Kezdőlap Címkék Atom

Címke: atom

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 23. – Tudósítás a másik valóságból

Az Origo elmagyarázza nekünk, hogy Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő, aki meg ellenzi a Paks II-t, az elárulja Magyarország alapvető nemzeti érdekét. A 888-tól megtudhatjuk, hogy a spekulánsok, és főleg Soros miatt is húzódik a Brexit végrehajtása. Kósa Lajos elmondta a PestiSrácoknak, hogy jön a Lex Czeglédy, mert meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését.

Nemzeti érdek a zöld Paks II

Néhány nappal az európai parlamenti választás előtt a hazai ellenzék és médiatámogatóik még mindig ott tartanak, hogy a Paks II. Atomerőmű elleni kampányukkal remélik uniós parlamenti mandátumban mérhető politikai aprópénzre váltani Magyarország alapvető nemzeti érdekének elárulását. A korábban hatalmi pozícióból atompárti szocialisták most egy olyan politikussal árulnak egy gyékényen, aki a Paks II elleni agitáció vezérszónokaként próbálja megváltani újabb belépőjét a csillagászati honoráriumokkal, számolatlan költségtérítésekkel és pazar nyugdíjjal kibélelt európai parlamenti Kánaánba. Teszi ezt mérhető támogatottság nélkül, a nulla szakmai kompetenciával fordítottan arányos arroganciával.

A fentiekben jellemzett Jávor Benedekhez hasonló LMP-s megélhetési zöld politikusok sem sokkal jobbak. Szemellenzős módon Paks II ellen kampányolva nem veszik észre, hogy miközben ők német mintára egy olyan Európát és világot vizionálnak, ahonnan kivezetik az atomenergiát, a valóság ennek éppen az ellenkezője! Európa és a világ jövője nem képzelhető el az atom nélkül.

Ma már egyre több ország látja be, hogy atomenergia nélkül elképzelhetetlen a fenntartható fejlődés, amely egyaránt biztosítani tudja a klímavédelmi célok elérése mellett az ellátásbiztonságot és az olcsó villamos energia rendelkezésre állását. (Origo: Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő)

Kósa Lajos szerint meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését

Az országgyűlési és Európai parlamenti képviselőjelölteket megillető mentelmi joggal kapcsolatos sorozatos ellenzéki visszaélések megakadályozása érdekében törvénymódosító javaslatot, mondhatni egy „Lex Czeglédyt” nyújt be az Országgyűlésnek a Fidesz korábbi és jelenlegi frakcióvezetője, Kósa Lajos és Kocsis Máté.

Kósa Lajos elárulta, egy olyan törvénymódosítást tesznek le az Országgyűlés asztalára, amely kimondja, hogy egy képviselőjelöltet abban az esetben, ha ellene büntetőeljárás folyik valamilyen bűnügyben, és a vádemelés még azelőtt megtörtént, hogy képviselőjelöltként nyilvántartásba vették volna, akkor az adott bűnügyben ne illesse meg a mentelmi jog.

Kiemelte, a „Lex Czeglédyt” még csütörtökön benyújtják, világossá téve, hogy amíg az ellenzék légből kapottan tolvajozik és korrupcióról beszél, addig a választásokat arra használják ki, hogy egy bűnözőt menekítsenek ki a büntetőeljárás alól, visszaélve a mentelmi joggal. (PestiSrácok: Lex Czeglédyt terjeszt az Országgyűlés elé a Fidesz – Kósa Lajos szerint meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését)

Soros érdekelt a Brexit elhúzódásában

A brit miniszterelnök kedden azt mondta, hogy a brit EU-tagság megszűnésének törvénybe foglalását célzó tervezet lehetővé teszi az alsóházi képviselőknek, hogy szavazzanak egy újabb népszavazás lehetőségéről is.

