Kezdőlap Címkék Andrzej Duda

Címke: Andrzej Duda

A lengyelek nem követik el Orbán hibáját

Andrzej Duda lengyel elnök kizárta annak lehetőségét, hogy újabb kezdeményezéseket tegyen az Európai Unió felé, hogy kitörjön a 35,4 milliárd eurós (35,2 milliárd dolláros) pandémia utáni segély kiadása körüli holtpontról.

„Nem hiszem, hogy a másik oldal elvárásainak való megfelelés további kísérletei bármilyen eredményt hoznának” – mondta Duda a Seci magazinnak a wpolityce.pl weboldalon közzétett interjúrészletek szerint. 

„Úgy gondolom, hogy Lengyelország már túl sok jóakaratot tanúsított.”

Duda elmondta, hogy „legjobb tudomása szerint” Lengyelország teljesítette az összes feltételt ahhoz, hogy megkapja a pénzeszközöket, miután a bizottság jóváhagyta a világjárvány utáni segélyek kiadási tervét, bár bizonyos feltételekkel A kormány azt tervezi, hogy heteken belül hivatalosan kéri a kifizetéseket.

Az Európai Bizottság kitart amellett, hogy Varsó nem tett eleget a segélyek elnyeréséért, miután az ország olyan törvényt fogadott el, amely visszafordítja az igazságszolgáltatásban néhány vitatott változtatást.

A pénz fontos a lengyel kormány számára, amely több mint két évtizede legmagasabb hitelfelvételi költségeivel és szoros versenyfutással néz szembe a 2023 októberében várható általános választások előtt. 

Jaroslaw Kaczynski, a Kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetője szombaton kijelentette, biztos abban, hogy Lengyelország megkapja a támogatást pártja győzelme után.

Arra is figyelmeztetett, valós a veszély, hogy a konfliktus odáig fajuljon, hogy Lengyelország gyakorlatilag elveszíti eurómilliárdokhoz való hozzáférését, amellyel Magyarország jelenleg Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt szembesül. 

„Ma Orbánnak különféle, messzemenő engedményeket kell tennie az EU-ban, mert gazdasága egyszerűen összeomlik” – mondta Kaczynski.

„Mi nem követhetünk el ilyen hibákat.”

Megvétózta a média törvény módosítását a lengyel államfő

Megmenekült Lengyelország legnagyobb ellenzéki televíziója, melyet a kormánypártok szerettek volna elnémítani. Andrzej Duda államfő ezzel nemcsak a lengyel demokráciának tett nagy szolgálatot, de Varsó és Brüsszel valamint Washington kapcsolatának is.

A törvényjavaslat ellentétes a lengyel alkotmánnyal és az amerikai-lengyel beruházás védelmi egyezménnyel – indokolta meg döntését Lengyelország államfője, aki ugyan Kaczynski pártjának támogatásával lett az ország elnöke, de igyekszik növelni autonómiáját. Ezért olykor szembemegy a jobboldali kormányzattal különösen akkor, ha az kiélezi a kapcsolatokat az Európai Unióval vagy az Egyesült Államokkal. 2015 óta Andrzej Duda elnök 10 törvényt vétózott meg, ebből hetet a legnagyobb kormánypárt, a PiS adott be.

Lex TVN

Az ellenzéki hírtelevízió már régóta szálka a lengyel kormány szemében. Kaczynski Orbán Viktorhoz hasonlóan olyan média fölényt akart, amely biztosítja a szavazópolgárok befolyásolását a választások idején. Ennek egyik legfőbb akadálya a Discovery tulajdonában levő TVN televízió. Azon a címen akarták kizárni a lengyel piacról, hogy a tulajdonosa nem európai cég. A média polonizálása ennek a furcsa folyamatnak a hivatalos neve, amely most vereséget szenvedett.

Színjáték?

Lehet persze, hogy Lengyelország erős embere, Jaroslaw Kaczynski eleve így képzelte el a dolgot: a szejmmel megszavaztatja a törvényjavaslatot, amelytől a szélsőjobb boldog. Majd pedig az államfő vétóz, és ezzel ország világ előtt bizonyítják: Lengyelország jogállam. Brüsszel megindította a kötelezettségszegési eljárást jogállam ügyben Varsó ellen, de Biden elnök meghívta a lengyeleket a virtuális demokrácia csúcsra – ellentétben Orbán Viktorral. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az Egyesült Államoknak több mint tízmillió olyan polgára van, aki lengyel származásúnak vallja magát, és ez már fontos belpolitikai tényező a mind népszerűtlenebb Biden elnök számára.

Kap-e pénzt Lengyelország?

