ki, Author at Független Hírügynökség

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

-

2024-01-26

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

Azt közölte a brüsszeli Politico tudósítójával Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, hogy Európának önállóan kell képes lenni megvédeni magát. Weber azt követően hívta fel erre a figyelmet, hogy Donald Trump megnyerte a republikánus előválasztást New Hampshire-ben is.

“Akarjuk a NATO-t, de elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk magunkat védeni, ha újra Trump lesz az elnök a Fehér Házban” – jelentette ki a legnagyobb frakció vezetője az Európai Parlamentben.

Weber hozzátette:

”mindannyian tudjuk, hogyha a helyzet úgy hozza, akkor a nukleáris erő a döntő.”

Fejlesszen ki az Európai Unió önálló nukleáris ütőerőt milliárdokért miközben a gazdasága stagnál a német gazdaság és kormányon vannak a zöldek is, akik a nukleáris energia békés felhasználását is ellenzik!

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Jens Stoltenberg legutóbbi sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

“Oroszország jelenleg egyetlenegy NATO tagállamot sem fenyeget!”

Ki hiszi el, hogy Putyin le akarja rohanni Európát hiszen Ukrajnával sem bír el?

Miért állna érdekében Oroszországnak Európa lerohanása hiszen Kelet Európából – a többi között Magyarországról is – azért vonult ki, mert képtelen volt hatékonyan működtetni a Varsói Szerződés és a KGST tagállamait. Oroszországnak ma sincsen versenyképes gazdasági rendszere, a GDP-je elmarad Dél Koreától, melynek a lakossága 50 millió míg Oroszországé 140 millió.

Trump blöfföl

Amikor az USA elnöke volt Donald Trump, akkor azt mondta Davosban Ursula von der Leyennek és Thierry Bretonnak, a brüsszeli bizottság vezetőjének és francia biztosának – Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban -, hogy

“A NATO halott! Ugye nem hiszik, hogy az USA megvédi Európát, ha az oroszok megindulnak?”

– mondta a republikánus elnökjelölt, akinek esélye van arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba. Ezt Trump még jóval azelőtt jelentette ki, hogy Putyin megindította volna csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Az Egyesült Államok közben 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ez ma is az USA hivatalosan irányvonala, melyet a republikánusok bírálnak. Kissinger ex külügyminiszter százéves korában még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja megmenteni a kínai kapcsolatot. Trump állítása, hogy az USA elengedheti Európát, üres blöff. Washington számára ugyanis az ukrajnai háborúnak épp az a fő jelentősége, hogy tönkreteszi hosszú távra az Európai Unió kapcsolatát Oroszországgal, és meggyengíti Kínával. Ebben az értelemben az ukrajnai háború már elérte a célját, Zelenszkij mint kijevi Mór már távozhat is a színről. Erre mutat rá Donald Trump. Aki egyáltalán nem írta le Európát csakhogy nem mint szövetségesre hanem mint vazallusra számít rá – ahogy erre Macron francia elnök utalt Pekingből hazafele tartva.

Ha ugyanis Putyin csapatai valóban elfoglalnák Európát, akkor megvalósulhatna Napóleon császár álma: egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Ha ehhez még Kína is csatlakozna, akkor ez kétmilliárd embert jelentene óriási gazdasági és katonai potenciállal.

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

A háborús hisztériának csekély valóság alapja van viszont annál nagyobb profitot hozhat. Már Eisenhower, aki tábornokból lett az USA elnöke, bírálta a katonai – ipari komplexumot, amely sokban diktálta az amerikai külpolitikát. Most hosszú számukra ínséges időszak után a fegyvergyárak óriási profithoz jutnak.

Ferenc pápa is felhívta erre a figyelmet mondván: inkább a nép életszínvonalára kellene költeni! A választópolgárok is így gondolják, ezért egyre nehezebb az ukrajnai segély csomagokat elfogadtatni Washingtonban és Brüsszelben. Az európai és amerikai választáson kiderül majd, hogy mi lesz ennek a politikai következménye, de az nagyon valószínű, hogy sem Európában sem pedig az Egyesült Államokban nem fogad el a választók többsége olyan programot, amely a fegyverkezés oltárán feláldozza az életszínvonalat.

Szuverenitásvédelem orosz módra, de Lánczi Tamás is résen van

ki

-

2024-01-24

0

Szuverenitásvédelem orosz módra, de Lánczi Tamás is résen van

Halálbüntetést követel “a haza ellenségeire” Guruljev altábornagy a moszkvai Dumában. A nagy “hazafi” egyben a Gulag – a sztálini láger rendszer visszaállítását is kívánatosnak tartja.

Több millió ember veszítette életét a Gulagon, melyet nem sokkal a nagy októberi forradalom után alakítottak meg, és a harmincas-negyvenes években raboskodtak ott a legtöbben. A Gulagon állították elő a szovjet atombombát is a bebörtönzött tudósok, akiket Lavrentyij Pavlovics Berija, az állambiztonság akkori főnöke felügyelt. Sztálin halála után – 1953 – fokozatosan megszűnt a Gulag. Szolzsenyicin is ott raboskodott, és ennek alapján írta meg láger regényét, amelyért megkapta a Nobel díjat. Emiatt kiutasították a Szovjetunióból. Vlagyimir Putyin az állambiztonságnál kezdte meg karrierjét, a Szovjetunió bukása után ő szervezte újjá a KGB-t, melyet immár FSZB-nek hívnak.

Baskortosztanban brutálisan vert szét egy Putyin ellenes tüntetést a rendőrség

Négyéves börtönbüntetésre ítéltek egy baskír nemzeti aktivistát, aki nagyon óvatosan, de bírálta Putyin politikáját. Az aktivista egy környezetvédelmi szervezet nevében tiltakozott az ellen, hogy a háborúra hivatkozva semmibe veszik a környezetvédelmi szempontokat Oroszországban. Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a tüntetők nemzeti érdekeket is hangsúlyoztak Baskíriában, ahol Putyin nem tartja be korábbi ígéreteit a kisebbségi nyelvek jogainak elismerésére. Erre válaszul egy magát megnevezni nem kívánó

baskír aktivista arra hívta fel az orosz hadseregben ukrán földön harcoló katonákat, hogy térjenek inkább haza, és Baskíriában küzdjenek a nemzeti jogokért ne pedig Putyinért Ukrajnában!

A baskírok muzulmánok, de nem szélsőségesek mint például a csecsenek, akiket Putyinnak csak brutális háborúban sikerült legyőznie ráadásul úgy, hogy Kadirov hadúr kapta meg a renitens autonóm köztársaság irányítását. Ily módon Csecsenföldön Putyin nemzeti együttműködési rendszere iszlám színekben tündököl, és csecsen harcosok részt vesznek az ukrajnai harcokban az oroszok oldalán.

