Kezdőlap Címkék Bíróság

Címke: bíróság

Nem közölték a helyreigazítást, megbírságolták a Ripostot

0

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság több tízezer forintos pénzbírsággal sújtotta a Ripost nevű portált, és annak főszerkesztőjét Ómolnár Miklóst, amiért nem hajlandóak a jogerős bírósági ítélet ellenére közzétenni a Jobbik helyreigazítását.

A Fidesz-közeli médiában egyébként bevett gyakorlat, hogy nem tesznek közzé helyreigazítást – legutóbb épp az Origóval kapcsolatban írt erről a Független Hírügynökség.

A helyreigazítás szövege, amelyet a Jobbik kérése ellenére a Ripost nem közölt, a következő:

„Az általunk szerkesztett ripost.hu internetes portálon 2016 május 22. napján – a Vonát leleplezte saját párttársa: Szövetséget kötött Simicskával” címmel megjelent cikkben – valótlanul híreszteltük, hogy Vona Gábor szövetséget kötött Simicska Lajossal, és aki Simicska Lajost a Jobbikon belül kritikával illeti, azzal szemben Vona Gábor bármilyen szankciót alkalmaz. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalmon belül bárkinek szeretnie kellene Simicska Lajost.”

Tíz éve történt – Kezdeményezték a Magyar Gárda feloszlatását

0

2007. december 17-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a Fővárosi Ügyészség a Magyar Gárda feloszlatását kezdeményezte a bíróságnál.

Az erről szóló keresetlevelet hétfőn már kézbesítették is – mondta el a Független Hírügynökségnek Morvai Attila, az ügyészség szóvivője. Véleményük szerint ugyanis a gárda működése több jogszabályba ütközik, sérti például az etnikai kisebbségekről szóló törvényt. Az ügyészség külön kiemelte a bő egy héttel ezelőtti tatárszentgyörgyi rendezvényt, ahol

a gárdisták a cigánybűnözésről szónokoltak, illetve a szegregáció mellett érveltek.

A Fővárosi Főügyészség hétfőn kézbesítette a Fővárosi Bíróságnak azt a keresetlevelet, amelyben a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását kezdeményezi – közölte Morvai Attila. Mint mondta: az ügyészség hivatalból indított vizsgálatot a gárda bő egy héttel ezelőtti tatárszentgyörgyi rendezvénye után, ahol olyan szavak és kijelentések hangoztak el, amelyek a több törvényt és az alkotmányt is sértik. Így például az emberi jogok Római Egyezményét, a faji megkülönböztetésről szóló New York-i Egyezményt, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről, illetve és az egyesülési jogról szóló törvényt. Ez utóbbinak egyik passzusa ugyanis kimondja, hogy az egyesületi jog gyakorlása nem járhat mások jogainak, vagy szabadságának sérelmével.

A Független Hírügynökség korábban már beszámolt a tatárszentgyörgyi rendezvényről, ahol

Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke egyebek mellett a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony „cigányprogram” kidolgozását sürgette.

Arról beszélt, hogy meg kell szüntetni a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt és szerinte szükség van a romák elkülönítésére az iskolákban.

Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója akkor mások mellett arról beszélt, hogy a „cigánybűnözés egy járvány”, amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla.

Az ügyről szóló tárgyalási napot a Fővárosi Bíróság fogja kitűzni.

Szabad azt mondani, hogy lopott pénzből működik a Magyar Idők

0

Jogerősen pert nyert Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke a Magyar idők ellen. A lap azért indított a politikus ellen személyiségi jogi pert, mert a Népszabadság bezárása utáni napokban, újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy a Magyar Idők lopott pénzből működik.

A bíróság értelemszerűen nem arróldöntött, hogy lopott pénzből működik-e a lap, hanem azt mondta ki, hogy lehet ezt állítani, mert belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.

