Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1034 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Összeomlott a kokain biznisz Kolumbiában

Hároméves emelkedés után lejtmenetben a kokain ára az Egyesült Államokban, ahol a fentanil mindinkább átveszi a vezető szerepet a kábítószer bizniszben. A maradék kokain piacon pedig főleg a mexikói kartellek az urak – kiszorítva a kolumbiai klánokat.

 

“Mi a kokainból élünk, számunkra ez az egyetlen megélhetési forrás“

– mondja Noralba Galvis a londoni Guardian tudósítójának. A 40 éves nő egy egész falu főnöke a dzsungelben Kolumbia Peruval és Ecuadorral határos régiójában. Legkevesebb félmillió ember próbál itt megélni a kokainból, mert más lehetőségük nincsen. Csak épp mostanában nemigen jönnek a kereskedők, hogy vásároljanak…

A kokain alapanyagából egy gramm még nem is oly rég 0,75 dollár centet ért, ma már csak a felét. Minden másnak viszont nőtt az ára: növényvédő szerek, műtrágya, dizel, élelmiszerek.

“Sohasem volt könnyű nálunk az élet. A kokainnal azért foglalkozunk, mert valamiből élni kell. Most azonban azt kell látnunk, hogy már ebből sem tudunk megélni. A kokainkereskedők már nem járnak mifelénk, és kérdés, hogy visszajönnek-e valamikor”

– panaszkodik a háromgyerekes családanya.

Tavaly még nagyon jól ment a biznisz: az ENSZ jelentése szerint ebben a régióban 77%-kal nagyobb volt a termés mint az előző évben. Kolumbia kokain produkciója  24%-kal haladta meg az előző évet. Egyes szakértők szerint ez is okozhatja az árak összeomlását, mert túlkínálat alakult ki a piacon.

A falusiak, a termelési lánc elején, alig kapnak valamit a kokainért

A városi piacon egy kilogramm kokain cserje ára 15 ezer peso vagyis 3,75 dollár Kolumbiában. Csakhogy a faluból el kell juttatni az árut a városi piacra öszvérháton majd pedig hajón. Így végül a termelőknek nem marad csak 6 ezer pesojuk egy kiló kokain cserjéből. Ez 1,44 dollárt jelent.

Puerto Asis, a helyi kokain kereskedelem központja szépen pénzelt ebből amíg jól ment az üzlet, még egyetemük is van. Csakhogy mostanában mind kevesebb a diák, mert a helyi családok nem tudják fizetni a tandíjat.

Egy 20 éves diák arról számolt be, hogy barátainak jórésze lemorzsolódott, mert nem tudta befizetni a következő szemeszter tandíját.

Furcsa módon a kolumbiai kormányzat és az USA kábítószer ellenes hatóságának az eredményes küzdelme a kokain bárók ellen, hátrányára vált Kolumbiának. A korábban erős hálózatok meggyengültek, és kis klánok próbálkoznak most az USA piacán, ahol viszont lenyomják őket az erős mexikói kartellek.

“A kokain piac az Egyesült Államokban viszonylag stabil, Európában és Ázsiában nő a kereslet. Kolumbiában tehát helyi oka van annak, hogy nem megy a kokain biznisz”

– állítja az ország kábítószer ellenes hivatalának igazgatónője. Gloria Miranda Espitia szerint fegyveres bandák küzdenek egymással Kolumbiában azért, hogy ki juthat be az USA piacára. A bandák egyik része sikeres, a másik nem. Ők elvéreznek a harcban, amely a piacra jutásért folyik.

Mit csinál a kolumbiai kormányzat? Igyekszik rávenni a parasztokat, hogy térjenek át a kokaincserje termesztéséről valami másra például a cukornádra, a yucara vagy a zöld banánra.

“Lehet, hogy a kokain biznisz válsága az ébresztő csengő számunkra: vissza kell térnünk a kokain cserjéről arra, amit korábban csináltunk. Zöld banánt termesztettünk, és eladtuk a piacon. Aztán jött a kokain cserje, amelyikben sokkal több pénz volt. És jöttek vele együtt a fegyveres harcok is. Most hogyha abbahagyjuk a kokain cserjét, akkor búcsút mondhatunk a fegyveres harcoknak is” – vázolta fel a kolumbiai dzsungel falu perspektíváit a 40 éves főnökasszony a londoni Guardian tudósítójának.

Újra áll Dzerzsinszkij szobra Moszkvában

A titkosszolgálat alapítójának szobrát a Szovjetunió bukása után eltávolították a Dzerzsinszkij térről, ahol a Cseka – rendkívüli bizottság – megkezdte működését nem sokkal az októberi forradalom győzelme után 1917-ben.

A korábbi szoborhoz hasonló, de kisebb szobrot avattak fel Jaszenovoban, Moszkva mellett, az orosz hírszerzés központja előtt. Szergej Nariskin tábornok, az SZVR főnöke, emlékeztette a szoboravatás részvevőit, hogy Dzerzsinszkij születésnapján kerül sor a szimbolikus eseményre: a vörös terror alapító atyjának ismét emléket állítanak Oroszországban. Nariskin felidézte Dzerzsinszkij nagy mondását arról, hogy milyennek kell lennie a titkosszolgálat tisztjének: ”hideg fej, forró szív és tiszta kezek. ”Mindez akár Putyin elnök burkolt bírálatának is felfogható. Az orosz elnök a Szovjetunió bukásáig – 1991 – a titkosszolgálat tisztje volt, ahol alezredesi rangot ért el.

