Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9317 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A kínaiak kavartak be az USA és Észak-Korea viszonyába

0

Phenjanban gengsztermódszerek alkalmazásával vádolták meg Mike Pompeo külügyminisztert, aki idén már harmadszor tárgyalt Észak-Korea fővárosában.

Donald Trump azt üzente a világnak, hogy szerinte Peking gyakorolt nyomást Phenjanra – méghozzá azért, mert megkezdődött a kereskedelmi háború az USA és Kína között. A kínaiak így akarnak visszavágni – állítja Trump, aki hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik Kim Dzsong Un szingapúri ígéreteiben.

Kim Dzsong Un megígérte az Egyesült Államok elnökének, hogy leszereli atomfegyvereit. Cserébe Trump garanciát adott arra, hogy az USA nem törekszik a jövőben Észak-Korea diktátorának megbuktatására. Trump leállította a nagy hadgyakorlatokat, melyeket addig Észak-Koreában nyílt háborús fenyegetésnek érzékeltek. Ezen kívül megígérte a szankciók megszüntetését – igaz, ezeket a szankciókat további egy évvel meghosszabbította. Kiderült ugyanis, hogy Észak-Korea egyáltalán nem állította le nukleáris fejlesztési programját. A műholdfelvételek tanúsága szerint még növekedett is az aktivitás a dúsítóban.

Mike Pompeo tájékoztatta szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt a phenjani tárgyalások eredményeiről.

Közölte: bízik abban, hogy Kim Dzsong Un tartja magát a szingapúri megállapodáshoz. Megerősítette, hogy csak akkor oldják fel a szankciókat Észak Korea ellen, ha már Kim Dzsong Un felszámolta nukleáris arzenálját.

Közben pedig folyik az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amely az egész világgazdaság egyensúlyát fenyegeti, hiszen a két legnagyobb hatalom közötti párharcról van szó. Az óriások háborúskodásában Korea csak mellékes hadszíntér. Az Egyesült Államokat egyre jobban zavarja, hogy

Kína az élre akar törni a modern technológiában,

elsősorban a mesterséges intelligencia kutatásában. Trump ezért indította meg a kereskedelmi háborút, amelyet elkezdeni mindig könnyebb, mint befejezni. Az 1,4 milliárd lakosú Kína mindenesetre nem hátrál meg Amerika elől, mert Pekingben úgy gondolják: a jövő nekik dolgozik.

Denevérek miatt kerülnek karanténba a barlangból kimentett fiúk

0

Denevérek terjesztette fertőző betegségek miatt szükséges kórházban kivizsgálni és egy időre karanténban tartani a thaiföldi Tham Luang barlangrendszerből kimentett fiúkat – írja a LiveScience tudományos portál.

A thaiföldi barlangból kedd délig tizenegy fiút mentettek ki. Mielőtt hazamehetnének, kórházba viszik őket, ahol az orvosoknak meg kell bizonyosodniuk arról, nem kaptak-e el fertőző betegségeket, amíg a föld alatt voltak.

A barlangok ugyanis a baktériumok és vírusok „Petri-csészéi” – mondta el a lapnak Amesh Adalja, a baltimore-i Johns Hopkins egészségügyi központ kutatója. „A legtöbb aggodalomra a barlangban élő denevérek adnak okot, amelyek sok fertőző betegséget, többek között veszettséget közvetítenek. Nemcsak maguk az állatok veszélyesek, hanem az ürülékük is, ami barlangszerte megtalálható” – magyarázta.

Nem tudni, voltak-e denevérek ott, ahol a 12 fiú és edzőjük tartózkodott, bár a legtöbb barlangban élnek kisebb-nagyobb kolóniák. Ha azonban az orvosokban él a gyanú, hogy kapcsolatba kerültek a szárnyas emlősökkel, akkor

valószínűleg védőoltást kapnak, hogy a veszettség kialakulását megakadályozzák.

„Vannak gombák is, amelyek előszeretettel tenyésznek denevérürülékben. Spóráik belélegzése gombás tüdőgyulladást, hisztoplazmózist okozhat”.

