Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1027 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Letartóztatták Oroszország egyik leghíresebb színházi rendezőjét, aki versben bírálta az ukrajnai háborút

Oroszországban terrorizmus vádjával őrizetbe vettek két híres művésznőt, mert egy négy éve írt és két éve bemutatott színdarabban állítólag a terrorizmust támogatták – figyelt fel a hírre Nemes Gábor, a Klubrádió tudósítója, aki követi a putyini Oroszország mélyrepülését, amely az ukrajnai háború kezdete óta zuhanó repüléssé változott.

A színdarab arról szólt, hogy feltette a kérdést: miért álltak be egyes nők az orosz társadalomban az Iszlám Állam támogatói közé? A darabot már régen nem is játszák. A letartóztatás célja nyilvánvalóan az értelmiség megfélemlítése. Jevgenyija Berkovics, aki egyébként két gyermekes családanya, a darab rendezője, verseiben rendszeresen bírálta Putyin háborúját Ukrajnában. Ha elítélik a terrorizmus támogatásának vádjával, akkor akár hétéves börtönbüntetést is kaphat.

Putyin egyre brutálisabban félemlíti meg a társadalmat nehogy valaki megkérdezze: miért fogott egy megnyerhetetlen háborúba Ukrajnában?

Sztálin szelleme kísért

Putyin főrendőre meg is üzente az értelmiségnek, hogy ideológiai háború folyik nemcsak Ukrajnában hanem Oroszországban is. Ukrajnában “a náci ideológia” ellen harcolnak állítólag az orosz csapatok, Oroszországban pedig a rendőrök az őket támogató liberális értelmiség ellen. Ez a logika nagyon is ismerős a sztálini időkből amikor például Meyerholddal, a korabeli színházi élet kulcsfigurájával is végeztek a nagy terror idején. A főrendőr sürgette, hogy módosítsák az alkotmányt, hogy – éppúgy mint Sztálin idejében – legyen bűncselekmény, ha valaki az állami ideológiával szemben bírálatot fogalmaz meg!

Sztálin idejében furcsán távozott az élők sorából a legnagyobb szovjet költő Majakovszkij, akiről annak idején utcát is neveztek el Budapesten. A hivatalos közlések szerint a jeles költő öngyilkos lett. Utána keletkezett a fekete humorban pácolt moszkvai vicc: mik voltak Majakovszkij utolsó szavai? Tovariscsi, nye sztreljajtye! Elvtársak ne lőjetek!

ChatGPT és a gazdasági fejlődés

A ChatGPT gyors világsikere mindenkit meglepett beleértve a fejlesztőket is. Milyen tanulságai vannak ennek a gazdaság fejlődésére, amely nagyon komplex rendszer változásairól szól? Ricardo Hausmann professzor, a Harvard egyetem tanára, erre kereste a választ a Project Syndicate oldalon.

Ahhoz, hogy az algoritmus eltalálja a következő szót, mélységesen meg kell értenie a szövegkörnyezetet, a nyelvtant, a stílust és még sok minden mást is. Az idegrendszert utánzó mesterséges intelligencia fejlesztések felülmúlták a versenytársakat, akik közül sokan  évtizedeken át nyelvi megoldást kerestek. A deep neural networks – DNNs – jól el van nyelvészeti teóriák nélkül is. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a döntéshozóknak a feladatra kell koncentrálniuk, és nem arra, hogy ragyogóan elemezzék annak indirekt okait.

Eddig ugyanis a gazdasági fejlődés elemzésekor mindig a jelenség helyett a mélyebb okokat keresték, és elsősorban azokra koncentráltak. Why Nations Fail – miért vallanak kudarcot a nemzetek? Daron Acemoglu és James Robinson híres könyve azt állítja, hogy az intézményeken múlik a gazdasági fejlődés sikere vagy kudarca attól függően, hogy milyen ösztönzési rendszert használnak. Ez azt sugallja:

ismerd meg az egész kontextust, az egész könyvet, ahelyett, hogy arra koncentrálnál: mi legyen a következő szó?

Oded Galore komplexebb megközelítést javasol a gazdasági fejlődés elemzéséhez: a Brown egyetem professzor szerint ezt több tényező határozza meg. A legfontosabb az, hogy a demográfia és a technológiai haladás megváltoztatta a népesedési Malthus törvényt vagyis az emberek tovább élnek, kevesebb gyereket nevelnek fel, és sokkal többet költenek oktatásra mint korábban.

Mit mutatnak a tények?

Az elmúlt negyven évben gyorsan csökkent a különbség a fejlett és a fejlődő országok között a demográfia és az oktatás tekintetében, de a szakadék az USA és közöttük továbbra is fennáll.

Az életszínvonal különbség nem csökkent.

Ha egyre több az input és ennek ellenére sincs megfelelő output, akkor valami baj van a teóriákkal. Ha a ChatGPT módján gondolkodunk, akkor milyen eredményre jutunk?

Megnézzük, hogy milyen országokban volt sikeres a felzárkózás, és azt tapasztaljuk, hogy azokban, ahol gyorsan nőtt az export méghozzá sokféle terméket tudtak eladni külföldön nemcsak egyféle nyersanyagot vagy mezőgazdasági árut.

A kulcs a diverzifikált export

A ChatGPT megoldása: ha diverzifikált exportunk van, akkor a fejlődés felgyorsul annyira, hogy lényegesen csökkenhet a szakadék, amely a fejlett világtól elválasztja a szóban forgó fejlődő országot – hangsúlyozza Ricardo Hausmann, aki korábban Venezuela tervezési minisztere volt tehát van gyakorlata a hasonló problémák gyakorlati elemzésében.

