A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.
Azt írják: Ausztria mindig is olyan ország volt, amely vehemensen küzdött az atomenergia felhasználása ellen, és ebből nem hajlandók engedni.
A panaszt az Európai Bíróság megvizsgálja, majd a következő hónapok során hivatalos választ ad rá. Ausztria a brit Hinkley Point atomerőmű projekttel szemben is panaszt tett, ott három hónapig tartott ez a folyamat.
A minisztérium lépését több osztrák környezetvédő szervezet is üdvözölte. A kérdés egyébként Sebastian Kurz és Orbán Viktor találkozóján is szóba került.
Ezt mondta egy budapesti háttérbeszélgetésen Marianne Thyssen uniós biztos. Beszélt arról is, hogy szeretnék létrehozni az Európai Munkaügyi Hatóságot, valamint bevezetni az európai társadalombiztosítási számot.
Marianne Thyssen MTI Fotó: Marjai János
Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Ausztria szeretné indexálni a családi pótlékot, vagyis kevesebbet adna azoknak a külföldi munkavállalóknak, akik ugyan Ausztriában dolgoznak, de a gyerekeik otthon élnek.
Marianne Thyssen erre röviden azt mondta:
„ez nem lehetséges”.
Következményekről egyelőre nem akart beszélni, mert, ahogy fogalmazott, ez még csak egy terv, és de ha az osztrák parlament elfogadja az erről szóló törvényt, akkor azt elemezni fogják, és utána mindenképpen reagálnak rá. Azt többször is kiemelte, hogy
ahol valaki fizeti a járulékokat, ott kell megkapnia a juttatásokat is, méghozzá ugyanannyit, mint a helyieknek.
Az osztrák kormány terve ellen korábban Magyarország is tiltakozott, ez a kérdés is szóba került Orbán Viktor és Sebastian Kurz osztrák kancellár találkozóján. Kurz akkor azt mondta: a döntést az európai joggal összhangban hozták meg – az uniós biztos ezt másként gondolja.
Marianne Thyssen beszélt arról is, hogy a globalizáció jelentette kihívásra nem lehet válasz a protekcionizmus, az EU szociális pillérével kapcsolatban pedig nem csak a Európai Bizottságnak van teendője, hanem a tagállamoknak is.
Tavaszra egyébként három javaslatból álló csomaggal készülnek. Egyrészt ki kellene mondani, hogy mindenkinek, aki dolgozik, jár szociális védelem, emellett létre akarják hozni az Európai Munkaügyi Hatóságot, elmondása szerint azért, hogy könnyebb legyen együtt dolgozni, például ellenőrzéseknél. Harmadrészt pedig
európai társadalombiztosítási számot akarnak bevezetni,
ennek célja, hogy a különféle jogosultságokat más országokban online lehetne igazolni, nem kellene hozzá papírokat vinni. Mindezekről viszont még tárgyalni fognak.
Marianne Thyssen azt is mondta, hogy most biztató a helyzet, soha nem dolgoztak még ennyien az EU-ban, és soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség sem, 7,3%-os – igaz, azt is megjegyezte, hogy nagy a kilengés, Csehországban például 2,3, Görögországban 20, Spanyolországban 16%-os.
Végül arról is beszélt, hogy a brexit átmeneti időszakában sem változhat semmi az ott dolgozó uniós állampolgárok, így a magyarok számára, arról pedig, hogy a britek kilépése után mi lesz, még folynak a tárgyalások.
A migráció jelenti a legnagyobb fenyegetést Európa jövőjére, ezt mondta Orbán Viktor Bécsben, miután Sebastian Kurz osztrák kancellárral találkozott. Kurz szerint nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere. Szóba került Paks II is, ami miatt Ausztria perli Magyarországot, és ami miatt tüntettek is a magyar miniszterelnök látogatása alatt.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán szerint van egy keresztény kultúra, „az a mód, ahogy élünk”, szerinte ezt az életormát kell megvédeni. Azt mondta: a schengeni rendszert meg lehet védeni, „ha meg akarjuk”. Szerinte
a külső határoknak zárva, a belső határoknak pedig nyitva kell lenniük.
