná Putyint, de nyíltan ezt csak a választások után teheti meg. Hű hívei ugyanis nem tudnak olyan gyorsan váltani mint ő márpedig Orbánnak minden szavazóra szüksége lesz, ha meg akarja nyerni a választásokat.

Orbán menekülő útja

Szerbiában tárgyal a magyar miniszterelnök, aki egyenesen az ukrán határról érkezett oda. A hivatalos program szerint Aleksandar Vucsics szerb elnökkel Újvidéken felavatják a Budapest-Belgrád (kínai) vasútvonal egy szakaszát. Valójában azonban azt vitatják meg Putyin megmaradt barátai, hogy a kelet-nyugati szembenállás idején mihez is kezdjenek orosz barátságukkal.

Szerbia nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak így nyíltan felvállalhatja továbbra is az oroszbarát politikát, melynek nagy hagyományai vannak Szerbiában. Az orosz tőke máris megkezdte a Moszkvában bejegyzett cégek egy részének áthelyezését Belgrádba, ahol nem is titkolják: profitálni akarnak a háború nyomán kialakult gazdasági válságból. A szankciók által sújtott Oroszországnak Szerbia kiváló menekülő utat kínál miután a kapuk bezárultak Cipruson és másutt az Európai Unióban.

Hát én immár kit válasszak?

Vucsics szerb elnöknek tudtára adták Brüsszelben, hogy a tagjelölt államoktól is elvárják az oroszbarát politika befejezését, és súlyos hibának tekintik a szankciók kijátszását. Szerbia szeretne bekerülni az Európai Unióba, mert látja, hogy Szlovénia és Horvátország mennyit profitál ebből. Ugyanakkor nem akar és nem is tud szakítani Oroszországgal. Ha Belgrádban az orosz nagykövet megvádolná Vucsics elnököt, hogy azzal a NATO-val paktál, amely korábban a szerb fővárost is bombázta, akkor megrendülne a szerb államfő népszerűsége. Ezért Vucsics továbbra is kényes kötéltáncra kényszerül éppúgy mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök menekülő útja

Ha Orbánnak távoznia kellene a kormányfői posztról, akkor Szerbia menekülő út lehet, mert nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak vagyis nem kényszerülne kiadni Orbán Viktort. Orbán semmiképp sem szeretne úgy járni mint Bojko Boriszov, Bulgária ex miniszterelnöke. Akit korrupció miatt előzetesbe tettek, majd elengedtek. Az ügyészség szerint nincs elég bizonyíték a vádemeléshez. Minthogy Boriszov 2009 és 2021 között volt hatalmon – némi megszakításokkal – az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában, a bizonyítékok beszerzése kizárólag azon múlik, hogy mikor döntenek Boriszov sorsáról – Washingtonban.

Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség román vezetője kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Korábban Bukarestben az amerikai nagykövetség számtalan bizonyítékot nyújtott át neki a román elit korrupciós ügyeiről.

A budapesti amerikai nagykövetség  „adott esetben” szintén számtalan érdekes információval szolgálhat. Magyarország persze egyelőre nem tagja az európai ügyészségnek, de az vizsgálódhat magyar ügyekben akkor, ha azok más uniós államot is érintenek. A magyar kormány pénzügyi támogatása Romániában vagy Szlovákiában számtalan korrupciós kérdést felvethet „adott esetben”.

Ruszkik haza!

Ezt írta Németh Zsolt, veterán fideszes parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke. Meglehetősen egyertelműen utalva arra a fordulatra, melyet Orbán Viktor is végrehajthat a választások után. Orbán villámgyorsan árul el bárkit és bármit, de híveinek népes tábora lassabban mozdul. Időbe telt amíg az oroszellenes Fidesz szavazók átálltak Putyin barátainak táborába. Orbán tudja, hogy a háború miatt végképp célkeresztbe került az Egyesült Államokban. Putyint nyugodtan ejtheti miközben a keleti nyitás maradhat. Nem véletlen, hogy a szerb államfővel épp a kínaiak kedvenc programjánál, a Budapest – Belgrád vasútvonal avatásán találkozik Újvidéken.