Szergej Nariskin tábornok nemmel szavazott az Ukrajna elleni katonai agresszióra, és ennek ellenére meg tudta őrizni fontos pozícióját a hírszerzés élén. Sőt ebben a minőségben gyakran tárgyal telefonon William Burns CIA igazgatóval, aki régi kedves ismerőse hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt.

Putyin elnök nem felel meg Dzerzsinszkij hármas kritériumának

Az elnök döntésképtelen – ezt már fiatal korában megállapították róla amikor jelentkezett a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett hírszerző akadémiára. A felvételi bizottság megállapította: Putyin jó csapatjátékos, de egyedül döntésképtelen márpedig egy hírszerzőnek külföldön egyedül kell megoldania a problémáit. Putyint nem is vették fel az elitakadémiára noha ez volt élete álma amióta látta a Tavasz 17 pillanata című televíziós sorozatot egy szovjet mesterkémről a náci Németországban.

Dzerzsinszkij hitt a forradalomban, de Putyin nem hisz semmiben csakis a hatalomban és a pénzben. Ez már akkor kiderült amikor Leningrádban aktívan együttműködött a helyi maffiával  mint a polgármester gazdasági tanácsadója. Később is gátlástalanul kihasználta a gazdagodás lehetőségeit: külföldi vagyonát a CIA 40 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai háború előtt.

Szergej Nariskin tábornokot és a többi orosz vezetőt nem ez zavarja igazán hanem az, hogy Putyin zsákutcába vezette Oroszországot, amely az ukrajnai háború miatt teljesen elszigetelődött. Nemzeti jövedelme csökken, az életszínvonal szintén. Még szomorúbb, hogy Oroszország elveszítette a perspektíváját. Azzal, hogy teljes mértékben visszaállítják a rendőrállamot, amely sohasem szűnt meg igazán Oroszországban, a káoszt próbálja meg kontrollálni a hatalom, amely ha becsületes és őszinte lenne, akkor egy napig sem tarthatná magát.

Embert barátjáról…

Mi tartja össze Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint? Talán az, amit Pesty László mondott Tusnádfürdőn a nemzeti együttműködés rendszeréről: “lopunk, csalunk hazudunk és zsarolunk!” E tekintetben a két rendszer nagyon is hasonlít egymásra. A hatalom logikája is hasonló: a törvény én vagyok! Ezt hirdette Dzerzsinszkij és Sztálin, ezt vallja Putyin elnök és lelke mélyén ezt gondolhatja Orbán Viktor is, csak őt még zavarja a NATO és az Európai Unió, hogy ezt nyíltan kimondja. Ami még inkább szomorú: a nemzeti együttműködés orosz és magyar rendszere egyaránt zsákutcába viszi az országot!

Azért is érzi a hatalom mind Moszkvában mind Budapesten annak szükségességét, hogy megerősítse a rendőrállamot.

Orbán Viktornak persze eszébe juthat Nicolae Ceausescu rendőrállama, melyet “elfújt a szél” 1989-ben. Ceausescu a Szovjetunióban a Dzerzsinszkij akadémián tanult, igaz, hogy csak elégséges minősítéssel végzett…

Orbán 2034-ig akar kormányozni

A miniszterelnök Kötcsén realista módon megállapította, hogy a csökkenő életszínvonal miatt visszaesett a kormánypárt népszerűsége, de megismételte, hogy jövőre már emelkedést vár. Mínuszból a nulla is emelkedésnek számít, de perspektívái a nemzeti együttműködés rendszerének nem nagyon vannak. Stagfláció várható, annak minden kínos következményével.

Orbán 15 pontos programot ismertetett, amely felemelné Magyarországot, de ez tulajdonképp csődjelentés a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves teljesítményéről.

Első helyen a demográfia szerepel: itt nem sikerült megállítani a létszám csökkenését, a hiányzó munkaerőt mindinkább külföldről kell pótolni. Ha a következő évtizedben többszázezer külföldi munkavállalót importál Magyarország, akkor a migránsellenes jelszavakat el lehet felejteni.

Orbán munkaalapú gazdaságot akart létrehozni miközben tömeges a fiatalok kivándorlása a magasabb életszínvonal és a toleránsabb társadalom reményében.

Hitelfelvevő nemzet helyett hitel nyújtóvá kell válnia Magyarországnak – fejtegette Orbán Viktor miközben a magyar állam kétségbeesetten keresi a hiányzó uniós eurómilliárdok pótlási lehetőségét. Álmodik a nyomor:

Magyarország örül, ha nem jut adósság csapdába nemhogy hitel nyújtó országgá válna.

A magyar miniszterelnök energetikai önellátásról is beszélt, de ennek a realitása igencsak kérdéses, mert Paks2 belépése optimális esetben is csak 10 év múlva várható.

Magyar-orosz-török földgázüzlet

A miniszterelnök két földgázerőmű építését hagyta jóvá, hogy legyen elég energia az épülő akkumulátorgyárak számára. Honnan jön a földgáz? Főként Oroszországból, de az Európai Unió irányelvei az orosz import megszüntetését tervezik 2027-re. Hogy akarja ezt kijátszani Orbán Viktor? Erdogan török elnök segítségével. Az orosz földgáz nagy része ugyanis Törökországon keresztül érkezik  csakhogy a törökök már maguk is kitermelnek földgázt. Plusz vásárolnak Azerbajdzsánból is, melyet nem sújt semmiféle szankció. Immár magyar-azeri földgázegyezmény is van. Nem véletlenül járt mindkét elnök Budapesten augusztus huszadikán, mert Törökországból a jövőben azeri és török földgáz érkezhet Magyarországra és nem orosz! Putyin földgáza átalakul és azerivé vagy törökké lesz amikor Magyarországra érkezik. Brüsszel látja a csapdát, de miután Ursula von der Leyen is alternatívaként ajánlotta az azeri földgázt, sőt maga is járt Bakuban, ezért az Európai Unió nem sokat tehet a magyar-orosz-török földgáz üzlet ellen.

