Kezdőlap Címkék Bevándorlás

Címke: bevándorlás

Bűnözők vadásznak a rendőrökre Svédországban

0

Rendkívüli védelmi intézkedésekre volt szüksége 200 rendőrnek Svédországban, olyan sok támadás és fenyegetés érte őket az Aftonbladet című svéd napilap szerint. Előfordult, hogy családostul el kellett költözniük. Több száz rendőr a szakmáját is otthagyta.

Normális helyzetben a rendőrök szoktak vadászni a bűnözőkre, de Svédországban az elmúlt tíz évben visszájára fordult a rabló-pandúr reláció, azóta nagyjából rendszeresen támadják és fenyegetik meg a rendőrséget, illetve a rendőrállományt. Most viszont úgy látszik, hogy a helyzet kezd tarthatatlanná válni: a rendőrautók felgyújtása, a rendőrség elleni kézigránátos támadások egyre gyakoribbá váltak, 2017 októberében pedig bomba robbant a helsingborgi rendőrőrsön.

Az utóbbi évben a rendőrséggel szemben állók taktikát váltottak. Míg korábban inkább a rendőrséget, mint szervezetet támadták, mostanra gyakrabban válnak célponttá az egyes rendőrök. A kollektív fenyegetést felváltotta az egyének megfélemlítése annak érdekében, hogy a rendszert az alkotóelemein keresztül törjék meg.

A félelemkeltés hatásosnak bizonyult, vannak rendőrök, akik be sem ülnek már a szolgálati autójukba anélkül, hogy előtte ne néznének be a jármű alá robbanószer vagy oda nem illő vezetékek után kutatva.

De kik vadásznak a rendőrökre?

A két legproblémásabb környék, ahol a rendőrségellenes hangulat tetőzik, Malmö Rosengård nevű bevándorlónegyede, illetve a szintén bevándorlók lakta Rinkeby Stockholm közelében. Ezeken a helyeken a sorozatos támadások mellett megnehezíti a rendfenntartó erők munkáját az is, hogy a rendőrellenes hangulat miatt alig van valaki, aki hajlandó lenne tanúskodni vagy akár beszélni a szolgálatosokkal. Sőt, akkor sem hívják a rendőrséget, ha betörés vagy más bűncselekmény történik otthonukban, ugyanis félnek, hogy azután ők is a bűnbandák célkeresztjébe kerülnének.

Habár a rendőrség az elsődleges célpont, a velük szembeni bizalmatlanság már kiterjedt más szervekre is, a legveszélyeztetettebb helyeken előfordul, hogy a mentősöket és a tűzoltókat sem fogadják szívesen vagy akár erőszakot is alkalmaznak velük szemben.

Nyomozók a helsingborgi rendõrkapitányság elõtt 2017. október 18-án, miután hajnalban pokolgép robbant a fõbejáratnál. (MTI/EPA/Johan Nilsson)

Korábban írtunk már a tavaly nyártól év végéig tartó bandaháborúról a szomszédos Dániában, ahol a főleg másod- és harmadgenerációs bevándorlók alkotta bűnszervezetek eredetileg a hasispiac uralása miatt kezdtek végeláthatatlan háborúskodásba. Az elkövetők és a helyszínek tekintetében hasonló a svédországi helyzet, ahol szintén a bevándorló hátterű, bűnszervezetekbe tömörült fiatalok jelentik a problémát a bevándorlók lakta negyedekben.

Jelentős különbség viszont, hogy míg Dániában elsősorban egymás vérét ontották a bandák fél éven keresztül, addig Svédországban kifejezetten a rendőröket célozzák lassan egy évtizede. Ez pedig más tényezők mellett oda vezetett mostanra, hogy egyre kevesebben akarnak rendőrként dolgozni, a rendőrségnek a folyamatos támadások mellett még súlyos állományhiánnyal is kell működnie.