Lehet, hogy a gombás fertőzés tünetei nem jelentkeznek a kórházban, csak a gyerekek későbbi élete során. „Vannak esetek, amikor hónapokig, évekig lappang a kór és nem betegíti meg az embert, hacsak immunrendszeri problémája nem adódik” – mondta Adalja.

Aggodalomra adhat okot a leptospirózis nevű bakteriális fertőzés is, ami tüdővérzést és agyhártyagyulladást is okozhat. A kutató szerint azonban kevésbé egzotikus gondok is adódhatnak: lehetnek gyomor-bélrendszeri problémák a barlangi higiéniás körülmények miatt, a bőrsérüléseik szintén elfertőződhetnek.

Merkron és Orbvini

0

A liberális Európa még nem halott – állítja Timothy Garton Ash, a Guardian neves publicistája, aki hozzáteszi: védelmezőire hosszú, kemény küzdelem vár. A populizmus fojtogatja Európát, ezért az ellene harcolóknak vissza kell szerezniük a nemzet eszméjét a nacionalistáktól.

TGA szerint új politikai választóvonal alakult ki Európában, a klasszikus jobb-bal helyett. Az egyik csoportot úgy hívják, hogy Merkron (Merkel-Macron), a másikat meg Orbvini (Orbán-Salvini). Minden különbségük ellenére Angela Merkel és Emanuel Macron előnybe részesíti a liberális, európai megoldásokat, amelyek a nemzetközi együttműködés talaján állnak. Európában és a világban is.

Minden nézeteltéréseik ellenére Orbán Viktor magyar vezető és Matteo Salvini, olasz miniszterelnök-helyettes az illiberális, nemzeti megoldások híve, továbbá a bűnbakkeresésnek és azok elutasításának, akiket etnikailag vagy kulturálisan „másokként” határoznak meg.

A Guradian publicistája azt állítja, hogy Pedro Sanchez, spanyol miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egyértelműen a Merkron csapathoz tartoznak, míg a bajor CSU, az osztrák Szabadság Párt, Jarosław Kaczyński Jog és Igazság Pártja és a Brexit pártolók többsége az Orbviniékhoz.

A merkronismus and orbvinizmus egymás elleni küzdelme fémjelezi majd a következő évet. A politikusok már melegítenek a 2019-es európai parlamenti választásokra és a legnagyobb párttömörülés, a Néppárt kétségbeesetten kapaszkodik Orbán pártjához, a Fideszhez és titkos ajánlatokat tett a lengyel kormányzó párnak attól való félelmében, hogy az Orbvini csapat egy velük versenyképes másik tábort hoz össze. Salvini az Európai Ligák Ligájával fenyeget, saját pártjának a nevével (Lega-Liga) példázódva. Már régen nem voltak az európai választások ennyire többesélyesek.

Ebben a pillanatban az Orbvini csapat nyerésre áll – írja Timothy Garten Ash. A Merkron csapat legalább olyan fáradtnak látszik, mint a német vagy spanyol válogatott a világbajnokságon.

Merkel saját jövője is igen bizonytalan, Sebastian Kurz, osztrák kancellár, aki meghatározó játékossá lépett elő az Orbvini felé hajlik.

A menekültkérdés, amely köré tömörül az Orbvini tábor, egyszerre valós és szimbolikus is. Kezdve Merkel 2015-ös „csodálatos hibájával”, ami után nagy számú menekült érkezett rövid idő alatt Németországban; 2004 után a több mint 2 millió Nagy Britanniába érkezett kelet-európai, reális gondokat is okozva hozzájárult a Brexithez; Olaszország, Spanyolország és Görögország valóban szenved a menekültek kezelésével, az északabbi partnerek nem elegendő segítségével.

A menekültkérdés szimbolikus is. A Bertelsmann Alapítvány 2017-es, az EU országaiban készült felmérése szerint a megkérdezettek 50 százaléka vallott úgy, hogy „olyan sok külföldi van az országomban, hogy már idegennek érzem magam”. Pedig 2015 óta a menekültek száma drasztikusan esett. Olaszországban ez az arány 71 százalék volt.

