Kezdőlap Címkék Amerikai elnökválasztás

Címke: amerikai elnökválasztás

Trump Orbántól is tanul a politikai manipulációban

Az USA elnöke mindenáron szeretne nyolc évig a Fehér Házban maradni, ezért alaposan tanulmányozza az olyan hatalomtechnikusok praktikáit mint Vlagyimir Putyin, Recep Tayip Erdogan vagy épp Orbán Viktor – állapítja meg Mark Leonard brit politológus a Project Syndicate portálon.

Trump piszkos trükkjei a cikk címe, amely azokat a hatalom technikai manipulációkat ismerteti amelyeket az USA elnöke a legutóbbi fejleményekből levont Magyarországon, Lengyelországban, Törökországban és Oroszországban. Mi a legfontosabb a brit politológus szerint:

A közvélemény megosztása, a polarizálódás

Míg korábban a politikai vezetők a konszenzus középutas nyelvét használták, Trump az imént felsorolt vezetőkhöz hasonlóan nem fél egyes választói csoportok szembenállásától, ha azzal saját választói bázisát bővítheti és erősítheti. Orbán és társai a történelmet használják fel: a magyar miniszterelnök Trianonról beszél, Putyin a második világháborús győzelemről, Erdogan a török szultánok idejéről.

Álhírek a médiában

Ebben is jeleskedik az egész csoport. Közvetlenül akarják megszólítani a választókat, és nem a szakértőkön keresztül, akik tényekkel fárasztják a befogadó közönséget.

Deep State

A háttérhatalom kifejezés használata is elterjedt ebben a csoportban. Erdogan kezdte el. Az állítólagos puccskísérlet idején hágott a csúcsra ez a propaganda, melyet azután mások is átvettek, Trumppal az élen. A lényeg: a vezér saját államapparátusa ellen is politizál mondván én képviselem a közérdeket nem ők. Ennek értelmében megpróbálják kizárni a szavazásból a nekik nem tetsző szavazókat: Erdogan a kurdokat, Trump a feketéket a levél szavazás korlátozásával. Végül pedig itt a nevezetes politikai technológia, melyet az orosz titkosszolgálat fejlesztett ki és Ukrajnában nap mint nap alkalmazza is. Itt van a nevezetes kompromat, amely az ellenjelöltet próbálja meg a sárba rántani. Lásd Trump kísérletét Joe Biden és fia ukrajnai ténykedésével kapcsolatban.

Törvény és rend

Ez is régi és jól bevált trükkje az autokrata hatalomnak, melyet Trump és a többi hasonló vezető szívesen alkalmaz. A törvényes rend védelmében gyengítik a demokráciát: Putyin csecsenföldi rendcsinálása, Erdogan brutális letartóztatási kampánya az állítólagos puccskísérlet után. Trump ugyanígy jár el a Fekete élet is számít kampánnyal szemben. A káoszt erősíti, mert abban bízik, hogy sokan épp azért szavaznak majd rá novemberben, mert a rend és a törvényesség védelmezőjének tartják őt.

Trump gondjai egyre súlyosbodnak

0

Újabb bizalmas munkatársa működik együtt a nyomozókkal, ezúttal vállalatbirodalmának pénzügyi vezetője kötött alkut.

Allen Weisselberg Donald Trump vállalatbirodalmának, a Trump Organizationnek a pénzügyi vezetője, de valójában jóval több ennél: évtizedek óta dolgozik a Trump-családnak, nem csak a cégbirodalom, hanem Donald Trump személyes pénzügyeit és ő tartja kézben,

minden pénzügyi tranzakciót, beruházást ő felügyel.

Így aztán különösen érzékenyen érintheti Trumpot, hogy Weisselberg is mentességet kapott a büntetőeljárás alól, annak fejében, hogy együttműködik a vizsgálattal, amely Trump személyes ügyvédjének, Michael Cohennek az ügyében zajlik.

Az ügy egyik fő kérdése, hogy Donald Trump megsértette-e a kampányfinanszírozási törvényt azzal, hogy Cohen 2016-ban megvásárolta két nő hallgatását, akiknek korábban viszonya volt Trumppal. Minderről itt írtunk bővebben.

Cohen azt mondja, Trump utasítására fizetett, Trump viszont szokása szerint összevissza beszél az ügyben: egyszer azt mondta, nem is tudott arról, hogy fizettek a két nőnek, máskor meg azt, hogy azt a magánvagyonából fizette, ezért ennek nincs köze a kampányfinanszírozáshoz.