Szigetvári Viktor Magyar idők által kifogásolt mondatati a következők voltak: „Ez a kormány, ez a tolvaj oligarchacsoport megalázza azokat a polgári jobboldaliakat is, akik fideszes vagy jobboldali érzelműek, hiszen ők nem erre adtak Orbán Viktornak mandátumot. Ez a kormány a Népszabadság bezárásával átlépett egy vörös vonalat, a szabadságot, a sajtószabadságot tovább korlátozza, lopott pénzből fenntartott médiumokban. Olyanokkal, mint például a Magyar Idők. Ezek a sajtótermékek adófizetői pénzből működnek, miközben másokat tönkretesznek a fideszes oligarchák, akik strómanokon keresztül megvásárolják a magyar sajtópiacot. Az Együtt ez ellen a szemérmetlen hazugság ellen tiltakozik.”

A Fővárosi Ítélőtábla mai, jogerős ítélete szerint Szigetvári Viktor nem sértette meg mondataival a Magyar Idők személyiségi jogait. Ugyanis Szigetvári Viktort is megilleti a véleménynyilvánítás szabadságának joga. Így Szigetvári Viktor szabadon állíthatja, hogy a Magyar idők lopott pénzből működik, s a lap fenntartását az ott elégetett állami milliárdokból fedezik.

Börtönbe megy Auschwitz könyvelője

0

A most 96 éves Oskar Gröninget a bíróság két évvel ezelőtt négyéves börtönbüntetésre ítélte, mert az SS tagjaként részt vett a zsidók tömeges meggyilkolásában Auschwitzban.

Az idős náci ügyvédje arra hivatkozott, hogy Auschwitz könyvelője öregember, aki nem tudná elviselni a börtönt. Hosszas orvosi vizsgálatok után a bíróság úgy döntött, hogy a 96 éves férfi képes elviselni a börtönt.

Németországban az ügy komoly vitákat váltott ki hiszen Auschwitz könyvelője megbánta bűneit és utólag elnézést kért áldozataitól.

Oskar Gröning a Waffen SS, Hitler elit alakulatának a tagja volt, mely brutalitásával kitűnt a második világháború idején. Auschwitzban a könyvelésen dolgozott, de néha más területre is beosztották. Megtörtént például, hogy Mengele, a halál angyala nem ért rá, és ezért Gröning és társai válogatták ki a zsidó foglyok közül azokat, akik még munkaképesek voltak. Akit nem ítéltek munkaképesnek, az azonnal a gázkamrákba került Auschwitzban, ahol több mint 1,1 millió zsidót gyilkoltak meg a második világháború idején. Gröning esetében az ítélet úgy szólt, hogy „bűnrészes 300 ezer ember meggyilkolásában”.

Gröning elismerte, hogy bűnös szervezet tagja volt, de állítása szerint ő csak könyvelő volt. Elmondta azt is, hogy a saját családja számára összeállított egy emlékiratot, mely részletesen beszámolt a szörnyűségekről, melyek Auschwitzban történtek. A bíróság mindennek a figyelembevételével ítélte négy év börtönre.

Kényszervallatás miatt ítélte el Magyarországot a strasbourgi bíróság

0

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

A TASZ közleménye szerint ügyfelüket 2010-ben előállították a városi rendőrkapitányságra, ahol a 12 órás fogvatartás és a kihallgatás alatt állítása szerint

hat rendőr és két biztonsági őr brutálisan bántalmazta és megalázta

azért, hogy elismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle. A rendőrök azt mondták, hogy „nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz”.

Szabadulása után néhány órával a férfi kórházba ment, az ott kiállított lelet szerint

a koponyáján, orrán, lapockáján, csípőjén, karján, kezén és combján is voltak sérülések.

A feljelentése alapján indult eljárást az ügyészség arra hivatkozva szüntette meg, hogy nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy valóban a rendőrök és biztonsági őrök verték össze.

A férfi a TASZ segítségével az emberi jogi bírósághoz fordult a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt. Az eljárás során az Európai Roma Jogok Központja az intézményes rasszizmus létezésének figyelembe vételére kérte a Bíróságot.

“Az ítélet megállapította, hogy

a kormány nem tudta cáfolni az eljárás során, hogy a rendőrségi fogdán keletkeztek a sértett sérülései.

