Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1026 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Hol húzódnak Oroszország stratégiai határai?

Kiselőadást tartott Szocsiban Dmitrij Medvegyev, akire Putyin a rossz rendőr szerepet osztotta az ukrajnai háború propagandájában. Medvegyev most a Nemzetvédelmi Tanács alelnöke, aki nem szilovik vagyis nem fegyveres testület tagja mint az orosz politikai elit nagy része.

Medvegyev ököllel fenyegeti a NATO-t és az Európai Uniót addig az orosz hadsereg és titkosszolgálat sokkal óvatosabb, mert jobban ismeri a realitásokat. Amikor Putyin meghozta döntését az Ukrajna elleni agresszióról, akkor állítólag azt mind Viktor Geraszimov vezérkari főnök mind pedig Szergej Nariskin hírszerző főnök ellenezte. Emiatt Putyin meg is alázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, de mind ő mind pedig Geraszimov vezérkari főnök megőrizte tisztségét. Az ukrajnai háború ugyanis egyáltalán nem úgy alakult ahogy Putyin szerette volna pedig a titkosszolgálat figyelmeztette, hogy Ukrajna elfoglalása nem sétagalopp.

Miért döntött mégiscsak Putyin Ukrajna megtámadása mellett?

Ezt próbálta megindokolni Medvegyev amikor Oroszország stratégiai határairól beszélt Szocsiban. Ezek a stratégiai határok nem azonosak a földrajziakkal. Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az derül ki, hogy Medvegyev főként a múltra hivatkozott éppúgy mint Putyin amikor halálra untatta Tucker Carlsont véget nem érő orosz történelem leckéjével, amelyből kilógott a lóláb: Putyin indokolni próbálta Ukrajna elleni agresszióját.

Ezt magyarázta állítólag William Burnsnek is 2021 őszén amikor a CIA igazgatója, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, az orosz fővárosban járt, hogy megtudakolja: mire készül valójában Oroszország? Putyin állítólag Kennedy elnök kubai ügyét hozta fel példaként mondván: Oroszország nem tűrheti el, hogy a NATO illetve az USA olyan rakétákat állítson fel Ukrajnában, melyek pillanatok alatt elérhetik Moszkvát illetve a stratégiai célpontokat Oroszországban. Mire azt a választ kapta, hogy az orosz tengeralattjárókról kilőhető nukleáris töltettel rendelkező rakéták ugyanilyen fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára.

“A stratégiai határok az érdekszférákat érintik”

Ezt hangsúlyozta Medvegyev, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy Ukrajnát az orosz érdekszférába tartozó államnak tekintik Moszkvában. Pontosabban:

”semmiképp sem hagyhatjuk, hogy ezekben a stratégiai határokon belül fekvő országokban velünk ellenséges erők berendezkedjenek.”

Hol húzódnak ezek a stratégiai határok? Medvegyev szándékosan homályosan fogalmazott nyilvánvalóan abból kiindulva, hogy ezt az erőviszonyok döntik el. Csakhogy ezek nem Oroszországnak kedveznek. Moszkvának fel kellett adnia kelet-európai birodalmát 1989-90-ben, a Szovjetunió felbomlott 1991-ben. Ukrajna népe a függetlenségre szavazott, és ezt Moszkva elismerte. Abba is beletörődtek Moszkvába, hogy az egykori balti tagállamok immár nemcsak, hogy függetlenek, de a NATO és az Európai Unió tagjai. Ebbe az irányba tájékozódik Moldova és Georgia is. Sőt újabban Örményország is, amelyet Oroszország nem tudott vagy nem akart megvédeni Azerbajdzsánnal szemben. Pasinjan örmény államfő ezért a Nyugathoz forduit.

Putyin Ukrajna elleni agressziója dermesztő hatással van szomszédaira: a kaukázusi és közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaságok nyugati vagy kínai irányban tájékozódnak, és mindinkább távolodnak Moszkvától. Ahol az orosz elit képtelen versenyképes gazdasági rendszert teremteni, amely vonzóvá tehetné Oroszországot mint Kínát. Ráadásul az is kiderült: a király meztelen! A rettegett orosz hadsereg és titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában. Háromnapos villámháborúra készültek, és két év után sem jutottak sokra.

Trumpra várva

Putyin éppúgy mint Orbán Viktor, Trump választási győzelmében bizakodik. Azt gondolják, hogy Donald Trump az ukránok feje fölött megegyezne Putyinnal, és létrejönne valamiféle kompromisszum és fegyverszünet. Az USA tulajdonképp már elérte stratégiai célját: a margóra szorította Oroszországot, hosszú időre lehetetlenné tette az együttműködést Moszkva és Brüsszel között, megerősítette vezető szerepét a nyugati világban. A NATO két új taggal bővült: Finnország és Svédország már részt is vesz azon a nagy hadgyakorlaton, melyet az észak-atlanti szervezet az orosz határok közelében rendez.

Oroszország egyre inkább Kína függvényévé válik miközben Pekingből éreztetik Moszkvával: nekik sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint az orosz szövetséges.

Így Medvegyev egyre inkább az az ordas farkas, aki nem ijeszt meg senkit sem. Oroszország nem képes a NATO fenyegetésére hiszen Ukrajnát sem tudja elfoglalni.

Putyin egy fegyverszünettel talán megmentheti az arcát, és győzelemként tüntetheti fel, hogy a Krímen kívül is megszerzett pár ukrán tartományt. A megnyerhetlen háború mindenkinek árt keleten és nyugaton egyaránt, de mivel mindenki győzni akar és senki sem hajlandó beletörődni a szánalmas realitásokba, ezért tovább folyik az öldöklés Ukrajnában, ahol a megnyerhetetlen háborúhoz nemcsak a pénz fogyott el, de a katonák is.

