Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

554 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Orbánnak már minden mindegy: az újabb Oroszország elleni szankciót egyedül ő nem támogatja

0

Rákosi elvtárs Sztálin leghűbb tanítványa volt, Orbán Viktor Vlagyimir Putyiné: az uniós nagykövetek szerdai értekezletén egyedül Magyarország képviselője nem támogatta a tizenharmadik szankciós csomagot, melyet hetek óta állítanak össze Brüsszelben. A tizenharmadik szankciós csomagot szimbolikus pillanatra időzítették: Putyin Ukrajna elleni agressziójának második évfordulójára vagyis február 24-re.

A magyar diplomácia hagyományosan lassítani vagy épp blokkolni próbálja a szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Orbán Viktor olyan messzire is elment, hogy megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot.

Február elsején a nagyhatalmak nevében Olaf Scholz német kancellár figyelmeztette Orbán Viktort, hogy amennyiben újra vétózni próbál, akkor annak az árát a magyar gazdaság fizeti meg. A magyar miniszterelnök ennek hallatára kapitulált, de szemmel láthatóan nem változtatott a politikáján: mindenütt kiáll Oroszország mellett annak ellenére, hogy Washingtonból is figyelmeztették: ennek komoly következményei lehetnek.

Mi van a tizenharmadik szankciós csomagban? A magyar diplomácia általában arra hivatkozik, hogyha a nukleáris kereskedést szankcióval sújtják, akkor ez Magyarország számára megoldhatatlan problémát jelent hiszen Paks teljes mértékben az orosz szállításoktól függ. A Financial Times értesülései szerint a nukleáris kereskedelem nincs benne a tizenharmadik szankciós csomagban, ahol elsősorban harmadik államok ellen akarnak szankciókat alkalmazni azért, mert kereskednek Oroszországgal. Kína – mint Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere – ezek között kiemelt helyen szerepel. Ez zavarja a magyar diplomáciát, mely Kínával is jó kapcsolatot ápol annak ellenére, hogy az USA stratégiai ellenfelének nyilvánította mind Kínát mind pedig Oroszországot 2021-ben.

Orbán, az ordító egér, a partvonalon kívül rekedt

Uniós külügyminiszteri találkozó lesz hamarosan: február  19-én gyűlnek össze a külügyminiszterek, hogy megvitassák a közös tennivalókat, melyek között első helyen szerepel ezúttal az Oroszország elleni szankciók ügye a szimbolikus dátum miatt. A magyar diplomácia elszigetelődött Brüsszelben, ahol az Ukrajna melletti kiállást igen fontosnak tartják. Ezt erősítette meg a NATO hadügyminiszterek tanácskozása Brüsszelben. Elítélték Donald Trump fenyegetését:

“Buzdítani fogom Oroszországot arra, hogy fenyegessék vagy támadják meg azt a NATO tagállamot, mely nem tesz eleget a saját védelme érdekében.”

Hamar kiderült, hogy Trump e fenyegetése üres blöff hiszen minden az orosz határhoz közeli NATO tagállam komolyan költ hadserege megerősítésére, és a katonai kiadásai meghaladják a NATO által elvárt 2%-ot a GDP-hez viszonyítva. Az ukrajnai háború mindenütt megnövelte a katonai kiadásokat, jól mutatja ezt Lengyelország példája. Ez a frontország 2014-ben a GDP 1,9%-át költötte katonai célokra, tavaly már a 3,9%-át, és ezzel beállította a rekordot az európai tagállamok között. Térségünkben Szlovákia, Csehország és Szlovénia van lemaradva ebben a tekintetben, de orosz agresszió őket aligha fenyegetheti. Magyarország és Románia messze túlteljesíti a 2%-ot. A lista végén Luxemburg, Belgium és Spanyolország szerepel – jócskán elmaradva a kötelező két százaléktól -, de ezeket az országokat egyáltalán nem fenyegeti semmiféle orosz agresszió.

Miért paktál Moszkvával és Pekinggel Orbán Viktor?