Ez pedig tovább mélyíti a kilátástalanságot a Brexit kapcsán, amiért nemcsak a brit politikai elit, hanem az uniós bürokrácia is felelős. A nagy diplomáciai-politikai huzavona közben sokan megfeledkeznek a pénzpiaci veszélyekről is. Egyes tőzsdei elemzők és pénzügyi szakértők szerint az elhúzódó és kilátástalannak tűnő Brexit komoly negatív hatást gyakorolhat az angol fontra, de hosszú távon veszélyes lehet a válságból válságba bukdácsoló eurózónára is. A politikai destabilizáció és a „se veled, se nélküled” Brexit pedig a pénzügyi spekulánsok malmára hajthatja a vizet. A fonttal szembeni spekulációknak már történelme van Nagy-Britanniában.

Az egyik ilyen történelmi jelentőségű spekuláció pedig ki máshoz is lehetne köthető? Soros György már régóta kísérti a briteket. A pénzügyi spekuláns hosszú évek óta hatással van az Egyesült Királyság pénzügyi és politikai helyzetére is

Miért próbál hatást gyakorolni Soros a Brexit-folyamatra? A válasz összetett: Sorosnak kettős érdeke lehet a Brexit elnyújtásában és a politikai destabilizációban. A hosszan elnyúló, eredménytelen Brexit egyrészt a pénzügyi spekulánsok malmára hajtja a vizet, és remek shortpozícióknak ágyaz meg, amiből a Soros-félék nyerészkedhetnek. Így a spekulánsnak elemi érdeke, hogy a Brexit-deal minél tovább húzódjon, vagy sikertelenségbe torkolljon, és többéves huzavona után végül meghiúsuljon a britek kilépése.

Másrészt Sorosnak az is érdeke, hogy a britek feltétlenül szavazzanak a 2019-es EP-választáson, hiszen az egyik legvalószínűbb forgatókönyv szerint a brit szavazatok Soros emberének, Frans Timmermansnak az esélyeit növelik a bizottsági elnöki szék megszerzésére. (888: Sorosék lehetnek a brit EP-választás nyertesei)

Koreanapló 14. – A média és a szakértők

Az ominózus műhold felvétel, ami okán Észak-Korea ellen újabb bizalmatlansági válság alakult ki, június 28 -án látott napvilágot. Meg nem nevezett amerikai katonai szakértők állítólag ennek a felvételnek az alapján azt állítják, hogy urániumot állít elő Észak. Más katonai szakértők meg azt állítják, nekik sincs nevük, hogy Észak-Korea máris elkezdte a hazudozást a meglévő hordozórakéták számát és lokációját illetően. Megint noname források azt állítják, hogy megdönthetetlen bizonyítékaik vannak arra, hogy Észak-Korea továbbra is atomfegyvert fejleszt.

Ezt aztán lehozta a CNN, az NBC, majd a Washington Post is, átkerült a Reutershez, onnan meg terjed, mint a pestis. Mindezt huszonnyolcadikától máig sikerült a nemzetközi sajtónak elérnie.

Ugyanakkor nem látta senki a „megdönthetetlen bizonyítékokat”, nem tudjuk kik a források, a koreai állami hírügynökség szerint négy, azaz négy ember hipotetikus feltevéseiről beszélünk. A koreai állam tudja, kik azok, de nem mondja el, ugyanakkor jelenleg nem találják az erre vonatkozó feltételezéseket megalapozottnak, márpedig ha valakinek ezt fontos tudni, azok mi vagyunk, azaz a mi országunk illetékes szervei, és minden bizonnyal tudják is, de nem úgy, ahogy azt az amerikai sajtó lehozta.

Szó szerint azt mondta a koreai elemző a Yonhap News televíziós adásában, hogy „a műhold kép alapján levont következtetés valódiságának valószínűsége igen alacsony”.

A további kijelentések pedig még egy ilyen műhold felvétellel sincsenek alátámasztva, azok csak úgy vannak…

Mindazonáltal mai televíziós interjújában John Bolton azt nyilatkozta, hogy kidolgoztak egy tervet, ami alapján Észak-Korea atomfegyvereinek javát mindössze egy év alatt le lehet szerelni. Ezen a héten emiatt Pompeo ismét Pjanjángba utazik, hogy a részleteket megvitassa Kim Dzsong Unnal, sőt Sang Kim, a Fülöp szigeti amerikai nagykövet idejön Dél-Koreába, és részt vesz a Pánmundzsamban folyó tárgyalásokon Északkal.