Válság: fogy a rendőr, egyre több az erőszakos bűncselekmény

Menjünk vissza kicsit az időben. A svéd rendőr- és rendőrségellenes hangulat 2016-ban kezdett tetőzni, ekkor jelentek meg az első újságcikkek, ahol konkrét krízisről⁠ beszéltek.

A sorozatos felmondások és az egyre veszélyesebbé váló munka miatt a svéd rendőrség már 2015-ben is meglehetősen gyengén teljesített, a bűncselekmények mindössze tizennégy százalékát tudták megoldani – ez tizenhat éves mélypontot jelentett.

Eközben ráadásul jelentősen megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma: 2014-ben 87 gyilkosság történt, 2015-ben viszont már 112-ra ugrott a számuk. 2016-ban sem következett be jelentősebb csökkenés, 106 gyilkosság történt az országban. Összehasonlításképpen: a szomszédos Norvégiában 2014 óta nem haladta meg az évi harmincat a gyilkosságok száma. Igaz, ők feleannyian vannak, mint a svédek, viszont még a népesség arányában is jóval kevesebb gyilkosság történt.

Az NRK grafikájából fordítva

2016-ban Göteborgban kiugróan megnőtt a lövöldözések és gyilkosságok száma is, egyre gyakoribbá váltak továbbá a kézigránátos támadások. Miután  ősszel nagy port kavart egy eset, amikor kézigránátot dobtak egy lakásba és meghalt egy nyolcéves kisfiú, egy helyi rendőrfőnök nyilatkozott arról, hogy száz rendőr hiányzik csak az ő körzetéből. Elmondása szerint az állományhiány miatt próbálkoztak az újraszervezéssel is, azaz az irodai munkát végzőket is megpróbálták külső szolgálatba állítani, de a kísérlet fordítva sült el, kevesebb járőr lett az utcákon.

Csak 2016-ban 950 svéd rendőr akasztotta szögre jelvényét és szolgálati fegyverét, ez a duplája az elmúlt öt év átlagának. A munkahelyváltást az állomány mintegy nyolcvan százaléka vette fontolóra.

Rendõrségi helyszínelõk dolgoznak Göteborgban 2016. augusztus 22-én, miután hajnalban kézigránátos támadás ért egy lakást a svédországi Biskopsgarden kerületében. A robbanás megölt egy nyolcéves fiút. (Bjorn Larsson Rosvall/TT News Agency via AP)

A veszélyes munkakörnyezet mellett a rendőrök alacsony fizetése sem a válság megoldását segíti elő. Kevés fizetésért egyrészt nem igazán vonzó az egyébként is kockázatos hivatás, másrészt pedig a már állományban lévők is gyakran döntenek úgy, hogy szakmát váltanak. Ez főleg a fiatalabbaknál jellemző, a régóta rendőrként dolgozók ritkábban távoznak.

Egy svéd rendőr kezdőfizetése 2016-ban havonta nagyjából bruttó 25 ezer svéd korona volt, amely majdnem 800 ezer forint, de Svédországban nagyon magasak az adók, tehát ebből a bruttó összegből körülbelül 50-60 százalék is lejöhet. Ugyanebben az évben egy jóval biztonságosabb munkakörben tevékenykedő templomi kántor kezdőfizetése 28 500, egy erdészé 41 500 és egy HR-esé 37 000 svéd korona volt.

A miniszterelnök szerint csak hisztizett a rendőrség

Mindeközben a politikai hatóságok szinte nem is foglalkoztak a problémával. Stefan Löfven, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke 2016 augusztusában azt nyilatkozta, hogy “túl messzire ment a rendőrségi szerveknél a kiáltozás a krízisről”. Anders Ygeman, az ország szintén szociáldemokrata belügyminisztere is egyetértett, szerinte “egy krízis egészen más dolog”.

Ygeman mégis előterjesztette 2016 októberében, hogy a kövekező évi költségvetésben 100 millió koronával többet kapjon a rendőrség, de ez leginkább csak az elégedetlen hangok csitítására tett kísérlet, az összeg túl kicsi volt ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzen.