Egyetértettek abban Kurzcal, hogy a kvóta nem megoldás. Szerinte nem maradhatnak Európában azok, akik törvénytelenül érkeztek ide.
Orbán Viktor azt mondta, nem látja az erős elkötelezettséget jó néhány, belső területen fekvő államban, hogy segítsenek megvédeni a schengeni szabályokat. Úgy látja, a szétosztási mechanizmus is rombolja Schengent. Szerinte nemcsak a menekültekre vonatkozó szabályozás kérdésével kell foglalkozni, hanem a határok védelmével is.
Orbán szerint Európában komoly átrendeződés zajlik,
ennek egyik eleme, hogy Közép-Európa egyre látványosabban válik az unió gazdasági motorjává. Arról is beszélt, hogy Közép-Európában „ami állandó, rendkívül értékes”. Szerinte meg kell becsülni a stabilitást, és hosszú ideig dolgoztak azon, hogy a V4 stabil legyen, ezért nem akarják bővíteni, de szeretnének együttműködni Ausztriával.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szóba került Paks II és az emiatt Ausztria által indított per is. Orbán azt mondta, a beruházás nem osztrák-magyar kérdés, ez európai ügy, amelyre európai jogi fórumokon keresik a megoldást.
Paks II miatt Orbán érkezésekor a Greenpeace aktivistái tüntetést is tartottak.
Sebastian Kurz arról beszélt, hogy Ausztria és Magyarország „egy irányba megy” az EU külső határainak védelmében. „Én olyan Európában nőttem fel, amelyben nincsenek belső határok, ez nagyon fontos eleme Európának. Közösen a külső határok védelméért fogunk fellépni” – mondta.
Kurz szerint az Európai Unióban nőttek a feszültségek,
de Ausztria híd szerepet akar betölteni, mert mindenkinek az együttműködés az érdeke. A bevándorlásról azt mondta, új rendszert kell létrehozni, a fogadó országoknak kell eldönteniük, kiket akarnak befogadni.
Kurz azt is elmondta, hogy voltak a megbeszélésen olyan témák is, amelyekben nem értettek egyet a magyar miniszterelnökkel. Paks II ügyéréről azt mondta, hogy az atomenergia nagyon veszélyes technológia lehet, kifogásolják az állami támogatást, amelyet szerintük felül kell vizsgálni. Ahogy fogalmazott:
„Ha jogsértés történik, akkor Ausztria él a jogorvoslati lehetőségeivel.”
A családtámogatási rendszer osztrák változásaival kapcsolatban azt mondta, szerinte ez az ügy nem terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat, mert ez elsődlegesen nem bilaterális téma. Ezt a döntést az európai joggal összhangban hozták meg, mert igazságosabbá akarták tenni a rendszert, de elismerte, hogy ez sok más ország, köztük Magyarország ott dolgozó állampolgáraira is hatással van. „Az életviteli költségekhez igazodunk, nem valaki, nem egy bizonyos nemzet állampolgárai elleni intézkedésről van szó” – mondta.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A magyar kormányt viszont az nyugtalanítja, hogy a változásokat követően jelentős összegtől eshetnek el azok a magyar állampolgárok, akik Ausztriában dolgoznak, ott igényelték a juttatást, de gyerekeik Magyarországon élnek.
Az illiberális demokráciáról feltett kérdésre Kurz úgy válaszolt:
örül annak, hogy Ausztriában szilárd és erős demokrácia van, szerinte ez a megfelelő államforma,
nemcsak számukra, hanem a világ valamennyi országa számára.
A visegrádi négyekhez való esetleges osztrák csatlakozással kapcsolatban azt mondta, hogy ez a vita csak a médiában zajlik, sem a csoport bővítése, sem az ahhoz való csatlakozás nincs napirenden.
