Kezdőlap Címkék Bohuslav Sobotka

Címke: Bohuslav Sobotka

Útmutató a csehországi választásokhoz: Az aréna játékosai

0

Az októberi csehországi választásokon igencsak nagy a tülekedés, amit jól szimbolizál az a tény, hogy idén rekordszámú párt indul: a cseh választási bizottság összes harmincegy mozgalmat regisztrált. A legfontosabb és legérdekesebb pártokat mutatjuk be.

  1. A Cseh Szociáldemokrata Párt (Česká strana sociálně demokratická – ČSSD)

A cseh szociáldemokraták nyerték meg a 2013-as választásokat, mivel a voksok 20 százalékát sikerült begyűjteniük, amellyel 50 ülőhelyet szereztek a cseh Képviselőházban. Az arányos választási rendszer miatt kormánykoalíciót kötöttek az ANO-val és a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárttal (KDU-ČSL). Csehország miniszterelnöke Bohuslav Sobotka lett.

Habár sokáig úgy tűnt, hogy a Sobotka-kormánynak a cseh politikában szokatlan módon sikerül nagyobb kormányválság átvészelnie a hivatali idejét, 2017 májusában majdnem megbukott. Az ANO-val való konfliktus miatt Sobotka lemondott, de ezt Miloš Zeman köztársasági elnök nem fogadta el, így a kormányfő visszavonta a döntését. Ugyanakkor kijelentette, hogy az októberi választásokon nem indul újra a miniszterelnöki posztért, és helyette a cseh diplomáciáért és külügyekért felelő Lubomír Zaorálek lett a szocialisták kormányfőjelöltje.

Bohuslav Sobotka

A cseh szociáldemokratákra jellemző, hogy erősen EU-pártiak.

Támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel.

Több cseh médium szerint Sobotka és a szociáldemokraták jelentik a „leggyengébb láncszemet” a visegrádi négyekben, és inkább az olyan regionális együttműködéseket helyezik előtérbe, mint a slavkovi háromszög (S3). Ígérték, hogy a havi átlagbért 50 százalékkal megemelik, egy új adórendszert vezetnek be és hatékonyabb egészségügyet működtetnek.

A népszerűségük jelenleg 10 és 15 százalék közötti, de a cseh közvélemény-kutatások az esetükben mérték a legnagyobb visszaesést a 2013-as évi felmérésekhez képest.

2. ANO – Elégedetlen Polgárok Akciója (Akce nespokojených občanů – ANO; de cseh nyelvben az ANO igent jelent)

Jobb lesz – Politikai mozgalom

Egy viszonylag új pártról van szó, amely rövid időn belül a szociáldemokraták legnagyobb riválisa lett. A pártot a szlovák származású Andrej Babiš milliárdos alapította 2012-ben, és az egy évvel később tartott képviselőházi választásokon már 47 képviselői helyet kaparintott meg a cseh törvényhozásban. Az ANO a kormánykoalíció tagja lett, Babiš megkapta a pénzügyminiszteri posztot, és a párt két évvel később az európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált.

A párt elnökét nem véletlenül hasonlítják Donald Trump amerikai elnökhöz:

ma ő Csehország második leggazdagabb embere, vagyonát az 1993-ban létrehozott Agrofert-konszernnel alapozta meg, de alaposan bevásárolt a médiában is, hisz övé a MAFRA médiacég. (Magyarországon is vannak üzleti érdekeltségei, elsősorban a mezőgazdaságban)

Andrej Babiš.

Mivel azonban Babiš a pénzügyminiszteri pozícióját a nagyvállalatok igényeinek kielégítéséhez és a saját tulajdonában lévő vállalatok támogatásához használta fel, ezért megromlott a viszonya a koalíciós partnerével. Az ügyeletei miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) már 2015-től nyomozást folytatott ellene.

Végül Babiš 2017 májusában mondott le a pénzügyminiszteri posztról és azóta az ANO vezetője csak a kampánnyal foglalkozott. Ugyanakkor

ez nem jelenti azt, hogy ne került volna újabb botrányos ügyekbe.