2017 augusztusában végül megérkezett a valóság a Löfven-kormányhoz is: 2 milliárd koronával többet szántak a rendőrségnek a 2018-as költségvetésből. A problémát ez persze nem oldja meg egy csapásra, de a svéd rendőrszövetség szerint azzal, hogy a kormány végre belátta az állományhiány súlyosságát, már van lehetőségük javítani a helyzeten.

Anne Frank akciót hirdettek bevándorlókért Izraelben

0

A kormány afrikai bevándorlók tízezreit akarja hazaküldeni, ez ellen tiltakoznak.

A korrupciós botrányoktól sújtott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök mintegy 40 ezer afrikai bevándorlót akar hazaküldeni. Zömük Eritreából és Szudánból érkezett, és mindkét államban szörnyű sors vár azokra, akiket a hatalom valamilyen oknál fogva az ellenségének tekint.

Haza tehát nem mehetnek,

de izraeli börtönökben sem akarnak élni – márpedig Netanjahu szerint ez vár rájuk, ha nem mennek haza.

Netanjahu azt is felajánlotta, hogy ne Szudánba vagy Eritreába menjenek vissza, hanem Ugandába vagy Ruandába, ahol nem üldözik őket – igaz, a bevándorlók ott sem lennének jó helyzetben.

Emiatt izraeli rabbik egy csoportja „Anne Frank akciót” hirdetett. Egyik vezetőjük Susan Silverman, aki azt kéri, hogy zsidó családok rejtsék el a kiutasításra ítélt afrikaiakat.

Az izraeli légitársaság, az El Al pilótáinak egy csoportja pedig bejelentette:

nem hajlandók elvinni a kiutasított bevándorlókat.

A Facebookon azt írják: barbárnak tartják az intézkedést.

Anne Frank családjával együtt Németországból menekült Hollandiába Hitler hatalomra jutása után. Miután a nácik megszállták Hollandiát, egy baráti holland család segítségével rejtőzködött. Erről naplót is írt. Ez már csak a halála után jelent meg, mert a családot feljelentették és haláltáborba vitték.

Az Európai Bizottság nem tud a Soros-tervről

0

„Az Európai Bizottságnak nincs tudomása semmilyen Soros-tervről…tevékenységét a tények, nem pedig spekulációk alapján folytatja” – válaszolta Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke Molnár Csabának, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjének írásos kérdésére.

Fotó: Flickr.

Amikor Navracsics Tibor a Fidesz által delegált európai biztost Budapesten szembesítették Orbán Viktor kormányfő kijelentésével, miszerint „Junckerék”, azaz az Európai Bizottság „a Soros-tervet hajtják végre”, a biztos csak annyit mondott, hogy „Soros-terv mint ilyen nem szerepel a bizottság munkatervében”. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes erre válaszul gyakorlatilag lekorruptozta az egész Európai Bizottságot, azzal vádolva Navracsicsot, hogy erről neki legalábbis tudnia kell – emlékeztet a DK közleménye.

wikimedia

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője írásban érdeklődött a Bizottságtól, hogy tudnak-e bármiféle Soros-tervről, és hogy kívánnak-e lépéseket tenni a Bizottságot korrupcióval megvádoló magyar kormánnyal szemben.

Érdemes lefordítani Frans Timmermans, a diplomácia virágnyelvében jártas korábbi holland külügyminiszter válaszát, „Az Európai Bizottságnak nincs tudomása semmilyen Soros-tervről…tevékenységét a tények, nem pedig spekulációk alapján folytatja” – magyarra lefordítva ugyanis így hangzik:

„Orbán Viktor hazudik, Semjén pedig hülyeségeket beszél”.