Putyin elnyomó rendszere mindenütt a vallásra és főként a hazafias érzésekre hivatkozik. A hatalom egyik hivatásos feljelentője ezen az alapon támadta meg a tudományos akadémia filozófiai intézetét, ahol szerinte “oroszellenes tevékenység folyik.” Mindez nagyon is emlékeztet arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán az első átfogó támadás az értelmiségi autonómia ellen épp a filozófusok ellen indult Magyarországon. Heller Ágnes volt a nacionalista szuverenista kampány fő célpontja. Orbán pechére Macron francia elnök azután Heller Ágnest hívta meg az Élysée palotába amikor Európa vezető értelmiségével kívánt eszmét cserélni.

Amikor pedig Macron Budapesten járt, akkor felkereste Heller Ágnes sírját a zsidó temetőben mielőtt Orbán Viktorral tárgyalt volna.

Lánczi Tamás résen áll

Sztálin elvtárs nyelvezetét vette át a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője amikor a Magyar Nemzetnek nyilatkozott. Megtudhatjuk tőle, hogy

“a Szuverenitásvédelmi Hivatal maga nem folytat nyomozást mivel nem titkosszolgálat, rendőrség vagy ügyészség, de együttműködhet az említett állami szervekkel, információkat kérhet tőlük.”

Mégis kiről és miről?

“A magyar szuverenitást nemcsak a választásokon kell megvédeni mivel a szuverenitásnak több aspektusa van. Ezek közé tartozik a gazdasági, politikai valamint a kulturális aspektus, továbbá ott van még a média kérdésköre is” – fejti véleményét Lánczi.

Ha Orbán Viktor megbízásából Rogán Tóni irányítja a médiát, akkor az a szuverenitás nagyszerű megnyilvánulása, ám hogyha akadnak bíráló hangok, akkor rögtön színre léphet a szuverenitás védelme. Oroszországban aki bírálja Putyin háborús politikáját az börtönbe kerülhet, de hogyha a törvényhozás elfogadja Guruljev altábornagy javaslatát, akkor halálra is ítélhetik. Nálunk mi jár Orbán politikájának bírálatáért? Lánczi Tamás nem véletlenül használhatta a rés kifejezést hiszen az ÁVÓ is azt kereste mindenütt. Rákosi rendszerének régi zsákutcája és Vlagyimir Putyin mostani kínos fordulata a sztálini elnyomás irányában intő jel is lehetne Orbán Viktor számára: ez nem épp a siker útja. A brutális elnyomáshoz csak akkor fordulnak a kétségbeesett vezérek, ha minden kötél szakad. Talán Orbán Viktor nem tart még itt…

Oroszországban korrupció miatt fagyoskodik sok család a nagy orosz tél kellős közepén

ki

-

2024-01-23

0

Oroszországban korrupció miatt fagyoskodik sok család a nagy orosz tél kellős közepén

Kéttucat orosz tartományból jelentették, hogy időnként leáll a fűtési rendszer a tél kellős közepén amikor helyenként mínusz 25 fokot vagy még többet mutat a hőmérő. Márciusban választások lesznek Oroszországban úgyhogy ez nem túl jó előjel Vlagyimir Putyinnak.

“Viseljen kalapot Vlagyimir Vlagyimirovics, mert nálunk igencsak hideg van. Nekünk pedig szükségünk van egy egészséges elnökre” – így üdvözölték a távoli Habarovszk városában az odalátogató államfőt a kirendelt hivatásos rajongók. Akik lehet, hogy otthon fagyoskodnak, de miért?

“A problémák gyökere még a szovjet időkben keresendő, akkor ugyanis mindent centralizálni akartak, és ez meg is történt az energia gazdálkodásban is. Csakhogy ennek a centralizálásnak nem az volt a célja, amit hivatalosan hirdettek:

“olcsón fűteni a családok otthonát” hanem az ipar és a főként a hadiipar ellátása”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Vlagyimir Milov egykori energiaügyi államtitkár, aki ellenzékivé vált, mert nem értett egyet Putyin politikájával az utóbbi időben.

Hogyan fűtik jelenleg az orosz otthonok többségét a nagyvárosokban? “Nagy hőközpontok működnek a városok határában, és innen csővezetéken érkezik a melegvíz a lakásokba. Ha nagyon hideg van, akkor a víz, melynek fel kellene fűtenie a lakást, már lehűlt mire odaérkezik. Ez a helyzet Habarovszkban is, ahol 15 kilométerre van a hőközpont a város centrumától.”

Másutt eltörhetnek a régi csövek: Szibéria legnagyobb városában Novoszibirszken a lakások fele fűtés nélkül maradt, mert eltört egy fontos vezeték. A másfél milliós város lakossága napokig fagyoskodott. Ilyen hidegben ez életveszélyes különösen, hogy a leállás az iskolákat és a kórházakat sem kíméli.

Ellopták a felújítási pénzeket

A Szovjetunió bukása után a kormányok dollármilliárdokat utaltak ki az infrastruktúra karbantartására. Csakhogy a kiutalt pénzek nagy része sohasem érkezett meg a célhoz hanem menetközben lenyúlták kormányközeli kezek. Az orosz infrastruktúra így nem más mint egy nagy Potyemkin falu: Nagy Katalin cárnő kegyence szépen kifesttette a külső falakat, melyeket az uralkodó láthatott miközben hagyta lepusztulni a házakat. Putyin Oroszországában ugyanez folyik: a karbantartó munkások sokszor visszatemetik a vezetéket nehogy kiderüljön a korrózió, melyet már rég el kellett volna tüntetni, de nem történt semmi viszont a pénz szőrén szálán eltűnt!

A háború kezdete – 2022 február 24 óta – nagy gond a munkaerő hiánya is Oroszországban. A rosszul fizetett karbantartó munkára nem könnyű dolgozókat találni.

Hogy oldja meg Putyin a problémát? Befogja a sajtó száját! A háborús helyzetre hivatkozva tilos olyan negatív híreket közölni a kormánypárti sajtóban, melyek arról szónak , hogy a nagy hidegben sok millió orosz család kerül életveszélybe, mert leáll a fűtés. Ellenzéki források két tucat tartományból kaptak ilyen jelentéseket, és ezek fele közel van Moszkvához. Pedig már Sztálin elrendelte, hogy Moszkvában, ha törik ha szakad mindig melegnek kell lennie. A grúz diktátor ugyanis fázott Moszkvában. Ezért gyakran időzött Délen, ebben Putyin is követi , aki Szocsi környékén építette fel téli rezidenciáját, melyet azután az ellenzéki Navalnij videója tett világhírűvé: több mint százmillióan látták! Navalnijt a tél kellős közepén egy olyan fegyintézetbe vitték, amely a messze északon van. Legutóbbi bírósági kihallgatásán azzal kezdte válaszát:

“borzasztó hideg van a fegyházban!”