Legutóbb október elején indítottak Babiš és Jaroslav Faltýnek, a politikai mozgalom alelnöke ellen büntetőeljárást a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) miatt, amely során a szabadidő- és kongresszusi központ építésekor 580 millió forintnyi összegű uniós támogatással éltek vissza. Továbbá kiderült: nemcsak tagja volt az egykori Csehszlovák Kommunista Pártnak, hanem a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete által közzétett dokumentumok szerint az StB (egykori csehszlovák titkosszolgálat) Bureš álnevű ügynökeként jelentett is.

Mindezek ellenére Babiš népszerűsége töretlennek tűnik Csehországban. Önmagát centralistának nevezi, de

az ANO sokkal inkább egy olyan populista politikai mozgalom, amely elsősorban a profitot és az üzleti érdekeket tartja a szem előtt, az ideológiai színezet a háttérbe szorul.

Babiš gyakran tesz elit- és EU-ellenes nyilatkozatokat, mindenért Csehországot érintő problémáért Brüsszelt hibáztatja. A politikai programjában ígérte a jövedelemadó-terhek csökkentését, a tanítók fizetésének és a nyugdíjak jelentős megemelését,  több száz kilométernyi autópálya megépítését, valamint

olcsóbb csapolt sört a kocsmákban.

Támogatottságát a közvélemény-kutatások 25 és 30 százalék közé teszik.

3. Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (Komunistická strana Čech a Moravy – KSČM)

Sarló és kalapács helyett cseresznye.

Az egykori Csehszlovák Kommunista Párt jogutóda, amely nyíltan felvállalja elődje politikai és ideológiai örökségét. 1990 óta rendszeresen bejutnak a cseh Képviselőházba, sőt nem egyszer második helyen végeztek. 2013-ban 33 mandátumot szereztek meg, amelynek köszönhetően a  harmadik legnagyobb parlamenti párttá és legnagyobb ellenzéki mozgalommá váltak.

„Igazi” marxisták,

nagyon erős euroszkepticizmus és kapitalizmusellenesség jellemzi őket.

A választási programjukban nagyobb szociális szerepvállalást, a biztonság és védelmi kiadások növekedését, brüsszeli bürokraták elleni fokozottabb harcot, munkanélküliség megszüntetését, államosítást és az egyház kárpótlások, illetve tulajdonok felülvizsgálatát ígérik. Az ifjúsági  szervezetét egy időre betiltották és majdnem a párt is így járt 2011-ben. Jelenlegi támogatottságuk 10 százalék fölötti.

4. A közvélemény-kutatások szerint a negyedik és az ötödik helyen két párt váltogatja egymást:

ODS

A Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) és az ebből kilépett tagok által 2009-ben alapított TOP 09 (Tradice Odpovědnost Prosperita – Hagyomány Felelősség Prosperitás). A jelenleg Petr Fiala által vezetett ODS-t a liberális konzervativizmust, a gazdasági liberalizmust, és az euroszkepticizmust képivselik. Ennek egyfajta fordított tükörképe a a TOP 09: ők gazdasági konzervativizmust, Európa-barátságot és konzervatív liberalizmust hirdetik.

TOP 09

Mindkét párt „büszkélkedhet” egy-egy híres cseh politikussal: az ODS jelölte volt az euroszkepticizmusáról híres második csehországi elnök, Václav Klaus; a TOP09 alapítói közé tartozott Karel Schwarzenberg herceg, aki Milos Zemannal szemben elvesztette a 2013-as elnökválasztást.

 

5. A csehországi választások két legérdekesebb indulója:

Az egyik a Kalózpárt (Pirátská strana). Ők 2009-ben alakultak meg, de eddig soha nem tudták átlépni az egy százalékot. Az Ivan Bartoš által vezetett liberális párt komoly népszerűségre tett szert a városi értelmiség és az egyetemi diákság körében, a közvélemény-kutatások 7-8 százalékot jósolnak nekik. A  közvetlen demokrácia hívei, támogatják a teljes átláthatóságot, a marihuánafogyasztás és -forgalmazás feltételeinek megváltoztatását akarják (saját cseh kábítószergyártó vállalatok alapításával), a szabadság védelmét és a digitális társadalom megvalósítását hirdetik.

Ám amivel igazán nagy bombát robbantottak a cseh politikában, az a

47 százalékos átalányadó bevezetéséről szóló elképzelésük volt.

Tomio Okamura. A kép forrása: Twitter.

