Kezdőlap Címkék Ausztria

Címke: Ausztria

Putyinnal keringőzött, ma “politikai menekült” Libanonban

0

Ausztriában a kémelhárítás vizsgálatot indított, mert az USA figyelmeztette az osztrák kormányt: oroszbarát szervezet dolgozik a semleges országban.

A CIA szerint ez az oroszbarát szervezet beépült az osztrák állami intézményekbe – köztük például a külügyminisztériumba is. Mindez akkor történt amikor a Szabadságpárt vezére Ausztria alkancellárja volt, a külügyminiszter pedig Karin Kneissl, akit ez a szélsőjobboldali párt állított a diplomácia élére. Amúgy a Szabadságpártot Putyin szép pénzekkel finanszírozta. Cserébe a Szabadságpárt teljesen rendbenlevőnek találta a népszavazást, amely Oroszország részévé tette az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet.

Az orosz-osztrák barátság feledhetetlen pillanata volt amikor Putyin elnök nemcsak, hogy elment Karin Kneissl esküvőjére, de táncolt is a menyasszonnyal. Értékes fülbevalókat is kapott a miniszter asszony Putyintól, de ezeket be kellett szolgáltatnia a külügynek.

Aztán a Szabadságpárt kibukott a hatalomból, mert vezéréről kiderült: Putyin pénzéből Orbán Viktorhoz hasonló média birodalmat akart kiépíteni Ausztriában.

A tervből nem lett semmi. Kneissl asszonynak távoznia kellett a külügyből.

Bécs Washington és Moszkva között

Az amerikaiakat komolyan aggasztotta, hogy Putyin erős szervezetet épített ki Ausztriában. Emiatt figyelmeztették is Sebastian Kurz kancellárt. Közölték vele: ha nem számolja fel az orosz szervezetet, akkor Ausztriát kiteszik a Berni Unióból! Ebben az unióban az USA európai szövetségeseinek titkosszolgálatai egyeztetik elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz kancellár mindent megígért, de keveset tett. Villámgyorsan eltűnt Ausztria közéletéből noha csoda gyerekekként indult, és végtelenül hosszú karrierről álmodott. Ám előkerült egy korrupciós ügy, és ezen a banánhéjon elcsúszott Kurz, aki az USA-ba távozott.

Mi lett Karin Kneissl asszonnyal, aki oly feledhetetlenül pukkedlizett Putyin előtt?

Bekerült a Rosznyeft felügyelő bizottságába: évi 450 ezer eurót kapott ezért – derítette ki az osztrák sajtó. Csakhogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Válaszul az Európai Unió kezdte összeállítani a feketelistákat Putyin barátairól. Karin Kneissl búbánatosan lemondott. Ekkor kopogtatott be hozzá az osztrák kémelhárítás: mit tudott arról, hogy az orosz titkosszolgálat beépült a külügybe? Igaz-e, hogy külön vonala volt és van Putyinhoz? Karin Kneissl mindent tagadott. Majd pedig Libanonba távozott mint “politikai menekült”.

Mi van Budapesten?

Az orosz titkosszolgálat a magyar külügybe is beépült – derítette ki a Direkt36. Az oroszokat természetesen nem annyira Magyarország érdekelte hanem az Európai Unió és a NATO. Az észak-atlanti katonai szervezet már óvakodik attól, hogy megossza különösen fontos információit a magyar diplomatákkal, mert attól tart, hogy Putyin nagyon gyorsan értesülne ezekről. Az Egyesült Államok jelentős összegű katonai támogatást nyújt azoknak a NATO államoknak, melyeket az ukrajnai háború közvetlenül érint. A térség minden országa kap ebből az amerikai támogatásból kivéve Magyarországot. Nem is csoda: amikor a térség összes országának államfői közösen tiltakoztak az ellen, hogy Putyin négy ukrán kormányzóságot orosz területnek nyilvánított, a magyar aláírás hiányzott. Novák Katalin elnökasszony nem írta alá a közös dokumentumot. Ez azért különösen kellemetlen, mert Putyin korábban felkínálta Magyarországnak Kárpátalját. Lengyelországnak Nyugat Ukrajnát, Romániának Bukovinát kínálta Putyin, ha elnézik neki Kelet Ukrajna lenyelését. Mind Varsó mind pedig Bukarest elutasította Ukrajna felosztását.
A magyar kormány néma maradt…

Csak három év múlva lesz gyors reagálású európai katonai erő

Döntöttek hétfőn az Európai Unió hadügyminiszterei, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója után „Európai Iránytű” néven közös stratégiai programot fogadtak el.