Putyin minden pénzt a háborúra költ

Egy hónapos háborús kiadás elég lenne arra, hogy felújítsák a lepukkant energia hálózatot Oroszországban – állítják ellenzéki szakértők. Ehelyett mi történik? Felére csökkentették az infrastruktúra költségvetését a következő évekre egészen 2026-ig.

Peszkov, Putyin szóvivője mindeközben “herkulesi erőfeszítésről beszél az energia hálózat felújítására.”

Azt elismerte, hogy évtizedek mulasztásait nem lehet helyrehozni napok alatt.

”Hova tűnt a pénz? Rejtély. Végre soknapos szünet után újra van fűtés. Újra élünk, eddig csak túléltünk”

– nyilatkozta egy 76 éves asszony Novoszibirszken a Politiconak, de kérte, hogy csak a keresztnevet írják ki: Ludmilla.

Az orosz csodafegyver nem produkál csodát az ukrán fronton

ki

-

2024-01-21

0

Az orosz csodafegyver nem produkál csodát az ukrán fronton

Azt állapították meg kínai katonai szakértők a hiperszonikus Kinzsal rakétáról, melyet Putyin elnök úgy jellemzett, hogy minden védelmet képes áttörni, és nagy pusztítást okoz az ellenségnek. Nem így van – konstatálták kínai katonai szakértők, akik figyelmesen követik a háború menetét Ukrajnában.

“Mind több tény bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna információi hitelesek az orosz Kinzsal rakéta hatékonyságáról” – írta Jin Csie katonai szakértő egy hadiipari szaklapban Kínában. “A Kinzsal rakétának az oroszok állításával ellentétben nem lesz nagy hatása a csatatéren” – hangsúlyozza a kínai szakértő, aki szerint a felújított amerikai Patriot védelmi rendszer képes a Kinzsal rakéták elfogására. A másik probléma az orosz csodafegyverrel az, hogy nem pontos vagyis a Patriot rendszer azért nem fogja el, mert a Kinzsal hiperszonikus rakéta amúgyis célt téveszt. A Patriot rakéták igen drágák, ezért a rakétavédelmi rendszer parancsnokának kétszer is meg kell gondolnia, hogy minden támadó rakéta ellen be akarja-e vetni azt. A drágaság mellett az is problémája Ukrajnának, hogy utánpótlási gondok vannak, mert az amerikaiaknak a gázai háború miatt Izraelt is el kell látniuk a Patriot rendszer rakétáival.

Mi a baja a Kinzsal rakétának? Az, hogy Putyin és a vezérkar sürgette a rakéta tervezőit: mielőbb készüljenek el vele, mert ők már készülődtek a háborúra, amely már 2014 óta húzódott Ukrajnában, és 2022-ben magasabb fokozatba kapcsolt. A Kinzsal rakéta nem más mint az Iszkander továbbfejlesztett változata, melynek hatékonysága elmarad a várttól – szögezi le a kínai szakértő. Aki rámutat: ez tulajdonképp a nyolcvanas évek szovjet technológiája, csakhogy a világ azóta sokat haladt előre. Egy másik kínai katonai szakértő szerint a Kinzsal valójában nem is igazi hiperszonikus rakéta, mert igaz ugyan, hogy fel tud gyorsulni ilyen sebességre, arra azonban nem képes, hogy manőverezzen is ilyen gyorsaság mellett. A kínai szakértők megjegyzik, hogy maguk az oroszok is tisztában lehetnek a hiányosságokkal, mert kezdetben a Mig 31-es harci gépekből lőtték ki a Kinzsal rakétákat, de mivel a Mig 31-eseknek be kell repülniük az ukrán légvédelem terébe, és így sebezhetővé válnak. Ezért mostanában már a Su 34-esek fedélzetéről lövik ki a Kinzsal rakétákat, amelyek távol vannak az ukrán légvédelemtől viszont így a találati biztonság sokkal rosszabb, mert az orosz csodafegyver nem tud manőverezni vagyis menetközben nem irányítható. A Su 34-es viszonylag lassú gép pedig a Kinzsal rakétának az kell a hiperszonikus sebesség eléréséhez, hogy a hordozó repülőgép is gyors legyen.

Más problémákra is rámutatnak a kínai szakértők például arra, hogy az amerikaiaknak sokkal több a műholdjuk Ukrajna felett mint az oroszoknak, ezért a Kinzsal rakéta irányítása is problematikussá válhat az információk hiánya miatt.

Végül pedig itt a nyugati szankciók problémája: Oroszországnak egészen egyszerűen nincsen elég chipje ahhoz, hogy elég Kinzsal rakétát gyártson, mert ezen a területen a szankciók nagyon hatékonyak. Mindössze havi négy új Kinzsal rakétát képes előállítani jelenleg az orosz hadiipar – az ukrán hírszerzésnek ezt a jelentését amerikai források is megerősítik.

Mi ebből a tanulság Kína számára?

A kínai szerzők nem említik, de az amerikai sajtó igen, hogy a kínai diplomácia irányítója, Vang Ji letette a nagyesküt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadónak: nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek szerepelnek a nyugati szankciós listákon. Jake Sullivan arra is figyelmeztette a kínaiakat, hogy ellenőrizni fogják az ígéret betartását, és amennyiben annak megszegését tapasztalják, akkor azt komoly szankciók követhetik immár Kína ellen. Pekingnek százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Oroszország, ezért valószínűleg be is tartják ígéretüket.

A kínai szakértők azt a tanulságot vonják le a Kinzsal kudarcaiból, hogy saját hiperszonikus rakétájuk, a Dongfeng fejlesztésére kell koncentrálniuk. Ennek a hiperszonikus rakétának manővereznie is kell tudnia a magas sebességen. A másik fontos tanulság a kínaiak számára az, hogy az oroszok képtelenek megszervezni a sorozatgyártást márpedig a háború eszi a haditechnikát. Nagy számban kell előállítanunk a Dongfeng hiperszonikus rakétát – vonják le a tanulságot a kínai szakértők.

Peking a haditechnikában is verseng az Egyesült Államokkal, de a kínaiak tisztában vannak azzal, hogy e tekintetben nagyon komoly a lemaradásuk.

Ennek az a fő oka, hogy a kínai elit nem akarta elkövetni a Szovjetunió hibáját, amely apait anyait beleadott a hadiipari fejlesztésekbe, és emiatt elhanyagolta a többi szektort. A Szovjetunió jelentős részben azért bukott meg 1991-ben, mert nem bírta a hadiipari versenyt a Nyugattal. Ezért Peking nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem akar hidegháborút. Li Csiang kínai miniszterelnök valóságos békegalambként tűnt fel Davosban a világgazdasági fórumon, ahol ő bizniszről beszélt míg a nyugatiak jórészt geopolitikáról. A kínai képmutatáson túl emögött józan számítás rejtőzik: a gazdaság terén jóval nagyobb esélye kínálkozik Kínának az USA utolérésére mint a hadiiparban, ahol sok évtizedes lemaradást kell behoznia. Pekingben ezenkívül azt is felmérték, hogy a háború kontraproduktív: mind a Szovjetunió mind az Egyesült Államok belebukott az afganisztáni katonai kalandba noha jóval gyengébb ellenféllel álltak szemben. Putyin Ukrajna elleni sikertelen agressziója szintén arról győzheti meg a kínaiakat, hogy a régi bölcsességet vegyék elő:

“az okos ember a hegytetőről nézi a tigrisek harcát a völgyben.”

