Kezdőlap Címkék 2006

Címke: 2006

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 11. A Fidesz és a KDNP bojkottálja Gyurcsány Ferencet

Október 8-án állóháború alakult ki az egymásnak feszülő felek között. Kossuth téren folytatódtak a gyűlések, sokan le is táboroztak, miközben a Fidesz és a KDNP vezetői közölték: megszakítanak minden kapcsolatot a miniszterelnökkelé. Közben újabb – Lamperth Mónika és Szekeres Imre által elmondott – nem a nyilvánosságnak szánt szövegek szivárogtak ki.

A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

A két frakcióvezető kivételével sem a Fidesz, sem a KDNP nem lesz jelen a parlamentben semmilyen olyan előre bejelentett felszólaláson, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszél. Ezt Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője jelentette be hétfőn, közös délelőtti tanácskozásuk után. Az ellenzéki pártok így szakítják meg a politikai kapcsolatot a miniszterelnökkel.

Annak érdekében, hogy a Fideszre és a KDNP-re szavazók képviselete megvalósuljon a parlamentben Gyrucsány Ferenc felszólalásai alatt is, és teljesüljön az államfő ajánlása, Navracsics Tibor és Semjén Zsolt folyamatosan jelen lesz az ülésteremben, de sem interpellációt, sem kérdést nem intéznek a miniszterelnökhöz és nem vesznek részt az általa kezdeményezett egyeztetéseken sem. Ha Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Sólyom László köztársasági elnök, vagy valamelyik parlamenti párt frakcióvezetője kezdeményez találkozót, arra a Fidesz és a KDNP továbbra is elmegy, de Gyurcsány Ferenccel semmilyen politikai kapcsolatot nem tartanak fenn a jövőben – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője.

MSZP: A Fidesz cinikus és felelőtlen

Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a Fidesz és a KDNP cinikus és felelőtlen, amikor a parlament helyett továbbra is az utcai politizálást helyezi előtérbe – reagált Mesterházy Attila a két ellenzéki párt hétfői bejelentésére. Mesterházy Attila hangsúlyozta, hogy két listáról bejutott politikussal nem képviselheti a Fidesz és a KDNP az összes választóját.

Satu parancsnok.

Egy nappal Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter kiszivárgott beszéde után, újabb MSZP-s politikus beszéde került nyilvánosságra. Ezúttal Szekeres Imrének az MSZP elnökhelyettesének, valószínűleg a szombati választmányi ülésen felvett szavait küldték el ismeretlenek a közrádióhoz.

A honvédelmi miniszter a felvételen az önkormányzati választások után megváltozott erőviszonyokról beszél, ahogy fogalmaz, újra kell gondolni az együttműködést az SZDSZ-szel és az MDF-fel is. Szekeres Imre várhatóan közleményben reagál a kiszivárogtatott hangfelvételre.

A Magyar Rádióhoz eljuttatott felvételen Szekeres Imre egyebek között arról beszél, hogy az önkormányzati választások után az SZDSZ elvesztette országos jelentőségét, országos kispártból budapesti középpárttá zsugorodott, ezért az MSZP-nek ennek megfelelően kell újrafogalmaznia az együttműködést a szabad demokratákkal.

Szekeres Imre ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisebbik ellenzéki párt, az MDF 11 megyében szerzett fontos pozíciókat, így a szocialista pártnak velük is új viszonyt kell kialakítania. Szekeres Imre közölte, a szocialista törzsszavazók egyharmada otthon maradt. Az elnökhelyettes ezt politikai és mozgósítási vereségnek nevezte.

Sipos József, az „áruló”

A Független Hírügynökség beszámolója szerint a Magyar Rádió (MR) tudósítója végig jelen volt az MSZP szombati választmányának zárt ülésén és rögzítette is az ott elhangzott beszédeket. Az újságíró az MSZP egyik választmányi delegáltjának segítségével vette fel a beszédeket – állapította meg az országos választmány belső vizsgálata.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy Sipos József a párt társadalompolitikai tagozatának tagja segített az MR tudósítójának bejutni a zárt ülésre, ahol az újságíró rögzíthette az összes elhangzott beszédet, köztük Szekeres Imre elnökhelyettesét is. A választmányi vizsgálat már lezárult, a megállapításokat egy feljegyzés keretében eljuttatták az országos elnökségnek, amely dönt a esetleges következményekről.

Fiúk (és lányok) a térről.

Az index.hu úgy értesült, hogy Sipos Józsefet az ügyben már meg is hallgatta a párt elnöksége. A szombati zárt ülésen egyébként Gyurcsány Ferenc és Hiller István kivételével valamennyi beszédről készült felvétel.

A hirszerzo.hu internetes oldal pedig úgy tudja, hogy az MSZP elnöksége kezdeményezi a szegedi Sipos József kizárását az MSZP-ből.

Sipos József, aki az újságírót bevitte a zárt tárgyalásra, azt mondta: nem tudta, hogy a riporternő rögzíti az elhangzottakat és mivel nem kezdéskor ültek be, azt sem tudta, hogy a rendezvény nem nyilvános.
A politikus közölte, hogy lemond a pártban betöltött tisztségeiről.

Sipos József az ATV Egyenes Beszéd című műsorában közölte, hogy lemondott az MSZP választmányi tagságáról és a párt társadalompolitikai tagozatának ügyvivői posztjáról.

Elmondása szerint szombaton, az országos választmány ülésének napján a párt társadalompolitikai tagozatának is ülése lett volna. Erre hívta ő a Magyar Rádió riporterét, akivel egyébként másfél-két éve „korrekt viszonyt ápol”. A tagozat ülése azonban elmaradt, így a politikus – megfogalmazása szerint – barátaival elindult a választmány ülésére és ment velük az újságíró is.

Sipos József elmondta: körülbelül 30-45 perces késéssel érkeztek a választmány ülésére, amelyről nem tudta, hogy zárt. Elismerte, hogy hibát követett el, amikor erről nem is érdeklődött senkitől, ám hozzátette, hogy erre nem is lett volna lehetősége, hiszen nem találkozott illetékessel.

A politikus hangsúlyozta, hogy ő és kollégái sem tudták, hogy a rádió újságírója felvételt készít a beszédekről. A riporternek ezt a lépését rendkívül elítéli, hiszen úgy gondolja, hogy – akarva-akaratlanul – a tisztességével játszott, amin ezek után csorba is esett.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvashatók.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-8-tuntetesek-van-e-forgatokonyv/

Tíz éve történt – Fidesz-bejelentés: ismét az Astoriánál ünnepelnek

0

2007. szeptember 21-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy a Fidesz bejelentette: ismét az Astoriánál tartja ünnepi megemlékezését október 23-án. Tavaly ugyanezen a helyszínen ünnepeltek, akkor azonban a résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.

A legnagyobb ellenzéki párt ezt pénteken bejelentette az illetékes szervnél is – tájékoztatta a Független Hírügynökséget közleményében a Fidesz.

Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője egyelőre nem árulta el, hogy a bejelentést tudomásul vették-e. Annyit mondott, hogy a gyülekezési törvény értelmében egy rendezvényt a tervezett időpont előtt három nappal kell bejelenteni. Október 23-ig még egy hónap van hátra, így addig még számos rendezvényt bejelenthetnek. Arról, hogy végül milyen helyszíneken milyen megemlékezések lesznek, várhatóan csak az ünnep előtti napokban kommunikálja a rendőrség.

A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban

a rendezvényre érkezők egy részével összekeveredtek a korábban a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetők.

Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök rátolták a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak: az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig tüntetők közötti telefonbeszélgetés. Ezekből az derül ki, hogy

a demonstrálók akarták ráhúzni a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.

Szijjártó Péter, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján nem válaszolt érdemben arra, hogy miért döntöttek ismét az Astoria mellett. A tavalyi atrocitásokat felvető kérdésre is csak annyiban regált, hogy nem a helyszínválasztás miatt voltak problémák.

Gyurcsány Ferenc a Fidesz bejelentéséről

A miniszterelnök nem kommentálta a Fidesz pénteki bejelentését, miszerint ismét az Astoriánál tartják október 23-i ünnepi megemlékezésüket. Gyurcsány Ferenc pénteken úgy fogalmazott: „végig kell gondolnom, hogy milyen szándék vezeti a döntéshozókat, amikor ismét ezt a helyszínt választották, és amíg nem értem, vagy nincs reálisnak tűnő feltételezésem, addig nem kommentálom a kérdést.”

A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban a rendezvény végén a távozó résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.

Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök szándékosan „rátolták” a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak. Az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig az összetűzésekben részt vevő tüntetők közötti telefonbeszélgetés volt. Ezekből az derült ki, hogy a demonstrálók próbálták „ráhúzni” a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 10. Újabb hangfelvételek kerültek elő

A 2006-os őszi eseményeket feldolgozó sorozatunkban ezúttal arról írunk, hogy egy újabb hangfelvétel került elő, amely tovább borzolta az amúgy sem nyugodt kedélyeket. A felvételen Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a Fidesz az önkormányzati választásokat, a pénzt nem ők fogják osztani.

Horn Gyula volt miniszterelnök is megszólalt. A Vasárnapi Híreknek adott interjúban támogatásáról biztosította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt.

A Független hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.