Ideológiai szempontból ennek tökéletes ellentéte a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přímá demokracie – SPD). Ők jobboldali populisták, bevándorló- és iszlámellenesek. Egyik legfontosabb céljuk a „CzExit” végrehajtása, ami az ország kivezetését jelentené az Európai Unióból. Ami igazán érdekes a párt esetében, hogy a tokiói születésű Tomio Okamura vezeti, akinek édesapja japán, édesanyja morvaországi.

Az SPD már 2016 októberében meglepetést okozott, amikor az önkormányzati választásokon a jelöltjeik majdnem minden megyei közgyűlésbe bekerültek. Ők, vagy a hozzájuk köthető személyek szervezik a legnagyobb a bevándorlás- és iszlámellenes megmozdulásokat, illetve performance-okat Csehországban. Egyes felmérések szerint az SPD támogatottsága elérheti a 10 százalékot is.

Salzburgban nem történt leválás

Szlovákia és Csehország nem fordított hátat a Visegrádi csoportnak, csupán közelebb akar kerülni a mag Európához. Ennek az új Európának feltételezhetően nem lesznek zárva a kapui és oda mindig be is lehet jutni, illetve onnan kimaradni. A közép- és kelet-európaiaknak egyenlő feltételekért kell megküzdeniük. Interjú Szarka László történésszel (MTA BTK, Történelemtudományi Intézet).

Robert Fico, Emmanuel Macron, Christian Kern és Bohuslav Sobotka Salzburgban augusztus 23-án
Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Emanuel Macron francia elnök nem rég fejezte be közép- és kelet-európai körútját, amely során kikerülte Magyarországot (vagy csak nem tartotta fontosnak útba ejteni). Ki húzott hasznot ebből hasznot?

Macron már Brüsszelben a visegrádiakkal tárgyalva megüzente, hogy az unió nem szupermarket, valamint, hogy érdemes az uniós alapértékeket komolyan venni. Csak így lehet az EU-t újra gondolni. A nyugat-európaiak elsősorban azt szeretnék újra gondolni, hogy a kelet-európai különböző dömpingek (szociális, bér) ne érjék el, ne rombolják szét a nyugat-európai munkaerő piacot. Érdekes módon errefelé is megjelent az, hogy

ilyen „olcsó Jánosnak” sokáig nem jó lenni, erre nem lehet építeni fejlődési vonalat.

Nagyon ellentmondásos, hogy Tusványoson a szolidaritás megkérdőjelezéseként fogalmazott arról a magyar miniszterelnök, hogy Kecskeméten kicsik a fizetések. De hát különben nem jönnének ide. Ez egy olyan dilemma, ami csak az egyik oldalon nem lehet megoldani. Ez a salzburgi hangütés azért volt fontos, mert megérezték, hogy ezt csakis a kelet és nyugat párbeszédével lehet megoldani. Az osztrákoknak meg sikerült, habár erről már igyekeztek megfeledkezni, közvetítő szerepet vállalni. Arra meg nagyon ügyelt a prágai és pozsonyi miniszterelnök, hogy folyamatosan azt mondják:

ők nem Visegrád helyett beszélnek, hanem Visegrád nevében beszélnek.

És azok a munkacsoportok, amelyek Franciaország és a Visegrádi csoport között Brüsszelben megalakultak működnek és ők ezeknek a munkacsoportoknak a véleményét mondják el. Tehát, ha igaz, akkor Salzburgban nem történt meg az a magyar sajtóban felhangosított leválási kísérlet, amitől úgy félünk. Visegrádot egyébként annyi belpolitikai szándék vezéreli ahány tagállama van; 25 éve létezik és csak néha történt meg úgy 4-5 évig, hogy szorosabban együttműködtek volna ezek az országok. Most ez a menekült válság összehozta őket.

Messzebbre nem mennék, viszont,

ha szeptemberben nem jön össze a Franciaország-Visegrád találkozó Budapesten, akkor annak már lehet egy komolyabb üzenete.

Robert Fico, szlovák miniszterelnök amellett, hogy hangsúlyozta Visegrád fontosságát azt is nyilatkozta, hogy a visegrádiak tulajdonképpen az unió gazdasági húzó ereje. Ez reális?