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

ki

-

2024-01-18

0

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

“Olaszországban jó az orvosi technológia és jók az orvosok. Csak épp kevés van belőlük. Mi pedig odamegyünk, ahol hiány van orvosokból”- mondja a 38 éves Asbel Diaz Fonseca kubai doktor, aki egy sebész csapatot vezet a Santa Maria degli Ungheresi kórházban Calabria tartományban.

Decemberben sztrájkoltak itt is az egészségügyi hálózat dolgozói, mert a Meloni kormány nehéz pénzügyi helyzetében a nyugdíjak csökkentését tervezi. Olaszország költségvetési hiánya és államadóssága krónikus problémákkal küszködik, és ezt próbálja enyhíteni Giorgia Meloni kormánya a nyugdíj reformmal. Csakhogy a Covid pandémia telibe találta Olaszországot, és ennek következtében több mint 11 ezren hagyták el az egészségügyi közszolgálatot 2021 óta. Hova mennek az orvosok és az ápolók? A magánszektorba vagy külföldre.

A kórház, ahol a kubai sebész dolgozik, 200 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős, de az óriási hiány orvosokban és ápolókban elfogadhatatlan körülményeket hozott létre.

Ezért a tartományi önkormányzat Kubához fordult, ahol a legkiválóbb orvos képzés működik egész Latin Amerikában.

Szerződés alapján 500 kubai doktor érkezett Dél Olaszországba, ahol az időjárás nem okoz számukra nagy problémát. A nyelv sem hiszen a spanyol és az olasz elég közel áll egymáshoz.

A Santa Maria degli Ungheresi kórházban immár 18 kubai orvos dolgozik, akiket kezdetben eléggé szkeptikusan fogadtak az olasz kollégák. Miután a kubai doktorok villámgyorsan megtanultak olaszul, hamar kiderült, hogy tévedtek: a kubai kollégák szakmai színvonala nem alacsonyabb az olasznál, és a külföldi doktorok igen lelkesen dolgoztak, mert a hazainál jobb kórházi technológiára találtak, és magasabb fizetéshez jutottak.

“A kubaiak olyanok számunkra mint az oxigén” – nyilatkozta lelkesen egy olasz orvos a londoni Guardian tudósítójának.

A kubai kormány szép összeghez jut az orvosok exportjából ráadásul kemény valutában. Korábban a kubai doktorok nagy számban dolgoztak Venezuelában , de az ottani rendszer a csőd szélén táncol , ezért Havanna új piacot keresett az orvos exportra.

Calabria önkormányzatának jobboldali vezetőjét sokan bírálták azért, mert a kommunista Kubából hívott orvosokat, de a kedvező tapasztalatok mindenkit meggyőztek, ezért a szerződést Calabria és Kuba között 2025 végéig meghosszabbították.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

Sajtóértekezletén a francia államfő elismerte, hogy kialakultak “egészségügyi sivatagok” az ország területén, ahol igen nehéz megfelelő ellátáshoz jutni a közelben, mert a kórházakban kevés az orvos és az ápoló. A helyzet javítására Emmanuel Macron közölte: új törvénnyel könnyítik meg a külföldi orvosok alkalmazását a francia kórházakban, mert ily módon a páciensek jobb ellátáshoz juthatnának.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új kormány különleges tartózkodási engedélyt ad a külföldi orvosoknak, akik így könnyebben vállalhatnak munkát Franciaországban. Az egykori francia gyarmatokon az orvosképzés nagyon hasonló az anyaországhoz, így az átállás nem okoz gondot. Macron bírálói viszont felvetik: olyan országokból jönnek ezentúl nagy számban orvosok, ahol sokkal nagyobb a hiány, és ahol az egészségügyi hálózat elemi gondokkal küszködik Afrikában. A közszolgálati RFI ismertet egy szenegáli példát: Mamadou Demba Ndour doktor telefonja állandóan csöng, mert ő az egyetlen szülész – nőgyógyász egy vidéki kórházban Dakartól, a fővárostól 600 kilométerre. Évente több mint ezer szülést vezet le Szenegál elmaradott tartományában. Mi lesz, ha ő is eljön?

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

– vázolja fel a helyzetet a középkorú doktor Szenegálban. Aki lehet, hogy Franciaországban folytatja.

26 ezer külföldi orvos dolgozik jelenleg a francia egészségügyben , ez 11,5%-ot jelent, de a valóságban az arány magasabb, mert sokan közülük már megkapták a francia állampolgárságot. A döntő többségük az egykori francia gyarmatokról érkezik: az első helyen a Maghreb államok állnak – Algéria, Marokkó és Tunézia. Utánuk fekete Afrika következik, ahol a világ legszegényebb országaiban óriási az orvoshiány.

“Úgy akarják megszüntetni az egészségügyi sivatagokat Franciaországban, hogy az ilyen sivatagok területét növelik meg Afrikában”

– hangsúlyozza a kérdés szakértője. Christelle Fifaten Hounsou szerint a francia egészségügyben akkora az orvosok hiánya , hogy a háziorvosi szolgálat, a traumatológia, a szülészet vagy az altatóorvosi hálózat egészen egyszerűen nem működne nélkülük. Már a hetvenes évek óta áramlanak az orvosok Afrikából Franciaországba, és a különleges orvosi tartózkodási engedély ezt felgyorsítja majd.

A francia kórházak általában igyekeznek a külföldi rezidenseket megtartani, és megpróbálják elintézni nekik a tartózkodási engedélyt. Ez számukra azértis előnyös, mert a külföldi doktoroknak kevesebbet kell fizetniük hiszen ők nemigen követelhetnek béremelést.

“Kezdetben ez olyan mint a kényszermunka” – mondja Jad Zahnan fiatal kardiológus Libanonból. Poissy egyik kórházában dolgozott mint rezidens, majd ottmaradt. A fizetése kezdetben mindössze 1400 euró volt, ami Franciaországban nevetségesen kevés. Most abban bízik, hogy négy év után megkapja a francia állampolgárságot, és a helyzete rendeződik.