Észak- és Dél-Korea újabb forró drótot nyit, illetve hoz helyre, ez pedig a haditengerészeti forródrót.

Dél-Korea nem telepít a két ország határára modern rövid hatótávolságú fegyvereket, melyek telepítése régóta előkészület alatt állt.

A napokban írta alá a két Korea a vasútfejlesztési megállapodást, azaz vasútvonal épül Szaulból kiindulva „V” alakban keleten fel egész Szibériáig, nyugaton feleannyi távolságig, a tenger mentén.

Ezzel párhuzamosan autópályát is létesítenek.

A szétszakított koreai családok találkozójára augusztusban kerül sor, erről is született megegyezés, és újabb közös sportcsapatok alakulnak különböző sportágakban, világversenyekre készülve.

Észak-Korea 200 amerikai katona maradványait szolgáltatta ki az Egyesült Államoknak, szintén a napokban.

A hirtelen bizalmatlanságnak, melyet még Bolton sem oszt, vélhetőleg az az oka, hogy a szingapúri találkozó óta látszólag nem történt semmi Észak-Koreában, nem robbantottak fel látványosan semmit, ellenben elment Kim pénzt kérni Kínába, mert nem tud nekiállni leszerelni semmit, amíg annak nincs meg az anyagi fedezete, nem véletlen repült szégyenszemre kölcsön repülővel Szingapúrba, és nem véletlen az sem, hogy az ottani költségeket Szingapúr nagyvonalúan kifizette helyette.

Már a luxus fenntartására sincs pénz, pedig arra azért a híresen büszke Észak-Korea mindig is nagyon adott, most kérni jár Kínába.

Tessék csak szépen visszanézni a felvételeket Si Dzsin Ping és Kim Dzsong Un legutóbbi, és az azt megelőző találkozásukról. Ordít a különbség.

Az egy éves tervet azért dolgozták ki Boltonék, hogy Észak mielőbb szabadulhasson az ENSZ szankciók alól, és elkezdődhessenek a déli beruházások, ahogy Kína, Amerika, de még Japán is szeretne befektetni oda.

Japán folyamatosan feljelenti Kínát az ENSZ-nél, mert teherautóforgalom bonyolódik a Kínai-Északi határon. Jól látni, hogy mezőgazdasági segítség érkezik, nem más, mégis, ez a szankciók megszegése papíron, és Japán kötelességének érzi eljátszani a feljelentős házmester szerepét, pedig elsősorban ő könnyebbülhet majd meg, ha valóban eltűnnek az atomfegyverek Észak-Koreából.

Jelenleg tehát az a patthelyzet áll fenn, hogy a leszerelésben segítene Dél is, Kína is, még Amerika is, de nem teheti, mert az ENSZ szankciókat ezzel megszegné. Kína azért ad, amit tud, de őt meg Japán vegzálja ezért.

Ennek az áldatlan állapotnak a megoldása okán érkezik Pompeo, Sang Kim, és csodák csodája még John Bolton, a nagy szkeptikus is ezen igyekszik változtatni.

Úgy tűnik másrészt, hogy ezek a feltevések, híresztelések nem is igazán a békefolyamat ellen készültek, sokkal inkább Trump elnök hiteltelenítésére. Kétségtelen, hogy Donald Trump egy érdekes figura az amerikai elnökök sorában, de talán nem érdemes egy érzékeny, alakulóban lévő, nagyon fontos békét feláldozni azért, hogy ő megbukjon. Bukjon meg egy kicsit később, valami másért, de itt legyen végre béke.

A szó komoly fegyver, azok akik abból élnek, talán bánhatnának vele óvatosabban is.

