A magyar labdarúgó válogatott egy helyet javítva, a 49. a FIFA legfrissebb világranglistáján. Az élen továbbra is Németország áll, megelőzve Brazíliát, valamint a továbbra is dobogós Belgiumot.
A dolog pikantériája, hogy a magyar labdarúgó válogatottnak George Leekens személyében, belga szövetségi kapitánya van. Az egykori kiváló labdarúgó edzőként már kevesebb sikert mondhat magáénak: edzősége 33 éve alatt 18 klubban, és öt válogatottnál dolgozott, ráadásul magyarországi bemutatkozása – igaz, nem tétmérkőzéseken –kifejezetten gyászosra sikerült. (Vereség Kazahsztántól és Skóciától.)
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke és a Georges Leekens, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. MTI Fotó: Illyés Tibor
Talán magyarországi pozícióját kívánta erősíteni, amikor éppen egy hónappal ezelőtt, 2018. májusában meglehetősen érdekesen nyilatkozott a magyar futballról, s benne Orbán Viktor szerepéről.
A Belgiumból ideiglenesen hazánkba migrált edző a következőt mondta: „Orbán Viktor sokat tud a fociról is, én kedvelem. Szereti a sportot.”
Leekens tréner ezt követően még rátett egy lapáttal, mert mindehhez hozzátette: „Magyarországon hamarosan átadják majd az új 70 ezres nemzeti stadiont. Hol vagyunk mi, belgák ezen a téren? 20 éve csak ünneplünk, de nem csinálunk semmit. Úgyhogy jobb, ha szerények maradunk a kritikáknál.”
Leekenst annyira elragadta a hév, hogy azt elfelejtette megemlíteni, hogy miközben Belgium a harmadik a világranglistán, addig Magyarország – a nyilatkozat időpontjában – az ötvenedik helyen állt.
Azóta ez változott: hazánk legjobbjai, mint írtuk, ma már a 49. Szegény belgák, 20 éve egyre csak ünnepelnek…
Kijelentését, miszerint a magyarországi sertéspestist egy migráns által eldobott fertőzött szendvics okozhatta, bejelentésnek vettük és illetékességből továbbítottuk a Migránsok Okozta Nemzeti Károk Kivizsgálására (MONKK) létrehozott államtitkárságnak. A MONKK az ügyet az Ön felelős beosztására tekintettel soron kívül kivizsgálta, és a következőket állapította meg.
A hazánkban élő migránsok emberemlékezet óta dobálják fertőzött szendvicsekkel a vaddisznókat, utóbbiak pedig, eléggé el nem ítélhető módon, a számukra eledelnek minősülő étkeket rohamos gyorsasággal és főként felelőtlenül elfogyasztják. Az elmúlt időszakban több intézkedést is eszközöltünk annak érdekében, hogy a hazánkba nagy számban betóduló migránsok a jövőben ne fertőzött szendviccsel etessék a vaddisznókat, ám ők a fülük botját sem mozgatták. Már több figyelmeztető táblát kihelyeztünk, ám azt kellett tapasztalnunk, hogy a táblákon lévő feliratokat sem a migránsok, sem a vaddisznók nem tudták elolvasni, vagyis, rá kellett jönnünk, hogy az általunk figyelmeztetésként kihelyezett táblák hatástalanok. Egy uniós pénzből lefolytatott vizsgálat során azt is megállapítottuk, hogy az eddig módszerek helyett más eszközöket kell bevetnünk.
Már tanulnak migránsul azok a tolmácsok, akik hamarosan készen állnak arra, hogy a szendvicsdobálókat anyanyelvükön, vagyis, migránsul szólítsák fel arra, hogy a jövőben tartózkodjanak a fertőzött szendvicsek vaddisznók irányába történő hajigálásától. Megrendeltünk ötszáz darab migráns nyelvű plakátot, a következő szöveggel: „Ha Magyarországra jössz, ne etesd fertőzött szendvicsekkel a vaddisznóinkat”.
Hivatalunk ettől az intézkedéstől valódi áttörést remél, és meg vagyunk győződve arról, hogy ezzel legyűrjük a problémát, és megállítjuk a határainkon a sertéspestist.
