Tokióban tárgyalt Mike Pence amerikai alelnök. Miután eszmét cserélt Abe Sinzo japán miniszterelnökkel, Twitteren közölte: mindenképp fenn kell tartani a szankciókat Észak-Koreával szemben mindaddig amíg a világtól elzárkózó ország le nem szereli nukleáris fegyverzetét.
Kim Dzsongun, Észa-Korea diktátora elvben ígéretet tett Donald Trumpnak Szingapúrban, hogy leszereli nukleáris fegyverzetét és megsemmisíti azokat az interkontinentális rakétákat, melyekkel akár az USA is elérhető lenne. Cserébe Trump arra tett ígéretet, hogy véget vet a szankcióknak, melyek lehetetlenné teszik a külföldi beruházásokat Észak-Koreában. Aztán Trump közölte, hogy egy évvel meghosszabbította a szankciókat.
Észak-Korea ezek után nem siet leszerelni nukleáris fegyverzetét.
Közben az amerikai hírszerzés leleplezte, hogy Észak-Korea 13 olyan nukleáris kísérleti telepet tart fenn, amelyekről szó sem volt a korábbi tárgyalásokon. Vagyis, mind a két fél folyamatosan átveri egymást. Ennek ellenére Dél-Korea elnöke szorgalmazza a közeledést. Mun Dzsein elnök nemrég Phenjanban járt és meghívta Dél-Koreába Kim Dzsongunt. Ilyen még nem volt: az Észak-Koreában uralkodó Kim dinasztia vezetői még soha sem látogattak Délre, pedig már 1945 óta hatalmon vannak.
Trump elnök időnként levelet vált Kim Dzsongunnal. Ilyenkor lelkesen nyilatkozik egy újabb találkozó lehetőségéről. Kezdetben arról volt szó, hogy még az idén lesz egy újabb csúcs Trump és Kim Dzsongun részvételével, de Washingtonban immár arról beszélnek: talán jövő tavasszal…
Felszólítjuk a Kongresszust, hogy hagyjon fel az Orbánnal való közös megjelenésekkel, és meghallgatások és határozatok útján gyakoroljon nyomást, továbbá nyújtson fokozott támogatást a magyarországi civil szervezeteknek és a médiának.
Magyarországon a demokráciát támadják és Amerikának meg kell szólalnia – írta a CNN honlapján Norman Eisen, a Brookings Institution kutatója, az Egyesült Államok volt prágai nagykövete, akit Obama elnök „etika-főnökének” is szoktak nevezni, valamint Jeffrey Gedmin, a Szabad Európa/Szabadság rádió volt elnök-igazgatója, jelenleg az American Interest című kiadvány főszerkesztője. A szerzők csatlakoznak a mindkét pártban helyet foglaló, több mint 60 amerikai vezető személyiség nyílt leveléhez, és velük együtt figyelmeztetnek, hogy a magyar kormány a demokrácia elleni fellépésében újabb mérföldkőhöz érkezik, amikor kiűzi az országból az egyik vezető egyetemet, amely közös amerikai-magyar felsőoktatási intézmény.
„Orbán azt mondja, elege van a CEU liberális ideológiájából. Egyenesen bejelentette, hogy le akarja bontani a liberális demokráciát. és leszögezte, hogy nem liberális, hanem illiberális államot épít”. Márpedig a liberálisok és a konzervatívok között néha igen heves viták is zajlanak, de a bármilyen színezetű felsőoktatási intézmények a demokrácia alapvető elemeinek nélkülözhetetlen részei. Ám ennél többről van szó: úgy tűnik, hogy Orbánt az a tény motiválja, hogy a CEU alapításában része volt fő ellenfelének, Soros Györgynek. Ha és amennyiben Magyarország elűzi a CEU-t, az a Trump-kormányzatnak pofon, és egyben zavarba ejtő rendreutasítás lenne egy fontos közép-európai szövetségestől – írták a szerzők.
Megállapították: a közös érdekek védelmében elszenvedett kudarc nem tiszta szándékot mutat, és ezért következményekkel kell járnia a kétoldalú kapcsolatokban.