Magyar-török egyet akar: a ferihegyi repülőteret

Orbán Viktor már régóta meg akarja kaparintani a nemzetközi repülőteret, amely nyereséges és nemzeti szimbólum is egyben. Csakhogy nincsen ehhez elég pénze. Erdogan elnöktől vár támogatást ehhez “a magyar nemzeti programhoz.”

Egy nem egészen tízmilliós ország szuverén nemzeti tervei a globalizált gazdaságban tragikomikusak ha nem veszik figyelembe a globális trendeket.

Energiafüggetlenséget hirdetni energiahordozók nélkül szánalmas vállalkozás.

Miközben Magyarország Oroszországtól és Törökországtól függ a földgázszállításban, energia függetlenséget deklarálni nevetséges. Egyébként az Orbán kormány oroszbarát diplomáciáját azzal szokta védelmezni, hogy “energia tekintetében az oroszoktól függünk.”

A magyar közvélemény nem szuverén nemzeti programot akar hanem növekvő életszínvonalat. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki Kötcsén arról beszélt, hogy “a társadalom nem az életszínvonal csökkenéséhez szokott hozzá.”

Lejtős pályán a miniszterelnök nem mer komoly életszínvonal növekedést ígérni hiszen ennek semmilyen realitása sincsen. Így viszont a nemzeti együttműködés rendszere elveszítheti a legitimitását.

Orbán abban bízik, hogy az ellenzék teljesen impotens: éppúgy nincs elképzelése a problémák megoldásáról mint magának a miniszterelnöknek. Orbán valószínűleg nem téved, ha az ellenzék szellemi impotenciájáról beszél, de megfeledkezni látszik a hiányzó uniós milliárdokról! Ezek épp Orbán Viktor miatt nem érkeznek Magyarországra! Ha más lenne a kormányfő, akkor megkaphatná Magyarország a nagyon is hiányzó eurómilliárdokat. Ezért a magyar közvélemény felteheti a kérdést:

megér-e nekünk több milliárd eurós hiányt Orbán Viktor?!…

Korrupció Ukrajnában: az új hadügyminiszternek miből van villája Mallorcán?

Seymour Hersh Pulitzer díjas, jó CIA kapcsolatokkal rendelkező amerikai újságíró szerint Ukrajna új hadügyminisztere semmivel sem kevésbé korrupt mint az elődje volt. Olekszij Reznyikovot Zelenszkij elnök közvetlenül azelőtt váltotta le, hogy Kijevbe érkezett volna Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Korábban a CIA igazgatója, William Burns egy 35 nevet tartalmazó listát adott át Ukrajna elnökének olyan politikusokról, államhivatalnokokról és oligarchákról, akik az elit tagjaként meghatározó szerepet játszanak a háborúban álló országban, és alaposan gyanúsíthatók korrupcióval, konkrétan az amerikai támogatás lenyúlásával. Köztük volt Ihor Kolomijszkij, Zelenszkij elnök egykori szponzora, akit már 2020-ban kitiltottak az Egyesült Államokból pénzmosás miatt. Ez az oligarcha pénzelte a Nép szolgája című televíziós sorozatot, amely népszerűvé tette a színész Volodimir Zelenszkijt Ukrajnában, ahol 2019-ben elnökké választották. Blinken érkezése előtt az ukrán titkosszolgálat őrizetbe vette Ihor Kolomijszkijt – Zelenszkij elnök utasítására.

Az államfő a titkosszolgálatra bízta a korrupcióellenes kampányt, mert szerinte a rendőrség és az ügyészség megvesztegethető.

A Transparency International szerint a háborúban álló Ukrajna az egyik legkorruptabb állam Európában. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Zelenszkij elnök három emberével találkozott, és tudatta: csakis akkor számíthatnak további amerikai segítségre, ha határozottan fellépnek a korrupció ellen.

Ki az új hadügyminiszter?

Rusztem Umarov krími tatár, kinevezésével Zelenszkij elnök az egész világgal tudatni akarta: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, melyet Nyikita Szergejevics Hruscsov ajándékozott az akkori szovjet tagállamnak. Hivatalosan azért, mert 300 éve egyesült Ukrajna Oroszországgal, a valóságban viszont Hruscsovnak a késhegyig menő belső harcokban szüksége volt Ukrajna kommunista pártjának támogatására. Ennek egyik vezetője volt akkoriban Leonyid Iljics Brezsnyev, aki részt vett Berijának, a rettegett titkosszolgálati főnöknek a letartóztatásában. Brezsnyev 1964-ben puccsot szervezett Hruscsov ellen. Megkérte a KGB akkori vezetőjét, Szemicsasztnijt, hogy mérgezze meg a Szovjetunió első emberét, de a titkosszolgálat akkori főnöke ezt megtagadta. Így Hruscsov életben maradt, de hatalmát elveszítette.

Hruscsov a Krímben nyaralt a puccs idején, onnan hívták vissza, hogy közöljék vele: az örököse az a Leonyid Brezsnyev, aki hol ukránnak hol pedig orosznak vallotta magát – ahogy épp az kedvezőbbnek tűnt a karrierje szempontjából.