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

Mit változtat az új törvény a külföldi orvosok helyzetén Franciaországban: ” azoknak, akik már itt dolgoznak a francia egészségügyben lényegesen könnyebb lesz, de mi van azokkal, akik ezután akarnak Franciaországba jönni? Ezeknek a külföldi orvosoknak a jogállása változatlan marad” – nyilatkozta az RFI-nek annak az orvos szakszervezetnek a főtitkára, amelyben az Európai Unión kívüli doktorok védik az érdekeiket Franciaországban.

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

ki

-

2024-01-16

0

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

A pesti zsidók egy SS tábornoknak köszönhették az életüket

ki

-

2024-01-13

0

A pesti zsidók egy SS tábornoknak köszönhették az életüket

79 éve szabadult fel a budapesti gettó. Kevéssé ismert tény, hogy sok zsidó Budapest náci parancsnokának köszönheti az életét.

Karl Pfeffer von Wildenbruch SS tábornok azt a megbízatást kapta magától Hitlertől, hogy az utolsó katonáig védelmezze a Budapest erődöt az előrenyomuló szovjet csapatokkal szemben. Ekkor már a budapesti zsidók zöme a két gettóban élt míg korábban azért nem rendelte ezt el

a nácikkal szorosan együttműködő Sztójay kormányzat, mert abban bízott, hogy az angol és az amerikai légiflotta nem bombázza szét Budapestet éppúgy mint a náci Németország nagyvárosait, hogy megkíméljék a zsidókat, akik a magyar fővárosban eléggé szétszórtan éltek.

A magyar kormány elképzelése bevált: az angol és az amerikai légierő csakis katonai célpontokat bombázott, és Budapest megmenekült Drezda sorsától. Csakhogy közeledtek a szovjet csapatok a magyar fővároshoz, ahol a zsidók nagy részét már két gettóban zsúfolta össze a Szálasi kormányzat.

A nyilasok a szovjet előrenyomulás előtt végezni akartak a zsidósággal,

ahogy ezt Kun páter és antiszemita banditái – köztük Pokorny Zoltán nagyapja – meg is tették a Városmajor utca környékén Budán.

A két gettó esetében azonban von Wildenbruch SS tábornok fellépett a nyilasok tömeggyilkos tervei ellen, és őrséget állított a zsidók védelmére,

így azok döntő többsége meg is menekült, mert a német őrség csakis akkor vonult vissza amikor megjelentek az első vörös katonák a gettók közelében 1945 januárjában.

Miért cselekedett így az SS generális, aki megmentette a zsidók életét? Ő maga így beszélt erről a bíróság előtt:

“Rendőrezredes voltam mielőtt a Waffen SS-hez kerültem volna. Belém oltották azt a német rendőrségben, hogy felelős vagyok a polgárok életéért és vagyonáért. Ezért nem nézhettem ölbe tett kézzel, hogy idős férfiakat, nőket és gyermekeket lemészároljanak csupán azért, mert zsidók voltak.”

Az SS tábornok ily módon el is kerülte a halálbüntetést. Azzal persze tisztában lehetett 1945 januárjában, hogy a náci Németország a háborút elveszítette, utána pedig megkezdődik a felelősségre vonás.

Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is ezért állíttatta le a zsidók elhurcolását. Ő is ezért úszta meg a felelősségre vonást

pedig a vidéki zsidóság elhurcolását vagyis több mint 400 ezer magyar zsidó legyilkolását nem akadályozta meg.

Pedig már 1944 tavaszán is lehetett sejteni, hogy a náci Németország elveszíti a háborút. Horthy Miklós attól tartott, hogy a magyar zsidók, ha túlélik a háborút és az üldöztetést, akkor a szovjetek ötödik hadoszlopa lesznek azon a Magyarországon, melyet Sztálin csapatai szabadítanak föl a náci uralom alól. A Baltikumban Sztálin eredményesen kísérletezett ezzel 1940-ben amikor a Hitlerrel kötött paktum értelmében csapatai bevonultak Észtországba, Lettországba és Litvániába. A náciktól rettegő zsidó kisebbségnek alkut ajánlottak, melyet sokan el is fogadtak: együttműködtek a szovjet hatóságokkal egészen 1941 júniusáig amíg a náci csapatok át nem lépték a szovjet határt. A visszavonuló szovjet állambiztonsági alakulatok legyilkolták a velük együttműködő zsidókat, észteket, letteket és litvánokat. A Wehrmachttal együtt érkező SS szinte az utolsó emberig megölte a zsidó kisebbséget a három balti államban, ahol megalakultak a helyi erőkből verbuvált SS dandárok. Melyek azután nagy szerepet játszottak a varsói gettó felkelés leverésében 1943-ban a lengyel fővárosban.

Varsóban a lengyel lakosság jórésze közömbösen vette tudomásul a gettólázadás brutális felszámolását. Mind Lengyelországban mind Magyarországon a közvélemény egy része szeretné kizárólag a nácikat felelőssé tenni a zsidók kiirtásáért, és nem szívesen olvas vagy hall ma sem arról, hogy Magyarország és Lengyelország lakosságának jelentős része antiszemita volt, és segédkezett a zsidók kirablásában. A Sztójay kormány belügyminisztere kifejezetten számított is erre. 1945 után is sor került antiszemita pogromokra mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon.

Andropov elrendelte “a cionizmus elleni harcot”

Sztálin halála miatt ez félbeszakadt 1953-ban bár Péter Gábort, az ÁVH parancsnokát erre hivatkozva tartóztatták le nemsokkal a szovjet diktátor halála előtt. Jurij Vlagyimirovics Andropov, a KGB vezére származását tekintve ugyan zsidó volt, de az 1967-es közel-keleti háború tanulságait levonva általános tisztogatást rendelt el a kommunista pártban, a hadseregben és a titkosszolgálatoknál nemcsak a Szovjetunióban hanem a “baráti” szocialista országokban is. Lengyelországban különösen brutálisan folyt a tisztogatás, melynek élén az ország akkori belügyminisztere állt.

Andropov a Szolidaritás akcióját a kommunista rendszer megdöntésére elsősorban a “világméretű cionizmus” művének tartotta.

A Szovjetunió és a “baráti szocialista országok” megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Andropov az arab terrorizmust is támogatta mondván “ezzel elnyerjük több mint egymilliárd muzulmán támogatását.”

Putyin ezt az irányvonalat folytatja. A Hamász Izrael elleni október hetediki terrortámadását követően Moszkvába látogatott a Hamász magasrangú küldöttsége, amely nemcsak orosz vezetőkkel találkozott hanem az iráni külügyminiszterrel is.

Az orosz hírszerzés Szíriában időben értesült a Hamász terrortámadásáról, de az információt nem osztotta meg Izraellel noha Netanjahu miniszterelnök szeretett azzal dicsekedni, hogy kiváló a személyes kapcsolata Putyin orosz elnökkel.