„A Fehér Háznak és a külügyminisztériumnak be kell jelenteni, hogy az eddiginél alacsonyabb szintre viszi a kétoldalú találkozókat, és Mike Pompeo külügyminiszternek nem szabad újra találkoznia magyar kollégájával mindaddig, amíg Magyarország nem mutat hajlandóságot kölcsönös, elvszerű elkötelezettségre. A Trump-kormányzatnak is nyilvánosan el kell ítélnie a magyar kormányt az akadémiai szabadság és a demokratikus kultúra elleni sorozatos támadásaiért. Felszólítjuk a Kongresszust, hogy hagyjon fel az Orbánnal való közös megjelenésekkel, és meghallgatások és határozatok útján gyakoroljon nyomást, továbbá nyújtson fokozott támogatást a magyarországi civil szervezeteknek és a médiának” – írták.
Most nem azon fogunk fanyalogni, bár megtehetnénk, mert lenne rá okunk, hogy Andy Vajna filmbiztos felesége magánrepülőgépen vitte a cicáját Amerikába állatorvoshoz. Ezt a kis kirándulást betudjuk egy szerencsétlen fiatal nő kétségbeesett kapaszkodásának, amellyel azt szeretné a maga számára bizonyítani, hogy több annál, mint aminek látszik, és aminek emiatt őt sokan gondolják.
Vajna Timea rendszeresen osztja meg kalandjait az interneten, tudjuk, hogy mikor, hol jár – a legritkább esetben tartózkodik Magyarországon, dolgozni pedig még ennél is ritkábban láthatjuk. Ez a történet mégsem róla szól. Nem a felkapaszkodottak kivagyiságáról, hanem arról, hogy milyenné lett Orbán Viktor Magyarországa. Suttyó lett ez az ország, ahol nem a műveltség, az ízlés, a tisztesség és a morál számít, hanem az, hogy kinek van nagyobb magánrepülőgépe, ki vadászik háziasított rénszarvasra Svédországban, s ki vett aznap több hotelt, földet, vagy éppen lapkiadót.
Cicaügyben Vona Gábort kell megkérdezni – ezt válaszolta a miniszterelnök a parlamentben, amikor a Jobbik azután érdeklődött, mi a véleménye arról, hogy Vajnáné különgépen vitte a macskáját a tengerentúlra gyógyulni.
Hallottunk már ehhez hasonló megnyilatkozást a miniszterelnöktől. 2011-ben, amikor a rendvédelmisek békés bohóctüntetésre készültek, akkor egy újságírót viccesen a bohócügyi államtitkárához utasította. Ez ugyanúgy nem volt vicces, mint amikor a veje, Tiborcz István kétes ügyeit firtatták, és azt mondta a miniszterelnök, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Amivel azt üzente mindenkinek, hogy a miniszterelnök kormányzással foglalkozik, amibe a kétes ügyek feltárása nem, csak az eltusolásuk fér bele. Magyarul: kapjátok be!
És nem foglalkozik Orbán nőügyekkel sem – ezt azóta tudjuk, hogy megkérdezték tőle, miért váltja le Szemerkényi Rékát, Magyarország washingtoni nagykövetét.
Mindez vicces is lehetne, főleg ha nem volna kifejezetten ijesztő. Különösen akkor, ha emlékszünk még a nem is oly távoli őcsényi történetre, amikor menekülteket látott volna vendégül a helyi fogadós, de miután a kormányzati kommunikáció által felheccelt emberek kiszúrták az autójának gumijait, letett a szándékáról. A miniszterelnök egyetértett ezzel a vandalizmussal, és azt mondta, hogy jól tették az emberek, amikor megvédték azt, ami az övék.
Annak idején, amikor Rogán Antal és családja helikopteren ment Rogánné barátnőjének vidéki lakodalmára, még legalább adtak a látszatra. Rogánnak a parlamentben kellett megkövetnie azokat, akiket ezzel a cselekedettel úgymond, megbántott – könnyű elképzelni, hogy az általa elővezetett bocsánatkérést a miniszterelnök dolgozószobájában, vagy valamelyik ahhoz közeli irodában fogalmazták. Akkor a riadt és reszketeg, majd később a választási kampány idejére eltüntetett Rogán azt mondta, hogy ő egy parasztfiú, márpedig a parasztfiúk nem szoktak urizálni. Meg is mondta odahaza az asszonynak, hogy ilyen többé ne forduljon elő, ha legközelebb vidékre mennek lagziba, eszébe ne jusson helikoptert barterezni.
Ez két évvel ezelőtt volt, és Orbán Viktor annyira megmérgesedett, hogy első felindulásában bezáratta a történetet megszellőztető Népszabadságot. Most nincs szükség ilyen kemény fellépésre, mert az urak már a látszatra sem adnak: ha Vajnáné különgéppel repteti a macskáját Amerikába, senkinek sem kell bocsánatot kérnie magyar emberektől, mert a miniszterelnök Vona Gáborhoz utasítja a kérdezőt.