  “Az új fiú a hadügyminisztériumban még korruptabb mint az elődje volt”

– mondta Seymour Hershnek egy magát megnevezni nemkívánó CIA vezető, aki jól ismeri Ukrajna helyzetét.

“Rusztem Umarov állt annak a hivatalnak az élén, amely az állami ingatlanok értékesítését irányította. Hatalmas pénzekről volt szó, és a főnök zsebébe is sok jutott. Ebből van egy óriási villája Mallorcán”

– mondta a magasrangú CIA tisztviselő, aki az is közölte: az új hadügyminiszter nem szerepelt azon a 35-ös korrupciós listán, melyet William Burns CIA igazgató átnyújtott Zelenszkij elnöknek.

Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri ezt a világot.

Miért nem volt rajta az új hadügyminiszter a korrupciós listán? Mert arra csakis azokat a neveket írták fel, akik az amerikai támogatás ukrajnai felhasználását intézték. Umerovnak ehhez nem volt köze.

Az ukrán hírügynökség viszont közölte a kinevezés kapcsán, hogy a titkosszolgálat vizsgálja annak a hivatalnak az egész vezetését, melynek élén eddig Rusztem Umerov állt. Az ukrán sajtó arról írt, hogy Umerov elsikált jó pár megvesztegetési és sikkasztási ügyet, ráadásul a rezsicsökkentés esetében is elintézte néhány vállalkozónak  hogy a piaci árnál olcsóbban jussanak energiához. A vizsgálatot kezdetben a rendőrség végezte, de minthogy nem jutott eredményre, ezért átvette azt a titkosszolgálat, mely Zelenszkij elnök közvetlen irányítása alatt áll. Így nem valószínű, hogy a közeli jövőben újabb hadügyminiszterét kellene menesztenie Zelenszkij elnöknek korrupció miatt Ukrajnában.

Zsoldoshiány Oroszországban

Kubában emberkereskedelemnek tekintik az oroszok zsoldos toborzását a szigeten, ezért a kubai hatóságok felszámolják azt az emberkereskedelmi hálózatot, amely kubai állampolgárokat akar beszervezni az orosz fegyveres erőkbe – éljenek azok Oroszországban vagy Kubában – közölte a külügy Havannában.

Kuba mindig is ellenezte a zsoldosok felhasználását a hadseregben, és semmiképp sem kíván belekeveredni az Ukrajnában folyó hadműveletekbe – hangsúlyozza a kubai külügyminisztérium. Arról nincs szó a közleményben, hogy harcolnak-e már kubai zsoldosok az orosz hadseregben Ukrajnában mint ahogy arra sem térnek ki Havannában: milyen kapcsolatban áll “az emberkereskedő hálózat” az orosz kormánnyal?

Májusban Rjazanyban egy helyi lap azt írta, hogy

“Sok kubai állampolgár jelentkezett a seregbe, hogy harcoljon Ukrajnában.”

Nem világos az sem, hogy a Wagner zsoldos hadsereg végezte-e a toborzást? Valószínűleg erről van szó, de Prigozsin lázadása majd halála megváltoztatta a Wagner hadsereg és Putyin kapcsolatát. Az orosz elnök mostanában megpróbálja beolvasztani a hadseregbe a Wagner hadsereg “lojális elemeit.”

A kommunista Kuba, melyet a Szovjetunió erőteljesen támogatott az Egyesült Államokkal szemben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után is kitartott Moszkva-barát álláspontja mellett.

Miguel Diaz-Canel elnök többször is kijelentette, hogy

“Oroszország élvezi Kuba feltétlen támogatását a Nyugat elleni küzdelemben.”

Putyin célozgatott arra, hogy amennyiben a Nyugat be akarja vonni Ukrajnát a NATO-ba, akkor Moszkva válaszképpen fontolóra veheti nukleáris rakéták elhelyezését Kuba területén.

1961-ben emiatt majdnem kitört a világháború, mert Nyikita Szergejevics Hruscsov akkori szovjet vezető nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat helyezett el a Karib-tengeri szigetországban, amely igen közel van az Egyesült Államok keleti partvidékéhez. Kennedy elnök ezt stratégiai kihívásnak tekintette, és embargót rendelt el Kuba körül. Végül a Szovjetunió visszavonult, és a nukleáris rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov elveszítette az arcát, és a kubai válság is hozzájárult ahhoz, hogy 1964-ben leváltották összes tisztségéből Moszkvában.

Oroszországban gőzerővel folyik a toborzás

Mindkét hadsereg nagy veszteségeket szenved el Ukrajnában, és az utánpótlás mind nagyobb gondot okoz mind a két kormányzatnak. Oroszországban az év végéig 140 ezer katonával akarja feltölteni a hadsereget – közölte Andrej Guruljev honatya, korábbi katonatiszt. Aki azt is elmondta, hogy Oroszországban élő közép-ázsiai állampolgároknak azt ígérik a toborzó tisztek, hogyha jelentkeznek az orosz hadseregbe, akkor gyorsított eljárással megkaphatják az orosz állampolgárságot.

A New York Times hétfőn arról írt, hogy Oroszországba látogat Kim Dzsong un, aki arról tárgyal majd Putyinnal, hogy Észak Korea miképpen támogathatja Oroszországot az ukrajnai háborúban. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni az észak-koreai vezető érkezését, de nem is cáfolta azt. A nemzeti kommunista Észak Korea vezetői annyira féltik az életüket, hogy titkolják: merre járnak. Az Észak Koreát 1945 óta irányító Kim dinasztia tagjai ezenkívül rettegnek a repüléstől, ezért páncélvonattal utaznak.

