Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

549 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Kínai békegalamb Ukrajna fölött?

0

Li Huj kínai diplomata, Hszi Csin-ping elnök különmegbízottja körutat tett a két háborúskodó országban, Brüsszelben és néhány uniós állam fővárosában, hogy felmérje egy fegyverszünet esélyeit, és nem sok jót tapasztalt.

A politikai megoldás egyre távolodni látszik miközben Macron francia elnök már azt javasolta, hogy a NATO tagállamok küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ettől Biden amerikai elnök és Scholz német kancellár ugyan elhatárolta magát, de Putyin szóvivője, Peszkov szerint ez háborút jelenthetne Oroszország és a NATO között. Putyin közölte: bevetné az atomfegyvert is “Oroszország védelmében”. Az orosz elnök Oroszország részének tekinti a meghódított ukrán tartományokat is.

Weimari háromszög: ne hagyjuk Oroszországot győzni!

Berlinben a német kancellár, a francia elnök és a lengyel miniszterelnök vitatta meg Ukrajna helyzetét, amely mind drámaibb hiszen egyre nagyobb a hiány katonákban és fegyverekben, és a külföldi segítség is akadozik. Scholz kancellár hangsúlyozta: hogyha kell, akkor a világpiacról vásárolnak fegyvereket Ukrajna támogatására. Csehország már közölte: 800 ezer tüzérségi lövedéket vásárol a világpiacon, hogy ily módon támogassa Ukrajnát.

Olaszország viszont attól tart, hogy a NATO csapatok jelenléte a harmadik világháborúhoz vezethetne:

“Segíteni kell Ukrajnát abban, hogy védekezzen az orosz agresszió ellen, de a NATO belépése az Oroszország elleni háborúba a harmadik világháborúval fenyeget”

– hangsúlyozta Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

Zelenszkij ukrán elnök szerint

“Már folyamatban is van a harmadik világháború, és Putyin nem áll le addig ameddig le nem győzik.”

Csakhogy Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött egyre kevesebb katonai szakértő tekinti realitásnak hiszen az erőviszonyok Putyinnak kedveznek.

Ferenc pápa ezért is jelentette ki néhány nappal ezelőtt, hogy “nem szégyen felmutatni a fehér zászlót”, és hogy “mindenképp tárgyalni kellene a béke érdekében.”

Jelenleg erre Ukrajna vezetői és az Európai Unió nem áll készen, de a döntést az Egyesült Államokban hozzák meg. Biden elnök leváltotta Victoria Nulandot, azt a külügyi államtitkárt, aki a háborús politikát képviselte Ukrajnában. Victoria Nuland volt az, aki egy gyenge pillanatában elárulta, hogy az Egyesült Államok 5 milliárd dollárt költött arra, hogy megbuktassa az oroszbarát rendszert Kijevben.

“Trump egy centet sem adna Ukrajnának”

Ezt mondta Orbán Viktor, aki Floridában tárgyalt az Egyesült Államok ex elnökével. Trump az ukránok feje fölött tárgyalna Putyinnal, és ily módon vetne véget a háborúnak. John Bolton Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ex elnök hogyha visszakerülne a Fehér Házba, akkor közvetlenül tárgyalna az USA ellenfeleivel: Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin- ping kínai államfővel, az iráni vezetőkkel és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot, Biden kezdettől fogva hidegháborús politikát folytat.

Ezt a republikánusok elvetik, és megpróbálnak valamiféle modus vivendit találni Kínával és Oroszországgal. Kissinger ex külügyminiszter, aki tető alá hozta az USA – kínai együttműködést 1972-ben, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyrehozni az amerikai-kínai kapcsolatokat. Az együttműködésnek hála Kína a világ második számú nagyhatalma lett, és Hszi Csin-ping elnök emiatt jelentette be, hogy Peking G2- es világot akar vagyis olyat, melyet az Egyesült Államok és Kína együtt irányít. Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de az 1,4 milliárd lakosú Kína GDP-je még mindig kétszer olyan gyorsan növekszik mint a 330 milliós Egyesült Államoké.

Mercedes főnök: versenyben kell legyőznünk a kínai elektromos autókat

Sok európai autógyártó cég azt kéri Brüsszeltől, hogy állapítson meg magas vámot a kínai elektromos autóknak nehogy azok learassák az európai piac az olcsó áraikkal.

A kínaiak hat elektromos autót mutattak be a müncheni autós vásáron, ahol az érintett európai cégek rögtön érezték a vészhelyzetet: eddig Kína export piac volt, de az elektromos járművek korában vetélytárssá válik az európai piacon.