Magyarország az EU második legkorruptabb állama

Azt mutatta ki az elmúlt évről a Transparency International, hogy csak Bulgária marad el mögöttünk ebben a kínos kategóriában. A pandémia mindenütt megnövelte a korrupció lehetőségét.

43 pontot ért el Magyarország a korrupciós listán, Bulgária 42-őt, Románia 45-öt. Dánia és Finnország áll az élen az Európai Unióban 88-88 ponttal. Az elmúlt tíz évben Magyarország korrupciós pont száma csökkent a leginkább: -12 pont! Ez furcsa fényben mutatja Orbán Viktor jelszavát, mely szerint Magyarország előre megy, nem hátra!

Európai ügyészség

Ezt az Európai Unió épp azért hozta létre, hogy csökkentse a korrupció lehetőségét. Világosan felismerte ezt a magyar kormány, amely nem lépett be az európai ügyészségbe, melynek élén az a Laura Codreanu-Kövesi áll, aki a román elit jelentős részét juttatta börtönbe Romániában. Emiatt elüldözték őt Romániából, amely tavaly még holtversenyben állt a korrupciós lista legalján az utolsó előtti helyen Magyarországgal.

Orbán Viktor előrelátását bizonyítja, hogy a magyar alkotmányba is beleíratta Szájer Józseffel: Magyarország nem léphet be az európai ügyészségbe! Szájer időközben lebukott, de az alkotmány még megvan, és csakis kétharmados többséggel módosítható.

Az USA a Magnyitszkij törvénnyel fenyegetőzik

A nemzeti együttműködés korrupción alapuló rendszerét nemcsak európai vizsgálat fenyegetheti hanem a New York-i ügyészség is, melynek felhatalmazása van olyan korrupciós ügyek vizsgálatára, melyek az Egyesült Államokat is érintik. Így buktatták meg Malajzia korrupt kormányfőjét, akit 12 éves fegyház büntetésre ítéltek.

Orbán Viktort valószínűleg kevéssé lelkesíti ez a perspektíva, ezért is tesz meg mindent a választási győzelem érdekében. Amíg Malajzia korrupt kormányfője hatalmon volt, a főügyész csak mosolygott azon, hogy az USA 4,5 milliárd dollárt keres rajta. Az elveszített választás után azonban megindult a jogi gőzhenger: Malajzia miniszterelnöke csaknem 1 milliárd dollárt fizetett vissza, de a perek nem álltak le. Még nejét is kikezdték korrupciós ügyekben.

Orbán Rachel családjával talán nem véletlenül  költözött Marbellara, bár Spanyolországgal van kiadatási egyezmény.

Tunézia diktátor elnöke, lopott vagyonával együtt Szaúd Arábiába menekült, ahol nem is zaklathatták noha hazája dollár milliárdokat követelt rajta.

Nem 5 hanem 17 millió áldozata van a pandémiának?

Érdekes fejtegetésbe kezdett a tekintélyes londoni Economist amely nem arról híres, hogy légbőlkapott hírekkel kábítja méltán széles olvasótáborát.

Hány ember halt meg a COVID 19 világjárvány miatt? Sok embert, aki meghalt a SARS-CoV-2 fertőzöttségben, soha nem tesztelik, és nem számítják be a fertőzés halálos áldozatai közé. Ezzel szemben néhány ember, akinek a halálát a COVID 19-nek tulajdonították, más betegségekben is szenvedtek, amelyek egyébként is véget vethettek volna életüknek. És mi a helyzet azokkal, akik megelőzhető okok miatt haltak meg a járvány során, mert a COVID 19 betegekkel teli kórházak nem tudták ellátni őket? Ha az ilyen esetek számítanak, akkor azokat olyan halálesetekkel kell ellensúlyozni, amelyek nem következtek be, de rendes időkben bekövetkeznének, például az influenza vagy a légszennyezés miatt.