Az amerikai diplomácia tervezői Magyarországot már a kilencvenes években kiírták a kelet-európai szereposztásból, megállapítva, hogy a térség számukra csakis stratégiai szempontból fontos, mert gazdasági fellendülést nem tartottak valószínűnek. Stratégiai szempontból Lengyelország és Románia érdekli az Egyesült Államokat vagyis a NATO-t hiszen ezen belül meghatározó Washington befolyása. Orbán Viktor a feje tetejére is állhat, akkor sem érdekli az USA stratégiai tervezőit. Orbán számára Moszkva és Peking kényszerválasztás. Moszkvából és Pekingből nézve viszont nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor és Magyarország csakis addig érdekes amíg tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.

Tudja ezt Orbán Viktor is, aki nem kilépni akar az Európai Unióból és a NATO-ból hanem át akarja ezeket úgy formálni, hogy ő is beleszólhasson a fontos döntésekbe. Ezért támogatja Donald Trumpot és mindenütt a szélsőjobboldalt, amely ki van szorítva a döntéshozatalból Európában. Éppúgy mint Orbán Viktor, aki a partvonalon alakítja az ordító egér látványos és egyben tragikomikus szerepét.

Harvard professzor: fordult a kocka

Eddig Kína utánozta az USA-t, most viszont Biden koppintja Kínát. Ezzel a kicsit meglepő gondolattal állt elő Dani Rodrik a Project Syndicate oldalon.

A Harvard Egyetem közgazdász professzora arra mutatott rá, hogy a kínaiak óriási állami támogatással fejlesztették ki az iparukat, melynek olcsó termékeivel elárasztották a világpiacot. Húsz évig az Egyesült Államoknak is Kína volt a legfontosabb szállítója, és ez csak az elmúlt évben változott meg amikor Mexikó ugrott az élre épp a Biden kormány gazdaságpolitikájának eredményeképp.

Hszi Csin-ping elnök a G 20 Kínában megtartott csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Peking célja a G 2 világrend vagyis Kína az USA-val együtt akarja kormányozni a világot. Obama amerikai elnök csak mosolygott ezen a kínai bejelentésen, de Donald Trump már megkezdte a kereskedelmi háborút Kínával szemben. Büntetővámokat vezetett be, melyeket utóda Joe Biden nemhogy eltörölt volna, de tovább szigorított. Az USA meg akarja fojtani a kínai chip fejlesztést nehogy ezen a téren a stratégiai ellenfél előnyhöz jusson.

2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

“Kis udvar magas kerítés”

Ez a Biden kormányzat gazdaságpolitikája, amely éppúgy mint korábban Peking óriási összegekkel támogatja a hazai ipar fejlesztését, és vámokkal védi azt a kínai konkurenciától.

Mi következik ebből?

“Az USA továbbra is gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági aggályait fogja előtérbe állítani a kínai kereskedelemben, a kínaiak nyilvánvalóan nem adják fel az állam által irányított piacgazdaság modelljét. Nem az együttműködés lesz napirenden, de picit

könnyebbé válhatna a helyzet, ha mindkét nagyhatalom felismerné: gazdaságpolitikájuk nem is tér el oly nagyon egymástól, és nem feltétlenül káros a másik számára“

– írta Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, ahol arra nem utalt, hogy a kínai gazdasági csodából az amerikai cégek óriási mértékben profitáltak. Most pedig India lett számukra az új Kína. Már Donald Trump is lepaktált Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, akit korábban nem fogadtak Washingtonban mondván véreskezű rasszista politikus, aki pogromokat szervezett a muzulmán kisebbség ellen. Biden elnök már szövetséget is kötött Narendra Modival mondván:

“a világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással.”

A Wall Street pedig átállt Kínáról Indiára: a kínai tőzsdék hároméves mélyrepülésben 6000 milliárd dollárt veszítettek miközben India jön felfelé. Tavaly Kína gazdasága 5,2%-kal nőtt, India több mint 7%-kal – hála az USA nagyvonalú támogatásának.

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Rogán Tóni csak Varga Juditot akarta megbuktatni, de az akció túlságosan jól sikerült

0

“Hiszek abban, hogy Magyarország nem a Rogán Antalok országa” – írta a Facebookon Varga Judit elvált férje, aki egyben közölte azt is, hogy lemond minden állami tisztségéről.