Megkezdődött a lobbizás Brüsszelben, ahol nyitott fülekre találnak a német autós óriások hiszen Ursula von der Leyen maga is német, és igencsak a szívén viseli a hazai ipar ügyét. Németország gazdaságát letaglózta Putyin Ukrajna elleni agressziója, mert megszűnt az olcsó orosz energia import lehetősége. Kína, amely Németország legfőbb kereskedelmi partnere, nem nő olyan dinamikusan mint korábban: maguk a kínaiak spórolnak, mert a Covid pandémia nagyon megviselt mindenkit, és a perspektíváját bizonytalannak látják. A kínai állam hatalmas összegekkel támogatta az elektromos járműgyártást illetve az akkumulátor gyártást. Ezt mutatja a Magyarországon tervezett két óriási üzem is: a CATL akkumulátor gyár Debrecenben és a BYD autógyár Szegeden. A kínaiak nem Magyarországra hanem az Európai Unióba jöttek, így akarják elkerülni a vámokat.

Mercedes főnök: nem emelni hanem csökkenteni kell a kínai elektromos autók vámját

Miért?

“Mert a védővámok miatt az európai autógyártás elkényelmesedik, és ily módon oda juthatunk el, hogy nem leszünk képesek eladni saját autóinkat a világban! Csakis a piaci verseny eredményeképp születhetnek olyan elektromos járművek, amelyek eladhatók a globális piacon”

– magyarázta Ola Källenius, a Mercedes elnök vezérigazgatója ehhez hozzátette:

”Én ellenzem a vámok emelését! Szerintem pontosan fordítva kellene cselekedni, és csökkenteni kellene a vámokat. A kínai elektromos autógyárak nyomulása Európában a verseny része, erre nekünk nem védővámokkal hanem jobb technológiával és egyre jobb autókkal kell válaszolnunk” – fejtette ki álláspontját a Mercedes főnök.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a kínai elektromos járművek nem neki jelentenek igazán nagy konkurenciát, mert a kínaiak az olcsóbb kategóriában nyomulnak előre. A középosztályt és a szegényebb néprétegeket akarják megnyerni nem a luxus kategóriát, ahol a Mercedes olyan szép profitot szerez.

Olaf Scholz német kancellár áprilisban Kínába készül, hogy tisztázza a két gazdasági óriás kapcsolatait.

Peking retorzióval fenyeget arra az esetre, ha az Európai Unió védővámokat alkalmazna a kínai elektromos járművekkel szemben.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca, a Volkswagen több autót ad el ott mint hazájában. A Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat Sanghajban vagyis Pekingnek sok eszköze van arra, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre és Berlinre. Az Egyesült Államok arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy lazítsák kapcsolataikat Kínával, de a német kancellár tisztában van azzal, hogy Németország számára létfontosságú ez az együttműködés.

Az elektromos járművek piacán Európában a kínaiak fő vetélytársa nem is a hazai ipar hanem az amerikai Tesla, melynek legnagyobb autógyára Sanghajban működik, és Elon Musk még egyet akar építeni Kína gazdasági fővárosában.

“A hatalom borotvát szorít a polgárok torkához orosz földön”

0

Oszip Mandelstam írta ezt Sztálinról, és meg is bűnhődött érte: megfagyott miközben a láger felé menetelt Szibériában. Putyin ma hasonló rendszert valósít meg Oroszországban – nyilatkozta Ludmilla Ulickaja orosz írónő, aki az ukrajnai háború kitörése után Berlinbe menekült. Putyin külföldi ügynöknek nevezte épp Navalnij temetésének  napján.

“Könyveimet eltávolították a kirakatokból. A könyvtárakból már nem lehet kölcsönözni a műveimet” – nyilatkozta az orosz írónő a Népszavának. Azon gondolkodik: arról ír majd, hogy az orosz értelmiség ezerszámra hagyta el hazáját 1917-ben Lenin forradalma után, és most Putyin ukrajnai háborúja miatt hasonló helyzet alakult ki.

Ulickaja úgy véli Putyin személyes döntése volt az Ukrajna elleni agresszió, erről már aláírt egy kiáltványt, mely az orosz és az ukrán értelmiség nevében elítélte a katonai akciót:

”egyetlen ember és hűséges cinkosainak őrülete irányítja Oroszország sorsát.”

Fájdalom, rettegés és szégyen – ezek a mai nap érzései – írták jeles orosz és ukrán értelmiségiek 2022 február 24-én amikor orosz csapatok átlépték a határt.

Ulickaja emlékeztet arra, hogy az orosz értelmiség mennyit adott a világnak, az első helyen említi Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, akinek művei a világirodalom részei mindenütt. Csakhogy Dosztojevszkij élete utolsó szakaszában aktív kapcsolatban állt Pobedonoszcevvel, a szlavofil ortodoxia akkori vezérével. Manapság pedig ez a szlavofil ideológia a Putyin rendszer eszmei alapja.