Innen nézve sok mindent lehet mondani. A relatív számok bűvöletében élő magyar statisztikai irodalom meg a magyar politikai irodalom, hogy ugye, hány százalékkal lép előre a mínuszokból ez a térség. Ez egy nemes verseny, és látjuk, hogy jelen pillanatban Románia vezet. De hát honnan indultunk el? Ezzel együtt hatalmas fejlődés van Romániában és másutt, de a relatív számoknál mindig lemaradnak a valóságos gazdasági mutatók pl. Nyugat-Európában. A fejlődés dinamikája egy fontos tényező, a tényleges helyzet azonban valóban drámai képletet mutat Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon is. Például a regionális szintek közötti drámai különbségek vagy a legmagasabb és legalacsonyabb bérek közöttiek. Legújabb adat szerint Magyarországon 100 ezer forintból él a vidék és 200 ezerből a főváros és környéke. Szlovákiában is ez van, talán mérsékeltebben. De

Pozsony olyan mértékben elhúzott az ország többi részétől, hogy most már Londonhoz és a legfejlettebb európai régiókhoz méri magát.

Szlovákia bérszintben és a nyugdíjaknál is mintegy 10-15 százalékkal jobban áll mint Magyarország. Szlovákia valamennyire magabiztosabb és ehhez hozzájárult az eurós fegyelem.

Sokan azzal is bírálják az Orbán-kormányt, hogy nem a fejlesztésbe, fejlődésbe ruházza be az EU-s támogatást és ezzel az ország jövőjét veszélyezteti. A többi visegrádi ország ezt másként csinálja?

Valamivel hatékonyabban, de a korrupció beleng ide is. A legutóbbi szlovák kormányválság is abból adódott, hogy az oktatásfejlesztésre szánt összegek egy jelentős részét nem az oktatási rendszerbe, hanem a különböző pártokhoz közel álló cégekhez mentek. Ezt most leállította a miniszterelnök és nagyon határozottan a sarkára akar állni ebben a dologban. De a rendszerben benne van az áttekinthetetlenség. Talán egy kicsit jobb a képzettségi háttere a szlovákiai munkaerőpiacnak.

Hogyan kell elképzelni, hogy mi lesz ez az új mag Európa? A francia-lengyel tengelynek erről van határozott terve? És akik ebből kimaradnak miben szenvednek majd hiányt?

Van egy nagyon leegyszerűsített képlet, amelyre van fogadókészség Szlovákiában is. Maga a miniszterelnök 10 éves ugrásról beszél, amennyiben Szlovákiának sikerül csatlakoznia. Ez elsősorban nagy béremelkedést jelentene. Mindez az eurózónára értendő. Persze itt is van ellentmondás, mert előre jutunk-e ha Görögország is marad a mag Európában. Banki szféra összehangolására, az adó- és szociális politikai harmonizálására van szükség, meg az eddig hiányzó ellenőrzési mechanizmusok megteremtésére. Ezzel nyilván csak a német választások után rukkolnának elő.

Kétségtelen, hogy Magyarországra nézve a veszély itt van

és amire magyar ellenzéki elemzők is utalnak: nagyon fontos megfontolni, hogy egy törésponthoz is eljuthat az Európai unióban a vezető gondolat. Tehát a Brüsszel-ellenes metaforák mögött valóságos elképzelések vannak arra, hogy az integrációt elmélyíteni akaró országok nem feltétlenül akarnak sokáig udvariaskodni és azt mondják, hogy most lépni kell. (…) A nemzetállami biztonságérzetet nem biztos, hogy azonnal tudja nyújtani az új Európa. Ezért, ha jön is egy javaslat, mindig meg lehetett beszélni. 2004 óta van egy tapasztalat, hogy egy ilyen megosztott Európában (már csak ha a bérekre gondolunk) egységes értékrendet számon kérni nem lehet. Akkor lehet, ha ezzel mint identitással, uniós identitással is azonosulni lehet. Egy londoni magyar ezzel tud azonosulni könnyedén, egy nyíregyházi vagy egy vásárosnaményi vagy egy tyukodi magyar bizonyos értelemben lehet, hogy szintén tud azonosulni, de ennek nagyon sok feltétele hiányzik.

Mi lesz azokkal, akik kimaradna a mag Európából?

