Kezdőlap Címkék Atomerőmű

Címke: atomerőmű

Jön az uniós atombomba?

A nukleáris energia visszatérését sürgetik Németországban. Három megmaradt atomerőművét márciusban zárta be Németország, de ma már az ellenzéki CDU vezére arról beszél, hogy ez hiba volt. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője pedig a Politicoban közös európai nukleáris védőernyőt sürgetett.

“Fekete nap volt Németország számára az utolsó atomerőmű bezárása múlt márciusban” – mondja ma Friedrich Merz. A CDU elnöke szerint újra be kellene kapcsolni a három utoljára maradt atomerőművet, mert az olaj és a földgáz ára túlságosan magas, a nukleáris energia pedig kevésbé szennyezi a környezetet mint a fosszilis energiahordozók. A német kormány, melyben a zöldek is fontos szerepet játszanak, továbbra is elutasítja a nukleáris energiát:

”Az energiagazdálkodással foglalkozó cégek már átállították a rendszerüket, továbbra is elutasítják a nukleáris energiát. Ez ugyanis nagyon kockázatos technológia, a radioaktív hulladék pedig még évezredekig  gondokat okozhat a környezetvédelemben”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter.

Németországban a nukleáris hulladék ügye mindmáig megoldatlan. Az ezzel foglalkozó állami ügynökség szerint 2046-ban készülhet el egy nagy tároló, melynek a költségei meghaladnák az 5,5 milliárd eurót. Jelenleg még a helyszínt sem jelölték ki, mert egyetlen település sem akarja, hogy a közelében nukleáris hulladéktároló épüljön. Régebben sok európai állam Oroszországba szállította a nukleáris hulladékot, de ez a lehetőség  Putyin Ukrajna elleni agressziója óta megszűnt.

Jelenleg a világ 32 országában 421 atomreaktor működik. Ez a szám elég stabil, mert bár építenek új atomreaktorokat, de sok régit pedig bezárnak. Kína, Franciaország, az USA, Nagy Britannia, Oroszország és Magyarország  és néhány más ország kitart az atomerőművek mellett.

Lesznek-e újra atomerőművek Németországban?

“Senki se építene új atomerőművet Németországban, mert a költségek túlságosan magasak lennének. Csak akkor építhetnek atomerőművet valahol, ha a közvélemény azt helyesli, mert ehhez nagy állami támogatás kell” – hangsúlyozza a környezetvédelmi miniszter Berlinben.

Kisebb nukleáris erőművek  katonai céllal

Észak Korea épít ilyeneket, de más államokban is lehet hasonló jelenséget tapasztalni – írja a Deutsche Welle. Észak Korea immár nukleáris hatalom, amely nemzeti jövedelmének legnagyobb részét erre költi feláldozva a lakosság életszínvonalát. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni az Európai Unióban, de Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai parlamentben mégiscsak közös uniós atomfegyverkezési programot javasolt. A bajor CSU politikus a brüsszeli Politiconak elmondta, hogyha jön Trump, akkor az USA már lemondhat a nukleáris védőernyőről Európa fölött, így ezt az Európai Uniónak  kellene megteremtenie. Honnan lenne erre elég pénz? Az ötletgazda Macron elnöknek megvan erre is az elképzelése: az Európai Unió kötvényeket bocsáthatna ki, és ebből fedezné Ukrajna támogatását és esetleg a közös uniós atomernyő csillagászati költségeit.

 Orbán Gazsi kalandjai Afrikában

0

Mit keres a miniszterelnök fia Csádban? Erre a kérdésre a hadügyminiszter megadta a választ: Orbán Gáspár százados összekötő tiszt a magyar és a csádi hadsereg között.

Mit keres a magyar hadsereg Csádban? Erre a kérdésre már csak Orbán Viktor adhatna választ, aki erről Macron francia elnökkel állapodott meg. Franciaország és az USA között évtizedek óta késhegyig menő harc folyik Afrikáért egészen pontosan az ásványkincsekért.