Mindez arra a következtetésre készteti a Guardian publicistáját, hogy a populisták elleni harc évekig fog tartani és előbb még egy kicsit rosszabb lesz, mielőtt a dolgok javulnának. De a szerző nem hiszi, hogy a liberális Európa kimúlásának lennénk szemtanúi.

Betiltották a németországi Ottoman bicikliklubot

0

Horst Seehofer belügyminiszter szerint a mintegy 300 tagú török banda veszélyezteti a közbiztonságot Németországban. A miniszter rendeletét megelőzően a rendőrség nagy razziát tartott több német tartományban, ahol a kerékpáros klub rengeteg bűntényben benne volt.

Stuttgartban a klub nyolc tagjának a pere folyik. A vádak: gyilkosság, nemi erőszak, prostitúcióra való kényszerítés, kábítószer kereskedés stb. Németországban igen népes török közösség él: már az ötvenes évektől érkeztek vendégmunkások Törökországból, ahol akkoriban óriási volt a munkanélküliség. A török közösség nagyrésze beilleszkedett, de sokan nem vették át a németek értékrendjét. Legutóbb a választások alkalmából kiderült

a törökök többsége Erdogant támogatja,

aki vissza akarja állítani az iszlám szokások egy részét a hétköznapi gyakorlatba. A modert török állam megalapítója, Kemal Atatürk a vallás háttérbe szorításával akarta modernizálni Törökországot.

A nagyszámú muszlim menekült, aki 2015-ben érkezett Németországba, kiélezte az ellentéteket a befogadó állam polgárai és az iszlám szokásaihoz ragaszkodó kisebbség között. Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor CSU vezére, azon az állásponton van, hogy a kisebbségeknek el kell fogadniuk a többség értékrendjét Németországban. Ezért tiltotta be a bicikliklubot.

Amikor Trump belerúgott Merkelbe

0

A Washington Post úgy látja, hogy a történelem ismételi önmagát. Ha ez így van, akkor viszont Trump bajban van. Európát az utóbbi 4 évben az egykori náciból lett liberális-demokratikus Németország vezeti.

Az USA más úton halad, de a kettő most közelít egymáshoz. Merkel a hatalom csúcsán nehezen ugyan, de megbirkózik elismerésre méltó bevándorlási politikájának árával. A másik oldalon az amerikai elnök ahelyett, hogy megtámogatná a kancellárt, lefitymálja, pedig az az egyetlen olyan vezető, akit fenntartás nélkül dicsérni lehet. De ha valaki jó ember, attól még nem bölcs politikus. A nyitott kapuk visszaütöttek, belső határok emelkednek, Schengen levegő után kapkod.

Minden más amerikai elnök felismerné, hogy ha a történelem visszafelé fordul, akkor senki sem tudja megmondani, hol áll meg. A határok nélküli Európa azért jött létre, hogy orvosolja a heveny nacionalizmus betegségét. A legfontosabb állam, Németország keleti szomszédjai, Ausztria, Lengyelország és Magyarország jobbra tolódtak. A lengyeleknél és a magyaroknál lopakodik a tekintélyelvűség, de ebben nincs semmi új. Mindkét országban illiberális rezsimek voltak hatalmon a háború előtt, most úgy tűnik, hogy megint afelé tartanak. Trump pedig örül, hogy a világban sokfelé újjászületik a durva ostobaság. Semmit sem tud a történelemről, így arról, hogy az európaiak az emlékek folytán miért vannak a nyitott határok mellett. És hogy miért tartanak a szélsőjobbtól.

Az elnök belerúgott Merkelbe, amikor az a földön volt, pedig annak egyetlen hibája az volt, hogy túlhajtotta a kontinens alapelvét: az emberséget. Pont ott tartunk, mint amikor Franklin Roosevelt kijelentette, miután a fasiszta Olaszország hadat üzent Franciaországnak – utóbbit akkorra már megtámadta Németország: a tőrt tartó kéz hátba döfte a szomszédot. Lehet, hogy a történelem tényleg ismételi önmagát.

Vár az EFOTT!