Orbánnak nincs diplomáciai tanácsadója

Az amerikai elnök egyik legfontosabb tanácsadója mindig az, aki a diplomáciával és nemzetbiztonsággal foglalkozik. A nemrég elhunyt Henry Kissinger volt a leghíresebb ebben a műfajban hiszen ő vitte el Nixon elnököt a kommunista Kínába, amellyel az Egyesült Államoknak diplomáciai kapcsolata sem volt 1972-ben. Később ő tárgyalta meg a vietnami háború lezárását Le Duc Thoval Párizsban a Kleber palotában. Még százéves nyugdíjasként is útrakelt, hogy Pekingben megpróbálja helyreállítani az USA és Kína együttműködését.

Az Egyesült Államokban jelenleg Jake Sullivan tölti be ezt a posztot, és neki sokkal fontosabb szerep jut az amerikai diplomáciában mint a külügyminiszternek. Kína vezető diplomatája vele szokott 8-10 órás megbeszélést folytatni, nem a külügyminiszterrel.

Ehhez képest Orbán Viktornak tanácsadó testületében, melynek névsorát most tették közzé, nincs magyar Kissinger. Ez nem igazán újdonság, mert a kormányfők Magyarországon szeretik saját maguk intézni a fontos külügyeket, és csak az aprómunkát hagyják a külügyi tárca vezetőjére. Így volt ez már Antall József esetében is, aki unokahúga férjét állította a külügy élére. Teljesen megbízott Jeszenszky Gézában miközben a fontos ügyeket magának tartotta meg. Jól látszott ez a taxis sztrájk idején amikor felhívta Kohl kancellárt a kórházból, hogy segítséget kérjen szorult helyzetében. Horn Gyula maga is külügyes volt, a külügyminiszter, Kovács László korábban a helyettese volt a kommunista pártközpont külügyi osztályán. Kádár János úgy alakította ki a munkamegosztást, hogy a pártközpont külügyi osztálya képviselte a nyugati nyitást, a külügyminisztérium pedig “a szocialista hűséget”, a kötelező szovjetbarátságot.

Gyurcsány Ferenc is úgy érezte, hogy a diplomácia a kisujjában van, mert Göncz Kingát kérte fel külügyminiszternek, aki pszichiáterként kezelni tudta a miniszterelnök kisebbségi komplexusát, de a diplomáciában járatlan volt.

Kicsit sok a belügyes a tanácsadó testületben

Bakondi György, Kovács Árpád és Kovács József valamint Papp Károly közvetlenül képviselik a belügyet, de Maróth Miklós vagy Stumpf István sem újonc ezen a téren.

Marad Orbán Balázs, a testület legfiatalabb tagja, aki ennek ellenére az elnök szerepet is betölti. Ő Orbán Viktor politikai igazgatója. Kora miatt sem lehet a magyar Kissinger, de a szereposztás szerint ő Orbán Viktor keze alá dolgozik, de nem tanácsadó. A miniszterelnök nem szorul tanácsra a diplomáciában – legalábbis ő maga így ítéli meg a helyzetet.

Hol a gazdasági tanácsadó?

Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendszeresen részt vesz a döntéshozatalban, de az egy másik testület, melyben a tanácsadók közül csak Orbán Balázs politikai igazgató szerepel.

Mindenesetre érdekes, hogy Orbán Viktor sem a diplomáciában sem a gazdaságban nem igényel tanácsokat:

“saját lángelméjének rabja.”

Ez nem túlságosan szerencsés egy olyan világhelyzetben amikor senki sem tudja, hogy merre van előre. Orbán Viktor viszont “tudja”. Ahogy Majakovszkij írta Leninről:” én tudtam, hogy ő mindent tudva tud.”

Az eredmény ismert: a Szovjetunió hosszas agónia után befuccsolt. Talán Orbán Viktornak is el kellene ezen gondolkodnia…

A világ legnépesebb országa a legdinamikusabban fejlődő nagyhatalom

India remekül zárta a negyedik negyedévet, és így az optimista várakozásokat is felülmúlva növelte GDP-jét megelőzve Kínát, mely az elmúlt évtizedekben játszotta a világgazdaság motorjának szerepét.

8,4%-os növekedést produkált 2023 utolsó negyedévében India, és ezzel felülmúlta az előző negyedévet amikor “csak” 7,6%-al nőtt a GDP az 1,4 milliárd lakosú államban.
“Nagy dobással ért véget a múlt év” – írta jelentésében a Capital Economics India szakértője. Thamasi de Silva hozzátette:

”a nagyhatalmak közül India fejlődött a leggyorsabban.”

Az előrejelzések szerint a dinamikus növekedés folytatódik majd a húszas években, és ennek eredményeképp bővül a középosztály, és egyre több lesz a szupergazdag Indiában. A 30 millió dolláros vagyonnal rendelkezők száma 50%-kal nő majd 2028-ig, és ez lesz a legdinamikusabb növekedés a nagyhatalmak között – idézi a Knight Frank ingatlan ügynökség jövendölését a CNN gazdasági rovata.

Tőzsde rekord

A kedvező mutatók a tőzsdén is remek eredményeket hoztak: megdőlt minden eddigi rekord: 4000 milliárd dollárra nőtt a részvények összértéke.
Indiában március végén ér véget a pénzügyi év, melyben Narendra Modi kormánya 7,6%- os növekedésre számít, és ez alaposan megjavítja a miniszterelnök választási esélyeit a hamarosan sorra kerülő országos szavazáson. A hindu nacionalista párt, a BJP vezére jó eséllyel továbbra is hatalmon maradhat Indiában.
Hosszú ideig nem fogadták Washingtonban Narendra Modit, mert pártja muzulmán ellenes pogromokat szervezett Gujarat államban amikor ő volt ott a főminiszter. Miután Trump elnök megkezdte kereskedelmi háborúját Kína ellen, India felértékelődött, és leterítették Narendra Modi miniszterelnök elé a vörös szőnyeget Washingtonban, ahol Biden elnök már “a világ két legnagyobb demokráciájának együttműködését” éltette.