5000 katonából áll majd ez a gyors reagálású alakulat, melynek magját a németek adják majd – írta a közszolgálati Deutsche Welle. Papíron eddig is létezett közös katonai erő az Európai Unióban, de a gyakorlatban nem. Most az Ukrajna elleni orosz támadás miatt az Európai Unió államai lépéskényszerbe kerültek. Csakhogy egy közös európai alakulat megszervezése és hadrendbe állítása időbe kerül: jelenleg 2025 a céldátum. Ez bizony elég messze van.

 „Ha megszerveződik a közös katonai alakulat, akkor az Európai Unió is geopolitikai tényező lesz a NATO-n belül”

– hangsúlyozta Lettország külügyminisztere. Edgars Rinkevics, a többi balti vezetőhöz hasonlóan különösen sürgette a közös uniós katonai alakulat felállítását, mert az Ukrajna elleni orosz akció félelmet ébreszt Észtországban, Lettországban és Litvániában, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak és területükön jelentős orosz kisebbség él.

Az Európai Unió tagállamait megdöbbentette, hogy az Egyesült Államok csak késve tájékoztatta NATO szövetségeseit arról, hogy végképp kivonja katonáit Afganisztánból. A kaotikus állapotok rádöbbentették az európai vezetőket, hogy szükség van közös haderőre, amely képes önálló cselekvésre. Ily módon Európa nem szorul rá mindenben az Egyesült Államokra. Különösen a franciák forszírozzák a közös európai haderőt, és ehhez a németek is felzárkóztak.

Christina Lambrecht német hadügyminiszter közölte: Németország adja majd a gyors reagálású alakulat magját.

Oroszország Ukrajna elleni támadását követően Scholz kancellár villámgyorsan reagált : 10 milliárd eurós rendkívüli védelmi programot jelentett be. Ez szakítás Németország második világháború utáni politikájával amikor visszafogták a katonai költségvetést, mert nem akarták, hogy agresszivitással vádolják őket.

Ausztria hadügyminisztere, Klaudia Tanner az uniós tanácskozás után hangsúlyozta , hogy „a jelenlegi körülmények között  gyorsabban kell cselekednünk, mert a helyzet rendkívüli kihívást jelent.”

Orbán újabb barátja bukott: Kurz végképp távozik

Először csak a kancellári poszttól mondott búcsút az osztrák politikai élet csodagyereke, de most elbúcsúzott a közélettől. Korrupciós vádak miatt mondott le, de az osztrák lapok szerint egész hálózatot épített ki, amely manipulálta a közéletet. Ebben egyik mestere nem volt más mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A politika és a pénzügyek ravasz kombinációja sokáig hatékony fegyvernek bizonyult Ausztriában is.

Bécs bíboros érsekét azzal zsarolta meg Kurz egyik embere, hogy a jövőben jelentősen csökkentik az egyháznak nyújtott állami támogatást, ha a katolikus egyház nem támogatja a kormányzat szigorú új migráns törvényét. Schönborn bíboros azonban ellenállt és a kínos ügy kitudódott leleplezve Kurz gátlástalan módszereit.

A migráns kérdésben csaknem teljes volt az összhang Sebastian Kurz és Orbán Viktor között.

Az orosz kapcsolat

Abban is hasonlított Kurz Orbán Viktorra, hogy híve volt Ausztria és Oroszország különleges kapcsolatának. Putyin elsősorban a Szabadságpártot támogatta Ausztriában, de miután Strache alkancellár belebukott az Ibiza videó botrányba, váltott, és Kurzba helyezte a bizalmát.

Az USA figyelmeztette Kurz kancellárt, hogy Ausztriát kizárhatják a berni unióból, mely Amerika szövetségeseinek hírszerző klubja. Ezért is mondott búcsút gyorsan Kurz a Szabadságpártnak, amelyet Washington és Brüsszel Putyin leányvállalatának tekint Ausztriában.