Két osztrák város, Graz és Schladming pályázik a 2026-os téli olimpiai játékok megrendezésére, a Független Hírügynökség információi szerint pedig az is felmerült, hogy a gyorskorcsolya-versenyeket akár Magyarországon is tarthatnák.
Mint tegnap arról beszámoltunk, először Innsbruck jelentkezett be a nyolc év múlva esedékes téli olimpia megrendezésére, de Tirolban népszavazást tartottak az ügyben, és a pályázat elutasítása mellett határoztak.
Az innsbrucki pályázat ettől még tartogatott egy érdekes részletet, ugyanis kiderült belőle, hogy a gyorskorcsolya-versenyeknek a németországi Inzell adott volna helyet. A versenyek határokon túlra szervezésének oka egyszerű volt:
Innsbruckban jelenleg nincs erre alkalmas csarnok, és nem akartak újat építeni.
Úgy tűnik, hogy a két, még versenyben lévő város, Graz és Schlamding sem szeretne milliárdokat ölni olyan létesítményekbe, amelyeket később nem használnának – legalábbis ezt mondta Graz polgármestere.
A Független Hírügynökség értesülései szerint viszont nemcsak Inzell merült fel náluk a gyorskorcsolya-verseny kiszervezésének kapcsán, hanem
más helyszínek is, többek között Magyarország.
Ha már külföldi helyszínekben gondolkoznak, akkor Magyarország bevonása kézenfekvő lehet, hiszen költséghatékony lenne, és az ország vezetése is szorgalmazza a különböző sportesemények rendezését hazánkban – elég csak a 2020-as budapesti olimpia történetére visszaemlékeznünk.
Az Osztrák Olimpiai Bizottság megkeresésünkre mindössze annyit mondott, hogy még nem tárgyaltak részletesen a grazi és a schladmingi polgármesterekkel, tehát egyelőre nincs részletesen kidolgozott elgondolásuk.
Megkérdeztük továbbá a Magyar Országos Gyorskorcsolyázó Szövetséget is – amelynek egyébként Kósa Lajos az elnöke –, hogy tudnak-e az osztrákok ilyesféle terveiről, de szűkszavúan csak annyit válaszoltak, hogy ők a legközelebbi sporteseményük szervezésével foglalkoznak.
Furcsa daloskönyvet használ a Germania zu Wiener Neustadt baráti társaság. Sok dal szövege nyíltan antiszemita, sőt a holokausztra buzdít: „lépj a gázra német, elbánunk hétmillióval”. Ez nyílt célzás a gázkamrákra. A holocaustnak több mint hatmillió áldozata volt a náci birodalomban.
A Falter című lap hívta fel a figyelmet a furcsa daloskönyvre – egyáltalán nem véletlenül. Alsó-Ausztriában ugyanis vasárnap választásokat tartanak. A Szabadságpárt egyik jelöltje nem más, mint a Germania zu Wiener Neustadt baráti társaság alelnöke, egy bizonyos Udo Landbauer. A leleplezés után a szélsőjobboldali politikus természetesen igyekezett elhatárolódni. Közölte: a daloskönyvet 1997-ben adták ki, és akkor ő csak 11 éves volt. A maga részéről a daloskönyvből kitépte azokat az oldalakat, melyeken antiszemita és rasszista szövegek vannak.
A helyzet azért különösen kínos, mert Bécsben nemrég alakult meg az új osztrák kormány, melynek koalíciós tagja a Szabadságpárt. Izraelben már közölték: a Szabadságpárthoz tartozó minisztereket nem fogadják. Sebastian Kurz kancellár érzi a veszélyt, ezért nagyon határozottan határolódott el a könyv antiszemita és rasszista dalaitól. „Undorítónak és visszataszítónak” nevezte a náci időket idéző dalokat.
