Kenderessy Milán

A gazdaságfejlesztési miniszter a kényszerhelyzetből megpróbál erényt csinálni mondván: ”egy bizonyos fejlettségi szint felett nettó befizetővé válunk.” Ez persze nem most van hanem “ közép és hosszútávon magasabb fejlettségi szinten”- mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak.

“Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, de ezek nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás” – közli a miniszter, aki persze jól tudja, hogy az uniós pénzek célja nem a gazdaság finanszírozása hanem az infrastruktúra fejlesztése, az olyan szférák támogatása, melyek nem termelnek közvetlenül profitot: oktatás, egészségügy, tudomány stb.

Ezen a területen tehát marad a lemaradás már nemcsak a fejlettebb uniós tagállamok mögött, de mindinkább elhúznak mellettünk az egykori szocialista tagállamok is, melyek megkapják az uniós pénzeket – mint például Románia, amely gyengébb helyzetben startolt, de valóban felzárkózóban van a fejlettebb uniós tagállamokhoz – Magyarországgal ellentétben, amely mindinkább veszít kezdetben előnyösebb pozíciójából. Ebből a szempontból az elmúlt 33 év kudarc – benne a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves korszakával.

20 milliárd euró

Ennyit veszíthet Magyarország Orbán Viktor miatt. Brüsszelben ugyanis nem is nagyon titkolják: nem akarják finanszírozni Orbán Viktor nemzeti együttműködés rendszerét. Nemcsak azért nem, mert az uniós pénzek jelentős részét a hatalom lenyúlja Magyarországon hanem azért sem, mert nem akarnak hasonló rendszereket látni más gyengén fejlett uniós tagállamokban. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van ezzel, ezért is hirdette meg a keleti nyitást: a dél-koreai, japán vagy kínai tőke számára a nemzeti együttműködés rendszere vonzó hiszen ebben az uniós tagállamban alacsonyak a munkabérek, nincsenek erős szakszervezetek, a hatalom olcsón megvásárolható és így a környezetvédelem sem kerül túlságosan sokba. El is büszkélkedik Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal, hogy milyen szépen nőnek a közvetlen külföldi beruházások Magyarországon. Azt is elismeri, hogy

“Jobb, ha a piac osztja el a tőkét mintha az állam tenné ugyanezt.” Ez a gazdaságban igaz ugyan, de a tudományban, az oktatásban, az egészségügyben vagy a kultúrában nélkülözhetetlen az állami támogatás. Csakhogy erre nincs pénz!

Itt hiányzik a legjobban az uniós támogatás. Nemcsak, hogy nincs pénz, de a jövőben egyre kevesebb lesz! Miért? Mert Orbán Viktornak egyre többet kell költenie az államadósság törlesztésére. Erre az apróságra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemigen veszteget szót pedig ez meghatározó lehet a közeljövőben amikor az uniós pénzekre nem lehet számítani.

A kormány azzal számol, hogy míg idén a GDP 2,8%-át kell az államadósság törlesztésére fordítani, jövőre ez már 3,8% lesz! Ez 1000 milliárd forintot jelent, 2022-höz viszonyítva 2000 milliárdot! Ezek a kormány számai, Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke viszont 4,6%-os GDP aránnyal számol, amely brutális emelkedést jelent.

A magyar költségvetés általános tulajdonsága az, hogy alultervezik. Az idei költségvetést például 1400 milliárdos adósság törlesztéssel tervezték meg, de ma már mindenki örülne, ha ennek csak a duplája valósulna meg! Ez abból is adódik, hogy leállt a GDP növekedése miközben viszont az adósság törlesztéssel nem lehet leállni. Még az a szerencse, hogy nagy a hazai törlesztés aránya vagyis a pénz jelentős része a magyar állampolgároknak jut, és ez javíthatja a fogyasztási mutatókat. Nagy Márton ugyan reálbér növekedést észlelt tavaly, és abban reménykedik az idén is, de ez valószínűleg hiú remény. Az infláció leszorítása semmiképp sem megy olyan gyorsan ahogy azt Orbán Viktor megjósolta. Abban pedig csak kevesen hisznek, hogy jövőre 6% lesz az infláció pedig a magyar kormány ezzel számol.

A Magyar Nemzeti Bank áll az infláció elleni küzdelem élvonalában, de ez tavaly 402 milliárd forintos veszteséget jelentett. Ilyen körülmények között Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kincstári optimizmusa nem látszik megalapozottnak.

Érdekes párhuzam, hogy Törökországban Erdogan elnök olyan pénzügyminisztert nevezett ki, aki vissza akar térni az ortodox pénzügyi politikához. Magyarország még távolról sem áll olyan rosszul mint Törökország, de Erdogan döntése világos figyelmeztetés  Orbán Viktornak is: a gazdasági realitás elől nem lehet elbújni. Ugyanez derült ki Olaszországban, ahol Giorgia Meloni miniszterelnök elődje, a liberális Mario Draghi tanácsaira hallgat ahelyett, hogy Orbán Viktorral kötne politikai szövetséget Brüsszellel szemben.