Az amerikaiak furcsa módszert alkalmaznak: Szaúd Arábia és Katar iszlamista lázadókat pénzel Afrikában. Ezek az iszlamista lázadók azután destabilizálják a fennálló rendszert, melyet francia katonák védenek. Az uralomra került puccsisták első dolga az, hogy kitessékeljék a régi gyarmatosítókat, a franciákat. Ez történt nemrégiben Nigerben is, ahonnan Franciaország kénytelen volt kivonni csapatait pedig ez az ország szállította az urán import nagy részét a francia atomerőműveknek. Macron elnök azt szerette volna, ha a franciákat európai csapatok váltják fel: németek és magyarok. Csakhogy Afrikában az elmúlt években megjelentek a kínaiak is, akiknek érdekeit az orosz Wagner hadsereg védelmezi. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég tett látogatást Afrikában, utána pedig következett Blinken amerikai külügyminiszter. Afrika a nagyhatalmak vadászterülete volt és maradt miközben az egyre szaporodó lakosság mind nagyobb nyomorban él. Mindez csak annyiban érdekli az Európai Uniót, hogy megakadályozza a migrációt, a fő cél továbbra is a nyersanyagok megszerzése. Jelen esetben a tét az urán. Ha Niger nincs, akkor jó lesz Csád is.

Európai atomernyő

Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben politikai bombát robbantott amikor kijelentette: ha jön Trump, akkor az Európai Uniónak önálló atomütőerőre lesz szüksége. Ez első pillantásra őrültségnek tűnik hiszen olyan költségeket jelentene az Európai Uniónak, melyeket a tagállamok képtelenek lennének vállalni hiszen a gazdaságuk stagnál és az utcák tele vannak tüntetőkkel Franciaországban és Németországban, a két legfontosabb uniós államban.

Mit javasol Macron elnök? Ukrajna támogatását és az uniós atomernyő megteremtésének horribilis kiadásait fedezzék kölcsönből! Az Európai Unió bocsásson ki kötvényeket, és ebből a pénzből lehetne finanszírozni Ukrajna hosszútávú támogatását és az önálló európai atomütőerő kifejlesztését. Macron elnök nem véletlenül német politikusra bízta az uniós atombomba bejelentésének ügyét hiszen Franciaországnak van atomfegyvere, de nincs pénze, uniós kölcsönt pedig csakis a németek jóváhagyásával lehetne felvenni. Csakhogy ez újabb lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Amely ellen a magyar miniszterelnök elszántan küzd – szavakban.

Közben pedig fiát Csádba küldi, hogy biztosítsa az uniós atombomba nyersanyagát, az uránt. Pech, hogy ehhez nincs elég urán Csádban de hát Orbán Gazsi sem oda indult hanem Nigerbe, csakhogy ott megelőzték az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok. Macron elnök időközben Kazahsztánnal kötött szerződést az urán szállításról. Ha csakugyan jön Trump, és az európai nagyhatalmak a közös atomfegyver mellett döntenek, akkor minden készen áll erre. A nagy európai atombomba programban így játssza el szerepét Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök fia, aki arra talán alkalmas lehet, hogy összekötő tiszt legyen egy a franciák által kiképzett gyarmati hadsereggel. Rejtő Jenő, ha élne, szívesen írna erről Orbán Gazsi csodálatos kalandjai Afrikában címmel.

Leolvadhat a Roszatom nukleáris erőműve, melyhez hasonló épül Pakson

Ritka problémát észleltek a Roszatom mérnökei az Asztravec atomerőműben, mely Belorusziában épült nem túlságosan messze az Európai Unió keleti határától. A belső dokumentumot a Bloomberg szerezte meg.

Olyan gyantaszivárgást észleltek az atomerőmű rendszerében, amely komoly gondokat okozhatott volna amikor megkezdődik az uránatomok maghasadása. Felhalmozódott az ioncserélt gyanta, amely a víz tisztaságát szabályozza az atomerőmű teljes rendszerében. Ez a hiba meglehetősen ritka viszont veszélyes lehet, ezért le is állították a rendszert. Teljes leolvadáshoz is vezethet a legrosszabb esetben, ezért leállították a rendszert majdnem pontosan akkor amikor Putyin csapatai megkezdték támadásukat Ukrajna ellen. A leállítás dátuma: 2022 február 25. Mi történt azóta? Javításokat végeztek az atomerőműben, melynek átadását elhalasztották. Végül idén márciusban került sor erre. Lukasenka elnök a megnyitón célzott rá, hogy “mutatkoztak problémák az atomerőmű építése során, de mi ragaszkodtunk a legmagasabb biztonsági követelményekhez.”