A New York Times szerint Vlagyivosztokban, a távol-keleti orosz kikötőben tarthatják meg az orosz-észak-koreai csúcstalálkozót. Nemrég Sojgu orosz hadügyminiszter Phenjanban járt, ahol arról állapodtak meg, hogy Oroszország segíti Észak Korea nukleáris és rakéta fejlesztési programját, cserébe pedig elad olyan orosz fegyvereket és lőszereket, melyeket korábban Moszkvától kapott. Kim Dzsong un korábban katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz elnök akkor ezt elutasította.

A jövő héten tartják a távol-keleti gazdasági fórumot Vlagyivosztokban , és akkor kerülhet sor a csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong un között – írja a londoni Guardian.

A keresztény Magyarország mítosz, akárcsak a turul – 2018

Ha beválik a most meghirdetett program, akkor nacionalista báránykák várnak majd az új Csaba hercegre, hogy elvigye őket valamilyen alternatív valóságba.

A Hungarian Spectrum (Nationalism and Christian Values in Hungarian Kindergartens című bejegyzésében) úgy értékeli, hogy az Orbán-kormány immár a gyerekekre is kiterjeszti a nacionalista és vallási agymosást, a jelenlegi magyar iskolarendszer fő ismérvét, miután megjelent, hogy

az óvodákban is hazafias szellemben kell nevelni a kicsinyeket.

A szerző, S. Balogh Éva, a Yale Egyetem volt történésze azt mondja, hogy ebben a tekintetben már az előző törvény is épp elég rossz volt, de most az óvónők új feladatot kapnak: bele kell csepegtetniük a legkisebbekbe is az Orbán-rezsim normáit, ami hivatalosan a nemzeti identitást, a keresztény kulturális értékeket, a hazaszeretetet és a szülőföld, illetve a család iránti ragaszkodást jelenti. Ezen felül valamelyest bevezetést kell nyújtaniuk a történelembe a magyar mitológiából vett történetekkel. Bizonyos, hogy ezek közt lesz Hunor és Magor mitikus eredet sztorija, a fehér csodaszarvassal együtt.

Amúgy az jó, ha a hatalom hangsúlyozza a kereszténységet, csak éppen a felmérés szerint

a magyaroknak mindössze 54 %-a vallja magát kereszténynek.

Mi több, a katolikusoknak csak 37 százaléka tartozik ide, 10 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel korábban. Vagyis a keresztény Magyarország mítosz, akárcsak a turul.

És mi van azokkal a szülőkkel, akik nem szeretnék, ha a gyerekük vallásos oktatásban részesülne? Természetesen a változtatásokról ezúttal sem kérdezték meg a szakmát, de hát a dolgok már csak így mennek az Orbán-kabinet alatt. Viszont arról nem esett egyetlen szó sem a hatalom részéről, hogy a siralmas bérek miatt nincs elég pedagógus az óvodákban, de kevés az óvoda is. Ám ha beválik a most meghirdetett program, akkor nacionalista báránykák várnak majd az új Csaba hercegre, hogy elvigye őket valamilyen alternatív valóságba.

Ki akar bejutni Tiborcz István klubjába?

A Svábhegyen, a Fonográf együttes egykori klubját újították fel, hogy a miniszterelnök veje és barátai ott találkozhassanak. A Botaniq Budai Klub a Költő utcában a nagy pénzköltők kaszinója lesz, akik nem a saját hanem az állami vagy uniós pénzt költik nem úgy mint gróf Széchenyi István, az első magyar kaszinó alapítója, aki saját vagyonából finanszírozta a kaszinót és jutott pénze a magyar tudományos akadémia megalapítására is.

“A klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg a szabadidős és rekreációs központ a Svábhegyen”

– áll a hivatalos közleményben.

Mi van ebben a központban? Étterem, fitnesz és wellness, gyerek klub. Ezenkívül tárgyaló termek, ahol a tagok tárgyalhatnak egymással.

Kik lehetnek tagok?

“Akiket a tagság titkos szavazással megválasztott” – fogalmaz a hivatalos közlemény. Titkos szavazás helyett inkább a titkosszolgálatra gondolhatunk hiszen a miniszterelnök veje nem lazulhat akárki társaságában.

Matolcsy György bankelnök viszonya állítólag azt követően romlott meg Orbán Viktorral, hogy Orbán Ráhel kiutálta Tiborcz István baráti köréből Matolcsy Ádámot, a bankelnök fiát, mert “az rossz útra vitte” a miniszterelnök vejét.

Bekerülhetnek-e a svábhegyi klubba LMBTQ személyek is mint például Szájer József, akit Orbán Viktor állítólag vissza kíván küldeni Brüsszelbe, hogy ott aktivizálja LMBTQ barátait “a magyar ügy védelmében”?

Szijjártó Péter külügyminiszter vajon családjával vagy Dzsudzsák Balázzsal keresi fel az exkluzív klubot, ahol nyilvánvalóan ott lesz mindenki, aki számít?

“Nem akarok bejutni egy olyan klubba, ahova engem is bevennének”

– humorizált az egyik Marx testvér, de ez Amerikában volt. Az angolszász országokban az informális hatalom gyakran klubokban vitatja meg az aktuális problémákat, és sok fontos döntés is ott születik.

Magyarországon hol a hatalom?

Ahol a miniszterelnök van. Korábban a kommunista párt főtitkára állt a hatalmi piramis csúcsán, ma a miniszterelnök. Nemcsak Orbán Viktor, de a többi miniszterelnök is egyszemélyi hatalmat próbált meg gyakorolni 1990 után. Kezdetben zökkenők jelezték, hogy demokratikus körülmények között a hatalmi piramis mégsem működtethető ugyanúgy mint a diktatúra idején, de 2010 után Orbán Viktor bebizonyította: a hatalmi piramis akkor is remekül működhet, ha demokratikus díszletek fedik el a kínos valót. Csak az a fontos, hogy a vezér népszavazással kapjon felhatalmazást a hatalmi piramis működtetésére.