Újabb hangfelvétel borzolta a kedélyeket

Három héttel a miniszterelnöki beszéd után újabb hangfelvétel került nyilvánosságra. Ezúttal Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter szombaton, az MSZP országos választmányi ülésén elhangzott beszédét rögzítette valaki. A miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a megyei önkormányzatokat a Fidesz, nem ők fogják osztani a pénzt.

A hangfelvétel szerint ennek megfelelően módosítják az ezt szabályozó törvényt. Az MSZP szóvivője szerint a Fidesz érdekeinek megfelelően hallgatják le a kormánytagokat, de belső vizsgálatot ígért. A Fidesz szerint az MSZP el akarja vinni a pénzt, és magából indul ki, amikor maffiáról beszél.

Az MSZP szombati választmányi ülésén készült felvételt a Magyar Rádióhoz juttatták el a készítők.

Ebben Lamperth Mónika egyebek között azt mondta, hogy napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása, és a frakciókkal való egyeztetés után olyan javaslatot fog a kormány elé terjeszteni, amely megerősíti a kormánypárti politikusok pozícióit a regionális területfejlesztési tanácsokban.

Lamperth Mónika hozzátette, hogy ha júliusban a Fidesz megszavazta volna a régiók létrehozását, akkor más lenne a helyzet, de, ahogy vasárnap esti közleményében a miniszter fogalmaz, a „központi állam rákényszerül, hogy saját eszközeivel folytassa a regionalizációt. Egy sor törvényt kell módosítanunk, és új szabályokat kell felállítanunk, ha régiós intézményeket akarunk.”

Közölte, a kormány tagjait a Fidesz érdekeinek megfelelően lehallgatják, ezeket az anyagokat manipulálják, és a névtelenség homályába burkolózva közkinccsé teszik. Az MSZP szóvivője a hangfelvétel tartalmát nem akarta kommentálni.

Lanperth tiltakozik

Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter közleményben reagált a vasárnap kiszivárogtatott hangfelvételre, amely a szombati MSZP-s választmányi ülésen készült, és amelyen a miniszter a régiós fejlesztési pénzek elosztásáról és beszél.

A miniszter tiltakozik az ellen az eljárás ellen, hogy

egy önkényesen megvágott, a kormány és a tárca vezetőjének valós szándékait eltorzító hangfelvétel került nyilvánosságra

– derül ki a Független Hírügynökséghez eljuttatott közleményből.

Lamperth Mónika leszögezi, hogy nem a jelenleg is érvényes hatalmi viszonyokat kívánják átrendezni, hanem a felelősségi viszonyokat akarják pontosan szabályozni az uniós források befogadhatósága érdekében.

Horn: Gyurcsány egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnö

20006. október 8- án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy Horn Gyula szerint lenne esély a nemzeti kiegyezéshez is elvezető párbeszédre. Ehhez azonban mindenekelőtt tárgyalni kell, amíg ki nem merülnek annak lehetőségei – mondta volt szocialista miniszterelnök a Vasárnapi Híreknek adott interjúban.

A szemben álló politikai erőknek muszáj szót érteniük az érdemi kérdésekben, vagyis abban, hogy hol van ennek az országnak a helye, illetve hogy miként kell a nemzeti érdeket érvényesíteni – mondta a volt miniszterelnök. „Annak idején nem az fájt a legjobban, hogy kicsúszott a fenekem alól a bársonyszék, hanem az, hogy a kabinet összerakott egy csomó programot, de az egész kútba esett, hisz a következő kormány arra törekedett, hogy minél többet semmisítsen meg az előző döntéseiből” – fogalmazott Horn Gyula.

„Az elmúlt hetekben sokat veszített az ország a belső harcok miatt, de igenis látni egy kis esélyt arra, hogy megváltozzon a helyzet”- folytatta. „Amit Gyurcsány Ferenc pénteken produkált, azt mutatja, hogy egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnökkel van dolgunk. Az elszántság, az akarat megvan a kormányban – márpedig ez kell a bizalom mellett, e nélkül nem lehet ezeket a kemény kihívásokat megválaszolni” – mondta végül a volt miniszterelnök.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 9. Politikusokat és újságírókat parodizálnak a Kossuth téren

A 2006-os őszi eseményeket felidéző sorozatunkat egy rendőrségi közléssel folytatjuk: október 7-ig 1,3 milliárd forintba kerültek a tüntetések a rendőrségnek. A költségek nagy része a túlórák kifizetésére ment el, de jelentős tételt tett ki a vidékről a fővárosba vezényelt rendőrök elszállásolás és étkeztetése.

A Kossuth téren egyébként minden nap volt valamilyen politikai program, Kerényi Imre pedig álhírekkel és politikusokról készült paródiákkal szórakoztatja az egybegyűlteket.

A cikkben a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűvel közöljük.

A „forradalom” ára

Október 7-ig a szeptember 17-e óta tartó fővárosi zavargások elleni küzdelem, illetve a kormányzati épületek megerősített védelme eddig 1,3 milliárd forintjába került a rendőrségnek – nyilatkozta Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A költségek túlnyomó része a túlórapénzek kifizetésére megy el, de több tízmillióst kiadást jelent a vidékről felvezényelt rendőrök utaztatása, elszállásolása és étkeztetése is.

Hírünk a világban

Gyurcsány Ferenc megnyerte a maga ellen kért bizalmi szavazást – ezt emeli ki mind a BBC, mind pedig a CNN internetes oldalán közölt tudósításaiban. A két médium megemlíti, hogy a végeredmény ellenére a kormányfő távozását követelő nagygyűlést hívott össze a Fidesz a Parlament elé.

A BBC kiemeli, hogy a kormányfő a voksolás előtt bocsánatot kért, amiért hazudott a választóknak az áprilisi választási kampány idején, illetve, amiért nem szembesítette az embereket a gazdaság helyzetével.

A BBC röviden beszámolt az Orbán Viktor Fidesz-elnök által összehívott nagygyűlésről – melyen számításai szerint mintegy 50 ezren voltak -, illetve a gazdatüntetésről is. Kiemelte, hogy a Fidesz elnöke korábban azt ígérte, hogy minden demokratikus eszközt megragad Gyurcsány Ferenc elmozdítására.

A tudósításban hangsúlyozták, hogy a bizalmi szavazással Gyurcsány Ferenc azt akarta elérni, hogy megszorító intézkedéseinek és a közszolgálati szektor átalakításáról szóló csomagjának politikai támogatásáról meggyőződjön.

A tudósításban a kormányfő bocsánatkérése is szerepel, melyben kiemelte: nem volt elég bátorsága a gazdasági adatokkal szembesíteni az embereket. A hazugságok miatt azonban szeptember 17-e óta tüntetnek a miniszterelnök ellen – írja a CNN. Ennek kapcsán felidézi az MTV elleni ostromot, illetve a májusi, balatonőszödi beszéd tartalmát is.

A romániai napilapok szinte mindegyike beszámol a tegnapi szavazásról, kiemelve a Fidesz által kezdeményezett tüntetés-sorozatot. Kommentárt egyik sem szentel a kormányfői bocsánatkérésnek.

„ Gyurcsány nyer, a harc folytatódik” címmel közöl rövid összeállítást az Evenimentul Zilei napilap, a Ziua pedig „A magyar kormányfő átverte a parlamentet” címmel ír a bizalmi szavazásról. A lap szerint Gyurcsány semmit nem bízott a véletlenre, hiszen a kormánykoalíció fölényes többségével esélyt sem adott az ellenzéknek.

A BBC román nyelvű rádióadása kiemeli, hogy a szavazást követően az ellenzék több mint 80 ezer szimpatizánsa gyűlt a parlament köré énekelve és a miniszterelnök menesztését követelve. Felhívja a figyelmet, hogy a koalíció csúfos vereséget szenvedett a választásokon, Gyurcsány számára a bizalmi szavazásra a politikai támogatás megerősítését jelenti, melyre szüksége van a tervezett megszorító intézkedések meghozatalához.

A Transindex hírportál úgy véli: lemondás helyett Gyurcsány politikai kibeszélőshow-t tartott, és a megalakuláskor tartott parlamenti szavazás mellé még egy közjogi biztosítékot szerzett a kormányzáshoz. „Mégpedig nyílt, név szerinti szavazással, ami egy kissé ciki, de hát ez van”.

600 ezer eurót kínáltak az őszödi a kazettáért – vagy mégsem

600 ezer eurót, vagyis több mint 160 millió forintot kértek az MSZP-től azért, hogy ne kerüljön nyilvánosságra a kormányfő Balatonőszödön mondott beszéde – mondta Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke a testület szombati ülésén. A politikus arról beszélt, hogy olyan országban akar élni, ahol nem bűn, ha valaki meg akar szabadulni a hazugságoktól, és ahol nem időzítik vekkerrel a bombákat.

Simon Gábor úgy fogalmazott, hogy olyan országban akar élni, ahol nem fordul elő, hogy lehallgatják őket, és, mint mondta, „ha véletlenül vagy a feszültségek levezetéséül egy drámai szót ejtünk ki, akkor tarthatunk tőle, hogy 600 ezer euróért kínálják nekünk vissza a hangfelvételt”. A választmány elnöke arra nem tért ki, hogy kik kértek pénzt a párttól.

