Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1033 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Okozhat-e vízhiányt a kínai akkumulátor gyár Debrecenben?

A regionális vízügyi hivatal vezetőjét, aki a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár várható vízfelhasználásáról írt szakvéleményt, Pintér Sándor belügyminiszter egyszerűen kirúgta.

Kincses Dániel, a Tiszántúl Vízügyi Igazgatóság főnöke februárban adta le a szakvéleményt a CATL kínai akkumulátor gyár vízigényével kapcsolatban. Eszerint

a kínaiaknak át kellene tervezniük az akkumulátorgyár vízellátási rendszerét, és ugyanezt kellene tennie Debrecen városának is.

Ha a második legnépesebb magyar város ez nem teszi meg, akkor az akkumulátorgyár belépéskor komoly gondok lehetnek Debrecen vízellátásában – írja a hétoldalas szakvélemény.

A város lakosságának jelentős része tiltakozik a kínai akkumulátorgyár ellen, amely Magyarország legnagyobb beruházása, melyet az Orbán kormány lelkesen támogat mondván legkevesebb 9000 új munkahelyet teremt a városban és környékén. A tervezett gyárnak óriási az energia és a vízigénye. Ezért Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország két új földgáz erőművet épít. A magyar kormány 88 milliárd forintot szán arra, hogy megoldja a debreceni ipari park áramellátását.

“Építsetek Felcsúton akkumulátor gyárat, ne nálunk!”

Ezt követelik a helyi környezetvédők, akiket aggaszt, hogy Debrecen vízellátása veszélybe kerülhet. A kínaiak – lányos zavarukban – nem jelezték azt az engedélykérő dokumentumban, hogy tulajdonképp csúcsfogyasztás esetében mennyi is lenne az akkumulátorgyár vízigénye?

A napi vízigény állítólag csak 3400 köbméter lenne, de ebben sokan kételkednek. Még Orbán Viktor miniszterelnök is úgy érezte, hogy meg kell szólalnia az ügyben: senki sem teszi kockára Magyarország vízvagyonát! Az Orbán kormány iparosítási programjának egyik célja az, hogy Kelet Magyarországon is exportképes ipar jöjjön létre, és ez a régió ily módon felzárkózhasson a fejlettebb Északnyugat Dunántúlhoz.

A kínaiak saját országukban sem fordítanak túlságosan nagy figyelmet a környezetvédelemre, mert tudják: a külföldi beruházók nemcsak az alacsony bérek miatt érkeznek hanem azért is, mert náluk nem veszik túl szigorúan a környezetvédelmi előírásokat, amelyek a nyugati világban jelentősen megdrágítják az új gyárak telepítését.

Egy leleményes német cég kijátssza az Oroszország elleni szankciókat?

Lenin szülővárosában olyan német autóalkatrész gyárat játszanak át orosz kézre, amelyik azonnal képes a orosz hadiipar szolgálatába állni. Egy orosz elnöknek írt levél és egy megkérdőjelezhető kölcsön azonban kérdéseket vet fel egy orosz oligarcha, valamint egy osztrák stróman szerepével kapcsolatban az ügyletben.

A német Schaeffler autóalkatrész gyár eladja üzemét Oroszországban, ahol ezzel fontos szállítóhoz juthat az embargó miatt hiánnyal küzdő hadiipar számára.  A Der Spiegel oknyomozó riportjából kiderült, hogy egy orosz oligarcha és egy osztrák üzletember ugyancsak furcsa szerepet vállalt az ügyben, melyben született egy levél is Putyin elnökhöz: engedélyezze a német cég átjátszását Uljanovszkban.

“Nehéz, kihívásokkal teli év van mögöttünk “ – mondta a Schaeffler vezérigazgatója amikor beszámolt a 2022-es teljesítményről. Klaus Rosenfeld elismerte, hogy a profit az előző évhez 14%-ot csökkent, de lehetett volna rosszabb is vagyis a cég “szolid teljesítményt nyújtott.”

Az ukrajnai háború nagy csapást mért az egész német autóiparra hiszen világossá vált: előbb utóbb be kell zárni a német gyárakat Oroszországban vagy el kell adni azokat.

A nyugati szankciók elkerülhetetlenné tették ezt, Moszkva viszont minden eszközzel akadályozta a német és más külföldi  cégek kivonulását. A híresen halogató orosz bürokrácia – központi utasításra – mindent bevetett annak érdekében, hogy megnehezítse a külföldiek távozását az orosz gazdaságból. Rosenfeld  vezérigazgató erről úgy nyilatkozott a Welt am Sonntagban, hogy “a Schaeffler megkezdte a kivonulást, de még távol áll attól, hogy be is fejezze.”

A német főnök egy kukkot sem szólt arról, hogy ki lenne az orosz vevő a német gyárra, mely Lenin szülővárosában, Uljanovszkban működik. A Der Spiegel rájött a hallgatás okára: az új tulajdonos alkatrészeket akar szállítani a Gaz Sadko négykerék meghajtású teherautóhoz, amely jelenleg kulcsszerepet játszik az orosz front ellátásában Ukrajnában. Oroszországban Medvegyev, Putyin egykori alteregója irányítja a hadiipart, és felhatalmazás van arra, hogy minden céget rávegyen az együttműködésre orosz földön.