Arab államok orosz segítséggel juthatnak atomfegyverhez

0

Ezt állítja egy stratégiai kutató intézet Izraelben, ahol árgus szemekkel figyelik az erőviszonyokat. Az Institute for Policy and Strategy hamarosan konferenciát rendez Oroszország közel-keleti szerepéről.

Erre az alkalomra készítette el tanulmányát Dr. Shaul Shay, a stratégiai kutatóintézet kutatási igazgatója. Az egész intézet élén az izraeli hadsereg egy nyugdíjas vezérőrnagya, Amos Gilad áll.

Szaúd Arábiát azért is nagy figyelem övezi Izraelben, mert a két állam szövetséget kötött Iránnal szemben. Szaúd Arábia többször is jelezte: ha Iránnak lesz atomfegyvere, akkor őket sem kell félteni, mert ők is szereznek ilyet.

Az izraeli tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak az oroszok adhatnak át nukleáris technológiát jó pénzért Szaúd Arábiának hanem a pakisztániak is. A muzulmán államok közül elsőként Pakisztán szerzett atomfegyvert és jelentős részben Szaúd Arábia pénzelte azt. Most Pakisztán visszaadhatja a kölcsönt. A másik állam, melyet különösen figyel Izrael a Közel Keleten, az Egyiptom. Putyin elnök legutóbbi látogatásakor megállapodtak abban, hogy a

Roszatom atomerőművet épít Egyiptomban.

Ez békés nukleáris technológia, de nincs éles határvonal a polgári és a katonai atom kutatás között – hangsúlyozza az izraeli kutató, aki a Yedioth Ahronot című lapnak nyilatkozott.

Oroszország részt vállalt Irán nukleáris programjában. Az amerikaiak azzal gyanúsítják Moszkvát, hogy tudósai jelentős szerepet játszottak abban, hogy Észak Korea ilyen ugrásszerű fejlődést mutatott fel a nukleáris és rakéta technológiában. Nemcsak Szaúd Arábia és Egyiptom, de más arab államok is kacérkodnak az atomenergiával. A legelső arab atomreaktor az Egyesült Arab Emirátusokban indul be – ezt a dél-koreaiak építették. Rajtuk kivül atomerőművet tervez még Algéria, Tunézia, Jordánia és Szudán is. Mindez megnöveli a háborús kockázatot a Közel Keleten, ahol a döntéshozók nem mindig az ésszerűség szabályai szerint döntenek.

A nukleáris fegyver bevetése egy ilyen sűrűn lakott és vallási és nemzetiségi ellentétek által megosztott területen olyan katasztrófát jelenthet, melynek hatását egyelőre fel sem tudjuk mérni. Ugyanakkor Oroszországnak a katonai technológia az egyetlen komoly exportcikke a nyersanyagokon kívül. Putyin pedig minden alkalmat megragad az államkassza feltöltésére.

Mi van akkor, ha valamelyik arab állam az oroszoktól megszerzi az atombomba technológiáját?

Oroszország ezzel növelheti nagyhatalmi presztízsét, amely erősen megkopott a Szovjetunió bukása óta. A Közel Keleten viszont olyan új stratégiai helyzet alakulhat ki, mellyel Izraelnek mindenképp számolnia kell – hangsúlyozza annak a tanulmánynak a szerzője, amely Oroszország és egyes arab államok nukleáris kapcsolatairól szól.

Hallgattak az ezerszeres ruténium-koncentrációról az oroszok

0

Ruténium felhőt észleltek szinte minden európai állam felett az elmúlt hetekben. A szakértők azt gyanították, hogy valamilyen orosz nukleáris létesítményben történhetett baleset.

Moszkva szokás szerint hallgatott. Egészen mostanáig amikor a Roszgidromet végül elismerte a Majak nevű nukleáris létesítmény közelében 986-szoros ruténium koncentrációt mértek! Ez a nukleáris létesítmény valaha szigorúan titkos katonai intézmény volt az Ural hegység déli részén. 1957-ben történt itt egy súlyos baleset, de még ma sem lehet pontosan tudni, hogy hány áldozatot követelt a nukleáris katasztrófa.