A New Yorki tőzsdén az indiai részvények fel, a kínaiak pedig lefelé indultak meg.
Így nem csoda, hogy Narendra Modi miniszterelnök optimistán nyilatkozott a jövőről:

“A robusztus 8,4%-os növekedés jól mutatja az indiai gazdaság erejét. Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy jobb életet teremtsünk 1,4 milliárd honfitársunknak”

– üzente a világnak X-en India kormányfője.

India hamarosan a világ harmadik gazdasága lesz

A jelenlegi ötödik helyről India már 2027-ben feljuthat a harmadik helyre az Egyesült Államok és Kína mögött.
India kormánya maximálisan igyekszik kihasználni azt, hogy Washington és Peking viszonya meglehetősen lehűlt azt követően, hogy Biden elnök elsőszámú stratégia ellenfelének nyilvánította Kínát 2021-ben. India szövetséget kötött Washingtonnal, és igyekszik minél több multi céget átcsábítani Kínából Indiába.
Más lehetőségeket is kihasznál Narendra Modi kormánya: India árengedménnyel megvásárolja az olajat a szankciók által sújtott Oroszországtól, azt finomítja, majd pedig eladja mindenütt a világon. Ráadásul India nem dollárban hanem saját pénzében fizet Oroszországnak, ezért a pénz megmarad az országban.

A Modi kormány fő célja az, hogy olyan óriásokat csábítson az országba mint az Apple vagy a Tesla. Elon Musk, akinek legnagyobb Tesla gyára jelenleg Sanghajban működik, már tavaly kijelentette:

”amilyen gyorsan csak emberileg lehetséges nagy gyárat építünk Indiában is.”

Mindeközben India gőzerővel fejleszti saját iparát is különösen az informatikai szektort, amely már az egész világon jelentős szerepet játszik hiszen az országban nagyon sok a jólképzett szakember, akik jóval olcsóbban dolgoznak mint a versenytársak Amerikában vagy Európában.
Modi miniszterelnök nemrég hagyott jóvá egy 15 milliárd dolláros chip gyártási programot: három nagy gyár épül a közeljövőben Indiában.

“A chipeket eddig terveztük, de most már gyártani is fogjuk”

– hangsúlyozza a kormány közleménye.

A Nomura mindezek ellenére arra hívta fel a figyelmet, hogy nem minden arany ami fénylik: rengeteg problémával küzd a soknemzetiségű és sokvallású ország. A legfőbb gond a mezőgazdaság, ahol még mindig a legtöbben dolgoznak, és amelynek a teljesítménye igen gyenge. A GDP 16%-a még mindig innen kerül ki, de a hatékonyság messze elmarad a világszínvonaltól. Emiatt a belső fogyasztás nem növekszik kellőképp, mert százmillióknak nincsen pénzük arra, hogy a piacon a szükséges minimumon felül vásároljanak.
A világgazdaság mindenképp jól jár India robusztus növekedésével, “valóságos oázis lehet” a sok stagnáló régió között – hangsúlyozza a HSBC bank jelentése, melyet a CNN gazdasági rovata idéz.

Mit keresnek kínai rendőrök Magyarországon?

Aziránt érdeklődött a brüsszeli Bizottságnál az Európai Parlament egy liberális képviselője Sophia in ‘t Veld, hogy jelenthet e a kínai rendőrök magyarországi jelenléte az egész Európai Unió számára biztonsági kockázatot.

Az ügy előzménye az, hogy februárban Budapesten tárgyalt Kína belügyminisztere, aki több együttműködési szerződést is aláírt Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel. Vang Hsziohong belügyminisztert fogadta Orbán Viktor miniszterelnök is. Aki nemrég Pekingben járt, hogy megünnepelje a kínai Új Selyemút program tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból találkozott Putyin orosz elnökkel is, akivel egyetlen uniós tagállam vezetője sem rázott kezet azóta, hogy az orosz csapatok agressziót hajtottak végre Ukrajna ellen.

Mi van az aláírt magyar-kínai belügyi egyezményekben? A Die Welt szerint valószínű, hogy éppúgy mint Szerbiában a Magyarországra telepített kínai rendőrök elsősorban saját honfitársaikat ellenőrzik majd. Magyarországon népes kínai kolónia él, és a számuk minden bizonnyal növekedni fog hiszen olyan hatalmas gyárakat épít Kína mint a CATL Debrecenben – 7,7 milliárd dolláros beruházás  – illetve a BYD autógyár Szegeden. Ezeket a nagy kínai beruházásokat jelentős összegekkel támogatja a magyar kormány, amely elsőként lépett be az Új Selyemút programba az uniós tagállamok közül, de a többiek kihátráltak míg Magyarország maradt. Nemrég Giorgia Meloni – Orbán Viktor politikai szövetségese – döntött úgy Rómában, hogy elhagyja az Új Selyemutat miután washingtoni látogatása során ezt melegen ajánlották neki.

“Orbán Kína hasznos idiótája”

Erről ír a konzervatív The Spectator, amely szerint a magyar diplomácia Kína trójai falovának szerepét vállalja fel az Európai Unióban illetve a NATO-ban. 2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és intenzív kereskedelmi háborút folytat ellene. Trump elnöksége idején először barátkozott Kínával, majd megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden még intenzívebbé tett. Most Donald Trump arról beszél, hogy 60%-os vámmal sújtana minden kínai árut, ezzel nyilvánvalóan lehetetlenné tenné a két nagyhatalom közötti kereskedelmet. Kína az elmúlt húsz évben az USA legfontosabb kereskedelmi partnere volt, de tavaly már Mexikó megelőzte. Kína továbbra is az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy mérsékeljék kapcsolataikat Pekinggel. Ennek ellenére Scholz német kancellár hamarosan Pekingbe utazik, Macron francia elnök pedig Kínából hazatérve nyilatkozott úgy, hogy

“az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa.”