Nagy feltűnést keltett az ENSZ-ben Karin Kneissl, a szélsőjobboldali Szabadságpárt politikusa, amikor arról beszélt, hogy a Közel-Keleten mindig az olajért folynak a háborúk.
Karin Kneissl arabul kezdte beszédét, és azt mondta: a térségben mindig az olajért és az olajvezetékekért háborúznak, és az ott élők ennek áldozatai. Szerinte ez a szíriai háborúra is igaz.
Szíriában hetedik éve tart a háború, amelynek kitöréséhez valójában semmi köze nem volt az olajnak: a szíriaiak több demokráciát követelve kezdtek tüntetni a diktátor, Bassár el-Aszad rezsimje ellen, ő azonban
brutális kegyetlenséggel lépett fel a tiltakozók ellen,
így a békés tüntetések fegyveres felkelésbe csaptak át, a konfliktus pedig nemzetközivé lett. Több százezren meghaltak azóta, több millió embernek pedig menekülnie kellett.
Az osztrák külügyminiszter bírálta az Egyesült Államokat is, mert politikája következetlen a Közel-Keleten. Hibáztatta Donald Trumpot azért, mert kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atomalkuból.
Ausztria jelenleg az Európai Unió soros elnöke,
és komolyan is veszi ezt a feladatát. Sebastian Kurz kancellár, aki korábban külügyminiszter volt, több javaslatot is tett a menekültprobléma megoldására. Ezeknek az a lényege, hogy az EU-török szerződéshez hasonlóan megállapodna néhány állammal, hogy saját területükön állítsák meg a migrációt. Ezért persze az Európai Uniónak komoly pénzeket kellene fizetnie.
Karin Kneissl külügyminiszternek nem ez az első furcsasága: nemrég még a bulvársajtóba is bekerült, amikor az esküvőjén táncolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ez persze nem olyan meglepő:
a Szabadságpárt kifejezetten oroszbarát,
az olasz Ligához, Matteo Salvini pártjával ők Putyinék legfontosabb szövetségesei Európában.
A párt aktívan lobbizik azért, hogy az Európai Unió feloldja a szankciókat Oroszországgal szemben. A Közel-Keleten egyébként Irán mellett Oroszország Szíria legfőbb támogatója.
Virginiában tartott kampánygyűlést Donald Trump, ott tett furcsa kijelentéseket az észak-koreai diktátorral kapcsolatban.
A közeledő kongresszusi választás miatt kampányol az amerikai elnök. Egy nagygyűlésen pedig egyenesen azt mondta Kim Dzsong Unról, felidézve találkozójukat:
„Mindketten kemények voltunk, de azután meglágyultunk: szerelembe estünk egymással.”
Júniusban először találkozott amerikai elnök észak-koreai vezetővel. Kim ígéretet tett arra, hogy leszereli nukleáris fegyvereit és interkontinentális rakétáit megfelelő amerikai garanciákért cserébe, csakhogy azóta se nagyon történt semmi. Ezért egyre többen beszélnek arról, hogy Kim átverte a diplomáciában (is) teljesen járatlan Trumpot.
Közben Észak-Korea külügyminisztere az ENSZ közgyűlésben arról beszélt:
addig nem kezdődik meg a leszerelés, amíg Amerika nem ad valamit.
Észak-Korea békeszerződést szeretne, amely elismeri az ország határait és kötelezi az Egyesült Államokat arra, hogy nem próbálja megdönteni a rendszert. Ezenkívül enyhíteni szeretné azokat a szankciókat, amelyeket az USA továbbra is alkalmaz vele szemben.
Nemrég Dél-Korea elnöke, Mun Dzse In Phenjanban járt. A tanácskozás során Kim Dzsong Un átadott neki egy levelet, amelyet Donald Trumphoz címzett. Mun ezt továbbította is Washingtonba.
Trump most erről azt mondta:
„Kim Dzsong Un csodaszép levelet írt.”
Azt viszont nem részletezte, mi volt benne.
Kim újabb csúcstalálkozót szeretne, amely ismét jelentősen növelné a presztízsét mind otthon, mind pedig az egész világon. Trump ugyancsak készül a csúcstalálkozóra. Csakhogy a választások előtt neki (vagy még inkább az ehhez jobban értő tanácsadóinak) azt is figyelembe kell venni: egy újabb találkozó Kimmel vajon növeli vagy inkább csökkenti Trump népszerűségét, lehet-e még egy PR csúcsot tartani.