Sem szent sem bűnöző

Így jellemezte magát Sebastian Kurz, aki rakéta sebességgel jutott a csúcsra, hogy aztán még gyorsabban hulljon a mélybe. Távozása összefügghet azzal, hogy mind Washingtonban mind Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában új Európa politikát akarnak.

Irány az Európai Egyesült Államok!

Ehhez az új politikához új politikusok kellenek: távozik Merkel kancellár. Kurz végképp megbukott. Babis és Boriszov is veszített Csehországban és Bulgáriában.

Orbán dafke kitart

Úgy volt Varsóban a hétvégén tető alá hozzák a szélsőjobb új szövetségét, melynek három feje lesz: Matteo Salvini Itáliából, Jaroslaw Kaczynski Lengyelországból és Orbán Viktor Magyarországról. Miután néhány sajtóorgánumban szárnyra kapott ez a hír gyorsan kiderült, hogy igazából nem is. Salvini közölte, hogy ő és pártja mégsem csatlakozik, és a lengyelek sem csatlakoznak.

A közös program nagyjából annyi lehetett volna, hogy szembenállnak az Európai Egyesült Államokkal.

Csakhogy emögött most komoly erők állnak és nagy pénzek. Aki nem áll be a sorba, az nem kap pénzt! Erre Matteo Salvini már rájött és szépen belépett Mario Draghi kormányába.

Mit tesz Orbán Viktor? Az uniós pénzek nélkül nem működik a nemzeti együttműködés rendszere!

A kínos ellentmondás épp a választásokon csúcsosodhat ki, ha a választók azzal a dilemmával találkoznak: Orbán Viktor vagy az euró milliárdok?!

Szigorítások a fertőzések újabb hulláma ellen

Ahogy csökken a hőmérséklet és a koronavírus-fertőzések száma Európa-szerte megugrott, egyes országok egyre célzottabb korlátozásokat vezetnek be a beoltatlanok ellen.

A szakértők szerint újabb fertőzési hullámot indítanak be az oltatlanok, és veszélybe sodorják a gazdasági fellendülést, a közegészségügyet és a járvány előtti szabadságjogokhoz való esetleges visszatérést.

Hétfőn az osztrák kormány szigorúan lépett fel a 12 év feletti, beoltatlan lakosság ellen, és korlátozta mozgásukat a munka, az iskola, az élelmiszervásárlás és az orvosi ellátás terén. Az elmúlt két hétben több mint duplájára nőtt az új esetek Ausztriában.

Az EMA a jövő héten jóváhagyja az öt-tizenegy éves gyermekek számára kifejlesztett Biontech vakcinát. Ezzel megkezdődhet a korosztály átoltása.

Európa-szerte az országok olyan szabályokat és intézkedéseket vezetnek be, amelyek megnehezítik az oltatlanok életét azzal a céllal, hogy motiválják őket a vakcinázásra.

Kurz mentelmi jogát felfüggesztik?

A nemrég lemondott osztrák kancellár ellen korrupciós vizsgálat zajlik, és emiatt az ügyészek a mentelmi jog felfüggesztését kérték a bécsi parlamenttől. A vizsgálat során már őrizetbe is vettek egy gyanúsítottat.

Sebastian Kurz csak kancellári tisztéről mondott le, de továbbra is ő a Néppárt frakcióvezetője a Parlementben. Utóda az egykori külügyminiszter, Schallenberg, aki politikailag közel áll Sebastian Kurzhoz.

Causa Kurz-színházi bemutató

A napvilágra került manipulációkat a bécsi Burgtheater mutatja be a hétvégén. Kiderül az, hogy a hatalom milyen módszerekkel éri el céljait: Kurz kancellár egy nárcisztikus figurának tűnik a Twitter üzenetei alapján, és ami még kínosabb: nincsenek különösebb erkölcsi megfontolásai sem, ha célja eléréséről van szó. Így lehetett kancellár 31 évesen és bukott kormányfő 35 évesen. Ő ugyan fogadkozik, hogy visszajön hiszen a Néppárt nem is oly rég csaknem 100%-os többséggel választotta meg a vezetőjének.