 

120 perc – 2018. január 15. 20:00

0

Szél Bernadett szerint Németh Szilárd nem tilthatja ki a nemzetbiztonsági bizottságból

MTI Fotó: Varga György

Facebook-posztjában azt írta, ha ezt megteszi, akkor „minden létező jogi eszközt” igénybe vesz. Azt is írta: a „fideszes nagy gondolkodó persze ezzel be is ismerte, hogy minden, amit az ún. „Soros-hálózatról” mondtam, az igaz. És minden, amit ők mondanak róla: hazugság.” Németh Szilárd egyébként azért nem engedné be az ülésre, mert szerinte „Szél Bernadett és pártja, az LMP Soros György érdekeit szolgálja”. (Facebook)

Kikapott a spanyoloktól a kézilabda válogatott

MTI Fotó: Illyés Tibor

Sokáig jól tartotta magát, de végül 27-25-re kikapott a magyar férfi kézilabda válogatott a sokkal esélyesebb spanyoloktól horvátországi Európa-bajnokságon. A magyarok jól védekeztek, de többet hibáztak a támadások alatt. A csapat ezzel a második vereségét szenvedte el a csoportban (korábban a dánok verték a magyarokat), de az igazán fontos meccs a következő, a csehek elleni lesz. (FüHü)

Áder szerint Magyarország nemzetközi tevékenysége kiszámítható

Magyarország nemzetközi tevékenységének fő irányaiban a választások eredményétől függetlenül folyamatosság és kiszámíthatóság várható – ezt mondta Áder János köztársasági elnök a diplomáciai testület képviselőinek újévi fogadásán. Szerinte a magyarok a viták ellenére az EU polgárai maradnak, és kiemelten fontos a NATO szerepe. (MTI)

Terjed a kanyaró Ukrajnában

Ukrajna egyre több régiójából jelentenek újabb kanyarós fertőzéseket, a délnyugati Csernyivci megyében már csaknem ötszáz esetet jegyeztek fel, a fővárosban, Kijevben csak az év eleje óta 87-en, többségükben kisgyerekek betegedtek meg. A fertőzés főként a gyerekeket és a fiatal, huszonéves felnőtteket érinti. (MTI)

Brit parlamenti bizottság: nem lehet felső korlátot szabni a bevándorlásnak

A brit parlament egyik befolyásos szakbizottsága szerint fel kellene hagyni azzal a kormányzati célkitűzéssel, amely néhány tízezerre csökkentené az éves bevándorlást, mivel ezt meghirdetése óta soha nem sikerült teljesíteni, és a folyamatos kudarc csak aláássa a kormány bevándorlási politikájába vetett bizalmat. (MTI)

Meghalt Dolores O’Riordan, a The Cranberries énekesnője

Forrás: Wikimedia Commons

Negyvenhat éves korában, Londonban váratlanul meghalt Dolores O’Riordan, a The Cranberries ír zenekar énekesnője. Az együttes lemezeiben több mint 40 millió példányt adtak el, olyan slágereik voltak, mint a Zombie, a Linger, vagy a Dreams. (Rolling Stone)

 

Trump: nem vagyok rasszista!

0

Nagy vihart aratott Donald Trump amerikai elnök „odamondása”, nevezetesen, hogy pöcegödörnek nevezte azokat az országokat, ahonnan a menekültek érkeznek. Napokkal később végül már Trump is kénytelen volt megszólalni az ügyben, mégpedig egyik kedvenc időtöltése, golfozás közben. A kérdésre, hogy rasszista-e, azt válaszolta, hogy nem.

 

A floridai West Palm Beachen lévő golfklubjában fogadta vacsorán Kevin McCarthyt, a republikánusok képviselőházi csoportjának vezetőjét, s előtte beszélgetett röviden újságírókkal, vasárnap este. Mint  Euronews jelentette: Donald Trump úgy fogalmazott, hogy

„a legkevésbé rasszista ember, akivel a kérdező valaha interjút készített”.

Mint a FüHü is megírta, az amerikai elnök csütörtökön, egy, az ovális irodában tartott találkozón – a Washington Post beszámolója szerint – nevezett pöcegödörnek bizonyos államokat. A találkozón mindkét párt képviselői jelen voltak, mivel egy migrációval kapcsolatos megállapodásról volt szó. Az elnök megjegyzése az afrikai országokból, illetve Haitiről és El Salvadororból érkező bevándorlókra vonatkozott.