A Képviselőház és a Szenátus 22 tagja írt levelet David Cornsteinnek, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének, hogy kifejezze, a CEU Budapesten maradása erős kétpárti támogatást élvez.
Az egyik kongresszusi képviselő által nyilvánosságra hozott levélben azt írják: elismerik David Cornstein erőfeszítéseit, amelyeket a CEU Budapesten maradásának érdekében tett. Megemlítik, hogy a nagykövet első hivatalos látogatása a CEU-ra vezetett, és azt is, hogy megszólalásaiból kiderül: érti, miért értékes az amerikai akkreditációval rendelkező egyetem.
A levélben írnak arról, hogy
a magyar kormány még mindig nem írta alá a megállapodást New York Állammal,
amely garantálná az egyetem további budapesti működését.
A képviselők szerint a kormány tarthatatlan helyzetbe hozta a CEU-t, amelynek bezárását nem csak a magyar felsőoktatás sínylené meg, de ennek
hatása lenne a két állam közötti kapcsolatokra is.
A levélben a képviselők és szenátorok azt is írják: örülnek, hogy
a nagykövet minden, magyar kormányzati tisztviselőkkel folytatott találkozóján felveti a témát.
Kiemelik azt is, hogy a CEU kiváló akadémiai intézmény, és az Egyesült Államokban komoly kétpárti támogatást élvez. Bíznak abban, hogy az egyetem Budapesten maradhat, és azok közé az intézmények közé tartozik, amelyek közelebb hozzák Magyarországot és az Egyesült Államokat.
David Cornstein egyébként néhány napja Orbán Viktorral is találkozott, és természetesen a CEU is szóba került. Utána a nagykövet egy rendezvényen azt mondta: szeretné, ha az egyetem még hosszú évekig nyitva lenne, és úgy érzi, hogy ez így is lesz.
Az egyetem kuratóriuma egyébként korábban úgy döntött: hogy a 2019-20-as tanévet is Budapesten kezdik el, ugyanakkor már Bécsbe is vesznek fel diákokat. A CEU rektorhelyettese pedig a Független Hírügynökségnek azt mondta: készülnek vészforgatókönyvekkel.
Az észak-koreai diktátor írt erről az amerikai elnöknek.
Nagyon meleg hangú, pozitív kicsengésű levelet kaptunk Kim Dzsong Un elnöktől – jelentette be a Fehér Ház szóvivője. Sarah Sanders utalt rá, hogy a barátságos levél fő célja egy újabb csúcstalálkozó Donald Trump és Kim Dzsong Un között. A levelet Kim Dzsong Un abból az alkalomból küldte Washingtonba, hogy Észak-Koreában megünnepelték a kommunista rendszer megalapításának hetvenedik évfordulóját.
Ezúttal is nagy katonai parádét rendeztek, de kivételesen nem voltak interkontinentális rakéták.
Ezek ugyanis nyugtalanítják Amerikát, hiszen nukleáris robbanófejjel is el lehet látni őket.
Az első csúcstalálkozón Szingapúrban Kim Dzsong Un megígérte az interkontinentális rakéták és az atomfegyverek leszerelését, cserébe Trump lefújta a dél-koreai hadgyakorlatokat és ígéretet tett a szankciók feloldására.
Azóta viszont
egyre több szakértő beszél arról, hogy Kim megvezette a diplomáciában járatlan Trumpot.
Észak-Koreában ugyan felrobbantottak egy nukleáris kísérleti telepet, de a kémműholdak tanúsága szerint folytatják a nukleáris és rakétafejlesztési programot. Trump ugyan lefújta a nagy hadgyakorlatokat, de közölte: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha Észak-Korea leszerelte nukleáris fegyverzetét.
Ezt a patthelyzetet akarja feloldani Kim egy újabb csúcstalálkozóval. Tudja: Trumpnak szüksége van egy látványos diplomáciai sikerre a novemberi választások előtt. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az első találkozóval Kim Dzsong Un nyert nagyot – már pusztán azzal, hogy az amerikai elnök találkozott vele és tárgyalhattak.
Hamarosan Phenjanba érkezik Dél-Korea elnöke, Mun Dzse In is, akinek döntő szerepe volt abban, hogy létrejött a párbeszéd az USA és Észak-Korea között. Ha az újabb koreai csúcs eredménnyel zárul, akkor ebből Trump is optimizmust meríthet.