A mesterséges intelligencia fejlesztői eddig azért nem jutottak gyorsan előre, mert túlságosan is sok célra koncentráltak, a ChatGPT viszont csak egyre: mi legyen a következő szó? Ugyanígy a gazdasági fejlődés problémája is azért oldódik meg nehezen, mert túlságosan is sok a cél, az ENSZ-nek például 17 stratégiai fejlesztési célja van a fejlődő világ számára. A ChatGPT tanulsága az, hogy elég egyetlen célra koncentrálni. Az alkalmazásban, melyet már több mint 100 millió ember használ, ez a következő szó. A gazdasági fejlődésben ez a szó az export, mely diverzifikált. Azok az országok, melyek így cselekedtek meglepően jó eredményeket produkáltak – hangsúlyozza Ricardo Hausmann professzor, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.

Erdogan meggyengült, ez az első eset, hogy nem választják meg az első fordulóban

Május 14-én, vasárnap tartották a török ​​elnökválasztás első fordulóját. A szavazáson a hivatalban lévő elnöknek, Recep Tayyip Erdogannak két ellenféllel kellett felvennie a harcot. A legfontosabb Kemal Kiliçdaroglu 74 éves közgazdász, a Republikánus Néppárt (CHP, szociáldemokrata) jelöltje egy hat pártból álló koalíció élén. A második az 55 éves Sinan Ogan, aki négy nacionalista mozgalom szövetségét képviseli.

Vasárnap törvényhozási választásokat is tartottak: a választóknak meg kellett újítaniuk a Török Nemzetgyűlés hatszáz mandátumát. (Orbán innen vehette az ötletet a 24-es önkörmányzati választások összevonásával az EU-s parlamenti választással)

Milyen esélyei vannak Kemal Kiliçdaroglunak?

A  szakértők szinte egybehangzó véleménye szerint elég csekélyek az ellenzéki jelölt az esélyei.

A harmadik legtöbb szavazatot kapó Sinan Ogan kívülálló, aki a szavazatok 5,3%-át szerezte meg, s egyelőre hagyja magát körüludvarolni. Ma reggel azt mondta a  Der Spiegel  német napilapnak, hogy szavazásra szólít fel Kiliçdaroglu-ra, ha az utóbbi felhagy a HDP kurdpárti párt támogatásával (a mostani választáson átkeresztelték YSP-re, mert a HDP-t betiltás fenyegeti). Lehetetlen választás Kiliçdaroglu számára, aki sok szavazatot kapott a kurd választóktól.

Ráadásul Erdogan a második fordulóban erős pozícióban jelenik meg, különösen azért, mert a törvényhozási választások előzetes eredménye szerint a hatalmon lévő szövetség parlamenti többséget szerez.

Mi előnye lenne az ellenzéki jelölt győzelmének Törökország számára?

Törökország újra kapcsolódhat az Isztambuli Egyezményhez, amely különösen a nőket védi a családon belüli erőszaktól, amely a Törökországban éles probléma. Erdogan tíz évvel később, 2021 júliusában egyoldalúan felmondta a 2011-ben Isztambulban aláírt Isztambuli Egyezményt. Ezt a döntést sok nő bírálta, köztük az AKP-n, az elnöki párton belül is.

Erdogan bizonyos szempontból váratlan győzelme okán gondolhatunk csalásra, mert nem tudjuk, hogyan zajlott le normálisan a szavazás ebben a korábban földrengést szenvedett régiókban. Hogyan készültek a listák, normálisan szavazhattak-e a választók?

Az is érdekesség, hogy az ellenzéki pártok és főleg a CHP már késő este vitatták ezt az eredményt, sőt azt állították, hogy Erdogan előtt állnak.

Az ellenzék azért is dühös volt, mert az AKP – Erdogan pártja – a szavazatok újraszámlálását követelte, esetenként akár tizenegyszer is, szinte minden választókerületben, ahol Kemal Kiliçdaroglu vezetett.

Egyelőre meg kell jegyezni, hogy a Központi Választási Bizottság (YSK) még mindig nem hirdette ki hivatalosan az eredményeket, éppen ezért, mert még tartanak az újraszámlálások, és ezek a szavazatok nem kerültek be az eredménybe.

Kemal Kiliçdaroglu helyzetén azonban nem sokat változtat. Lesz második kör, az biztos.

Valójában arról a két Törökországról van szó, amelyek minden választáson szembefordulnak egymással. A tengerpart liberálisabb, a központ konzervatívabb. A választóknak a két jelölt közötti választáson túl két életmód közül kellett választaniuk. Vallásos konzervatív, szunnita, egyrészt a hatalmi vertikumnak, a patriarchátusnak és a Nyugat-ellenességnek kedvez, másrészt nyitottabb, konszenzusos és nyugatbarát. Bekir Bozdag, Erdogan igazságügyi minisztere jól összefoglalta ezt, amikor a választások előtt azt mondta:

„Május 15-én a törökök pezsgőt isznak, vagy leborulnak az imaszőnyegen.”

Az elemzők és a közvélemény-kutatók tévedtek. Nem mérték fel, hogy a hagyományos választópolgárok mennyire vannak még a kormánypárti tévécsatornákon ontott propaganda hüvelykujj alatt. És azt is, hogy Erdogan mennyire élt vissza azokkal az erőforrásokkal, amelyeket pozíciója biztosít számára.

Április 1 és május 11. között például a TRT közszolgálati csatornán a leköszönő elnök negyvennyolc óra műsoridőre volt jogosult, Kiliçdaroglu alig harminckét perccel szemben.