Csakhogy Trump ebben téved.

Mivel mindez a kampány idején történt és hatással volt rá, erről a kifizetésről is be kellett volna számolni. Mivel ezt nem tették meg, megsértették a kampányfinanszírozási szabályokat, ami bűncselekmény.

Trump amiatt is ideges lehet, mert Weisselberg együttműködése révén a nyomozók rendkívüli mélységben és részletességgel bepillantást kaphatnak Donald Trump eddig rejtve maradt üzleti ügyeibe. Márpedig az elnök korábban is ettől tartott a leginkább, korábban figyelmeztette is Robert Mueller különleges ügyészt, hogy a pénzügyeinek vizsgálata egy olyan vörös vonal, amelyet nem léphet át.

Csakhogy Muellert ez nem érdekli: ő ugyanis nem csak azt vizsgálja, mennyire avatkoztak be az oroszok az elnökválasztásba, hanem azt is, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás munkáját. Ebből a szempontból

Trump folyamatosan rontja a saját helyzetét is.

Például azzal, hogy folyamatosan sürgeti Jeff Sessions igazságügyi minisztert, hogy zárja le a Mueller-féle vizsgálatot. Sessions azonban kijelentette: a minisztérium továbbra is politikai befolyástól mentesen fog dolgozni.

Trump kampánycsapatát és az orosz kormányt is beperelték a demokraták

0

Az amerikai Demokrata Párt beperelte az orosz kormányt, Donald Trump elnökválasztási kampánycsapatát és a WikiLeakset, azzal az indoklással, hogy a 2016-os elnökválasztás idején összejátszottak, hogy befolyásolják a választást.

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság (DNC) egy manhattani szövetségi bíróságon nyújtotta be a keresetet. A Washington Post információi szerint arra hivatkoznak, hogy

a Trump-kampány munkatársai összejátszottak az orosz kormánnyal és annak katonai hírszerzésével

abból a célból, hogy ártsanak a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton kampányának és elősegítsék Trump megválasztását. A CNN szerint a keresetben Trump stábjának több emberét meg is nevezik, például Rick Gates-t, Paul Manafortot és George Papadopoulost.

Tom Perez, a DNC elnöke közleményében azt írta: „a 2016-os elnökválasztási kampány idején

Oroszország mindenre kiterjedő támadást indított demokráciánk ellen

és ehhez készséges és aktív partnerre talált Donald Trump kampányában”. Szerinte „ez precedens nélküli hazaárulást jelent: az Egyesült Államok egyik elnökjelöltjének kampánya egy ellenséges külföldi hatalommal szövetkezve támogatja meg saját esélyeit az elnökség elnyerésére”.

A kereset szerint az orosz hackertámadások – kiegészülve Trump munkatársainak oroszországi kapcsolataival és a hackertámadások nyilvános helyeslésével – kimerítik a jogszerűtlen összeesküvést a választások befolyásolására.

Közben a Robert Mueller vezette különleges bizottság változatlanul vizsgálja Donald Trump kampánystábjának oroszokkal való kapcsolatait, és már azt is, hogy Trump megpróbálta-e akadályozni ezt a vizsgálatot, például azzal, hogy kirúgta James Comey FBI-igazgatót.

James Comey
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Csütörtökön egyébként nyilvánosságra hozták Comey feljegyzéseit, amelyeket a Trumppal folytatott beszélgetéseiről készített. Trump egyből azt írta a Twitteren, hogy ezek bizonyítják, hogy ő teljesen ártatlan, a feljegyzésekből azonban az ellenkezője derül ki. Comey ugyanis azt is leírta, amikor Trump rajta kívül mindenkit kiküldött az irodájából, és

azt kérte, hogy állítsa le a Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó elleni vizsgálatot.

Azóta egyébként Flynn bűnösnek vallotta magát.

A feljegyzések egy részét kitakarva hozták nyilvánosságra, sok újdonság nem derül ki belőlük. Ami viszont érdekes, hogy többször is beszélt az orosz prostituáltakkal kapcsolatos vádakról. Egyszer azt mondta, semmi nem igaz belőlük, „nem voltak prostituáltak”, máskor pedig azt: Putyin azt mondta neki, hogy „az orosz kurvák a legszebbek a világon”.

Trumpnak egyébként már amiatt is aggódnia kell, mert ügyvédje, Michael Cohen ellen is bűnügyi vizsgálat folyik, ami érintheti az ő üzleti ügyeit is.