Az újságírókat ezután, még a napirend ismertetése előtt kiküldték az MSZP-székház földszinti nagyterméből. Az előzetesen nyilvánosságra hozott tervek szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő és Hiller István pártelnök értékelik az önkormányzati választás tapasztalatait, majd tájékoztatnak a szocialisták október 21-ei kongresszusának
előkészítéséről.

Félreértés, hogy a balatonőszödi hangfelvételt az MSZP-nek felkínálták volna megvételre 600 ezer euróért – mondta a párt országos választmányának elnöke a testület szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Az MSZP-nek ilyet nem ajánlottak fel, a konkrét összegről pedig az interneten olvasott információkat – közölte Simon Gábor.

Az MSZP választmányi elnöke közölte: az interneten olvasta, hogy 600 ezer euróért kínálták eladásra a felvételt. Simon Gábor ezt arra a felvetésre mondta, hogy eddig még nem jelent meg konkrét összeg a sajtóban ebben az ügyben. A politikus azt azonban nem tudta megmondani, hogy pontosan melyik internetes oldalon látta ezt az információt.

Kerényi vicces álhírekkel és paródiákkal szórakoztatja a közönséget

Büntetőeljárást kezdeményezünk Gyurcsány Ferenc ellen, a Btk. 177. paragrafusa alapján – közölte szombaton este Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese a Kossuth téren összegyűlt 35-40 ezer demonstráló előtt. A Fidesz által meghirdetett folyamatos tüntetéssorozat második napján az Országgyűlés alelnöke több, mint egy tucat vádat olvasott a kormányfő fejére.

A fideszes politikus kijelentette, hogy „vádiratuk” valamennyi pontját tényekkel tudják alátámasztani. Így többek között azt is, hogy Gyurcsány Ferenc a felelős azért, hogy megsértették a gyülekezéshez és szólásszabadsághoz való alkotmányos jogot, ártatlan embereket tartóztattak le, hurcoltak meg, citáltak politikai koncepciós perekbe.

Emellett eltitkoltak és meghamisítottak közérdekű adatokat. Áder János kijelentette: ez utóbbi miatt büntetőeljárást kezdeményeznek a kormányfő ellen.



A nagygyűlésen felszólalt Kerényi Imre is, aki álhírekkel szórakoztatta az összegyűlteket. A színházi szakember ismert politikusokon és közéleti embereken viccelődött, akiknek neve elhangzása után a tömeg hangos pfújjolással fejezte ki nemtetszését. A felsoroltak között volt például Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető, Hiller István szocialista pártelnök, Demszky Gábor főpolgármester, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Horn Gyula szocialista politikus, Bolgár György és Orosz József újságírók.

A sorozat néhány korábbi cikke:

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 8. Tüntetések: van-e forgatókönyv?

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 7. A Kossuth téri helyzet fokozódik

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

 

Esti srácok

2006. szeptember 19-én írtam az itt olvasható Esti srácok című publicisztikát, egy nappal az MTV székházának ostroma és felgyújtása után. Semmit sem változtattam a dolgozaton – vállalom, hogy akkor így láttam az eseményeket.

Az esti srácok nagyobb tömegekben hétfőn este kezdtek gyülekezni a Magyar Televízió székháza előtt, és többen közülük nem csupán hazafiasan, de igen demokratikusan is viselkedtek. Volt olyan esti srác, aki társaival együtt betört a televízió büféjébe, ott tört és zúzott, majd, ideológiai alapon, egy karton cigarettával, üdítőkkel, és csokoládéval távozott. Békeidőkben az ilyet a szakirodalom betörésnek, rablásnak, és garázdaságnak nevezi, ám amikor a haza a sorsa a tét, akkor a tényállás más megítélés alá esik.

Más esti srácok, nem elégedtek meg azzal, hogy kreativitásukat a büfé kifosztására pazarolják. Ők betörték az épület ablakait, a találékonyabbak pedig gépkocsikat gyújtottak fel. Nem volt könnyű dolguk, igen ötletesnek kellett lenniük, hogy elegendő számú autót fel tudjanak gyújtani.

A legtöbb ember ugyanis, ellentétben a hétfő esti pesti srácokkal, ha politikai tüntetésre megy, hiába köt csomót a zsebkendőjére, rendszerint elfelejt benzines palackot magával vinni. Vagy ha van nála, akkor esetleg a gyufát, az öngyújtót hagyja otthon. Innen is látszik, hogy az esti srácok eszén nem könnyű túljárni, ha valamelyikük úgy dönt, hogy felgyújt egy autót, akkor ide a rozsdás bökőt, hogy meg is teszi.

Szabad szemmel is jól kivehető volt, amint az esti srácok egy csoportja hősies csata után elfoglalt és felgyújtott egy, a téren lévő rendőrautót. Hogy ez mennyire bátor tett volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az autóban egy rendőr is bennrekedt. Amikor a jármű már nagyon égett, esti srácok egy csoportja megpróbálta eloltani, ám más esti srácok ezzel párhuzamosan újabb égő rongyokkal és más rekvizitekkel tartották életben a tüzet. Idővel már nagyon úgy nézett ki, hogy a kocsiban ülő közeg elevenen benn ég, ám ekkor az esti srácok megmutatták, hogy minden látszat ellenére, nem közönséges garázdák ők. Ellenkezőleg: nemcsak karjuk van, amivel dobálni és gyújtogatni tudnak, de a szívük sincs kockakőből.

Ezt onnan lehet tudni, hogy végül kiengedték a szerencsétlen bennrekedt rendőrt, és amikor kijött, még csak agyon sem verték! Az egyik, a magyar függetlenségért síkra szálló esti srác a Magyar Televízió épületének emeleti ablakában mutatta magát, s miközben egy árpádsávos zászlóval járkált föl, s alá, bőszen lengette is azt. Ez is igen hősies és a helyszínen megjelenteknek tetsző cselekedet volt. A zászlólengető esti srácot még az sem riasztotta vissza, hogy viselkedése nem mindenki számára volt szimpatikus, sőt, néhányan élnek még azok közül, akikben ez a tevékenység bizonyos ordas eszméket idéz fel. Olyan időket, amelyeket a köznyelv leginkább vészkorszaknak szokott nevezni.

Az esti srácok nem kedvelik az egyenruhát, ezért ők maguk is sokféle ruházatot viselnek. Különösen a fekete bőrszerkók jönnek náluk számításba, mert ez nagyon hazafias, demokratikus és a kommunisták rettegnek tőle. Ugyanebből az okból kifolyólag az esti srácok többnyire tar fejjel mutatkoznak, mert ez, amellett, hogy félelmet kelt a gyanútlan szemlélőben, minden másnál jobban kifejezi a magyarság sorsa és a nemzet függetlensége iránt érzett elkötelezettséget.

Az esti srácok hajnaltájt, nem kis bátorságot tanúsítva, felgyújtották a Magyar Televíziót, amely, csak úgy mellesleg, Budapest – így hívják az esti srácok hazájának fővárosát – egyik legszebb épületében működik. (Már amikor működik, és a túlcsorduló nemzeti érzelmektől hevítve, nem gyújtják fel). Ugyancsak megrongálták a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet, ami szintén derekas tettnek számít, különös tekintettel arra, hogy alatta halottak, mégpedig katonának kinevezett fiatal fiúk holttestei fekszenek.

Az esti srácok nagyvonalúságát bizonyítja, hogy amikor az épület már rendesen égett, csak kezdetben akadályozták az oltásra kivezényelt tűzoltók munkáját, és később is csak elvétve dobálták őket kővel és üvegekkel, sőt, olyan periódusok is előfordultak, amikor hagyták őket dolgozni.

Kedd reggelre a rend helyreállt, de a műsor, legalábbis az esti srácok ígérete szerint, folyatódik.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 8. Tüntetések: van-e forgatókönyv?

2006. október 6-án a Fidesz nagygyűlést rendezett a Kossuth téren. Ezen Orbán Viktor bejelentette, hogy ezt követően minden nap, délután 5 és 6 óra között találkoznak a híveikkel.

Ezzel kezdetét vette egy hosszú, hetekig tartó tüntetéssorozat, amelyen

a parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsai, valamint más ideológiák képviselői keveredtek egymással.

Beszámolónkban, amelyekben a 11 évvel ezelőtt eseményeket idézzük fel, a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

„Régiek” és „újak” a Kossuth téren

Október 6-án, pénteken, kiderült, hogy a parlament aznapi plenáris ülése várhatóan épp akkor ér véget, amikor minden bizonnyal tele lesz tüntetőkkel a Kossuth tér, így nem lehet tudni, hogy a képviselők milyen körülmények között hagyják el az épületet.

Az MSZP nem kért külön rendőri biztosítást – tudta meg a Független Hírügynökség a párt frakcióvezető-helyettesétől. A parlamenti be- és kiléptetés megoldott – közölte a BRFK szóvivője.

Az MSZP-frakció tagjai gyalog hagyják el a Parlamentet a plenáris ülés után az épület oldalsó kijáratánál – mondta Mesterházy Attila. A szocialista képviselő nem tud arról, hogy külön rendőri biztosítást kapnának, de nem is tart atrocitástól. A Parlament előtti parkoló nem használható a demonstráció miatt, a képviselők többsége a Képviselői Irodaháznál hagyta a kocsiját, oda pedig gyalog fognak átsétálni – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A rendőrség biztosítási terve nem publikus – közölte Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A parlamenti be- és kiléptetés megoldott.