Senki előtt nem zárul be a kapu. A metaforák szintjén ez nem egy lezárt rendszer, hanem innen kihullani is lehet és belépni is. A megfelelési kényszerek még jobban előtérbe fognak kerülni. Gazdasági megfelelési kényszer, adópolitika, korrupciómentesség, hatékonyság. Ez utóbbi egy misztifikált mutató, hiszen számtalan olyan cég működik Magyarországon, ahol ugyanannyi darabszám és óra per darab teljesítmény van és mégis tízszeres különbségek vannak a bérekben. A piacképességek mutatóit illetően remélhetőleg a visegrádi, slavkovi tárgyalópartnerek most már kiállnak magukért, nem úgy, mint annak idején Antallék. A feltételeket nem lehet egyoldalúan meghatározni.

Kirúgják a sámlit Orbán lába alól?

0

Interjú Balázs Péter volt külügyminiszterrel

Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök Salzburgban nem kívánt, nem akart, vagy egyszerűen csak nem találkozott a V4-ek két tagjával, Lengyelország és Magyarország miniszterelnökével, miközben tárgyalt Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfővel. Az eseményről még a kormánypárti Magyar Idők is úgy számolt be, hogy Macron meg kívánja osztani a visegrádiakat, azaz nem keres olyan magyarázatokat, amelyek cáfolnák a V4-ek kapcsolatának lazulását. Ez akkor is így van, ha Ficoék kijelentették: felhatalmazásuk van a visegrádiak képviseletére az összejövetelen.  Van-e ilyen képviselet – többek között erre is kíváncsiak voltunk, amikor megkerestük Balázs Péter korábbi külügyminisztert, aki válaszolt a Független Hírügynökség kérdéseire.

