Kezdőlap Címkék Bérlet

Címke: bérlet

Máris késik a metrófelújítás

0

Az eddig közölttől eltérően csak hétfőn kezdik a 3-as metró felújítását – derült ki Tarlós István szavaiból. A szocialisták a bérletek árának harmadolását követelik, ha a pótlóbuszok csak az utasok kétharmadát fogják tudni elvinni.

November 6-án, hétfőn zárják le a 3-as metróvonal északi – az Újpest-városközpont és a Lehel tér közötti – szakaszát, az érintett hat állomás felújítása várhatóan egy évig tart – közölte Tarlós István főpolgármester csütörtökön Budapesten.

Ez ellentétben áll az eddig ismert közléssel. Eszerint negyedikén, szombaton zárják le a metrót. Még ma reggel is ezt közölte folyamatosan a hangosbeszélőkön a BKK.

A projektindító rendezvényen Tarlós István elmondta: az északi szakasz felújítása mellett elkezdődik a teljes alagút korszerűsítése, amely várhatóan 2020 végéig tarthat. A felújítás ideje alatt

a metró hétköznap este fél kilencig csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik,

esténként és hétvégenként a teljes vonalon pótlóbuszok szállítják majd az utasokat.

A fővárosi MSZP azt követeli, hogy a jelenlegi ár harmadával csökkentsék a budapesti tömegközlekedési bérletek árát, ha a 3-as metrót pótló buszok csak az utasok kétharmadát tudják elvinni.

A hatvan darab egy-két éves csuklós busz a számítások szerint az utasoknak csak maximum 60-70 százalékát tudja elszállítani – erről Bolla Tibor BKV-vezérigazgató beszélt az InfoRádióban.

Horváth Csaba, a párt fővárosi képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, ha lenne elég busz és buszvezető, akkor nagyobb buszmegállók kialakításával mindenkit el lehetne vinni. Az a tény, hogy csak az utasok kétharmada fér fel a buszokra, nyílt beismerése annak, hogy Tarlós István főpolgármester és munkatársai alkalmatlanok arra, hogy megtervezzék a felújítást és megszervezzék a pótlást – jelentette ki Horváth Csaba.

Szabadságharc helyett érdemes partnereket keresni Brüsszelben

0

Az elmúlt héten az Európai Parlament a költségvetési csomag részeként megszavazta, hogy az ingyenes InterRail-bérlet programja jövőre többszörös, összesen 12 millió eurós keretből működhessen. A program egyik mentora és koordinátora, Ujhelyi István Európai Parlamenti képviselő, az alábbiakról tájékoztatta a Független hírügynökséget

Újabb magyar siker Brüsszelben: megtöbbszörözte az Európai Parlament az ingyenes InterRail-bérletprogram jövő évi büdzséjét, így bizonyos, hogy 2018-ban a kezdeti néhány tucat után több ezer magyar fiatal lehet részese az egyedülálló programnak. Kitartó munka eredménye, hogy

az európai fiatalok utazását segítő program – az ellendrukkerek várakozásával ellentétben – nem hogy elsorvad, hanem a most megszavazott tizenkétmillió eurós éves keretből új szintre emelkedik.

Ilyen az, amikor nem kuruckodó plakát-forradalmat vezetünk az európai közösséggel szemben, hanem a magyarok érdekét szem előtt tartva tárgyalunk, partnerséget keresünk és ajánlunk az európai közösség többi tagjának.

Az ingyenes InterRail-bérlet programjának alapgondolata két német fiatal politikai aktivistától származik. Újhelyi István elsőként karolta fel és nyújtotta be Vincent-Immanuel Herr és Martin Speer javaslatát az Európai Bizottsághoz. A kezdeti nehézség és politikai ellenállás után (köszönhetően többek között annak, hogy a Néppárti frakcióvezető Manfred Weber is az ügy mellé állt) végül sikerült áttörni a bürokratikus falakat és némi módosítással ugyan, de tesztüzemként elindult a program.

Az elmúlt esztendőben több tucat magyar középiskolás jutott hozzá az ingyenes utazáshoz,

a jövőre kibővített keretösszegnek köszönhetően számuk is bizonyosan megtöbbszöröződik.