Ki az új tulaj? Egy orosz üzletember  Nem! Siegfried Wolf osztrák üzletember, akinek kitűnő kapcsolatai vannak Oroszországban éppúgy mint a német autóiparban. A 65 éves osztrák üzletember bent ül a Schaeffler igazgató tanácsában. Már ez is érdekes, de az még inkább, hogy Siegfried Wolf 2007-ben megismerkedett egy hírhedt orosz oligarchával, Oleg Gyeripaszkával. Az orosz dollármilliárdos akkor bevásárolta magát a Magna autóalkatrész gyártó cégbe, melynek elnök vezérigazgatója Siegfried Wolf volt. Az osztrák üzletember ezt követően szép karriert futott be a Gyeripaszka birodalomban: a Gaz csoportban illetve az Orosz Gépgyártó vállalatban is bekerült a felügyelő bizottságba.

Az ukránok megnyomták a vészcsengőt

Kijevben igencsak gyanús figurának tartják Siegfried Wolfot, aki most át akarja venni a Schaeffler autóalkatrész gyárat Uljanovszkban. Az ukrán hatóságok szerint az osztrák üzletember nem más mint Gyeripaszka strómanja. Kijevben a korrupcióellenes hatóság mind az orosz oligarchát, mind pedig az osztrák üzletembert vizsgálja.

A német cég vételára 25 millió rubel vagyis 400 ezer dollár – feltűnően alacsony, és hollandiai fantom cégen keresztül történt a kifizetés.

Kicsoda Oleg Gyeripaszka, az orosz oligarcha, akinek Siegfried Wolf osztrák üzletember a strómanja? A Forbes szerint vagyona meghaladja a 3 milliárd dollárt, és ezt annak köszönheti, hogy “szervesen belesimul Putyin elnök rendszerébe”. Gyeripaszka természetesen tagadja ezt, de a Der Spiegel megkérdezte a Német Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet szakértőjét, aki egyértelműen megállapította, hogy “Gyeripaszka a Putyin rendszer aktív támogatója. Az elmúlt 10 évben számos közös fotó készült róluk.”

Oleg Gyeripaska már 2018-ban feketelistára került az Egyesült Államokban, mert emberei lehallgatták egy olyan amerikai kormány tisztviselő telefonját, aki az orosz oligarcha ügyében vizsgálódott. Pénzmosással és gyilkosság megrendelésével is meggyanúsították. Vagyonát befagyasztották az Egyesült Államokban. Ha valaki üzleti kapcsolatba kerülne vele az USA-ban, akkor ez bűncselekménynek számítana. Gyeripaszka természetesen visszautasította a gyanúsításokat, de neve továbbra is ott a feketelistán az USA-ban.

Az Európai Unió is szankciós listára tette Oleg Gyeripaszka nevét miután cégei fegyvereket és teherautókat szállítanak az orosz hadseregnek.

A Schaeffler tehát közvetlenül nem adhatná el oroszországi cégét Gyeripaszkának. Ezért kell az osztrák Siegfried Wolf mint stróman. Mi történt a valóságban amiről a Schaeffler főnöke hallgat: Wolf orosz tolmácsa alapított egy céget tavaly szeptemberben. Névleg ez az orosz cég vette meg a német autóalkatrész gyár telephelyét Uljanovszkban. Majd pedig gyorsan tovább passzolta Siegfried Wolf osztrák üzletembernek, aki benne ül a Schaeffler cég igazgatótanácsában és Gyeripaszka bizalmi emberének számít a német autóiparban.

Wolf tolmácsa az egész átjátszási folyamatról levélben tájékoztatta Putyin elnököt, kérve jóváhagyását arra hivatkozva, hogy a gyár teherautókhoz szállít alkatrészeket, amelyek nélkülözhetetlenek az ukrajnai fronton.

Ez azért is jönne jól az orosz hadiiparnak, mert Gyeripaszka Gaz vállalat birodalmát az Európai Unió feketelistára tette vagyis nem kaphat alkatrészeket az uniós tagállamoktól. A Schaeffler cég viszont nincs rajta a szankciós listán.

Georg Schaefflert, a cég többségi részvénytulajdonosát és elnökét  megkérdezte arról a Wirtschaftwoche című gazdasági szaklap  az ukrajnai háború kitörése után, hogy mi a véleménye az osztrák üzletemberről, Siegfried Wolfról, akit sokan az orosz oligarcha strómanjának tartanak? A válasz:

”régóta ismerem Siegfried Wolfot, nincs okom kételkedni az integritásában függetlenül attól, hogy kapcsolatban áll Oleg Gyeripaskával.”

A kapcsolat elég szoros lehetett hiszen

az osztrák üzletember 2021-es adóbevallásában az szerepel, hogy 10 millió eurót kapott a Gaz vállalat csoporttól, amely akkoriban Gyeripaska irányítása alatt állt.

Ma már az orosz oligarcha azt állítja, hogy átadta az irányítást a Gaz vállalat csoport fölött, de független forrásból erről nem lehet meggyőződni.

Ég az orosz titkosszolgálat székháza Rosztovban

Az orosz nagyváros közel fekszik Ukrajnához, amelynek keleti területeit Putyin el akarja foglalni, azokat Oroszország részének nyilvánította. Rosztov kormányzója szerint rövidzárlat okozta a tüzet, de egyáltalán nem kizárt, hogy szándékos gyújtogatás történt.