0

A VOLT és a Balaton SOUND után a héten startol a Velencei tó partján az EFOTT. Egyetemisták és főiskolások érkeznek az ország különböző pontjairól, hogy együtt szórakozzanak, ismerkedjenek és nem utolsó sorban sportoljanak és programokon vegyenek részt. Merthogy az eredetileg nem is fesztiválként, hanem valóban csak turisztikai találkozónak indult rendezvény ezekben kiemelkedően erős. Mondhatni az ország talán legsportosabb fesztiváljáról van szó, mert a megszokott programok mellett itt helyet kapnak olyan egyedi lehetőségek, mint a lézerharc, sörjóga, sportlövészet vagy épp a wakeboard. Akiben él a mozgás iránti vágy vagy a versenyzés szelleme, különböző akadályversenyekre is benevezhet. Reggel torna, délután akár küzdősport a mindennapos mulatság mellett. Még a Harry Potter rajongók is megtalálhatják a maguk sportját; hiszen az EFOTT kviddicsezésre is lehetőséget nyújt. (J.K.Rowling:Harry Potter c. művében ún. varázslósport- a szerk. megj.) A világhírű zenei fellépők mellett megmaradtak a turisztikai programok is, többek közt lovaskocsival lehet bejárni a környéket, a pincészeteket. Az idelátogatók a borkészítés mesterségébe is bele kóstolhatnak – szó szerint. Mindezek mellett rengeteg gyerekprogrammal várják azokat, akik a kis lurkókkal kívánnak szórakozni. Na és ne feledkezzünk meg róla, hogy egyetemi rendezvényről beszélünk-, ami nem csak egyetemistáknak szól- viszont a felsőoktatásban tanulóknak egy külön EFOTT Challenge versenysorozattal készülnek, a főszervező az ELTE csapata.
De ha valaki a bulira érkezne, akkor élőben hallhatja a tóparton énekelni John Newmant, Jessie J-t, több mint 100 magyar fellépőt a július 10-16. között megrendezésre kerülő EFOTT fesztiválon!

Lengyel-ukrán viták a népirtásról

0

A hétvégén Andrzej Duda lengyel elnök Ukrajnába, Petro Porosenko ukrán államfő pedig Lengyelországba látogatott. Mindketten a népirtásról emlékeztek meg, amelyet a második világháború idején követtek el lengyel, illetve ukrán fegyveres csoportok a másik nép ellen.

75 éve Volhiniában indított etnikai tisztogatást Sztepan Bandera milíciája. Több mint százezer lengyel esett a gyilkos akció áldozatává. A nácikkal együttműködő Sztepan Bandera osztagai etnikailag tiszta Ukrajnát akartak. Ezért tömegesen mészárolták le a zsidókat és a lengyeleket, akik nagy számban éltek Volhiniában és Galíciában. Az ukrán nacionalisták ma Sztepan Banderát nemzeti hősnek tekintik.

A lengyel fegyveres csoportok sem voltak restek a második világháború idején: 1944-ben Szahrin környékén ukrán családokat gyilkoltak halomra, illetve kényszerítettek a lakóhelyük elhagyására. Erre Petro Porosenko ukrán elnök emlékezett Lengyelországban.

A két állam baráti viszonyt ápol egymással – az Egyesült Államok nyomására. Több mint egymillió ukrán dolgozik Lengyelországban. Ők pótolják azokat a lengyeleket, akik Nyugatra mentek a rendszerváltás után.

A múlt azonban beárnyékolja az együttműködést, mert mind Kijevben mind pedig Varsóban nacionalista húrokat penget a kormányzat.

Mégis mindkét fővárosban az együttműködés szükségességét hangsúlyozzák – elsősorban Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyint azzal vádolják Kijevben és Varsóban, hogy tudatosan szítja a nemzetiségi ellentéteket a szomszédos államokban, hogy ezzel megakadályozza az oroszellenes egységfront kialakulását.

A NATO a héten tart csúcstalálkozót, amelynek egyik legfőbb témája az orosz fenyegetés lesz. Jövő hétfőn viszont Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal találkozik Helsinkiben.

Az USA szövetségesei attól tartanak, hogy a nagyhatalmak a fejük felett megegyeznek valamiben – ahogy az már oly sokszor megtörtént a történelem folyamán.