Csakhogy fény derülhet régebbi kínos ügyekre is. Például arra, hogy az ex kancellár emberei még a római katolikus egyházat is megzsarolták: ha nem támogatják a kormány szigorú migráns ellenes törvényét, akkor megvonhatják tőlük az állami támogatás egy részét! Schönborn bíboros visszautasította a zsarolást, de az ügy igencsak kínos szerepben mutatta meg az ifjú kancellárt. Aki Orbán Viktort is több ízben támogatta migráns ügyben – olykor Brüsszellel szemben is.

Causa Orbán?

Mi lenne, ha budapesti színházban mutatnák be vezető színészek azt – méghozzá hiteles dokumentumok alapján -, hogy miképp is működik a hatalom? A keresztény és nemzeti frázisok mögött milyen politikai és gazdasági érdekek rejtőznek?

A hatalmi piramis brutális érdekérvényesítő politikája a hétköznapokban ugyancsak visszataszító – még a legelszántabb hívők számára is. Ezért is kell a média kontroll az Orbán kormány számára.

Váltás a Médiatanács élén

Karas Mónika idő előtt lemondott, hogy lehetővé tegye Orbán Viktornak új vezető kinevezését kilenc évre. Koltay András a jelölt, aki Orbán elképzelései szerint ugyanilyen szervilis közmédiát biztosít majd a hatalomnak mint az eddigi miközben igyekszik ellehetetleníteni a független médiát.

Ezért Magyarországon elképzelhetetlen az, amit most a Burgtheater Bécsben megvalósít a hétvégén: megmutatja a hatalom igazi arcát a nyilvánosságnak.

Orbán számára ez a vég kezdete lenne…

Kurz kancellár az orbáni úton?

A fiatal osztrák kancellár nem ortodox módszereket alkalmaz ahhoz, hogy megóvja magát és barátait egy nagyon kínos vizsgálattól. A Süddeutsche Zeitung szerint Sebastian Kurz ebben Orbán Viktort követi.

Miről van szó? Az osztrák pénzügyminiszter megtagadta fontos dokumentumok kiadását a rendőrségnek, amely az Ibiza videó ügyben vizsgálódik. A Zöldpárti államfő, van Bellen fogadkozik, hogy mindenképp végére járhatnak az ügynek, amely Sebastian Kurz egész politikai karrierjét fenyegetheti.

Milyen módszerekkel jutott a csúcsra Kurz kancellár?

„Te is a családhoz tartozol!”

– ez is elhangzott a kancellár baráti körében amikor egy zsíros állami állást osztogattak.

Kurz kancellár presztízsét is érintheti az a kiterjedt korrupciós vizsgálat, melyet az elit köreiben folytatnak Ausztriában.

A cél: a politika, a tőke és a média összefonódásának leleplezése.

A 31 éves Sebastian Kurz nemcsak Ausztria, de egész Európa reménye volt amikor a kancellári székbe került ily fiatalon. Sokan azt várták tőle, hogy Angela Merkel politikai utóda lesz az Európai Unióban.

Ennek a reménynek vége – írja a brüsszeli Politico, amely hangsúlyozza, hogy a korrupciós vizsgálat nem érinti ugyan Sebastian Kurzot, de bizalmi körét igen.

Ibiza videó

A botrány azzal kezdődött, hogy Sebastian Kurz korábbi partnerét, a Szabadságpárt akkori vezérét leleplezte egy videó, amelyben orosz pénzből akart „olyan média birodalmat épiteni Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.” Az Ibiza videó botrány megbuktatta a Szabadságpárt vezérét. Kurz új választások után a zöldekkel alakított kormánykoalíciót Bécsben. Csakhogy az Ibiza videó vizsgálat folyt tovább …

Casino royale

Az Ibiza videón Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori vezére azt állította, hogy a Novomatic, kaszinóját üzemeltető cég „mindenkit pénzel”. Vagyis minden pártnak juttat pénzt, hogy cserébe aztán kérjen is valamit.

Mit találtak a nyomozók? Egy olyan üzenetet, melyben a Novomatic akkori főnöke 2017-ben azt kérte Blümel jelenlegi pénzügyminisztertől, aki Kurz bizalmas barátja, hogy hozzon össze egy találkozót az ifjú politikussal, aki akkor még csak Ausztria külügyminisztere volt.

