Kezdőlap Címkék Adózás

Címke: adózás

A szupergazdagok Svájcba menekítik a pénzüket

Jöhet a vagyonadó és megnövekedhet az örökösödési adó, ha baloldali koalició alakul Németországban a választások után. A szupergazdagok Svájcba menekítik a pénzüket, mert félnek egy baloldali koalíciótól Németországban.

A szociáldemokraták minimális győzelme azt vetíti előre, hogy hónapokig tartó koalíciós tárgyalások következhetnek, és nem kizárt egy baloldali koalició sem.

Ez tűzforró probléma a szupergazdagok számára – mondja egy ügyvéd, aki svájci befektetéseket intéz Németországban. Svájc továbbra is offshore paradicsom bár az elmúlt években voltak korlátozó intézkedések. Svájcban őrzik a világ legnagyobb offshore vagyonát, és ez a folyamat még fel is gyorsult 2020-ban.

A legnagyobb haszonélvezők a nagy bankok: UBS, Crédit Suisse, Julius Baer. A Covid 19 világjárvány és az általános bizonytalanság a piacokon fel is gyorsította ezt a folyamatot.

5 milliárd dolláros növekedés

Az első negyedévben ennyivel nőtt a német családok és cégek befektetése a svájci bankokban, és ebben nincsenek benne a részvények, kötvények és más pénzügyi termékek. Így rekordot döntöttek a németek svájci befektetései elérve a 37,5 milliárd dollárt.

„Sok gazdag ember, különösen a vállalkozók tartanak attól, hogy baloldali fordulat következik Németországban”

– nyilatkozta a londoni Daily Mailnek az LGT Switzerland vagyonkezelő európai igazgatója.

A választási kampányban a szociáldemokraták és a zöldek belengették a vagyonadót és az örökösödési adó emelését. Ezenkívül növekvő mértékben kívánják adóztatni a magas fizetéseket is.

Svájc már nem oly biztos menedék

Külföldi nyomásra a svájci bankok arra kényszerültek, hogy kiadják a bankszámla tulajdonosok adatait annak az országnak, melynek állampolgárát a helyi hatóságok vizsgálják. Svájc tehát továbbra is biztos befektetés a nehéz időkben, de az adócsalást immár nem teszi lehetővé.

Egy baloldali kormány megadóztathatja a tőke jövedelmeket, ezért elsősorban ezt a pénzt mentik a gazdagok Svájcba.

Hogy lehet megkerülni az esetleges érdeklődést a német adóhatóságtól? Sok gazdag német érdeklődik manapság aziránt, hogy hol lehet ingatlant szerezni Svájc egy olyan kantonjában, ahol alacsonyak az adók.

Bevezetés a népi közgazdaságtanba (= a szegénységbe)

Van itt ez a klassz képsor, amelyet boldogan lájkol az internet aparaja-nagyja. Ez a haza körülmények között úgy fordítódik le, hogy az állam „ingyenessé tette” a közétkeztetést, „ingyen” tűzifát osztogat, „ingyen” képez informatikusokat, „ingyenesen” biztosít nyelvtanfolyamokat, miegymás.

Még mindig túl sokaknak, meglepően magas formális képzettség mellett is meg kell magyarázni, hogy semmi sincs ingyen. Nem akarom ezt a keményvonalas piaci gondolkodás „botrányos” kijelentéseinek fényében értelmezni, miszerint még a szeretetnek meg a barátságnak is ára van, mivel nem vagyok keményvonalas piaci gondolkodó. Korlátozódjunk itt a munkára, valamint az árunak és szolgáltatásnak nevezhető dolgokra, amelyeket valakiknek létre kell hozniuk és azért meg kell őket fizetni (vagy az előállítótól a fogyasztóig terjedő láncban valahol veszteségként le kell írni és onnantól lehet „ingyen adni”). Aki azt hiszi, hogy Dániában ingyenes az egészségügy és nem a világ egyik legmegterhelőbb adórendszere működteti (nyilván viszonylag jól, de nem ez a kérdés) és hogy Magyarországon ingyenes bármi, amit a közpénzen eltartott kormány közpénzből fizet, az pont azt mulasztja el, hogy fájjon neki minden peták, amit a kormány haszontalanul, netán korrupt módon költ el.