Az FBI kihallgatná a Trump orosz kapcsolatairól tudó eszkortlányt

0

A nőt Thaiföldön őrizetbe vették, mert munkavállalási engedély nélkül szervezett szextréninget. Utána azt mondta: ha Amerikába mehet, mindent elmond az elnök orosz kapcsolatairól.

Настя Рыбка (@nastya_rybka.ru) által megosztott bejegyzés,

Anasztaszia Vasukevicset, művésznevén Nasztja Ribkát február végén vették őrizetbe. Ugyan fehérorosz állampolgár, de orosz útlevéllel lépett be az országba. Attól tart, hogy orosz nyomásra vitték be a rendőrök, mert az orosz titkosszolgálat vezetője nem sokkal korábban érkezett Thaiföldre.

Ezért közétett egy videót, amelyen azt mondja:

videókkal és hangfelvételekkel tudja bizonyítani Trump és az oroszok kapcsolatait.

Erről egy levelet is írt a bangkoki amerikai követségnek.

Az biztos, hogy volt kapcsolata a legfelsőbb orosz körökkel. Az Instagramon pedig posztolt egy 2016 augusztusából származó videót, amelyen a Putyinhoz nagyon közel álló orosz milliárdos, Oleg Gyeripaszka és a miniszterelnök-helyettes, Szergej Prihogyko látható, akik az Amerikával való kapcsolatokról beszéltek. Paul Manafort, Trump volt kampányfőnöke korábban pedig épp Gyeripaszkának dolgozott.

Az amerikai hatóságok ugyan azt mondták, hogy nem segítenek neki, de a CNN úgy tudja, hogy

az FBI megpróbálta felvenni vele a kapcsolatot.

Az amerikai nagykövetség az ügyben mindössze annyit mondott: mivel nem amerikai állampolgárról van szó, mindenről a thai hatóságokat kell kérdezni.

Zsidó szervezetek háborodtak fel Putyin miatt

0

Vlagyimir Putyin a hétvégén azt mondta: az orosz állam nem avatkozott be az amerikai elnökválasztásba, de lehet, hogy orosz útlevéllel rendelkező zsidók igen.

Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Az orosz elnök az NBC-nek adott interjút, amelyben többek között azt mondta: a legkevésbé sem érdekli, ha orosz állampolgárok megpróbáltak beleavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mert szerinte ezeknek az embereknek semmilyen kapcsolata nem volt a Kremllel. Azt mondta, nem is biztos, hogy oroszok voltak,

„lehet, hogy ukránok, tatárok vagy zsidók voltak, orosz útlevéllel.”

Nem véletlenül emelte ki Putyin a zsidók mellett a másik két csoportot: Ukrajnával Oroszország gyakorlatilag háborúban áll, az annektált Krím-félszigeten pedig jelentős tatár kisebbség él.

Amerikai zsidó szervezetek felháborodottan reagáltak Putyin szavaira. Az egyik szervezet szerint bizarr, hogy Putyin másokra mutogat, és

„klasszikus antiszemita sztereotípiákat éleszt fel, amelyek évszázadokon keresztül mérgezték az országát.”

Az oroszok beavatkozását vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész nem csak   ellen emelt vádat, hanem 13 orosz állampolgárt és három orosz cég ellen is. És már azt is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.

Az amerikai választásokba való beavatkozással vádoltak meg oroszokat

0

Robert Mueller különleges ügyész hivatala közölte, hogy vádat emeltek 13 orosz állampolgár ellen, amiért beavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztásba. Három orosz cég is érintett az ügyben a vád szerint.

A vádpontok között csalás és személyi adatokkal való visszaélés is szerepel. A hivatal szerint már 2014-ben dolgoztak azon, hogy beleavatkozzanak a 2016-os választásokba.

A vádemelést az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője sajtótájékoztatón jelentette be. Rod Rosenstein elmondta, hogy a vádlottak egy része amerikai állampolgároktól ellopott hamis személyazonossági adatokkal hozott létre internetes oldalakat és e-mail-fiókokat, hogy álhíreket és manipuláló bejegyzéseket tegyenek közzé. A vádlottak a később a választást megnyerő Donald Trump mellett álltak vetélytársa, Hillary Clintont ellenében, és több ezer dollár értékben politikai reklámokat is vásároltak. Ketten az USA-ba is elutaztak, és Trumpot támogató nagygyűléseket szerveztek.