Amennyiben a fent leírt, amúgy tudományosan igazolt módszerek mégsem válnának be, akkor terveink szerint még az eddiginél is több és drágább stadiont építünk, végső esetben pedig, a felcsúti kisvasutat meghosszabbítjuk Bicskéig, ha meg még ez sem használ, akkor Lovasberényig.
Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásulvételét. Miniszter úr munkájához sok sikert és jó, fertőzött szendvicsektől mentes egészséget kívánunk.
Sokan vádoltuk azzal Áder Jánost, hogy nem Magyarország, hanem a Fidesz államfője, s mint ilyen érzéketlen a hazai közállapotok iránt, ráadásul a környezet állapota is csak világviszonylatban izgatja, idehaza, amikor a margitszigeti fák kivágásáról, vagy éppen a városligeti rombolásról van szó, hallgat, mint a sír.
Nos, meg kell követnünk Áder Jánost, bocsánatot kell kérnünk tőle, mert minden látszat ellenére igenis rajta tartja ujját a hazai közélet pulzusán, és ha valami visszásságot észlel, szól.
Nem mindig persze, de hát valahol el kell kezdeni.
Legutóbb például az történt, hogy államfői minőségében bocsánatot kért azoktól az egyházi vezetőktől, akiket május 8-án, a kormányellenes tüntetés során vegzáltak és szidalmaztak. Nem szép dolog bárkit vegzálni és szidalmazni, ezért akit ilyen inzultus ér, azt meg kell védeni. Áder János ebben az esetben tehát helyesen cselekedett.
Jó lenne persze, ha máskor is helyesen cselekedne. Például bocsánatot kérne amiatt, hogy sokak véleményét figyelmen kívül hagyva, őket meg nem kérdezve, kivágták a fákat a Margitszigeten, a Városligetben, a Kossuth téren.
Kérjen bocsánatot Áder János az igaztalanul mocskolt és elüldözött civilektől, valamint azoktól a polgároktól, akik emiatt mostantól segítség és támasz nélkül maradnak. Kérjen bocsánatot azoktól a kormányzati propaganda által megtévesztett emberektől, akiket a soha nem látott migránsokkal riogattak, és akik ezért egy olyan pártra szavaztak, amely az elmúlt nyolc évben rekordméretűre növelte a korrupciót, padlóra küldte az oktatást, és romba döntötte az egészségügyet.
Kérjen bocsánatot Áder János azoktól a százezrektől – a legújabb számítások szerint hatszázezren vannak – akik Nyugat-Európában kényszerülnek dolgozni, s akik persze nem mindnyájan Orbán elől menekültek valamelyik, a miénkénél szerencsésebb országba, de miatta nem kívánnak hazatérni.
S ha már ilyen szépen belejött a bocsánatkérésbe Áder János, kövesse meg azokat a diákokat, akik azért készülnek külföldi egyetemekre, mert idehaza nem kapnak versenyképes tudást, és ezen diákok szüleitől, akik emiatt majd legföljebb évente kétszer-háromszor találkozhatnak a gyerekeikkel, a közbenső időkben pedig leginkább Skype-on láthatják őket.
Kérjen bocsánatot Áder János, Soros Györgytől, amiért hazája a vészkorszak után most másodszor is megtagadta, valamint minden olyan magyar polgártól, akik nem olyan országban szeretnének élni, amelynek államfője csak a vegzált és szidalmazott egyházi vezetőktől képes bocsánatot kérni.
Közleményben jelentette be a Nyílt Társadalom Alapítványok szervezet, hogy nemzetközi irodáját Budapestről Berlinbe költözteti. A történet nem ma kezdődött, évek óta zajlik a civilek vegzálása és a velük kapcsolatos hangulatkeltés. „Felelős” kormányzati tényezők szinte egyetlen megszólalásukkor sem mulasztják el, hogy közöljék a nyilvánossággal: az új kormány első feladata a Stop Soros törvény elfogadása lesz.
Az alapítvány mostani bejelentének közvetlen oka az a hétfői bejelentés lehetett, amikor miniszteri meghallgatásán Rogán Antal az eddigi fenyegetéseket megfejelte azzal, hogy a Stop Soros törvénycsomag a korábbiaknál is szigorúbb lesz.