Bréking nyúz, 2018. július 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ön észrevette, hogy bukott a Pride? A Pesti Srácok bizony erre a következtetésre jutott. Vona Gábor furmányos módon készül visszavenni a Jobbikot; Gyurcsány labdaházi javaslata beleillik egy sérült elme rohamos hanyatlásába; Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is – legalábbis erről (is) írnak az alternatív valóság lapjai.

Pesti Srácok – Nem a felvonulók kérték – A Pride-nak bukás az osztályrésze

„Aligha hinném, hogy a Pride bármiféle sikert ért volna el. Ahogy a baloldali ellenzék és annak kulturális hátországa szorgos munkával marginalizálta magát és lenullázta saját közéleti súlyát, vélt kultúrfölényét az utóbbi években, úgy buknak el velük a rájuk akaszkodott turbócivilek is” – írja Petruska Péter, aki felteszi a kérdést: Érdekelnek ma már bárkit is a melegjogok és a kiterjesztett nemi identitások? Szerteágazó vita folyik talán a témában a bal- és jobboldal meghatározó gondolkodói között? Netán elérik a céljukat az ügy lobbistái, nyílnak meg újabb kapuk előttük ügybuzgó tevékenységük folyományaként, megugorják a közvélemény ingerküszöbét és formálják a közvélekedést a maguk képére? Rögtön meg is válaszolja. már rég nem.

Leszögezi: 2018-ban, Magyarországon a Pride-nak a bukás az osztályrésze.

A tömeg nem nő, az arcokon erőltetett a mosoly, a repertoár véges, az eredmény kiszámítható. És ha a műsor véget ér, mindenki hazamegy a saját négy fala közé, ahol továbbra is azt csinál, amit akar – anélkül, hogy bármiféle kollektív élmény, katarzis jött volna létre, amely aztán hegyeket mozgatna meg. Erre például bármelyik Békemenet képes volt eddig: „mi, az ezerszer lenézett, nemzeti érzelmű átlagemberek megélhettük azt, amire ez a szedett-vedett szivárványkoalíció képtelen”.

Olyan ez az egész, mint a munka ünnepének felvonulásai az átkosban, meg a hozzá kapcsolódó rossz vicc: miért a kikelet és a hazaszeretet ünnepe május elseje? Mert mindenkinek ki kellett menni és haza szeretett volna menni…

Magyar Hírlap/888.hu – Megbuktatnák új elnöküket a jobbikosok

Sajtóértesülések szerint a bukott Vona Gábor visszatérését készítheti elő az ötlettelen, krízist kezelni képtelen új pártvezetés. Bizonytalanság uralkodik a párt tagjai között, Sneider Tamás elnököt és Gyöngyösi Márton elnökhelyettest nem tartják elég erős vezetőknek a jobbikosok a Magyar Hírlap forrásai szerint.

A Jobbik korábbi pártelnöke állítólag azt tervezi, hogy a következő tisztújításon tér vissza, ugyanis addigra tovább süllyedhet a párt támogatottsága és megmentőként térhet vissza. 

A Jobbik jelenleg komoly válságban van: azon kívül, hogy a pártból több magas rangú politikus is átment a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalomba, a Jobbik állami támogatását tiltott pártfinanszírozás miatt 330 millió forinttal csökkentik, és ugyanekkora összeget kell befizetniük a költségvetésbe, mert a piaci ár alatt kötöttek szerződéseket két plakátcéggel, ezen felül a Postának is tartoznak hatvanmillió forinttal.

Magyar Idők –  Labdaházi tünet

„Labdaházi nemzetgyűlést” szervezne a tavaszi választásokon alulmaradt pártok részvételével Gyurcsány Ferenc demokratikus gondolkodó, Balaton-felvidéki habzóborász. Az ötletgazda azzal érvelt: kell egy olyan fórum, ahol komolyan veszik őket, és meg tudják vitatni a Fidesz által feldúlt ország gondjait. A történet még az április 8-i választást követő napokra nyúlik vissza, a DK-vezér akkor kereste meg levélben a gyászba borult veszteseket, álljanak össze, aztán hajrá, no pasaran! (A megszólítottak közül eddig senki sem jelentkezett. Talán még el vannak ájulva az ötlettől.)