Az 1986-os csernobili katasztrófa egyik legfőbb áldozata épp Fehéroroszország volt, így érthető az elnök aggodalma.

Mennyire biztonságos a Roszatom technológiája?

A litván titkosszolgálat jelezte a problémát, mert Litvániában is élénken él még a csernobili atomkatasztrófa emléke, ezért a hírszerzés igencsak figyeli a szomszédos Fehéroroszországot. Vilniusban észlelték a problémát, melyet most a Bloomberg által megszerzett Roszatom dokumentum is megerősített. A baj az, hogy Fehéroroszországban próbálták ki az oroszok a VVER 1200-as atomerőművet, amelyhez hasonlót építenek majd Magyarországon, ez lesz a Paks 2. Törökországban az Akkuyu atomerőmű ugyanezzel a technológiával épült, és ugyancsak késésekkel és problémákkal  küszködött. A Bloomberg értesülései szerint az oroszoknak komoly szakember gondjai is vannak nem kis részben azért, mert Putyin ukrajnai háborúja miatt sok százezren hagyták el Oroszországot köztük olyanok, akik a nukleáris iparban dolgoztak.

Kínában helyezték üzembe a világ első negyedik generációs atomerőművét

Konfuciusz szűkebb pátriájában kezdte meg működését az atomerőmű, amely a maga műfajában az első a világon – büszkélkedik a pekingi China Daily. A zöld energiát előállító Santung tartományban működő atomerőmű 93%-ban hazai termékekből épült fel.

“Az atomerőmű biztonságos működése volt a fő célunk” – hangsúlyozta Zsang Zuoji főkonstruktőr, aki elmondta a Hszinhua hírügynökségnek, hogy a negyedik generációs reaktor a HTGR technológia továbbfejlesztett változatát jelenti.

A negyedik generációs atomreaktorok célja a fenntartható fejlődés az energia termelésére, a tengervíz sótalanítására illetve hidrogén termelésére. Ezért telepítették a kínaiak a tengerpartra a negyedik generációs atomerőművet, amely a HTGR technológiával működik: high tempreture gas cooled reactor – magas hőmérsékletű gáz hűtéssel. A kínai Huaneng cég atomerőműve Santung tartományban 200 megawattos. Kína esküszik erre a technológiára: 2021-ben már két 100 megawattos ilyen erőművet üzembe helyeztek az országban. A kínaiak negyedik generációsnak nevezik a most üzembe helyezett atomerőművet, de nem biztos, hogy ezt külföldön is elismerik.

Mire lehet használni a negyedik generációs atomerőmű zöld energiáját?

“Az áram szolgáltatáson kívül hidrogén előállítása  is lehetségessé válik, de akár lakások fűtésére is alkalmas a zöld energia, melyet a negyedik generációs atomerőmű termel Santung tartományban”

– mondta Zsang Janszü, az atomerőmű igazgatója, aki hozzátette, hogy mindez része Kína duális karbon programjának, mely szerint 2030 után csökkennie kell a hatalmas ország karbon kibocsátásának, és el kell érnie a karbon semlegességet 2060-ra. Jelenleg Kína és az Egyesült Államok a világ két legnagyobb környezetszennyezője.

Kína nukleáris tervei nagyszabásúak, de a valóság kiábrándító

Az 1,4 milliárd lakosú ország azt tervezi, hogy a nukleáris energia mindinkább átveszi a hagyományos energia hordozók szerepét, Pekingben tisztában vannak azzal, hogy ez hosszútávú program: 2035-re az atomenergia adja majd az összes energiafelhasználás  10%-át, 2060-ra pedig a 18%-át.  Ehhez képest a kínai nukleáris program jelentős elmaradásban van: még idén szeptemberben sem teljesítette a 2020-as tervet, amely 58 gigawattos kapacitást irányzott elő – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a most folyó COP 28 konferencián sok ország javasolta a nukleáris energia központi szerepét a klímaváltozás elleni harcban – köztük az USA, Franciaország és Japán -, de Kína nincsen köztük. Az aláíró 20 ország azt vállalta, hogy megháromszorozza nukleáris kapacitását 2050-re.

