Kezdőlap Címkék ÁSZ

Címke: ÁSZ

Ez volt ma – 2018. január 10.

0

Össze kell végre fognia az ellenzéknek Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely szerint, haladékot adna minisztérium az ÁSZ által megbüntetett pártoknak, szíriai menekültek tízezrei indultak el a harcok miatt – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Karácsony Gergely: A többség nem lehet ellenzékben

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Budapesti évnyitót tartott az MSZP, a két fő szónok, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely egyaránt az ellenzéki pártok összefogásának szükségességéről beszélt. Emellett mindketten az oktatást és az egészségügyet emelték ki.

Kunhalmi Ágnes többek között azt mondta:

„Ha nincs közös miniszterelnök-jelölt és nincs közös lista, automatikusan kétharmada lesz a Fidesznek.”

Szerinte be kell fejezni a baloldali belharcokat. Ugyanezt mondta Karácsony Gergely is, aki arról is beszélt, hogy szociális demokráciát építenének a fideszes ál-demokrácia helyett.

Haladékot adna a kormány a megbüntetett pártoknak – de megteheti?

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a megbüntetett pártokkal szemben nem indítanák el a végrehajtást a választások előtt, utána pedig részletfizetési kedvezményt adnának. Egy közigazgatási jogász ugyanakkor azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy a NAV nem teheti meg, hogy nem indítja el a végrehajtást.

A Jobbik szerint Orbán börtönbe akarja juttatni Vonát

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Volner János, a Jobbik alelnöke az Állami Számvevőszék bírsága kapcsán. Elmondta, hogy a párt elnökségének döntése alapján nem hajlandóak befizetni a büntetést, melyet szerintük törvénytelenül róttak ki rájuk, és

felkészültek arra, hogy Orbán Viktor akár börtönbe is juttatná Vona Gábort.

Kiderült, hogy eddig több mint ötezer ember adományozott a Jobbiknak, amely ellen végrehajtást kezdeményezhet a NAV.

Hetvenezer szíriai menekült indult útnak az újabb harcok miatt

Bassár el-Aszad az utolsó, még a lázadók kezén lévő szíriai kormányzóságot támadja, ahol humanitárius katasztrófa fenyeget, és újabb több tízezer ember kényszerült elhagyni otthonát.

A rezsim hadserege az előrenyomulás közben szisztematikusan támadja a kórházakat,

már nyolcat bombáztak le.

Erősödik az antiszemitizmus Amerikában

Kétszeresére nőtt egyetlen év alatt a regisztrált antiszemita események száma az Egyesült Államokban. 1299 esetet regisztráltak az év első kilenc hónapjában, különösen sokat a charlottesville-i neonáci tüntetés után.

Sok halott a kaliforniai földcsuszamlásokban

Emelkedik a dél-kaliforniai esőzések, áradások és földcsuszamlások halálos áldozatainak száma. A Reuters szerint kedden legalább tizenhárom áldozatot követelt az ítéletidő. Ezreknek kellett elmenekülni otthonukból. A földcsuszamlások és sárlavinák fákat, autókat, házakat sodortak el vagy temettek maguk alá.

A „hivatásos bejelentő” az ÁSZ ügyében lépett

0

A párttörvény alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezését kéri Orbán Viktortól a gyakran „hivatásos bejelentőként” emlegetett Tényi István. A számvevőszéki vizsgálat jogorvoslati lehetőségének hiányát kifogásolja. Olyan esetben is, amelyet a gyanú szerint a Jobbik miatt írtak elő októberben.

Sérti az alkotmányos előírást az, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártoknál folytatott vizsgálati megállapításai, a büntetés ellen nem vehető igénybe bírósági út – ez a lényege a szinte minden nagy port felvert ügyben beadványokat, feljelentéseket készítő Tényi István levelének. Ezért arra kéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a párttörvénynek az ilyen eljárások szabályait tartalmazó két szakaszára kérjen eljárást az Alkotmánybíróságtól.

A miniszterelnöknek küldött közérdekű bejelentésben leírja, hogy az ÁSZ a jogszabály értelmében nem minősül központi államigazgatási szervnek, így a közigazgatási perrendtartási törvény értelmében határozatainak ügyében

rendes bírói út nem vehető igénybe.

A jogorvoslati lehetőséget a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény sem tartalmazza.

Az Alaptörvény viszont rögzíti a jogorvoslathoz való jogot. Tényi arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában „a tisztességes eljáráshoz való jogot nem önmagában, hanem a hatósági és a bírósági eljárásokkal szembeni elvárásként ismerte el”. Ezért szerinte a tisztességes eljárás nem képzelhető el bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül.