A Fidesz délutáni nagygyűléséről már csütörtökön lezajlott az egyeztetés a párt és a Kossuth téri demonstrálók képviselői között.

A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.

Az MSZP frakcióvezetője szerint minden egyes utcai zavargás csökkenti a forint, a nyugdíjak és fizetések értékét.

Ma már számokban és munkahelyekben mérhető az a kár, amelyet néhányan a magyar gazdaság és a nemzeti vagyon kockáztatásával okoztak az elmúlt hetekben. Lendvai Ildikó erről a parlament pénteki, rendkívüli ülésén beszélt a miniszterelnök expozéja után.

A szocialista politikus szerint Magyarországnak fontos vonzereje és belső értéke volt eddig, hogy a térségben stabilitásra és utcai nyugalomra lehetett számítani, „de ez törékenynek bizonyult”. Lendvai Ildikó vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már a kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása előtt is „elharsant a jelszó: megindulunk a kormány ellen”. Az emberek ezért most kétféleképpen látják az eseményeket: van, aki úgy hiszi, hogy a tüntetéseknek van forgatókönyve, és van, aki úgy gondolja, hogy nem. Ledvai Ildikó azt mondta, hogy utóbbiak táborába tartozik.

Az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy

a válsággal keletkező kár lassan nagyobb lesz, mint a megszorítások teljes összege.

Új kezdetre és váltásra van ezért szükség, amelyhez háromféle bizalom kell: politikai, társadalmi és emberi – mondta.

Lendvai Ildikó szerint a pénteki szavazás előtt már mindenki tudta, hogy a koalíció bizalmáról biztosítja majd Gyurcsány Ferencet és kormányát. A név szerinti voksolásra mégis szükség van, mert a parlamenti képviselőknek felelősen kell vállalniuk döntéseiket választóik előtt a Parlament falai között. A frakcióvezető reméli, hogy a bizalmi szavazás a befektetői bizalmat is megerősíti majd.

Délután 1/2 3 -kor 500-600 békés tüntető demonstrál a Kossuth téren. Egyre több a fideszes aktivista. Demonstrálók érkeztek Zamárdiból, Lajosmizséről és Békéscsabáról is.

A tömeg folyamatosan nő. Közben egyre több rendőr van a Parlament és a Képviselői Irodaház között. Az utat rendőrautók biztosítják, ők valószínűleg a szavazásról kiérkező képviselőkre vigyáznak majd.

Bizalmi szavazás Gyurcsánnyal és a kormánnyal szemben

A hivatalos eredmény szerint 207 igen és 165 nem szavazat mellett bizalmat kapott Gyurcsány Ferenc és kormánya pénteken a parlament rendkívüli ülésén. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek így. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igennel voksolt, szintén igennel szavazott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.

Gyurcsány Ferenc beszéde a parlamentben.

Sólyom László köztársasági elnök tudomásul veszi a parlamenti bizalmi szavazás eredményét – tudatta a Független Hírügynökséggel az államfő szóvivője. Wéber Ferenc ezen túlmenően semmiféle kommentárt nem fűzött az elnöki hivatal részéről a voksolás eredményéhez.

Sólyom László az elmúlt hetekben többször lépett a nyilvánosság elé a belpolitikai válság kapcsán.

Nehezményezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhallgatta valódi kormányprogramjukat a tavaszi választások előtt,

s bocsánatkérésre szólította fel. Az önkormányzati választás urnazárása utáni beszédében egyértelművé tette, hogy a kormányfő sorsa a koalíciós frakciók kezében van. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy burkoltan a miniszterelnök leváltását sürgette az államfő.

Szerdán levelet írt Sólyom László a képviselőcsoportok vezetőinek, azt kérve tőlük, hogy a bizalmi szavazáson vegyenek részt a frakciók. Ennek hatására döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy eredeti tervükkel ellentétben mégis elmennek a vitára és a szavazásra.

A Független Hírügynokség akkori tudósítása szerint egyik parlamenti pártot sem érte meglepetésként az, hogy a többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és kormányának a péntek parlamenti szavazáson.

Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője szerint a szavazással a kormány megerősítette politikai bizalmát, de szükség van egy szélesebb értelemben vett társadalmi bizalomra is a sikeres kormányzás érdekében. Lendvai hangsúlyozta, hogy most ennek a bizalomnak az erősítése a cél. A frakcióvezető reméli, hogy belföldön és külföldön is érteni fogják a szavazás üzenetét: belföldön mindenki megérti, hogy aki a parlamenti demokrácia híve, annak a parlament döntését tudomásul kell vennie, külföldön pedig remélhetőleg megnyugszanak a befektetők. Lendvai reméli, hogy a szavazás után erősödik a béke Magyarországon.

Kuncze Gábor nem lepődött meg a szavazás eredményén, azt mondta az történt amire számított: „a parlamenti többség kiállt a kormány mögött, ami így megkapta a felhatalmazást a folytatásra”.

Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy az ellenzék részéről ismét nem hangzott el javaslat arról, hogy mit kellene tenni az ország érdekében, illetve, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismét nem szólalt fel munkahelyén, a Parlamentben.

Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, bejött a papírforma. A politikus

nem tartotta elegáns megoldásnak azt, hogy a kormányfő is szavazott magára.

Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly „színvonaltalannak” nevezte a pénteki vitát és szavazást, de annak eredményét tudomásul veszik. Herényi szerint az ország helyzete egyre rosszabb és csak a nagykoalíció lehet a megoldás.

Halász Zsuzsa, a KDNP frakciószóvivője a bizalmi szavazással kapcsolatban annyit mondott: „a színjáték lezajlott”, pártját nem érte meglepetés, mivel a bizalmi szavazás eredményét napokkal ezelőtt tudta már mindenki.

Péntek délután 4 órakor megkezdődött a Fidesz nagygyűlése a fővárosi Kossuth téren a Parlament előtt. A rendezvényre érkezők gyakorlatilag megtöltötték a teret, és a környező utcákból is folyamatosan érkeztek még. Orbán Viktor csütörtöki felhívására az emberek többségének kezében nemzeti színű zászló volt, és a kormány távozását követelték.

Menjen, vagy maradjon Gyurcsány?

A megkérdezettek 47 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőnek annak ellenére is távoznia kell posztjáról, hogy bizalmat kapott a Parlamentben. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor úgy véli: a bizalmat kapott miniszterelnöknek minden jogalapja megvan hivatali idejének kitöltéséhez. A Századvég és a Forsense közvetlenül az önkormányzati választások után készítette telefonos felmérését, amely 800 fős reprezentatív mintán alapul.

A bizalmi szavazás kezdeményezését háromból két megkérdezett (64%) jó ötletnek tartotta. A szocialista szavazók 84 százaléka egyetért a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül azonban már volt ilyen egyértelmű a bizalmi szavazás megítélése. A válaszadók 49 százaléka támogatta, 48 százaléka viszont ellenezte a kezdeményezést. A bizonytalanok megoszlása ebben a kérdésben szinte megegyezik az összes megkérdezett véleményével: 63 százalékuk ért egyet a bizalmi szavazással, és csupán 20 százalékuk ellenzi azt.

A Századvég szerint felmérésükből az derült ki, hogy a bizalmi szavazás önmagában nem képes számottevő mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.

Minden nap 5 és 6 óra között tiltakozás a Kossuth téren

Áder János a Kossuth téren.

Szombattól minden napra találkozót hirdet a Kossuth térre híveivel a Fidesz. A program, amelyet péntek este a párt budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor jelentett be, szombaton délután 5 órakor kezdik, akkor Áder János, az Országgyűlés alelnöke lesz a szónok. A tervek szerint az ellenzéki párt híveivel minden nap így tiltakozik 5 és 6 óra között a gyurcsányi politika ellen. A rendezvényeken mindig más fideszes politikus szónokol majd.

Ezzel együtt a hazugság eltörlése, a fehér politika és az igaztalan politikusok felelősségre vonása érdekében útjára indította a Fidesz az „Igen Magyarország Chartát”.

Orbán Viktor azt nem jelölte meg beszédében, meddig tart a tiltakozássorozat.

Azt sem mondta el, hogyan lehet csatlakozni a chartához, ha valaki így dönt.

A Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjén, és nem a felállított színpadon mondta el beszédét. Orbán Viktor a kormánnyal és a kormányprogrammal kapcsolatos pénteki parlamenti bizalmi szavazást úgy értékelte: azzal, hogy a szocialisták Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat, csapdába zárták az országot, és végérvényesen magukról letörölhetetlenné tették a hazugságot. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek, és ez leginkább a gazdasági romlásban lesz érzékelhető.

A nagygyűlésen a fideszes politikus meghirdette a „fehér politikát”, amely megfogalmazása szerint nem piros, nem narancssárga, és az igazságra, a hazugság felszámolására illetve a számonkérhetőségre épít.

Hangsúlyozta, hogy az országban most tapasztalható, soha nem látott válságából csak az igenekre épülő út vezet ki. Szerinte párthovatartozástól függetlenül igent kell mondani a nemzeti egységre, a demokrácia megvédésére, a köztársasági elnökkel szembeni tiszteletre, az ígéretek betartására és a felelősségre. Orbán Viktor hangsúlyozta: ki kell közösíteni azt a politikust, aki ezekre az érdekekre nemet mond.