Kirill pátriárka, aki Putyinhoz hasonlóan a KGB-ben kezdte karrierjét, a rendszer hűséges támasza, ahogy azt Ulickaja nyilatkozta Putyin cinkosairól. Vagyis Oroszországban sokan azért követik Putyint, mert egyetértenek azzal, hogy Kijev, az orosz városok anyja, újra Moszkva alá tartozzon ahogy ez évszázadokon keresztül fennállt a cári időkben éppúgy mint a kommunista rendszer idejében. Eszerint a felfogás szerint Putyin agressziója egyfajta reconquista – “visszavesszük ami a miénk!”

“Ukrajna óriási történelmi feladat előtt áll”

“Ukrajnának meg kell szabadulnia Oroszország gazdasági és kulturális befolyásától, amely évszázadokon át rátelepedett. Csak sok szerencsét lehet kívánni Ukrajnának ezen az úton. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajna keleti részén több millió olyan ember él, akik orosznak vallják magukat, és akiknek orosz az anyanyelvük. Ezért remélem, hogy ez a folyamat kíméletesen zajlik majd le” – mondta a 81 éves írónő Berlinben.

Ulickaja a balti utat javasolja Ukrajnának, és nem kétséges, hogy az ország lakóinak többsége is ezt szeretné beleértve az orosz kisebbség jórészét is.

Az európai út ugyanis, melyet a három kis balti állam választott európai életszínvonalat jelenthet hosszú távon, és részvételt a nyugati világ gazdasági és kulturális életében vagyis mindazt, melyet Oroszországtól megtagadnak az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Putyint az orosz kisebbség vajmi kevéssé érdekli, a saját hatalma annál inkább. Ha már belefogott ebbe a megnyerhetetlen háborúba, akkor nem vonulhat ki a már elfoglalt orosz többségű területekről Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is. II. Miklós cár 1914-ben elsőként mozgósított az első világháború kezdetén, és óriási véráldozattal támogatta nyugati szövetségeseit: a brit és a francia birodalmat. A népszerűtlen háborúba belebukott 1917 tavaszán, majd pedig Lenin parancsára a bolsevikok meggyilkolták egész családjával együtt 1918-ban Jekatyerinburgban.

Miért nem nyerhet Trump az elnökválasztáson?

0

A Lincoln Project, a kiábrándult republikánusok fóruma szerint a demográfia temetheti el Donald Trump álmát a visszatérésre a Fehér Házba.

2016-ban Donald Trump 2,8 millióval kevesebb szavazatot szerzett mint demokrata ellenfele, Hillary Clinton, de mégiscsak ő nyert az amerikai elektori választási rendszer miatt. 2018-ban az időközi választások során a demokraták legyőzték a kormányzó republikánusokat, majd Biden diadalmaskodott Trump fölött 2020-ban.

2022-ben furcsa eredmény született, mert a republikánusok elhódították a képviselőházat, de megtartották a szenátust. Olyan fontos swing államokban, melyek eldönthetik a végeredményt is az országos választáson, a demokraták fontos helyeket vettek el a republikánusoktól Arizonában, Michiganben, Pennsylvániában és Wisconsinban.

A demográfia küldheti nyugdíjba Trumpot

“A politikában végső soron a demográfia mondja ki a végső szót” – írta Auguste Conte francia szociológus. Aki az elsők között elemezte a demokrácia politikai rendszerének alakulását a nagy francia forradalom után.

2016 és 2024 között Trump hátrányára alakult az Egyesült Államok társadalma: körülbelül 20 millió jórészt idős szavazópolgár halt meg, és 32 millió fiatal amerikai érte el a választási korhatárt.

Milyenek a fiatalok politikai nézetei az Egyesült Államokban? A Z generáció jelentős része elutasítja a politikát, egy kisebbség, amely jórészt fehér fiatalokból áll, támogatja Trumpot, de a döntő többség számára fontosak azok a témák, melyekben az ex elnök állásfoglalásai pontosan ellentétesek az övékkel. Melyek ezek a témák? A környezetvédelem, a nők joga az abortuszra, a beleszólás joga a demokráciában vagyis a szólásszabadság. Ezért ők többségükben a demokratákra szavaznak majd, ha elmennek szavazni.

Biden nem pontosan az a jelölt, aki mágnesként vonzaná a fiatal szavazókat.

Az abortusz törvény döntő fontosságú lehet

Lengyelországban is fontos szerepet játszott a szigorú abortusztörvény a kormányzó PiS vereségében. 2022-ben a republikánus többség a Legfelső Bíróságon Washingtonban megsemmisítette a liberális abortusz törvényt. Minden állam immár maga dönthet erről, és ezért sok déli államban megszűnt a nők joga az abortuszra. A szebbik nem tiltakozó szavazatai sokat segítettek a liberális baloldalnak Lengyelországban, és minden bizonnyal így lesz az USA-ban is.