Rod Rosenstein arról beszélt, hogy a vádlottak egyik fő célja az amerikai demokráciába vetett hit csorbítása volt, de hozzátette, hogy a választási eredményt nem tudták befolyásolni. Mueller már régóta nyomoz az ügyben a Trump-kampánnyal való esetleges összefonódásokat vizsgálva, de oroszok ellen most először emeltek vádat.

A miniszterhelyettes közölte: a vádemelés előtt nem vették fel a kapcsolatot az oroszokkal, hogy tájékoztassák őket. Az orosz reakció viszont hamar megérkezett: a külügyminisztérium szóvivője megkérdőjelezte, hogy 13 ember bárhogyan is be tudott volna avatkozni a választási folyamatban, amelyet a több milliárdos gazdálkodású amerikai titkosszolgálatok felügyeltek. Egyszerűen abszurdnak nevezte a vádat.

A Szentpétervárról működő, hírhedt Internet Research Agency is érintett az ügyben, melynek tulaja az a Jevgenyij Prigozsin, akit Putyin séfjeként szoktak emlegetni. Prigozsin tagadta a vádat, de azt mondta, nem zavarja, hogy a neve a listán szerepel, mert az amerikaiak úgyis azt látják, amit látni akarnak – idézte a BBC egy orosz tévécsatorna alapján.

Steve Bannont is meghallgatták, Trump egy fontos embere vádalkut köthet

0

Bannon, Donald Trump volt stratégiai főtanácsadója nem adott érdemi válaszokat a kérdésekre kongresszusi meghallgatásán. Több lap szerint Bannont a Robert Mueller vezette bizottság is meghallgatta a héten. Trump volt helyettes kampányfőnöke, Rick Gates állítólag vádalkut készül kötni.

Steve Bannon (MTI/EPA/Shawnn Thew)

Bannont csütörtökön a Kongresszus hírszerzési bizottságában hallgatták meg, teljesen eredménytelenül. Ugyan előre megállapodtak abban, melyik kérdéseket teszik fel neki, érdemi válaszokat viszont nem adott. A bizottság a 2016-os választásba való orosz beavatkozást vizsgálja.

Több képviselő, demokrata és republikánus egyaránt, arról beszélt, hogy

Bannon ezzel akadályozza a bizottság munkáját,

van, aki eljárást is indítana ellene. De még republikánus politikusok is arról beszéltek, hogy az egész bizottság elégedetlen volt, közülük is van, aki eljárást szeretne ellene. A bizottság republikánus vezetője, Mike Conaway szerint mindenki csalódott volt a meghallgatás után.

A CNN úgy tudja, hogy Bannon a meghallgatás előtt Trumppal egyeztetett, aki azt mondta neki: hivatkozzon arra, az alkotmány által biztosított jogára, hogy nem is köteles mindenre válaszolni. Bannon el is mondta ezt a bizottság előtt, és valóban erre hivatkozva nem válaszolt a kérdésekre.

A héten ugyanakkor

kétszer is találkozott Robert Muellerrel,

az oroszok beavatkozását, valamint a Trump-csapat és Oroszország összejátszását vizsgáló különleges ügyésszel.

A New York Times szerint a meghallgatás összesen 20 órán keresztül tartott, és Bannon itt válaszolt is a kérdésekre. Mueller többek között arról kérdezte, hogy Trump miért rúgta ki James Comey FBI-igazgatót, és hogy miről tárgyalt az orosz nagykövettel Trump veje, Jared Kushner és volt nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn.

Mueller vizsgálatával kapcsolatban a CNN úgy tudja, hogy Trump volt kampánytanácsadója, Rick Gates hamarosan vádalkut köthet.

Ő lehet a harmadik, aki együttműködik a bizottsággal.

Gates szerepe ráadásul nagyon fontos volt: ő volt Paul Manafort, a már szintén vád alá helyezett volt kampányfőnök helyettese, de az ő leváltása után is a stáb tagja maradt.

Arról, hogy Mueller vizsgálata hova vezethet és eljuthat-e Donald Trumphoz, itt olvashat bővebben.

Orosz kémkedés Amerikában: informatikai Pearl Harbor?

0

Ugyanaz történt velünk, mint szeptember 11. előtt, egészen egyszerűen nem működött a fantáziánk: nem számítottunk rá – ezt mondta a CIA egykori igazgatóhelyettese.

Michael Morell volt az, aki George W. Bush elnököt tájékoztatta percről percre szeptember 11-én és az azt követő időszakban. 33 évet húzott le a CIA-nél. A választások előtt kilépett, és a kampány idején nyíltan Trump ellenfelét, Hillary Clintont támogatta.