Orbán Viktor március 8-án találkozik Donald Trumppal, aki újra vissza akar kerülni a Fehér Házba. Milyen Kína politikát folytatna Donald Trump, ha újra elnök lenne? Ezt valószínűleg még ő maga sem tudja, de a kínaiak hosszú távra játszanak, és ebben fontos európai partner számukra Orbán Viktor miniszterelnök.

Csaknem két évvel a háború kezdete óta sem állt le a brain drain Oroszországból

Az orosz Google feladta: távozik Oroszországból a Yandex. Az agyelszívás nem állt le – hangsúlyozza a Bloomberg rámutatva arra, hogy épp a legértékesebb emberei hagyják el Putyin birodalmát.

30 milliárd dollárra értékelték a Yandex informatikai óriást, az orosz Google-t Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt, most két évvel később 5,2 milliárd dolláros nyomott áron számolja fel oroszországi érdekeltségeit a cég. A Yandex oroszországi cégeit egy konzorcium vásárolja fel, melynek részese a Lukoil orosz olaj óriás is.

A Yandex társvállalkozása, amely Hollandiában van bejegyezve, folytatja az orosz cég nyugati üzleteit míg az új konzorcium átveszi a szerepét Oroszországban.

“2022 februárja óta rendkívüli kihívással kerültünk szembe, és a mostani megoldással kívánjuk szolgálni a részvényesek érdekeit. Ez mindenkinek jó megoldás: a részvényeseknek, a menedzsmentnek, a felhasználóknak egyaránt”

– hangsúlyozta John Boynton, a Yandex elnöke.

Peszkov, Putyin szóvivője üdvözölte a bejelentést:

”Számunkra az a fontos, hogy a társaság továbbra is működjön az orosz gazdaságban.”

A Yandexet külföldön is sokra tartották, részvényeivel kereskedtek az amerikai NASDAQ-on, de ezt befagyasztották Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Yandex komoly nyomás alá került Oroszországban: rákényszerült arra, hogy eladja televíziós csatornáit. A vezetés sok tagja lemondott, a munkatársak közül sokan Nyugatra távoztak. Arkagyij Volozs, a Yandex társ alapítója, aki az agresszió után lemondott  “barbár akciónak” nevezte Putyin ukrajnai háborúját.

A konzorcium, amely átvette a Yandex oroszországi cégeit, és amelyben a helyi vezetés is benne van, szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy közülük senki sem szerepel sem amerikai, sem uniós sem pedig brit vagy svájci szankciós listán.

Agyelszívás

Több mint 2500 tudós távozott 2022 február 24 óta – írja a Novaja Gazeta. Az informatikai fejlesztők 11-28%-a lépett le Oroszországból az elmúlt két évben – írta a Science. A Yandex cégeinél 26 ezren maradtak, kérdés, hogy a váltás után hányan folytatják Oroszországban. A Yandex óvatos volt, mert a mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó  legfontosabb részlegét már kiszervezte Nyugatra: 1300 fejlesztő már ott dolgozik. A Yandex két fő nyugati célországa Finnország és Szerbia. Finnország közel van, Szerbia pedig jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.

A tudományos kutatás is óriási veszteséget szenvedett el: az elmúlt öt évben mintegy 50 ezer orosz tudós hagyta el hazáját az Interfax hírügynökség szerint.

A nyugati világ igyekszik támogatni az emigráns orosz tudósokat: Londonban az Institute for Mathematical Sciences ösztöndíjat ad orosz, ukrán és belorusz tudósoknak. Ez persze csak csepp a tengerben.

Több mint 2500 magasan kvalifikált tudós távozott két év alatt Oroszországból

A Novaja Gazeta Europe internetes portál szerint ennyien emigráltak az orosz értelmiségi elitből Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Barents Observer portál két vezető orosz tudóst faggatott arról : miért hagyták el hazájukat?

“A baj az, hogy a legjobbak jönnek el Oroszországból. Ott ugyanis az a helyzet, hogy nem szakmai alapon lehet karriert csinálni hanem a főnökség talpát és egyéb alkatrészeit nyalogatva. Ha pedig a főnök tökfej és tolvaj, akkor szívesen választ hasonló munkatársakat is. Mindenütt ez megy ma Oroszországban, a tudomány területén is. A profik nem jutnak lehetőséghez, félreállítják őket. Ki akar ilyen légkörben dolgozni? Kiutat keresnek, és ezt gyakran külföldön találják meg”

– magyarázza a helyzetet Vlagyimir Marahonov fizikus, aki a Joffe akadémiai kutatóintézetből tette át a székhelyét Finnországba.

Maharov elmondta, hogy a Szovjetunió bukása idején elsősorban a pénz miatt mentek a tudósok külföldre, de Putyin Ukrajna elleni agressziója óta rémes lett a légkör Oroszországban:

”Egyre gyakrabban vádolnak tudósokat hazaárulással, mert együttműködtek külföldi kollégáikkal. Már az is gyanús, ha valaki a kínaiakkal működik együtt. Közben pedig Oroszország egyre jobban függ Kínától a tudomány területén is. A helyzet abszurditására jellemző, hogy egy orosz tudóst letartóztattak, mert az észak-kínai Harbinban tartott előadásokat.”

A hatalom ugyanakkor azt állítja, hogy az orosz tudomány boldogul egyedül is, lehetséges ez a huszonegyedik században?

“Ma ez már lehetetlen. Egyetlen állam sem képes egyedül boldogulni, mert például a nukleáris fizika igen tőkeigényes. Volt egy jól működő közös programunk a Massachusetts Institute of Technology Szkolkovóban. Putyin háborúja után ez megszűnt, minden szétesett, ez óriási katasztrófa az orosz tudománynak”

– mondta az orosz fizikus a Barents Observernek, amely megkérdezett egy orosz történészt is, aki Norvégiában folytatta pályafutását.

Reális a szám a 2500 emigráns orosz tudósról, melyet a Novaja Gazeta Europe említ?