Tényi nem említi meg a Jobbik vagy más párt nevét, de egyértelmű, hogy a most zajló ÁSZ-eljárások miatt ragadott tollat. Aminek eddigi következménye a Jobbiknál a 331 milliós büntetés kiszabása tiltott pártfinanszírozás miatt, és egy másik 331 milliós tétel, az idei költségvetési támogatás megkurtítása ennyivel. További kisebb büntetést kapott az LMP, Liberálisok, DK és az Együtt.

A Tényi által hiányolt jogorvoslat most olyan ügyben került elő, amelyre vonatkozóan korábban csak a tiltott pénzbeli hozzájárulást elfogadó párt esetében írta elő, hogy, ha szükséges, adók módjára kell behajtani a büntetést. Tavaly októberben viszont nemzetgazdasági miniszteri rendeletben kiterjesztették ezt a nem vagyoni hozzájárulás esetére is. Akkor, amikor már zajlott a Jobbiknál az ÁSZ vizsgálata, amelyben végül nem vagyoni hozzájárulást állapított meg, mert a listaárnál olcsóbb plakáthelyeket kapott Simicska Lajos cégeitől.

Haladékot adna a kormány a megbüntetett pártoknak, vagy mégse teheti?

Nem indítanák el a pártokkal szemben a végrehajtást a választások előtt, utána pedig részletfizetést adnának az ÁSZ által kirótt büntetésre. A közigazgatási jogász szerint viszont a NAV nem teheti meg, hogy nem indítja el a végrehajtást.

Nem teheti meg az adóhivatal, hogy ne indítsa el a Jobbikkal és a többi párttal szembeni végrehajtási eljárást, ahogyan azt a nemzetgazdasági tárca „javasolja” a NAV-nak – mondta a Független Hírügynökség kérdésére Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda tagja. A közigazgatási jogász szerint az egész eljárás sérti az alaptörvényt, és – függetlenül attól, hogy lesz-e behajtás a pártoknál – az Állami Számvevőszék megállapítása, befizetésre kötelezése nem hajtható be adók módjára a pártokkal szemben.

Az NGM szerdán közleményben tudatta: a tiltott támogatást elfogadó és a szabálytalanul gazdálkodó pártok számvevőszéki vizsgálatával kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter egyeztetést kezdeményezett a NAV és a Magyar Államkincstár vezetőivel. Az ÁSZ megállapítását követően a tiltott párttámogatásnak megfelelő összeget az érintett pártoknak kell befizetniük, a büntetés érvényesítése az államkincstár feladata – áll a közleményben.

Az államkincstár az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje (vagyis amikor utalják az éves támogatást a pártoknak).

A nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a NAV-nak, hogy

ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.

Így az Állami Számvevőszék által előírt fizetési kötelezettségek a pártok választások előtti költségvetési gazdálkodását és a kampánytámogatásokat nem érintik.

Az érintett politikai pártokat az NGM felszólítja arra, hogy a törvénytelen gazdálkodás miatti befizetési kötelezettségek ütemezéséről, a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést az államkincstárral és a NAV-val.

Balogh Szabolcs szerint viszont a NAV-nak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,

az adóhatóságnak eljárási kötelezettsége van

– állítja az ügyvéd. A továbbiak – halasztás, részletfizetés, a büntetés részbeni elengedése – pedig attól függ, hogy a büntetésre kötelezett pártok kérik-e ezeket, vagyis élnek-e ügyféli jogukkal. Ha az egész eljárást törvénytelennek tartva nem reagálnak, akkor ezekről se dönthet a hatóság saját kezdeményezésére – tette hozzá.

A jogász szerint hiba lenne a pártoktól, ha teljes elutasítással (nem) reagálnának a büntetés kiszabására, mert akkor elesnek attól a lehetőségtől, hogy

polgári pert indítsanak a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében.

Sőt, ugyanebben a keresetben kérhetnék azt is, hogy a bíróság – ugyancsak az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.

Az ÁSZ eljárása ugyanis sérti az alaptörvényt – mondta Balogh Szabolcs. A kissé bonyolult érvelés lényege az, hogy a pártfinanszírozási törvényben az ÁSZ számára előírt eljárás kívül esik az általános közigazgatási procedúra szabályain. Utóbbiak részletesen szabályozzák a felek jogait és kötelezettségeit (például iratbetekintés, bizonyítás), és nem utolsó sorban bírósági felülvizsgálatot tesznek lehetővé. Ezzel szemben az ÁSZ-nak a pártok gazdálkodását vizsgáló eljárásaira ezek nem vonatkoznak.

Az ÁSZ nem a szokványos formalizált eljárást folytatja le a pártoknál, és a végén nem is határozatot hoz, amelyben kimondja a kötelezettséget, hanem „felhívja” a pártokat, hogy fizessék be a tiltott támogatás összegét – sorolja az ügyvéd. Szerinte éppen e sajátosság (a formalizált eljárás és határozat hiánya miatt) miatt ez a büntetés

nem is hajtható be adók módjára.