Utánaszámoltak a hivatalos adatoknak amiből kiderült a legtöbb helyen véletlenszerűen írják össze a Covid áldozatokat. Véletlenszerű a szubnacionális helyekről érkező adatok. Például a tartományok vagy városok által kiadott statisztikák is, a világ 156 legalább 1 millió lakosú országa közül mindössze 84-ből sikerült adatokat szerezni a teljes halálozásról. Néhány ilyen hely rendszeresen frissíti adatait; mások csak egyszer publikálták őket. Ennek alapján jött ki a 12 milliós többlet, amely már hasonlít a spanyol nátha járvány áldozatainak a számához. Ezt ugyanis 20 és 50 millió közé teszik az egészségügyi statisztikusok, akik hangsúlyozzák, hogy az emberiség létszáma akkor még nem érte el a kétmilliárdot.

Hol tévednek leginkább?

Azokban az országokban, ahol a statisztika teljes mértékben a hatalomtól függ. Ezért az Economist szerint Indiában a járvány halottainak a száma tízszer annyi lehet mint amennyit a kormány bevallott. Oroszországban három és félszer többen halhattak meg mint ahányat hivatalosan elismernek.

Putyin a titkosszolgálatra bízta a járvány menedzselését, így a számok erősen kozmetikázottnak tűnnek a szigorú rendelkezésekhez képest. Azok közül az orvosok közül, akik rámutattak az anomáliákra, páran kiestek az ablakon Oroszországban.

Az Európai Unión belül Bulgária szerepel a legrosszabbul. Az Economist szerint a Covid halottak száma a duplája lehet annak mint amennyit bevallottak.

Mexikóban olykor hivatalosan is tízezrekkel módosítják a számokat, amely nem növeli a bizalmat a statisztikák iránt.

Brazíliában hivatalosan 600 ezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, de valószínűleg ennél jóval többen vannak, mert a külvárosok népe szenved a leginkább. Velük viszont alig törődik a jobboldali populista Bolsonaro rendszer. A nyíltan vírus és oltás szkeptikus elnököt a szenátorok bíróság elé kívánják állítani mondván, hogy elsősorban ő a felelős azért, hogy ilyen sok honfitársa veszítette életét a Covid járványban.

A The Economist egy új modellt épített fel, amely a világjárvány kezdete óta minden egyes országban megbecsüli a többlethalálozást. Ez mind hivatalos többlethalandósági adatokon, mind több mint száz egyéb statisztikai mutatón alapul. Végső összesítésük a kormányok hivatalos túlhalálozási számát használja, amikor és ahol rendelkezésre állnak, és a modell becsléseit minden más esetben.

Orbán rémálma

Az  USA Európa keleti felén próbálja ki a korrupt rendszerek megbuktatásának technikáját. A szankciók korrupt oligarchákat és titkosszolgákat érintik elsőként Bulgáriában.

Hét oligarcha és titkosszolgálati vezető valamint 64 cég szerepel a washingtoni feketelistán. Az USA határozottan fellépett a korrupció ellen Bulgáriában, mközben mélyen Brüsszel hallgat. Vajon miért? – tudakolja a Politico.

A Transparency International szerint Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama. Az oligarchák a titkosszolgálatokon keresztül befolyásolják a politikai rendszert. Maga a miniszterelnök is a titkosszolgálatoknál kezdte pályafutását: Todor Zsivkovnak, az utolsó kommunista diktátornak a testőre volt! Boriszov miniszterelnök viszont remek kapcsolatot épített ki Merkel kancellárral, és Brüsszelben mindig mindent megszavaz. A brüsszeli Politico szerint ez magyarázza, hogy az Európai Unió oly elnéző a bolgár korrupcióval szemben.

Az amerikaiakat viszont rendkívüli mértékben zavarja, hogy a bolgár elit kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal. Nemrégiben több orosz kém hálózat is lebukott Bulgáriában, de egyiket sem a hazai elhárítás fedezte fel hanem az amerikaiak illetve a britek.

Az orosz kapcsolat

Az egyik kulcsember egy oligarcha, Vaszil Bojkov, aki 2020 óta az Egyesült Arab Emirátusokban él. Ott ugyanis nincsen kiadatási egyezmény. Pénzével viszont Bojkov továbbra is befolyásolja a bolgár politikai életet. Az általa támogatott párt ugyan alig több mint 3%-ot szerzett az áprilisi választásokon, de a zűrzavaros patthelyzetben játszhat némi szerepet az orosz érdekek képviseletében Bulgáriában.