Ukrajnai háború – 494. nap

Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg lassan haladt előre minden konfliktusövezetben, ahol ellentámadást indított. Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta spanyol újságíróknak, hogy Oroszország fel akarja robbantani a zaporozsjei atomerőművet.

Mark Milley amerikai tábornok, az Egyesült Államok Hadseregének egyesített vezérkari főnökeinek vezetője utalt Ukrajna katonai offenzívájára az ország déli és keleti részét megszálló orosz csapatok ellen.

„Ukrajna ellentámadása folyamatosan halad előre, de hosszú és véres harc lesz”

– kommentálta Mark Milley tábornok.

Oroszország fel akarja robbantani a zaporozsjei atomerőművet

Ukrajna elnöke szombaton több spanyol újságíróval találkozott. Az államfő elmondta, hogy Oroszország fel akarja robbantani a zaporizzsjai atomerőművet, és ehhez az orosz hadsereg már alá is aknázta azt. Az ukrán titkosszolgálatok tisztában vannak a megszállók azon terveivel, hogy robbantást akkor hajták végre amikor az ukrán erők már visszafoglalták az atomerőművet, hogy globális környezeti kihívást teremtsenek és befagyasztják a konfliktust. Ez a fő stratégiai elképzelésük. Időre van szükségük, hogy megerősítsék a hadsereget, és új erőkkel elfoglalják Ukrajnát ” – mondta az ukrán államfő.

Zelenszkij szerint az oroszok formátumot és pillanatot keresnek a „robbanás megszervezéséhez”. Ez az egész világra nagyon veszélyes.

Leszállt Európában az a repülőgép, amely képes érzékelni a nukleáris sugárzást

Az Egyesült Államok hadserege egy speciális WC-135R Constant Phoenix nukleáris megfigyelő repülőgépet küldött Európába. Ezt bizonyítják a légi közlekedési nyomkövető szolgálatok adatai. A különleges küldetés feladata a különböző területekről levegőminta vétele és a radioaktív kibocsátás monitorozása.

A repülőgépet kifejezetten azzal a céllal építették, hogy mintákat gyűjtsenek a légkörből nukleáris robbanások észlelése és azonosítása céljából.

Ukrajna csak akkor akar majd békét, ha visszaszerzi területeit

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij szombaton, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel Kijevben tartott megbeszélésen is kijelentette, hogy országa csak akkor ül le a béketárgyalások asztalához, ha az összes Oroszország által megszállt területet visszafoglalják.

Erdogan ingyen földgázzal akar választást nyerni

A török elnök kijátssza az energiakártyát, hogy megnyerje a választásokat, ahol ellenfele látszik egyelőre esélyesebbnek.

Az infláció és a megélhetési válság miatt jók az esélyei az ellenzéknek a választásokon Törökországban, de Erdogan mindent megtesz hatalmának megőrzése érdekében: most bevetette az energia fegyvert is. Ebben orosz barátja, Putyin elnök segít is neki…

100 ezer hordó olajat termelhet az új olajmező Szíria határán – jelentette be egy választási nagygyűlésen Recep Tayyip Erdogan Konya városában. A konzervatívok fellegvárában a Szultán – ahogy hívei nevezik őt – azt is elmondta, hogy új földgáz mezőt találtak a Fekete tenger mélyén a partmenti vizek alatt. Igaz, hogy ezt már két héttel ezelőtt is elmondta, de a választások most vasárnap lesznek, ezért az energia függetlenség hangoztatása hatással lehet a nacionalista szavazótáborra, mely elsősorban Törökország kevésbé fejlett keleti részein főként vidéken él míg a demokratikus ellenzék az ország nyugati részein és  a nagyvárosokban erős. A három legnagyobb török város: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki polgármester áll.

Erdogan elnök lépten nyomon Törökország szuverenitását hangsúlyozza megfeledkezve arról, hogy az új olajmező mindössze az ország olaj szükségleteinek a 10%-át fedezi majd.