Ausztriában nem volt olyan általános önkritika a második világháború után, mint Németországban. Osztrák felfogás szerint Ausztria is megszállt ország volt. Arról szívesen megfeledkeznek, hogy maga Hitler is osztrák volt. A Szabadságpártot eredetileg náci szimpatizánsok alakították, a párt vezérkarában sok egykori SS-tag volt.
Az ausztriai Graz és Schladming pályázik a 2026-os téli olimpiára. A Független Hírügynökség információi szerint felmerült, hogy ha ők rendezhetik a játékokat, akkor a gyorskorcsolya-versenyeket más országban, akár Magyarországon tartanák.
Az osztrák városok közül először Innsbruck pályázott volna a 2026-os téli olimpia megrendezésére, de Tirolban népszavazást rendeztek a kérdésről, ahol a többség a pályázat elutasítása mellett döntött.
Az innsbrucki pályázat azt is tartalmazta, hogy a gyorskorcsolya-versenyeket a határokon túl, a németországi Inzellben rendeznék. Innsbruckban ugyanis nincs erre alkalmas csarnok, és nem is akartak újat építeni.
Graz és Schladming pályázatánál
sem akarnak milliárdokat olyan létesítményekbe ölni, amelyeket aztán nem használnának,
ezt mondta Siegfried Nagl grazi polgármester. Így aztán más városokban, sőt más országban is tartanának versenyeket, ha elnyerik a rendezés jogát, a gyorskorcsolya helyszínére ismét Inzell merült fel.
A Független Hírügynökség információi szerint azonban nem ez az egyetlen opció:
más helyszínek is felmerültek, többek között Magyarország is
– Budapest ugyanis Graztól nincs túlságosan messze.
Megkerestük az Osztrák Olimpiai Bizottságot, hogy valóban felmerült-e, hogy Magyarországon is rendeznének versenyt sikeres pályázat esetén. Amint megérkezik a válaszuk, közöljük.
Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak Paks II ügyében. Az Európai Bizottság engedélyező határozatának megsemmisítését kéri. Jávor Benedek szerint precedensper lesz ez a szabad piac szempontjából, de nincs halasztó hatálya az építésre.
Az osztrák környezetvédelmi minisztérium keresetet nyújtott be a paksi atomerőmű bővítése ellen hétfőn. Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést – mondta el egy minisztériumi szóvivő.
„Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást”
– szólt a tárca indoklása.
Ausztria azt készül a bíróság előtt megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja a bizottság döntése. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint az atomenergia támogatása csak ebben az esetben fogadható el. A bizottsággal szemben a bécsi kormány nem fogadja el a budapesti kabinet érvelését.
Ausztria kezdettől kifogásolta a közbeszerzési eljárás elmaradását, és ahogyan a hivatalos nyilatkozatból kiderül, környezetvédelmi okból is ellenzi az atomerőművet: szerintük Magyarország más forrásból is fedezni tudná energiaigényét.
Most is ez utóbbi miatt fordult az Európai Bizottsághoz Ausztria – mondta a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselő -, a tender elmaradását más piaci szereplőknek kellett volna megkérdőjelezniük.
Ausztria nem fogadja el a bizottság érvelését,
hogy bár van jókora állami támogatás a paksi beruházáson, tehát a majdani áramárban is, ez nem torzítja az európai energiapiacot.
Ebből a szempontból precedensper lesz a paksi – mondta Jávor. A tagállamok kialakítják-e az egységes energiapiacot, vagy
megmaradnak az egyes országokban az államilag befolyásolt árak.
Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be keresetét a bíróságnak.
A pernek nincs halasztó hatálya a paksi építkezésekre, de sok beszállítót elbizonytalaníthat, mi lesz a sorsa az egész beruházásnak. Ennél is fontosabb azonban, hogy a beruházónak, az orosz Roszatomnak és a magyar kormánynak kell végiggondolnia,
belemegy-e ezermilliárdok kifizetésébe,
amely évek múltán esetleg feleslegesnek bizonyul. Az egyes beszállítók akár nyugodtan szerződhetnek is, bízva abban, hogy a két állami bukszából úgyis kifizetik őket.