Most a Politico európai kiadásának nyilatkozott, és azt mondta:

az amerikai kémelhárítás egészen egyszerűen nem gondolt arra, hogy az orosz hírszerzés beavatkozik az elnökválasztási kampányba.

Márpedig ez történt. Morell két dolgot tart különösen súlyosnak: az egyik Hillary Clinton magánlevelezésének fejtörése, a másik pedig az orosz hackerek beavatkozása egyes amerikai államok választási rendszerébe.

Morell szerint a grúziai háború változtatta meg Putyint, aki úgy érzi, az USA meg akarja buktatni. Ezért előre menekül. Trump egyébként ugyanígy érez – állítja a veterán CIA főnök. Az, hogy titkosszolgálati vezetők nyíltan bírálják az Egyesült Államok elnökét, üldözési mániát vált ki Donald Trump-ból.

Morell azt is mondta:

az a legfontosabb, hogy az elnököt kik tájékoztatják a világ ügyeiről.

Szerinte ezek az emberek, a hadügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó is profik, akik visszatarthatják Trumpot a kalandoktól.

Az orosz kémkedés ügyében Robert Mueller különleges ügyész, az FBI volt vezetője vizsgálatot folytat, ami akár Trumpot is elérheti.

Már azt vizsgálják, Trump mit tudott a stábja orosz kapcsolatairól

0

A választásokba való orosz beavatkozást vizsgáló Robert Mueller csapata kihallgatta Sam Clovist, Donald Trump kampánystábjának társelnökét, hogy megtudják, Trump vagy legfőbb tanácsadói mit tudtak a stáb oroszokkal való kapcsolatáról.

A Reuters információi szerint a vizsgálat azt is ki akarja deríteni, hogy Trump jóváhagyta-e a kapcsolatfelvételt az oroszokkal. Clovist nemrég hallgatták ki. Az orosz beavatkozást a szenátus hírszerzési bizottsága is vizsgálja, ott is vallomást tett.

Több forrás úgy értékeli, hogy ezzel

újabb dominó dől el,

miután az egyik kampánytanácsadó, George Papadopoulos már bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott az FBI-nak az oroszokkal való kapcsolatairól. Vagyis a vizsgálat egyre közelebb ér Donald Trumphoz.

Egy éve választották meg Trumpot – azóta tart a káosz

Donald Trumpot 2016. november 8-án választották meg amerikai elnöknek. Az azóta eltelt egy évben nem tudta betartani legfontosabb kampányígéreteit, de folyamatosan sértődött támadásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az elnök népszerűsége több évtizedes mélyponton van, az amerikaiak kétharmada úgy gondolja, semmit nem ért el megválasztása óta.

Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi

Az egész világot, sőt, ahogy a Brookings Intézet írja elemzésében, saját támogatóit is meglepte Donald Trump, amikor egy évvel ezelőtt megnyerte az amerikai elnökválasztást. Győzelmi beszédében azt mondta: be kell gyógyítani a sebeket, és egységessé kell tenni az országot – egy évvel később az ország még megosztottabb, mint volt, az elnökségének eddig eltelt időszakát teljes káosz jellemzi.

Újfajta elnöki stílust vezetett be: teljesen kiszámíthatatlan, sértődékeny és nárcisztikus, az elnöki intézményt pedig gyakorlatilag a Twitteren működteti, ahol

rendszeresen kirohanásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen, akiket sokszor útszéli stílusban sérteget,

ami után a stábjának kell magyarázkodnia. Olyan is volt, hogy teljesen értelmetlen szöveget sikerült posztolnia:

Közben pedig a fő kampányígéretei közül gyakorlatilag egyet sem sikerült betartania.

A populista, elitellenes szólamokkal teli kampány után az egyik első próbálkozása az volt, hogy megtiltsa több, muszlim többségű ország állampolgárainak a beutazást Amerikába. Alá is írt egy rendeletet, amelyet azonban a bíróságok visszadobtak. Ezután újra próbálkozott – ezt is visszadobta egy bíróság. Egyelőre egy sokkal engedékenyebb verzió léphetett életbe.

Egyik fő ígérete az volt, hogy visszavonja az Obamacare-t, amelynek köszönhetően több millióval nőtt azon amerikaiak száma, akiknek van egészségbiztosítása (igaz, ezért másoknak többet kell fizetni, mint eddig). A helyettesítésére vonatkozó terv azonban már a Képviselőházon is nagyon nehezen ment át,

a Szenátusban pedig végképp elbukott.