A strasbourgi bíróság szerint továbbá a magyar hatóságok nyomozása nem volt hatékony, és nem vizsgálták meg, hogy a bántalmazásnak volt-e rasszista indítéka” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojekt vezetője, aki a FüHü-nek kiemelte, hogy a bíróság nemcsak eljárási hibák miatt marasztalta el a magyar államot,

az ítélet azt is kimondta, hogy a fogdán verték meg ügyfelüket.

Azt is mondta: az ítélet még nem jogerős, a kormánynak három hónapja van fellebbezni.

Ilyen nincs, és mégis van

Egy férfit ittas járművezetés miatt idézett a bíróság, de részegen jelent meg a tárgyaláson. Másfél órával később elkapták a rendőrök, mert – ittasan vezetett.

A Ceglédi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban állította bíróság elé azt a férfit, aki részegen jelent meg a bírósági tárgyaláson, majd fél órával később ittas járművezetés miatt vette őrizetbe a rendőrség.

A bűnügy gyanúsítottjával szemben ittas járművezetés miatt indult büntetőeljárás, amely eredményeként az ügyészség bíróság elé állította. A gyanúsított a Ceglédi Járásbíróságon azonban részegen jelent meg a tárgyaláson. A járásbíróság ezért kihívta a Ceglédi Rendőrkapitányság járőrét, aki légalkohol-mérő készülékkel megállapította, hogy a férfi valóban ivott. Emiatt a bíróság a gyanúsítottat elbocsátotta a tárgyalásról.

A férfi a bíróság épületéből elment, azonban fél órával később már ismét gépkocsijával közlekedett Cegléden. Ennek során közúti ellenőrzés alá vonta a rendőrség. Az ellenőrzést végző rendőrök észlelték ittasságát, ezért előállították a rendőrkapitányságra, majd ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt őrizetbe vették.

A Ceglédi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban már másnap a Ceglédi Járásbíróság elé állította a férfit. A bíróság 6 hónap végrehajtásában 3 évre felfüggesztett fogházbüntetésre, 336 000 forint pénzbüntetésre, valamint 3 év járművezetéstől eltiltásra ítélete a vádlottat. Az ítélet jogerős.

Futballhuligán az Alternative für Deutschland egyik képviselője

0

Féléves felfüggesztett börtönre és 10 ezer eurós pénzbüntetésre ítélte a bíróság a nemrég képviselővé választott Sebastian Münzenmaiert, amiért kiderült, hogy ő szervezte a futball huligánok egy csoportjának erőszakos akcióját egy ellenséges klub szurkolóival szemben.

Sebastian Münzenmaier a második osztályban játszó Kaiserslautern mindenre elszánt szurkolója, aki Rajna Pfalz tartományban képviselői mandátumot szerzett az Alternative für Deutschland színeiben. A Kaiserslautern és a Mainz ultrái egymásra támadtak a mérkőzés után öt évvel ezelőtt. A bíróság most hozott ítéletet az ügyben.

Megállapította, hogy Sebastian Münzenmaier fontos szerepet játszott a huligán támadásban, de maga nem vett részt benne. Ezért csak felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélték. Ráadásul a bíróság szerint nem bűncselekményt követett el hanem csak vétséget vagyis nyugodtan elfoglalhatja a képviselői székét a Reichstagban.

A szélsőséges Alternative für Deutschland a harmadik helyen végzett a választásokon Németországban így övék a harmadik legerősebb frakció a Reichstagban. A párt vezetői megígérték: vadászni fognak Angela Merkel kancellárra. Különösen azt nem bocsátják meg Németország első női kancellárjának, hogy 2015-ben beengedett az országba több mint egymillió migránst.

Ismét bíróság előtt a visszaeső holokauszt tagadó

0

Egyszer egy Csak az igazság tesz szabaddá című brosúrát osztogatott, másodszor meg hazugságnak nevezte a náci népírtást.