A Majak az utóbbi időben a nukleáris fűtőelemek újrahasznosításával foglalkozik.

Azt, hogy pontosan mi történt az oroszok természetesen nem közölték. A ruténium 106 nagy koncentrációban veszélyes lehet az egészségre, de az Európa feletti felhőben már nem érte el ezt az értéket.

A Greenpeace követeli, hogy az oroszok adják ki a nukleáris katasztrófa adatait, de aligha valószínű, hogy Moszkva ezt megtenné.

A csernobili katasztrófa óta aggasztja a külföldi szakértőket az orosz nukleáris létesítmények állapota,

de Moszkva igyekszik mindenkit megnyugtatni: minden a legnagyobb rendben van!

Egészen addig, amíg szeptember végén csaknem ezerszeres lett a ruténium koncentrációja a levegőben az Ural déli részén! Amiről sokáig hallgattak, majd novemberben egyszer csak beismerték – ahogy Csernobilban is történt annak idején …

Dunford tábornok nem lépne ki az iráni nukleáris egyezményből

0

„Ki köt velünk szerződést azután, hogy felmondunk egy ilyen fontos egyezményt?” – tette fel a kérdést a szenátusi bizottság előtt Joseph Dunford tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke.

Irán támogatja a terrorizmus és káros befolyást gyakorol a Közel Keleten- hangsúlyozta a vezérkari főnök. De hogyha felmondjuk a 2015-ben megkötött egyezményt, akkor fegyverkezési verseny indulhat meg a térségben.

A vezérkari főnök párhuzamot vont Irán és Észak Korea között is. Ha Kim Dzsongunt arra akarjuk kényszeríteni, hogy üljön a tárgyalóasztalhoz és írjon alá egyezményt a nagyhatalmakkal, akkor nehezen mondhatunk fel egy hasonló szerződést! Trump elnök az ENSZ-ben mindkét államot gengszternek nevezte. Válaszul

mind az iráni elnök mind pedig Észak Korea külügyminisztere magát Trumpot titulálta gengszternek az ENSZ közgyűlésében.

Hat nagyhatalom kötött nukleáris egyezményt Iránnal : az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. A bécsi nemzetközi atomenergia ügynökség szerint Irán betartja az egyezményt. Az Egyesült Államok kongresszusa viszont csak azzal a feltétellel fogadta el az egyezményt, hogy azt minden 90 napban felülvizsgálja az elnök.

A következő dátum október 15.

Trump elnök állítólag már meghozta döntését, de még titokban tartja.

Izrael a felmondás mellett kardoskodik, de a nagyhatalmak mind kiállnak az Iránnal megkötött egyezmény mellett, mert attól tartanak, hogy annak felmondása fokozná a feszültséget a Közel és Közép Keleten.

Világvégünk van

Itt van nekünk ez a mai napra rendelt világvégénk. Vagyis, hogy egy David Meade nevű numerológus szerint szeptember 23-án, vagyis ma, vége lesz a világnak.

Eddig még nem lett vége, de még nincs vége a napnak, van hátra néhány óra, bármi megtörténhet. Én mindenesetre feszülten figyelek, nem csak azért, mert világéletemben nyitott voltam mindenre, hanem azért is, mert szeretnék minél hitelesebben beszámolni arról, hogy mi történik a világgal, akkor, amikor már nem lesz.

Tudom, ez egy filozófiai probléma, hogy mi van akkor, amikor mát semmi sincs. Mert nyilván akkor is van valami (ha más nem, a semmi), de ha ezt elfogadjuk, akkor rájövünk, hogy a semmi is valami, ami fogalmi zavar. Nem mennék bele részletesebben, mert már ebből is kiderülhetett, hogy nem értek hozzá, inkább elmondanám, hogy annak idején, amikor a múlt század hetvenes éveinek legvégén előfelvételis katonaként szolgáltam Kalocsán, szintén volt világvégénk.