Ausztria a második atomerőmű-beruházást akaszthatja meg. Legutóbb a brit Hinckley Pointban állította le a magánberuházó, miután az osztrákok benyújtották keresetüket az Európai Bírósághoz. Ott is az állami támogatás miatt.
Nemrégiben már az első igazán fontos részmunkába is hiba csúszott Pakson: a turbinára kiírt mintegy 250 milliárd forint értékű tendert az amerikai General Electric és a francia Alstom alkotta konzorcium nyerte, de az eljárásból kizárt orosz Szilovije Masini pert indított ez ellen.
Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, hogy közbeszerzés nélkül állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, s tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.
Már az előbbi is több sebből vérzett. Mint kiderült – nagyrészt Jávor Benedek kutakodása nyomán -, hogy lényegében a bizottságban „mondták tollba”, hogy a kormány a műszaki kizárólagosságra hivatkozzon az oroszok tender nélküli kiválasztása mellett. Vagyis arra, hogy a jelenlegi blokkokat is az oroszok szállították, ezért a bővítésre is ők az egyedül alkalmasok, holott műszakilag teljesen önálló a tervezett egység.
Hétfőn reggel a Paksi Atomerőmű 3. blokkján villamosberendezés meghibásodása miatt automatikus védelmi működés történt, amelynek következményeként a reaktorblokk leállt. Az esemény kivizsgálása folyamatban van, a szakemberek dolgoznak a probléma megoldásán – olvasható az erőmű honlapján.
Az elemzésünk harmadik részével lezárjuk a 2017-es esztendő legfontosabb külpolitikai eseményeiről szóló sorozatunkat. Ez pedig az év legfontosabb választásaival foglalkozik, amelyek közül nem egy jelentős kihatással lehet a hazánkra is.
Ebbe a kategóriába kerültek a 2017-es esztendő legfontosabb választásai, amelyek között van parlamenti, elnöki és népszavazási is. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy csak azok esetében hirdettünk dobogósokat, amelyek már teljes mértékben lezárultak. Épp ezért nem került bele sem a szeptemberi német és az októberi cseh választás, mivel bár mindkettő kiemelt jelentőségű és Magyarországra nézve sem lényegtelen, de még mindig nem sikerült felállítani, vagy elfogadtatni az új kormányt.
III. helyezett: Kurd népszavazás
Az Irakban élő kurdok nagy reményekkel vágtak neki a 2017-es esztendőnek. Az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet egymás után vesztette el a területeit, miközben a kurd fegyveresek (pesmergák) által uralt települések nagysága megnőtt, illetve egyre nagyobb arányban részesültek az iraki kőolajexportból. Ám, ami igazán nagy elvárásokat támasztott a kurdok körében, az a szeptember 25-re kiírt népszavazás volt. Maszúd Barzáni vezette Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) óriási kockáztatott vállalt: a sikertelenség esetén nemcsak elveszthette volna a hatalmát Kurdisztánban, hanem megszüntették volna a régió autonómiáját, nem beszélve egy közös iraki-iráni-török hadművelet megindításáról.
A választási arány – a katalántól eltérően – meghaladta a 72 százalékot. A kurd szavazók több mint 93 százaléka igennel voksolt a függetlenségre, amelyet valóságos népünnepély követett. Ám az örömük nem tartott sokáig: Ankara, Bagdad és Teherán azonnal mozgásba lendült. Alkotmányellenesnek minősítették a népszavazást, leállították a kereskedelmet és a légiforgalmat. Az iraki kormány októberben hadműveletet indított, amely során a hadsereg a síita milíciákkal együttműködve bevonult minden olyan területre, amelyet korábban a kurdok foglaltak el az ISIS-től. A pesmergák egy-két kivételtől eltekintve nem vállalták a fegyveres harcot és nem tört ki az iraki-kurd háború sem.