Igen, nagyon sokan jöttek el Oroszországból Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt. A tudományban a külföldi kapcsolatoknak és információknak óriási a jelentőségük. Csak vitákban, párbeszéd útján haladhatunk előre. Oroszországban most mindenki kénytelen öncenzúrát gyakorolni, mert a felülről jövő nyomás nagyon megnőtt. Én emiatt jöttem el” – mondja az orosz egyetemi docens, aki kérte nevének elhallgatását, mert fél.  Ami nem csoda Putyin Oroszországában, ahol a nemkívánatos elemek olykor az orosz Windows program áldozatai lesznek, és kiesnek az ablakon vagy úgy végzik mint Navalnij, akit édesanyja szerint Novicsok idegméreggel öltek meg Putyin börtönében.

“Orbán asztalánál olykor többezer milliárd forint üldögél”

Erről beszélt Magyar Péter, Varga Judit ex igazságügyi miniszter egykori férje a Telexnek, ahol elmondta, hogy néha ő is részt vett ilyen összejöveteleken.

“Ott ült az asztalnál többezer milliárd forint. Néha ott ült a miniszterelnök, sokszor ott volt a veje, Tiborcz István. Ilyenkor nyilván nem az ország megmentéséről, az egészségügy rendbetételéről vagy az oktatás megreformálásáról van szó hanem arról, hogy kinek mit kell átvennie, milyen foci csapatot kellene támogatni, milyen beruházásba lehetne beszállni, milyen konstrukcióban és ki vásárolja meg a repülőteret.”

Kik vesznek részt ezeken az ebédek én és vacsorákon?

“ezek baráti összejövetelek, gyakran olyan résztvevőkkel, akiket sokan az ellenzéki oldalhoz sorolnak.”

Mit csinál Orbán ezeken az összejöveteleken? Csak beszélget és meghallgat, de nem dönt. Főként az Európai Unió és a magyar kormány viszonyáról tájékoztatja a társaságot:

“Ha én lennék Brüsszel, akkor egy fillért sem adnék, kérdés az, hogy ők lesznek-e elég bátrak, hogy ezt megtegyék?”

Money makes the world go round – az egész világ a pénz körül forog- ezt a régi igazságot Orbán Viktor már réges-régen felfedezte, és erre építette fel a nemzeti együttműködés rendszerét, amely azért lehetett eredményes az elmúlt 14 évben, mert a hatalom mindenkinek adott valamit: a rokonoknak, barátoknak és üzletfeleknek milliárdokat, a nyugdíjasoknak tizenharmadik havi nyugdíjat és infláció követést. A szegényeknek közmunkát és rezsi csökkentést. Csakhogy ennek most vége szakadt, hét szűk esztendő jön – jósolta maga Orbán Viktor a megnyert választások után 2022-ben.

Ha nincs pénz, akkor felértékelődik a titkosszolgálat és a propaganda

Jól megfigyelhető volt ez Nicolae Ceausescu nemzeti együttműködési rendszerének utolsó évtizedében amikor a diktátor lenyomta a lakosság életszínvonalát, hogy eltüntesse az államadósságot, és ily módon megerősítse “szuverenitását”.

Ezért növekszik Rogán Antal szerepe a nemzeti együttműködés rendszerében. Ő felügyeli mind a titkosszolgálatokat mind pedig a propagandát.

Mit mondott most róla Magyar Péter a Telexnek?

“Rogán Antalnak mindenkiről van különleges tudása.”

Rogán nem véletlenül húzódik a háttérbe, mert amit ő csinál, az nem kívánkozik a nyilvánosság elé. Megbízik benne Orbán Viktor? Magyar Péter egy érdekes megjegyzést tett a miniszterelnök fiatalabb vejével kapcsolatban, aki éppúgy mint Rogán Antal nemigen szerepel a nyilvánosság előtt.

“Szokira Tamásnak is van szerepe a családi részvénytársaság működtetésében például a baráti sajtó igazgatásában: kit nevezzenek ki a zászlóshajókon és hogy milyen irányba menjenek a dolgok. Ő kapcsolattartó, láttunk már ilyeneket a maffia filmekben” – mondta az igazságügyi miniszter ex férje. Persze az is lehet, hogy Szokira Tamás nemcsak kapcsolattartó, de ő figyeli Rogán Antalt. Sztálin élete végén meg akarta buktatni Beriját, az állambiztonság fejét, mert már ő is tartott tőle.

Annak a különleges törvényszéknek, mely villámgyorsan halálra ítélte Nicolae Ceausescut és nejét nem más volt az elnöke mint Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés parancsnoka, akit maga Ceausescu nevezett ki erre a fontos tisztségre.

Magyar Péter egyébként Lévai Anikóról is elejtett egy-két megjegyzést mondván:

“a miniszterelnök neje politikailag kívülről alulértékelt figurának látszik, de nagy szerep jut neki a párton belüli személyi döntésekben. Láttam, hogy minisztereket számonkért, képviselőket beszámoltatott.”

Ha jó az időjárás, pénzbőség van, akkor a nemzeti együttműködés rendszere hatékonyan működik: biztosítja a politikai hatalmat a szegény többség megvásárlásával, de mi van a hét szűk esztendőben? Rogán Antal propagandája és titkosszolgálata éppúgy tehetetlen ezzel szemben mint Nicolae Ceausescu Securitateja. Orbánnak pénzt kell szereznie, mert ingyen az ő hatalmát sem védik meg.

Orbán és a svéd Gripenek

A magyar miniszterelnök diplomáciai sikert ért el azzal, hogy végül is Magyarországra jött a svéd miniszterelnök, aki mindeddig meglehetősen morcos volt, mert a magyar parlament nem támogatta Svédország NATO tagságát.

Hétfőn ratifikálja Svédország NATO tagságát a magyar parlament – mondta Orbán Viktor, és aligha kételkedhetünk benne, hogy ez valóban így is lesz, de miért kellett eddig erre várni?