Varga Judit már korábban közölte, hogy kiszáll a közéletből. Az ok: ő ellenjegyezte azt a kegyelmi kérvényt, melyet áprilisban aláírt Novák Katalin, és ezért kényszerült lemondásra szombaton. Rogán Tóni valószínűleg csak Varga Juditot akarta megbuktatni nehogy rávalljon a Völner – Schadl ügyben. Pintér Sándor nyomozói azért kezdték meg a korrupciós ügy kivizsgálását, hogy megbuktassák Rogán Antalt, de Orbán Viktor másképp döntött: elvette a titkosszolgálatok felügyeletét a veterán belügyminisztertől, és átadta Rogán Antalnak vagyis még pontosabban a saját kezébe vette.

A Völner – Schadl ügyben többször is elhangzott Tóni, Barbara és Ádám neve vagyis a kabinetminiszter, a neje és kabinetfőnöke voltak az igazi főnökök az ügyben. Erről szólhatott volna néhány szót Varga Judit a bíróság előtt.

Ezért mozdította őt el Orbán Viktor az igazságügyi tárca éléről. Rogán emberei banánhéjat helyeztek még el a miniszterasszony lába alá: egy pedofil per elítéltjének kegyelmi kérvényét. Varga Judit ezt elővigyázatlanul aláírta, és ezzel előkészítette Novák Katalin bukását is.

Rogán a sötétség fejedelme

Orbán Viktor Berijája és Goebbelse tudja, hogy sosem lehet belőle király, mert Orbán Viktor emberei szorgosan gyűjtik róla a terhelő bizonyítékokat arra az esetre, ha

“Tóninak fejébe szállna a dicsőség.”

Rogán viszont királycsináló lehet hiszen a titkosszolgálatoknak és a médiának ebben mindig kulcs szerep jut – jól megmutatta ezt Ceausescu bukása amikor Stanculescu tábornok volt a különleges bíróság feje, amely halálra ítélte Ceausescut és nejét. A titkosszolgálat főnökét maga Ceausescu nevezte ki, de Stanculescu tábornok jó kapcsolatot ápolt Moszkvával és Washingtonnal is. Ilyen hibát Rogán Tóni nem követhet el.

“A hatalom a nők szoknyája mögé bújik”

– írta Varga Judit elvált férje, aki feleségéhez hasonlóan távozik a közéletből.

A hatalomnak nincs emberi arca

Orbán Viktor a fiatal nőknek azt a szerepet szánta, hogy a hatalom emberi arcát mutassák meg, de mára kiderült: a hatalomnak nincsen emberi arca. Aki nem öl, azt megölik – Orbán Viktor régóta ismeri ezt a szabályt, de Varga Judit és Novák Katalin nem volt alkalmas erre a harcra, ahol a katonás kíméletlenség alapkövetelmény.

Az informatika dönthet az ukrajnai háborúban

0

David Ignatius szerint már az oroszok számára is kiderült az, amit az ukránok egy évvel korábban észrevettek: ez a háború más mint a korábbiak, mert az informatikának döntő szerep jut. Ez derül ki abból a cikkből, melyet a Washington Post szakértője írt arról, hogy katonai szempontból mi a csaknem két éve tartó háború fő tanulsága: az informatika a háború legnagyobb fegyvere.

“Ez az algoritmusok háborúja, miközben a katonák és a harckocsik a fronton béna kacsák addig a drónok meghatározó szerepet játszhatnak. Korábban a hadvezérek évszázadokon  keresztül arra panaszkodtak, hogy “ködben” harcolnak – ezen azt értették, hogy mindenki információk hiányában kell, hogy döntéseket hozzon- ma már ez a köd eloszlott, minden világosan látható.”

Mindezt megerősíti az, amit egy-egy orosz és ukrán generális írt a közelmúltban a modern hadviselésről.

Kevin Ryan nyugalmazott tábornok, aki korábban katonai attasé volt Moszkvában, így összegezte Zaluzsnij ukrán  vezérkari főnök és Balujevszkij orosz ex vezérkari főnök elemzéseinek tanulságát:

”Mindkét tábornok megállapítja, hogy egyetlenegy csapatmozgás sem marad észrevétlen. A drónok és a műholdak mindent látnak.”

Az oroszok erre késve jöttek rá, de mára már felzárkóztak. Ezért sürgeti Kijev annyira az újabb amerikai katonai segélyt, melyet az ellenzéki republikánusok egyelőre akadályoznak Washingtonban.

Balujevszkij tábornok szerint az ukrajnai háború egyik legfőbb tanulsága az, hogy “a légvédelem legyőzi a támadókat, mert megszünteti azt a lehetőséget, hogy tömegesen bevessék a légierőt.”