Vagyis a jelenlegi miniszteri halasztási „javaslat” eleve olyan végrehajtásra vonatkozik, amely alkotmányellenes az eljárási garanciák hiánya miatt.

A jogász véleménye az, hogy bár az NGM a NAV felügyeleti szerve, „rendes” eljárásban a tárca nem is lenne érintett, vagyis ilyen „javaslatot” a miniszter nem is tehetne.

Az ÁSZ nem vagyoni jellegű támogatás miatt marasztalt el ellenzéki pártokat (Jobbik 331 millió, LMP 8,8, DK 8,245, Liberálisok 6,185, Együtt 19 millió). Ezek behajtásának elhalasztását „javasolja” az NGM.

A Jobbik az NGM közleményére így reagált: Orbán Viktor megrémült a Jobbik mögött felsorakozott magyar emberektől, a társadalmi felháborodástól és visszavonulót próbál fújni. Szerintük ez azonban csak egy látszólagos visszavonulás, ami mögött is csak Orbán Viktor pillanatnyi taktikai szempontjai állnak, így semmi garancia nincs arra, hogy nem hajtják be a Jobbikon a jogtalan bírságot a választásokig. A Jobbik továbbra is azt követeli, hogy az Állami Számvevőszék vonja vissza az ellenzéki pártokkal szemben hozott jogellenes döntéseit és új, törvényes és tisztességes eljárásokat folytasson le. 

Ez volt ma – 2018. január 8.

0

15 napja van a Jobbiknak, hogy befizesse a gigabírságot, megszólaltak a Független Hírügynökségnek a hétvégi ellenzéki vita főszereplői, Fekete-Győr András a Momentum választási terveiről beszélt, Magyarországgal foglalkozott az egyik legnagyobb brit lap és kiosztották a Golden Globe-díjakat – összefoglaljuk a nap legfontosabb eseményeit.

15 napja maradt a Jobbiknak a bírság befizetésére

A párt korábban tüntetést is szervezett a bírság miatt. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az Állami Számevőszék még a múlt év végén tiltott pártfinanszírozásra való hivatkozással mintegy 330 millió forintra büntette a Jobbikot, plusz elesnek ugyanekkora párttámogatástól is.

A szokatlanul nagy büntetés a Jobbik szerint politikai célból született.

Az ÁSZ mai közleménye szerint 15 napja van a Jobbiknak, hogy befizesse a bírságot. A párt szerint a számvevőszék “semmilyen új információt, körülményt nem tudott találni az elmúlt egy hónapban állításai igazolására”.

Volner János, a párt alelnöke azt mondta: a Jobbik törvénysértőnek tartja az Állami Számvevőszék határozatát és a bírságot. Szerinte ez azt mutatja, hogy Orbán Viktor meg akarja szüntetni a Jobbikot. Azt mondta:

a döntés gyakorlatilag megsemmisítette őket anyagilag,

kampányukra is pénzt kell gyűjteniük.

Nyilvános öngyilkosságra készül a hazai ellenzék, vagy tényleg a Fidesz irányítja az MSZP döntéseit?

A nyilvánosság előtt veszett össze a hétvégén az MSZP, az Együtt és a DK, hogy ki induljon Csepelen. Az MSZP-ben Bangóné Borbély Ildikó neve vetődött fel. Négy éve Szabó Szabolcs az Együtt színeiben, de a teljes demokratikus ellenzék támogatásával megnyerte a körzetet.

Ha viszont ellenzéki jelöltek indulnak egymás ellen, akkor könnyen nyerhet a fideszes Németh Szilárd.

A Független Hírügynökségnek az ügy minden főszereplője megszólalt.

Fekete-Győr András: Nem zárnék ki semmilyen koalíciót

Fotó: FüHü

Lehet, hogy több jelöltjük is visszalép, ha rajtuk múlik a Fidesz kétharmada, abszolút többsége, vagy győzelme, és ha más ellenzéki jelölt esélyesebbnek tűnik az egyéni választókerületekben – ezt mondta Fekete-Győr András a Független Hírügynökségnek. Akár ő maga is hajlandó erre,

más párt miniszterelnök-jelöltjét viszont nem támogatják, pedig lehet, hogy nem is lesz sajátjuk.

A Jobbikot még távolságtartással kezelik, habár “a szélkakas cukibb a turulnál”. A Momentum elnökével készült interjút itt olvashatja.

Magyarország és Lengyelország veszélyt jelent az Unióra

A Guardian véleményrovatának szerzője, Will Hutton közgazdász-politológus, az Oxfordi Egyetemhez tartozó Hertford College igazgatója írja ezt. Szerinte, ha a két ország illiberális demokráciát akar építeni, akkor az Európai Unión kívül és EU-s források nélkül kell ezt megtenniük.