„Vannak idők, mikor menni kell, mikor feltűnik a ház falán a jel.” Bródy Jánosnak ez a dalszövege jut az ember eszébe, amikor az alapítvány közleményében fenyegető a jogi környezetről ír. Főként, hogy alig néhány órával később a CEU is bejelentette, amit már szintén tudni lehetett: hogy amennyiben a nyárig nem egyeznek meg a kormánnyal, az egyetemet Bécsbe költöztetik.
Két hír, amely nem rengeti meg Magyarországot. Pedig, ahogy mondani szokták, lenne rá igény. Magyarországot ugyanis az orrunk előtt üresítik ki, s miközben tehetetlenül nézzük, elviszik az értékeinket más országokba. Olyan helyekre, ahol jobban megbecsülik és ily módon, jobban hasznosítják azokat. A Nyílt Társadalom Alapítványok ugyanis egy olyan termék, amelynek értéke felbecsülhetetlen, vagyis, pénzben nem mérhető. A szervezet 1984 óta (Figyelem: akkor még Kádár János uralkodott!) működik Magyarországon, és fiatalok, valamint kevésbé fiatalok ezreinek segített abban, hogy jobb legyen az életük, tanulhassanak, dolgozzanak, éljenek.
A CEU-ról nem is beszélve. És arról is csak zárójelben szólnánk, mert már olyan sokszor elmondtuk, hogy már szinte szégyellni való előhozakodni vele, hogy a mostani kormány, valamint a Fidesz számos prominense Soros Györgynek köszönheti, hogy tanulhatott, és jobb élet jutott neki, mint amilyen Soros nélkül lehetett volna.
Magyarországot nem rázza meg a mostani bejelentés, legföljebb rendkívül hátrányosan érinti. A magyarok többsége persze nem tud arról, hogy mennyi káruk származik ebből, mert a legtöbben jól elvannak Soros és alapítványai nélkül. Különösen a kis településeken élők azok, akiket másfajta problémák foglalkoztatnak. A megélhetés például, valamint az, hogyha megbetegszenek, mikor és hol tudják őket meggyógyítani.
Az, hogy Soros György alapítványainak és a CEU várható távozásával Magyarország lesz szegényebb, ma még csak kevesen érzik. Pedig, azzal, ami mostanában történik, nem Soros veszít, hanem Magyarország. Soros György alapítványai szépen sorban távoznak az országból, de mi itt maradunk a megoldatlan problémáinkkal. És egyszer biztosan eljön az a nap, amikor már nem lesz kit gyűlölni.
Mi magyarok, nagyon fogjuk akkor szégyellni magunkat.
Újabb súlyos figyelmeztetést kapott Orbán Viktor az Európai Néppárttól. Nem az elsőt, és nem az utolsót.
A párt frakcióvezetője, Manfred Weber egy holland lapnak adott interjúban a többi között arról is beszélt, hogy a magyar miniszterelnök nem igazodik az unióba szokásos normákhoz, nincs tekintettel a demokráciára, a jogállamiságra, valamint a sajtó szabadságára. „Ha Orbán és a Fidesz betartja ezeket a szabályokat, maradhat, ha nem, akkor távozik.”
Ezt mondta Manfred Weber, aki persze tudja, hogy Orbán csak a saját szabályait tartja be – azokat sem mindig. Viszont, mint már annyiszor, most is meg fogja ígérni, hogy Magyarországon minden törvényesen demokratikusan történik, Manfred Weber, valamint az Európai Néppárt pedig úgy tesznek, mintha el is hinnék, amit a magyar miniszterelnök mond. Miközben persze tudják, hogy ez nem így lesz: Orbánnak már régóta sajátja a kettős beszéd – ahogy ő maga fogalmazta meg néhány évvel ezelőtt: a pávatánc. Számára nem jelent gondot, hogy mást mond Brüsszelben, mint amit Magyarországon.
Tudják ezt persze az Európai Néppártban is. S bár most tényleg a szokásosnál is keményebben fogalmaztak, Orbánnak bizonyára nagyobb fejtörést okoz, hogy bajnok lesz-e a Videoton, mint az, hogy kizárják-e a Fideszt az Európai Néppártból. Mely utóbbi természetesen nagy blama lenne Magyarország számára, ráadásul anyagilag is igen kellemetlen, de ilyenről, hiába az üzengetés, vélhetően nincs szó.