Bár Erdogan energiaszuverenitást emleget, de e tekintetben valójában egyre jobban függ Oroszországtól. Az oroszok regionális földgáz elosztó központot helyeztek működésbe Törökországban, a török vezetéken keresztül Magyarországra is így érkezik az orosz földgáz egy része. Ezenkívül éppúgy mint Magyarországon, Törökországban is oroszok fejlesztik a nukleáris ágazatot. Jelenleg Törökország olajfogyasztásának az egyharmada Oroszországból érkezik, mellyel szemben

Erdogan – bár Törökország is a NATO tagja – nem alkalmaz szankciókat Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Az energia kártya sok szavazót hozhat Erdogannak

Az infláció miatt sok török családnak okoz gondot a rezsi és a benzinár. Szeptemberben jött el a rezsi sokk Törökországban: a családok számlái 20%-kal, az iparé 50%-kal nőtt meg. Nagyon sok cég és család nem tudja kigazdálkodni ezt az emelkedést. Az infláció jórészt emiatt haladta meg tavaly a 85%-ot hivatalosan, az ellenzék szerint pedig túllépte a
100%-ot is. Az élelmiszerek ára is rohamtempóban nő Törökországban, ezért a szegényebb családok csapdába kerültek: nem tudják, hogy min spóroljanak?

“Törökországban ma mindenki arról beszél, hogy milyen drága a zöldhagyma, de a zöldség és gyümölcs árak mögött ott van az energiaköltségek növekedése” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Middle East Institute Center for Turkish Studies igazgatónője. Gönül Tol szerint könnyen előfordulhat, hogy Erdogan az infláció miatt elveszíti a választások első fordulóját.  Tudja ezt Erdogan elnök is, aki megpróbálja megvenni a választókat például azzal, hogy ingyenes földgázt ígér a családoknak: ”havi 25 köbmétert ingyen adunk a családoknak” – jelentette be a 69 éves államfő, aki iszlamista-nacionalista programmal nyert korábban, de érzi, hogy most ez már kevés lehet a megélhetési válság kellős közepén.

A szankciók kijátszása

Oroszország Törökországba exportálja a földgázt, ahol azt átkeresztelik, és immár török földgázként éri el Európát. Az oroszok által épített energiaközpontba beérkezik az orosz földgázon kívül a saját török földgáz, plusz az azeri, és az iráni is. Innen minden földgáz töröknek minősül vagyis nem eshet a szankciók hatálya alá.

Brüsszelből ezért nagyon is odafigyelnek arra, hogy mi történik az energiaközpontban Törökországban annak ellenére, hogy az Európai Unió nem szankcionálja az orosz földgázt, de sok tagállam megszüntette az importot Oroszországból – írja a Politico.

Az olajnál és a földgáznál is fontosabb az együttműködés Moszkva és Ankara között a nukleáris iparban. A Roszatom építi Törökország első atomerőművét, melyet 2026-ban már be is akarnak indítani. Ha mind a négy reaktor üzemel majd, akkor Törökország energiaszükségleteinek 10%-át fedezi majd a nukleáris energia.

18 milliárd euróba kerül Törökország első atomerőműve, amelybe megérkezett az első nukleáris fűtőanyag szállítmány Oroszországból – épp a választási kampány idején. Ebből az alkalomból nagy ünnepséget rendeztek, melyen virtuálisan vett részt Putyin és Erdogan. Az orosz elnök nem szívesen dugja ki az orrát külföldre amióta a hágai nemzetközi bíróság elfogató parancsot adott ki ellene az ukrajnai háború miatt. Erdogan pedig rosszul lett egy élő televíziós műsorban, és emiatt pár napig nem vehetett részt a választási kampányban.

A 4800 megawatt összteljesítményű atomerőművet orosz kölcsönből építette meg Törökország, amely vállalta, hogy 15 éven keresztül fix 12,35 dolláros áron ad egy kilowatt órát. Ez magasabb mint a jelenlegi piaci ár.

Ennyit Törökország energiaszuverenitásáról. Ettől függetlenül azzal, hogy ingyenes földgázt ígér a fogyasztóknak Erdogan sok szavazót maga mögé állíthat. Erre szüksége  lehet hiszen a közvélemény-kutatások szerint jelenleg az ellenzék 49-45 arányban vezet Erdogan elnökkel szemben.