Az ingyenes vonatbérlet programja a példa arra, hogy a hazafias érdekképviselet és az értékvezérelt európaiság nem hogy ellentétes, hanem kiegészítői egymásnak. Ez nem pusztán „ingyen-vonatozásról” szól, hanem az európai fiatalság lehetőségeinek kinyitásáról, az integráció sikeres mélyítéséről, a kultúrák közötti jobb kommunikációról. Most, amikor az Európai Unió létét és értelmét számos populista erő kérdőjelezi meg, ez egy hosszú távon érvényes és eredményes válasz lehet az európai közösségeket szétverni szándékozóknak.

Radikális változások, vonzó programok kellenek, hogy a fiatal európaiak a demokrácia támogatói és ne a közös értékeinket szétverő illiberálisok tapsgépei legyenek.

Lehet egy vári lakással több?

0

Mi lenne, ha meg lehetne venni a vári műemléklakásokat?

A legutóbbi testületi ülés napirendjén azt vettem észre, hogy meghosszabbítani terveznek egy lakásbérletet: Zsidai Roy cége öt éve bérel egy vári műemléklakást a Pest-Buda vendéglő mellett, amelyet raktárnak használt. Mélységesen megdöbbentem azon, hogy bár az előterjesztésben egyértelműen le van írva, hogy Zsidaiék a bérleti szerződést megszegték, hiszen a tulajdonos önkormányzat beleegyezése nélkül kizárólag lakásként használhatták volna, mégis kétféle határozati javaslat-változat szerepelt benne, és az egyik szerint folytathatták volna a lakásbérlést.

40 ezer forintért egy 56 m2-es vári műemléklakást. Miközben az egész Pest-Buda szállodát úgy alakították ki, hogy különböző módszerekkel hozzájutottak az önkormányzati tulajdonú lakások meglehetősen olcsó bérleti jogához a Fortuna utca 3. sz. alatt, majd csináltak egy szállodát belőle. Azért adhatják ki szállásként ezeket a lakásokat, mert a határozatlan idejű szerződéseknél (amelyek jogát átvette) ezt megengedi a rendelet. Ezért alakulhatott ki az a sajátos helyzet, hogy van, aki csak egyszerűen lakik a várban többször annyi pénzért, mint aki luxusszállodát üzemeltet. Egy idegenforgalmi centrumban nyilván vannak szállodák, de kérdés, hogy az önkormányzati bérlakásállomány terhére kell-e ezeket nyitni alacsony összegű lakbérért cserébe.

A bizottsági és a testületi ülésen is feltettem a kérdést, hogy hogyan történhetett meg az, hogy 5 évig nem ellenőrizték ezt a bérleményt? Ha Zsidai cége a Várban egy ugyanekkora méretű raktárt bérelt volna, az 4 év alatt 11,5 millióval több bevételt hozott volna az önkormányzatnak – hogyan akarják kártalanítani a kerületet Zsidaiék. Milyen állagromlást okozott, hogy nem újították fel, talán nem is fűtötték a lakást? Hogyan tervezi az önkormányzat a kártérítés behajtását? Sajnos, ezekre a kérdéseimre nem kaptam választ, az viszont egyértelműen kiderült , hogy eddig nem is volt semmiféle bérleményellenőrzési terv: „…novemberre fogja a GAMESZ összeállítani a bérleményellenőrzési tervet.” (polgármester)

Kapisztrán tér városháza.jpgÉv elején adatigénylést nyújtottam be az önkormányzathoz, szerettem volna megtudni, hogy hány vári lakásban működik valamilyen cég. Kiderült, hogy az önkormányzat nem tartja mindezt nyilván, ami érthetetlen, hiszen adózás szempontjából szükség van erre az információra. Azért, hogy összeszedjék a kért adatokat, közel másfél millió forintot akartak kérni tőlem. Még hány lakásban működik valamilyen vállalkozás a kerületben szerződésellenesen? – tettem fel a kérdést. Ha januárban összeszedik az adatokat, akkor mostanra tudnánk és intézkedhettünk volna.