A másik nagy tanulság az ex orosz vezérkari főnök szerint:

”a tank a legfőbb áldozata az ukrajnai harcoknak, mert könnyen felismerhető és megsemmisíthető.”

Ehhez képest kissé nehezen érthető, hogy miért büszkélkedik Orbán Viktor azzal, hogy a Rheinmetall harckocsikat gyárt Magyarországon.

“A tankok könnyen aknára is futhatnak”- folytatja Balujevszkij tábornok, ezért a nagyszámú gyalogság és tankok kombinációja helyett előtérbe kerültek a kis csapatrészek által végrehajtott akciók, melyeket csak egy-két páncélozott jármű támogat.

A tüzérség terén is eltűnt az oroszok régi fölénye pedig ez még a második világháborúban is az erősségük volt.

“A NATO tüzérség minőségi fölénye a mienk fölött egyértelmű, ezért sürgős és teljes átszervezésre lesz szükség a következő négy vagy öt évben” – írja az orosz fegyveres erők ex vezérkari főnöke. Aki hangsúlyozza:

”a nyertes a változásokban a drón, amely gyorsan és egyértelműen meghódította az egész légteret.”

Ugyanez a véleménye Valerij Zaluzsnij tábornoknak, aki szerint

“csakis a drónok segítségével tudunk felülkerekedni a jelenlegi patthelyzeten, amely a fronton kialakult.”

Ezekután nem egészen világos, hogy miért kérte 500 ezer ember behívását az ukrán vezérkari főnök.

Mit tehet az USA?

A high tech fegyverek szállítása Ukrajnának a legfontosabb a kivéreztetett ukrán hadseregnek – hangsúlyozza a Washington Post szakértője. Siet hozzátenni, hogy a hagyományos fegyverek mint az F 16-os vadászgép vagy a tankok sokkal kevésbé fontosak mint a drónok, a légvédelmi rendszerek – Patriot – vagy azok az informatikai zavaró szoftverek, melyek megbénítják az ellenséges rendszereket.

Mind az orosz mind az ukrán tábornok egyetért abban, hogy a jövő a kicsi és olcsó, egyszemélyes csendes gyilkos fegyvereké. Ezeket minden katona könnyen megtanulhatja kezelni, és hatékonyan célba találnak, mert éppoly nehéz őket megállítani mint az öngyilkos merénylőket. Mind Balujevszkij orosz tábornok mind pedig Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök egyetért azzal, hogy új korszak kezdődött a háborúk történetében, és ebben az informatika a meghatározó nem pedig a hagyományos fegyverek.

Orbán az épülő kínai gyárak exportjával hatalmát bebetonozhatja be

A gazdaság, a pénz, és a politika alárendelése folyik Magyarországon mindazért a szent célért, hogy Orbán és tettestársai hosszú távra bebetonozhassák hatalmukat. Kerüljön ez bármennyibe is az országból el nem menekülőknek.

“Az akkumulátorgyárak építése és működése évtizedekig tartó környezetvédelmi problémákat okozhat Magyarországnak, ahol lakosságcsere is zajlik hiszen az új gyárakban egyre több vendégmunkás dolgozik majd” – hangsúlyozta Győrffy Dóra, a Corvinus egyetem professzora, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott.

“A magyar állam elképesztő mennyiségű pénzt tesz bele ezekbe a kínai beruházásokba, amelyekről már ma is pontosan tudni lehet, hogy soha nem fognak megtérülni”

– fűzte hozzá. Győrffy Dóra professzor elmondta, hogy a kínai gyárakban “elsősorban alacsonyan képzett és igen elkötelezett munkavállalókra van szükség, akik elsősorban

Ázsiából érkeznek majd miközben a jólképzett magyar fiatalok ezerszámra hagyják el az országot – javarészük végképp.

“A magyar államnak rengeteg pénzébe kerül majd a környezetvédelem a kínai gyárak környezetszennyező tevékenysége miatt, vizet és energiát kell biztosítani nagy mennyiségben. Orbán Viktor már jelezte, hogy két földgáz erőmű épül elsősorban azért, hogy energiával lássa el az új kínai gyárakat. Miért támogatja ily elszántan Orbán Viktor az új kínai és nemcsak kínai gyárak építését, ha ily sok problémát okoznak?