Ez a fájdalom hiányzik a magyar nép nagy részéből

Pedig ha bárki – a legegyszerűbb tesztet elvégezve – a kezébe kapná a teljes fizetését és abból neki kellene adóznia havonta, nem pedig eleve a nettó fizetését látná csak, rögtön érezné, mennyire sokba kerül neki ez a megalkuvás. Ha pl. a munkáltatónak 400 ezer forintba került egy alkalmazott, akkor az állam abból majdnem 200 ezret elvisz adóban. Azáltal, hogy az alkalmazott csak valamivel több mint 200 ezret lát a számláján, rendre elfelejt a 400 ezerben gondolkodni és vigyázni arra, hogy mi történik az elvitt összeggel. (Persze a helyzet még sokkal rosszabb, mert a maradék kétszázezerből is irdatlan mennyiség megy el további közterhekre: forgalmi adóra, illetékekre, a NER tolvaj gépezetének finanszírozására.)

Ez az államias szemlélet – különösen egy végletekig korrupt állam esetén – szegénnyé tesz. Nem egyszerűen az adózás tesz szegénnyé, hanem ez azzal a szemlélettel párosulva, hogy az az állam pénze. Nem, az államnak nincsen pénze, amit ne megbízottként kezelne és ezért kötelessége volna hitelesen elszámolni vele és róla. Ez nem kegy, hanem kötelesség; ha keggyé válik, az elég megbízható indikáció arra, hogy nagyban folyik a lopás.

Unalmas, evidens poszt? Hát csak szeretné ennek látni az, aki így gondolja. Vele együtt szeretném én is annak látni, de attól még nagyon messze vagyunk.

U.i.: Értem én, hogy valakinek aktuálisan ingyenes lehet valami, mert nem kell fizetnie érte. De fizet más dolgokért, amikben más részesül, illetve valakinek valamibe került az, amit ő kap. Tehát summa summárum, semmi sem ingyenes, csak valaki más fizeti az árát. Ennek a tudatnak hálára kellene köteleznie minket egymás – nem pedig Orbán Viktor és népi zenekara – iránt.

A NAV ezúttal nem bírságolni akar

0

A legkisebbek – a mikrovállalkozások – a kedvezményezettjei az adóhatóság által kínált lehetőségnek, amelyet Tállai András, a NAV vezetője, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára jelentett be. Aki tévedett, most büntetés nélkül korrigálhat.

 

Támogató eljárást indít hétfőtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azoknál a mikrovállalkozásoknál, amelyeknél az adóhatóság a rendelkezésére álló és a bevallási adatok között jelentős eltérést talált. A kockázatelemzők felhasználták többek között az online pénztárgép, illetve az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) adatait is.

A revizorok megjelenésére számíthatnak például azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakban legalább egy hónapig semmit nem ütöttek az online pénztárgépükbe, ám a rendelkezésre álló adatok szerint az üzletük nyitva volt, az értékesítés nem szünetelt. Azokat az adózókat is felkeresi a NAV, akik az ekáer adatok szerint jóval nagyobb összegben hoztak be az EU más tagállamából árut, mint amennyit az áfabevallásukban feltűntettek – árult el részleteket az MTI-nek.

A revizorok támogató eljárást indítanak, így

a legtöbbször könyvelő nélküli mikrovállalkozások és a 10 millió forint alatti éves bevétellel rendelkező cégek képviselői személyes segítséget kapnak a revizoroktól, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki az adóhivatal.

Tállai András megjegyezte, hogy ha a mikrovállalkozókat nem támogató, hanem ellenőrzési eljárásban vizsgálná a NAV, akkor az érintettek a befizetni elmulasztott adó megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírsággal és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékkal is számolhatnának. Így viszont az adón kívül csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot kell megfizetnie.

Adózási versenyképesség vállalati szempontból

Érdekes és tanulságos „játék” alaposan megvizsgálni egy-egy nemzetközi jelentést, amelyeket – tisztelet a kivételnek – általában az összefoglalók és kiemelt mutatók alapján szoktak csak elvégezni. A Világbank legutóbbi kiadványával mi nem ezt tettük: kiemeltünk belőle egy szempontot, s azt néztük meg tüzetesebben. Tanulságos eredményekre bukkantunk.