Igen érdekes, hogy Gyurcsány Ferenc válságosabb pillanataiban előszeretettel fordul a történelemhez, sőt annak szereplőihez.

Emlékszünk a „Nagy Imre-interjúra”, amikor a kíváncsi politikus (még 2004-ben, miniszterelnökként) a 301-es parcellánál faggatta mártír elődjét: „Imre, te mit tennél?” Két évvel később pedig gróf Batthyány Lajos mauzóleumánál emelte magát történelmi személyiséggé: „Az elsőknek a legnehezebb a dolguk, Batthyány is megküzdött ezzel – tájékoztatott Feri.

És most ez a labdaházi dolog… Pszichiáterek szerint azonban nincs ebben semmi meglepő, a páciensnél jelentkező nemzetgyűléses labdaházi tünet pontosan illeszkedik a sérült elme rohamos hanyatlásába.

Azon se lepődjünk meg, ha Nagy Imre, Batthyány gróf és a francia forradalom után Bonaparte Napóleon is megjelenik majd a gyurcsányi beszédekben. Egyes szám első személyben  – írja  Pilhál György.

Origo – Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is

Miközben a Magyar Tudományos Akadémia állítása szerint a függetlenségéért és persze a szakmai hitelességéért folytat küzdelmet, az MTA Jogtudományi Intézete valóságos ellenzéki kerekasztalt hozott össze – erről ír a Tűzfalcsoport blog.  Az az intézet, amelyik sorozatban gyártja a kormányt lejárató tudományos anyagokat.

A kettős mérce nem ritka módszer Soroséknál, ezúttal is lehullott a lepel róluk.

Itt vannak a függetlenséget kiáltó Jogtudományi Intézet titkai – írja az Origo.

Ismert, a magyar kormány racionalizálni szeretné az MTA költségvetését. Ennek következtében a testület 170 milliárd körüli, különböző állami forrásokból származó éves keretéből húszmilliárd forintot mostantól nem biankó csekk formájában kíván átutalni a testületnek. Az ellenzék rátelepedett az ügyre, és persze hasznot kíván húzni belőle. Pedig érdemes lenne odafigyelni a részletekre írja a portál, amely szerint  bátran kijelenthető, hogy

Soros György hálózata és megbízható magyarországi ügynökei rendkívül aktívan sertepertélnek a Tudományos Akadémia háza táján.

 

A nap kérdése – Mi lesz a Hír TV-vel?

0

A Gazdasági és Versenyhivatalhoz még nem érkezett kérés, amely alapján a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt által bejelentett tranzakciót jóváhagyhatná a hatóság, amelynek nyolc napja lesz eldönteni, hogy szükségesnek tart-e egy alaposabb vizsgálatot, vagy azonnal kiadja a hatósági hozzájárulását. A versenyfelügyeleti eljárás utána négy hónapig tart. A gyanú szerint persze nem is Nyerges Zsolt a végső vevő.

This poll is no longer accepting votes

Mi lesz a Hír TV-vel a tulajdonosváltás(ok) után?
×

Mi történt Orbán Viktorral?

0

Az még érthető, hogy a kormányfőnek ma nem jut ideje arra, hogy tovább bontogassa rejtélyes Facebook-posztját, hiszen igazoltan marad távolt a közösségi oldalától: Ankarában részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján. De hát mit csinált tegnap?

A bejegyzésben szombat óta nincs változás.

Mint a FüHü is beszámolt róla, Orbán Viktor kormányfő hivatalos Facebook oldalán egy Európa-kékséggel leöntött képet posztolt ki, a jobb felső sarokban egy nagy Ó betűvel, alatta pedig egy, a betűnél alig valamivel nagyobb képpel, amelyen Merkellel ráz éppen kezet

Szombaton újabb betű és újabb kép következett:

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. július 6., péntek

 

Ám vasárnap semmi, s ma ismét csak ugyanaz a kép fogadja a kíváncsi látogatót, mint már két napja mindig.

De hát mi történt?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!