“A holokauszt a történelem legnagyobb és legtovább fenntartott hazugsága!”- állította egy nyilvános rendezvényen Ursula Haverbeck, akinek most Berlinben a bíróság előtt kell emiatt felelnie. Németországban ugyanis bűncselekmény a holokauszt tagadása. A minimális büntetés három hónap, a maximális öt év börtön.

Augusztusban már kétéves börtönbüntetésre ítélték a 88 éves neonáci propagandistát, akinek a

férje az NSDAP, a nemzetszocialista párt tagja volt fiatal korában.

Akkor egy másik hasonló ügyben Detmold városában kellett bíróság elé állnia Ursula Haverbecknek. Ott ugyanis osztogatta azt a Csak az igazság tesz szabaddá című brosúrát, mely azt állítja, hogy Auschwitz hazugság volt! Továbbá, hogy nem haláltábor volt, ahol több mint egymillió zsidót és a német birodalom más megbélyegzettjeit végezték ki, hanem csak egyszerű munkatábor.

1942 januárjában döntött a nácik biztonsági szervezete Hitler utasítására a zsidók tömeges kiirtása mellett. Endlösung-nak nevezték a programot, mely több mint ötmillió zsidó halálához vezetett el 1941 és 1945 között. Magyarországról körülbelül hatszázezer zsidót szállítottak a haláltáborokba, köztük Kertész Imre írót, aki később Sorstalanság című könyvében számolt be erről, melyért irodalmi Nobel díjat kapott.

Bíróság kényszeríti a kormányt a paksi szerződések nyilvánosságára

0

A kormány, hogy ne veszítse el teljesen az arcát az ügyben, most előre menekül, és a szerződések nyilvánosságra hozatalát lengeti be a sajtónak. Mintha önként tennék. Pedig ne legyen illúziónk, mindez nem önként és dalolva történik, hanem a kormányzati hatalom ellensúlyának maradékaként működő bíróságok és hatóságok nyomására.

Süli János az új paksi atomerőmű megvalósításáért felelős miniszter ma a Nemzetbiztonsági Bizottságban ismételten megígérte a kormány nevében, hogy Paks II.-ről az oroszokkal kötött megvalósítási szerződéseket nyilvánosságra hozzák. Önként. Mert szerinte nem lehetnek titkok az ügyben. No meg arról a bírósági perről se feledkezzünk meg, amivel erre kényszerítem őket.

Noha a kormány többedszerre kommunikál a szerződések nyilvánosságra hozataláról, de ne legyen illúziónk, ez a lépés nem a kormány jóindulatának, hanem kizárólag a kitartó munkának az eredménye. A Párbeszéd nevében három és fél éve, a szerződések aláírása óta követelem a szerződések nyilvánosságra hozatalát. A kormányzat először az összes szerződést államtitokká nyilvánította nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. A legtöbb, amit akkor el lehetett érni, hogy képviselőként, Lázár János engedélyére betekinthettem a több ezer oldalnyi szerződésbe.  Többszöri betekintés során bizonyossá vált számomra, hogy a szerződések tartalmának többsége egyáltalán nem tartalmaz sem államtitkot, sem üzleti titkot, sőt Paks II. közpénzügyekre és a környezetre gyakorolt hatása miatt az állampolgároknak a szerződések közérdekű adatnak minősülő tartalmának megismerésére vonatkozó alapvető joga sérül azok eltitkolásával.

Mindezek miatt először 2014 végén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultam titokfelügyeleti eljárást kezdeményezve, hogy a hatóság állapítsa meg, jogszerű-e a szerződések teljes körű titkosítása. A NAIH több éves vizsgálat után 2017 áprilisában azt állapította meg, hogy noha a megvalósítási szerződéseknek lehetnek titkos részei, de a titkosítás „a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat”.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter közvetlenül ezután egy kormányinfón már megemlítette, hogy a szerződések minősítését feloldják. Mégis, amikor ezt követően ismételten kértem a szerződések kiadását, akkor Süli miniszter úr azzal utasította el adatkérésemet, hogy noha a szerződések minősítését időközben valóban feloldották, de a szerződéseket továbbra sem adhatja ki, mert azok üzleti titkot képeznek.