Valószínűleg a Gripen üzlet miatt. Már az első Orbán kormány idején is nagy feltűnést keltett, hogy a magyar légierő nem Lockheed vadászgépeket vásárol. Az Egyesült Államok meg is orrolt érte. Orbán valószínűleg ma is úgy gondolja, hogy ez az egyik oka lehetett a 2002-es választások elvesztésének.

Miért kockáztatta meg Orbán Viktor az amerikaiak jóindulatának elvesztését, miért vásárolt svéd vadászgépeket, és miért ismétli ezt meg most? A válasz kézenfekvően egyszerű: pénzért! Az ilyen nagy üzletek esetében az eladók bekalkulálják a vevők “jutalékát”, amely csak pár százalék, de tekintettel az üzlet nagyságára, hatalmas összegekről van szó.

Orbán azért hátráltathatta a svéd NATO csatlakozást, mert a Gripen nem ígért eleget.

A magyar miniszterelnök végül is megkaphatta a pénzét, a svéd miniszterelnök személyesen jött el, hogy megmutassa: szent a béke. Mindkettőjük elve ugyanis az, hogy pénz beszél, kutya ugat.

Orbán azzal számol, hogy a magyar hadsereget sohasem kell bevetni

Katonai szempontból a magyar hadseregnek nincsen jelentősége a NATO-ban. Az Egyesült Államok terveiben Magyarország nem szerepel mint stratégiai tényező. Ezért engedhette meg magának Orbán azt a luxust, hogy nem fogadta a Budapestre érkezett amerikai szenátorokat, akik mindkét nagy pártot képviselték. Akkor már Orbán zsebében lehetett a svéd megállapodás és pénz, nem volt kíváncsi az amerikai konkurenciára. Katonai szempontból mindenképp jobb lenne az amerikai vásárlás hiszen az sokkal inkább kompatibilis a NATO-val, de Orbán tisztában van vele, hogy a magyar légierő nem más mint költséges fikció, melyet soha sehol nem vetnek be igazán.

Horthy István halála jól megmutatta a magyar légierő korlátait. A NATO 2%-os előírását azonban Magyarország követi nemcsak azért, mert ez az elvárás hanem, mert ebben nagy üzlet van a mindenkori magyar döntéshozók számára. A fiktív hadsereg felfegyverzése nagyon is valóságos eurómilliókat hozhat a döntéshozóknak Magyarországon. Ráadásul ezután nem érdeklődik sem az USA sem pedig az Európai Unió hiszen a megvesztegetési pénzeket ők adják. A média pedig sehol nem kérdez rá az ilyen megvesztegetési pénzekre hiszen a business as usual elve érvényesül.

Ferenc pápa: a fegyvergyárak profitálnak a háborúból

Erre a nyilvánvaló tényre mutatott rá a katolikus egyház vezetője, aki azt sürgette, hogy a fegyverkezésre szánt hatalmas összegeket inkább jóléti célokra fordítsák. Ferenc pápa nemcsak a saját nevében beszél: sok országban ugyanezt követelik a tüntetők is. A döntéshozóknak pedig mind nehezebb megindokolni a fegyverkezés horribilis költségeit. Azzal, hogy az USA hidegháborús diplomáciája 2021-ben megindította az offenzívát Kína és Oroszország ellen, melyet Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója követett, a fegyvergyárak óriási lehetőséghez jutottak, és erről nem is akarnak lemondani. A kérdés csak az, hogy a NATO tagállamok miből finanszírozzák a horribilis katonai kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott segélyt. Brüsszel már talált egy kiskaput: a nagy közös programokra szánt összegek nem számítanak bele a költségvetési hiányba, melynek felső határa a GDP 3%-a. Csakhogy ezt a pénzt akkor is ki kell fizetni a költségvetésből, amely sehol sem áll jól. Franciaország például 10 milliárd eurós megszorító csomagot jelentett be. Németország kénytelen volt újra tervezni a költségvetést az adósságplafon miatt. Ha a kormányok sokat költenek fegyverkezésre, akkor nem marad pénzük a választópolgárok megvásárlására. Orbán 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre, idén viszont egy vasat sem kíván költeni. Így is bízik a június választások megnyerésében, és az ellenzék állapotát elnézve, ez nem megalapozatlan várakozás.

Putyin barátaival nem paktál Ursula von der Leyen

A brüsszeli bizottság elnökasszonya kész együttműködni szélsőjobboldali pártokkal is, ha azok megfelelnek néhány kritériumnak.

Ursula von der Leyen pályázik a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a következő ötéves periódusra is, és emiatt gyakran kérdezik tőle: kikkel akar együttműködni az Európai Parlament frakciói közül?

“Kiáll a demokráciáért, védelmezni kívánja értékrendünket, a jogállamiságot? Támogatja Ukrajnát, és szembeszáll Putyinnak azzal a törekvésével, hogy megossza Európát?”

– ezekben a kérdésekben egyértelműen állást kell foglalnia annak a pártnak, amely együtt kíván működni az új brüsszeli bizottsággal – hangsúlyozta Ursula von der Leyen amikor azt kérdezték tőle: mi a véleménye az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójáról az Európai Parlamentben.

Ursula von der Leyen azzal számol, hogy megerősödhet a szélsőjobboldal a júniusi európai választáson márpedig a brüsszeli bizottságnak szüksége van arra, hogy az Európai Parlamentben szilárd támogatói bázisa legyen. Jelenleg ez a konzervatívokat, a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket jelenti.

A jelenlegi előrejelzések szerint a két szélsőjobboldali frakció megszerezheti a parlamenti helyek egynegyedét is – írja a Politico.

2019-ben Ursula von der Leyennek épphogy sikerült megszereznie az Európai Parlament támogatását, és ez most is problematikusnak ígérkezik, mert a zöldek nem lelkesednek túlságosan érte.