Oroszországban a háború kitörése óta elég gyakran gyulladnak ki a hatalom intézményeinek székházai.

Rosztov kormányzója szerint rövidzárlat okozta a tüzet, amely meggyújtotta az üzemanyagtartályokat. A környéket lezárták. A lángok az FSZB helyi határőrosztályához tartozó épületben keletkeztek a város lakott területén. A  tűz 800 négyzetméterre terjedt ki. Hivatalosan is megerősítették, hogy halálos áldozata is volt a robbanásnak. A tüzet azóta sikerült eloltani.

Ukrajnai illetékesek kijelentették: nincsen közük a tűzesethez.

A sorozás, amely mind több embert fenyeget Oroszországban nem különösebben népszerű. Putyin is tudja ezt, ezért megkíméli Moszkvát és Szentpétervárt, a vidék és főként a nemzetiségi területek viszont bőségesen adnak újoncokat a hadseregnek, amely tömegesen áldozza fel katonáit Ukrajnában.

Több mint egy éve tart a háború Ukrajnában, ahol a helyi hadsereg hősiesen védekezik, és hála a nyugati támogatásnak tartani tudja magát a jóval erősebb orosz ármádiával szemben. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy az ukránok a hazájukat védik, ezért sokkal inkább motiváltak míg orosz oldalon mind több a kérdőjel  érdemes-e meghalni Putyin háborújában, amely szemlátomást kudarcra van ítélve?

Kínai béketerv

Moszkvába várják Hszi Csin-ping kínai elnököt, aki jelezte: nemcsak Putyinnal, de Zelenszkij ukrán elnökkel is szívesen tárgyalna a háború mielőbbi befejezéséről. Zelenszkij kedvezően fogadta a kínai javaslatot, mert mindenképp szeretné elkerülni, hogy Kína fegyvereket szállítson Oroszországnak. Az Egyesült Államok megfenyegette Kínát: amennyiben fegyvert szállít Oroszországnak, akkor szankciókra számíthat a NATO tagállamoktól.

Kína szeretné elkerülni a hidegháborút, amely a washingtoni külpolitika irányvonala jelenleg. Továbbra is kiáll az együttműködés mellett, mert úgy látja: az idő neki dolgozik. Az amerikai-kínai kereskedelem tavaly is rekordot döntött annak ellenére, hogy az USA évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen. Az Európai Uniónak évek óta Kína az első számú partnere. Épp az Egyesült Államokat szorította le erről a helyről.

Vizsgálja-e az európai ügyészség Ursula von der Leyen Pfizerrel kötött óriási gyógyszer egyezményét?

Az uniós főügyész kevesli a pénzt és az együttműködést Brüsszeltől. Laura Codruta-Kövesi arról panaszkodott a brüsszeli Politiconak, hogy csak kevés jelentést kap a brüsszeli bizottságtól, amelynek elnökét, Ursula von der Leyent is vizsgálhatják a Covid elleni uniós gyógyszer beszerzések miatt.

838 millió euró ügyében vizsgálódott az európai ügyészség tavaly az adócsalások mellett, ez kilencszeres emelkedés a megelőző évhez képest. Új intézményről van szó , amely 2021- ben alakult, és kezdettől fogva a Romániából érkezett Laura Codruta-Kövesi áll az élén, aki a korrupció elleni küzdelemben komoly eredményeket ért el abban az országban, melyet a Transparency International Magyarországgal és Bulgáriával a legkorruptabbnak tart az Európai Unióban.

A Katargate arra irányította a figyelmet, hogy a korrupció az európai intézményeket sem kerülte el.

Ezért kér több pénzt és jobb együttműködést az európai szervezetektől Laura Codruta Kövesi. Az uniós ügyészségnek ugyanis jelenleg csak két ügyésze dolgozik Belgiumban.

A Katargate miatt a két ügyész most nyakig ül a munkában. Ők indítványozták például Eva Kaili mentelmi jogának megszüntetését. Eva Kaili a Katargate ügy kulcsfigurája, az Európai Parlament egyik alelnöke volt, és jelenleg előzetesben várja korrupciós ügyének kivizsgálását. Az uniós ügyészség kérésére az olasz rendőrség házkutatást tartott Stefania Zambelli szélsőjobboldali uniós parlamenti  képviselőnél, akinél 170 ezer euró készpénzt találtak.

“Kevés jelentést kapunk az uniós szervezetektől “ – panaszkodott Laura Codruta Kövesi a Politiconak. Az OLAF, mely a nagy összegű pénzügyi visszaéléseket vizsgálja az európai pénzek esetében “csak hét vagy nyolc jelentést küldött eddig” – mondta az európai főügyésznő. Az OLAF szerint Laura Codruta Kövesi téved, mert ők 55 jelentést küldtek az uniós ügyészségnek.

Az uniós főügyésznőt nyilvánvalóan zavarja, hogy a Katargate botrányt nem ők robbantották ki hanem a belga rendőrség. Nem is ez a fő csapás irány az európai ügyészségen hanem a pandémia alatt elköltött euró milliárdok ügye.