A világ talán leghíresebb újságírója, Bob Woodward írt könyvet Donald Trumpról. Az elnök több közvetlen kollégája is megszólalt neki, mint kiderült, sokan közülük szó szerint idiótának tekintik Trumpot.
Bob Woodward volt az, aki (Carl Bernsteinnel együtt) kirobbantotta a Watergate-ügyet a hetvenes években, amely Richard Nixon bukásához vezetett. Azóta minden elnökről írt könyvet, most arról a káoszról írt, amely Donald Trump környezetében uralkodik.
A hamarosan megjelenő könyv a Washington Post szerint „idegösszeomlásként” írja le Trump elnökségét. Előfordult, hogy a munkatársai dokumentumokat vittek el az asztaláról, nehogy aláírja őket és ezzel súlyos károkat okozzon. James Mattis védelmi miniszter szerint annyi érzéke van a diplomáciához, mint egy ötödikesnek,
John Kelly kabinetfőnök pedig egyszerűen idiótának nevezte az elnököt.
Ő persze tagadta ezt a cikk megjelenése után. Azt viszont más források nem cáfolták, hogy Trump néha összevissza beszél.
Maga Trump azt mondta, hogy kitalációk szerepelnek a könyvben, amely hamis információk alapján készült. Csakhogy közben nyilvánosságra került az a beszélgetés, amelyet Trump Woodwarddal folytatott (az újságíró ezt az elnök engedélyével rögzítette), és
az elnök itt is ellentmondásokba keveredett saját magával.
Közben a New York Timesban egy magát a Trump-kormány munkatársának mondó, névtelen szerző cikke jelent meg, „Része vagyok a Trump-kormányzaton belüli ellenállásnak” címmel. Ebben a szerző azt állítja: az elnöknek dolgozik, de ő és hozzá hasonlóan gondolkodói kollégái fogadalmat tettek, hogy meghiúsítják Trump elképzeléseinek egy részét és legrosszabb hajlamait.
Többek között azt írja: az elnök viselkedése árt a köztársaság egészségének. Kiemelte, hogy az ellenállás, amelyet a munkatársaival képvisel, nem azonos az amerikai baloldal ellenállásával.
A szerző Trumpot minden erkölcsi értéket nélkülöző embernek állítja be, szerinte nem vonzódik az olyan hagyományos konzervatív értékekhez, mint például a szabadpiac vagy a szabad gondolkodás. Ellenben
kedveli az autokratákat és diktátorokat,
például Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt.
Még érdekesebb, hogy azt írja: a kabinetben szó volt arról, hogy az alkotmány 25. kiegészítéséhez fordulnak. Ez lehetővé teszi, hogy az alelnök vegye át a hatalmat, ha az elnök nem képes ellátni feladatát.
A New York Times azt írta: nem szoktak névtelen írást közölni, most a szerző kifejezett kérése miatt tették ezt mégis meg. Trump egyébként már reagált is: pipogya vezércikknek nevezte az írást, a Twitteren pedig azt írta, a Timesnak „nemzetbiztonsági okokból” ki kell adnia a szerzőt.
Does the so-called “Senior Administration Official” really exist, or is it just the Failing New York Times with another phony source? If the GUTLESS anonymous person does indeed exist, the Times must, for National Security purposes, turn him/her over to government at once!
Amerikában egyébként novemberben félidős választásokat tartanak. A képviselőház teljes egészét, a szenátusnak pedig csaknem az egyharmadát újraválasztják, valamint több tagállamban kormányzóválasztások is lesznek.
Rudy Giuliani a román elnöknek és miniszterelnöknek írt levelet, amelyben elítélte a román korrupcióellenes ügyészséget és annak munkáját. Kiderült: fizettek neki ezért.
A Politico információi szerint Giuliani a Freeh Group International Solutions nevű nemzetközi tanácsadócég megbízásából írta meg a levelet. Ezt a portálnak ő maga is elismerte.
A levelet Klaus Iohannis román elnöknek, Viorica Dancila kormányfőnek és a parlament két háza elnökeinek küldte el. Az amerikai kormányzat hivatalos álláspontjával ellentétes levelet egyes román politikusok
arra használják fel, hogy gyengítsék a korrupció elleni harcot.
A cikkben megemlítették az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselőjének nyilatkozatát, amely szerint Románia a jogállamiság és az intézmények függetlenségének tekintetében válságközeli szinthez közeledik. A külügyminisztérium egyik szóvivője azt mondta: Románia egészen a közelmúltig jelentős előrelépést tett a korrupció elleni küzdelemben, és hatékonyan cselekszik a jogállamiság kialakításáért, és ebben bátorítják őket.