Azóta pedig a fokozatosan romlik a helyzet Kurdisztánban. Erbíl a népszavazás eredményének a felfüggesztés mellett döntött, és a párbeszéd folytatását helyezte előtérbe. Barzáni október 29-én bejelentette lemondását, és két nappal később 12 év után távozott a hatalom éléről. Még most is Damoklész kardjaként lebeg a kurdok felett, hogy esetleg Bagdad elveszi tőlük az autonómiát. Ezzel párhuzamosan pedig az indulatok sem csitultak a régióban: pár hete folyamatosan zajlanak a több halálos áldozatokkal járó összecsapások a kurdisztáni városokban, amelyek általában az ellentétes politikai táborba tartozó kurdok között törnek ki.
II. helyezett: Osztrák parlamenti választások
Szokatlanul intenzív választási kampány zajlott 2017-ben Ausztriában, ahol a bevándorlástól kezdve a magyar munkavállalók kérdésén át egészen Soros György támogatásáig bezárólag szinte minden felmerült. (Csak ott éppen a szocialista párt „Sorosozott”). Ez megtette a hatását: közel 80 százalékos volt a részvétel az október 15-i választásokon. A legtöbb szavazatot (31,6%) az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta, a szociáldemokraták (SPD) lettek a másodikok (26,9%), alig megelőzve a szélsőjobboldali Szabadságpártot (FPÖ), akik 26 százalékot gyűjtötték be.
Sebastian Kurz. Kép forrása: MTI/EPA/Christian Bruna
Ennek ellenére több mint két hónapig tartott, amíg a győztes Sebastian Kurznak – akit nem egy német nyelvű lap „Baby-Hitlernek” csúfolt – sikerült egy működőképes kormányt felállítania. A legtöbb vita ugyanis a migráció kérdésében merült fel, mivel az ÖVP határozottan kiáll a határvédelem szigorítása és a balkáni útvonal lezárása mellett. Ugyanúgy a visegrádi négyekkel való együttműködés és Magyarországhoz való viszony is szintén a kérdéses ügyek között volt. Sőt, egyesek még Orbán Viktor miatt is összevesztek, hogy ki ápol jobb viszonyt a magyar miniszterelnökkel…
Végül aztán december 18-án beiktatták a korábbi külügyminiszteri tárcát vezető Kurzot. Csakhogy bekövetkezett az, amitől az osztrák baloldal és az Európai Unió egyaránt tartott: a győztes a FPÖ vezetőjével Heinz-Christian Strache alakított kormányt. Ráadásul ők kapták meg a belügyi, hadügyi és a külügyi posztot és mindkét párt szinte teljes mértékben egyetért a migráció kérdésében. Egyelőre még Brüsszel nem tudja miképp viszonyuljon az újonnan felállított kormányhoz, de egy dolog biztos: Orbán már nyíltan hangot adott annak, hogy az osztrák választások a „magyar irányvonal” helyességét bizonyítják és Bécs a visegrádi négyek mellé fog állni, vagy akár csatlakozni.
I. helyezett: Franciaországi elnökválasztások
Lélegzetvisszafojtva figyelte a világ a 2017-es franciaországi elnökválasztások első fordulóját. A brexitből és Trump megválasztásából kiindulva sokan nem tartották kizártnak, hogy a negatív trend eléri Franciaországot is: a szélsőjobboldali Marine Le Pen nyeri meg a az elnökválasztásokat, hiszen politikáját a korábbi baloldali elit elleni lázadásra és a bevándorlóellenességre építette, amely az elmúlt években az elkövetett iszlamista merényletek következtében jelentősen megerősödött a nyugat-európai országban.
Ezzel szemben komoly meglepetés érte a világot: az alig egy éve megalapított En Marche centrista és szociálliberális párt vezetője, az akkor éppen negyven éves Emmanuel Macron győzelmet aratott. Már az első körben a szavazatok 24 százalékát gyűjtötte be, és a május 7-i második fordulóban pedig a szavazóképes francia lakosság 66 százaléka adta rá a voksát. Macron május 14-én Franciaország legfiatalabb elnöke lett, aki körül azóta egy valóságos kultusz alakult ki. Igaz, még a mai napig gúnyolódnak azon, mert elvette feleségül a nála huszonnégy évvel idősebb egykori tanárát, Brigitte Trogneuxot.