A kormányzati porhintés miatt a nyáron bírósághoz fordultam a szerződések kiadása érdekében. Az első tárgyaláson 2017 szeptember 18-án a bíró is megállapította, hogy a kormány álláspontja nem tartható, és 2018 januárjáig adott időt a kormánynak arra, hogy az orosz féllel egyeztetve jelölje meg a szerződések azon részeit, amelyek konkrét üzleti titkot képeznek, és ezek kitakarásával adják át a minősítés alól feloldott teljes szerződéscsomagot. Két hétre rá a kormány hirtelen rájön, hogy hiszen ők mindig is nyilvánosságra akarták hozni a szerződéseket, mert a nyilvánosság csudajó dolog.

Világos tehát, hogy a kormányzat körül elfogyott a levegő a titkosítás miatt: mind a NAIH, mind a bíróság szerint a szerződések nagyobbik részét nyilvánosságra kell hozni. A kormány pedig, hogy ne veszítse el teljesen az arcát az ügyben, most előre menekül, és a szerződések nyilvánosságra hozatalát lengeti be a sajtónak. Mintha önként tennék. Pedig ne legyen illúziónk, mindez nem önként és dalolva történik, hanem a kormányzati hatalom ellensúlyának maradékaként működő bíróságok és hatóságok nyomására.

Aminek persze örülök, de azért ne feledjük: ezek szerint 4 éven át jogszerűtlenül titkolta el a kormány a szerződéseket, éppen abban az időszakban, amikor azokról a legintenzívebb vita folyt a nyilvánosságban. Ezzel teljesen egyenlőtlen informáltsági helyzetet hoztak létre, és lehetetlenné tették a konkrét szerződésszövegen alapuló tényszerű vitákat. Jóllehet a szerződésekbe én magam rendkívül korlátozott keretek között betekinthettem, de még az így megszerzett információk nyilvánosságra hozásának lehetőségétől is el voltam zárva, hiszen azzal a minősítések fennállásáig (idén nyárig) államtitkot sértettem volna, azóta pedig, a januári bírósági döntésig az üzleti titok megsértését kockáztatnám.  Ebben a jogszerűtlen, törvénysértő helyzetben, amelyben egyedül én tartottam magam a törvényi előírásokhoz, nyomták át az egész környezetvédelmi és telephelyengedélyezést, és ilyen törvényen kívüli állapotban kellett folytatnunk a vitát a kormánnyal az elmúlt 4 évben. Így kellett véleményemet benyújtani az Európai Bizottság által folytatott eljárásokban az állami támogatás és a tender elmaradásának ügyében. Az egész paksi döntést övező információs helyzet jogellenes volt. Ez alapján pedig bátran megkérdőjelezhetjük az egész döntés legitimátását.

Jávor Benedek (a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője)

Galériáról zuhant le egy csecsemő

A védőnő többször is figyelmeztette az anyát, hogy az ágyában altassa a kicsit, nehogy leessen.

A 20 éves nő egy VIII. kerületi önkormányzati lakásban élt együtt a 2016 márciusában született gyermekével, és rokonaival.

A lakrészük a konyha felett kialakított, 2 és fél méter magasan lévő galérián volt,

amelynek volt egy több mint 1 méter széles és 50 centis fedetlen nyílása.

A gyermeknek volt rácsos kiságya, de az anya rendszeresen maga mellett altatta a kicsit. Annak ellenére is, hogy a védőnő többször figyelmeztette, könnyen baj történhet. Tavaly augusztus 11-én este a nő megetette a kisfiút, majd maga mellé fektette a matracra, elaludtak.

Éjjel arra ébredtek a család, hogy az öthónapos gyerek a konyha kövezetére zuhant. A kicsi életveszélyes állapotban került kórházba, az anyja ellen gondatlanságból elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés vétségével vádolja a Fővárosi Főügyészség. A bíróságon felfüggesztett szabadságvesztésre tett indítványt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!