A tengerparti régiók, a nyugati nagyvárosok, minden bizonnyal gazdagabbak, mint a Fekete-tenger régiói vagy Anatólia központja. Hagyományosan a tengerpartok – az Égei-tenger és a Földközi-tenger – kedvezőbbek a ellenzék számára. Ők gazdaságilag aktív választók (turizmus, szolgáltatások, kis kkv-k), és minden bizonnyal számítottak Kiliçdaroglu megválasztására, hogy a gazdaság újra fellendüljön.

Másrészt Közép-Anatólia vidékibb, hagyományosabb és támogatottabb is. Az Erdogan által az elmúlt években bevezetett mecénási rendszernek köszönhetően ezekben a régiókban háztartások milliói élnek állami támogatásból. Ha Erdogan veszít, attól tartanak, hogy többé nem kapják meg ezeket a segélyeket.

Egy másik szempont a vallás, a szunnita iszlám fontossága, amelyhez Erdogan ragaszkodik azzal, hogy polarizálja a társadalmat a kurdokkal, az aleviekkel, mindazokkal szemben, akik nem felelnek meg a modellnek. Hatékony eszköz áll rendelkezésére, a Diyanet, amely imámok ezreivel és tisztviselőivel sűrű hálózatot épített ki Törökország-szerte. A falvakban nem kell AKP-képviselet a választási propagandához, elég a mecset.

Az ellenzéknek más külpolitikája lenne, ha megválasztják, kezdetben békésebb, racionálisabb is. A kapcsolatok Európával, az Egyesült Államokkal, a NATO-val újra normális pályára lépnének, sok kényes kérdést gyorsan meg lehetne oldani.

Erdogan: elfogadom a választások eredményét

Késhegyig menő harc jellemezte a választási kampányt Törökországban, ahol a demokratikus ellenzék vezére azzal vádolta meg Erdogant: nem adná át simán a hatalmat, ha elveszítené a választásokat. Válaszul Erdogan, akit hívei a szultánnak neveznek, közölte: Biden amerikai elnök akarja megbuktatni őt.

Ha a törökök ezt akarják, akkor az autokrata államfő elfogadja “az urnák eredményét bármi legyen is az.”

Az Egyesült Államok egyszer már megpróbálta megbuktatni katonai puccsal Erdogan elnököt, de a belső elhárítás résen volt. Elfogták a puccsistákat, akik Incirlikben, a legnagyobb török NATO támaszponton szervezkedtek. Azóta Erdogan többé – kevésbé nyíltan azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy meg akar szabadulni tőle. Az Egyesült Államok és az Európai Unió nyíltan a demokratikus ellenzéket támogatja, és Erdogan bukásában reménykedik. Ezt két tényező segítheti elő: évek óta nagyon magas az infláció, amely hivatalosan 80, az ellenzék szerint 100% fölött van. A másik a földrengés, melynek során kártyavárként dőltek össze olyan házak, melyek Erdogan korrupt rendszerében megkapták a földrengés biztos igazolást. A mentés során kiderült: a katasztrófavédelem sem állt a helyzet magaslatán. A földrengés áldozatai ma is sátrakban és szükség szállásokon húzzák meg magukat Törökországban.

Erdogan meg akarja venni a választókat: az utolsó percben 45%-os fizetésemelést adott illetve ingyen földgázt egy bizonyos határig a szegényebb háztartásoknak.

Orbán nagyon figyel

A magyar miniszterelnök korábban azt állította, hogy Magyarországnak a Berlin-Moszkva- Ankara háromszögben kell boldogulnia. Ezt még az ukrajnai háború előtt közölte a magyar diplomatákkal, de lehet, hogy ma is így gondolja. Törökországgal és személyesen Erdogannal szoros kapcsolatot épített ki. Ne felejtsük el, hogy legutóbb amikor Erdogan választási győzelmét ünnepelte, akkor Orbán Viktor volt az egyik díszvendég, aki magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is. Azért is lehetett a magyar miniszterelnök díszvendég, mert más államok nemigen siettek gratulálni Erdogan elnöknek. Sem az Európai Unió sem az Egyesült Államok nem örült igazán Erdogan korábbi győzelmének. Most sem lennének ettől boldogok, Orbán Viktor viszont nagyon is. A nemzetközi trendek az utóbbi időben nem kedveztek a magyar miniszterelnöknek, akinek nem jött be a jóslata Európa jobbrafordulására. Trump is veszített Amerikában. Igaz, hogy most revansra készül. Erdogan győzelme megerősítené Orbán önbizalmát: lám lám, lehet szembemenni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval és mégiscsak megtartani a hatalmat. Ha viszont Erdogan veszít, akkor Orbán magára marad a NATO-ban is hiszen az ellenzék vezére közölte: jó kapcsolatot kíván Washingtonnal és Brüsszellel.

A tét nagy Orbán számára is, de a magyar miniszterelnök mégiscsak nyugodtan figyelheti az eseményeket. Miért? Mert Magyarországon az ellenzék harmatgyenge. Míg Törökországban Erdogan brutális elnyomó politikája ellenére meg tudtak szervezni egy győzelemre esélyes ellenzéki koalíciót, Magyarországon ennek nyoma sincs. Annak ellenére, hogy Magyarországon is magas az infláció, csökken az életszínvonal, az egészségügy és az oktatás állapota siralmas, az ellenzék képtelen bármilyen ésszerű alternatívát felmutatni. Ehelyett civakodással tölti idejét, és ezt Orbán politikai profiként kihasználja. Ha Erdogan bukik is, akkor ettől Orbánnak nem lesznek álmatlan éjszakái hiszen az ellenzék tehetetlensége biztos garancia a nemzeti együttműködési rendszer túlélésére.