Brüsszel és benne a Fidesz pártcsaládja, a Európai Néppárt egyszerűen nincs arra felkészülve, hogy Orbánt és a hozzá hasonló politikusokat kezelje. Ott mindenki abból indul ki, hogy az Európai Unió tagjai nemcsak a közösség gazdagabb országainak a pénzét, de azok értékrendjét is elfogadják. Ha ennek az ellenkezőjét tapasztalják – ráadásul folyamatosan, hosszú éveken keresztül – akkor homokszem kerül a gépezetbe és meghibásodik az amúgy sem makulátlanul működő rendszer.
Ott számít az adott szó, aki ettől eltér, be sem engedik a jobb társaságokba. Nem véletlenül mondta néhány ezelőtt az azóta a Corvinus Egyetem rektorává avanzsált Századvég-vezető, Lánczi András, hogy amit az emberek korrupciónak gondolnak, az nem az, hanem maga a Fidesz politikája. Ez nem beismerés volt, épp ellenkezőleg: annak a tudományos megfogalmazása, hogy mi vagyunk a hülyék, ha azt gondoljuk, hogy a köz pénzének kreatív eltüntetése bűncselekmény.
Orbán majd igyekszik meggyőzni az általa brüsszeli bürokratáknak nevezett személyeket és testületeket, hogy Magyarországgal nincs semmi baj. Nem sérül a jogállam, virágzik a demokrácia, és a sajtó szabadságának sem áll az útjában semmi. Brüsszelben meg majd szépen úgy tesznek, mintha mindezt el is hinnék. Nem először, és nem utoljára.
Jó kezekben lesz az agrárium, akárki meglássa! Ha valakinek eddig kétségei lettek volna, most megnyugodhat: Nagy István, aki Isten és Orbán Viktor kegyelméből hamarosan agrárminiszter lesz, gatyába rázza az ágazatot.
Még ki sem nevezték, de már hétfői meghallgatásán megmutatta, hogy komolyan kell vele számolni. Nagy István leendő agrárminiszter ugyanis egy igen erős felütéssel kezdte: azt mondta, hogy Magyarországon azért van sertéspestis, mert egy migráns eldobott egy fertőzött szendvicset, amit megevett egy vaddisznó.
MTI Fotó: Soós Lajos
Ennyire egyszerű az egész. Meg kell védeni a magyarokat a fertőzött szendvicseket eldobáló migránsoktól, akik, nem elég, hogy halálra rémisztgetik az embereket, például Józsi bácsit Dunarettentőn, és Mari nénit Békésborzadályon, de még fertőzött szendvicset is hoznak magukkal.
Meg kell védeni a magyarokat, mert az mégsem járja, hogy miközben nemzetünk legjobbjai – értsd a negyedik Orbán-kormány leendő miniszterei – azon ügyködnek, hogy Magyarország a főnök kívánsága szerint 2030-ra Európa öt legjobb országa közé kerüljön, a vaddisznók a migránsok által eldobált fertőzött szendviccsel táplálkozzanak.
Végre egy adekvát, és tudományos, tényeken alapuló magyarázat. Örülhetünk, mert a leendő agrár-miniszter, akinek mentális állapotában ha akarnánk, sem mernénk kételkedni, mondhatott volna ennél durvábbat is. Például azt, hogy a magyar vaddisznókat fertőzött szendviccsel etető migráns nem csupán idős asszonyokat erőszakolt meg étkezés közben, de miután ezzel végzett, elvette a kultúránkat, a munkahelyeinket és mindemellett még a törvényeinket sem tisztelte.
Így áll össze a világ, így lesz egésszé a sok apró részlet. Amit eddig nem értettünk, és amiről idáig azt gondoltuk, hogy hülyeség és kész elmebaj, most hirtelen értelmet nyert.
Miért is nem nekünk jutott eszünkbe ez a frappáns megoldás? Nem kizárt, hogy a szennyezett tejekkel fenyegető illető kilétét is ebben az irányban kellene keresni. A magyar vaddisznókat fertőzött szendvicsekkel etető migránsok között.
Ami engem illet, a kezdetektől sejtettem, hogy a migránsok mesterkedéseivel állunk szemben. Csak azért nem szóltam, mert nem vagyok leendő agrárminiszter, így nem engedhetem meg magamnak, hogy ilyen megszólalások miatt közröhej tárgya legyek és hülyének nézzenek.