Orbán hosszútávra bebetonozhatja hatalmát

Sokan azzal magyarázzák Orbán Kínabarát politikáját, hogy Peking lefizeti a magyar miniszterelnököt, aki szívesen játssza el a trójai faló szerepét az Európai Unióban vagy a NATO-ban. A kínaiak előszeretettel alkalmazzák a korrupciót az üzleti kapcsolatokban otthon éppúgy mint külföldön.

Orbán Viktor sohasem vetette meg a gazdagodásnak ezt a módját, de politikai oka is van annak, hogy maximálisan támogatja az új kínai gyárak építését noha a helyi lakosság ellenállása népszerűségvesztést okozhat.

Ha megindul a kínai gyárak exportoffenzívája Magyarországról, akkor ez tartós kiviteli többletet eredményezhet. A nagy hitelminősítő intézetek számára ez igencsak fontos mutató. A pozitív külkereskedelmi mérleg a nemzetközi fizetéseket is kedvezően befolyásolhatja: a Magyar Nemzeti Bank előnyösebb feltételekkel juthat kölcsönhöz. Jelenleg a magyar államadósság a GDP 80%-a körül ingadozik, ez messze meghaladja a 60%-os limitetet, de az Európai Unióban az átlag hasonló eltérést mutat miközben Franciaország már meghaladja a 100%-ot, Olaszország pedig a 140%-ot. A Magyar Nemzeti Bank jelenleg 2,5%-kal drágábban jut külföldi hitelhez mint az uniós átlag.

“Magyarországon nincs pénzügyi válság, az Orbán rendszer 3-4 évig  még jó eséllyel elkerülheti ezt”

– hangsúlyozta Surányi György. A Nemzeti Bank ex elnöke arra mutatott rá a Pénzügykutató Intézetben megtartott előadásában, hogy a lassú növekedés, a magas infláció csak a hazai lakosság számára nagy probléma.

Magyarország immár az Európai Unió legszegényebb állama lett

– mutatott rá Győrffy Dóra professzor.

A külföldi hitelminősítőket mindez hidegen hagyja amíg a magyar fizetőképesség megfelelő, és az évekig fennmaradhat. Orbán Viktor tehát bebetonozhatja hatalmát megakadályozva az ellenzék bármifajta alternatív kezdeményezését, amelytől nem is nagyon kell tartania hiszen az alkatilag szellemi impotenciában szenvedő ellenzéki pártok nemigen tudhatnak ésszerű programot összeállítani, amely mind a szavazópolgárok mind pedig a nagy hitelminősítő intézetek tetszését elnyerhetik.

Jön az uniós atombomba?

A nukleáris energia visszatérését sürgetik Németországban. Három megmaradt atomerőművét márciusban zárta be Németország, de ma már az ellenzéki CDU vezére arról beszél, hogy ez hiba volt. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője pedig a Politicoban közös európai nukleáris védőernyőt sürgetett.

“Fekete nap volt Németország számára az utolsó atomerőmű bezárása múlt márciusban” – mondja ma Friedrich Merz. A CDU elnöke szerint újra be kellene kapcsolni a három utoljára maradt atomerőművet, mert az olaj és a földgáz ára túlságosan magas, a nukleáris energia pedig kevésbé szennyezi a környezetet mint a fosszilis energiahordozók. A német kormány, melyben a zöldek is fontos szerepet játszanak, továbbra is elutasítja a nukleáris energiát:

”Az energiagazdálkodással foglalkozó cégek már átállították a rendszerüket, továbbra is elutasítják a nukleáris energiát. Ez ugyanis nagyon kockázatos technológia, a radioaktív hulladék pedig még évezredekig  gondokat okozhat a környezetvédelemben”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter.

Németországban a nukleáris hulladék ügye mindmáig megoldatlan. Az ezzel foglalkozó állami ügynökség szerint 2046-ban készülhet el egy nagy tároló, melynek a költségei meghaladnák az 5,5 milliárd eurót. Jelenleg még a helyszínt sem jelölték ki, mert egyetlen település sem akarja, hogy a közelében nukleáris hulladéktároló épüljön. Régebben sok európai állam Oroszországba szállította a nukleáris hulladékot, de ez a lehetőség  Putyin Ukrajna elleni agressziója óta megszűnt.