Varsónak erre jobb esélye van mint a magyar kormánynak. Az ok: Magyarországon hamarosan választásokat tartanak míg Lengyelországban erre valószínűleg csak 2023-ban kerül sor. Macron elnök megmondta Budapesten Orbán Viktornak, hogy az Európai Unió tudatosan tartja vissza az euró milliárdokat abban a reményben, hogy azokat majd az új kormány hasznosíthatja a választások után. Lengyelországban ilyen időhúzásra nem lehet játszani, ezért a lengyel kormánynak jobb esélye van az euró milliárdokra mint Orbán Viktornak. Mindkét jobboldali kormánynak óriási szüksége van az európai uniós pénzekre, mert a gyorsan galoppozó infláció miatt elolvadhat népszerűségük épp a döntő pillanatban amikor a szavazópolgároknak dönteniük kell, hogy milyen rendszert akarnak Magyarországon illetve Lengyelországban.

Németország és a Szovjetunió a felelős

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök visszaemlékezve a második világháború kirobbanásának 81-ik évfordulójára Németországot és a Szovjetuniót tette egyedüli felelőssé a II. Világháború kirobbanásáért.

Hitler és Sztálin 1939-ben paktumot kötött, és ebben felosztották egymás között az egész köztük fekvő régiót, így Lengyelországot is, melyet Molotov külügyminiszter  az első világháborút lezáró békék „szörnyszülöttjének” nevezett. A náci Németország csapatai szeptember elsején, a Szovjetunió katonái 1939 szeptember 17-én támadták meg a kétségbeesetten védekező Lengyelországot. Mateusz Morawiecki miniszterelnök újra felrótta a nyugati hatalmaknak, hogy tétlenül nézték Lengyelország pusztulását. A lengyel kormányfő egy olyan kisvárosban mondott beszédet, amelyre a nácik légiereje, a Luftwaffe több száz bombát dobott le, és ezzel több ezer alvó polgár halálát okozta.

Megemlékezés a Westerplatten

Andrzej Duda elnök mondott beszédet azon a Gdansk környéki területen, ahol a náci Németország megindította a második világháborút. Elmondta, hogy Lengyelország náci megszállásának idején több mint hatmillió polgár veszítette életét. A Lengyel Emlékezet Bizottsága szerint a hatmillió áldozat körülbelül fele zsidó volt. A holokauszt ennél több áldozatot követelt Lengyelország területén, ahol a haláltáborok működtek. Ide szállították például Magyarországról is a zsidókat 1944 tavaszán amikor több mint félmillióan kerültek a haláltáborokba Lengyelország területén. Döntő többségüket meggyilkolták.

Lengyel-ukrán viták a népirtásról

0

A hétvégén Andrzej Duda lengyel elnök Ukrajnába, Petro Porosenko ukrán államfő pedig Lengyelországba látogatott. Mindketten a népirtásról emlékeztek meg, amelyet a második világháború idején követtek el lengyel, illetve ukrán fegyveres csoportok a másik nép ellen.

75 éve Volhiniában indított etnikai tisztogatást Sztepan Bandera milíciája. Több mint százezer lengyel esett a gyilkos akció áldozatává. A nácikkal együttműködő Sztepan Bandera osztagai etnikailag tiszta Ukrajnát akartak. Ezért tömegesen mészárolták le a zsidókat és a lengyeleket, akik nagy számban éltek Volhiniában és Galíciában. Az ukrán nacionalisták ma Sztepan Banderát nemzeti hősnek tekintik.

A lengyel fegyveres csoportok sem voltak restek a második világháború idején: 1944-ben Szahrin környékén ukrán családokat gyilkoltak halomra, illetve kényszerítettek a lakóhelyük elhagyására. Erre Petro Porosenko ukrán elnök emlékezett Lengyelországban.

A két állam baráti viszonyt ápol egymással – az Egyesült Államok nyomására. Több mint egymillió ukrán dolgozik Lengyelországban. Ők pótolják azokat a lengyeleket, akik Nyugatra mentek a rendszerváltás után.

A múlt azonban beárnyékolja az együttműködést, mert mind Kijevben mind pedig Varsóban nacionalista húrokat penget a kormányzat.

Mégis mindkét fővárosban az együttműködés szükségességét hangsúlyozzák – elsősorban Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyint azzal vádolják Kijevben és Varsóban, hogy tudatosan szítja a nemzetiségi ellentéteket a szomszédos államokban, hogy ezzel megakadályozza az oroszellenes egységfront kialakulását.

A NATO a héten tart csúcstalálkozót, amelynek egyik legfőbb témája az orosz fenyegetés lesz. Jövő hétfőn viszont Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal találkozik Helsinkiben.

Az USA szövetségesei attól tartanak, hogy a nagyhatalmak a fejük felett megegyeznek valamiben – ahogy az már oly sokszor megtörtént a történelem folyamán.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!