Emmanuel Macron új jelszava: „Tegyük naggyá a bolygónkat”. Kép forrása: MTI/EPA/Reuters pool/Philippe Wojazer.
Ám a visegrádi négyek szempontjából korántsem jó hír Macron megválasztása: a francia elnök az ún. slavkovi hármas erősítésével nyíltan ennek az együttműködésnek a megosztásra játszik. Folyamatosak a vitái Lengyelországgal az ott zajló belpolitikai folyamatok miatt, de nyáron még Orbán Viktor is beszólt neki. Így miközben a v4-ek Kurzzal valószínűleg egy fontos szövetségesre tettek szert, addig Macron személyében egy új ellenfélre, aki szereti magát Európa, sőt mit több a nyugati világ új vezetőjének beállítani.
Az olasz kormányt aggasztja, hogy Bécs állampolgárságot akar adni Dél Tirol németül beszélő polgárainak.
Európai bársony kesztyű, de valójában nemzeti-etnikai vasököl!”- így fogalmazta meg véleményét az új osztrák kormány tervéről a külügyi államtitkár Rómában. Benedetto della Vedova szerint ellentétes az uniós alapelvekkel, ha egy ország polgárait etnikai alapon különböztetik meg.
Dél Tirolban a lakosság többsége németül beszél és kötődik Ausztriához hiszen a terület évszázadokon át a Habsburg birodalom része volt.
Az első világháborút lezáró békeszerződések miatt került a tartomány Olaszországhoz. Sokáig heves volt a szembenállás Rómával Dél Tirolban mindaddig amíg Olaszország széleskörű autonómiát nem biztosított a tartománynak.
Az új osztrák kormány kezdeményezése, hogy állampolgárságot ad a németül beszélő olasz polgároknak felszíthatja az ellentéteket Dél Tirolban. Ezért írta Twitteren az olasz kormány európai ügyekkel megbízott államtitkára, hogy sohasem jó az, ha a szélsőjobboldali pártok bekerülnek a kormányba, mert akkor ott ilyen döntések születnek. Egyetértek írta szintén Twitteren Guy Verhofstadt, aki a liberális frakciót vezeti az Európai Parlamentben.
Az 52 éves Karin Kneisslt a szélsőjobboldali Szabadságpárt jelölte, de ő maga nem tagja a pártnak.
Karin Kneissl nyolc évig dolgozott a külügyben, jelenleg diplomáciát tanít. A Szabadságpárt figyelmét akkor keltette fel igazán, amikor
határozottan bírálta Angela Merkel német kancellárt
amiatt, hogy több mint egymillió menedékkérőt engedett be Németországba 2015-ben.
Kneissl jól ismeri a Közel-Keletet, ahonnan a menekültek többsége érkezett. Arabul és héberül is beszél, gyerekkorát Jordániában töltötte, mert édesapja ott volt pilóta a jordániai légitársaság szolgálatában. Később a bécsi egyetemen arab szakon végzett. Tanult Izraelben is, a Hebrew University-n, ezenkívül a Georgetown Egyetemen az USA-ban és a francia elitképzőben, az ENA-n.
Könyvet is kiadott Az én Közel-Keletem címmel. Ezzel kapcsolatban a Jediót Ahronót című izraeli lap emlékeztet arra, hogy
Kneissl a cionista mozgalmat a nácikkal rokonította.
A lap megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kiváló viszonyt ápol Sebastian Kurz új osztrák kancellárral, de a Szabadságpártot több izraeli vezető bírálta. Amikor például Heinz Christian Strache pártelnök tavaly Izraelben járt, akkor Reuven Rivlin elnök bírálta mindazokat, akik szóba álltak vele.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