Érintett-e Ursula von der Leyen?

A főügyésznő nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre. Korábban ugyanis megindult a vizsgálat Brüsszelben annak a levelezésnek az ügyében, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke a Pfizer amerikai gyógyszer óriás elnökével, Albert Bourlaval folytatott a pandémia idején. Az ombudsman kérte ezt a levelezést a brüsszeli bizottságtól, de azt a választ kapta, hogy az SMS és Twitter üzeneteket nem őrzik meg. Az uniós számvevőszék is kérte a levelezést, de a brüsszeli bizottság megtagadta az együttműködést Ursula von der Leyen szerepével kapcsolatban noha ez volt az Európai Unió legnagyobb közös vállalkozása: a Covid elleni védőoltások beszerzése.

“Ha szükségessé válik, akkor mi is kérjük a dokumentumokat, még a telefon beszélgetéseket is”

– hangsúlyozta Laura Codruta Kövesi.

A New York Times februárban azt írta, hogy beperelte a brüsszeli bizottságot, mert ily módon akarja megszerezni a levelezést Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke között. A Bild Zeitung is perelt, és meg is szerzett néhány dokumentumot a brüsszeli bizottság és a Pfizer között lefolyt tárgyalásokról, de ezek között nem volt olyan, mely Ursula von der Leyent érintette volna.

2 milliárdos adócsalás 14 uniós tagállamban

Eddig ez az európai ügyészség legnagyobb skalpja. Az Operation Admiral óriási áfacsalás sorozatra derített fényt. Az egész úgy kezdődött, hogy Portugáliában egy adóellenőrzés során furcsaságokra bukkantak egy cégnél. Rengeteg pénzt foglaltak le a 14 uniós tagállamban. Tavaly összesen 359 millió eurót szerzett vissza az Európai Ügyészség, amelynek ennél a költségvetése jóval szerényebb mindössze az elkobzott pénz egyhetede.

“1 eurós befektetésre 7 eurós haszon”

– viccelődött a Politico munkatársával Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője.

A brüsszeli bizottság sietett reagálni a főügyésznő bírálatára. Az egyik szóvivő elmondta, hogy “jó az együttműködés a brüsszeli bizottság és az európai ügyészség között.” Kikérdezte már az európai ügyészség Ursula von der Leyen asszonyt a Pfizer vásárlásról? – tudakolta a Politico tudósítója. “Nincs információnk arról, hogy mire is irányul az európai ügyészség vizsgálata” – válaszolta a brüsszeli bizottság szóvivője.

Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

“Most, hogy a szomszédban háború dúl, itt az ideje, hogy egységesen és határozottan lépjünk fel Putyin agressziójával szemben, kiálljunk a transzatlanti értékek mellett” – írta Twitteren David Pressman USA nagykövet miután Washingtonban konzultált Blinken külügyminiszterrel.

Ezt Jeszenszky Géza utolsó figyelmeztetésként értékelte a Klubrádióban.

Antall József egykori külügyminiszterét Orbán Viktor nevezte ki washingtoni nagykövetnek 1998-ban tehát jól ismeri mind az amerikai külügyet mind pedig a magyar miniszterelnököt. Igaz, hogy jóval később  összekülönböztek, mert Jeszenszky norvégiai nagykövetként nem tudta vállalni az Orbán kormány durva fellépését a Norvégia által támogatott szervezetek ellen Magyarországon.

Pressman nagykövet már korábban is jelezte: a magyar kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között.

Jeszenszky Géza szerint a magyar kormány kül- és belpolitikája tévút, amely katasztrófához vezet.

“Ha megszűnik a bizalom, akkor a magyar kormány fontos információkat nem fog megkapni”

– hangsúlyozta Jeszenszky Géza.

Csakhogy a Blinken terv már nem is számol Magyarországgal.

Cordon sanitaire Magyarország nélkül

A Washington Post kiszivárogtatta Blinken külügyminiszter elképzelését arról, hogy az ukrajnai háború befejezése után miképp lehetne biztosítani a térség stabilitását. Eszerint többezer kilométeres cordon sanitaire jönne létre Oroszország nyugati határai mentén. Ez Skandináviában kezdődne, ahol már három NATO tag lesz: Norvégia, Svédország és Finnország. Utána jönne a Baltikum. A katonailag legerősebb láncszem egy lengyel-ukrán szövetség lenne. Formálisan így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt erős ellenfél lenne bármiféle orosz fenyegetéssel szemben. Csehország és Szlovákia is támogatja ezt az elképzelést, melynek déli erős állama Románia lenne – esetleg szövetségben Moldovával. Hozzájuk csatlakozna Bulgária és Görögország.

Két NATO tagállammal nem számol a Blinken terv: Magyarországgal és Törökországgal. Kettőjük közül Törökország fontos, Magyarország nem az. Vagyis Orbán Viktort leírták ugyanis nélküle is működhet a cordon sanitaire.

Hol az amerikai béketerv?