A Fehér Ház nem tagadta, hogy valóban elhangzott az elnök becsmérlő mondata,

ehelyett egy közleményt adtak ki, amellyel igyekeztek elvenni a megjegyzés élét.

Napokon belül ez már a második, az elnökkel és a bevándorlókkal kapcsolatos, nagy felháborodást kiváltó fejlemény. Az illegális bevándorlók már ott született gyerekei azért tüntettek pár napja, mert Donald Trump kiutasított az országból 200 ezer salvadori bevándorlót, akik már majdnem húsz éve ott élnek. Másfél évet kaptak, 2019 szeptemberéig maradhatnak.

Bréking nyúz, 2017. december 29. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ünnepek ide, ünnepek oda, a kormánypárti sajtó ellátja híveit a nekik kedvező írásokkal. Ezekben a napokban is slágertéma a menekültügy, az oktatás, az egészségügy terén, valamint a szegénység felszámolása érdekében tett kormányzati sikerek. Megindokolják, hogyan jutottak – nem illegálisan! – magyar fegyverek a terroristáknak, s persze a karakán odavágás sem hiányzik azok felé, akik egy történetesen jobboldali, ámde pedofília miatt a legtöbb helyen nem szívesen látott brit budapesti fellépése ellen tiltakoznak.

 

Magyar Hírlap: Folyamatosan csökken a szegénységnek kitettek aránya

A Magyar Hírlapnak adott interjút az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki méltatta az oktatás és az egészégügy terén elért eredményeket, kifejtette, hogy  a módszertannak köszönhetően rosszak a szegénységi mutatók (is), hiszen „banki hiteltörlesztéssel ma már egymillióval kevesebb embernek van problémája, az otthon fűtésével pedig hétszázhatvanhatezerrel kevesebbnek. Közel felére csökkent azoknak a száma, akiknek kigazdálkodhatatlan egy váratlan kiadás, mondjuk egy nagyobb értékű háztartási gép cseréje. Csaknem kétmillióval többen vannak azok, akik megengedhetik maguknak az évi egyhetes üdülést, ez látszik a belföldi turizmus folyamatos erősödésében is.”

A bevándorlásról is beszélt, leszögezve: A balliberális újságíróknak két dologgal van problémájuk: ha Magyarország nem akar bevándorlókat befogadni, illetve, ha helyben segít. … Mi úgy gondoljuk, hogy mindenkinek az a legjobb, ha a saját szülőföldjén tud boldogulni. A programmal hazánk erőn felül próbál ebben segíteni a Közel-Keleten és Afrikában is.”

888.hu:  A 24. órában vagyunk, hogy megerősítsük az EU határőrizetét

Ezt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója nyilatkozta a tömeges illegális bevándorlás távoltartására, az európai emberek biztonságának garantálására hivatkozva.  Bakondi György a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában elmondta, hogy a prognózisok és különféle hírszerző szolgálatok előrejelzése szerint 2018-ban is folytatódni fog a tömeges illegális migráció mindhárom – a balkáni, a líbiai-olasz és a spanyol-marokkói – útvonalon. A tanácsadó szerint főleg Fekete-Afrika felől jeleznek jelentős növekedést az előrejelzések.

A szakértő szerint jelenleg nem indokolt a magyar határkerítés meghosszabbítása, a román határőrizeti szervekkel korrekt az együttműködés. Jelenleg főleg Szerbia felől éri el a magyar határt a tömeges migráció, de ha ez áttevődne másik ország területére, akkor az érintett helyen megerősítik a magyar határőrizetet” – fogalmazott Bakondi György.