Könnyebb lesz kölcsönből korszerűsíteni

Hétfőtől enyhébb feltételekkel lehet kamatmentes kölcsönt kapni a lakossági épületkorszerűsítésre. A szűk 115 milliárdos keretből elsősorban társasházak energiafogyasztását és a megújuló energiaforrások használatát lehet korszerűsíteni.

Ma van Kim Dzsongun születésnapja

Hivatalosan államtitok, hogy melyik évben született Észak-Korea diktátora, a születésnapja azonban nem az. Más forrásokból egyébként lehet tudni: Kim Dzsongun 34 éves lett ma.

Feketébe borult a vörös szőnyeg a Golden Globe-díjátadón

A Három óriásplakát Ebbing határában alkotói (MTI/EPA/Mike Nelson)

A legtöbb színész és színésznő fekete ruhában érkezett a 75. Golden Globe-díjátadóra, hogy

így vállaljon szolidaritást a szexuális zaklatások áldozataival.

Nagy meglepetés nem történt a díjkiosztón, az este legnagyobb nyertese tévés kategóriában a Hatalmas kis hazugságok és A szolgálólány meséje, a filmek között pedig a Három óriásplakát Ebbing határában lett.

Újabb rekordok dőltek az NFL rájátszásában

Soha nem volt még annyi punt egy playoff-meccsen, mint a Jacksonville Jaguars és a Buffalo Bills találkozóján, vagyis a várakozásoknak megfelelően a védelmek remekeltek, végül 10-3-ra nyert a labdára jobban vigyázó hazai csapat. A másik vasárnapi meccsen a fénykorát idéző Drew Brees nagyszerű játékával a New Orleans Saints a Carolina Pantherst verte egy, az utolsó másodpercekig izgalmas meccsen. Itt a két rúgó állított be rekordot.

A szombati éjszakai meccseken egy rendkívüli jelenetet is láthattak a nézők, ezt itt nézheti meg.

15 napon belül ki kell fizetnie kell a Jobbiknak a gigabírságot

0

Az Állami Számevőszék még a múlt év végén tiltott pártfinanszírozásra való hivatkozással mintegy 660 millió forintra büntette a Jobbikot. A szokatlanul nagy büntetés a Jobbik szerint politikai célból született, s ellehetetleníti a pártot, mert ekkora összeg befizetése után nem marad pénzük kampányra és ily módon kérdésessé válik a párt indulása a 2018-as választáson.

Az ÁSZ határozata ellen nem lehet fellebbezni, a Jobbiknak 15 napja volt, hogy reagáljon a számvevőszék megállapításaira.

A sajtóban több olyan vélemény is megjelent, miszerint az ÁSZ nem fogja ugyan elengedni a Jobbik büntetését, ám vagy mérsékli azt, vagy a választás utáni időszakra halasztja a befizetést. Ezzel az Állami Számvevőszék, amelyet az ellenzéki sajtóban rendre a Fidesszel való összejátszással vádolnak, elkerülhette volna azt a gyanúsítgatást, hogy a Fidesz érdekeiben dolgozik.

Ehhez képest új fejlemény, hogy az Állami Számvevőszék mai közleménye 15 napban határozza meg azt az időintervallumot, amely alatt a Jobbiknak ki kell fizetnie a rá kirótt bírságot.

Az ÁSZ közleménye megállapítja, a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását. A párt akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását. Az ÁSZ hatósági kockázatjelzés alapján feltárta továbbá, hogy a Jobbik 2017 első félévében működéséhez a jogszabályt megsértve, tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.”

Azt is írják: Az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodását, így az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében. A közlemény szerint az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a közzétett pénzügyi kimutatások a törvényi előírásoknak megfeleltek-e, a könyvvezetés és gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat, és a Jobbik a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat, támogatásokat használt-e fel.

A Jobbik is közleményt adott ki, ők azt írják, hogy az ÁSZ

„semmilyen új információt, körülményt nem tudott találni az elmúlt 1 hónapban állításai igazolására,

ez az idő nem volt elég arra sem, hogy belássa jelentéstervezetének és eljárásának törvénysértő, szakmaiatlan mivoltát”.

A párt szerint a számvevőszék nem tartotta be a rá vonatkozó törvényeket, nem küldött az általuk leadott észrevételekre választ. Azt is írják: 36 oldalas dokumentumot nyújtottak be, de az ÁSZ a jelentésben fel sem tüntette észrevételeiket, „csupán kettőt önkényesen kiragadott, de ezeknél sem az észrevételt emelte be a jelentésbe, hanem csak annak saját értelmezését”.

A Jobbik szerint ők mindenben törvényesen jártak el. A párt korábban tüntetést is szervezett az ügy miatt, Vona Gábor pedig nyílt levelet írt Orbán Viktornak.