Agrárforradalom kell 10 milliárd ember ellátásához

2080-ra az emberiség létszáma 10 milliárd fölé nőhet az ENSZ előrejelzése szerint. Hogy lehet ennyi embert ellátni miközben a klímaváltozás ugyancsak befolyásolja a mezőgazdaság teljesítő képességét? A CNN gazdasági rovata vezető agrár szakértőket kérdezett.

A világon megtermelt élelmiszer 40%- a kárba vész! Már a mezőn sok minden ottmarad, azután pedig az ellátási láncok komoly veszteségekkel számolhatnak. Sok élelmiszer már olyan állapotban jut el a boltok polcaira, hogy nem igazán fogyasztható – állítja a WWF jelentése. A World Wide Fund for Nature a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely csaknem 100 országban van jelen.

Hogy lehet ezen változtatni?

Például úgy, hogy megehető növényi kivonattal burkoljuk be az élelmiszereket meghosszabbítva azok élettartamát – javasolja Richard Munson, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: 25 módszer arra, hogy újra kitaláljuk az élelmiszereket. Az amerikai Apeel cég már létre is hozott ilyen burkolatot, amely ízetlen, szagtalan, láthatlan és ehető. A burkolat célja az, hogy az élelmiszer megőrizze a víz tartalmát, és elzárja azt az oxigéntől. Ezzel a módszerrel kétszer annyi ideig várhatják a polcokon a vásárlókat az olyan gyümölcsök és zöldségek mint például a narancs vagy az avokádó. Indiában is előállítottak már olyan növényi burkolatot , amely tovább tartja frissen az élelmiszereket.

A klímaváltozás drámai mértékben rontja a termőföldek minőségét: 1 milliárd hektár – ez nagyobb mint Kína egész területe – már annyira sóssá vált, hogy nemigen alkalmas a gazdálkodásra. Mindez a vízhiány következménye, amely globálisan egyre nagyobb gond. Különösen így van ez a Közel Keleten. Mit tesznek ez ellen? Olyan növényeket kísérleteznek ki, amelyek ilyen gyenge talajon is hoznak termést – mondja Tarifa Alzaabi, aki egy kutató intézetet vezet Dubajban. Sok új datolya pálmafajtát állítottak elő, amely az ilyen sós talajon is megél és termést hoz. A másik megoldás a felszín alatti öntözés – hangsúlyozza a kutató intézet igazgatónője Dubajban.

A világon nagyon sokféle termőföld van, de sokhelyen a gazdák nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Épp ezért egy kanadai professzor azt javasolja, hogy precízen arra a földre tervezzék meg a gazdák azt, hogy miből mennyit termelnek. Mit kell tenni ehhez? Drónokkal precízen felmérni a terepet, és digitális hálózatot létrehozni a termőföldekről – javasolja Chandra Madramootoo professzor, a montreali McGill egyetemről.

“Ily módon korlátozni lehetne a mezőgazdaság karbon kibocsátását , meg lehetne őrizni a vízkészletet,

és meg lehetne akadályozni a vegyi szennyeződés növekedését.” Dubajban az említett kutatóintézet már drónokkal figyeli a datolyapálma ültetvényeket.

Százszoros termés – rovarokat az asztalra!

A világ sok részén ez már része a menünek: Afrikában, Ázsiában és Latin Amerikában régóta fontos protein forrást jelentenek a bogarak. A világ más részein is meg kell ezt honosítani, mert ily módon csökkenteni lehet a mezőgazdaság vízigényét és a vegyi anyagok felhasználását. A rovarok kis helyen is elférnek és elvannak fény nélkül is – magyarázza Munson, aki könyvében ajánlja a világméretű rovargazdálkodás elterjesztését.

Komplex szemléletet sürget Chandra Madramootoo professzor a montreali McGill egyetemről. Szerinte az az egyik legfőbb gond, hogy a különböző ökorendszereket csak külön-külön vizsgálják pedig ezek egymásra is hatnak. Ezért például az erdőgazdálkodás jó lehetőségeket teremthetne a mezőgazdaság számára is. Ugyanígy a városi körzetekben is lehet élelmiszert előállítani – akár a balkonon is. A házak tetején élelmiszert lehetne termelni, a szennyvizet pedig öntözésre használni. A városok határában lehetőség nyílhat a vertikális gazdálkodásra: nagy raktár épületekben egymás fölött több szinten lehetne élelmiszert előállítani.

A LED lámpák lehetővé teszik, hogy az épületen belül folyjon a mezőgazdasági termelés. Ráadásul ezeket a farmokat jelentős mértékben automatizálni lehet. Ezek a farmok nem használnak növényvédő szereket, és csökkentik a víz fogyasztást 95%-kal.

“Százszoros termést hoznak ugyanakkora alapterületen”

– hangsúlyozza Munson, aki hozzátette:

”A vertikális farmokon állandóan lehet élelmiszert előállítani. Friss zöldség és gyümölcs érkezhet a közeli boltokba és éttermekbe. Ráadásul lepusztult környéken munkaalkalmat teremtenek” – nyilatkozta az agrárszakértő.

“A CIA ölette meg Kennedy elnököt”

„Ki ölte meg Kennedyt? Nem tudja senki.” Az ismételten fellángolt vitát, most nem más lobbantotta lángra, mint a néhai elnök unokaöccse Robert Kennedy junior, persze véletlenségből mostanság indítja kampányát a demokrata párt elnökjelölti versenyébe.