Ez viszont teljes embert kíván: Orbán Viktor nem lazulhat klubokban. Még az ukrajnai háború előtt Orbán megkérdezte Vlagyimir Putyint, hogy mit csinál a hétvégén? Az orosz elnök úgy tett mint aki nem is érti a kérdést, majd így válaszolt. “Mindennap felkelés után tornászom, majd pedig hozzákezdtek Oroszország kormányzásához. A hét minden napján ez megy olykor éjfélig is” – mondta Putyin még a háború előtt. Orbán országa jóval kisebb és nincs háborúja sem, de elfoglaltsága nemigen különbözhet Putyinétól, mert minden fontos döntést a saját kezébe összpontosít. Ilyen körülmények között gondolkodni is alig marad ideje nemhogy lazítani.

Arra ott van az alterego, Mészáros Lőrinc és az ő Andreája a luxusjachttal.

Andrássy Gyula gróf, az első magyar miniszterelnök a kiegyezés után, még járhatott klubokba és társaloghatott Erzsébet királynéval, mert liberális politikusként úgy gondolta, hogy csak az állam irányítása az ő feladata, nem az egész társadalomé. Orbán Viktor valószínűleg lelke mélyén magyar Mózesnek tekinti saját magát, aki egész nemzetét vezeti. Ebbe az életformába nem fér bele a lazítás a veje luxus klubjában a Svábhegyen.

Gombamérgezés végzett azzal az orosz tudóssal, akit a Hold expedíció kudarcáért tartottak felelősnek

Indiának sikerült, Oroszországnak nem: a 77 éves Vitalij Melnyikov veterán rakéta tudós ebbe halhatott bele. A hivatalos közlés szerint a jeles tudós mérgesgombát evett, és bár az orvosok hetekig küzdöttek az életéért, de végül belehalt a mérgezésbe.

Sztálin idejében az állambiztonság külön laboratóriumot tartott fenn olyan mérgek kikísérletezésére, melyeket utólag nehéz azonosítani. Ez a laboratórium sohasem zárt be, és sok kétes halálesetet vezettek vissza az itt kikísérletezett mérgekre.

1964-ben Szemicsasztnij, a KGB akkori elnöke két “kérést” is kapott magasrangú vezetők megmérgezésére. Az egyik célpont Palmiro Togliatti, az olasz kommunista párt vezetője volt, aki rendszeresen a Krímben nyaralt. Itt érte a végzetes “szívroham” 1964 augusztus 21-én. Miért? Egyes források szerint Palmiro Togliatti figyelmeztetni akarta Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának akkori vezetőjét, hogy kollégái puccsot készítenek elő ellene. A puccs szervezője nem más mint Leonyid Iljics Brezsnyev, akit még Sztálin hozott be a legfelső vezetésbe, és aki korábban Hruscsov híve volt. Egyike volt azoknak, akik 1953-ban letartóztatták Lavrentyij Pavlovics Beriját, aki Sztálin utóda akart lenni.

Brezsnyev, és a szovjet vezetés többsége sokallta azokat a reformokat, melyeket Hruscsov bevezetett. Ezeket a reformokat viszont lelkesen támogatta Palmiro Togliatti, aki személycseréket javasolt Hruscsovnak a legfelső pártvezetésben.

Leonyid Iljics Brezsnyev megkereste Szemicsasztnij KGB főnököt 1964 nyarán, hogy elérje nála: mérgeztesse meg Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét.

Ily módon Brezsnyev simán hatalomra kerülhetett volna. Csakhogy Szemicsasztnij, aki túlélte a Szovjetunió bukását, és be is számolt erről, nem vállalta a mérgezést arra hivatkozva, hogy Hruscsov hívei ott vannak a KGB-ben, és megakadályoznák vagy utólag lelepleznék az akciót.

Brezsnyev erre bánatosan megszervezte a puccsot: Hruscsov a Krímben nyaralt, melyet ő adott oda Ukrajnának, hogy megszerezze a helyi kommunista párt támogatását, egyszerre csak üzenetet kapott Moszkvából: vészhelyzet áll fent, térjen vissza! A repülőtéren Szemicsasztnij várta mondván: az elvtársak a Kremlben már várják Nyikita Szergejevics. A Szovjetunió első embere megértette, hogy politikai pályafutásának vége, ezért lemondott minden tisztségéről, de legalább életben maradt.

Putyin ízig-vérig a KGB embere

A Tavasz 17 pillanata című népszerű szovjet televíziós sorozatot nézve döntött úgy a leningrádi diák, hogy a titkosszolgálat tisztje lesz. A szolgálathoz belépve először a jogi egyetemet végezte el, majd megpróbálkozott a felső fokozattal, a Jurij Andropovról elnevezett akadémiával, de oda már nem vették fel. Ott ugyanis a hírszerzőket képezték, akiknek egyedül kell dolgozniuk külföldön. Erre nem tartották Putyint alkalmasnak elöljárói mondván: jó csapatember, de magára maradva sokszor döntésképtelen vagy rossz döntéseket hoz. Az ukrajnai agresszió esetében beigazolódni látszik Putyin elöljáróinak ítélete.