Volner János, a párt alelnöke sajtótájékoztatón most azt mondta:

a Jobbik törvénysértőnek tartja az Állami Számvevőszék határozatát és a bírságot.

Szerinte ez azt mutatja, hogy Orbán Viktor meg akarja szüntetni a Jobbikot, mert retteg tőle és az elszámoltatástól. Azt mondta: a döntés gyakorlatilag megsemmisítette őket anyagilag, kampányukra is pénzt kell gyűjteniük.

Az Állami Számvevőszék több ellenzéki pártot is megbüntetett különböző szabálytalanságok miatt. A Demokratikus Koalíció, amelyre 15 millió forintos büntetést szabtak ki, mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem fizeti ki a bírságot.

 

Lapszem – 2018. január 4.

0

Itt az új év első hetének utolsó munkanapja, Edvárd és Simon napja. Nézzük, miről írtak a mai újságok.

Az adatvédelmi hatóság vizsgálódik az ÁSZ-nál

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az adatvédelmi hatóság körbenéz az Állami Számvevőszéknél az Együttnek előrevetített bírság egyik tétele kapcsán. A párt több pontot támadta az összesen 19 millió forintos büntetést kilátásba helyező ÁSZ-jelentést. Az ÁSZ szerint 2015-ben a párt 62 ezer forint tagdíjat rosszul, adományként könyvelt el.

Az Együtt szerint ez személyiségi jogi kérdéseket vet fel,

mert az ÁSZ nem tudhatná, ki tagja a pártnak. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a lapnak azt mondta, érkezett hozzájuk az ügyben beadvány (nem a párttól), és ki is vizsgálják.

Új vezetőket akarnak a BKV-dolgozók

A Népszava arról ír, hogy a megígért béremeléssel sem sikerült elcsitítani az elégedetlen BKV-alkalmazottakat, szerintük távoznia kell a menedzsment több tagjának is. Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének azt mondta: „amíg olyan vezetők vannak az Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési Igazgatóságon, akiknek

szerepük volt a korábbi létszámleépítésben, a járművezetők elvándorlásában,

akik, amit lehet, próbáltak megtenni, hogy bezárjanak egy buszgarázst, addig hiába emeli a BKV a béreket.”

A BKV decemberben átlagosan 12 százalékos béremelésről állapodott meg az érdekképviseletekkel, ezt több szakszervezet írta alá, ők a tagság 86 százalékát képviselik. Van olyan szakszervezet is, amelyik 15 százalékos emelést szeretne.

Sokan tanúskodnak Bróker Marcsi ellen

A 767 sértett többségét meghallgatják Bróker Marcsi büntetőperében, vagyis a Kun-Mediátor ügyben – írja a Magyar Idők. A per januárban két tárgyalási nappal folytatódik a Szolnoki Törvényszéken. Dobrai Sándorné továbbra sem tesz vallomást. A vád szerint 12 milliárd forinttal károsította meg az ügyfeleket.

Mások az árak Budapesten és egyes megyékben

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke azt mondta a Világgazdaságnak, hogy indokolatlanul drága lenne, ha megyénként mérnék a fogyasztói árindexet. Arról is beszélt, hogy miért vannak olyanok, akik magasabb inflációt érzékelnek a valósnál: ennek oka, hogy nincs olyan ember, akinek a fogyasztási szerkezete megegyezik az átlaggal.

ÁSZ: A Jobbik nem támasztotta alá, hogy nem fogadott el tiltott támogatást

0

Az Állami Számvevőszék közleményében azt írja, „a párt nem tudta a törvényben is rögzített értékeléssel, dokumentumokkal cáfolni az Állami Számvevőszék bizonyítékokon alapuló megállapításait.”

Az ÁSZ közleménye szerint a Jobbik december 6. és 21. között átadhatta volna a gazdálkodást érintő dokumentumokat, „a program szerinti ellenőrzést a párt közreműködési kötelezettségének elmulasztása akadályozta meg”.

Azt is írják: a Jobbik többszöri értesítés és helyszíni adatkérés ellenére sem tett eleget a törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, ezután

az ÁSZ az ügyészséghez fordult, amely nyomozást indított.

Az ÁSZ szerint a Jobbik politikusai ezután, október 3-án, majd október 9-én is „a törvények megkerülésével, az adatszolgáltatási határidő letelte után” próbáltak iratokat átadni.

Az ÁSZ korábbi jelentése szerint a „politikai hirdetések kihelyezéséről szóló szerződések alapján” a Jobbik 331 millió 660 ezer forint „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást” kapott, ami tiltott támogatásnak minősül. Ezért megbüntették a pártot. Emiatt a Jobbik tüntetést szervezett, Vona Gábor pedig nyílt levelet írt Orbán Viktornak.