A Blinken terv gyenge pontja nem az Orbán kormány oroszbarát diplomáciája hanem az, hogy nincs elképzelése: miképp lehetne véget vetni a katonai konfliktusnak Ukrajna és Oroszország között. Amerikai béketerv nélkül ez aligha sikerülhet. Vang Ji, Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián elmondta: folytak titkos tárgyalások a nagyhatalmak között egy olyan béketervről, mely figyelembe venné Oroszország biztonsági érdekeit is, de az USA valamilyen oknál fogva visszalépett. Aztán pedig Blinken Kijevbe látogatott, és teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, aki Ukrajna katonai győzelmében reménykedik noha ezt kevés katonai szakértő tartja elképzelhetőnek.

Jelenleg patthelyzet van, és Orbán Viktor erre alapozza terveit. Szemlátomást hosszútávra is szoros orosz kapcsolattal számol hiszen nemrég bejelentette: Magyarország 2-3 gázerőművet épít. A földgázt ehhez minden bizonnyal Putyintól várja. Miközben az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energia függőségtől, Orbán hosszú távra is elkötelezi magát az orosz energia mellett. Miért? A magyar miniszterelnök feltehetően azt gondolja, hogy az USA nem lesz képes döntő szerepét megőrizni a világban, előbb vagy utóbb osztoznia kell Kínával és esetleg más országokkal például Indiával.

Orbán nem hisz a hidegháborús Blinken diplomácia sikerében míg az Európai Unió tagállamainak többsége elfogadja azt, de vannak még kétkedők.

Macron – Orbán Párizsban

A francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor az európai szuverenitás híve vagyis az Európai Uniót úgy képzeli el mint egyenrangú nagyhatalmat az USA-val. Ezért közös uniós hadsereget és hadiipart akar. Mindketten az atomenergia fejlesztés hívei, ehhez pedig kell az orosz nukleáris fűtőanyag.

Erről is tárgyal a francia elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn Párizsban. Az USA épp ellenkezőleg gazdasági NATO-t akar vagyis olyan egységet a gazdaságban is mint amilyen katonai téren fennáll – egyértelműen Washington irányítása alatt.

Két különböző jövőképről van tehát szó. Európa szempontjából az USA elképzeléseinek az a problémája, hogy tartós alárendeltséget hozna az Európai Uniónak, amely cserébe biztonságot kapna. Csakhogy Európa közvéleménye nagyon megosztott: jelentős részük nem hisz abban, hogy Putyin rájuk nézve is fenyegetést jelent. Ha viszont Európa alárendeli magát az USA érdekeinek, akkor az életszínvonal emelkedése vágyálom marad. Ezzel viszont meginoghat a társadalmi stabilitás, amelyet Macron elnök személyesen is tapasztalhat hiszen Franciaországban a nyugdíjreform ellen összefogott a szélsőbal a szélsőjobbal.

Orbán és az új Európa

A magyar miniszterelnök szerint Európa átszerkesztése folyik az ukrajnai háborúval. Mi jellemzi az új helyzetet? A kapcsolatok megszakítása Oroszországgal.

“Minthogy a nyersanyagokra Európának továbbra is szüksége van, ezért új függés alakulhat ki” – célzott a magyar miniszterelnök az Egyesült Államokra.  Majd ismertette a Blinken tervet, amely arra irányul, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle gazdasági-katonai szövetséget alkosson. Így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt elég erős lenne az orosz fenyegetés elhárítására.

“Egy 60-70 milliós gazdasági térség jön létre, és ez több embert jelent mint Franciaország vagy Olaszország”

– mondta Orbán Viktor a kereskedelmi kamarában.

Mihez kezd a magyar diplomácia?

Orbán oroszbarát külpolitikája úgy bukott meg, hogy abból Magyarországnak semmilyen haszna sem származott. Nem kapunk olcsóbban földgázt Putyintól viszont valamennyi NATO szövetségesünk elítéli azt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Putyin Ukrajna elleni agressziója után is felkeresi Moszkvát.

Lengyelország Orbán nagy barátjából az egyik fő kritikusa lett. Ha létrejön a tervezett lengyel-ukrán szövetség, akkor az kifejezetten ellenségessé válhat a magyar diplomácia oroszbarát politikájával szemben.

A visegrádi együttműködés rendszere szép csendben elhalálozott.

Orbán szembenállása az Európai Unióval immár csakis károkkal jár: nem kapunk pénzt. Orbán magyar-lengyel-olasz szövetségben reménykedett azután, hogy korábbi szövetségesét, Giorgia Melonit Itália miniszterelnökévé választották. Mi történt a valóságban? Giorgia Meloni és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök együtt állt ki Ukrajna mellett Varsóban elítélve az orosz agressziót. Meloni Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével tárgyal valamiféle együttműködésről az Európai Parlamentben, és nem Orbán Viktorral, aki kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgta volna onnan Weber.

Egyedül maradtunk – állapította meg évértékelőjében a magyar miniszterelnök, és ez a beismerés azt jelenti: már Orbán is felismerte, hogy zsákutcába jutott.

Merre van innen előre?

Erre még nem jött rá a magyar miniszterelnök, aki talán Trump visszatérésében bízik. Csakhogy Trump, ha egyáltalán visszatér a Fehér Házba, egyáltalán nem biztos, hogy sietne emlékezni az ő Orbán Viktor barátjára. Neki fontosabbak a lengyel és ukrán választók milliói az Egyesült Államokban, akik egyáltalán nem megértőek Putyin Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban. Orbánnak ezért sürgősen új szövetségeseket kellene találnia, mert addig csak az ordító egér tragikomikus szerepe marad meg a számára.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket?