Jelenleg a világ 32 országában 421 atomreaktor működik. Ez a szám elég stabil, mert bár építenek új atomreaktorokat, de sok régit pedig bezárnak. Kína, Franciaország, az USA, Nagy Britannia, Oroszország és Magyarország  és néhány más ország kitart az atomerőművek mellett.

Lesznek-e újra atomerőművek Németországban?

“Senki se építene új atomerőművet Németországban, mert a költségek túlságosan magasak lennének. Csak akkor építhetnek atomerőművet valahol, ha a közvélemény azt helyesli, mert ehhez nagy állami támogatás kell” – hangsúlyozza a környezetvédelmi miniszter Berlinben.

Kisebb nukleáris erőművek  katonai céllal

Észak Korea épít ilyeneket, de más államokban is lehet hasonló jelenséget tapasztalni – írja a Deutsche Welle. Észak Korea immár nukleáris hatalom, amely nemzeti jövedelmének legnagyobb részét erre költi feláldozva a lakosság életszínvonalát. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni az Európai Unióban, de Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai parlamentben mégiscsak közös uniós atomfegyverkezési programot javasolt. A bajor CSU politikus a brüsszeli Politiconak elmondta, hogyha jön Trump, akkor az USA már lemondhat a nukleáris védőernyőről Európa fölött, így ezt az Európai Uniónak  kellene megteremtenie. Honnan lenne erre elég pénz? Az ötletgazda Macron elnöknek megvan erre is az elképzelése: az Európai Unió kötvényeket bocsáthatna ki, és ebből fedezné Ukrajna támogatását és esetleg a közös uniós atomernyő csillagászati költségeit.

 Orbán Gazsi kalandjai Afrikában

0

Mit keres a miniszterelnök fia Csádban? Erre a kérdésre a hadügyminiszter megadta a választ: Orbán Gáspár százados összekötő tiszt a magyar és a csádi hadsereg között.

Mit keres a magyar hadsereg Csádban? Erre a kérdésre már csak Orbán Viktor adhatna választ, aki erről Macron francia elnökkel állapodott meg. Franciaország és az USA között évtizedek óta késhegyig menő harc folyik Afrikáért egészen pontosan az ásványkincsekért.

Az amerikaiak furcsa módszert alkalmaznak: Szaúd Arábia és Katar iszlamista lázadókat pénzel Afrikában. Ezek az iszlamista lázadók azután destabilizálják a fennálló rendszert, melyet francia katonák védenek. Az uralomra került puccsisták első dolga az, hogy kitessékeljék a régi gyarmatosítókat, a franciákat. Ez történt nemrégiben Nigerben is, ahonnan Franciaország kénytelen volt kivonni csapatait pedig ez az ország szállította az urán import nagy részét a francia atomerőműveknek. Macron elnök azt szerette volna, ha a franciákat európai csapatok váltják fel: németek és magyarok. Csakhogy Afrikában az elmúlt években megjelentek a kínaiak is, akiknek érdekeit az orosz Wagner hadsereg védelmezi. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég tett látogatást Afrikában, utána pedig következett Blinken amerikai külügyminiszter. Afrika a nagyhatalmak vadászterülete volt és maradt miközben az egyre szaporodó lakosság mind nagyobb nyomorban él. Mindez csak annyiban érdekli az Európai Uniót, hogy megakadályozza a migrációt, a fő cél továbbra is a nyersanyagok megszerzése. Jelen esetben a tét az urán. Ha Niger nincs, akkor jó lesz Csád is.

Európai atomernyő

Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben politikai bombát robbantott amikor kijelentette: ha jön Trump, akkor az Európai Uniónak önálló atomütőerőre lesz szüksége. Ez első pillantásra őrültségnek tűnik hiszen olyan költségeket jelentene az Európai Uniónak, melyeket a tagállamok képtelenek lennének vállalni hiszen a gazdaságuk stagnál és az utcák tele vannak tüntetőkkel Franciaországban és Németországban, a két legfontosabb uniós államban.