A kíméletlenséget viszont jól megtanulta az orosz elnök a KGB-ben. Erre a legjobb példa az orosz Windows program: az utóbbi években egyre másra esnek ki az ablakból azok, akik merészelnek Putyintól eltérő véleményt megfogalmazni.

Már a Covid pandémia idején megkezdődött a gyakorlat: a kritikus orvosok egyre-másra estek ki a kórházak vagy kutatóintézetek ablakán. Ezek szándékosan látványos akciók: azt üzenik mindenkinek, hogy kuss!

Prigozsin repülőgépét is minden bizonnyal Putyin parancsára robbantották fel

Legfelső szinten azonban Putyin egyelőre nem tisztogat: helyén maradt Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke, aki a hírek szerint ellenezte az Ukrajna elleni agressziót. Ugyancsak ellene szavazott az Ukrajna egész területére  irányuló támadásnak Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke. Őt a nyilvánosság előtt is megalázta Putyin emiatt, de nem váltotta le. Sőt, Szergej Nariskin rendszeresen egyeztet William Burns-szel, a CIA igazgatójával.

Érdemes megemlíteni, hogy ezekből a megbeszélésekből az orosz hírszerzés főnöke azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban túlságosan is sokat tudnak a kínai-orosz együttműködésről a rakétafegyverek terén. Moszkva továbbadta az információt Pekingnek, ahol gyorsan le is váltották a kínai rakéta haderőnem parancsnokait.

Az Intelligence Online francia portál szerint ez az ügy összekapcsolható Csin Kang kínai külügyminiszter villámgyors bukásával is. Csin Kang azután tűnt el a nyilvánosság elől, hogy tárgyalt Pekingben öt órán át Blinken amerikai külügyminiszterrel.

Kissinger és a nagy háromszög

A 100 éves veterán diplomatát nemrég Pekingben látták vendégül, ahol méltányolták, hogy 1972-ben összehozták Nixon elnökkel együtt az Egyesült Államokat Kínával.

Kissinger nem helyesli azt, hogy az USA stratégiai ellenfélnek nevezi most Kínát és Oroszországot, mert ez összehozza Moszkvát és Pekinget. Csin Kang “harcos diplomata volt” vagyis keményen szembeszállt az Egyesült Államokkal amíg ott volt nagykövet. Pekingben inkább most békülni akarnak az USA-val és együttműködni, ezért a régi-új külügyminiszter Vang Ji lett, akit épp most meghívtak Washingtonba. Vang Ji a kínai – amerikai együttműködés híve hiszen maga is volt washingtoni nagykövet,  ezért pontosan tudja, hogy az Egyesült Államok százszor fontosabb Kína számára mint Oroszország.

Pesty László karácsonyi ajándéka: nagy korrupciós leleplezések a hatalom házatáján

Tusnádfürdőn kezdte meg leleplező kampányát a Fidesz egyik ősrégi tagja, akit nem fogadott Orbán Viktor amikor egy kizsebelt vállalkozó ügyében akart a miniszterelnöknél interveniálni.

Pesty most bizonyítékok sokaságát ígérte, melyek leleplezik a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit:

“Kilenc az egyhez fogadom, hogy a következő négy hónapban nagyon sok bizonyíték nyilvánosságra fog kerülni. Ha engem leüt a hajókötél, ami nem valószínű, mert ez nem egy veszélyes város, úgy vigyáznak rám mint a hímes tojásra, akkor napvilágot látnak majd a bizonyítékok. Lesz akinek a karácsonyfa alá fogjuk odatenni. Szép karácsony lesz”

– mondta a dokumentum filmes a Telexnek.

Mit szól ehhez a Fidesz?

“Miért merülne fel, hogy megtagadjanak amikor a napnál világosabb, hogy jót teszek a pártnak? Nem hosszútávon hanem már középtávon is, sőt ad abszurdum rövid távon is!

Ha jót teszek a Fidesznek, elősegítek egy tisztulási folyamatot: tessék már megnézni, hogy kinek tesz jót a Lölő jelenség ?” tette fel a költői kérdést Pesty László, aki a Lölő jelenséget úgy határozta meg Tusnádfürdőn, hogy “a nyilvánosság előtt lopunk, csalunk, hazudunk és zsarolunk.”

Pesty az elszabadult hajóágyú vagy Orbán Viktor titkos fegyvere?

Hét szűk esztendőt ígért a magyar miniszterelnök a megnyert választás után, és ebből az első már javában tart: az életszínvonal csökken, és senki sem tudja, hogy mikor éri el megint azt a szintet, melyet Orbán Viktor 1500 milliárd forinttal emelt meg, hogy megnyerje a választásokat 2022-ben.

Az uniós eurómilliárdok nem jönnek, a gazdaság stagnál, a kassza üres.

A lakosság elégedetlen, de az agyhalott ellenzék ezt képtelen kihasználni. Orbán mégiscsak tart a proteszt szavazatoktól a jövő évi önkormányzati és európai választásokon. Pénze nincs, hogy megvegye a választók jóindulatát. Nagyot bukni nem szeretne. Rátekint titkos mesterére, Vlagyimir Putyinra, és feldereng: hány orosz oligarchát vetkőztettek le a nyilvánosság előtt! A nép ujjongott, a kassza megtelt, Putyin népszerűsége felszökött. Az akció arra is jó volt a nagy Oroszország majd mindenható elnökének, hogy megfegyelmezze az oligarchákat, akiknek a fejükbe szállt a dicsőség. A zsebükbe juttatott milliárdok miatt azt képzelték, hogy bele is szólhatnak a hatalom ügyeibe. Hodorkovszkij, Oroszország egykor leggazdagabb embere Szibériában tűnődhetett el a szerencse forgandóságán. Berezovszkijt meggyilkolták Nagy Britanniában az orosz titkosszolgálat emberei.