Pesti Srácok: Beindult a #hisztike a “veszélyes köcsög” miatt

Az MTI hírfolyamából tudtuk meg, hogy Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője sajtótájékoztatót tartott „A kormány mondja le a pedofíliát propagáló szélsőjobboldali Milo Yiannopoulos részvételét a kormányzati konferencián” címmel  – írja a portál. „Az ellenzéki eseményt nem kommentálnánk (érdeklődés hiányában talán el is maradt), mi már azon is meglepődtünk, hogy a Gyurcsány veteránjai helyesen le tudták írni a “veszélyes köcsög” nevét.

A magunk részéről nem csupán üdvözöljük Milo érkezését, hanem azonnal állampolgárságot, szavazati jogot, sőt valami offshore céget is adnánk neki

– áll a Pesti Srácok cikkében.

Magyar Idők: Nem illegális kereskedelemmel kerültek a térségbe a magyar fegyverek

Nem illegális kereskedelem útján kerülhettek a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez magyar fegyverek – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője csütörtökön közleményében kért magyarázatot az ügyben, hogy a Conflict Armament Research 2017-es jelentése szerint az Iszlám Állam harcosainál Irakban és Szíriában összesen 132 magyar gyártású fegyvert találtak.

Horváth József kiemelte: a médiában úgy tálalták, mintha ez valami „szörnyűséges dolog lenne”, és hatalmas mennyiségről lenne szó, de 132 fegyvert találtak, amiből 111 olyan Kalasnyikov, amit a rendszerváltás előtti FÉG (Fegyver- és Gépgyár) gyártott.

A szakértő közölte, a talált fegyverek legális, szervezett rendszerben kerülhettek a térségbe.

 

Kivándorlási célvárosok rangsora -vajon Budapest hanyadik?

Mindig is tudtuk, hogy Prága szép, a knédli finom, a csehek…nos, a csehek meg a csehek Azt azonban a csuda sem gondolta volna, hogy a cseh főváros a kivándorló-bevándorlók  egyik legkedveltebb városa. Pedig benne van a TOP-5-ben.  De van egy rossz hírünk: az ötven várost vizsgáló felmérésben Budapest csak a 13. Némi üröm az örömben, hogy (az általunk, magyarok által legalábbis) szeretett fővárosunk továbbra is eléggé kedvelt a külföldiek körében is, de Magyarország, mint olyan már sokkal kevésbé: az idén az országok rangsorában csak a 41. lett . Összehasonlításként: Csehország a 11. 

 

Bár Budapest nagy általánosságban eléggé jó helyen végzett (13.),  az öt nagy, a városi életet vizsgáló szempontcsoport közül csak egyben – a szabadidő eltöltése és a klíma egybevont kategóriájában – sikerült az első 15-be bekerülni, konkrétan a 9. helyen. Ám nem fért be a város a legjobbak közé sem a közlekedés, sem a politika és biztonság, sem pedig egészség és környezet kategóriában.

A felmérést a más országba költözők nemzetközi közössége, az InterNations készítette. Évről-évre összeállítják a TOP-5 és a BOTTOM-5 (azaz az öt legrosszabb) várost tartalmazó szűk listát, annak bővebb változatát, mégpedig nem hasra ütésre, hanem a leginkább érintettek véleményére alapozva. A felmérésben részt vevők az életminőségre, a beilleszkedés milyenségére, a munkakörülményekre, a pénzügyi lehetőségekre és a család számára kínált körülményekre adnak válaszokat. Összesen több mintegy negyven kérdést tesznek fel, azaz alaposan körbejárják a letelepedéssel kapcsolatos körülményekről alkotott tapasztalati véleményeket.

Magyarország azonban nagyon hátul kullog, még az előző évek eredményéhez képest is.

Az ember nem tud szabadulni attól  gondolattól, hogy bizony nem csak a magyarok körben hat az a gyűlöletkampány, amelyet a kormány a menekültek kapcsán  legmagasabb fokozatban tart immár két éve beleértve az egyre több turista szemét is szúró Sorosozással.