Azt állítja az Egyesült Államok egyik demokrata elnökjelöltje, a meggyilkolt elnök unokaöccse, Robert Kennedy junior, hogy a CIA megszervezte meg nagybátyja meggyilkolását 1963 novemberében.

“Túlságosan is sok bizonyíték mutat arra, hogy a CIA szervezte meg a gyilkosságot, és azután a titkosszolgálat fedte el a részleteket “

– állította Robert Kennedy junior, aki Biden elnök ellenében indul a demokrata elnökjelöltségért. Korábban lelkesen kampányolt a Covid védőoltás ellen. Most arról beszélt, hogy James Douglas könyve tele van olyan bizonyítékokkal, melyek azt igazolják, hogy a CIA végzett Kennedy elnökkel 1963-ban.

A Warren Bizottság, mely hivatalból kivizsgálta a Kennedy gyilkosságot arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald, a mesterlövész magányos gyilkos volt, nem állt mögötte szervezet. Lee Harvey Oswaldot, aki a mesterlövész képzést a Szovjetunióban szerezte, a televíziós kamerák előtt lőtte le Jack Ruby, ezért nem tehetett részletes vallomást. Főként az nem világos még hatvan évvel később sem: miért lőtte le Kennedy elnököt?

Robert Kennedy junior korábban a Twitteren reagált Tucker Carlson egyik videójára, melyben a Fox News nemrég kirúgott sztár riportere ugyancsak kétségeit hangoztatta a Kennedy gyilkossággal kapcsolatban.

“Ez volt a legmerészebb híradás az elmúlt hatvan évben! A CIA gyilkosság nem volt más mint egy sikeres államcsíny. Ebből az amerikai demokrácia sohasem épült fel” – állítja az unokaöccs, akinek édesapját, Robert Kennedyt is meggyilkolták 1968-ban amikor a demokrata párt esélyes elnökjelöltje volt. Gyilkosa ma is börtönben. Ebben az esetben sem derült ki, hogy miért végzett Robert Kennedyvel?!

A magányos gyilkosokkal kapcsolatban rendszeresen felmerülnek összeesküvés-elméletek. Most azonban a Kennedy család egyik prominens tagja állt elő ezzel. Arra is hivatkozott, hogy egy kutatócsoport kiderítette: a CIA és Lee Harvey Oswald szoros kapcsolatban állt egymással.

Mit mond a CIA?

“Mindez hazugság. Semmilyen olyan új tény nem merült fel, mely cáfolná a Warren bizottság jelentését”

– írja honlapján a titkosszolgálat.

A CIA egyik szóvivője pedig kijelentette: semmi sem igazolja azt az állítást, hogy Lee Harvey Oswald kapcsolatban állt volna a szervezettel. Kennedy viszont azt állítja, hogy nem véletlen: az USA állampolgárainak többsége ma sem ad hitelt a hivatalos verziónak. Fokozza a gyanút, hogy a Kennedy elnök gyilkosságával kapcsolatos dossziét teljes terjedelmében még mindig nem tette közzé a CIA – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

1976-ban a washingtoni képviselőház egyik albizottsága újra megvizsgálta a Kennedy gyilkosság körülményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald nem egyedül lőtt hanem volt egy másik mesterlövész is. Mindez egy összeesküvésre utal, de nem találtak olyan szálat, amely a CIA, Kuba vagy a Szovjetunió felelősségét mutatta volna.

A Washington Post 1993-ban azt írta, hogy Lee Harvey Oswald a Szovjetunióban kapcsolatba került a KGB-vel. Két és féléves tartózkodása alatt mesterlövész kiképzést kapott. Kapcsolatban állt Valerij Kosztyikov KGB tiszttel, aki a híres tizenharmadik ügyosztály munkatársa volt. Ez a KGB ügyosztály szervezte a gyilkosságokat külföldön.

Oliver Stone filmet forgatott a Kennedy gyilkosságról 1991-ben, és ebben egy fekete esernyő férfi mérgezett nyíllal megbénította az elnököt, majd jelezte a mesterlövészeknek: tüzelhetnek az immár magatehetetlen elnökre. A CIA szerint ez nem egyéb mint rossz vicc. Előkerült a fekete esernyős ember is, aki elmondta, hogy semmi köze sem volt a merénylethez. Azért vitt magával fekete esernyőt Dallasban, mert Kennedy elnök apja, Joseph támogatta Chamberlain brit miniszterelnök politikáját, mely kiegyezést akart Hitlerrel. Chamberlain mindenütt fekete esernyővel jelent meg a nyilvánosság előtt. Ez meglehetősen nyakatekert magyarázat, de az tény, hogy Joseph Kennedy mint az USA londoni nagykövete ellenezte a második világháborút, és nem akarta, hogy az Egyesült Államok hadba szálljon Hitler ellen. Végül a náci diktátor üzent hadat az USA-nak azt követően, hogy a japánok megtámadták Pearl Harbourt 1941-ben.

Robert Kennedy junior nyilvánvalóan azért hozta elő nagybátyja és apja meggyilkolásának ügyét, hogy előmozdítsa elnökválasztási kampányát. Televíziós interjújában Joe Biden elnököt régi barátjának nevezte, de közölte, hogy sok mindenben nem ért vele egyet. Különösen bírálta Biden külpolitikáját mondván, hogy az fokozza a háborús feszültséget Ukrajnában.

“Mi állítólag emberbaráti célból mentünk oda, hogy segítsük Ukrajnát, aztán kiderült, hogy a valóságos célunk az orosz hadsereg legyőzése. Proxy háborút vívunk Oroszországgal Ukrajnában, ahol ezért feláldozunk sokezer ukrán életet.”