Ezért lehet szüksége az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójára, melyben Meloni olasz miniszterelnök pártja és a lengyel PiS játszik vezető szerepet. Ide pályázik a Fidesz, amely elhagyta az Európai Néppártot, és azóta kívül van a partvonalon az Európai Parlamentben. Az Európai Konzervatívok és Reformisták be is fogadnák a Fideszt, de Orbán Viktor politikája nem felel meg Ursula von der Leyen kritériumainak.

Jobboldali-szélsőjobboldali koalíció?

Az  Európai Néppárt, amelynek  vezető  ereje  a  CDU vagyis Ursula von der Leyen  pártja,
kész-e valamiféle koalícióra az Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal? Erre sem adott egyértelmű választ Ursula von der Leyen. Azt viszont egyértelműen leszögezte: “lehetetlen az együttműködés, ha a párt elutasítja a jogállamot. Lehetetlen az együttműködés Putyin barátaival!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője már régóta tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről.

Weber, aki elszántan támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét, azt hangsúlyozza, hogy nincs együttműködés azokkal a pártokkal, melyek szemben állnak az Európai Unióval, elutasítják Ukrajna támogatását és a jogállamiságot.

Weber abban bízik, hogy az Európai Néppárt megerősíti vezető szerepét az Európai Parlamentben a júniusi választások után. Weber problémája a saját frakciójában az, hogy a Les Républicains, a francia konzervatív ellenzéki párt nem támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét. Miért nem? Mert Macron elnök támogatja azt.

“Olyan helyzetben akarom látni az Európai Néppártot, hogy senki se tudjon vele szemben határozatokat hozni az Európai Parlamentben”

– hangsúlyozta Manfred Weber.

Nem áll le a Katargate vizsgálat Brüsszelben

Újabb gyanúsított a Katargate botrányban: Maria Arena belga képviselőnő. Már több mint egy éve nyomoz a belga rendőrség, de most először hallgatták ki gyanúsítottként Maria Arena belga képviselőnőt annak ellenére, hogy kiváló kapcsolatban állt a korrupciós hálózat fő szervezőjével. Pier Antonio Panzeri korábban maga is az Európai Parlamentben képviselője volt.

“Ne szállj ki a játékból, mert veled együtt nagy pénzt csinálhatok”

– mondta 2022 augusztusában egy pizzériában Brüsszelben Panzeri Maria Arenanak.

Panzeri vádalkut kötött a hatóságokkal: mindent elmond, ha enyhébb büntetésre számíthat. Panzeri vallomása alapján a rendőrség tavaly nyáron házkutatást tartott Maria Arena brüsszeli lakásában. Jelen volt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökasszonya is. Sokan arra számítottak ezután, hogy meggyanúsítják Maria Arena képviselőnőt is, de ez csak most következett be. A szocialista képviselőnőt kihallgatták, de az Európai Parlamenthez egyelőre nem érkezett meg olyan kérés, hogy függesszék fel a mentelmi jogát – írja a Politico.

Az Európai Parlament egy tagját csakis úgy vehetik őrizetbe a belga hatóságok, ha képviselő társai felfüggesztik a mentelmi jogát. Három képviselő járt eddig így: Eva Kaili, Andrea Cozzolino és Marc Tarabella.

Mi is az a Katargate botrány?

2022 decemberében a belga rendőrség razziát indított egy olyan korrupciós ügyben, melyben részt vállaltak az Európai Parlament egyes képviselői is. A rendőrök a többi között 16 pénzzel megrakott bőröndöt foglaltak le a razzia folyamán.

Miért fizetett Katar emírje? Az volt számára a fontos, hogy a szintén pénzért vásárolt futball világbajnokság körülményeit ne kifogásolják az Európai Parlament képviselői. A 200 ezer lakosú emírségben vendégmunkások építették a stadionokat rémes munkakörülmények között. A katari emír úgy szerezte meg a futball világbajnokságot, hogy megvásárolta Nicolas Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futballcsapatát a Paris Saint Germaint. Katar emírje nem szerette volna, ha ez a téma felmerül az Európai Parlamentben hiszen Franciaországban is vizsgálódtak Sarkozy elnök korrupciós ügyeiben.

Később a belga rendőrök kiderítették, hogy nemcsak Katar emírje hanem Marokkó és Mauritánia is vesztegetett meg képviselőket az Európai Parlamentben.

Panzeri mellett egy furcsa pár állt a Katargate botrány középpontjában: Eva Kaili, görög szocialista képviselőnő és Francesco Giorgi, Panzeri egykori titkára Brüsszel arany párosává váltak a megvesztegetési pénzekből. Cserében Eva Kaili aktívan lobbizott Katar mellett.

Amikor 2022 végén Katar munkaügyi minisztere Brüsszelbe jött, hogy személyesen védelmezze hazája ügyét, akkor Panzeri írta meg a beszédét olaszul, majd  Francesco Giorgira bízta az angol fordítást.

Eva Kaili közös gyerekükkel a karján meg akart jelenni az Európai Parlamentben amikor Katar munkaügyi minisztere elmondta beszédét, de párja lebeszélte erről mondván: kilógna a lóláb. Eva Kaili otthon is maradt, de a belga rendőrség ekkor már nyomon volt, és hamarosan lecsapott.

A csapat csekély 4 millió eurót várt szolgálataiért a katari emírtől – emlékeztet a brüsszeli Politico.

Panzeri és Giorgi le is bukott hiszen nem tagadhatták részvételüket a korrupciós botrányban, de Eva Kaili mindent tagad. Ellene kevés a bizonyíték hiszen mindent Giorgi intézett, aki akkor már ötödik éve az élettársa volt.