A nagy kockázat miatt egy eleve halálra ítélt kísérlet

Tavaly októberben az ukrán hadsereg megpróbálta visszafoglalni az Orosz Föderációtól a Zaporizzsja atomerőművet, de nem sikerült – írja a Times brit lap.

Október végén a orosz kormányzat és az orosz védelmi minisztérium illetékesei arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveres erők kétéltű támadást próbáltak elérni és megrohamozni a ZNPP-t – írja a újság. Kijev ugyanakkor hivatalosan nem ismerte el az atomerőmű lerohanására irányuló kísérletet, de az ukrán különleges erők, a katonai hírszerzés és a haditengerészet képviselői elárulták a Times névtelenségét kérő újságíróknak az akció részleteit.

Abban az időben az orosz csapatok több mint hat hónapja tartották az erőművet, és területét a Dnyeper túloldalán lévő ukrán városok és a nikopoli nagy acélgyár bombázására használták.

A Times szerint október 19-én éjjel mintegy 600 ukrán katona 30 fegyverrel megrakott csónakban, köztük nagy kaliberű géppuskákkal, MK-19-es gránátvetőkkel és páncéltörő fegyverekkel próbált meg partra szállni a Dnyeper bal partján.

„Az volt az elképzelés, hogy csak a gyalogság vehet részt a csatában. Nem használhatnak majd tüzérséget ellenünk, mivel ez egy atomerőmű”

– idézte az újság az egyik katonát.

Az ukrán fegyveres erők katonái azonban – írja az újság – nem számítottak rá, hogy ilyen komoly ellenállásba fognak kerülni.

„Az orosz hadsereg nagyon sűrű védelmet épített ki, mindent elaknáztak. Amikor közeledni kezdtünk, még harckocsikat és tüzérséget is bevetettek, és közvetlenül a vízre kezdtek ágyúzni minket” – mondta egy ukrán katonatiszt.

„Amikor a különleges erők hajói átkeltek a Dnyipron, az ukrán hadsereg lőni kezdte az orosz állásokat, különösen a HIMARS rakétarendszerek segítségével. Ennek eredményeként az ukrán katonaság csak egy kis csoportjának sikerült a partot elérnie. Háromórás tűzharc következett az orosz hadsereggel Energodar külvárosában, de aztán kénytelenek voltak visszavonulni”

– írja a Times.
Megjegyzi, hogy a sugárszivárgás veszélye miatt egy ilyen támadási kísérlet még az ukrán tisztségviselők körében is kérdéseket vet fel, akik meg vannak győződve arról, hogy a Zaporizzsja Atomerőművet vissza kell adni Kijev irányítása alá.

Az ukrán „Energoatom” vezetője, Petro Kotin azt a feltételezést fogalmazta meg, hogy vissza lehet adni az atomerőművet, ha az ukrán hadsereg előre tud nyomulni délre, a Krím és Melitopol felé.

„Ez az egyetlen lehetőség (az erőmű visszaadása – a szerk.) közvetlen ágyúzás és az erőmű területe elleni közvetlen támadás nélkül. Nukleáris anyagok közelében nagyon veszélyes ilyesmit csinálni (tüzet – a szerk.)” – mondta.

Mai kérdés – Egyetért Ön azzal, hogy energiaszükségletünket atomenergiával oldjuk meg?

A berlini kormány blokkolja a Siemens Energy részvételét a Paks 2 atomerőmű építésében. A magyar kormány a francia Framatome-tól várja az alternatív tervet. Erről is tárgyalt Párizsban  Szijjártó Péter külügyminiszter francia kollégájával, Catherine Colonnával.

 

This poll is no longer accepting votes

Egyetért Ön azzal, hogy atomerőművel oldja meg a kormány energiaszükségletünket?

Orosz támadások károkat okoztak a zaporizzsjai kórházban

Az orosz csapások az éjszaka folyamán megrongáltak egy kórházat Zaporizzsjában – közölte Olekszandr Sztaruk, a régió kormányzója a Telegramon.