„Meg kellene beszélnünk Kurz-cal egy adomány ügyet illetve egy olaszországi dolgot”

– áll az üzenetben. Mind Blümel mind Kurz tagadja a találkozó tényét.

Ráadásul Kurz – immár kancellárként – idén februárban megfenyegette az igazságügyet mondván: „annyi hibát követtek el a múltban, hogy változásokra volna ott szükség!”

Ez felpaprikázta az igazságügyi hatóságokat: az ügyészség a vádlottak padjára kívánja ültetni Blümel pénzügyminisztert, aki természetesen mindent tagad.

Pechére a vizsgálat során sokminden másra is fény derült. Például arra, hogy Thomas Schmid hogy lett az ÖBAG holding vezére évi 600 ezer eurós fizetéssel plusz teljesítmény prémiummal – azon az alapon, hogy „a családhoz tartozik”.

Az ÖBAG az az állami holding, amely összefogja az állami vállalatokat Ausztriában. Olyan fontos cégek ezek mint a Telekom Austria vagy OMV.

Az ÖBAG 26 milliárd eurós vállalati pénzek elköltéséről dönthet.

„Mindent megkapsz, amit csak akarsz”

– üzente Sebastian Kurz kancellár politikai szövetségesének, az ÖBAG főnökének. Aki így válaszolt:

„nagyon boldog vagyok, nagyon szeretem az én kancelláromat!”

A Kurz kancellárért rajongó Thomas Schmid nem akar lemondani, de közölte: jövőre távozik. Nem hosszabbítja meg két évvel vezetői szerződését pedig erre joga lenne.

„Ez a Kurz rendszer” – nyilatkozta a Politiconak az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetője.  „Ez állam az államban”- hangsúlyozza Kai Jan Krainer frakcióvezető.

Miért kapta meg Schmid ezt a remek állást az ÖBAG élén?

Mert megpróbált elsimítani egy Kurznak kellemetlen ügyet az Ausztriában befolyásos katolikus egyházzal.

Bécs érseke, Schönborn bíboros ugyanis kiállt a migránsok jogainak védelme mellett. Kurz kancellár olyan törvényt akart elfogadtatni, mely lehetővé teszi, hogy előzetesbe csukjanak egy migránst, ha „őt a hatóságok veszélyesnek tekintik”.

Schönborn bíboros utalt arra, hogy „minden diktatúra sok embert zár börtönbe csupán a bizalmatlanság alapján. Holnap akár Önt vagy engem is lecsukhatnak ilyen alapon?!!”

Kurz ekkor megkérte Schmidet, hogy „lépjen a gázra”. Szövetségese meg is fenyegette azt a magas rangú egyházi vezetőt, akivel találkozott. Ha az egyház kitart az elképzelése mellett, akkor a pénzügyminiszter olyan törvényt készíthet elő, amely megvonja a katolikus egyház adókedvezményeit. Ezek az összegek létfontosságúak az egyház működése szempontjából. Ezért ez a fenyegetés olyan volt mint valami atombomba.

Így írt után Kurz-nak:

„a tárgyalópartnerem elvörösödött majd elsápadt. Aztán remegni kezdett…”

„Szuper, nagyon köszönöm ” – válaszolt a kancellár.

A zsarolás végülis nem jött be, mert Schönborn kardinális továbbra is kiáll a migránsok jogaiért. Kurz pártja ugyan napirenden tartja a törvény javaslatot „a veszélyes migránsok előzetes őrizetéről”, de ebből egyelőre nem lett semmi.

Miért nem figyelte  a titkosszolgálat az iszlamista merénylőt?

A kérdést a legilletékesebb, Ausztria belügyminisztere tette fel sajtóértekezletén. Karl Nehammer arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovák titkosszolgálat figyelmeztette az osztrákokat arra, hogy egy fanatikus iszlamista lőszert vásárol. Az információ tehát megvolt, de mégsem jutott el az osztrák terrorelhárításhoz időben? Miért kellett négy embernek meghalnia?