Nem adtam fel a küzdelmet, adatigénylést nyújtottam be a Táncsics Mihály utcai lakásokról, hogy legalább ezt az egy utcát lássuk.

Sokan kérdezik, hogy lehet az, hogy az I. kerületben ilyen ordas mutyizás zajlik a lakásokkal. Nos, ennek szálai a ’90-es évekbe nyúlnak vissza, amikor is a Budai Vár területén lévő műemlékházakat teljes egészében önkormányzati tulajdonba rendelték és az ezekben lévő lakásokat nem albetétesítették. Azért, hogy a Vár műemléki jellegét, a műemléképületeket ezzel védjék meg. Ez azt jelenti, hogy ezeket a (korábban tanácsi) bérlakásokat a bérlők nem vehették meg – ellentétben más tanácsi lakásokkal, amelyek nem műemlékházban voltak.

Emlékezhetünk még, hogy a rendszerváltás után az önkormányzatok szabadulni próbáltak a rossz állapotban lévő IKV lakásállománytól, és mélyen a piaci ár alatt adták el a bérlőknek a lakásokat. Nálunk is a mai napig él a rendelet, amely alapján a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a (nem vári műemlék)lakás becsült értékének feléért veheti meg azt, és ha egy összegben fizet, akkor további 10% kedvezményt kap. Szóval ~40%-os áron lehet I. kerületi lakásokhoz jutni. Illetve lehetett, mert mára szinte mindet eladta az önkormányzat.

De a vári lakók nem vehették meg, ami sokak szerint igazságtalanság volt. Szerintem az igazságtalanság sokkal inkább az, hogy voltak, akik megvehették és voltak, akik nem. Szinte minden testületi ülésen elénk kerül egy olyan vári műemlék lakás, amit éppen most adnak el több száz millió forintért – miközben ezekhez hasonló, ezekkel szomszédos lakásokat 3-500 forintos négyzetméteráron ad bérbe az önkormányzat.

A nem eladható lakások bérleti joga pedig igen magas áron cserél gazdát. Ami végül is megürül, azokat szokta az önkormányzat úgynevezett piaci alapon bérbe adni. Ezt piacinak hívják, de valójában semmiféle piaci folyamatokhoz nincs köze, ez egyszerűen annyit jelent, hogy a rendeletben megjelölt bérleti díjak közül a legmagasabbért hirdetik meg és a pályázónak lehet másik lakása is, a pályázó lakás és jövedelmi körülményeit nem vizsgálják.

Egyetlen feltétel, hogy a lakást a pályázónak fel kell újítania (Zsidaiék nem is újították fel a Táncsics utcai lakást), és a kezdő bérleti díjat erősen csökkenti, hogy a lakások milyen lepusztult állapotban vannak. Így alakulnak ki a 400,- Ft/m2-es bérleti díjak barokk épületek bűbájos belső udvaraira néző lakásokban. Szerintem szégyen az önkormányzatra nézve, hogy ezek a lakások ilyen állapotban vannak, szégyen, hogy van köztük, ami nem komfortos – erre nem kéne nagy mellénnyel hivatkozni. Éppen azért kapta meg az önkormányzat, hogy a műemlékek védve legyenek, de ennek a feladatnak nem tett eleget.

Egészen a legutóbbi időkig ezekről a pályázatokról egy titkos és sehol meg nem nevezett grémium hozott döntést (a bizottsági elnökök négyen), és a képviselő-testület még az eredményt sem tudta meg. Az új rendeletbe, az én javaslatomra bekerült, hogy a döntést a képviselő-testület hozza meg, a titkos grémium csak javaslatot tesz. Továbbra sincs az önkormányzatnak ingatlangazdálkodási terve, ötletszerűen, egyedi döntésekkel határozza meg, hogy melyik lakásnak mi legyen a sorsa. Az elmúlt évek lakásgazdálkodási gyakorlata miatt számvevőszéki vizsgálatot és a Kormányhivatalnál a lakásrendelet felülvizsgálatát kezdeményezem, mert úgy látom, hogy mindez az önkormányzat számára vagyonvesztést eredményezett és eredményezhet még.