„Mi kereszténydemokraták vagyunk, és kereszténydemokráciát akarunk”, mondta K-Demokrácia miniszterelnöke az ország parlamentjében. Országokat bemutató sorozatunk mai állomásán K-Demokrácia a soros.
Államformája: Demokratikus diktatúra. Az ország élén a nép által választott örök és megbonthatatlan Kedves Vezető áll.
Földrajzi fekvése. Az ország Európa közepén, Kelet és Nyugat között félúton helyezkedik el, és a széljárástól függően, hol erre, hol arra sodródik. Miután az ország élén álló Kedves Vezető szerint Európa hanyatlik, napjai meg vannak számlálva, valamint a szakadék szélén tántorog, (a régi vicc szerint mi egy lépéssel előbbre járunk) K-Demokrácia jelenleg Ázsia felé veszi az irányt.
Területe. Az elmúlt évtizedekben nem változott, bár lenne rá igény.
Fővárosa. K-Demokrácia fővárosa jelenleg Budapest, de mire, legkésőbb 2030-ra, az EU öt legjobb országa közé kerül, már Felcsúton lesz az Országház, a Budai Vár, a Halászbástya és az összes Duna-híd.
Fizetőeszköz. Hivatalos fizetőeszköz a forint, de a kapcsolati tőke minden pénznél többet ér.
Beszélt nyelvek. K-Demokrácia hivatalos nyelve a magyar, de terjed a rovásírás, valamint az Orwell könyvéből megismert újbeszél. Utóbbi nagyon hasonlít a magyarhoz, csak a szavak jelentése más, mint a 2010 előtt használt magyar nyelvben. Valamit megvédeni például újbeszélül azt jelenti, hogy elvenni, ellopni, megszüntetni. Az egymillió új munkahely közmunkát, az európai színvonalú egészségügy hosszú várólistákat, külföldre vándorolt ápolókat és orvosokat jelent.
Társadalmi viszonyok. K-Demokráciában nincsenek oligarchák, a bűnözés megszűnt, a bankok uralma megtört, Brüsszel nekünk nem diktál, Soros nem nevet a végén, a migránsok nem vehetik el a munkánkat, az ENSZ nem dönt helyettünk. Nem leszünk gyarmat, és mindenki szembejön az autópályán.
Etnikai összetétel. K-Demokráciában magyarok és magyarabbak élnek. A magyarabbak magukat magyarnak mondják, ezzel különböztetik meg magukat azoktól a magyaroktól, akik szintén magyarok, de nem magyarabbak.
Gazdaság. K-Demokrácia fejlett gazdasággal rendelkezik, Európa és a világ irigyli a tündérmesének nevezett magyar csodát. Meghatározó termékek az ősmagyar agysebészet, a fogturizmus, a görögdinnye, a hungarikumként kezelt Coca-Cola, legújabban pedig a halálos betegségekre gyógyírként javallott tízparancsolat.
Pártok. K-Demokráciában többpárti egypártrendszer van.
Közjogi méltóságok. K-Demokrácia élén az államfő áll, aki szeret horgászni.
Vallás. K-Demokráciában vallásszabadság van, vagyis egyetlen vezető vallás elfogadott: a Fidesz iránt érzett feltétlen és kontroll nélküli lojalitás.
Életszínvonal. K-Demokráciában az életszínvonal folyamatosan növekszik, s bár jelenleg még nem éri el azt a szintet, amelyet hamarosan meghalad, a biztatónak mondott kilátások alig maradnak el a potenciális lehetőségektől.
Nemzetközi kapcsolatok. K-Demokrácia nemzetközi tekintélye már most is számottevő, ráadásul folyamatosan növekszik, az ismert és tekintélyes politikai vezetők egymásnak adják a kilincset az országban. Nemrégiben például Donald Trump amerikai elnök egyik volt iskolatársának közeli névrokona érkezett turistaként a Balatonra, egy Angela Merkel német kancellárra hasonlító párizsi takarítónő pedig a budapesti Halászbástyán gyönyörködött a panorámában. De volt már itt a francia elnök egykori óvónőjének nagyobbik unokája, és az angol királynő egyik hasonmása is érvényes meghívással bír.