11 irodaházat vett Tiborcz Pista Belgrádban

ki

-

2024-01-11

0

11 irodaházat vett Tiborcz Pista Belgrádban

Délkelet Európa legnagyobb ingatlan ügyletéről van szó – írják a szaklapok, és ez annál is inkább figyelemreméltó, mert a miniszterelnök veje egy magyar üzletembertől vásárolt, aki Orbán oligarchái közé tartozik: Jellinek Dániel az eladó.

A 122 ezer négyzetméteres belgrádi iroda üzlet 267 millió euróba került 2021-ben Jellinek Dániel Indotek cége számára. A mostani vételár egyelőre nem ismert, de talán nem is fontos, mert az Orbán birodalmon belüli változásról van szó, ahol a fiktív ügyletek éppúgy előfordulnak mint a valóságosak.

Az pedig, hogy a vásárláshoz szükséges hatalmas összeg hogyan került Orbán Viktor vejéhez, örökké titok marad már hogyha a Szuverenitásvédelmi Hivatal és Rogán Antal jól végzi a dolgát.

Rogán Tóni egyszerre felügyeli a titkosszolgálatot és a médiát. A titkosszolgálat első számú célja Orbán Viktor védelmezése, a média kötelessége pedig az, hogy mindent eltitkoljon amit csak lehet a nyilvánosság elől. A nemzeti együttműködés 2010 óta tartó rendszerében ez lényegében sikerült, de Orbán mégsem nyugodt. A kormánypárti média – élén az ötös számú párttagkönyv tulajdonosával, Bayer Zsolttal, rendkívüli mértékben aggódik Belgrád és Varsó miatt. Belgrádban az ellenzék akciókat indított, mert úgy érezte – minden bizonnyal joggal – hogy Vucsics elnök a választási csalást sem vetette meg a siker érdekében. Vucsics pedig Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kebelbarátja. Az orosz titkosszolgálat nyíltan segíti Vucsics elnököt, ezt a miniszterelnök asszony el is mondta a televízióban. Jutalmul leváltották, mert a külföldi titkosszolgálat segítségét illik megköszönni, de nem a nyilvánosság előtt. A kormánypárti média Magyarországon persze nem erről ír hanem arról, hogy Belgrádban az amerikai nagykövetség bátorítja az ellenzéket. Ez sem megalapozatlan állítás.

A varsói fordulat különösen aggaszthatja Orbán Viktort

A választási siker után hatalomra került liberális kormányzat élén Donald Tuskkal, kőkemény eszközökkel fogott hozzá a Kaczynski rendszer leépítéséhez.

Mindenekelőtt vissza akarja foglalni a közszolgálati médiát, melyet a PiS Jaroslaw Kaczynski irányításával – Orbán Viktor módszerét követve – teljes mértékben kormányzati propaganda eszközzé változtatott. A hadjáratot Sienkiewicz egykori belügyminiszter vezeti, aki jelenleg a kulturális tárca élén áll. A nagy író dédunokája régebben a titkosszolgálat alezredese volt – siet mindenkivel tudatni a kormánypárti média Magyarországon, amely szívesen feledkezne meg arról, hogy Putyin is alezredesként szolgált méghozzá a KGB-ben, majd pedig az utódszervezet, az FSZB vezetője lett mielőtt minden oroszok urává vált volna. Lengyelország egykori belügyminiszterét és a PiS egy másik parlamenti képviselőjét a köztársasági elnök palotájában tartóztatták le, ahol elbújtak, mert fülest kaptak a várható rendőri akcióról. Tusk kormánya tehát nem viccel, és nem kétséges, hogy mögötte áll teljes mellszélességgel az Európai Unió és az Egyesült Államok. Ez finom figyelmeztetés Orbán Viktor számára is, hogy a Nyugat nem viccel, ha úgy érzi, hogy fontos érdekeinek védelméről van szó. Budapest persze nem Varsó: Lengyelország stratégiai jelentőségű állam, amely különösen felértékelődött az ukrajnai háború következtében. Magyarország nem oszt és nem szoroz az amerikai stratégiai tervekben hiszen a szerepét már régóta átvette Románia, amely maximálisan lojális mind Washingtonhoz mind pedig Brüsszelhez.

Mi indokolja mégiscsak Orbán kihívó magatartását?

Trump: a NATO halott

“Meg kell értenie: hogyha Európát megtámadják, mi nem fogjuk se megvédeni se támogatni az Európai Uniót!”

– ezzel a mellbevágó kijelentéssel örvendeztette meg Donald Trump, az USA elnöke Ursula von der Leyent, a brüsszeli bizottság elnökasszonyát 2020- ban Davosban a világgazdasági fórumon. Érdekes módon Thierry Breton, az Európai Unió francia biztosa, aki jelen volt a találkozón, most négy év után érezte úgy, hogy ezt az információt meg kell osztania a közvéleménnyel. A brüsszeli Politico ezenkívül arról is beszámol, hogy Donald Trump, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, rendszeresen azt fejtegeti baráti körben, hogy “a NATO halott.”

Orbán Viktor támogatja Trump elnöki ambícióit. Cserében Donald Trump az előválasztási kampányban “a legkeményebb fickónak” nevezte Európában a magyar miniszterelnököt. Trump azt állítja, hogyha újra hatalomra kerülne, akkor villámgyorsan megegyezne Putyinnal, és véget vetne a háborúnak Ukrajnában. Ez is indokolhatja Orbán vétóját az Ukrajnának szánt uniós támogatás ügyében.

A másik persze a zsarolás hiszen a nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet üzemeltetni az uniós eurómilliárdok nélkül.

A brexit el kell, hogy gondolkodtassa Orbán Viktort hiszen Donald Trump fűt-fát ígért Londonban a kilépés esetére, de ebből nem valósult meg semmi! Még mindig nincs kereskedelmi egyezmény az USA és Nagy Britannia között, és az amerikai választási évben már nem is lesz. Orbánnak észre kell vennie, hogy Washingtonban Trump és hívei leírták Európát, és ennek a következményei Magyarországot is érinthetik.

Orbán külön útja hamar menekülő úttá változhat. Itt jön újra a képbe Belgrád, mert Orbán Viktor első számú menekülő útja Szerbia, Putyin hűséges szövetségese. Csakhogy Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni. Vucsics elnök számára Orbán Viktor csak addig nagy barát amíg ő a magyar miniszterelnök, aki vétózhat Brüsszelben. Semmi garancia sincsen arra, hogy egy menekülő Orbán Viktort Vucsics elnök ne szolgáltatna ki Washingtonnak és Brüsszelnek. Egyelőre erről nincsen szó hiszen mindenki az amerikai elnökválasztás eredményére vár bár a választék eléggé szánalmas: Biden elnök már alig alkalmas az USA vezetésére, Trumptól pedig minden kitelik. Hiába sikeres gazdaságilag a világ első számú nagyhatalma, ha a döntéshozói képtelenek átlátni a globális helyzetet, és még kevésbé képesek logikus cselekvésre 2024-ben.