A pénzzel teli bőröndöket általában Giorgi vette át a megbízóktól: gyakran többszázezer euró lapult egy ilyen bőröndben, melyet a pár, ahol az olasz fiatalember nyolc évvel fiatalabb volt, gyakran a saját lakásán őrzött. Mihez kezdtek a pénzzel? Eva Kailinak, aki korábban televíziós műsorvezető volt, már a nevén szerepelt két lakás Athénben összesen 400 ezer euró értékben. Egy lakása volt Brüsszelben is – Eva Kaili szerint ennek értéke 160 ezer euró. Egy 145 ezer eurós lakás Giorgi nevén szerepelt, és a rendőrségi razzia előtt újabb ingatlanok vásárlását fontolgatták.

A Katargate miatt az Európai parlament megnövelte a transzparenciát, és megszigorította az etikai normákat. Nem utolsósorban azért, mert európai választások lesznek júniusban, és a választópolgárok általában negatívan ítélik meg a korrupciós ügyeket, melyekből a Katargate volt a legnagyobb az Európai Parlement történetében.

Búcsú Novák Ifigéniától

A leghatalmasabb görög király a nemzeti egység megteremtése érdekében a trójai háborúra összegyűlt csapatok előtt feláldozta lányát, a szépséges Ifigéniát. Az egymást utáló görögöket így akarta egységes nemzetté összeforrasztani Agamemnon, aki azután borzalmas véget ért miután hazatért a győztes trójai háború után. Saját neje döfte le.

Miért áldozta föl Orbán Viktor ily látványosan Novák Katalint, aki OV fülbevalót viselt, és fegyelmezett köztársasági elnökként mindent aláírt amit elétettek?

Ifigénia vére a nemzeti egység megteremtéséhez kellett, Orbán Viktornak is ezért lehetett szüksége Novák Katalin feláldozására.

Persze vannak olyan görög legendák is, hogy Agamemnon csak szimbolikusan áldozta fel lányát, akit a tauroszok közé küldött a mai Krím félszigetre. Novák Katalin is havi 4,5 milliót kap bukott köztársasági elnökként is, és az állam gondoskodik lakásáról és autójáról. Schmitt Pál nyugdíjba mehetett a bukás után, de ehhez még Novák Katalin túlságosan fiatal. Talán később kaphat egy nagyköveti posztot mondjuk Peruban, ahol Kaleta, a pedofil nagykövet lebukott. Ez már csak technikai kérdés, de az viszont politikai dráma, hogy megszilárdul-e Orbán Viktor táborának egysége Novák Katalin feláldozása után?

Bayer Zsolt újabb békemenetre mozgósít

Vajon miért érzékel Orbán válságot amikor látszólag minden rendben van hiszen politikai hatalma sziklaszilárd, az ellenzék pedig romokban? Az ellenzék olyan területen támad, amely eddig a hatalomé volt, az LMBTQ fügefalevél volt hivatva leplezni azt, hogy az uniós eurómilliárdokat azért nem kapja meg Magyarország, mert Brüsszel joggal tart attól, hogy ezt Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják. Az elmúlt hétéves periódus során csekély 10 milliárd euró landolt így a hatalomhű elit zsebében a 30 milliárdból, melyet Brüsszel kiutalt.

“Hét szűk esztendő következik”

Orbán Viktor egy gyenge pillanatában a 2022-es választások megnyerése után őszinte volt, és megemlítette:

“a bőség időszaka után hét szűk esztendő következik.“

Hithű választói, a kisemberek megpróbálták nem meghallani ezt, de jött az óriási infláció, amely mindenkit kijózanított: az életszínvonal csökkent annak ellenére, hogy Mészáros Lőrinc tavaly 150 milliárd forinttal lett gazdagabb, és ezzel szépen javította a statisztikát. Nagy Márton gazdasági miniszter azzal büszkélkedik, hogy legyőztük az inflációt, de azt nem teszi hozzá, hogy ez nem a gazdaság remek teljesítményének hanem a nemzetközi trendnek köszönhető, és elsősorban annak, hogy elfogyott a hazai vásárlóerő! Egy főre jutó fogyasztásban immár Bulgária is megelőzte Magyarországot, amely az utolsó helyre került az Európai Unióban.

Orbán Viktor immár nem tudja úgy megtömni a zsebét, hogy közben maradjon pénz a választópolgárok életszínvonalának emelésére is. Márpedig ez a titka a nemzeti együttműködés rendszerének: politikai siker és gazdasági kudarc.

Egy olyan országban, ahol a lakosság legkevesebb háromnegyede az európai szegénységi küszöb alatt tengődik nem könnyű nemzeti egységet létrehozni nulla forint nulla fillérből márpedig csak ennyi marad, ha a piramis csúcsán állók továbbra is csillagászati pénzeket akarnak bezsebelni.

Rogánnak mennie kell!

Ezt hangsúlyozta Magyar Péter, aki a Partizánnak nyilatkozott. Varga Judit elvált férje neje és Novák Katalin bukásáért is Rogán Antalt okolja. Célzott arra, hogy

“ebben az országban mindenkinek a cégét el lehet venni.

”Ha nincs elég pénz, akkor az éhes cápák egymás ellen fordulhatnak. Pintér Sándor a Völner-Schadl ügyet azért indította el, hogy megbuktassa Rogán Tónit. Orbán Viktor ellene döntött, de Pintér, aki messze túl van minden korhatáron, maradt a posztján. Miért? Mert túlságosan sokat tud Orbán Viktorról, és mert az USA benne bízik, a miniszterelnökben nem. Rogán Antal propaganda gépezete azért igazán hatékony, mert a hatalom valóságos működését tökéletesen titokban tartja. Ha viszont

Varga Judit elvált férjéhez hasonlóan mások is beszélni kezdenek azok közül, akik belülről ismerik a hatalmat, akkor baj van, és még inkább lesz.

A nemzeti egységet ugyanis pénz híján ideológia propagandával kellene fenntartani a hét szűk esztendő folyamán. Ez nem könnyű hadművelet. A Rákosi rendszernek is körülbelül ennyi idő jutott, hogy azután 1956-ban megbukjon pedig a propaganda terén olyan monopóliumot élvezett, melyről Rogán Antal csak álmodhat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!