Igaz, armageddonról akkoriban senki sem beszélt, atomtámadásként kommunikálták felénk a dolgot. A feltételezések szerint a szomszédos Ausztria intézett ellenünk atomcsapást, nekünk úgyis, mint a Varsói Szerződés sorköteles katonáinak, meg volt szabva, hogy mit kell tennünk atomtámadás esetén. Ennyi év után már nem mindenre emlékszem pontosan, de abban biztos vagyok, hogy az akkori parancsban szó sem volt meghalásról, Ezzel szemben az volt a feladat, hogyha ledobják ránk az atomot a szomszédos Ausztriából, akkor mindenki burkolózzon be egy lepedőbe, fogjon a kezébe egy jegyzettömböt és egy ceruzát, hogy tízperces időközönként le tudja rajzolni az atomfelhő alakját. Hogy ennek mi értelme volt, azt nem kötötték az orrunkra, megkérdezni nem mertük, valószínűleg nem is akartuk.

Tényleg nem akarok cinikus lenni, de nem tudom, hogy vesztenénk-e valamit egy valódi világvégével. Én úgy képzelem, hogy Mészáros Lőrincnek van a legtöbb vesztenivalója, mert nem tudna több újságot, hotelt, jachtot vásárolni. De Garancsi István sem járna jól, mert nem nyerne el újabb építési tendereket, és Orbán Viktor a nagy vesztesek közé tartozna, főként azért, hogy nem riogathatna senkit a migránsokkal, és a Soros-tervvel.

Megjegyzem, az ellenzéki oldalon sem lenne minden fenékig tejfel. Mert nem tudnák megmagyarázni, amit mostanság naponta többször is megtesznek: hogy miért nem működnek együtt a többiekkel. És még üzenni sem tudnának a potenciális szövetségeseiknek, hogy dögöljenek meg, de az a minimum, hogy elmennek a jó édes anyukájukba.

Szóval, várom, hátha éjfélig történik valami. Ha nem lesz világvége, az sem olyan nagy baj. Majd csak kibírjuk azt is valahogy.

A nukleáris háború egyelőre elmarad

0

Nem áll fenn a nukleáris háború veszélye!- sietett megnyugtatni az amerikai és a világ közvéleményt a CIA főnöke. A szavak háborúja ugyanis immár veszélyes méreteket öltött, mind Trump mind Kim Dzsongun állandóan fenyegetőzik.

Miután Észak Korea immár atomhatalomnak számít, emiatt nagy az idegesség világszerte. A tőzsdék is idegesen reagálnak hiszen nehéz beárazni egy konfliktust az USA és Észak Korea között. Ám szinte végszóra Kim Dzsongun javaslattal állt elő:

Az ifjú diktátor békejavaslata Amerikának 

„Egy ideig még tovább figyeljük a jenkik bolond és buta tetteit mielőtt célba vennénk Guamot, hogy tűzzel árasszuk el!”- jelentette ki Kim Dzsongun. Észak Korea fura ura korábban azt közölte, hogy immár képesek arra, hogy nukleáris támadást intézzenek Guam szigete ellen, mely az Egyesült Államoknak Észak Koreához legközelebb eső része. Kim Dzsongun javaslatának persze feltétele is van: az USA és Dél Korea mondjon le szokásos hadgyakorlatáról, melyet a nyár végén rendeznek meg minden évben. Idén a hadgyakorlat augusztus 21-én kezdődik. Az USA és Dél Korea szerint ez védelmi hadgyakorlat, Észak Korea viszont úgy véli: ellenfelei azt gyakorolják, hogy miképp rohanják le a koreai félsziget északi részét.

Észak Korea már korábban is tett ajánlatot az USA-nak és Dél Koreának: leállítják a rakéta és nukleáris kísérleteket, ha elmaradnak a nagy közös hadgyakorlatok, de ezt eddig mindig visszautasították. Csakhogy eddig a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek nem volt olyan rakétája, mely képes lett volna elérni az Egyesült Államok területét. Ráadásul Észak Korea immár arra is képes, hogy olyan nukleáris szerkezetet állítson elő, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Vagyis saját állítása szerint

Észak Korea immár komplett atom hatalom.