Fűtés szennyvízzel

ki

-

2024-01-10

0

A forró szennyvizet már 2010 óta használják fűtésre Vancouver egyik elővárosában, és Kanadában most másutt is azt tervezik, hogy átveszik ezt a gyakorlatot, amely elősegítheti a zöld átmenetet.

6210 lakás False Creekben, Vancouver egyik elővárosában a szennyvízzel fűt, és a nagy hidegben sincsen probléma ezzel. Ebben a kanadai elővárosban éppúgy mint a világ legnagyobb részén a szennyvizet óriási víztárolókban megtisztítják, és azután visszavezetik a hálózatba, de észrevették, hogy közben elvész a hő. Pedig hidegben az utcák gőzölögnek, mert a meleg szennyvíz “az utcát fűti”, és elolvasztja a havat.

Nagy Britanniában is felfedezték ezt a lehetőséget, de egyelőre csak a kutatók – írja a BBC portál. A London South Bank University kutatói kimutatták, hogy az Egyesült Királyság naponta 1,6 milliárd liter szennyvizet használ el, és ebből több mint 20 terrawatt óra energiát nyerhetne az ország. Ezzel 1,6 millió lakást lehetne fűteni. Az USA-ban ezek a számok egészen kolosszálisak: 350 terrawatt óra energiáról van szó minden évben, és ez 30 millió otthon fűtését tenné lehetővé!

300%-os hatékonyság

Vancouverben az energia központot a víztároló fölé telepítették, hogy könnyű legyen az meleg kinyerése a szennyvízből, melynek a hőfoka általában 20 Celsius körül mozog. “Ez a hőmérséklet állandó még a nagy hideg esetében is, ezért 300%-os hatékonysággal tudjuk működtetni az energia központot” – büszkélkedik annak vezetője Vancouverben.

Az Európai Unióban is nagy lehetőség lenne a szennyvíz hőjének kihasználása hiszen az épületek fűtésére és hűtésére megy el az összes energia felhasználás 40%-a.

Az épületek melegház hatása ezért óriási. Vancouverben ez több mint 50%. Miért? Mert a kanadai nagyváros energiahálózatát földgáz erőművekből látják el árammal illetve a fűtést gázzal oldják meg sokhelyen.

Miért nem használják a szennyvíz fűtést másutt is?

“Nagyon sok alternatív energia forrást egészen egyszerűen kidobunk az ablakon. Nagyon kevéssé hatékony az energia gazdálkodásunk” – nyilatkozta a BBC-nek az amerikai Cornell egyetem professzora. Semida Silveira szerint az Egyesült Államok karbon kibocsátását már most a felére lehetne csökkenteni azzal, ha javítanák az energia gazdálkodás hatékonyságát. Miért nem csinálják?

“Mert az energiahatékonyság láthatatlan”

– mondja a Cornell egyetem professzora.

A Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – ezt úgy fogalmazza meg, hogy az energia hatékonyság az első számú üzemanyag a zöld átmenetben.

A Danfoss nemzetközi energia ügynökség felmérése szerint hogyha sikerülne összegyűjteni a jelenleg jórészt elpazarolt plusz energiát mint például a szennyvíz hőjét, akkor az Európai Unió energia mérlege nagyon kedvezően alakulna, mert a téli fűtést nagyrészt meg lehetne ebből oldani.

Csakhogy ez nincs ingyen:

“A nagy kérdés az, hogy ki fizeti az energia hatékonyság növelését“

– hangsúlyozza a Cornell egyetem professzora.

Vancouverben mindenesetre bejött a szennyvízfűtés: a lakások tulajdonosai vagy bérlői alacsony számlákat fizetnek. Ezért az előváros bővíti az energia központ kapacitását 3 megawattról 9 megawattra ugyanis mind többen érdeklődnek szennyvizes fűtés iránt. A bővítést jelentős részben abból az ingyenes támogatásból fedezik, amely a zöld átmenet elősegítését célzó alaptól jön. “A további fejlesztéshez már szükségünk lesz az önkormányzat pénzére is” – mondja az energia központ vezetője. Az önkormányzatok is érdekeltek lehetnek ebben hiszen a szennyvíz tisztítás 30-40%-ot jelent a villanyszámlából Észak Amerikában.

Európában a jó példa Aarhus Dániában, mert ott a víztisztító központ több energiát termel mint amennyit elfogyaszt ugyanis felhasználja a szennyvíz hőenergiáját is. Ha ezt kiterjesztenék az 5,8 milliós Dániára, akkor ez 600-700 megawattóra pluszt jelentene

– állapította meg a dán Víz és Szennyvíz társaság.

A változás már megkezdődött – állítja a Cornell Egyetem professzora: ”Régebben a városatyák és a tervezők elsősorban azzal foglalkoztak, hogy miképp lehet kihasználni a város területét illetve hogyan lehet megszervezni legjobban a közlekedést, ma már viszont mind fontosabb szempont az energia gazdálkodás. A technológia már megvan a szennyvíz hőjének hasznosítására, de a nagy kérdés az, hogy ki fizet a rendszer bevezetésért?” – mondta a Cornell egyetem professzora a BBC tudósítójának.

Levadásszák

ki

-

2024-01-05

0

Amikor kedden két drónnal kilőtt rakéta becsapódott egy bérházba Bejrút déli részén, megölve a militánsok egyik legfelső vezérét és hadnagyait, úgy tűnt, ez egy elmozdulást jelez Izrael Hamász elleni háborújában – írja a Washington Post.

Izrael három hónapon keresztül teljes körű katonai inváziót hajtott végre Gáza ellen, az övezet nagy részét ellenőrzése alá vonva, és több mint 22 000 embert megölt az Izrael elleni október 7-i támadást tervező és végrehajtó fegyveresek üldözése során. A mai napig nem lépett fel egy másik többször is hangoztatott háborús cél érdekében: a Hamász felsővezetőinek kiiktatására „bárhol legyenek is”

Most, amikor a konfliktus a negyedik hónapjába lép, Izrael láthatóan megkezdte a kiiktatásnak megvalósítását. Egy szélesebb körű háborút kockáztat libanoni határa mentén, annak ellenére is, hogy megkezdte csapatait kivonni Gázából.

Katonai vezetők azt mondták, hogy a részleges kivonulás lehetséges most, hogy a támadások meggyengítették a Hamaszt északon, és ez lehetővé teszi, hogy több ezer tartalékos hazatérjen és munkába álljon. Washington hónapok óta nyomást gyakorol Izraelre, hogy lépjen vissza a Biden elnök által „válogatás nélküli bombázásnak” minősített akcióktól, és csökkentse a polgári áldozatok számát.

Az események közvetlenül érintik a háború gazdasági veszteségeit, valamint a tiltakozások és a belpolitikai intrikák fokozatos visszatérése miatti növekvő aggodalmakat. Bár kevés elemző látja a gázai erőszak végét, némi változás észlelhető.