A Jobbik pénteken felszólította az ÁSZ-t, hogy három hónapos időhúzás után vegye át a párt 2015-16-os gazdálkodására, valamint idei plakátkampányára vonatkozó dokumentumokat, hogy bizonyítékokkal támaszthassák alá, nem fogadtak el tiltott vagyoni hozzájárulást. Schön Péter, a párt gazdasági igazgatója pedig közleményében azt írta: a bizonyítás terhe a törvény alapján a számvevőszéket terheli.

Ez volt ma – 2017. december 21.

0

A Jobbik után az ÁSZ további ellenzéki pártokra is lesújtott és a választási kampány aktív résztvevőjévé vált; ennek ellenére nem Simicska fújta le a TEK harckocsiját Budapesten; a Médiatanács viszont példátlan szigorral lecsapott az Echo TV-re, pedig Mészárosék tévéjében csupán szabadon likvidálható háborús bűnösöknek nevezték a civil szervezeteket.

Több tízmillió a pártok büntetése

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a piacinál alacsonyabb irodabérleti díj miatt tervezi megbüntetni az LMP-t, az Együttet és a Párbeszédet és a DK-t. Azóta jelentkezett a Liberálisok is. A büntetések összege már több tízmillió forint. A büntetés akkor válik véglegessé, ha az ÁSZ megkapja a pártok észrevételeit és elutasítja azokat. Fellebbezés nincs.

Orbán és rezsimje retteg a bukástól – közölte Juhász Péter, az Együtt elnöke, aki vérlázítónak tartja, hogy az ÁSZ a Fidesz pártállami módszereit kiszolgálva, adminisztratív eszközökkel próbálja ellehetetleníteni az ellenzéki pártokat a 2018-as választások előtt.

Ha megkapja a jelentéstervezetben foglalt 19 milliós büntetést az Együtt, akkor

januárban és februárban nem lesz pénze semmire.

Nem Simicska fújta le a TEK harckocsiját Budapesten

Amit már most is lehet tudni: lefújták festékkel a TEK Vörösmarty téren állomásozó járművét. Minden más részlet homályos: a fotókon ugyanis egy vörös és egy fekete festék látható, ám azt nem tudni, hogy melyik volt előbb.

Állítólag a fekete volt az első: valaki egy feliratot fújt a harc járműre, ám az utóbb rákerült piros festék miatt nem lehet tudni, hogy az elkövető mit akart üzenni az utókornak. A maradványok alapján valószínűsíthető, hogy SHIT volt odaírva, de az sem kizárt, hogy SHAME.

A kordonnal elkerített harci jármű amúgy nem tudni mi célból állomásozik a Vörösmarty téren. (A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a vásár látogatóinak biztonságát felügyelje.)

Reméljük, van biztosítás a TEK járműveire, és rongálás esetén a biztosító fizet, mint a katonatiszt. És még valami: Simicska Lajos nagy valószínűséggel ebben az ügyben ártatlan. Ő köztudottan más feliratokkal szokta megörvendeztetni a négybetűs szavakra fogékony közönséget.

Az Echo TV-ben civil szervezeteket likvidálható háborús bűnösöknek nevezték. A Médiatanács büntetése: félmillió forint

Állampolgári bejelentések alapján járt el a testület az Informátor című műsor egyik adása miatt, amelyben a magyarországi iszlám közösség bemutatásakor a meghívott szakértők bűncselekményekkel vádoltak meg civil szervezeteket, és a műsor készítői a vádaktól nem határolódtak el.

Az adás a menedékjogi programokat működtető hazai civil szervezeteket a társadalomra veszélyes, normasértő csoportként mutatta be, tagjaikat szabadon likvidálható háborús bűnösöknek, illetve hazaárulóknak nevezte – írják.

A közlemény szerint a testület az esetet súlyos jogsértésnek, gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, és médiaszolgáltatót a káros médiatartalom online változatának haladéktalan eltávolítására és a médiatanács döntéséről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Provokációra provokáció

Provokációra jó ötlet, meg némi kurázsi, viszont provokálni. Pintér Béla ezt teszi az Ascher Tamás Háromszéken előadásával a Katona József Színházban. A bajnok című produkció kapcsán azzal vádolták, hogy ismert politikus magánügyeit teregeti ki, de próbálja csak ezt megtenni a Katona direktorával, rendezőjével, színészével, Máté Gáborral és nőügyeivel. Hát most megpróbálta!

Pintér nem csak Máté Gábort pellengérezte ki, hanem többeket, így a címben szereplő jellegzetesen karizmatikus rendezőt, Ascher Tamást, a Katona korábbi direktorát, Zsámbéki Gábort, a kaposvári teátrum egykori igazgatóját, Babarczy Lászlót, no és saját magát is, meg persze a színházi szakmát.  Az első részben inkább csak kajánul nyelvet öltöget, az az érzésem mintha pajkos diákelőadáson lennék, amin a rosszcsont nebulók a tanáraikat meg a társaikat parodizálják, nagy huncutul. És ez tud frenetikus lenni, ahogy időnként az előadás is az.