De hát ez valahol érhető is, hiszen azok – s most nem a háborúk, éhínségek, s más, az életet veszélyeztető, de legalábbis teljesen ellehetetlenítő helyzettől megszabadulni kényszerű emberekről beszélünk –, akik ilyen vagy olyan megfontolásból úgy döntenek, hogy egyik országból áttelepednek egy másikba, nos ők a nyugalmat, a kellemes életkörülményeket, a jó hangulatot keresik. Ma már – s erről ők vallottak a felmérésre adott válaszaikkal – ezt kevésbé találják meg Magyarországon, amely pedig a rendszerváltás után hosszú-hosszú ideig a térség posztszocialista országai között rendre a legvonzóbb letelepedési célország volt. Akkoriban igen sok külföldi telepedett le nálunk (nem csak kínaiak és arabok, akik nem kis részt a letelepedési kötvény révén jutottak a közelmúltban ehhez a lehetőséghez). Ami tény:

míg tavaly a 21. legkedveltebbnek ítélt ország volt Magyarország, az idén már csak a 41.

S hogy a tavalyi 21. helyezés nem a véletlen műve volt: előtte a 29., illetve a 28. helyen végzett az országunk, azaz addig szépen araszolgattunk egyre feljebb a legvonzóbb országok listáján.

De lássuk az idei országrangsort:

Forrás: https://www.internations.org/budapest-expats

Öröm az ürömben, hogy még így is sikerült néhány helyet rávernünk például a Lengyelekre vagy az oroszokra.

Rólunk azt szokták mondani, hogy vendégszerető nép vagyunk – nos, ez azért megváltozott, legalábbis a felmérés szerint.

Mert lássuk csak, hova soroltak bennünket a saját bőrünkön a vendégszeretetet vagy éppen annak ellenkezőjét megtapasztaló, Magyarországra betelepedő külföldiek, akiktől azt kérték, hogy minősítsék a helyiek részéről tapasztalat fogadtatást. A baloldali skálán a „racionális és távolságtartó”, a jobboldaliban pedig az „érzelmes és barátságos” nemzetek találhatók.

 

Forrás: https://www.internations.org/budapest-expats

Az InterNations egyébként nagyon kiterjedt szervezet – rajta keresztül tudják az ideiglenesen vagy véglegesen egy másik országba költözők egymást segíteni. Akit érdekel, hogy mi foglalkoztatja őket, mi az amiben egymásra támaszkodnak vagy csak kicserélik a véleményüket – látogasson el erre az oldalra, s ott nagyon sok tanulságos véleményt, kérdésfelvetést talál (angol nyelven).

Orbán szerint újabb támadás előtt áll Magyarország

Akik kötelező betelepítési kvótát akarnak Európában, jövőre „újra próbálkozni fognak”, miután a decemberi uniós csúcstalálkozón erről nem született döntés – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott szokásos pénteki interjújában.

Orbán megköszönte a „több mint 2,3 millió” embernek, aki részt vett a nemzeti konzultációban, szerinte az ő véleményük súlyt adott Magyarország álláspontjának.

Azt állította, hogy mások meggyőzésében egyelőre nem járt sikerrel Európában, a kvótát szorgalmazók száma szerinte változatlan, és a márciusban esedékes következő csúcson ismét érvelni fognak álláspontjuk mellett. Azt mondta:

„aki időt nyer, életet nyer”,

és szerinte Európában az elmúlt időszak választásain rendre a bevándorlást korlátozni kívánók erősödtek.

A Független Hírügynökségnek adott interjúban Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője határozottan cáfolta, hogy az uniós tagállamok vezetői, vagy az uniós intézmények közül bárki is kötelező jelleggel illegális bevándorlókat akarna betelepíteni. Mint mondta, csak a nemzetközi egyezmények alapján oltalomra jogosult menekültekkel kapcsolatos szolidaritásról van szó.

Orbán Viktor beszélt a Lengyelország elleni uniós eljárásról is, azt mondta:

ha valaki megtámadja Lengyelországot, az megtámadja egész Közép-Európát.