A Fidesz elnöke minden felelősséggel gondolkodó politikust arra szólított fel, hogy csatlakozzon a Fidesz „Igen Magyarország Chartájához”.

Orbán Viktor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár egy akkora tömeg, mint a Kossuth téri egy csapásra eltörölhetné, ami az útjába kerül, a demokraták igazi ereje mégsem fizikai jellegű. „A demokraták ereje a méltóság és a fegyelmezettség” – mondta.

A sorozat néhány korábbi cikke:

Ki veri szét ősszel Budapestet?

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 2. Szeptemberi Sajnálatos Események

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 3. A politikusok is beszállnak a buliba

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 7. A Kossuth téri helyzet fokozódik

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 7. A Kossuth téri helyzet fokozódik

2006. október elejétől a Kossuth tér vette át a főszerepet. Ott gyülekeztek a tüntetők, és a Fidesz mindent megtett, hogy kiszolgálja őket. Naponta váltották egymást az akkor ellenzékben lévő párt prominensei, Orbán Viktor pártelnök például zászlóval, mécsessel és vekkerrel várta a Kossuth térre induló embereket.

A Független hírügynökség eredeti, szó szerint szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.

Önfeljelentő

2006. október 5-én önként feljelentette magát három ember. Mindhárman azt vallották, hogy szeptember 18-án ott voltak a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálásánál. Az önfeljelentők közt volt Molnár Tamás, a Kossuth téri tüntetést szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője, Molnár Balázs, a kuruc.info nevű szélsőjobboldali internetes oldal főszerkesztője, illetve egy velük szimpatizáló férfi. Mindannyian a Teve utcai rendőrpalotánál jelentkeztek csütörtök délelőtt, ezután egyenként behívták őket.

Molnár Tamás önfeljelentése előtt közölte, hogy ezzel tulajdonképpen egy polgári engedetlenséget valósítanak meg, illetve

így vállalnak szolidaritást az MTV székház ostroma után elfogott, általuk politikai fogolyként emlegetett emberekkel.

Molnár Tamás a rendőrpalota előtt rögtönzött tájékoztatóján azt mondta, hogy a három önfeljelentő nem rongált, de megtapsolták, amikor leverték a szovjet címert a Szabadság téri emlékműről.

Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta: mindhármuk meghallgatása tart, csak később derül ki, indítanak-e ellenük eljárás, és ha igen, akkor mi miatt.

Nem sokkal később kiderült, hogy a rendőrség úgy döntött: nem indít eljárást a három önfeljelentő ellen, akik csütörtökön jelentkeztek a rendőrség Teve utcai központjában Budapesten.

Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a három férfit meghallgatták, de sem a vallomásuk, sem a rendőrség adatai szerint nem követtek el bűncselekményt. Ha a jövőben újabb önfeljelentők jelentkeznek a rendőrségen, hasonlóan járnak majd el: meghallgatásuk után döntik el, indítanak-e ellenük eljárást.

Ötpontos alkotmány követelnek a Kossuth téren tüntetők

A Kossuth téri tüntetők öt pontból álló alkotmányt akarnak, amelyet egy október 23-ára meghirdetett alkotmányozó nemzetgyűlésen hirdetnék ki. Ennek helyszíne még nincs meg, mivel a gyűlést valószínűleg sem a Kossuth téren, sem például a Hősök terén nem engedélyezik majd – mondta csütörtökön Halász József jogász a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 Kossuth téri sajtótájékoztatóján. Hozzátette, ettől függetlenül biztosan megtalálják majd a módját.

Megerősítették Orbán Viktor személyi védelmét

Zászlóval, mécsessel és vekkerrel együtt várja péntek délután 4 órára a budapesti Kossuth térre híveit a Fidesz – ezt Orbán Viktor jelentette be csütörtökön, miután lejárt az a határidő, amelyet pártja adott a szocialistáknak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztésére. A Kossuth téri demonstráció 16 órától 18 óráig tart, de Orbán Viktor érzékeltette, konkrétumok említése nélkül, hogy ezzel a tüntetéssorozatnak nem lesz vége. Azt mondta, hogy ennek pontos menetrendjét a Kossuth téri demonstráción ismerteti hívei előtt, a részletekről pedig még csütörtök este dönt a Fidesz elnöksége.

Orbán Viktor értelmezése szerint a szocialisták nem tettek eleget annak, amire a választók az önkormányzati választás eredményével felszólították őket, vagyis nem váltották le a kormányfőt.

„Magyarország mára a hatalmához görcsösen ragaszkodó Gyurcsány Ferenc foglyává vált” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Mint mondta: a szocialisták feláldozzák az országot a szerinte hazug politikus miatt.

A Fidesz vezetője azt jósolja, hogy Gyurcsány Ferenc hatalomban tartása súlyos ezer milliárdokba kerül majd az adófizetőknek, és újabb gazdasági válságot idéz elő. Figyelmeztetett, hogy „nyakunkon” a forintválság, számolhatnak az emberek tőkekivonással, és attól is tart, hogy előbb-utóbb szociális elégedetlenségi mozgalom is kibontakozhat.

Orbán Viktor elmondta, hogy szerdán egy alapítvány szervezésében üzletemberekkel tárgyalt,

ahol egy reformalap létrehozására tett javaslatot. Ennek lényege, hogy az elkerülhetetlen egészségügyi, államigazgatási, nyugdíj és egyéb reformokra hozzanak létre egy alapot, amelyet csak erre a célra használnak fel. Emellett Orbán Viktor a reformok kapcsán ágazati nemzeti kerekasztal létrehozását is indítványozza, amely szakemberek segítéségével dolgozná ki a közmegegyezés alapjait egy-egy területen.

A Független Hírügynökség információi szerint Orbán Viktor védelmét, saját biztonsági főnöke helyzetértékelése alapján néhány hete megerősítették, azaz több testőr vigyázza a pártelnök testi épségét, mint korábban.

Kossuth téri helyzetkép este

1000-1500-an gyűltek össze csütörtök este Budapesten, a Parlament előtt. A tüntetők között körülbelül 300 motoros is van. Az Országházat kettős kordonnal, és nagyjából 250 fős rendőri sorfallal védik – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A 2-es villamos csak a Garibaldi utcáig közlekedik. A szónokok arról beszélnek, hogy a válságot csak szakértői kormány oldhatja meg.

Előzőleg egy 150 fős csoport előzetes bejelentés nélkül járta a belváros utcáit, kisebb forgalmi akadályokat okozva. A rendőrség kísérte a tüntetőket, beavatkozniuk nem kellett.

Ezzel egyidőben motorosok százai is járták a várost, a Kossuth térről indulva az MTV, a Magyar Rádió, valamint az MSZP és az SZDSZ székházához vonultak és ott dudaszóval tiltakoztak, majd visszatértek indulási pontjukra.

A sorozat korábbi cikkei

Ki veri szét ősszel Budapestet?

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 2. Szeptemberi Sajnálatos Események

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 3. A politikusok is beszállnak a buliba

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 4. „Hegyekbe hordani a hazugságot”

Kik verik szét Budapestet ősszel? – 5. Gyurcsány elnézést kért

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

Szeptember utolsó és október első napjaiban megmerevedni látszottak a frontok. Miközben az ország az önkormányzati választásra készült, a Független Hírügynökség Kossuth téri helyzetjelentéseiből kiderül, hogy a téren mindig történt valami.

Leginkább az, hogy egy néhány száz fős – néha ennél valamivel nagyobb – tömeg letáborozott a téren és forradalmi hangulatban a kormány lemondását követelték.

Összeállításunkat az önkormányzati választást megelőző és követő napok történéseivel folytatjuk. A Független Hírügynökség szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel írjuk.

Szeptember 30. Tüntetés, pártzászlók nélkül

Szombaton fél 11-kor 40-50 békés tüntető volt a Kossuth téren. A szervezők a Független Hírügynökség helyszíni tudósítójának elmondták: a hétvégén csak kulturális rendezvények lesznek, istentisztelet, szavalás. Még a gazdák is hazamentek, elmondásuk szerint dolguk van odahaza.

A szervezők elmondták, hogy beszédeket nem tartanak, és odafigyelnek arra is, hogy senki ne hozzon magával politikai plakátokat, zászlókat és molinókat. Az Árpád-sávos zászlókat sem engedik be. Hétvégére hazamentek a gazdák is, ezt azzal indokolták, hogy dolguk van otthon. Több civilszervezet, például az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Sorstársak Egyesület is sátrat állított fel. A tüntetést 100-150 rendőr biztosítja, akik egyelőre buszokban ülnek. Rendőri sorfal nincs a Parlamentnél.

Este hét órára körülbelül ezer ember gyűlt össze a fővárosi Kossuth téren. A békés tüntetők egymást közt beszélgettek, illetve a színpadon fellépő együttesek előadását hallgatták, némelyikük nemzeti színű zászlót tart a kezében.

A rendőrség az eddigihez hasonló létszámban várakozik a Parlament mellett parkoló buszokban. Az Országház és a tüntetők közé állított kettős kordon mögött egy pár tucat egyenruhás vigyáz a rendre.