Több tízmillió a pártok büntetése

0

Több tízmillió forint az összege azoknak a büntetéseknek, amelyekkel a számvevőszék megbüntetni tervezi ellenzéki pártokat. Ugyanazzal az indokkal, a piacinál olcsóbb irodabérlet miatt. Az érintettek politikai megrendelésről beszélnek. Az ÁSZ szerint minden törvényes.

Amint azt megírtuk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a piacinál alacsonyabb irodabérleti díj miatt tervezi megbüntetni az LMP-t, az Együttet és a Párbeszédet és a DK-t. Azóta jelentkezett a Liberálisok is. A büntetések összege már több tízmillió forint. A büntetés akkor válik véglegessé, ha az ÁSZ megkapja a pártok észrevételeit és elutasítja azokat. Fellebbezés nincs.

Orbán és rezsimje retteg a bukástól – közölte Juhász Péter, az Együtt elnöke, aki vérlázítónak tartja, hogy az ÁSZ a Fidesz pártállami módszereit kiszolgálva, adminisztratív eszközökkel próbálja ellehetetleníteni az ellenzéki pártokat a 2018-as választások előtt.

Putyini világ épül, közép-ázsiai illiberális országokban jellemző a politikai ellenfelek ilyen módszerekkel történő kiiktatása. Az Együtt hivatali hatalommal való visszaélésnek tartja az ÁSZ akcióját.

Ha megkapja a jelentéstervezetben foglalt 19 milliós büntetést az Együtt, akkor

januárban és februárban nem lesz pénze semmire.

Éppen ezért az Együtt adományokat vár.

Az ÁSZ szerint az Együtt a piaci árnál 50 százalékkal kevesebbért bérli irodáját. Juhász Péter leszögezte: törvényesen bérlik az irodát, 2014 októbere óta változatlan jogi és pénzügyi konstrukcióban. Az iroda egy része képviselői iroda, így a Parlament fizeti. Az Együtt és az Országgyűlés is a piaci árat fizeti az ingatlanért.

Abból is jól látszik a számvevőszék büntetésének politikai indíttatása, hogy az Együtt irodabérlési szerződését már 2014-es vizsgálatoknál is látták, akkor mégsem volt ellene semmi kifogásuk – mondja Juhász.

A párt végleges jelentés után

kellő időben feljelentést tesz,

valamint nemzetközi szervezetekhez és a diplomáciai testülethez fordul.

A Liberálisokat is megbüntette az ÁSZ, több, mint tízmillióra – tudatta a párt. Szerintük egyértelmű és nyilvánvaló, hogy a szervezet

a Fidesz megrendelésére járt el,

és a büntetések miatt veszélybe került az ellenzék választási részvétele. A Liberálisok évek óta ugyanazt a gazdálkodási gyakorlatot követik, az ÁSZ a legutóbbi ellenőrzés során semmi kivetnivalót nem talált a könyvelésünkben.

A Fodor Gábor vezette párt Guy Verhofstadthoz,

az ALDE európai parlamenti frakciójának vezetőjéhez fordul,

és arra kérik a többi ellenzéki pártot, hogy hasonlóképpen járjanak el nemzetközi partnereiknél, jelezzék jogtalan büntetésüket európai pártcsaládjuk felé. A cél, hogy az Európai Unió vezetői is értesüljenek arról, az Orbán-kormány hogyan lehetetlenítené el az ellenzéki pártok működését, illetve indulását a választáson.

Az Állami Számvevőszék csak az ellenőrzött szervezetek „észrevételezése” után véglegesíti és hozza nyilvánosságra az érintett pártok gazdálkodásáról szóló jelentését – közölte az ÁSZ.

A közlemény szerint az ÁSZ júliusban nyilvánosságra hozott ellenőrzési ütemtervének megfelelően az LMP, a DK, az MSZP, a Magyar Liberális Párt, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért Párt 2015. és 2016. évi ellenőrzéséről szóló jelentéstervezeteket észrevételezése megküldte az érintetteknek. A második fél évre vonatkozó ütemtervben szerepelt még az MSZP és a Jobbik ellenőrzése is (a Fideszé és a KDNP-é nem).

Az ÁSZ a pártok ellenőrzését a rendszerváltás óta, az érintettek számára is nyomon követhető ütemezés szerint végzi – tudatták.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy 2014. január 1-jén módosult a pártok tiltott támogatására vonatkozó szabályozás. Tilos jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása, és tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül az, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel szolgáltatásokat. Ilyen a plakátkihelyezés, a ingatlanbérlet és a könyvelési szolgáltatás.