Magyarországon egy középvállalkozásnak – mint cégnek – 11 fajta adót és járulékot kell fizetnie, ezek összege nyereségének a 46,5 százalékát teszi ki. A jelentős pénzbeni hozzájárulás csak a teher egy részét jelenti, hiszen időben és energiában is elvisz nem keveset egy cég életéből. Számszerűsítve: évi 277 órára teszi ezt a Világbank által évente elkészített, az üzleti környezetet górcső alá vevő jelentése. A Doing Business 2018 (a 2017. június 30-i állapotot tükröző) összesítése és a világ további 189 országával történő összehasonlítása tíz nagyobb területen vizsgálja az adott országok teljesítményét.

Ami az adózást illeti: a legkevesebb adófajtával – összesen hárommal – Hong-Kongban kell a  vállalkozásoknak törődniük, a legalacsonyabb terhet – 18,47 százalékosat – sok helyen, 32 országban kell leróniuk, s a legkevesebb időt – 55 órát – Luxemburgban kell eltölteni az ezzel kapcsolatos adminisztrációval és egyéb tevékenységgel.

A magyar teljesítmény az adózás, mint nagy kategória az idén a 93. helyhez volt elegendő a 190-es rangsorban.

Ezt a százas skálán elért 71,49 ponttal abszolváltuk (ami gyakorlatilag nem jelent elmozdulást az egy évvel ezelőtti pontszámhoz képest). Ám az akkori 77. helyről sikerült jócskán visszaesnünk.

Mint látható Magyarországon a vállalkozásoknak három típusú adót kell fizetniük:

A vállalkozásokat terhelő adófajták száma pedig a jelentés szerint 11:

Az említett tíz kategória alapján az összesített helyezésünk ennél sokkal jobb lett (a pontszámunk azonban nem annyira): 48.-ak lettünk 72,39 ponttal.

Ez jelentős romlás a tavalyi helyezéshez képest – hét hellyel csúsztunk ugyanis hátrébb a versenyképességinek is nevezhető rangsorban. Igaz, a pontszámunk alig romlott (tavaly 73,07 volt), ami azt jelenti, hogy miközben mi gyakorlatilag egy helyben topogunk, a világ szépen elhagy minket.

Ami nem véletlen, hiszen az elmúlt egy évben összesen egy olyan reformnak nevezett intézkedés volt Magyarországon, amely könnyebbé tette a vállalkozások dolgát  – derül ki a jelentésből (elektronikus fizetést vezettek be a bírósági díjak lerovására).

Mint a grafikonból is látható, a tíz terület közül egyben értük el a maximum 100 pontot, s ezzel az első helyre kerültünk: a külkereskedelemben.

Amúgy a reformoknak nevezett változások/könnyítések száma a legutóbbi jelentés készítése óta eltelt időben 264 volt globálisan. Persze, vannak olyan országok, ahol már nincs is szükség a vállalkozás jelentős könnyítésére – ide sorolhatók a listavezetők, úgy is mint Új-Zéland, Szingapúr és Dánia, amely megőrizte tavalyi első, második és harmadik helyezését. A Koreai Köztársaság, Hong-Kong, Kína, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia, Grúzia és Svédország van még az abszolút élbolyban.

Ami a térségbeli versenytársainkat illeti: a V4-ek is megelőztek minket (sajnos, ez már mindennapos az ilyen versenyképességi listákon): a lengyelek a 27., a csehek a 30., a szlovákok pedig a 39. helyen végeztek az idén. Ennél is szomorúbb, hogy a volt szocialista országok és utódállamok közül 15 is előttünk végzett.

Az éves jelentés keretében a Világbank munkatársai összeállíítják az összes ország profilját – akit az idei, 73 oldalas, minden részletre kitérő Magyarország-jelentés érdekel, itt megnézheti.

Adózási kérdésekről az Országgyűlésben

0

Ma is ülésezik az Országgyűlés. A képviselők általános vitával folytatják a hétfőn kezdődött ülést. Tíz előterjesztés, köztük az adózást érintő több indítvány kerül terítékre. A munka pénteken is folytatódik, az ülés hétfőn ér véget.

Az ülésnap reggel 9 órakor kezdődik. A képviselők elsőként a társasági- és osztalékadót érintő változtatásról mondhatják el a véleményüket, ezt követően az uniós vámjog végrehajtásáról, az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényjavaslatokról lesz szó.

A parlament általános vitát tart a sport- és kisvállalkozásokat érintő adómódosításokról, tárgyalhat az szja-felajánlásokra vonatkozó, továbbá az illetéktörvény módosításáról is – írja az MTI.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!