Trump aduja lehet viszont a munkásosztály, mely 2016-ban is jelentős részben mellé állt. Ezért sietett Biden elnök a sztrájkoló autógyári munkások közé, és ezért közvetített a Fehér Ház a munkaadók és a szakszervezetek között.

Trump tárgyalási készségét Putyinnal az amerikai társadalom nem fogadja jól, mert a többség Ukrajna oldalán áll.

Nikki Haley visszalépéséig a republikánusoknak volt esélye arra, hogy valamiféle koalíciót alkossanak a mérsékeltek és a szélsőségesek között, de ez elveszett azzal, hogy

Trump egykori ENSZ nagykövete nem szólította föl híveit arra, hogy szavazzanak az ex elnökre.

Ezért nagyon valószínű, hogy a republikánus pártnak egészen egyszerűen nem lesz elég szavazója novemberben ahhoz, hogy Trump visszatérhessen a Fehér Házba – írja a Social Europe portálon Reed Galen, a Lincoln Project alapító elnöke. A Lincoln Project olyan republikánusok csapata, akik nemcsak, hogy kiábrándultak Donald Trumpból, de aktívan szervezkednek ellene, hogy megakadályozzák visszatérését a Fehér Házba.

Csaknem egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon

Megjött a nemzeti együttműködési rendszer szegénységi bizonyítványa: több mint 900 ezer nyugdíjas a létminimum alatt tengődik Magyarországon. Ez természetesen nem az ezer eurós európai létminimum hanem a magyar, amely 161 ezer forintos havi nettó keresetet jelent.

Hogy lehet a minimumból megélni az elmúlt időszak inflációs hulláma után amikor a nyugdíjakat meghaladó mértékben emelkedett az energia, az élelmiszerek és a gyógyszerek ára?

2023-ban a létminimum Magyarországon 161 ezer forint volt

– közölte a Bankmonitor.

“Ezeknek a nyugdíjasoknak el kell dönteniük a hónap közepén, hogy kiváltják-e a gyógyszereiket, kifizetik-e a lakásuk rezsijét vagy élelmiszert vesznek?”

– nyilatkozta Juhász László, a nyugdíjas szervezetek egyeztető tanácsának alapító elnöke.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy nemcsak a nyugdíjasok hanem több más társadalmi réteg számára is tragikus volt az elmúlt időszak inflációja , amelyet a kormány nem kompenzált teljes mértékben.

Milliós nyugdíjak

Óriási kontrasztok jellemzik a nyugdíjas társadalmat is hiszen aki sokáig aktív volt a nemzeti együttműködés rendszerében a nyugdíj korhatár elérése után is, az elérhette sőt túl is léphette a milliós határt. Arról nem is beszélve, hogy miniszterként olyan plusz jövedelmet biztosíthat magának, amelyről a többi nyugdíjas álmodni sem mer. Mint

például Pintér Sándor vezérezredes, az Orbán kormányok örökös belügyminisztere, aki papíron kisnyugdíjas, de a valóságban milliárdos.

Vagy Martonyi János egykori külügyminiszter, aki a privatizáció idején töltött be először kulcspozíciót. Akkor a CIA tanácsára belépett az MSZMP-be szinte utolsóként, hogy felügyelhesse a privatizációt. Az amerikai cégek meg is kapták amit akartak. Cserébe Martonyi János partner lett az USA legnagyobb ügyvédi irodájában, melynek akkori vezetője Christine Lagarde később az IMF majd pedig az EKB főnöke lett. A partnerek hatalmas hasznot húznak az ügyvédi iroda profitjából.

Kiemelt kategóriába tartozik Schmitt Pál, az egykori köztársasági elnök, aki ma is csaknem annyi juttatást kap mint az aktív államfő, Sulyok Tamás. Orbán Viktor édesapjának vagyoni állapotáról nincs pontos kimutatás, de köztudott, hogy az ország egyik leggazdagabb embere éppúgy mint a miniszterelnök veje, Tiborcz István.

A jövedelmi skála olyan mint az Eiffel torony

Magyarországon a kommunista diktatúra idejében viszonylag széles középosztály és szegény réteg  illetve viszonylag vékony gazdag réteg jellemezte a társadalmat. Ifjabb Fekete Gyula  a nyolcvanas években készített felmérése szerint a 40%-os szegény réteg felett egy több mint 50%-os középosztály létezett a Kádár rendszerben míg felül, a gazdag réteg nem érte el a 10%-ot. Mi lett ebből mára? Az Eiffel torony mintájára széles szegény réteg, amely a társadalom többségét jelenti. Karcsú középosztály a társadalom mintegy 20%-ával, azután pedig egyre karcsúsodó elit, melynek tetején már csak néhány család található. Róluk beszél Magyar Péter, Varga Judit ex igazságügyi miniszter elvált férje, aki mozgalmat szervez a csalódott fideszesekből.