Ha egy párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles meghatározni annak értékét. Ha ezt nem teszi meg, az értéket az ÁSZ állapítja meg.

Az ÁSZ a Jobbikot is megbüntette politikai plakátok helyeinek a tarifaárnál olcsóbb bérlésére hivatkozva. Az összbüntetés meghaladja a 660 millió forintot. A jelentéstervezetből hiányzik az állítás bizonyítása.

Irodabérlés miatt büntet ellenzéki pártokat az ÁSZ

Négy kispártot sújtott büntetéssel a számvevőszék. Az Együtt, a Párbeszéd, a DK és az LMP kapott többmilliós büntetést irodabérlés állítólagos szabálytalansága miatt – írta merce.hu. Indoklás éppúgy nincs, mint a Jobbik 663 milliós elmarasztalásakor.

A Jobbik után újabb 4 párt, az LMP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd kapott büntetést az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ). Mind a négy párt esetében az irodabérlést találta tiltott támogatásnak az ÁSZ. A pártok szerint az ÁSZ döntései nevetségesek.

Az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, és a DK is megerősítette a Mérce értesülését, hogy az Állami Számvevőszék a 2015-ös és a 2016-os évi gazdálkodás vizsgálatakor megbírságolta a pártokat, 5 és 10 millió forint közötti összegre. A bírságokban közös,

hogy a számvevőszék nem fűzött indoklást a bíráság összegéhez.

A Párbeszéd központi irodájának bérlése kapcsán állapította meg az ÁSZ, hogy tiltott állami támogatást vesznek igénybe. Az esetben az a furcsa, hogy ez ugyanaz a 2014-ben keletkezett irodabérlet, amit az az évi jelentésében már vizsgált az ÁSZ, de akkor nem talált benne kivetnivalót. Sőt, az irodát, mivel azt a képviselőknek járó irodabérlet terhére bérli a Párbeszéd, hivatalosan az Országgyűlés Hivatala is bérli egyharmad részben, és az sem talált hibát a szerződésben.

A Párbeszéd azt is elmondta a Mércének, hogy őket az Együttel és a MOMÁ-val közös, 2016-os plakátkampányuk miatt is megbüntették, mivel az ÁSZ szerint piaci ár alatt dolgoztattak. Ezt a párt azért tartja nevetségesnek, mert egy ismert piaci közvetítő szereplőn keresztül vásároltak plakátokat, teljesen a piaci ár alapján. A plakátcégekkel nem is kerültek kapcsolatba.

Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője elmondta, szerinte ez

politikai megrendelésre készült jelentéstervezet,

amelynek lényege, hogy a Jobbik illegális finanszírozási ügyével összekössék a többi ellenzéki pártot.

Szigetvári Viktor is önkényesnek nevezi az ÁSZ döntését, amit az Együtt szerdán kapott kézhez. Náluk is hasonló a helyzet, egy 2014 óta bérelt iroda, amit már ellenőrzött az ÁSZ, és részben az Országgyűlés Hivatala intézi a bérlést. Szigetvári szerint az ÁSZ döntése elfogadhatatlan és észrevételezni fogják, bár – mint hozzátette – ez egyszerűbb lenne, ha bármilyen konkrétumot írt volna az ÁSZ a jelentésében, miért és milyen alapon szabta ki ezt a  büntetést.

Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója is hasonló problémákat vetetett fel. Náluk 25 vidéki és 2 központi irodát vizsgálhatott az ÁSZ, de a jelentéstervezet nem mondja meg még azt sem, mely irodákat és milyen alapon tartotta illegális támogatásnak a szervezet. Sebián szerint azért is nevetséges a büntetés, mert az ÁSZ nem vette figyelembe, hogy 2014 óta bérlik azok nagy részét, van, amelyikben felújítást is végeztek, így növekedett a bérlés óta az ingatlan értéke. Szerinte az ÁSZ-nak inkább örülnie kéne, hogy nem borzasztó drágán bérelnek a pártok ingatlanokat. Úgy gondolja, ez a mostani büntetés a Jobbikra kiszabott büntetés folytatása, az ellenzéki pártok ellehetetlenítéséről szól.

A merce úgy tudja, hogy az ÁSZ az LMP-t is megbüntette irodabérlés miatt, de mivel még nem kapták kézhez a jelentéstervezetet, nem kívántak nyilatkozni az ügyben.

A pártoknak 15 napjuk van észrevételezni a jelentéstervezetet, de fellebbezni nincs lehetőségük a büntetés után.

Az ÁSZ a Jobbik óriásbüntetése esetében is úgy járt el, hogy a jelentéstervezetben nem közölte, milyen számítással jutott arra a következtetésre, hogy 331 millió forint tiltott támogatást talált, amivel megegyező összeggel kell csökkenteni a következő évi költségvetési juttatást.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!