Kommunikációs hiba

Ez a hivatalos magyarázat, de az osztrák belügyminiszter szerint arról van szó, hogy elődje tönkretette a terrorelhárítást és az emiatt nem volt képes cselekedni. Az előd pedig nem volt más mint a szélsőjobboldali Szabadságpárt erős embere, Herbert Kickl. Az utód kíméletlen bírálatban részesítette elődjét, aki szerinte „szinte alapjaiban rombolta le a titkosszolgálatot, és ezzel veszélybe sodorta Ausztriát!” A mostani belügyminiszter nem a levegőbe beszélt, mert Bécsben még mindenki emlékezett arra, hogy 2017 és 2019 között Herbert Kickl utasítására többször is házkutatást tartottak a titkosszolgálat vezetőinél. Sok tapasztalt tisztet leváltottak, helyükre a Szabadságpárt által megbízhatónak tekintett szélsőjobboldali káderek kerültek.

A CIA is bírálta az akciót

Az amerikaiak azt rótták fel a szélsőjobboldali osztrák belügyminiszternek, hogy nem az orosz kémekre és az iszlamista terroristákra összpontosít hanem a szélső baloldalra. Az amerikaikat annyira zavarta a Szabadságpárt magatartása, hogy Kurz kancellárnak felvetették: kizárják Ausztriát a Berni unióból. Ez a titkosszolgálatok klubja, amelyben Ausztria annak ellenére benne van, hogy nem tagja a NATO-nak. Kurz kancellár értette a finom célzást: megszabadult a szélsőjobboldali és oroszbarát Szabadságpárttól, és helyette jelenleg a Zöldekkel alkot kormánykoalíciót Bécsben.

Osztrák miniszter: a határok lezárása nem hatékony a vírus ellen

Ausztriát is zavarja a magyar kormány egyoldalú intézkedése. Ezért az Európai ügyekkel megbízott osztrák miniszterasszony találkozni kívánt volna magyar partnerével, Varga Judit igazságügyi miniszterrel, de ezt épp a határzár akadályozza.

Az osztrák kormány szerint az Európai Uniónak egységesen kellene valamilyen közös politikát kidolgoznia ezen a téren. Ha ugyanis a határzár gyakorivá válik, akkor elveszhet az Európai Unió egyik legnagyobb előnye: az egységes közös piac, ahol az emberek és az áruk szabadon mozognak. Az Európai Unió több mint négyszáz milliós piaca nagyobb mint az Egyesült Államoké, és ez vonzza a külső befektetőket és kereskedelmi partnereket. Az USA és Kína hatalmas belső piacára támaszkodhat, az uniós tagállamok piaca azonban csak egységesen jelent vonzerőt. Jól példázza ezt a tervezett EU-kínai csúcs:

Hszi Csinping csak 3 emberrel tárgyal

A videokonferencián a kínai elnökkel szemben az Európai Uniót hárman képviselik: Angela Merkel német kancellár, Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai parlament elnöke. A pekingi vezetés véleményét tükröző Global Times szerint ez a videó csúcs meghatározza majd a kínai-európai kapcsolatok jövőjét. Az 1,4 milliárdos Kína nagyban gondolkodik, számára csak régiók léteznek, a nem egészen 10 milliós magyar piac nem mozgatja meg különösebben a pekingi vezetés fantáziáját.

Osztrák állampolgárság a menekült zsidók leszármazottainak

Több mint 120 ezer zsidó menekült el Ausztriából amikor Hitler az Anschluss-szal egyesítette az országot Németországgal. Ezzel a zsidók elleni törvények automatikusan megérkeztek Ausztriába is, ahol a zsidó közösségnek igen jelentős szerepe volt az ország gazdasági és kulturális életében.

Körülbelül 120 000 zsidó menekült menekült üldözés elől, miután a nácik 1938 márciusában átvették a hatalmat Ausztriában. Az Egyesült Államok után a második leggyakoribb célpont az Egyesült Királyság volt, 1945-ben legfeljebb 20 000 menekültet regisztráltak. Elég egyetlen nevet említeni: Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója is kénytelen volt idős korában Angliába menekülni – többezer zsidó honfitársával együtt. Akik maradtak, azok jórészt a holokauszt áldozataivá váltak…

Késői beismerés

Ausztriában – Németországgal ellentétben – elmaradt az általános lelkiismeret vizsgálat a holokauszt ügyében. Sokáig az volt a hivatalos álláspont, hogy 1938 után Ausztria megszállt ország volt, ahol a nácik törvényei voltak kötelezőek. Arról kevesebb szó esett, hogy maga Adolf Hitler is osztrák volt, éppúgy mint doktor Kaltenbrunner, a biztonsági hivatal főnöke, aki a koncentrációs táborok fölött uralkodott. Vagy Adolf Eichmann, aki a holokauszt fő szervezője volt a biztonsági apparátusban. Nem beszélve arról, hogy 1938-ban az osztrákok jelentős része örömmel üdvözölte az Anschlusst.