Ezt az Eiffel tornyot stílszerűen Orbán toronynak kellene nevezni hiszen nem a véletlen műve, hogy ez létrejött, mert a miniszterelnök így akarja bebetonozni a hatalmát.

Az alul levő szegény többség szavazza meg a felső 1% uralmát, mert Orbán Viktor kormánya minden választás előtt komoly pénzeket fordít erre.

2022-ben több mint 1500 milliárdot. Ezt a pénzt az Orbán kormány az óriási inflációval jórészt vissza is szedte, de közben a magyar gazdaság elveszítette a dinamikáját – ahogy ezt Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke többször kifogásolta is. Orbán Viktor válasza: a miniszterelnök utasította Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy nézzen után mennyit profitált a Matolcsy család a Nemzeti Bank alapítványaiból?! Ezt az orbitális csalást annak idején Orbán Viktor fedezte, mert nemcsak a Matolcsy család profitált belőle. Az Orbán kormány hosszú vitát folytatott arról az Eurostat-tal, hogy miképp is veszítette el közpénz jellegét a Nemzeti Bank nyeresége? A vitában végül Brüsszel győzött, de addigra már néhány család zsebében hatalmas összegek landoltak a nemzeti együttműködés rendszerének nagyobb dicsőségére.

Rogán Antal propaganda gépezetének az igazi hatása abban van, hogy ezekről a húsbavágó problémákról: a többség szegénységéről és az elit villámgyors gazdagodásáról egyáltalán nem beszél. Mensonge par omission – mondják a franciák arra a jelenségre utalva, melyet a kommunista rendszer is nagyban űzött Magyarországon:

a média a mellébeszélés színtere, ahol mindent megtudhatunk mindenről ami nem igazán fontos.

A húsbavágó problémákról pedig hallgatni kell hiszen kiderülne: a magyar lakosság életszínvonala 2023- ban a legutolsó lett az Európai Unióban.

Miből fizeti ki Putyin 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

Az orosz elnök nagyon szeretne úgy nyerni a márciusi elnökválasztáson, hogy ne kelljen nagyon nagyot csalnia, mert be akarja bizonyítani az orosz elitnek, hogy két évvel a megnyerhetlen ukrajnai háború kirobbantása után még mindig pótolhatatlan.

Több mint 130 milliárd dollárral túlígérte magát az orosz elnök – írja a Bloomberg, amely vette a fáradtságot, és kiszámolta: mekkora életszínvonal emelkedést lebegtetett meg a választók előtt az orosz elnök a háború kellős közepén. Miközben az orosz gazdasága átállt a hadigazdálkodásra, mert Putyin elhúzódó háborúra számít, az orosz elnök megígérte a szülési segély és a családi pótlék emelését, hogy megakadályozzák a népesség drámai mértékű csökkenését Oroszországban, elengedik az eladósodott tartományok adósságának jelentős részét. Fejlesztik sőt felgyorsítják a korszerű ágazatok átállását az új technológiákra annak érdekében, hogy az export már ne csak nyersanyagokat – mindenekelőtt olajat – jelentsen Oroszország számára. Mindezeket a fejlesztéseket úgy kellene megvalósítani, hogy Oroszország óriási munkaerő hiánnyal küzd, melyet súlyosbított a szakképzett fiatalok menekülése a háborúskodó országból.

A Roszbank számításai szerint Putyin új fejlesztési tervei legkevesebb 5700 milliárd rubelt vinnének el a költségvetésből- ez 62,5 milliárd dollárt jelent. A baj csak az, hogy a törvényhozás Moszkvában már elfogadta a költségvetést, amelyet Putyin összes ígérete 15 ezer milliárd rubellel terhelne meg.

Másképp számolt Dmitrij Polevoj, az Astra vagyonkezelő befektetési igazgatója: szerinte hat év alatt évente 2000 milliárd rubel pluszt jelentenek Putyin ígéretei vagyis összesen 130 milliárd dollárt. Honnan szed össze Putyin ennyi pénzt?

“Ez nem tűnik megoldhatatlannak bár hogyha a gazdasági helyzet rosszabbul alakul mint a hivatalos előrejelzés, akkor pótlólagos forrásokat kell találni“

– hangsúlyozza Dmitrij Polevoj.

Mennyire hitelesek a számok?

Moszkvában a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, de amióta kitört a háború Ukrajnában, még inkább nyilvánvalóvá vált: a hatalom a számokat a propaganda szolgálatába állította. A hadigazdaság titkos, de ugyanakkor abszolút prioritást élvez hiszen a háború fegyverzet és lőszer igénye óriási. Jó példa erre, hogy Oroszország arra kényszerült: Észak Koreából importáljon lőszert, amelyből az ukrán fronton szinte permanens a hiány.