Az ukrán titkosszolgálathoz köthető csoportok – állítja a New York Times és a Die Zeit hírszerző forrásokra hivatkozva. A robbantások, melyek tönkretették az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezetéket még múlt szeptemberben következtek be. Azóta folyt a vizsgálat.

A Nyugat az oroszokat vádolta, Moszkva pedig azt állította, hogy a britek hajtották végre a titkos akciót az USA kérésére. Orosz hekkerek feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abban találtak erre utaló jeleket. Most pedig az USA ukrajnai háborúját támogató New York Times állt elő az újabb verzióval: olyan ukrán akció volt, melyet a kijevi kormányzathoz kapcsolódó csoportok hajtottak végre. Ezt az információt semmilyen kormányzati szerv nem erősítette meg. Ráadásul a robbantásnak kimondottan az USA az első számú haszonélvezője. Az már a kezdet kezdetén világossá vált, hogy állami akcióról volt szó, mert olyan technikai felkészültséget igényelt a robbantás a tengerben, amellyel magánszervezetek nem rendelkeznek.

Érdekes időzítés

Biden elnök nemrég járt Kijevben, ahol további támogatást ígért Ukrajnának 500 millió dollár értékben. Az USA elnöke tárgyalt Zelenszkij elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről, de teljesen titokban.

Amikor a kínaiak közzétették a béketervüket, akkor Biden leszólta azt mondván: ha Putyinnak tetszett, akkor mi jó lehet benne? Peking azzal vágott vissza, hogy megkérdezte: hol az amerikai béketerv? Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián találkozott Blinken amerikai külügyminiszterrel, a sajtónak elmondta: titokban az USA, az európai nagyhatalmak és Kína tárgyalt az oroszokkal az ukrajnai konfliktus lezárásáról, de aztán az amerikaiak visszaléptek valamilyen oknál fogva.

Most viszont ezzel a kínos leleplezéssel a sarokba szoríthatnák Zelenszkij elnököt, aki a végső győzelemről beszél, és nem hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Az Egyesült Államokban csökkenőben van Ukrajna támogatottsága, és a mostani kínos leleplezés csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Csakhogy egy tűzszünet a jelenlegi frontvonalak mentén az ukránok számára egyenlő lenne  a vereséggel. De bízhatnak e az ukránok abban, hogy a tavaszra bevetésre kész új, még korszerűbb fegyverzettel kikényszeríthetnek jobb területi pozíciókat az oroszoktól? Aligha, mivel, ha Putyin visszavonulót rendelne el  az eddig elfoglalt területek bármelyikéről, az számára egyenlő lenne a teljes bukással.

Közben a katonai szakértők zöme megállapítja: patthelyzet alakult ki a fronton.

Győzelmet sem az oroszok sem az ukránok nem arathatnak.

A koreai félszigeten 1953-ban hirdettek tűzszünetet.

Béke azóta sincs, de a fegyverek hallgatnak.

Zelenszkij megesküszik, hogy Bahmutot meg fogják védeni

Putyin katonái bosszút állnak az elfogott kijevi katonákon: egy videón megdöbbentő kivégzés látható. Wagner brigád a Kremlnek: „Küldjön nekünk a lőszert, különben ez hazaárulás!”

Az ukrán vezetés eltökélt szándéka, hogy megtartsa ellenőrzését a donyecki Bahmut felett, ahol hetek óta heves csata folyik az egyik oldalon az ukránok és az oroszok között, a katonák és a Wagner-csoport tagjai között.

Volodimir Zelenszkij hivatala arról számolt be, hogy az ukrán elnök a hadsereg vezetőivel folytatott megbeszélést, amelyen a jelenlévők a védelmi hadművelet folytatása és bahmuti pozíció további megerősítése mellett döntöttek.

A háttérben – a Bild szerint – Zelenszkij és a fegyveres erők vezetője, Valerij Zaluzsnij tábornok közötti véleménykülönbség húzódik meg a Bahmut által elfogadandó taktikák miatt: Zaluzsnij egy egyfajta stratégiai visszavonulást javasolt, miközben Zelenszkij elutasította ezt a lehetőséget.

„Civilek menekülnek a régióból, hogy elkerüljék a nap 24 órájában tartó orosz ágyúzást”

– mondta Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó.

A szimbólum stratégiája

Bakhmut város jelentősége nem bír nagy stratégiai értékkel, és az elemzők szerint esetleges bukása valószínűleg nem vezet semmiféle fordulóponthoz a konfliktusban.

STRATÉGIAI SZEMPONTBÓL BAHMUT NEM TÚL FONTOS, HISZEN A MEGSZÁLLÓK TÜZÉRSÉGE TELJESEN ELPUSZTÍTOTTa A VÁROST

– mondta Zelenszkij egy hónappal ezelőtt.

Úgy tűnik, ez elsősorban pszichológiai jelentőségű: Vlagyimir Putyin számára a bahmuti győzelem végre jó hír lenne a csatatérről, míg Kijev számára a elszántság és dac megnyilvánulása azt az üzenetet erősíti, hogy Ukrajna ellenáll az elmúlt több mint egy év után is. Az invázió kezdete, üzenet a nyugati szövetségesei támogatásának is.