Ha elkésve is, de Ausztriában törvényt hoztak arról, hogy az elmenekült zsidók leszármazottai folyamodhatnak állampolgárságért.

Ez a lehetőség elvben 1993 óta fennállt már, de minthogy Ausztria törvényei kizárják a kettős állampolgárságot, ezért az érintettek körülbelül tíz százaléka váltotta csak ki az osztrák útlevelet. Sebastian Kurz kancellárnak kellett eljönnie ahhoz, hogy rávegye a politikai elitet arra, hogy jelképesen visszafogadják az elüldözött zsidókat, akikkel kapcsolatban korábban az volt a félhivatalos álláspont, hogy „eleget tettünk már értük”. A szélsőjobboldali Szabadságpártot egykor SS tagok alapították, és mindmáig bőven vannak náci szimpatizánsai. Kurz kancellár korábban együtt kormányzott a Szabadságpárttal, de időközben váltott: a baloldali zöldek a partnerei a kormányban.

Az angol zsidók rohama várható

A 200 ezres osztrák zsidó közösség körülbelül 10%-a emigrált Nagy Britanniába az Anschluss után – írja a Guardian. Többségüket eddig nem nagyon érdekelte az osztrák útlevél, de a Brexit megváltoztatta a helyzetet. Ma mind több brit polgár keres uniós útlevelet. Sokan ír őseiket kutatják, hogy szükség esetén legyen ír útlevelük is. A 20 ezer Nagy Britanniába menekült osztrák zsidó leszármazottai pedig most folyamodhatnak osztrák útlevélért. A Brexit után több mint hatezer brit polgár folyamodott sikeresen német útlevélért azon az alapon, hogy felmenői a nácik elől menekültek a harmincas években Nagy Britanniába.

Bécs megemlékezik a 64259 meggyilkolt zsidóról

82 évvel azután, hogy Hitler hozzácsatolta Ausztriát a náci Németországhoz kőtáblára írják azoknak a zsidó gyerekeknek, nőknek és férfiaknak a nevét, akiket Bécsből hurcoltak a halálba a holokauszt idején.

Emlékfal a Nemzeti Bankkal szemben

Ezzel is emlékeztetni akarnak Bécsben arra, hogy a zsidókat kifosztották a náci Németországban és ebben a nemzeti bank is aktívan részt vett. Ausztriában a hivatalos álláspont szerint a náci Németország hajtotta végre a zsidók kifosztását és meggyilkolását. Az osztrákok felelősségét homály fedte annak ellenére, hogy maga Hitler is Ausztriában született és a náci elitben jelentős számú osztrák állampolgár volt. Németországgal ellentétben nem történt meg a közelmúlt szisztematikus feltárása. Ez azzal is magyarázható, hogy a Szabadságpárt ma is komoly politikai erőt képvisel Ausztriában. Ezt a pártot olyan osztrákok alapították a második világháború után, akiknek nézetei igen közel álltak a nemzetiszocialista tanokhoz. Az alapító atyák közül többen az SS-ben szolgáltak, és nem siettek megbánni bűneiket.

Eddig csak a zsinagógában volt emlékfal

Bécs központi zsinagógájában 18 éve emléktermet avattak a holokauszt áldozatainak. Itt bevésték a több mint 62 ezer zsidó áldozat nevét. Csakhogy ez a megemlékezés csakis a zsidókra vonatkozott, a főváros és az állam nem sietett a felelősségvállalással. Most viszont az alkotmányos ügyek minisztere hangsúlyozta: az új emlékfalon megemlékeznek arról is, hogy Ausztriának felelőssége volt abban, hogy nem védte meg zsidó polgárait.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!