Az amerikai szakértők véleménye megoszlik, de abban egyetértenek, hogy Észak Korea haditechnikája rohamosan fejlődik.

Trump elnök többször is katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát. Kína – mint Észak Korea egyetlen szövetségese- mérsékletre intette az Egyesült Államokat. Ugyanakkor Peking azt is közölte: pontosan betartják a szigorú szankciókat Észak Korea ellen. Ez azt jelenti, hogy Kína a jövőben nem importál nyersanyagokat Észak Koreából. Az ENSZ szankciók célja az, hogy Észak Korea 3 milliárd dolláros export bevételét egymilliárd dollárral csökkentsék. A nagyhatalmak abban reménykednek,

hogyha nem lesz pénze Észak Koreának, akkor kénytelen lesz visszafogni rakéta és atom programját.

Eddig a szankciók politikája nem hozott ilyen eredményt. Észak Korea tovább folytatta katonai programjait annak ellenére, hogy lakosságának nagyrésze nyomorog.

Kínának fontos szerep juthat a konfliktus enyhítésében hiszen Észak Korea kereskedelme 90%-ban nagy szövetségesére jut. A kínai vezetők rendszeresen tárgyalnak mindkét féllel, mert mindenképp szeretnének elkerülni egy katonai konfliktust a határaink mellett. Most a világ az USA válaszára vár a szavak háborújában. Mindenki igyekszik az arcát megőrizni, de sem Donald Trump sem pedig Kim Dzsongun nem a visszafogottságáról híres. Az ifjú diktátor álma az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban. Ettől még messze vagyunk, de Kim Dzsongun békejavaslata arra jó lehet, hogy mindkét fél az arcát megmentve kerüljön ki a szavak háborújából Észak Korea és az USA között.

Szócsata az USA és Észak Korea között

0

Az ifjú diktátor  célbaveszi Guamot, ahol fontos amerikai támaszpont van.

Rakéta csapás tervét dolgozzuk ki az USA-hoz tartozó Guam ellen- közölte a KCNA hírügynökség Phenjanban. Észak Korea ezzel közvetlenül válaszolt Trump elnöknek, aki szabadságáról azt üzente, hogy ne fenyegesse az Egyesült Államokat, mert akkor a „tűz és a harag csapása éri”. Guam washingtoni kongresszusi képviselője megnyugtatta az ottélőket: az USA katonai ereje garantálja a biztonságukat. Guam jelentős amerikai haditengerészeti és légi támaszpont a Csendes óceánban, Észak Koreához ez a legközelebb eső amerikai terület.

Az ifjú diktátor személyes felügyelete mellett próbált ki nemrég egy interkontinentális rakétát az észak-koreai hadsereg. Ezt követően Kim Dzsongun kijelentette: az USA bármelyik részét el tudjuk érni! Nemcsak a rakétáit fejleszti gyors ütemben a világtól elzárkózó militarista rendszer hanem nukleáris technológiáját is. A Washington Post szerint Észak Korea immár teljes jogú nukleáris hatalom lett, mert képes oly kis atom robbanószerkezetet gyártani, amely elfér az interkontinentális rakéta robbanó fejében. A Washington Post katonai hírszerző forrásokra hivatkozva állítja: Észak Korea immár atom hatalom!

Trump többször is megelőző csapással fenyegette meg az ifjú diktátort, de az kihívóan reagált: majd megmutatjuk a piszok amerikaiaknak, hogy kivel van dolguk- mondta Kim Dzsongun. Amerikai javaslatra az ENSZ minden korábbinál szigorúbb gazdasági szankciókat rendelt el Észak Koreával szemben. A nagyhatalmak így akarják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az ifjú diktátort. Ő azonban Trumppal akar tárgyalni a Fehér Házban. Tillerson amerikai külügyminiszter erről egy sajtó konferencián nemrégiben azt mondta: sok időnek kell még eltelnie addig amíg leülünk közvetlenül tárgyalni Észak Koreával.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!