Végezetül: a rendszerváltáskor hozott törvény szerintem jó célból született, azért, hogy megvédje a Budai Vár polgárvárosi negyedének műemléki értékeit. Most, húsz év után érdemes ránézni, hogy a kialakított rendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Érdemes kielemezni és végiggondolni, hogy a továbbiakban mi volna a vári műemlékházak és a helyi közösség érdeke.

A testületi ülésről szóló beszámolóm itt olvasható: beszámoló.

Az elmúlt ülést próbaképpen on-line közvetítettem a politikusi facebook oldalamon, a videó itt megnézhető: https://www.facebook.com/VNaszalyiMarta/

V. Naszályi Márta (A Párbeszéd Magyarországért önkormányzati képviselője)

A nyomozás még tart, de már nem gyanúsított az etikus hekker

0

Feltörte a BKK elektronikus jegyrendszerét, ötven forintért vásárolt bérletet, majd az esetetjelentette a közlekedési vállalatnak. Köszönetként nyolc év börtönnel fenyegették a18 éves fiút, de már nem nyomoznak ellene.

Már nem gyanúsítja az „etikus hekkert” az illetékes Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség információs rendszer vagy adat megsértésének bűntettével.

Ugyan a nyomozás még folyik, ám a kisvárdai fiú már nem gyanúsítottja az ügynek. A főügyészség megállapította, hogy a cselekménye – azaz, hogy a sértett jegyértékesítési rendszerében jogosulatlanul adatot változtatott meg – nem veszélyes a társadalomra, és így nem valósít meg bűncselekményt.

A gyanúsított ugyanis a cselekményét azért követte el, hogy a jegyértékesítési rendszer hibáját feltárja, ami sikerült is neki, ráadásul ezt a tényt jelezte a sértett számára.

Előzmények

A T-Systems Magyarország informatikai rendszerét ért jogosulatlan befolyásolás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azt követően, hogy egy fiatalember rést talált a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a T-Systems által fejlesztett Online jegyértékesítési rendszerén és 50 forintért vásárolt magának havi bérletet.

Utóbbit soha nem használta és a rendszerhibára felhívta a BKV figyelmét. Meggyanúsítása ellen számos szervezet tiltakozott, sőt a fővárosban még demonstrációt is tartottak a BKV központi épülete előtt az „etikus hekker” feljelentése és meggyanúsítása miatt.

 

Eljárás indul a BKK-botrány miatt

0

Adatvédelmi hatósági eljárást indít a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Budapesti Közlekedési Központ és a T-Systems által üzemeltetett online jegyértékesítési rendszerrel, valamint a MOL Bubi közbringarendszerrel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban.

Péterfalvi Attila közleményében azt írta, az adatvédelmi hatósági eljárás elindításáról a sajtóban megjelent információk – és ezeken alapuló állampolgári beadványok – alapján, valamint a 24.hu által elküldött adatbázisok áttekintését követően döntöttek, mivel

„a feltételezett jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, illetve nagy érdeksérelmet idézhet elő”.

Az MTI-nek küldött közleményben azt is írja: az eljárás során elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a BKK és a T-Systems Magyarország teljesítette-e az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szereplő kötelezettségeket, különösen az adatbiztonsági követelményeket.

A törvény szerint az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak

a személyes adatokat megfelelő intézkedésekkel védeniük kell többek között a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal vagy törlés ellen.

Az eljárás során a hatóság szerződéseket kér be és kérdéseket is feltesz. Péterfalvi Attila szerint a hatóság adatvédelmi bírságot is kiszabhat jogellenes adatkezelés miatt, ennek összege akár 20 millió forint is lehet.

A BKK július 13-án indította el online jegyértékesítési rendszerét, de az informatikai rendszer könnyen feltörhető volt, így például a valódi árnál sokkal olcsóbban is lehetett jegyet, bérletet venni. A Bubival kapcsolatban pedig a 24.hu írta meg, hogy 5600, a rendszerbe regisztrált felhasználó adatai kikerültek a cégtől.

FüHü/MTI

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!