Média és titkosszolgálat

Még jobban zavarja az amerikaiakat egy másik oligarcha, aki a bolgár FBI főnöke is volt. Deljan Pejevszkij fordulatos pályafutásáról a francia közszolgálati RFI írt röviden. Eszerint az oligarcha, aki a médián keresztül befolyásolja a közvéleményt Bulgáriában, 2013-ban a bolgár FBI főnöke lett! Szófiában már sokmindent láttak, de ez még ott is kicsapta a biztosítékot: többen lemondtak a kormányból. Még kínosabb, hogy az oligarcha jobbkeze ma is a titkosszolgálat egyik vezetője. Ilko Dimitrov Zseljazkov korábban a lehallgatásokat irányította Bulgáriában, most pedig azt a hivatalt vezeti, mely a titkosszolgálatok anyagi ellátását felügyeli. Gazdája, a média oligarcha rajta keresztül minden dossziéhoz hozzájuthat. Ily módon zsarolhatja a közélet illetve az üzleti világ fontos embereit. Most mindketten szerepelnek az amerikaiak fekete listáján. Deljan Pejevszkij természetesen dühösen cáfol mindent.

“Semmi sem igaz abból, amit az amerikaiak mondanak”

– idézi a lebukott bolgár média mágnást a brüsszeli Politico.

Bukarest és Szófia után Budapest következik?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kifejtette azt a washingtoni véleményt, hogy az autokrata rendszereket leginkább a korrupció leleplezésével lehet megfogni vagy épp megbuktatni.

Június 14-én a NATO csúcson mondja el Biden európai szövetségeseinek, hogy milyen szép új világot képzel el az amerikai diplomácia. Utána június 16-án találkozik Putyin orosz elnökkel. Elrettentés és dialógus – ez Washington és a NATO politikája Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy illeszkedik ebbe Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolata.

Kína nem ellenség, de – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki hangsúlyozta: semmiképp sem szerencsés, ha a kínaiak kulcsfontosságú beruházásokat hajtanak végre az infrastruktúrában Európában. Ez nyílt utalás a Huawei 5G rendszerére, amelyet Magyarország bevezet, de ezért az USA-ban végképp nem lelkesednek.

Szóval ez lehet Orbán Viktor rémálma!

USA szankciók a bolgár elit ellen korrupció miatt

A Transparency International Bulgáriát tartja az Európai Unió legkorruptabb államának, de Brüsszel eddig sokkal inkább Magyarországot és Lengyelországot bírálta a jogállami normák megsértése miatt. A washingtoni külügy azonban lépett, és feketelistára helyezte a bolgár elit számos tagját.

Miért nem lép az EU? A válasz viszonylag egyszerű: Boriszov miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Merkel kancellárral, ezenkívül mindent megszavaz az uniós csúcsokon miközben a magyar illetve a lengyel miniszterelnök gyakran szembemegy a többség akaratával.

Másutt is alkalmazzák az amerikai receptet?

Romániában, az Európai Unió egyik legkorruptabb országában próbálták ki az amerikai módszert. A bukaresti amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi, főügyész a román elit sok tagját juttatta rács mögé korrupcióért. Laura Codruta Kövesit Bukarestben megbuktatták, de ő a június elsején elindult európai ügyészség első embere.

Románia után Bulgária következett, amely katonai szempontból fontos az Egyesült Államok számára. Várnában korszerű megfigyelő központot hoztak létre, amely a NATO javára gyűjti az információkat a Fekete tenger térségében. Eziránt ugyancsak érdeklődnek az orosz kémek, akik közül lebuktak sokan az elmúlt hetekben Bulgáriában.

Magyarország lesz a következő?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: a korrupciós ügyekkel lehet megfogni az autokrata vezetőket.

Magyarország katonai szempontból nem fontos az Egyesült Államok számára. Politikailag viszont az lehet hiszen Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washington Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Biden elnök hamarosan Európába jön, hogy elmondja: mit is akar valójában az USA ebben a térségben? Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal is. Utána kiderülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen feltételek között folytathatja kötéltáncát Nyugat és Kelet között.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!