A búcsú után jön a csomagolás a Néprajzi Múzeumban

0
132
A Néprajzi Múzeum épülete a Kossuth Lajos téren a bezárás előtti utolsó napon, 2017. december 3-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Háromnapos programmal búcsúztatta december elején a Néprajzi Múzeum eddigi otthonát, az impozáns Kossuth téri Igazságügyi palotát. A múzeum dolgozói innentől a költözésre koncentrálnak majd, mondta a FüHü-nek Kemecsi Lajos főigazgató.

Valódi közösségi élmény volt péntektől vasárnapig a búcsú a Kossuth téri épülettől, mondta a főigazgató, aki szerint a múzeum munkatársai és a látogatók is élvezték, hogy kívül-belül megismerhették a kiállításokat, gyűjteményt, illetve a múzeumot 1974 óta befogadó épületet, amely Kúriának épült, és a jövőben újra ezt a funkciót látja el majd.

Kemecsi Lajos arról beszélt, hogy, habár a Városligeti új múzeumot még el sem kezdték építeni, szükség volt a kiállítások bezárására, mert a kiállítótereket is csomagolásra, illetve a tárgyak QR-kódos digitalizálására fogják használni majd. A túlzsúfolt raktárakban minderre ugyanis nem lenne hely.

„Mindannyiunkban van egy kis szomorúság”

– mondta Kemecsi Lajos azzal kapcsolatban, hogy elhagyja a Kossuth téri épületet az intézmény, és le kell bontani az 1991-ben elkészült állandó kiállítást. Hozzátette, hogy a jövőben egy sokkal méltóbb helye lesz a múzeumnak, ami viszont örömmel tölti el a múzeum dolgozóit.

A múzeum két épületbe költözik majd: a több mint kétszázezer néprajzi tárgyból álló gyűjtemény a Szabolcs utcába, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, amelyet a tervek szerint tavasszal adnak át, és a raktártechnológia beszerelése után 2018 vége felé elkezdődhet a tárgyak átszállítása is.

Ezzel párhuzamosan kellene elkezdődnie a Városliget szélén az új múzeum építésének, amelyről a főigazgató szerint a napokban várható a bejelentés. Úgy fogalmazott, hogy ez szerencsés egybeesés, mert amíg költözik a gyűjtemény, azaz tulajdonképpen a múzeum háttere, addig megépülnek az új kiállítóterek, és meg lehet tervezni az új állandó kiállítást. Ezt a munkát egyébként Kemecsi Lajos beszámolója alapján már meg is kezdték, és az új koncepció szerint a múzeum magyar anyagát nem a külföldi, a világ minden tájáról származó tárgyaktól külön, hanem azokkal együtt, kontextusba helyezve mutatják majd be. A főigazgató szerint ez egyébként is általános gyakorlattá vált az olyan múzeumoknál, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek.

Látogatók a Néprajzi Múzeumban a bezárás előtti utolsó napon, 2017. december 3-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

„Én abban bízom, hogy már 2019-ben átvehetjük a Városliget szélére tervezett házat, és addigra már a költözést lebonyolítjuk” – mondta Kemecsi Lajos. Hozzátette, hogy nagyon szorosan egymásra épülő feladatokról van szó, amelyeket rövid határidő alatt kell végrehajtani. A főigazgató szerint

hasonló méretű múzeumoknál a nemzetközi tapasztalat alapján legalább öt, de akár tíz évig is eltarthat a költözés és az újranyitás.

Az első tervezett állandó kiállításról például már szakmai vitát is folytattak, és Kemecsi Lajos arról beszélt, hogy ez az, amiről általában nem tud a közvélemény: évek kellenek ahhoz, hogy egy megfelelő színvonalú, új állandó kiállítás létrejöhessen az épülettől függetlenül is.

Habár saját kiállítási helyszíne nem lesz ebben a két évben a múzeumnak, a gyűjtemény egy részét továbbra is lehet majd látni. Kemecsi Lajos elmondta, hogy fontos, hogy ebben az időszakban se tűnjön el a Néprajzi Múzeum a köztudatból, ezért utaztatható kollekciókat hoztak létre, amelyeket kisebb-nagyobb időszaki kiállításokon lehet bemutatni. Illetve erősítik a múzeum virtuális jelenlétet is, amelyben a főigazgató szerint eddig is élen jártak a hazai intézmények között.

Végül arról is megkérdeztük a főigazgatót, hogy mit gondol a Párbeszéd javaslatáról, miszerint a Néprajzi Múzeumot az építés előtt álló városligeti épület helyett a Bálnába kellene költöztetni inkább. A főigazgató szerint a hasonló „ötletelések” esetében fel sem merül, hogy egy múzeumnak vannak speciális igényei. Elmondta, hogy – ahogy a Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri épület – a Bálna sem múzeumi célra épült, ezért tulajdonképpen alkalmatlan is erre, míg a városligeti új Néprajzi Múzeum tervét az intézménnyel közösen, kifejezetten az ő igényeikre szabva dolgozta ki a Napur Architect Kft. „Messzemenően megfelel a korszerű, 21. századi múzeumi tevékenységnek” – mondta róla Kemecsi Lajos.

Hozzátette, hogy több lehetőség is felmerült már a múzeum elhelyezésére ötlet szinten, de ezek általában átmeneti kiállítóhelynek sem voltak alkalmasak, nemhogy a múzeum állandó otthonának.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here