Kérdés persze, hogy Magyarországon elő lehet-e adni ezt a szánalmas mutatványt?

Elhiszi-e valaki, hogy a Lölő jelenség nem Orbán Viktor műve?

Pesty László úgy tesz mintha elhinné de, hát ezt meg neki nagyon kevesen hiszik el! Ettől függetlenül Orbán Viktornak bűnbakra szüksége van, mert Brüsszel és Washington meg a szárnyaszegett ellenzék nem elég.

Tizenhárom évi kormányzás után mindenki előtt napnál világosabb Orbán Viktor felelőssége a nemzeti együttműködés rendszerének kudarcáért és a mindent átható korrupcióért.

Ha nem lenne kudarc a nemzeti együttműködés rendszere, akkor a korrupciót nyugodtan lehetne folytatni, de tartós életszínvonal csökkenés mellett erre kisebb az esély. Orbán utolsó mentsvára az ellenzék: jellemző, hogy a leleplező dokumentumokkal nem az ellenzéki pártok vagy a sajtó állnak elő hanem Pesty László, aki magát ősfideszesnek vallja. Karácsony még messze van, Pesty abban bízik, hogy Orbán Viktor vigyáz rá, de mi van akkor, ha mégsem? Fenyő János sokkal kevesebbért halt meg 1998-ban…

Amerikai-kínai csúcstalálkozó San Franciscóban

Pekingben megerősítették, hogy Hszi Csin ping elnök részt vesz az APEC csúcstalálkozón, melyet novemberben San Franciscóban rendeznek meg.

Tavaly Bangkokban volt a csendes óceáni államok vezetőinek csúcsértekezlete, de sem Biden sem pedig Putyin nem ment el. Az orosz elnök most sem vesz részt, de ezen senki sem csodálkozhat hiszen Putyint háborús bűnösnek nyilvánították, és az Egyesült Államokban emiatt őrizetbe is vehetnék.

Az orosz elnök még a BRICS csúcstalálkozóra sem ment el Dél Afrikába pedig ott hangsúlyozták: nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint Johannesburgban.

Mind Bangkokban mind pedig Johannesburgban Hszi Csin ping kínai elnök játszotta a főszerepet. Dél Afrikában elérte, hogy kibővítették a BRICS szervezetet: hat új tagállam érkezett az addig öttagú szervezetbe. Közülük a legérdekesebb Szaúd Arábia, mely nem is oly rég még az Egyesült Államok szoros szövetségese volt. Washington régebben Szaúd Arábia segítségével nagy hatást gyakorolt az olaj világpiaci árára, de ez megváltozott. Mohamed bin Szalman trónörökös lepaktált Putyin orosz elnökkel majd pedig Hszi Csin ping kínai államfővel. Így amikor Biden amerikai elnök Szaúd Arábiába látogatott, akkor a szaúdi trónörökös nyugodtan megengedhette magának, hogy visszautasítsa az USA elnökének kérését az olajkitermelés jelentős fokozására. Szaúd Arábia jelenleg napi 9 millió hordó olajat termel ki holott 12-13 millióra is képes lenne.

Az USA és Kína viszonya meghatározza a világ jövőjét

Megkezdődött az enyhülés a két nagyhatalom viszonyában – közölte Biden elnök Jokohamában a G7 államok csúcstalálkozóján. William Burns, a CIA igazgatója járt ezt megelőzően titokban Pekingben. Aztán következett Tony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter, jelenleg a kereskedelmi miniszter tárgyal Pekingben.

Külföldön többször is tárgyalt Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával, aki újra külügyminiszter lett miután utóda megbukott. Eltűnt a nyilvánosság elől azt követően, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt több mint öt órán át Pekingben. A frissen kinevezett külügyminiszter villámgyors bukása nem jött jól Hszi Csin ping elnöknek, aki saját utazásainak szervezőjét állította ebbe a kulcspozícióba más tapasztaltabb diplomaták helyett.

A tét pedig óriási: ellenfelek vagy együttműködő partnerek lesznek-e az amerikaiak és a kínaiak az elkövetkező években?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát, és folytatta vele szemben a kereskedelmi háborút, melyet még Trump elnök kezdett meg. Kezdetben a decoupling – a szétválás volt a cél Washingtonban a két óriás gazdasága között, de az utóbbi időben az amerikaiak is szívesebben használják a derisking kifejezést, melyet Európában találtak ki a kockázatok csökkentésére.

A kínaiak G2 rendszert akarnak vagyis egyenjogú szerepet a világgazdaság irányításában,

de Washingtonban erre nincs fogadókészség. Most mindkét fővárosban olyan formulát próbálnak találni, amely kifejezi az ellentmondásos viszonyt az első számú világhatalom és a feltörekvő második között. Teszik ezt olyan körülmények között amikor a világgazdaság egyáltalán nem áll jól: Észak Amerikát és Európát stagnálás jellemzi, Kínát pedig a növekedés ütemének drámai visszaesése. Dinamikát csak India mutat, amely a harmadik helyre pályázik a világhatalmi vetélkedésben. Narendra Modi miniszterelnök, aki lepaktált Biden elnökkel, szeretne bekerülni az APEC szervezetbe, és ezt az USA is támogatja, mert ellensúlyozni akarja Kína szerepét. Európa pedig a távolból figyeli, hogy a világ sorsa San Franciscóban dől el, ahol az egykori világhatalmi centrum véleménye immár a kutyát sem érdekli.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!