  • Kell-e, szabad-e bármilyen következtetést levonni abból, hogy a francia elnök most nem találkozott a magyar és a lengyel miniszterelnökkel?
  • Én azt hiszem, hogy ebből sok mindenre lehet következtetni, és hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ennek voltak már előjelei. A francia elnökjúnius végén Brüsszelbentalálkozott a V4-ek miniszterelnökeivel. Már akkor felfigyeltem az ülésrendre. Egy viszonylag kisebb asztalnál ültek. Macron maga mellé, a két oldalára ültette Ficot és Sobotkát, míg Orbán és Szydlo vele szemben foglalt helyet. Ez egy diplomáciai apróság, de azért sokat mondó: a nagyjából egymáshoz közel álló felek egy oldalon, a vitapartnerek pedig velük szemben. Mondom ez apróság, ahhoz képest, hogy a visegrádi országok maguk manifesztálják ezt a belső hasadást. Amióta ugyanis élénkül a vita az unió jövőjéről és a bizottság által közzétett öt forgatókönyvről, a szlovákok egyértelműen azt hangsúlyozzák: ők az első osztályhoz tartoznak, az úgynevezett mag Európához.
  • Nyilván abból kiindulva, hogy Szlovákia az euró övezethez tartozik…
  • Igen, így van, ők oda, vagyis az A osztályhoz tartoznak. Ezt a szlovákok többször is kijelentették, én magam egy pozsonyi konferencián is hallottam. Szóval miközben minden jót kívánnak a visegrádiaknak, szép lassan búcsút is intenek nekik. Ennek következtében, vagy a saját politikájuk logikáján, de a csehek is egyre gyakrabban hangoztatják: ők bizony fontolóra veszik az euró bevezetését. Ezek alapján nyugodtan levonhatjuk a következtetést: a csehek és a szlovákok is mindent elkövetnek, hogy felzárkózzanak ahhoz a mag-Európához, amelynek vezetője a minden bizonnyal megújuló francia-német együttműködés lesz, addig a magyarok és a lengyelek dacosan félrehúzódnak és a legmerevebb álláspontot képviselik, például a menekült ügyben. Ráadásul, és erre érdemes felfigyelni, Fico egy nagyon ügyes húzással, változtatva eddigi politikáján, száz menekült befogadását vállalja, és ezzel elveszi az élét az ellene indított kötelezettség szegési eljárásnak. Vagyis, miközben valószínűleg nincs is száz olyan menekült, aki Szlovákiába vágyik, Fico egy ügyes húzással kikanyarodik ebből a politikai konfliktusból. Összességében tehát én azt látom, hogy a szlovákok és a csehek konfliktuscsökkentő, a magyarok és a lengyelek konfliktusfokozó politikát folytatnak.
  • Fogalmazhatunk-e úgy, hogy az a kohéziós erő, ami eddig a V4-eket jellemezte, azaz a menekültellenes politika, megtörni látszik, a csehek és a szlovákok számára immár fontosabb a mag-Európához tartozás? Mondhatjuk-e azt is, hogy ezen országok vezetői, látván a magyar miniszterelnök hegemón törekvéseit, kvázi kirúgják a sámlit Orbán lába alól?
    – Sok igazság van ebben. Magyarország ugye e pillanatban a V4-ek elnöke, és látható, hogy Orbán erre a pozícióra külpolitikai lépéseket is épített; így tudta az izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut is meghívni Magyarországra, vagyis a V4-eket tálalta fel neki, másként fogalmazva: a saját csökkenő súlyát akarta ezzel ellensúlyozni.  Igaz az az állítás is, hogy Orbán a visegrádiak menekültellenességét akarja kihasználni, de most már egyértelmű, hogy a cseheknek és a szlovákoknak fontosabb, hogy Európával jóban legyenek, mint az olcsó belpolitikai sikerek, a migránsellenes szólamokon keresztül. Ők már felmérték, hogy ennek csak belpolitikai haszna van, a külpolitikai hozadéka egyenlő a nullával, vagy éppen negatív hatású. Orbán és Szydlo viszont a szélsőjobb szavazatokat akar begyűjteni ezzel a hozzáállással.
  • Ebből viszont levezethető, hogy ezeknek a vezetőknek fontosabb a választási siker, mint az, hogy működésükkel az országukat felzárkóztassák az Európai Unióhoz
  • Ez, sajnos így van; a rövid távú belpolitikai haszon áll szemben a hosszabb távú külpolitikai kárral.
  • Miniszter Úr, lát-e ön Orbán Viktortól egyetlen olyan pici lépést is, ami fordítana eddig politikáján, amivel közelebb vinné Magyarországot Európához, az unióhoz?
  • Pillanatnyilag semmi mást nem látok, csak konfliktusnövelő lépéseket, amiből arra lehet következtetni, hogy Orbánnak áprilisig csak a szavazatmaximálás a fő érdeke, ezért törekszik arra, hogy a számára igazán veszélyt jelentő Jobbiktól hódítson el szavazatokat.
  • A magyar választóknak ennyire mellékes az unióhoz való tartozás, az európai gondolat? Ilyen könnyen manipulálhatók nacionalista szólamokkal, idegengyűlölettel?
  • Orbán a maga szempontjából jól forgatja ezeket a populista eszközöket. Tud hatni a magyarokban gerjesztett félelmekre, a negatív indulatokra, a migránsellenességre, a rejtett antiszemitizmusra, a rejtett cigányellenes érzelmekre; ezekkel ügyesen zsonglőrködik. Sajnos a magyar választók jelentős része nem ismeri fel az ilyen indulati politizálás és ennek a nagyon közeli kára között, tudniillik az EU el fogja zárni a pénzcsapokat, és korlátozni fogja a munkavállalás lehetőségeit is Nyugat-Európában.
  • Mi a véleménye arról, mint a magyar diplomácia korábbi vezetőjének, hogy a magyar nagykövetek utasításokat kapnak Budapestről; eligazítást kapnak, hogy például milyen Soros György ellenes retorikát kell használniuk? Mennyire szokás ez a demokratikus országok külpolitikájában?
  • Ez egy az egyben a Fidesz kommunikációs technikája, azaz szóról szóra előírja, mit kell mondani. Így halljuk ugyanazokat a mondatokat Németh Szilárdtól, Kósa Lajostól, vagy a nagykövetektől. Egy komolyabb, fejlettebb és demokratikus országban nincs szükség arra, hogy a diplomaták szájába rágják, mit is kell mondaniuk. A nagyköveteket egyébként sem propagandistaként használják, hanem politikai tájékozódásra, az államközi kapcsolatok építésére.
  • Ebből viszont következik az a kérdés: létezik-e ma magyar külpolitika?
  • Darabokból kell összerakni, mert a külpolitikának csekély töredékét alkotja az, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium végrehajt, fontosabb részei a miniszterelnök kezében vannak, az EU ügyek a Lázár János kezében és én tartok tőle, hogy azt nem is látjuk, a közvélemény előtt rejtve marad, ki és hogyan foglalkozik a magyar-orosz, vagy a magyar-iráni kapcsolatokkal.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!