A folyamatban lévő bahmuti csata jelentősége „inkább szimbolikus, mint stratégiai és operatív”

– összegezte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter jordániai látogatása során.

A Wagner-brigád és a moszkvai árulás kísértete

Bahmut csatája felfedte az orosz katonai hiányosságokat és a keserű megosztottságot. A Bahmut elleni csatát vezető orosz Wagner-brigád vezetője, a milliomos Jevgenyij Prigozsin elítélően nyilatkozott arról, hogy nem kapja meg a szükséges muníciót Moszkvától, és az árulás kísértetét idézi: ez „hétköznapi bürokrácia vagy hazaárulás” lehet – mondta Prigozsin.

Az Ukrajnában több tízezer katonát számláló Wagner-brigád a háború kulcsszereplőjévé vált, de úgy tűnik, egyre inkább vitába száll az orosz védelmi minisztériummal. Prigozsin a közelmúltbeli nyilatkozataiból ítélve láthatóan attól tart, hogy az orosz védelmi minisztérium az utolsó „Wagner” harcosig vívja a Bahmutért vívott csatát.” – jegyzik meg egyes szakértők.

A NATO azt állítja, hogy Bahmutban egy elesett ukrán harcosra öt orosz katona halála jut.

Sokkoló videó a hidegvérrel megölt ukrán fogolyról

Az Ukrajinszka Pravda által közzétett sokkvideó körüli vita, amelyen egy ukrán hadifogolyként azonosított férfit látunk, akit az orosz fegyveres erők hidegvérrel megöltek, miközben teljesen fegyvertelen volt. Meggyilkolták mert kimondta a «Dicsőség Ukrajnának» kifejezést.

pravda.ua

„Egy fogoly megölése orosz háborús bűn. Ez egy célzott terrorpolitika eleme, amely a Kreml a „nácikról” szóló propagandáját érvényteleníti. Minden háborús bűnért büntetés jár és mi mindenkit megtalálunk” – ígérte Andrij Yermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője.

Miért támogatják Orbánt a nyugdíjasok, ha a legtöbben mindössze 185 ezer forintot kapnak havonta?

A nyugdíjas medián 185 ezer forint vagyis az 500 eurót sem éri el. A legnagyobb nyugdíjas csoport ennyit kap egy hónapban azután, hogy idén 15%-kal emelkedett a nyugdíj. Igaz, az infláció 25%-os, és különösen jelentős a drágulás ott, ahol a nyugdíjasok a legtöbbet költenek: az élelmiszer piacon.

Európai mércével mérve szánalmasan alacsonyak a magyar nyugdíjak. Elég arra rámutatni, hogy Macron elnök minimum 1200 eurót ígér mostani reformjában, amely ellen sokan tiltakoznak Franciaországban. Mégis Macron elnök népszerűsége a mélyponton míg Orbán Viktor -jelentős részben a nyugdíjas társadalom szavazataival – fölényesen nyeri a választásokat.

A nyugdíjasok többsége Orbánt támogatja míg a fiatalok jóval kevésbé lelkesek

Miért? A magyar miniszterelnök politikai csodafegyvere az államfüggő kiskeresetű rétegek megvásárlása és megtartása. Ezeket a választópolgárokat olcsón meg lehet vásárolni, és mivel végtelenül kiszolgáltatottak, ezért rendkívüli mértékben hálásak.

Rettegnek nyugdíjasok a liberális elittől, amely Bokros Lajos szájával újra meg újra elmondja: nem jár nekik a rezsivédelem és a tizenharmadik havi nyugdíj! Egy olyan országban, ahol az átlag nyugdíjas nyomorog, ez nem épp az, amit a társadalomnak ez a kiszolgáltatott része hallani akar. A lepukkant egészségügyi rendszer gondoskodik arról, hogy Orbán Viktor számára ne jelentsen megoldhatatlan pénzügyi problémát a nyugdíjas társadalom megvásárlása. Évente ezerszámra halnak meg olyan nyugdíjasok, akik más szerencsésebb országokban még sokáig élhetnének. 2021-ben 46 ezerrel csökkent a nyugdíjasok száma.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere ésszerűen működik: a lehető legolcsóbban vásárolja meg a győzelemhez szükséges választópolgárokat, akik alternatíva híján csakis Orbán Viktorra szavazhatnak.

Béke és biztonság – ez a magyar miniszterelnök aktuális jelszava, amely szinte egyértelműen a nyugdíjas társadalom számára készült. Nem csoda, ha a tehetséges fiatalok elpályáznak az országból, amely elveszítette a perspektívát. De a nyugdíjas társadalomból ki akarja látni a jövőjét?

Oligarchák pácban

Ukrajna 1 milliárd euróhoz  juthat az orosz oligarcháknak a francia Riviérán lefoglalt vagyonából.

Egyelőre egy lefoglalt villát sikerült állami kézbe venni, de minden nagyon lassan megy a számtalan jogi probléma miatt.