Mit javasol Macron elnök? Ukrajna támogatását és az uniós atomernyő megteremtésének horribilis kiadásait fedezzék kölcsönből! Az Európai Unió bocsásson ki kötvényeket, és ebből a pénzből lehetne finanszírozni Ukrajna hosszútávú támogatását és az önálló európai atomütőerő kifejlesztését. Macron elnök nem véletlenül német politikusra bízta az uniós atombomba bejelentésének ügyét hiszen Franciaországnak van atomfegyvere, de nincs pénze, uniós kölcsönt pedig csakis a németek jóváhagyásával lehetne felvenni. Csakhogy ez újabb lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé. Amely ellen a magyar miniszterelnök elszántan küzd – szavakban.

Közben pedig fiát Csádba küldi, hogy biztosítsa az uniós atombomba nyersanyagát, az uránt. Pech, hogy ehhez nincs elég urán Csádban de hát Orbán Gazsi sem oda indult hanem Nigerbe, csakhogy ott megelőzték az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok. Macron elnök időközben Kazahsztánnal kötött szerződést az urán szállításról. Ha csakugyan jön Trump, és az európai nagyhatalmak a közös atomfegyver mellett döntenek, akkor minden készen áll erre. A nagy európai atombomba programban így játssza el szerepét Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök fia, aki arra talán alkalmas lehet, hogy összekötő tiszt legyen egy a franciák által kiképzett gyarmati hadsereggel. Rejtő Jenő, ha élne, szívesen írna erről Orbán Gazsi csodálatos kalandjai Afrikában címmel.

Törökország megkapj az USA vadászgépeket, Orbán miért akadályozza Svédország NATO tagságát?

0

23 milliárd dollárért vásárolhat F 16-os amerikai vadászgépeket Törökország miután megszavazta Svédország NATO tagságát – jelentették be Washingtonban. Erdogan török elnök tehát elérte azt, amit akart: vehet 40 korszerű amerikai vadászgépet.

Erdogan elnök barátja, Orbán Viktor  maradt  utolsónak a NATO-ban holott korábban megígérte: Magyarország nem lesz a legutolsó tagállam, amely megvétózza Svédország tagságát. Mégiscsak így történt. Orbán Viktor, hogy mentse az arcát, meghívta Budapestre a svéd konzervatív kormányfőt. A svéd külügyminiszter először közölte, hogy nincs miről tárgyalni, majd a svéd miniszterelnök jelezte: a következő uniós csúcstalálkozón beszélgethetnek Orbán Viktorral.

A rendkívül csúcstalálkozót épp a magyar miniszterelnök miatt hívták össze február elsejére, mert Orbán Viktor legutóbb megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.

Svédország épp azért adja fel a semlegességet, mert tart Oroszországtól azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Az USA tízéves támogatási tervet készít elő

Erről ír a Washington Post kormányzati forrásokra hivatkozva. Eszerint a Biden kormányzat tavasszal állna elő egy tízéves tervvel, mellyel az Egyesült Államok hosszútávra elkötelezné magát Ukrajna támogatása mellett. Jelenleg az USA támogatása a levegőben van, mert a republikánus ellenzék nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, melynek része a 60 milliárd dolláros ukrán támogatás is. Németország 4-ről 8 milliárd euróra növelte a négy évig tartó pénzügyi támogatást Ukrajnának. A Washington Post értesülései szerint Macron francia elnök lesz a következő, aki hamarosan Kijevbe látogat, és ott jelenti majd be Franciaország hosszútávú támogatási tervét. Biden elnök azért tartja fontosnak a hosszútávú támogatási tervet Ukrajnának, mert ellenfelének, aki valószínűleg Donald Trump lesz, esélye lehet a győzelemre novemberben. Donald Trump pedig fogadkozik, hogy napokon belül rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij ukrán elnök feje fölött megegyezne Putyin orosz elnökkel. Trump imidzsébe ez belefér, még akkor is, ha tudja jól ezt nem engedhetné meg magának az USA elnökeként. Afganisztánból, Irakból ki lehetett vonulni, attól nem esett csorba  az USA  vezető hatalmi  státuszán. Ma ezt már nem teheti meg.

Politikailag erőt kell felmutatni, gazdaságilag pedig nagyon is hasznos az Egyesült Államok számára a háború.

Az ukrán hadiipari megrendelések csak egy része a hatalmas profitnak, Európa fegyverkezése még sokkal többet hoz a konyhára! Ezt Trump is tudja, – de ha mégsem – vannak a környezetében jónéhányan, akik tudják ezt és nyomást is gyakorolhatnak az elnökre.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég Brüsszelben kijelentette:

“Oroszország a NATO egyetlen tagállamát sem fenyegeti!”