A migráns vita kapcsán így foglalt állást:

”Lezárnám a határokat az illegális bevándorlók előtt, de erősíteném a legális bevándorlást.”

Magyar miniszterelnök Szlovákiában

Ódor Lajost, a szlovák Nemzeti Bank eddigi alelnökét nevezte ki kormányfőnek Caputova köztársasági elnök. Ő ügyvezető miniszterelnök, aki a választásokig irányítja Szlovákia kormányát. Magyar miniszterelnöke Szlovákiának még nem volt.

A 47 éves Ódor Lajos Komáromban született a város szlovákiai részén. A neves Selye János gimnáziumban érettségizett. Pozsonyban a Comenius egyetemen szerzett matematikus- közgazdász diplomát. 2016 óta vendég professzor a CEU-n, melyet Orbán Viktor kormánya arra kényszerített, hogy székhelyét Budapestről Bécsbe helyezze át. Ódor Lajos kezdetben pénzügyi elemzőként dolgozott, 2006-ban már a szlovák Nemzeti Bank igazgató tanácsának tagja lett.

Saját honlapján így írt magáról:

”Ideológiám a pragmatizmus, a modern módszereken és adatokon alapuló gazdaságpolitika. Célom az, hogy összekapcsoljam az akadémia tudás és a valódi gazdaságpolitika világát.”

Ódor Lajos résztvett olyan fontos gazdaságpolitikai döntések előkészítésében mint az egységes adókulcs bevezetése, az euró bevezetése, a nyugdíj rendszer reformja stb.

2018 februárja óta volt alelnöke Szlovákia nemzeti bankjának. Ódor Lajos azt tanácsolta mindenkinek, hogy “úgy foglalkozzunk a pénzügyeinkkel mint a kertünkkel.”

Választás szeptemberben

Ódor Lajos ügyvezető kormánya addig irányítja a szlovák államot amíg a választások eredményeképp meg nem alakul az új kormány.

Nem véletlenül választotta a köztársasági elnök a Nemzeti Bank alelnökét a kormányfői posztra hiszen Szlovákiában – éppúgy mint Magyarországon – az infláció következtében megélhetési válság van. Ez pedig a lakosság többsége számára a nadrágszíj összehúzását jelenti. Tavaly 12,5%-os volt az infláció, amely minden korábbi rekordot megdöntött. Igaz persze, hogy így is elmaradt a magyar inflációtól. Ebben szerepe van annak is, hogy Szlovákia az euró övezet tagja. Az euróövezet is inflációs rekordot produkált, de ez messze elmarad a magyar 25%-os inflációtól.

Érdekes, hogy a nemzeti bank alelnökének az volt a véleménye, hogy

“fizethetünk euróval, koronával vagy forinttal, lehetnek magasak vagy alacsonyak a kamatok, csak a kormányoknak van lehetőségük a magas árak ellen harcolni.”

A nyugati világban ez elsősorban a jegybank kötelessége, így van ez az eurozónában is. Magyarországon jelenleg fura munkamegosztás alakult ki: a nemzeti bank küzd az infláció ellen míg a kormány önti a pénzt a piacra, hogy a gazdaság elkerülje a recessziót.

Ódor Lajos szerint a szlovák gazdasági modell hosszútávon nem fenntartható:

”az elmúlt években túlságosan sokat foglalkoztunk azzal, hogy állami kölcsönökkel támogattuk a fogyasztást, és túl keveset azzal, hogy átálljunk a tudás alapú gazdaságra.”

Szlovákiában éppúgy mint Magyarországon a kormányok megpróbálták megvásárolni a választók jóindulatát, és ezért nem maradt pénz a korszerű gazdaság fejlesztésére.

Mire számított januárban Szlovákia új miniszterelnöke amikor még a nemzeti bank alelnökeként nyilatkozott a sajtónak?

“Kisebb visszaesés benne van a pakliban, de recesszióval nem számolunk a következő két évben”

– nyilatkozta Ódor Lajos, aki ügyvezető kormány élén Szlovákia miniszterelnöke lett.

Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Hogy juthattak el az ellenséges drónok egészen Moszkváig? – tette fel a jogos kérdést Catherine Colonna francia külügyminiszter a France Inter rádióban.

Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov egyenesen az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy drónokkal akarta megöletni minden oroszok államfőjét, aki a támadás idejében nem is volt a Kremlben.

“Putyin mindig megőrzi a nyugalmát”

Antony Blinken külügyminiszter kétségeit fejezte ki az orosz verzióval kapcsolatban: “az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország állítását, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Ukrajnában.”

Zelenszkij elnök közölte: semmi közünk sincsen az akcióhoz.

Medvegyev, Putyin helyettese az Oroszországot irányító védelmi tanácsban, mindenesetre sietett megfenyegetni Ukrajnát, és kilátásba helyezte Zelenszkij elnök likvidálását. Az oroszok memóriája rövid: tavaly februárban épp erre tettek kísérletet Kijevben amikor megpróbálták megölni az ukrán elnököt. A gyilkos kommandó csapdába esett, és őket ölték meg az ukrán speciális alakulatok Kijev mellett.

Miért szervezhetett támadást önmaga ellen Putyin?

Az orosz elnök egyre inkább élet-halál harcnak igyekszik beállítani az ukrajnai háborút, amely kínosan sokáig elhúzódik és rengeteg áldozatot követel. Az eredmény pedig szánalmas: minimális területi nyereség és maximális nemzetközi elszigetelődés.