23 millió eurót ér a luxus villa a Cote d’Azur-ön, mely most a francia állam tulajdonába került miután októberben elvették egy orosz oligarchától. Ez az első fecske – állapítja meg a párizsi Le Monde, amely rámutat arra, hogy jogilag egyáltalán nem egyszerű külföldi tulajdonban levő vagyontárgyak lefoglalása politikai indokokra hivatkozva. Az orosz oligarchák egy részének vagyonát arra hivatkozva zárolták sok nyugati országban, hogy ők Putyin rendszerének aktív támogatói, akik ily módon elősegítik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Viktor Rasnyikov, a szóban forgó orosz oligarcha, akinek a villáját elvették a francia Riviérán, az acél gyártás egyik királya Oroszországban. Az acélgyártást teljesen alárendelték a hadigazdálkodásnak orosz földön, ahol Putyin egykori alteregóját, Medvegyevet, a Védelmi Tanács alelnökét  bízta meg a hadiipar irányításával.

Viktor Rasnyikovot az elsők között írták fel a feketelistára Franciaországban: már március 15-én megindult ellene az eljárás. Putyin agressziója Ukrajna ellen február 24-én kezdődött meg. Két luxus ingatlant azonnal lefoglaltak: egyet a Riviérán, egyet pedig Párizsban. A harmadik egy luxusjacht. Mindhárom Rasnyikov néven volt bejegyezve, ezért itt nem merült fel jogi probléma. A jacht értéke csekély 300 millió euró – írja a Nice Matin, amely azt is hozzáteszi, hogy ez egyik luxus ingatlan értéke meghaladja a 100 millió eurót is.

A 23 milliós luxus villa esetében nem voltak ilyen egyértelműek a tulajdonviszonyok, ezért csak októberben foglalták azt le. A luxus villa ugyanis egy orosz stróman nevén volt bejegyezve Franciaországban, és bár mindenki sejtette, hogy nem ő az igazi tulajdonos, de jogilag is bizonyítani kellett, hogy valójában Rasnyikov rendelkezik a 23 millió eurós luxus ingatlannal.

A francia pénzügyőröknek feltűnt, hogy az orosz tulaj gyorsan meg akar szabadulni a luxus villától nem sokkal azután, hogy összeállították az első fekete listát Putyin oligarchái ellen tavaly márciusban Franciaországban.

Rögtön intézkedtek arról, hogy a villámgyorsan eladott luxusvilla vételi árát – 17 millió eurót – lefoglalták a közjegyzőnél. Ezután jöttek a jogi problémák, mert a luxusvilla egy panamai cég tulajdonában állt, mely az orosz stróman nevén volt bejegyezve a francia Riviérán. A panamai cég vizsgálata során a francia pénzügyőrök azt vették észre, hogy az is csak álcázás, valójában mögötte egy svájci pénzügyi vállalkozás áll, mögötte pedig az orosz acél király, Viktor Rasnyikov. A luxusvillát ezért elkobozták, de ez nem végleges. Jelenleg a francia igazságügyi minisztérium tulajdonában van, de a bíróságnak kell kimondania a végső szót. Csakis akkor kerül teljesen a francia állam tulajdonába az orosz oligarcha luxus villája a Riviérán.

Egymilliárd euró juthat Ukrajnának

Hosszútávú folyamat a vagyonelkobzás, de a végső cél az, hogy az orosz oligarchák  elkobzott vagyonát Ukrajna újjáépítésére fordítsák. Csak a Riviérán lefoglalt orosz javakból 1 milliárd euró jöhet össze erre a célra – állapítja meg a Nice Matin, amely sorolja a luxus ingatlanokat.

Alekszandr Ponomarenko, az orosz gabona export királya csekély 91 millió euróért vette meg a La Chabane luxus ingatlant. Arkagyij Rotenberg, Putyin jóbarátja  a Riviéra egyik legdrágább helyén, Saint Jean Cap Ferrat szerezte meg a Shosana villát. A Rotenberg fivérek vállalták magukra Putyin több milliárd dolláros Szocsi környéki villa komplexumának tulajdonjogát miután az ellenzéki Navalnij videóban leplezte le az orosz elnök déli Kreml városkáját.

Viktor Rasnyikov egyik lefoglalt villája valaha a Rolling Stones együttes kedvenc búvóhelye volt.

Antibes-ban van Roman Abramovics luxus villája. A londoni Chelsea futballklub egykori tulajdonosát rákényszerítették ugyan a csapat eladására, de előtte már 10 letéti társaságot (trust) hozott létre 4 milliárd dollár értékben a gyerekei javára, akik közül a legfiatalabb 9 éves.

Csak pénzmosás miatt 17 vizsgálat indult orosz oligarchák ellen Franciaországban

– írja a párizsi Le Monde.

Andrej Melnyicsenko, az orosz műtrágya király ezért ment Franciaországból Svájcba, de csalódnia kellett, mert a szankciók ott is utolérték. Most Dubajba tette át a székhelyét, ahol olyan sok orosz oligarcha húzza meg magát, hogy kis Moszkvának hívják.

Vagyim Moskovics, az élelmiszer ipar egyik óriásának tulajdonosa Nizzában a Prince Grace de Monaco sugárúton szerzett palotát, melyet lefoglaltak. Vagyim Moskovics is ott volt azon a gyűlésen a Kremlben amikor orosz oligarchák a támogatásukról biztosították Putyin agresszióját Ukrajna ellen – írja a Nice Matin.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!