Éghajlat. K-Demokrácia éghajlata európai, de már folyik az egyes éghajlati viszonyok átnevezése. Hamarosan megszűnik a napi középhőmérséklet, utóbbi neve a tervek szerint nemzeti, vagy más néven népi középhőmérsékletre változik.
Ellenségei. Brüsszel, migránsok, Soros, civilek. Felkészül: független sajtó.
„Mi kereszténydemokraták vagyunk, és kereszténydemokráciát akarunk.” Ezt mondta Orbán Viktor a parlamentben, azon a napon, amikor az országgyűlés megválasztotta miniszterelnöknek. Jó lenne tudni, hogyan kell ezt értenünk? Királyi többes, vagyis, a szónok ebben az esetben magáról beszélt? Vagy úgy, hogy minden magyar kereszténydemokráciát akar?
Aki nem ugrál, nem kereszténydemokrata, hej, hej!
Volt már ehhez hasonló, például, amikor az volt a szöveg, hogy leraktuk a szocializmus alapjait. Annak sem volt értelme, nem is foglalkoztunk vele. Ha odafönn az uraknak jólesik azt hinni, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, ne ingassuk meg őket ebben a hitükben.
Mi a kereszténydemokrácia útján járunk.
Élünkön az egykori fiatal demokratákkal. Akik egy időben távolról sem voltak keresztények. „Térdre, imához”, kiabálták gúnyosan a szónoknak, amikor egy kereszténydemokrata képviselő beszélt a parlamentben.
Most meg kereszténydemokráciát akarnak. Nem csak maguknak, mindenkinek. A Fidesz frakciója, amely az utóbbi néhány ciklusban egy a parlamenthez közeli templomban közösen szokott imádkozni, idén sem szakított ezzel a szokásával. Igaz, ezúttal a tüntetések miatt az Országházban tették mindezt.
Ezek szerint a Fidesz frakció valamennyi tagja keresztény, és valamennyien templomba járó hívők. Egy sincs közöttük, aki más vallású lenne, vagy, ne adj’ isten, vallástalan.
Orbán Viktor azt ígérte, hogy 2030-ra mi leszünk az egyik legélhetőbb és legversenyképesebb ország az Európai Unióban. Benne leszünk az első ötben. Egyelőre ettől még messze vagyunk, leginkább a hátsó traktusban vitézkedünk, de ha úgy vesszük, már most kereszténydemokratábbak vagyunk, mint sok más állam. Igaz, ők az oktatásban állnak jobban, meg az egészségügyben, és a gazdaságban is előttünk járnak, ám kereszténydemokrataságban a fasorban sincsenek hozzánk képest.
Most már csak az kell, hogy Orbán Viktor erről ne csak a magyarokat, de az egyre morcosabb európai uniós vezetőket is meggyőzze. Akik mindenféle elavult értékeket vetnek a szemére. Úgymint a jogállam lebontását, a növekvő korrupciót, a szabad sajtó elhallgattatását. Pedig, ha lenne agyuk ezeknek az európai népeknek, és nemcsak a tudatlanság beszélne belőlük, akkor tudhatnák, hogy nem annak kellene hinniük, amit látnak, hallanak és tapasztalnak, hanem annak, amit Orbán Viktor mond nekik. Mert a helyzet egyszerűbb, mint gondolnák. Orbán és társai nem korruptak, épp ellenkezőleg: amiről Európában úgy gondolják, hogy korrupció, azt Magyarországon úgy mondják, hogy mi kereszténydemokraták vagyunk, és kereszténydemokráciát akarunk.
Ahogy a régi dakoták mondták: minden másra ott a MasterCard.
Forradalom volt a mi „uccánkba”, Balog Zoltán Távolodó, Orbán még három ciklusra tervez. Heti összefoglaló, 3.0.
Esik eső karikára, Bélára és Marikára
Már hétfőn lezárta a rendőrség a Kossuth teret és környékét, az alsó rakpartot, és minden olyan helyet, ahol érdemes lett volna tüntetni az új országgyűlés megalakulásakor. Persze, még így is voltak demonstrációk, a Jobbik például kordont bontott (volna), de a kormány jól átvágta őket, kordon helyett rendőrsorfal várta a képviselőket, őket még a legnagyobb ellenzéki párt sem tudta lebontani.