Érdemes volt belevágni a “különleges hadműveletbe” Ukrajnában?

Erre ma már valószínűleg Putyin is nemmel válaszolna. Menekülő utat keres, de ahelyett, hogy a béke irányába mozdulna, tovább masírozik előre a zsákutcába. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kormánypárti média zászlós hajója Magyarországon , az Indigó Ukrajnát vádolja azzal, hogy “egyre őrültebb akciókkal sodorják a világot a nukleáris háború felé.”

Közben a kínaiak szépen csendben hozzákezdtek a békeközvetítéshez, mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének elérni. Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt erről Zelenszkij ukrán államfővel, aki utána pozitívan nyilatkozott. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nyomást gyakorolhat Oroszországra.

Az Egyesült Államok kivár: bízik vagy legalábbis úgy tesz mintha bízna az ukránok katonai győzelmében.

A háttérben minden bizonnyal a nagyhatalmak előkészítenek valamiféle megoldást.

Az USA új pekingi nagykövete a washingtoni szenátus előtt azt mondta, hogy minden kérdésről hajlandók vagyunk tárgyalni a kínaiakkal beleértve azokat a problémákat is, melyek nem a két állam kapcsolatát érintik közvetlenül. Vagyis az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy megvitassa akár Ukrajna ügyét is a kínaiakkal – elismerve ezzel Kína megnőtt súlyát a világpolitikában. Mit szólnak mindehhez az ukránok?

Hitler és Sztálin sem sokat filozofált ezen amikor 1939-ben az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciát Ukrajnához csatolta megszüntetve Lengyelországot. Jaltában sem sokat töprengtek a szövetségesek azon, hogy a kis népek mit akarnak. Amikor Churchill egyik tanácsadója nehezményezte Lengyelország átengedését a Szovjetuniónak, akkor a brit miniszterelnök visszakérdezett: mondja, maga ott akar élni?!

Putyin kedvence Orbán grúz barátja

Madarat tolláról, Orbánt Putyin barátjáról… Mindez a CPAC rendezvényéről juthatott az eszünkbe, hát hogy is mondjuk finoman… így…

Irakli Garibasvili, Georgia miniszterelnöke, az egyetlen olyan politikus a budapesti CPAC rendezvényen, aki hatalmon van. A szélsőjobboldali republikánusok rendezvénye a bukott nagyságok árnyékában ülésezik Budapesten: Trump videó üzenet küld, de nem a Fehér Házból. Tucker Carlson, aki két éve nagy interjút készített Orbán Viktorral már nem a Fox televízió népszerű házigazdája, mert a tulaj, Rupert Murdoch kirúgta őt. Nem véletlenül: miután Trump elbukta a választást 2020-ban, Tucker Carlson azt állította, hogy csalás történt: a szavazógép hozta ki Bident győztesnek. A szavazógépet üzemeltető társaság beperelte a Fox televíziót, mely végül peren kívül több mint 700 millió dollárt fizetett ki, hogy elsimítsa a kínos ügyet, melynek során kiderült: Tucker Carlson maga is tudta, hogy hazudik amikor azt állítja, hogy a demokraták csaltak a választásokon, és csak így tudták legyőzni Trumpot. Sztárok híján Georgia miniszterelnöke lesz a díszvendég a CPAC konferencián, melyet Orbán Viktor lelkesen támogat az adófizetők pénzéből.

Embert barátjáról avagy kicsoda Irakli Garibasvili?

Sztálin elvtárs hazájában mindig is erős volt az oroszbarát érzés, akik függetlenségre vágytak, azokat a szovjet diktátor kiirtotta. A KGB kőkeményen képviselte Moszkva vonalát Tbilisziben. Eduard Sevardnadze először a helyi KGB főnökeként bizonyított, majd ő lett Georgia első embere mint Grúzia Kommunista pártjának első titkára. Innen emelte ki Mihail Gorbacsov, aki megtette őt a Szovjetunió külügyminiszterévé. Ketten együtt tárgyalták meg a rendszerváltást az amerikaiakkal az érintettek feje fölött. Georgia elnyerte függetlenségét, és politikailag kettészakadt: Moszkva barátaira és Washington barátaira. Az utóbbit Szakasvili, egy volt New York-i ügyvéd képviselte Tbilisziben, ahol az ország elnöke is volt. Jelenleg börtönben ül, mert hatalmon most Moszkva barátai vannak. Nem Irakli Garibasvili vezeti őket. Ő csak stróman. Az erős embert, Putyin nagy barátját Georgiában Bidzina Ivanisvilinek hívják. A dollármilliárdos oligarcha évtizedek óta meghatározó személyiség Georgiában, ahol ő alapította meg a Grúz álom pártot. Ennek képviseletében miniszterelnök Irakli Garibasvili, aki az oligarcha jótékonysági alapjánál kezdett el dolgozni miután befejezte tanulmányait Párizsban a Sorbonne egyetemen. 31 éves korában lett kormányfő Irakli Garibasvili, és ezzel Orbán Viktort is megelőzte, akinek 35 éves koráig kellett várakoznia erre. (1998)

Irakli Garibasvili ezt megelőzően belügyminisztere volt annak a kormánynak, melynek élén pártfogója, Ivanisvili állt. Belügyminiszterként átszervezte a biztonsági szolgálatot, amely meghatározó szerepet játszik Georgia politikai életében.

Irakli Garibasvili ugyan azt állítja, hogy célja Georgia NATO és Európai Uniós tagsága, de valójában Moszkva felé kacsingat. Georgiába, amely semmiféle szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben, ezerszám érkeztek orosz munkavállalók és cégek. Ennek következtében Georgia föllendült, kereskedelme Oroszországgal jelentősen megnövekedett hiszen az oroszok részben így játszák ki a szankciókat.