Szintén hangsúlyos ígérete volt, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határra, amelyet „majd a mexikóiakkal fizettet ki”. Utóbbira esélye sincs, a fal építéséhez ugyan továbbra is ragaszkodik, de ahhoz előbb a szövetségi költségvetésben kell forrást találni rá.

Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok kilép több szabadkereskedelmi megállapodásból, többek között az észak-amerikaiból és a csendes-óceániból. Utóbbiból ki is lépett, az elsővel kapcsolatban most inkább arról van szó, hogy újratárgyalják.

Fotó: MTI/EPA/ISP pool/Olivier Douliery

Megígérte azt is, hogy javítja az orosz-amerikai kapcsolatokat, hogy újratárgyalja az iráni atomalkut, hogy „illegális bevándorlók millióit” telepíti ki, hogy Jeruzsálembe költözteti Tel Avivból az amerikai nagykövetséget Izraelben. Ezekből sem lett semmi.

Mint ahogy

hosszasan lehet sorolni a többi kampányígéretét is, amelyet nem tudott betartani:

nem csökkent a személyi jövedelemadó, nem engedélyezte újra a kínzást a vallatásoknál, nem tudott munkahelyeket visszahozni külföldről, nem építette újjá „Amerika infrastruktúráját”, és, hiába állítja az ellenkezőjét, nem mért vereséget az Iszlám Államra.

Tulajdonképp egy olyan fontos ígérete volt, amelyet maradéktalanul betartott – és amivel nagy nemzetközi felháborodást okozott. Kiléptette ugyanis az országot a párizsi klímaegyezményből.

Trump a külpolitikában is következetlen, egyedül a gazdaság teljesít jól – ennek viszont még Barack Obama kormánya rakta le az alapjait.

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Közben ráadásul folyamatosan támadja a médiát, amely szerinte ellenséges vele. A charlottesville-i neonáci erőszak után pedig két napig tartott neki, hogy elítélje, hogy egy fehér fajvédő kocsijával az ellentüntetők közé hajtott, de utána újra inkább „mindkét fél által elkövetett” erőszakról beszélt – ez régi szélsőjobboldali kapcsolatai miatt nem is annyira meglepő.

Kampányígéreteit annak ellenére sem sikerült teljesítenie, hogy pártjának többsége van a Képviselőházban és a Szenátusban is. Viszont

több republikánus szenátorral is összeveszett,

sokszor pedig még saját emberei is ellentmondtak neki, például a Puerto Rico-i adósság, vagy az iráni atomalku kapcsán.

Stábjából állandó vitákról szivárogtak ki hírek, és már 16 fontos ember távozott onnan: többek között Steve Bannon főstratéga, Reince Priebus kabinetfőnök és Sean Spicer szóvivő.

El kellett köszönnie nemzetbiztonsági tanácsadójától, Michael Flynntől is, majd hiába rúgta ki az FBI igazgatóját, létrejött egy bizottság, amely a választásokba való orosz beavatkozást vizsgálja. A legnagyobb veszélyt Trumpra ez a vizsgálat jelenti – az ABC News és a Washington Post felmérése szerint az amerikaiak majdnem fele gondolja azt, hogy Trump is követett el bűncselekményt az ügyben. Kampánystábjának több tagját már vád alá helyezték, a hírek szerint Michael Flynnre is ez vár.

Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Ezek után tulajdonképp nem is meglepetés, hogy Donald Trump népszerűsége mélyponton van. A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka gondolja azt, hogy jó elnök, 59 százalék szerint viszont rosszul végzi a dolgát. Hasonló eredményt hozott a CNN felmérése is (ők 36, illetve 58 százalékot mértek). Vagyis

70 éve nem volt Trumpnál népszerűtlenebb elnök

hivatali idejének ezen szakaszában.

Az amerikaiak kétharmada szerint Trump semmilyen jelentős eredményt nem ért el a megválasztása óta.

Állandósult kirohanásai ellenére azonban, ahogy a Brookings Intézet is írja, az amerikai demokráciát nem fenyegeti veszély, a fékek és ellensúlyok jól működő rendszere ugyanis Trumpot is kordában tudja tartani, hiába fenyegeti a demokrácia alappilléreit, a szabad sajtót és a bíróságokat. Ahogy írják:

„Trump lehet, hogy úgy beszél, mint egy diktátor, de az alkotmány jól működik és megakadályozza, hogy valóban az legyen.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!