Szerinte a magyar nemzet érdeke is, hogy szolidáris legyen a lengyelekkel, és világossá tegye, semmilyen uniós büntetés nem valósulhat meg velük szemben. Méltánytalannak és igazságtalannak nevezte az Európai Unió eljárását, és azt mondta: Lengyelország nélkül nincs erős Közép-Európa. A magyar vétóban a lengyelek is bíznak.

Orbán azt is mondta, hogy nem tart attól, hogy Magyarországtól a jogállammal kapcsolatos problémák miatt uniós forrásokat tartanának vissza, és szerinte a magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül,

„a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek”.

Egy, a kormány által megrendelt elemzés ugyanakkor más mondott: aszerint ugyanis

az uniós támogatások nélkül nem lenne gazdasági növekedés,

sőt, a GDP csökkent volna.

Orbán Viktor azt is mondta: nem érkezett „visszautasíthatatlan ajánlat” az euró esetleges bevezetésével kapcsolatban, csupán „sovány, szerény, rosszabb, mint az eddigi”. Szerinte az eurózónához történő csatlakozáshoz a reálgazdaságot kell a zóna országainak átlagához igazítani.

Tusk szerint nem hatékony a kvóta, ezért új megoldás kell

0

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a jövő héten vitatják meg a migránskérdést, mely mélységesen megosztja a tagállamokat. Éppen ezért Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, melyben kompromisszumos megoldást javasol.

A levél vázlatát megszerezte a Politico, és eszerint a javaslat lényege az, hogy az Európai Unió vegyen búcsút a kötelező betelepítési kvótáktól, ez ugyanis nem működik a gyakorlatban, és csakis a tagállamok dönthessenek a bevándorlók befogadásáról.

„A kvótarendszer megosztja a tagállamokat, és nem is hatékony”

– állapítja meg Donald Tusk.

A kvóta alapján 160 ezer bevándorlót kellett volna arányosan áthelyezni az EU tagállamaiba a migrációban leginkább érintett déli országokból, de kevesebb mint 30 ezer embert fogadtak be más országok. Magyarország és Lengyelország pedig visszautasította a kvótát.

Tusk éppen ezért azt javasolja, hogy a tagállamok szavazzanak meg az eddiginél egy lényegesen nagyobb összeget a bevándorlási válság kezelésére, hogy ebből finanszírozzák a migrációval kapcsolatos kiadásokat az Európai Unióban.

A tagállamok vezetői a jövő héten tartják meg év végi csúcstalálkozójukat Brüsszelben, és ezen megvitathatják Donald Tusk kompromisszumos javaslatát. Ha elfogadják, akkor a magyar kormánypárt elveszíti egyik legfőbb választási érvét, mely szerint az Európai Unió tömegesen akar migránsokat betelepíteni Magyarországra.

Újabb 51 milliárdot költ „migrációs nyomásra” a kormány

0

A „rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez” ad magának még 51 milliárd forintot a kormány. A pénzt nem kell közbeszerzésen elkölteni. Az eddigi költések részletei se ismertek.

Túllépheti idei költségvetési keretét a Belügyminisztérium 51 milliárd 527 millió forinttal – áll a szerdán megjelent Magyar Közlöny kormányrendeletéből. A hivatkozás a „rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez” szükséges feladatok hatékony megvalósítása.

A pénzt a „tömeges bevándorlás” kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra fordítják.

A konkrét célt a rendelet nem jelöli meg,

mindössze annyi derül ki belőle, hogy az eszközvásárlásokra vonatkozó kormányrendelet szabályait nem kell alkalmazni, vagyis nem lesz nyílt közbeszerzés.

Nemrég derült ki, hogy az Európai Bizottság nem fizeti ki azt a 135 milliárd forintot, amelyet  a bevándorláshoz kapcsolódóan  a kormány kért az eddigi kiadások felére. Igaz, a nyilvánosságra hozott adatokból éppen az nem derül ki, hogy a déli határon lévő kerítés mennyibe került.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!