A Kossuth térről este hatkor több mint száz motoros indult el, hogy egy nagyobb körutat tegyen a városban, érintve a Nyugati pályaudvar környékét, az Andrássy utat és a Hősök terét is. Egyikük elmondása szerint a rendőrség végig biztosította nekik az utat, és úgy tervezik, az elkövetkező napokban hasonló körútra indulnak esténként a Kossuth térről.

Október 1. Tarlós elismerte a vereségét

Az önkormányzat választáson már érződött a változások szele. A Fidesz a legtöbb helyen tarolt, s Tarlós István, aki független jelöltként indult éppen csak alul maradt a várost a rendszerváltozás óta vezető Demszky Gáborral szemben.

Tarlós István független főpolgármester-jelölt elismerte vereségét Demszky Gáborral szemben vasárnap éjjel. A szavazatok 98,44 %-os feldolgozottságánál a főpolgármester-jelöltek közül Demszky Gábor (MSZP-SZDSZ) a voksok 46,9%-át, Tarlós István 45,14%-át szerezte meg. Katona Kálmán (MDF) 6,01%-ot szerzett.

Október 3. Tüntetést szervez a Fidesz a Kossuth térre

A Kossuth téri kormányellenes demonstráció szervezői örülnek a Fidesz péntekre bejelentett nagygyűlésének, ugyanakkor nem akarják, hogy civil kezdeményezésük Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor politikai vitájának színterévé váljon – hangzott el a Magyar Nemzeti Bizottság (MNB) 2006 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány (FNB) keddi tájékoztatóján. A két szervezet közös nyilatkozatban fordult az ellenzéki vezetőhöz.

A demonstrálók egyeztető tárgyalásra hívták Orbán Viktort, de felvették a kapcsolatot a Magyarok Világszövetségével és a szakszervezetekkel is.


A Jobbik Magyarországért Mozgalom is üdvözli Orbán Viktor tegnapi bejelentését – tájékoztatta közleményében a szervezet a Független Hírügynökséget. A Jobbik a Gyurcsány-kormány lemondatása érdekében teljes és országos mozgósításba kezd, és arra kéri a párt helyi szimpatizánsait, hogy folytassák a vidéki tiltakozásokat, és pénteken mindannyian jöjjenek a Kossuth térre.

Kedden délben kevesebb mint 100 demonstráló és néhány rendőr volt a Kossuth téren.

Kedd este kilenc órakor körülbelül 1000 békés tüntető gyűlt össze a Kossuth téren, és jórészt ismeretlen szónokok beszédeit hallgatták. Rendőri sorfal nem volt a Parlament előtt, de továbbra is kettős kordonnal védték az épületet, és mintegy 50-100 rendőr biztosította a környéket.

Kamu MSZP-tüntetésre hívják az embereket

Nem szervez utcai megmozdulást a Magyar Szocialista Párt – közölte a párt, arra reagálva, hogy e-mailen és SMS-ben szolidaritási megmozdulás híre terjed. Az MSZP arra kér mindenkit, hogy ne menjen el a megmozdulásra.

A politikának az Országgyűlésben a helye, nem az utcákon, ezért a párt a parlamentben kíván politizálni – áll a közleményben.

Október 4. Sólyom László is megszólalt

Vasárnap este Sólyom László köztársasági is megszólalt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője nyílt levélben üdvözölte az államfő szerepvállalását és levelét Sólyomnak arra a mondatára fűzte fel, hogy a politizálás színtere a parlament és nem az utca.

SÓLYOM LÁSZLÓ ÚRNAK,
a Magyar Köztársaság Elnökének

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

Vártuk és üdvözöljük újabb megszólalását.

Egyetértünk azzal, hogy Elnök Úr vasárnap esti beszéde óta történtek nem a kibontakozás irányába mutattak. Másutt, máskor és másoknak nyilván lesz alkalma annak mérlegelésére is, hogy a nyilatkozat maga mennyire szolgálhatta a kibontakozást.

Most az a fontos, hogy a szocialista frakció is magáénak vallja Elnök Úr álláspontját és kész következetesen képviselni azt : „alkotmányos rendszerünkben a néphatalom gyakorlásának és a politika formálásának elsődleges eszköze a népképviseleti Országgyűlés”. Mi is úgy véljük, hogy parlamentáris demokráciában megengedhetetlen, ha egy párt és annak elnöke a parlament helyett, sőt azzal szemben választja az utcai ultimátumok politikáját.

Értjük Köztársasági Elnök Úr nekünk szóló figyelmeztetését is.

Biztosítjuk Elnök Urat arról, hogy a szocialista parlamenti képviselők minden körülményt mérlegelve hozzák meg döntésüket a programról, a kormányról és a kormányfő személyéről. Mérlegeljük (ahogy Köztársasági Elnök Úr is kívánja) a választási kampányban történteket, valamint a jelenlegi politikai alternatívák jelentését és következményeit, az ország előtt álló feladatokat, az állampolgárok iránt érzett felelősséget, de tetteinkért, szavainkért és szándékainkért viselt saját felelősségünket is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szavazást megelőző előterjesztői beszédében maga is számot kíván vetni mindezzel.

Budapest, 2006. október 4.

Tisztelettel üdvözli:

Lendvai Ildikó
az MSZP frakcióvezetője

Keresik az őszödi beszéd kiszivárogtatóját

Vizsgálatot rendelt el a kancelláriaminiszter annak felderítésére, hogyan rögzítették a kormányfő nyilvánosságra került balatonőszödi beszédét – mondta a Független Hírügynökségnek a kormányszóvivő. Az ügyben törvénysértés gyanúja is felmerült.

A beszéd nyilvánosságra kerülése után egy szakértői elemzés készült a felvételről, amely megállapította: azt biztosan nem a Balatonőszödi MSZP-frakcióülésen meghívottként jelenlévők készítették. Ez egyrészt technikailag nem volt megoldható, másrészt ezt bizonyítja az is, hogy a hivatalos változaton és a „kalóz-felvételen” nem egy helyen vannak a kazetta-fordítási szünetek.

Mivel azonban a balatonőszödi kormányüdülő védett kormányzati objektum, ezért Szilvásy György kancelláriaminiszter Petrétei József igazságügyi miniszterrel egyeztetve vizsgálatot indított a rögzítés körülményeinek kiderítésére.

A Független Hírügynökség információi szerint a vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a köztársasági őrezred végzi.

A sorozat további cikkei itt olvashatók.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/kik-verik-szet-budapestet-osszel-5-korholas-szeretet-es-szenvedely-szavai/

Kik verik szét Budapestet ősszel? – 5. Gyurcsány elnézést kért

A politikusok – elsősorban a kormánypárti oldal – továbbra is külföldről támogatott és szervezett5 utcai megmozdulásokról beszélnek. Hogy lesznek-e ilyenek, azt nem tudni. Amit tudni lehet: 11 évvel ezelőtt, 2006. szeptemberében és októberében csatatérré váltak a budapesti utcák.

A 2006 őszén történtek felidézésekor elsősorban a Független Hírügynökség akkori tudósításaira támaszkodunk. Az eredti szó szerinti szövegeket dőlt betűvel tesszük közzé.

2006.09.27. Gyurcsány Ferenc: Csak a mi igazságunkat hitelesítő részt láttuk a valóságból

2001 óta a politika nem a realitásokra, hanem arra a reményre építette az országot, hogy erőfeszítések nélkül is egy jobbá lehet tenni az ország helyzetét – mondta Gyurcsány Ferenc a szerdai kormányülésen, majd hozzátette: ebben neki is megvan a személyes felelőssége. A miniszterelnök ugyanakkor nem kért elnézést.

Gyurcsány úgy fogalmazott: „inkább a mára és a holnapra gondoltunk, mint a holnaputánra”. A kormányfő szerint hiba volt elhinni, hogy az európai mércével is kiemelkedő gazdasági növekedés megoldja az egyensúlyi problémákat, ehelyett inkább egyre nagyobbak lettek ezek a gondok. Gyurcsány hozzátette: ma már nem lehet csak spórolással helyreállítani az egyensúlyt.

A nyilvánosságra került beszédével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: nem hitte, hogy nyilvánosan is el tudja azt mondani az embereknek, amit szűkebb körben többször is elmondott és nem hitte, hogy a választóik megértik a kialakult helyzetet. A kormányfő sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányzati munka mellett a kommunikáció nem volt megfelelő:

„egészben csináltuk, de csak félig mondtuk”

– fogalmazott Gyurcsány.

A kormányfő a beszéd trágár szavaiért elnézést kért azoktól, akiket ez bánt, ugyanakkor szerinte, aki szembenéz az egész szöveggel az érti, hogy ezek „a korholás, a szeretet és a szenvedély szavai.”

A miniszterelnök szerint abban van személyes felelőssége, hogy az elmúlt években elkerülték a teljes szembenézést Magyarország helyzetével: a lehetőségekkel és a kényszerekkel. „Csak a mi igazságunkat hitelesítő részt láttuk a valóságból” – ismerte el Gyurcsány.

A kormányfő szerint új politikára, új magatartásra és új kultúrára van szükség, amiben szerinte a jelenlegi politikusoknak kell az élen járniuk.

Nyilvános Gyurcsány másik balatonőszödi beszéde

Szerdán délelőtt felkerült a miniszterelnök internetes naplójára a májusi balatonőszödi MSZP-frakcióülés nyitó beszéde. Ebben Gyurcsány Ferenc a tervezett reformokról és kiigazításokról beszél a szocialista képviselőknek.