Jó lehetett ezekben az órákban garázdának vagy éppen besurranó tolvajnak lenni, merthogy minden épkézláb rendőr a Kossuth tér környékén strázsált, aki akart, gyorshajthatott, vagy átléphette a záróvonalat, nem volt, aki ezzel foglalkozzon, mert az állomány jelentős hányada a tüntetők megfékezésére és a parlament megvédésére volt kivezényelve.
Végül aztán csak megalakult a parlament, a képviselők (mínusz Hadházy Ákos, aki majd később) letették az esküt, a DK-sok megjegyzést fűztek az eskü szövegéhez, a szocik a Szabadság kövénél frakcióztak, vagyis a kutya is jóllakott és a kecskére bízott káposzta is az éhes disznó makkjával álmodott.
Valójában nem változott semmi, azt pedig különösen jó volt látni, hogy Kövér László semmit sem vesztett a varázsából, ugyanaz a bajusz és hanghordozás, sőt, ha lehet, még annál is jobban hadar, mint fénykorában. És az is nagyon előremutató volt, amikor a házelnök saját munkásságát méltatta. Talán, ha közelebbről mutatja a kamera, még egy-két legördülő könnycsepp is látszott volna, amikor elérzékenyülve azt mondta magáról, hogy ő kiszámítható és az is marad.
Magas labda volt ez, volt, aki le is csapta azzal, hogy mennyivel jobb lenne, ha Kövér nem ki-, hanem beszámítható lenne!
Orbán 2030-ig marad
Nem okozott különösebb meglepetést, hogy csütörtökön Orbán Viktort negyedszer is miniszterelnökké választották. Egy kicsit izgultunk emiatt, nehogy közbejöjjön valami, de azután minden úgy lett, ahogyan előre el volt tervezve. Az viszont még a parlament Fideszes frakciójának a tagjait is meglepte, amikor a régi-új miniszterelnök bejelentette: 2030-ig kíván hivatalban maradni, mert addigra Magyarország az Európai Unió első öt országa között lesz. Félreértések elkerülése végett: nem a korrupció és az elvándorlás, hanem a versenyképesség és az élhetőség tekintetében.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Ez azért valamelyest meglepő volt, sokan azt hittük, hogy már most nagyon irigylésre méltó ország vagyunk, ezért annyira frusztáltak a többi népek, mert irigyek a sikereinkre és másolnák a módszereinket, ha tudnák, hogyan kell.
A büszke Balog esete a nagypéntekkel
„A legbüszkébb arra vagyok, hogy húszévnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett”. Balog Zoltántól jött ez a gondolat, az emberi erőforrások hivatalából távozó minisztere csütörtök este Budapesten, a Hold utcai református templomban a Protestáns tavasz rendezvénysorozat keretében beszélt a vallási toleranciáról. Aki esetleg nem értette, hogy miért olyan nagy dolog ez, hogy dicsekedni kelljen vele, annak a kedvéért, Balog még hozzátette: „Ezzel a húszévi közdelemmel az ünnep üzenete közelebb kerülhet az emberekhez.”
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Szép gondolat ez egy olyan minisztertől, akinek az lett volna a dolga, hogy rövidüljenek a kórházi várólisták, mérséklődjék az orvosok és az ápolók elvándorlása, valamint hogy a nemzetközi szinten kudarcot vallott poroszos oktatás helyett versenyképes tudást adjanak a diákoknak. Ezen kellett volna munkálkodnia a távozó miniszternek és munkatársainak – nem mellesleg ebbe a munkába még a nagypénteki munkaszünet is belefért volna.
Mely utóbbi amúgy tényleg jó dolog – köztudott, hogy legjobbjaink évszázadokon át küzdöttek azért, nehogy a migráns hordák, Soros György vezényletével keresztbe feküdjenek a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának. Kár, hogy – főnökével ellentétben – Balog miniszter nem 2030-ig tervez, pedig kitartó munkával, a rá jellemző szorgalommal és hozzáértéssel még legalább három másik ünnepet munkaszüneti nappá varázsolhatott volna.
Nem fogják elhinni az olvasók, pedig igaz: az alábbi cikket nem most, hanem 2011. január 9-én írtam. Már nem emlékszem az apropójára, de biztosan volt valami oka akkor is. És a címe is ez volt, szó szerint.