Ugyanezt erősítette meg egy határmenti állam hadseregének vezérkari főnöke Litvániában. A tábornok arra mutatott rá, hogy az orosz csapatok a nyugati hadszíntéren mind le vannak kötve Ukrajnában, ahol a CNN értesülései szerint a csaknem kétéves háborúban a katonáik 87%-át elveszítették. Putyin, aki megindította a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában, nyilvánvalóan Trump győzelmére számít – éppen úgy mint Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök sokkal inkább Trump mint Putyin kezére játszik amikor hátráltatja Ukrajna támogatását és Svédország NATO tagságát. Csakhogy

még senki sem tudhatja, hogy Trump amennyiben nyer, milyen diplomácia mellett kötelezi el magát. Bár korábban kijelentette, hogy “a NATO halott”, de nyilvánvalóan blöffölt annak érdekében, hogy az európai szövetségesek minél több amerikai fegyvert vásároljanak.

Az USA – ebben konszenzus van a demokraták és a republikánusok között – nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy magára hagyja Európát. Ha ugyanis így tenne, akkor Európa lepaktálna Putyinnal és a kínaiakkal. Ily módon létrejönne Napóleon császár álma és az angolszász világ rémálma: egy kontinentális birodalom.

Biden elnök épp ezt akarja elkerülni Ukrajna támogatásával.

A probléma az, hogy a választópolgárok sem az Egyesült Államokban sem Európában nem akarnak hidegháborút, és semmiképp sem járulnának hozzá egy nagyszabású katonai költségvetéshez az életszínvonal rovására.

A lecke fel van adva a döntéshozóknak mindenütt, ezért mindenki árgus szemekkel figyeli az európai és az amerikai választási eredményeket 2024-ben.

Légy résen!

Toroczkai László a párt szombati budapesti éves konferenciáján beszédében elmondta, hogy a „nemzetközi pénzemberek” (tudjuk kik) nyomása Ukrajnában háborúhoz vezetett, amely „elpusztítja Európát és a kontinens gazdaságát a mélypontra juttatja”.

„Ukrajnát a BlackRock vásárolta meg, a világ legnagyobb befektetési alapja, amelynek több mint 10 billió dollárja van – bölcselkedett a pártelnök. Pártja az ukrajnai konfliktus lezárását, azonnali tűzszünetet, békét és tárgyalásos rendezést szorgalmaz. De ha ez nem jönne össze szívesen venné, ha Kárpátalja ismét Magyarországhoz tartozna.

„Ha Ukrajna államisága a háború következtében megszűnik, a Mi Hazánk egyedüli parlamenti pártként követeli Kárpátalját”

– mondta Toroczkai.

Érdemes megjegyezni, hogy magyar politikusnak nem ez az első ilyen kijelentése. 2022-ben, Lengyelország függetlenségének napja alkalmából Toroczkai a  Twitteren azt kívánta Lengyelországnak, hogy legyen ismét közös határa Magyarországgal. Tavaly a pártkonferencián – egyebek mellett – arról beszélt, hogy Ukrajnát eladták külföldi befektetőknek. Váteszi képességeit fitogtatva természetesen ellenezte Finnország és Svédország NATO-ba való belépését, mivel úgy vélte, hogy belépésük növeli az Oroszországgal való háború esélyeit.

Sajnos szomorúan jelenthetem, hogy Toroczkai évek óta kántált sületlenségei ellenére a pártja növelte szimpatizánsai számát. Olyannyira, hogy mára a kormányon kívüli pártok között a második legerősebbé nőtte ki magát.

Mondott ő még jónéhány Fidesz ékkövébe is véshető bölcseletet, de legyen elég annyi, hogy a nyugateurópai szélsőséges jobboldal meghívottjai is elégedetten csettinthettek:

ez igen, ez már majdnem az általuk is áhított náci virtus.

Nem kedvencem Donáth Anna, de nagyon is találó megjegyzést tett a Toroczkai pártjára:

A Mi Hazánk a Fidesz fasiszta tagozata.

Valójában csak legyinteni kellene a sok sületlenségre, de egyszer már legyintett a világ és tízmilliók váltak a legyintés áldozataivá.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!