A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy amióta a háború megkezdődött a központi költségvetés deficitessé vált pedig korábban az olaj és a földgáz export garantálta a többletet.

Moszkva Szaúd Arábiával összefogva most is mindent megtesz, hogy magasan tartsa az olaj árat: az OPEC+ legutóbbi értekezletén is úgy döntöttek, hogy visszafogják a kitermelést nehogy csökkenni kezdjenek az árak a globális piacon.

Idén mindezzel együtt 1600 milliárd rubeles költségvetési deficittel számolnak Moszkvában – és ebben még nincsenek benne Putyin választási ígéretei. Miből akarja ezt Putyin fedezni? Az oligarchák megadóztatásából – legalábbis ezt javasolja maga Putyin. Az orosz oligarchák már eddig is alaposan ráfizettek a háborúra hiszen Nyugaton elhelyezett dollár millióikat lefoglalták mondván Putyin az ő támogatásukkal tudja folytatni a háborút Ukrajnában. Kérdés, hogy most összedobnak-e 130 milliárd dollárt Putyin támogatására?…

Demeter a csodacsatár: itt a múzeumok szuperholdingja

0

Az Erdélyből érkezett kultúrpolitikus múzeumi forradalmat indít be, amely hat intézmény “együtt haladását” jelenti. A neve Széchenyi Ferenc közgyűjteményi központ. Ez nagyon hasonlít az az átszervezett közmédiára, MTVA-ra, melyet egy kolozsvári filozófus talált ki, aki Hegel néven a Securitate tisztje volt, ezért nem vállalhatott nyilvános szereplést.

Éppúgy mint az MTVA ügyében most is Orbán Viktor döntött: ”Volt egy hatszemközti beszélgetés a Karmelita kolostorban Orbán Viktor miniszterelnök, Csák János miniszter és köztem” – nyilatkozta az Indexnek Demeter Szilárd, aki az egész szuper holding főnöke lesz. Milyen múzeumok tartoznak ide? Nemzeti, Petőfi Irodalmi, Természettudományi, Iparművészeti, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumok valamint az Országos Széchényi könyvtár.

“Ezek tudásközpontok: nem poros tárgyakat hanem tudást őrzünk, és tudást adunk át“

– nyilatkozta Demeter Szilárd, aki azzal keltette fel Orbán Viktor figyelmét, hogy megszervezte a Fidesz barát sajtót Erdélyben, ahol korábban igen sokszínű volt a kép, de mára már dominál a Rogán Antal által vezérelt kormányzati média befolyása.

Aki nem lép egyszerre…

Orbán kulturpolitikája borzasztóan egyszerű: legyen olcsó és uniformizált, egyetlen telefonnal irányítható. Demeter Szilárd erre az igényre érzett rá, és ezért kapta meg ennek a múzeum mamutnak az irányítását. A peche az, hogy momentán a kormány egyetlen “fölösleges” fillért sem kíván a kultúrára áldozni. Amikor Demeter Szilárd megkezdte működését a Petőfi Irodalmi Múzeumban a túlságosan is liberálisnak tartott Pröhle helyén, akkor még volt pénz az államkasszában, és az új főnök így javíthatott a sokáig elhanyagolt intézmény anyagi helyzetén. Most azonban európai pénzek híján és egy gazdasági válság kellős közepén Orbán Viktornak egy petákja sincsen a kultúrára. Demeter Szilárdnak nulla forint nulla fillérből kellene csodát produkálnia. Ez eddig keveseknek sikerült…

A magyarok fogyasztása a legkisebb az Európai Unióban

A Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy nálunk a legkisebb fogyasztás az Unióban. Mindezt az a Matolcsy György jelentette ki, aki néhány évvel ezelőtt még azt jósolta, hogy az évtized végén megközelítjük az osztrák életszínvonalat. Ehelyett az történt, hogy 2023-ban még a bolgárok is megelőztek bennünket.

A nemzeti együttműködés rendszerének teljes gazdasági csődje: a Nemzeti Bank is kénytelen megállapítani, hogy a felzárkózás nem sikerült, ellenben visszaestünk az utolsó helyre abban az Európai Unióban, amely maga is gyengén muzsikált az elmúlt időszakban, és a kilátásai sem jók.

Nagy Márton: 6-8 év kell amíg kilábalunk a válságból

A nemzetgazdasági miniszter, akire Orbán Viktor rábízta a gazdaságpolitika irányítását ezzel a nem épp optimista jövő képpel lepte meg a kereskedelmi kamara közgyűlését, ahol Orbán Viktor is felszólalt. A miniszterelnök ugyan kincstári optimizmust emlegetett, de semmi biztatót sem tudott mondani. Korábban nem sokkal a megnyert 2022-es választások után már elszólta magát amikor kijelentette: hét szűk esztendőre számít. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanezt ismételte meg két év késéssel.