A múlt vasárnap nyilvánosságra került Gyurcsány-beszéd – melyben a kormányfő elismeri, hogy másfél éven keresztül folyamatosan hazudtak a választási győzelem érdekében – a frakcióülés végén hangzott el. A miniszterelnök blogjára ma felkerült szöveg az ülés megkezdésekor elhangzott nyitó beszéd.

A kormányfő ebben a többi között hangsúlyozza, hogy ezermilliárdos költségvetési kiigazításra van szükség, mert csak így állítható elő 2008-ra a büdzsé egyensúlya. Gyurcsány Balatonőszödön azt mondta, hogy ez 15-20 ezer köztisztviselő és ugyanennyi pedagógus elbocsátásával, valamint a túlórák jelentős csökkentésével érhető el.

A miniszterelnök beszélt az egészségügyi reformról, az állami rendszerek átalakításáról, a koalíciós tárgyalásokról és a megyei intézmények regionális szintre emeléséről is. A kormányfő részletesen szólt a szükséges törvények kétharmados és egyszerű többséggel megvalósítható elemeiről. Az ismertetett elképzelések megegyeznek az azóta már bejelentett kormánydöntésekkel.

Rendőr támadt volna a rendőrökre

A nyomozók elfogtak majd el is engedtek egy ex-rendőrt, aki a Nemzeti Nyomozó Iroda információi szerint egyenruhásokra akart támadni a Kossuth téren még a múlt héten. Később azonban kiderült, hogy

az egykori rendőr részt vett az MTV székházának ostromában,

így újra elkapták. Azóta már házi őrizetben van.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai még múlt szerdán fogtak el a 28 éves férfit társaival együtt, mert információik szerint a Kossuth téren szolgálatban lévő rendőrökre akartak támadni. Ezt alátámasztotta az is, hogy autójukból előkerült két vipera – teleszkópos fémbot – egy 80 centis kard, kisbalta, valamint egy speciálisan átalakított sétálóbot, amiben egy 40 centis kés volt elrejtve. A rendőrök ezeket elkobozták, majd az elfogott társaságot szabadon engedték.

Múlt hét csütörtökön azonban kiderült, hogy a fiatalember részt vett az MTV székház ostromában, ezért aznap egy váci szórakozóhelyen ismét elkapták. Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ellene eljárás, jelenleg házi őrizetben van – erről az NNI szerdán adott tájékoztatást.

A 28 éves fiatalember egyébként 2002-ig szolgált a rendőrségnél tiszthelyettesként.

Egy Pest megyei rendőrről és egy hivatásos katonáról már korábban kiderült, hogy mindketten részt vettek a köztévé ostromában és dobálták is az épületet védő rendőröket.

Tüntetők és ellentüntetők várták Salgótarjában

Tüntetők és ellentüntetők várták Gyurcsány Ferencet Salgótarjánban, ahol a miniszterelnök átadta a felújított megyei kórház épületét.

Az intézmény udvarán olyan transzparenseket lehetett olvasni, hogy „Veled vagyunk! Ne nagyd magad! Csináld tovább oszt jó napot!” Tüntetők másik csopotja viszont a miniszterelnöktől elhíresült „Elk..ad!” -szlogent skandálta. Egyikük egy cserepes krizantémot akart átadani a kormányfőnek, mondván, hogy az a nemzethalált szimbolizálja, de a biztonságiak megakadályozták ebben.

Újabban nagy keletje van az igazmondásnak

– kezdte beszédét Salgótarjánban Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hozzátette: Azzal sem mondunk igazat, hogy 10 millió magyar ezen a 93 ezer négyzetkilométeren – ami az országunk – fenn tudja tartani az egészségügyi ellátórendszert a jelenlegi színvonalon. A miniszterelnök szerint a magyar egészségügynek Európa felé kell nyitnia. Ha az unió gazdagabb polgárait itt látják el, akkor felértékelődhetne az egészségügyben dolgozók munkája és lenne pénz fejlesztésekre is.

Este: Kétezren a Kossuth téren

Körülbelül 2 ezer fősre nőtt a kormány és Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tömeg a fővárosi Kossuth téren szerdán este kilenc órára. Egymást váltották a szónokok, a demonstrálók zászlókat lengetve hallgatták a beszédeket.

A téren a korábbi napokhoz képest kevesebb rendőr áll sorfalat a Parlament előtt – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A BKV tájékoztatása szerint a 2-es villamosok már nyolc óra óta nem mennek el a Jászai Mari térig a Kossuth teret megkerülve, hanem a Garibaldi utcánál leállnak. Várhatóan ez egészen üzemzárásig így is marad. A trolibuszok egyelőre még közlekednek a tér körül.

A rendőrség tájékoztatása szerint csütörtökön, rendbontás nem történt a téren és nem kellett előállítani senkit.

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 4. „Hegyekbe hordani a hazugságot”

Külföldről szervezik majd az őszi zavargásokat, nyilatkozta a napokban Rogán Antal. Hogy konkrétan melyik országból, azt nem árulta el a miniszter, igaz, nem is kérdezték.

Korábban Berlin, Brüsszel és Washington került szóba, így, amennyiben igaz, amit a miniszter mondott, ezekről a helyekről próbálja Soros megbuktatni a magyar kormányt.

A 2006-os őszi zavargásokat bemutató sorozatunk negyedik részében szeptember utolsó napjainak történéseit tekintjük át, elsősorban a Független Hírügynökség egykori tudósításaira támaszkodva. Az eredeti, szó szerinti szövegeket dőlt betűvel

2006. szeptember 24. – Aláírások, petíciók, tiltakozások

Két embert elfogtak a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út sarkán, miután üldözőbe vettek egy körülbelül 40-50 fős csoportot éjfél után.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miért, mert bár a csoport tagjai közül többen csuklyát vagy maszkot viseltek, de nem hangoskodtak és rongálni sem próbáltak semmit -jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.

Éjfél után egy körülbelül 40-50 fős csoport indult meg a Kossuth térről a Deák tér felé, ahol megálltak.

A Károly körúton két csapatszállító autó mellett körülbelül 30-40 rendőr állt, akik elindultak a csoport felé. Az emberek erre futni kezdtek, mire a rendőrök üldözőbe vették őket, és végül kettejüket el is fogták. Őket visszavitték a csapatszállító autókhoz, a többiek pedig szétszéledtek a környező utcákban. Időközben összegyűlt mintegy 100 ember a Károly körúton, ők az eseményeket figyelik, a rendőrök pedig jelenleg a csapatszállítóknál állnak – jelentette tudósítónk.

Petíció Szilinek

Vasárnap a kormány ellen tüntetők egy csoportja peticiót szeretne átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének – tájékoztatta a Független Hírügynökséget az egyik szervező. A demonstrálókat a házelnök kérte arra, hogy követeléseiket petíció formájában adják át.

A követeléseket tíz ismert személyiség írta alá. Ők Bethlen Farkas, Hargitay András, Kelemen András, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Tőkés László.

A petícióban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását, a tárgyalások azonnali megkezdését követelik. Követelésükre két napon belül várnak választ.

Már alig vagyunk hír a nemzetközi sajtóban

Magyarország vasárnapra már csak a BBC-nél szerepelt a vezető hírek között, a CNN pedig internetes oldalán utoljára csak egy szombat délelőtti hírt közölt. Az AFP és a Reuters szintén beszámolt a szombati tüntetésről, de már nem a címoldalon.

A világ nagy hírügynökségei csak tárgyszerű, eseményeket ismertető tudósításokat közölnek a Kossuth téri szombati tüntetésről. Mindegyik kiemeli, hogy ez volt a legnépesebb megmozdulás az egy hete tartó tüntetések között. A szombat este a téren lévők számát a francia hírügynökség „körülbelül 20 ezerre”, a BBC „20 és 50 ezer közöttire”, a Reuters pedig „40 ezerre” becsülte.

A tudósítások több tüntetőt is megszólaltatnak, akiket általában csak a keresztnevükön említik. A tüntetők többségében azt mondják, amit már korábban sokszor idéztek tőlük: például „

azért vagyunk itt, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le”,

„a hazug miniszterelnöknek és kormányának mennie kell” és „addig itt maradunk, amíg a kormány le nem mond”.

Kommentárt, értékelést ezúttal egyik nagy hírügynökség sem fűz a hírekhez. Azt mindegyik híradás kiemeli, hogy – ellentétben a hét eleji utcai randalírozásokkal – ezúttal nem volt erőszak sem a tüntetés alatt, sem a tömeg feloszlása után.

Tévékészülékekből építenék a hazugság piramisát

Lezárult egy korszak, miután az ellenzéki pártok vezetői nem mentek el a Kossuth téri demonstrációra – közölte vasárnap Molnár Lajos, a Parlament előtt tüntető Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetője. Hozzátette:

Orbán Viktor ezzel elvesztette népvezéri szerepét, de továbbra is kérik az ellenzéki pártokat, hogy támogassák erőfeszítéseiket.

Az MNB 2006 szerdától polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett meg. Arra kérik az autósokat, hogy naponta legalább egy órára a forgalomban állítsák le járműveiket, és kapcsolják be a vészvillogót. Emellett a Parlament elé felépítenék a „hazugság piramisát”, amelyet televíziós készülékekből állítanának össze. Céljuk: „hegyekbe hordani a hazugságot, hiszen kommunikációs háború folyik ellenük”. Molnár közölte: ehhez tévékészülékeket várnak a szimpatizánsoktól.