„A 3. szakaszhoz értünk” – mondta Chuck Freilich volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, utalva a hadviselés azon szakaszára, amely az októberi támadásokra adott kezdeti választ, valamint az enklávé belsejében zajló tartós légi és földi háborút követi.

„Úgy gondolom, hogy egy új módozatba lépünk, ami közelebb áll ahhoz, amit az Egyesült Államok a kezdetektől szorgalmazott.”

Az izraeli hadsereg már hónapok óta kijelentette, hogy készen áll egy kétfrontos háború megvívására, miután csapatokat és tankokat vont össze a libanoni határ mentén, és legalább 70 000 lakost evakuált. Az Izraeli Védelmi Erők egységei gyakran váltottak tüzet a Hezbollah-hal, az iráni felállású libanoni fegyveres csoporttal, de a csapások és ellencsapások soha nem közelítették meg Bejrútot – egészen keddig.

Izrael nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni bármilyen szerepet Száleh Arouri, a Hamász száműzött tisztviselője meggyilkolásában, aki összekötőként működött Iránnal és a Hezbollah-hal. De rajta volt a nemzeti listán.

„Kétségtelenül ez volt a legjelentősebb Hamász vezető meggyilkolása a szervezet tisztségviselői ellen a háború október 7-i kezdete óta” – írta Avi Issacharoff palesztin ügyek szakértője szerdán a Yedioth Ahronot című újságban.

Míg Izrael azt állítja, hogy megölt számos Hamász parancsnokot és tisztviselőt Gázában, de Jehiya Sinwart, akit az október 7-i támadás kitalálójának tartanak, számos más vezetővel együtt még mindig szabadlábon van.

Libanoni és nemzetközi tisztviselők szerdán tülekedtek, hogy megfékezzék a Hezbollah várható megtorlását. A csoport a mai napig ellenállt a Hamász könyörgésének, hogy teljes mértékben lépjen be a háborúba. A névtelenséget kérő izraeli tisztviselők, akik nem jogosultak nyilvánosan nyilatkozni az ügyben, azt mondták, remélik, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah önmérsékletet tanúsít, tekintettel arra, hogy egyik tisztje sem halt meg a csapásban.

Naszrallah „válaszra és büntetésre” figyelmeztetett szerdai beszédében, de kevés utalást adott arra, hogyan reagálnának harcosai.

Az északi Haifa kikötőváros izraeli lakosainak azt tanácsolták, hogy tervezzenek menedéket a támadás során. Katonai elemzők szerint a csapatok levonása Gázában valószínűleg több erőforrást tesz lehetővé Libanon felé.

„Nagyon felkészültek vagyunk mindenféle forgatókönyvre”

– mondta Daniel Hagari, az IDF szóvivője Arouri meggyilkolása után.

Kedden Eilonban, a libanoni határtól egy mérföldre délre, néhány percenként izraeli tüzérséget lövedékeket indítottak „terrorista célpontok” felé. A kiürült falvakban a Hezbollah páncéltörő rakétáit elfogták.

Északon a helyi biztonsági osztagok egy közelgő háború miatt gyakorlatoznak. Az evakuálások lehetővé tették az izraeli hadsereg szabad működését a területen, mezőgazdasági területekről lőve.

„Egy olyan háborúba keveredünk, amelyet nem kértünk”

– mondta egy ott élő lakos.

A libanoni merényletet széles körben üdvözölték Izraelben, bár a becslések szerint még mindig Gázában fogva tartott 133 izraeli szószólói szerint attól tartanak, hogy a támadás kisiklatja az újabb túszcseréről szóló tárgyalásokat.

Az IDF a múlt héten közölte, hogy öt dandárt von ki a Gázai övezet északi részéből, ami potenciális elmozdulást jelent a széles körben elterjedt bombázástól az enklávén kívül állomásozó csapatok célzottabb rajtaütései felé. Ennek ellenére izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy a harcok valószínűleg hónapokig folytatódnak.

A bombák és a lövöldözések zaja visszhangzott szerdán a dél-gázai Hán Yunisz városában, ahol szemtanúk elmondták a The Washington Postnak, hogy a harcok továbbra is olyan hevesek, mint valaha. A mentők oda-vissza száguldoztak egész nap, szállítva a halottakat és a sebesülteket.

„Az emberek itt már hozzászoktak a bombázás zord látványához” – mondta. „A napi küzdelem azonban inkább az élelem, a víz és az alapvető szükségletek biztosítása körül forog.”

Izraelben azonban a háború már nem érződik annyira mindent felemésztőnek, és a polgárok elkezdtek teret találni a szélesebb körű politikai vitáknak. Hétfőn az ország legfelsőbb bírósága megváltoztatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának szavazását a bíróság kulcsfontosságú bírósági felülvizsgálati jogosítványainak megvonásáról, amelyet kritikusai az izraeli demokrácia győzelmeként ünnepeltek.

A tavalyi év nagy részében az országot megrázó, de október 7-e után felfüggesztett kormányellenes tüntetések pedig visszatértek. Tel-Avivban és Jeruzsálemben szombaton tömegek skandálták az új választások követelését, miközben a harag Netanjahu ellen irányul, akit széles körben vádolnak azért, mert nem tudta megakadályozni a Hamász támadását, és akinek a közvélemény-kutatások során támogatottsága jelentősen zuhant.

Egyre jobban láthatók a szakadások a rendkívüli háborús kabineten belül, amelyben Netanjahu megosztja többek között a hatalmat politikai riválisával, az IDF volt vezérkari főnökével, Benny Gantzcal.

Gantz és Yoav Gallant védelmi miniszter nem volt hajlandó Netanjahuval együtt megjelenni néhány közelmúltbeli sajtótájékoztatón. Mindketten nyitottabbnak mutatkoztak a Biden által javasolt háború utáni gázai kormányra, amely a visszaállított palesztin hatóságra támaszkodik, és ezt az elképzelést Netanjahu és koalíciójának szélsőségesebb tagjai elutasították.

Gantz, akinek népszerűsége megugrott, azt mondta, hogy a politikának és az október 7-i kudarcok kivizsgálásának meg kell várnia, amíg a háború enyhül. Miközben egyes csapatok kivonulnak Gázából, a politikai megfigyelők szorosan figyelik, nincs-e jele annak, hogy készen állna a lépésre. Gantz új választásokat indíthat el, ha ráveszi a koalíció öt tagját, akik közül sokan kritizálták Netanjahut, hogy csatlakozzanak egy bizalmi szavazáshoz.

Abban a pillanatban, amikor Gantz úgy érezi elhagyhatja a háborús kabinetet, a hógolyó gurulni kezd. Ez egyre lehetségesebbnek tűnik, ahogy a gázai helyzet stabilizálódik.

Persze, ha lesz egy második front a Hezbollah-hal, akkor minden újra megváltozna.

ki