Hogy lehet fenntartani a nemzeti együttműködés rendszerét ilyen gyenge gazdasági teljesítménnyel? Ez Orbán Viktor igazi dilemmája, de amíg senki más nem kínál valamiféle működőképes alternatívát, addig maradhat “a cifra nyomorúság” – a nemzeti színű zászlóval átkötött stagnálás.

Orbán érvelhet azzal, hogy a káosz az alternatíva, a problémák megoldására nemcsak neki, de senki másnak sincsen ésszerű javaslata. Miközben a nemzeti együttműködés rendszere csendben agonizál, a hatalomhű rokonok, barátok és üzletfelek tovább gyarapodnak,

a nép pedig “oly boldog mint a barom, melyet igába hajt”

– írta Arany János. Majd egy másik költő, József Attila  ugyanerről a korról :” kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk…”

Jeszenszky: miért támadta meg Putyin Ukrajnát?

0

“Ukrajna európai uniós és NATO tagsága csak stabilizálta volna az országot, erősítette volna az ottani demokráciát és emelte volna az életszínvonalat. Valójában ez, és nem az Ukrajnában elhelyezett NATO fegyverek fenyegették volna nem Oroszországot hanem Putyin autokratikus rendszerét” – írta Magyarország egykori külügyminisztere a valasz.hu portálon az ukrajnai háború második évfordulóján.

Jeszenszky Géza szerint “az interkontinentális rakéták korában nincsen nagy jelentősége annak, hogy szükség esetén ezeket Amerikából vagy máshonnan, esetleg tengeralattjárókról indítják el. ”Ha ez így van, akkor nem egészen érthető a kubai rakéta válság, melyben Kennedy elnök azért kockáztatta a világháborút, mert a Szovjetunió Kubában helyezett el szovjet rakétákat, melyek pillanatok alatt elérhették volna Washingtont vagy New Yorkot. Kennedy rákényszerítette arra Nyikita Szergejevics Hruscsovot, hogy vonja ki rakétáit Kubából. Ukrajnában elhelyezett amerikai rakéták közvetlenül fenyegethetik Moszkvát, ezért nem fogadták el Ukrajna NATO tagságát 2008-ban. Jeszenszky Géza egyetértően idézi Orbán Viktor miniszterelnök szavait:

”Ha 2008-ban felvettük volna Ukrajnát a NATO-ba, akkor Oroszország nem támadta volna meg szomszédját.”

A NATO ereje lényegesen nagyobb mint Oroszországé, ezért nyilvánvaló, hogy Putyin hadserege nem lenne képes Európa fenyegetésére.

Ukrajna egy főre jutó GDP-je a háború előtt sem érte el a szovjet nívót sem

Két olyan poszt szovjet tagállam van, ahol az életszínvonal nem nőtt a Szovjetunió bukása után: Ukrajna és Moldova. Oroszországban jelentős növekedés ment végbe Putyin első elnöki periódusai idején, ezen alapul az orosz elnök népszerűsége ma is.

Ezt az életszínvonalat azonban továbbra is a nyersanyagok exportja garantálta mint a cári vagy a szovjet időkben. Ezért Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: készítsenek tervet Oroszország gazdasági reformjára. Ez el is készült, és valamiféle kínai megoldást javasolt, piacgazdaságot, melyet az állam ellenőriz ugyan, de nem zavarja annak bővülését. Putyin tanulmányozta a tervet, majd elutasította azt 2008-ban mondván:

”támogatóim, a szilovikok nem fogadnák azt el.”

A szilovikok a fegyveres erőket jelentik, akik Putyin rendszerének elitjét alkotják, és nem hajlandók lemondani az előjogaikról.

Jeszenszky Géza joggal mutat rá tanulmányában, hogy míg Oroszország 25 évig elfogadta a NATO keleti bővülését, az utóbbi időszakban már elutasítja azt.

Putyin ezzel kapcsolatban érdekes utalást tett amikor azt állította, hogy “Bill Clintonnak ajánlatot tettem, hogy mi is belépnénk a NATO-ba. Clinton elnök nem mondott nemet, de időt kért. Konzultált szakértőivel, és ezek után elutasította Oroszország NATO tagságát.”

2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin ezt követően indította meg csapatait Ukrajna ellen.

Macron elnök nemrég kijelentette:

“nem zárható ki nyugati erők részvétele az ukrajnai háborúban.”

Miért mondta ezt a francia elnök? Mert olyan jelentést kaphatott a frontról, hogy az orosz erők áttörhetik az ukrán védelmet.