Balogh Barna, az MNB 2006 egyik ügyvivője új választás kiírását követelte, mert véleménye szerint a kormány mellett az ellenzék is tudott az ország valós helyzetéről, ám arról nem tájékoztatta a közvéleményt.

A másik ügyvivő, Takács András pártfüggetlennek nevezte a demonstrációt, ahol állampolgári jogon vesznek részt a megjelentek, és mondanak beszédeket a szónokok. Az ügyvivő követelte, hogy a választási törvény módosításával töröljék el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

A Nemzeti Jogvédő Iroda alapítványt hozott létre, amelynek célja jogi segítségnyújtás a rendőri túlkapások miatt letartóztatottaknak – jelentette ki az iroda képviseletében Gaudi-Nagy Tamás.

Rendőrgyerek, tüntetőgyerek

Hogy ezek az események nem voltak hatástalanok a közhangulatra sem. Ezt mi sem jelzi jobban, mint egy látszólag jelentéktelen, ám annál jellemzőbb történet. Fél évvel a 2006-os szeptemberi zavargások után farsangi bált rendeztek a gyerekeknek az egyik budapesti óvodában. Gaudi-Nagy Tamás gyerekei rendőrnek és tüntetőnek öltöztek, és a rendőr-gyerek ütötte a tüntető gyereket.

Szilit sejtik az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött

A londoni Telegraph vasárnapi számának internetes változata a magyarországi tüntetésekről szóló helyszíni beszámolójában azt írja, hogy Budapesten egyesek Szili Katalint sejtik a májusi Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött. A riporter a Kossuth téren tüntetők közül többeket is megszólaltat, de ezt a gyanút általánosságban, név nélkül fogalmazza meg.

A cikkíró ismerteti, hogy Budapesten az a hír is elterjedt, hogy a magyar miniszterelnök esetleg maga szivárogtatta ki a hangfelvételt, amelyen májusban párttársai előtt beismeri, hogy hazudtak a választások megnyerése érdekében. Utána meg nem nevezett „politikai elemzőkre” hivatkozva azt írja, hogy ennél sokkal valószínűbb, hogy „párttársai próbálták lejáratni”.

A Telegraph ezután hasonló véleményt idéz Seres Lászlótól, a Hírszerző című internetes hírszolgáltató kiadójától, majd így folytatja: „A vádló ujjak Szili Katalinra, a parlament ambiciózus elnökére szegeződtek, aki egyetlen szót sem veszteget a kormányfő gazdasági reformjaira, viszont állítólag nagyon vágyik a posztjára. Gyurcsány úrral tavaly már nagyon összeveszett, amikor nem volt hajlandó visszalépni a köztársasági elnök-jelöltségtől. És vesztett. Most pedig a miniszterelnöknek kell szembenéznie a vereség veszélyével.”

A cikkíró a továbbiakban megjegyzi, hogy az elemzők többsége arra számít, hogy a szocialisták hagyják Gyurcsányt egy-két évig kormányozni, majd ezt követően lecserélik, hogy „magával vigye” a népszerűtlen megszorító intézkedések negatív hatását. Úgy véli, hogy a magyar közgazdászok általános véleménye az, hogy ha a gazdasági reformokat most nem viszi keresztül Gyurcsány, vagy valaki más, akkor nagyon súlyos pénzügyi-gazdasági válság következhet be Magyarországon.

Szili tagadja, hogy ő szivárogtatott volna

Szili Katalin vasárnap délután közleményben utasította vissza, hogy ő szivárogtatta volna ki a Gyurcsány-beszédet.

A magyar parlament elnöke rövid közleményében azt írja „

Sajnálom, hogy olyannal hozták a nevem összefüggésbe, ami nem igaz.

Ha valakinek ebben a helyzetben magyarázkodnia kell, az nem én vagyok. Ez ügyben a lépéseket az MSZP elnöke felé már korábban megtettem. Számomra most a baloldal és a párt sikere az önkormányzati választásokon mindennél fontosabb. A kiszivárogtatás ügyében viszont a választásokat követően a szükséges lépéseket megteszem.” – írja Szili Katalin, házelnök.

A közlemény arra nem tér ki, hogy melyek lesznek ezek a „szükséges lépések”.

Senkit sem vettek őrizetbe a Kossuth téren

Körülbelül 4-5 ezer ember demonstrált a Kossuth téren vasárnap este fél 10-kor, a kormány lemondását követelve. A hangulat békés, a tömeg a szónokokat hallgatja – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

Schőn Péter a Budapesti Rendőrfőkapitányság szóvivője a Független Hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy a tüntetésen rendbontás nem történt, senkit sem vettek őrizetbe.

2006. szeptember 25: Petíció Sólyom Lászlónak

Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását és a tárgyalások azonnali megkezdését követelik abban a petícióban, amelyet hétfőn délelőtt adtak át a Kossuth téri tüntetők képviselői az Országgyűlés Civil Irodája vezetőjének.

A petíciót az aláíró Bethlen Farkas, valamint a tüntetést szervező Őrfi József, Körbl Balázs, Molnár Attila adta át Király Edinának, majd ezután a Sándor Palotához indultak, hogy Sólyom László köztársasági elnöknek is átadják követeléseiket.

A tüntetők 48 órán belül választ várnak a követeléseikre.

„A rendőrök nem látnak a könnygáztól és a füsttől”

Rendőrséghez közelálló körökből került nyilvánosságra az a felvétel, amely beszélgetést az ostrom alatt álló MTV székházban rekedt rendőrök vezetője folytatta a központtal, és amelyben kilátásba helyezte a parancsmegtagadást – értesült a Független Hírügynökség.

A több szerkesztőséghez is eljuttatott felvételen az épületben rekedt rendőrök arról beszélnek, hogy a könnygáztól és a füsttől nem látnak, tele vannak sérültekkel, és nem tudják tartani az ajtót sem. Miután azt az utasítást kapták, hogy maradjanak odabent,

parancsnokuk kilátásba helyezte, hogy megtagadja a parancsot,

még ha hadbíróság elé is kell állnia, de kiviszi az embereit onnan.

A Független Hírügynökség értesülése szerint a múlt hét közepén nem csak a Blikkhez, de az RTL Klubhoz is eljutott a felvétel, ám a szerkesztőség akkor úgy döntött, hogy morális okok miatt abban a helyzetben nem teszi közzé a felvételt. Mivel a körülmények megváltoztak, és Blikk cikkére hivatkozva több internetes lap is szó szerint közölt részleteket a felvételből, az RTL Klub is közzé teszi este a hanganyagot, melynek idézett része megegyezik a Blikk birtokában lévő felvétellel.

Kert Attila, az MTV hírigazgatója elmondta: hozzájuk is eljutott a felvétel, de a közszolgálati televízió úgy döntött, hírként fogja kezelni a történteket, és nem közöl részleteket a hangfelvételről. Hasonlóan jár el az ATV hírszerkesztősége is – közölte Kurucz Péter, az ATV Híradó megbízott főszerkesztője.

Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott, csupán annyit közölt, hogy a felvétel valódiságát vizsgálják.

Tiltakozás a politikai hazugságok ellen

46 neves közéleti személyiség írta alá a Védegylet tiltakozó nyilatkozatát a politikai hazugságok ellen. A szövegben leszögezik: nem fogadják el, hogy a politika természetéhez hozzátartozik a hazugság.

A májusi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése és utóélete fordulópont a III. Köztársaság történetében – hangsúlyozzák az aláírók. A kormányfő hónapokig titkolt vallomása felszínre hozta azt, amit eddig is sejtettek: a köztársaság intézményrendszere morálisan meggyengült – szögezik le.

Szerintük a kimondott szavaknak súlyuk van: akkor is ha egy kormányfő bevallja, hogy megfosztotta az embereket a valós döntési helyzettől és akkor is, ha egy ellenzéki vezető „népi ellenállásról” beszél. Az aláírók úgy vélik: ha egy politikus nem ismeri fel szavai következményeit: nincsen helye felelős pozícióban.

A nyilatkozatot 46 neves közéleti személyiség írta alá. Köztük: Darvas Béla egyetemi tanár, Losonczi Péter filozófiatörténész, Máté-Tóth András teológus, Pokol Béla egyetemi tanár, Solymosi Frigyes akadémikus és Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár is.

Fegyverzárlat Miskolcon

A rendszerváltás óta első alkalommal van fegyverzárlat a lőfegyvert használó sportkluboknál Miskolcon – tudta meg a Független Hírügynökség hétfő este.

A Miskolci Honvéd biatlonszakosztályának vezetője úgy nyilatkozott, a rendőrség kérte hétfőn, hogy

a belpolitikai helyzet miatt ne tartsák meg a versenyeket és ne vegyenek részt az edzéseken.

Szöllősi István elmondta: élesnek számító kispuskáik vannak, és a rendőrségen is számon tartják ezeket.

„Készülnénk a versenyekre, és a világbajnokságra is, de október másodikáig korlátozva vagyunk. Ilyen utoljára a rendszerváltás előtt fordult elő” -tette hozzá a sportvezető.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!