Húsz év múlva, 2030-ban még mindig Orbán Viktor a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. A Fidesz kormányozza az országot, s bár a párt népszerűsége már nem a régi – 5 százalék körül mozog, a valamikori bejutási küszöb környékén – a többi párt vagy megszűnt, vagy adminisztratív okok miatt nem indulhatott a választásokon.
Schmitt Pál idős kora ellenére jól tartja magát, napjait az evangélium olvasásával, és negyven fekvőtámasszal kezdi. Késő délután, ha nehéz nap van mögötte, rendszerint zongoraszó hallatszik a Sándor Palotából.
A Videoton egymásután huszadszor szerzi meg a bajnoki címet. (A második helyezett Debrecentől a labdarúgó szövetség fegyelmi bizottságának pontegalizáló szekciója 20 büntetőpontot levont).
Orbán Viktor megígéri Kósa Lajos debreceni polgármesternek, hogy a cívis város új, minden igényt kielégítő stadiont kap. A tervek elkészültek, pénz lesz. Gera Zoltán, a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya szerint a válogatott nehéz csoportba került, de reméli, hogy kijutunk a világbajnokságra.
Csányi Sándor, az MLSZ hatodszor újraválasztott elnöke biztató jeleket lát.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár bejelenti, hogy az iskolákban sikerült felszámolni a múlt örökségét, és már egyetlen diák sem tanul angolul. A Magyarországi Szülők Országos Szövetsége üdvözli azt a rendeletet, mely szerint a kínai és a koreai (annak észak-koreai változata) nyelv ismerete duplán számít a felvételin, az egyetemeken az orosz-rovásírás szakra a legnehezebb bejutni.
Orbán Ráchel, a nemzeti együttműködés kormányának idegenforgalomért felelős államtitkára bejelenti, hogy az elmúlt évben kétszázhetvenmillióval több kínai turista érkezett Magyarországra, mint az azt megelőző években. Közülük sokan a Balatonnál találkoztak a szabadságukat nálunk töltő, Kubában rekedt rokonaikkal.
A Magyar Királyság az említett két országon kívül minden más országgal megszakította diplomáciai kapcsolatait, ily módon mintegy 300 nagykövetség, illetve konzulátus vált fölöslegessé. A felszabadult pénzt a 130 évnél idősebb, hatnál több kiskorú gyermeket nevelő nyugdíjasok között osztják szét.
Az Orbán Viktor által még 2010-ben bejelentett egymillió új munkahely rekordidő alatt megvalósult, sőt, a Nagy Áprilisi Fülke Forradalom (NÁFF) útmutatásainak köszönhetően, túl is teljesült: a Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2030-ban mintegy 3 millió munkahely várja a munkavállalókat. Sajnos, a kormány minden erőfeszítése ellenére, az új álláshelyeket a magyar lakosság a növekvő munkanélküliség ellenére sem tudja betölteni: az új munkahelyek mintegy kétharmada ugyanis mélytengeri gyöngyhalászattal kapcsolatos ismereteket és gyakorlatot, vagy/és hatezer méternél magasabb hegyek megmászására alkalmas oxigénpalack-gyártó sor készítésében való jártasságot igényel.
Az országban soha nem látott magasságokat ér el a sajtó szabadsága, amit az is bizonyít, hogy az egyetlen rádió, és az egyetlen tévés csatorna tíz év óta nem kényszerült helyesbítésre. Az Amerikai Kongresszus anyagi támogatásával Münchenben megkezdi adását a Szabad Európa Rádió, a lakosság körében a Teenager party a legnépszerűbb műsor, annak ellenére, hogy a kormány az adást zavarja, és a hallgatását bünteti.
Tizedszer is elbukik a népszavazás újbóli engedélyezésért folyó népi kezdeményezés, mert az alkotmánybíróság álláspontja szerint a kormány munkáját érdemben befolyásoló ügyben nem lehet referendumot tartani. Székesfehérvár az ország fővárosa, Tarlós István főpolgármester javaslatára Budapest három nagyobb településre oszlik: Pestre, Budára és Óbudára.
A Gyurcsány A Hibás Téren (volt Kossuth tér) mintegy féltucatnyi tüntető követeli Budaházy György szabadon bocsátását.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