Az ellenség ismét megtámadta Zaporizzsja külvárosait. A rakéták ezúttal a kórház közelében csapódtak be. Szerencsére emberek nem sérültek meg, de ez az épületről sajnos nem mondható el. Több tucat betört ablak.

A támadások akkor történtek, amikor Oroszország legutóbbi vízlépcsője 40 év után először leállította Ukrajna összes atomerőművét – amelyek közül az egyik Zaporizzzsjában található.

Volodimir Zelenszkij a Financial Timesnak elmondta, hogy az e heti bombázások 80 vagy 90 éve nem látott helyzetet teremtettek:

„ez az Egyetlen európai ország A kontinensen, ahol egyáltalán nem volt világítás.”

Ukrajna kormánya által ellenőrzött részén minden atomerőmű újra üzemel, és csatlakozik a fő elektromos hálózathoz – közölte az ország energiaszolgáltatója, az Ukrenergo.

Volodimir Kudrickij vezérigazgatója azt mondta, hogy

„Most az energiarendszer teljesen integrált, minden régió össze van kötve. Újra be van kapcsolva az Európai Unió energiarendszerébe… A meg nem szállt területen található mindhárom atomerőmű működik…

Egy-két napon belül elérik a szokásos tervezett kapacitásukat, és várhatóan vissza lehet térni az ütemezett áramszünetekre a vészhelyzetek helyett” – mondta Kudrickij, aki  arra is biztatta az ukránokat, hogy lehetőség szerint takarékoskodjanak az energiával.

A november 23-i rakétatámadás azt jelentette, hogy Ukrajna elvesztette az atom-, hő- és vízerőművek áramellátását.

Csütörtökön visszakapcsolták az orosz kézen lévő hatalmas zaporizzsjai erőművet – közölte az ukrán Energoatom atomenergia-vállalat.

Ukrán tájkép a végső csata előtt

Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg fokozza támadásait az ukrán főváros, Kijev ellen. Moszkva csapatai láthatóan komoly csapásra készülnek az ukrán főváros ellen. Szombatra virradó éjszaka legalább háromszor hallatszott riasztó sziréna hangja. A CNN szerint szombat délelőtt „percenként” lövöldözést lehet hallani a városban.

Az ukrán vezérkar szombat este a Facebookon közzétett jelentése szerint jelenleg orosz offenzívák zajlanak a város északi határán Szasimja közelében és délen Viscsenkij közelében. Ezek az offenzívák némely területeken sikeresek voltak.

A londoni Chatham House agytröszt katonai kutatója szerint a Kijev elleni nagyszabású orosz támadás már csak órák vagy napok kérdése. Az ukrán főváros előtt napokig egy több mint 60 kilométer hosszú oszlopban rekedt orosz csapatok mostanra átcsoportosították – mondta Mathieu Boulègue.

„Ez egy nagyon hosszú végső csata lesz” – mondta.

„Nagy áldozatokkal járó és a modern történelemben ritkán látott ostrom.”

A főváros jelenleg „ostromállapotban van” – mondta pénteken Mykhailo Podoliak elnöki tanácsadó. Kijev „felkészült a küzdelemre”, és „végig szilárdan ki fog tartani” – írta a Twitteren.

Az újonnan beszerzett műholdfelvételeken, hogy az orosz katonai egységek közelednek Kijev felé, és aktívan lövik a lakónegyedeket. Az amerikai Maxar Technologies cég jelentése szerint számos ház és épület kigyulladt. Jelentős károk keletkeztek Moschun városában, Kijevtől északnyugatra. Felvillanásokat, füstöt, robbanásokat és égő házakat lehetett látni szombaton kora reggel.

Washingtoni vélemények szerint  a Kijev előtti oszlop orosz átcsoportosítása inkább a járművek jobb védelmét szolgálta, de ennek az oszlopnak a főváros felé történő taktikai előretörését nem figyelték meg. Északkelet felől azonban más egységek Kijev központjától 20-30 kilométeres körzetbe nyomultak előre.

Az orosz légierő stratégiai bombázói cirkálórakétákat használtak Luck, Dnyipro és Ivano-Frankivszk városokban. Luck és Ivano-Frankivszk Lviv városától északra és délre található, nem messze a lengyel határtól.