Giuliani, New York volt polgármestere viszont azt írta: Románia jelentős lépéseket tett a Ceausescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé. Ezeket a lépéseket azonban „aláaknázták a Laura Codruta Kövesi által vezetett romániai korrupcióellenes ügyészség túlkapásai”.
Pedig korábban még a bukaresti amerikai nagykövet is azt mondta, hogy
az USA határozottan támogatja a nemrég leváltott Laura Codruta Kövesi nevével fémjelzett korrupcióellenes harcot.
Kövesit egyébként sokak szerint a szociáldemokrata kormánypártot valójában vezető, ám politikai tisztségviseléstől bűncselekmények miatt eltiltott Liviu Dragnea nyomására váltották le. Kövesi amúgy Dragnea ellen is nyomozott. Sokan azt is biztosra veszik, hogy Giuliani levelét is maga Dragnea rendelte el.
A korrupció és az ügyészség elleni politikai támadások miatt Romániában korábban több százezres tüntetések voltak. Dragnea és a kormánypárt erre a magyar kormánytól kölcsönzött retorikával válaszolt: szerintük ez Soros György kísérlete volt, hogy beavatkozzon a román belpolitikába.
Demokrata kongresszusi képviselők most azt követelik Donald Trumptól, hogy rúgja ki az ügyvédcsapatát vezető Giulianit.
A 81 éves, agydaganattal küzdő republikánus szenátor kezelését saját kérésére állították le. McCain évtizedeken keresztül az amerikai politikai élet meghatározó alakja volt.
John McCain 1936-ban született, apai ágon generációk óta magas rangú katonatisztek voltak a családban, így ő is erre a pályára lépett. Önként jelentkezett, hogy Vietnamba küldjék, bombázópilóta volt, de lelőtték a gépét és
több mint öt évet töltött hadifogságban,
ahol rendszeresen kínozták.
Két évig magánzárkában volt. A hírek szerint, amikor kiderült, hogy az egyik magas rangú parancsnok fia, akkor elengedték volna, ő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy csak a többi fogollyal együtt megy haza. A kínzások következményei egész életében elkísérték, karját például nem tudta a feje fölé emelni.
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Hazatérése után a politika felé fordult: 1982-ben Arizona állam kongresszusi képviselője, majd négy évvel később szenátora lett – erre a posztra összesen hatszor választották meg. Az amerikai politikai élet egyik legbefolyásosabb alakjának számított. Küzdött a katonai költségvetés növeléséért, de a politikai kampányok finanszírozásának átláthatóságáért is. A külföldi beavatkozásokat tekintve héjának számított, támogatta az iraki háborút is. Ugyanakkor rendszeresen kétpárti konszenzusra törekedett.
Kétszer az elnökjelöltséggel is megpróbálkozott:
2000-ben George W. Bush legyőzte az előválasztásokon, 2008-ban pedig ugyan elnyerte a jelöltséget, de végül Barack Obama legyőzte őt.
Tavaly derült ki, hogy agydaganata van. Munkáját ezután is folytatta, az ő szavazata is kellett ahhoz, hogy elbukjon Trump kísérlete az Obamacare visszavonására. December óta napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. Idén májusban jelentek meg emlékiratai, “A nyughatatlan lobogás” (The Restless Wave) címmel.
A hivatalos közlemény szerint John McCain halálakor mellette volt a családja. Halálhírére több volt elnök is reagált, Donald Trump is részvétét nyilvánította.
My deepest sympathies and respect go out to the family of Senator John McCain. Our hearts and prayers are with you!
Az elnököt viszont, a családhoz közeli forrás szerint, a szenátor kérésének megfelelően nem hívják meg a temetésre.
McCain ugyanis Trump kérlelhetetlen ellenfelének számított.
Elítélte többek között a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozataiért, a szabad sajtó elleni hadjáratáért, és azért, mert nem foglalkozott az oroszok választásokba való beavatkozásával, emiatt a Putyinnal tartott találkozón való viselkedését az amerikai elnökök emberemlékezet óta egyik legszégyenletesebb tettének nevezte.
Magyarországon is járt. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely
Az orosz kormányról és Vlagyimir Putyinról általában sem volt jó véleménnyel, egy alkalommal, 2014-ben,
Orbán Viktort neofasiszta diktátornak nevezte, aki Putyinnal bújik ágyba.
Előtte McCain Magyarországon is járt, Orbánnal is tárgyalt, bírálatát neki is elmondta.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