Stratégiai együttműködés

Ebben állapodott meg Orbán Viktorral múlt októberben Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök. Ekkor már  nyolc hónapja  dúlt a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el februárban. Georgiának ebben vannak tapasztalatai: 2008-ban a grúz-orosz háborúban vereséget szenvedett, és elveszített két nemzetiségi tartományt, melyeket Putyin Oroszországhoz csatolt. Washington barátai Georgiában  most is hevesen tiltakoznak Putyin ukrajnai agressziója ellen. Mit tesz ilyenkor Putyin legjobb tanítványa Tbilisziben? Bevezeti az inoagent törvényt! Mit jelent ez? Azt, hogy minden olyan társadalmi szervezet, melyet 20%-nál nagyobb arányban külföldről finanszíroznak, külföldi ügynöknek minősül. Ennek következtében a titkosszolgálat automatikusan megfigyelheti őket. Ez az orosz törvény kópiája, Putyin így tette végképp lehetetlenné az ellenzéki szervezkedést és médiát Oroszországban. Tbiliszi azonban nem Moszkva: a nép fellázadt, és a parlamentet is megostromolta. Erre Putyin legjobb tanítványa visszavonta a törvényt, de nem állt el tőle. Jobb időkre vár. A problémája az, hogy Georgia népe is: az Ukrajna elleni agresszió óta Moszkva barátainak a száma fogyatkozik Georgiában, amely pedig nagyban profitál ebből a háborúból. Georgiában senki sem kívánja vissza Moszkva fennhatóságát. Hasznot viszont szívesen húznak a helyzetből, és ki értené meg ezt jobban mint Orbán Viktor, akit Putyin ki akart tüntetni a Barátság renddel, de a magyar miniszterelnök inkább átpasszolta azt első janicsárjának, Szijjártó Péternek. Putyin barátsága ugyanis olyan mint piszkos Fredé: olykor halálos.

Lyuk az Európai Parlament nyugdíj alapján

2024-re kifogyhat a pénzből az Európai Parlament nyugdíjalapja, ezért az uniós polgárok adójából csinos összeget kellene évente befizetni, hogy az uniós képviselők továbbra is élvezhessék kiemelt nyugdíjukat.

Évi 23 millió euróról van szó a brüsszeli Politico értesülései szerint. Ennyivel lehetne befoltozni a 308 millió eurós lyukat a nyugdíjalapban.

“A pénzügyi helyzet drámai” – fogalmaz egy uniós belső dokumentum. Strasbourgban az Európai Parlament néhány befolyásos képviselője válságtanácskozást tartott ebben az ügyben, de döntést nem hozhattak. Utána az Európai Parlament szóvivője azt a talányos kijelentést tette:

“A helyzet olyan rossz, hogy ki van zárva az a lehetőség, hogy ne csináljunk semmit!”

2009 óta van egységes nyugdíjrendszer az Európai Parlamentben, a megelőző harminc évben megkülönböztetették a régi és az új tagállamok képviselőit. A 2009-es nyugdíjreform azt is jelentette, hogy a képviselők nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így aligha lehet azon csodálkozni, hogy a nyugdíjalap nincs pazar állapotban.

Daniel Freund német zöld képviselő, a transzparencia egyik fő őre az Európai Parlamentben, nem kertel a nyugdíjalappal kapcsolatban:

“Ez egy pilótajáték. Ez már a bűnügy határát súrolja. Szerintem nem kellene az adófizetők pénzét erre pocsékolni.”

Természetesen más a véleménye a nyugdíjalap elnökének. Stephen Hughes a brit Munkáspártot képviselte az Európai Parlamentben 1984-től 2014-ig. Ő a pénzügyi krízis kapcsán sietett kijelenteni:

“Az Európai Parlament nyitott szemmel sétált bele ebbe a csapdába, ezért egyáltalán nem fair a nyugdíjalapot bírálni hiszen azt jól menedzseltük, de 2009 óta benne volt a rendszerben ez a kockázat.”

A jövő bizonytalan

A nyugdíjalapban mindössze 55 millió euró van jelenleg. 2024-ig viszont legkevesebb  363 millió euróra lenne szüksége, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat.

“Minthogy az Európai Parlament képviselői nem fizetnek nyugdíj járulékot, és maga a Parlament sem járul hozzá a nyugdíjalaphoz, ezért az nem képes tovább finanszírozni a nyugdíjakat. Rontottak a helyzeten az egymást követő pénzügyi válságok és a geopolitikai instabilitás” – foglalja össze az állapotokat az uniós belső dokumentum.

Ebből az következik, hogy az uniós adófizetőknek évente 23 millió eurót kellene befizetniük az Európai Parlament nyugdíjalapjába. Jelenleg 914-en kapnak nyugdíjat az Európai Parlamenttől. Az átlag 2206 euró havonta.

Az Európai Parlament menetközben észlelte a problémát, és ezért felemelte a nyugdíj korhatárt, és csökkentette a nyugdíjak összegét, de ezzel csak hátráltatni tudta a pénzügyi válságot. Sok érintett perelte az Európai Parlamentet a szigorítás miatt, de az Európai Bíróság márciusban a Parlamentnek adott igazat.

“Semmiképp sem az európai adófizetőknek kell megfizetni az Európai Parlament nyugdíj alapjának hiányát. Semmi sem kötelez minket arra, hogy fenntartsuk a jelenlegi magas nyugdíjakat” – nyilatkozta Lara Wolters, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!