Az idő Oroszországnak dolgozik. Zelenszkij elnök, aki nemrég leváltotta a katonai vezetést, kijelentette:

“2024 az erőgyűjtés éve lesz, 2025-ben támadhatunk.”

Ukrajna katonai győzelmében immár jóformán senki sem hisz.

Trump tárgyalna Putyinnal

Ezt állítja John Bolton, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt, de ma már nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az ex elnököt, aki visszakészül a Fehér Házba. Ahol felülvizsgálná Biden elnök diplomáciai stratégiáját, melynek alapja az, hogy mind Kínát mind pedig Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Trump közvetlenül tárgyalna nemcsak Putyinnal, de Hszi Csin-ping kínai elnökkel, az iráni vezetőkkel illetve Kim Dzsong un-nal is – állítja John Bolton, aki valószínűnek tartja, hogy a NATO leértékelődne Trump második elnöksége idejében.

“A NATO szart sem ér” – mondogatja az USA ex elnöke baráti körben, de hogy mit tenne valójában, ha újra bekerülne a Fehér Házba, arról valószínűleg neki magának sincsen fogalma.

A baj az, hogy másnak sincs: senki sem tudja, hogy miképp lehetne véget vetni a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában. Csakhogy Zelenszkij elnök rendszere lélegeztető gépen van: nyugati támogatás nélkül működésképtelen. Sem elég pénze sem elég katonája sincsen a háború folytatásához, ahol már régen nem a győzelem hanem a túlélés a tét.

Peking tiltakozik, mert az Európai Unió feketelistára tett néhány kínai céget

A WTO szabályainak megsértésével vádolja Kína az Európai Uniót és Nagy Britanniát épp egyidőben a Világkereskedelmi Szervezet közgyűlésével, melyet Abu Dhabiban rendeznek meg.

“Az Európai Unió figyelmen kívül hagyott számtalan figyelmeztetést, mely Kínából érkezett, és szankciókat foganatosított egyes kínai cégek ellen azon a címen, hogy azok támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában” – írja a pekingi kereskedelmi minisztérium Brüsszelnek címzett tiltakozó levele. Amely a következőkben azt hangsúlyozza, hogy ez a szankció  “megsérti azt megegyezést, mely Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke és Hszi Csin-ping kínai elnök között jött létre múlt decemberben.

“Ennek a szankciónak negatív hatása lesz a kínai-európai uniós kereskedelemre és általában a gazdasági kapcsolatokra”

– fenyeget a pekingi levél. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, a kínai autós piac a legnagyobb a világon. A Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. Olaf Scholz kancellár – amerikai intés ellenére – már felkereste Pekinget azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, és a német lapok szerint áprilisban újra látogatást tesz Kínában. Pekingben azt gyanítják, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására határozott a kínai cégek elleni szankcióról, és megjegyzik, hogy hamarosan Kínába érkezik Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy igyekezzen modus vivendit találni a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági kapcsolataiban.

“A Kína-barát Magyarország is aláírta a szankciós csomagot”

Ezt hangsúlyozza a brüsszeli Politico, amely megírja, hogy a szankciós csomagot az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára tették közzé. Ez volt az Európai Unió tizenharmadik szankciós csomagja, melyet Oroszország háborús erőfeszítéseinek megakadályozására hoztak Brüsszelben.

Nagy Britannia is csatlakozott ehhez a szankciós csomaghoz, ezért London is hasonló tiltakozó levelet kapott Pekingből.

A kínai külügyben nyersen megfogalmazták Peking álláspontját: ”A Nyugatnak semmi köze sincs ahhoz, hogy egyre mélyebbek Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatai” – hangsúlyozta a kínai szóvivő. Hozzáfűzte:

“Kína és Oroszország nem vesz célba harmadik államot vagy szervezetet, és ezek nem tarthatják vissza attól, hogy egymás között Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatokat fejlesszenek.”

Majd itt is következik a fenyegetés:

”Kína megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje vállalatainak érdekeit.”

Mennyire súlyosak azok a szankciók, melyeket az Európai Unió egyes kínai cégek ellen alkalmaz amiatt, hogy a kínai áruk segíthetik Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában? Brüsszelben csak a katonai célokra használható árukat vették célba illetve azokat, melyek háborús célokra is felhasználhatóak. Ilyen árukat uniós cégek nem adhatnak el a listán szereplő kínai cégeknek, mert azok esetleg továbbíthatják azokat Oroszországba, melyet a nyugati szankciók közvetlenül sújtanak. Az Európai Unió szankciója nem magukat a kínai cégeket hanem csak azok orosz kereskedését célozza vagyis nincs szó arról, hogy befagyasztanák a szóban forgó kínai vállalkozások bankszámláit vagy bármilyen más módon korlátoznák a tevékenységüket az Európai Unióban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!