Úgy néz ki péntek este óta Oroszország kiterjesztette támadásait Nyugat-Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt mondta, hogy egy fontos csernyihivi vízvezeték megrongálódott az ágyúzás következtében. Ennek eredményeként a csaknem 280.000 lakosú város  teljesen vízellátás nélkül maradt.

Mint több ukrán helyi sajtó beszámolt róla szombaton kora reggel, a főváros Kijev mellett légitámadást jelző szirénákat lehet hallani Lvivben, Odesszában, Harkovban, Cserkasziban és az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióban is.

Szergej Gaidai Ukrajna államigazgatásának vezetője az oroszok által támogatott szeparatista Luhanszk régióban kijelentette, hogy az orosz hadsereg a térség 70 százalékát ellenőrzi. „Nehéz a helyzet, mindenhol lövöldöznek” – mondja, hozzátéve, hogy a civil infrastruktúrát, például iskolákat, kórházakat és óvodákat folyamatosan támadják.

Egy sajtóértesülés szerint Oroszország bejelentette a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros teljes bekerítését. A városba vezető összes hidat és utat az ukrán erők mostanra lerombolták vagy elaknázták – írja a TASZSZ hírügynökség a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva.

A város polgármesteri hivatala szerint Mariupolt humanitárius katasztrófa sújtja az orosz csapatok folyamatos ostroma miatt.

A kikötőváros halottait nem is temetik el

– áll a pénteki közleményben.

A polgármesteri hivatal felszólította az orosz csapatokat az ostrom leállítására. A mariupoli tisztviselők szerint körülbelül 1.590 ember vesztette életét a 12 napos ostrom kezdete óta. A várost elzárták az élelmiszer- és gyógyszerellátástól.

Oleh Szinegubov regionális kormányzó szerint orosz ágyúzás leállította az emberek evakuálására irányuló kísérleteket a kelet-ukrajnai Izyum városából. „Izyumban nincs áram, nincs fűtés, nincs víz- vagy telefonkapcsolat” – magyarázza Synegubov.

Másrészt az északnyugati Bucha, Hostomel, Vorsel és a fővárostól északra fekvő Kozarovicsi falu lakói humanitárius folyosókon keresztül tudtak elmenekülni – mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Izyumban, Mariupolban és Volnowakhában nem tudták evakuálni a lakosságot.

Zelenszkij elnök szerint pénteken 7.144 civil menekülhetett el összesen négy városból humanitárius folyosókon keresztül. A szám lényegesen alacsonyabb, mint az előző két napban.

Hat menekülési folyosót terveznek szombatra az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióba – mondta Dmytro Schywyzkyj, a szumi regionális adminisztráció vezetője szombat este a Telegramon. Ennek értelmében Sumy, Trostjanets, Lebedin, Konotop, Krasnopillja és Velika Pysarivka városaiból civileket szállítanak a közép-ukrajnai Poltava városába.

Az atomerőművek láthatóan biztonságosak

A kelet-ukrajnai Harkiv városában található nukleáris kutatóközpont Ukrajna által bejelentett újbóli ágyúzása után az ukrán parlament most mindent tisztázott. Nem találtak olyan kárt, amely a nukleáris és sugárbiztonság állapotát befolyásolná – áll az ukrajnai nukleáris létesítmények helyzetéről péntek este megjelent közleményben. A sugárzási helyzet a normán belül van.

A közlemény szerint a biztonsággal kapcsolatos rendszerek és alkatrészek áramellátása is helyreállt. Az erőmű személyzete azon dolgozik, hogy felszámolja a bombázás következményeit. Az épületben kisebb károk keletkeztek.

Akár egymillió menekült hetente

Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR becslése szerint körülbelül 15 millió lakhelyüket elhagyni kényszerült személyre kell számítani. Az UNHCR szerint egyelőre nem módosította eredeti, négymilliós menekültre vonatkozó előrejelzését, de szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint több mint 2,5 millió ember menekült el Ukrajnából az orosz erők február 24-i megszállása óta.

Az Ukrajnából érkező menekültek jelenlegi száma
Az Ukrajnából érkező menekültek jelenlegi száma
Infographic WORLD

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!