Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Audi: pszichológiai és számháború, a pozsonyi gyárban is baj van

A pozsonyi VW-gyárban is fennakadás van a győri sztrájk miatt, holnap újabb német gyár állhat le. Közben az Audi és a szakszervezet között élesedik a számháború és a pszichológiai küzdelem.

Megegyezés nincs, a gépsorok állnak Győrben. Hétfőn az ingolstadti üzem termelése bénult meg, a motorkészlet szerdáig tart ki a neckarsulmi egységben. Ma a pozsonyi Volkswagent érte utol az Audi Hungaria kiesése.

A Volkswagen Slovakia szóvivőjének nyilatkozata a régi időket idézően arról tudósít, hogy a gyár termelését is „befolyásolja”, az itteni sztrájk „egyelőre a luxus SUV-ok pozsonyi gyártására volt hatással, a városi kisautók (NSF szegmens) gyártása viszont korlátozások nélkül folytatódik”. Azokat az alkalmazottaikat, akiket ez érint, időben értesítették a korlátozásokról.

A pozsonyi Sme napilapnak nyilatkozó gazdasági elemző szerint ha a sztrájk folytatódni fog Győrben, akkor egyes típusok gyártása teljesen leállhat a pozsonyi üzemben, mert ott a költségtakarékosság miatt az autómotorokból viszonylag kisebb készleteket tartanak raktáron. Az elhúzódó sztrájk sorra utolérheti a kontinens több üzemét.

A múlt csütörtök óta tartó – egy hétre meghirdetett – sztrájk idején naponta, most már akár négyszeri alkalommal tartanak a tárgyalások az Audi Hungaria és az Audi Hungária Független Szakszervezet között.

Most került nyilvánosságra, hogy három napja a cég két variációs emelt ajánlatot adott az eredeti 10+10 százalékhoz képest: két év alatt 11+11 százalékos emelés, vagy 2019-ben 10-15 százalék közötti sávos és 2020-ban 5 százalékos emelés.

Tegnap

ennél nagyobb, és egy helyett másfél évre szóló ajánlattal állt elő,

ahogyan írják, a szakszervezet sztrájkkövetelésének legfontosabb elemeit emelte bele: 18 százalékos, de minimum 75.000 Ft-os alapbéremelés 2019. január elsejétől. Ennek fejében azonban a béren felüli keret (cafeteria) 620 ezerről 300 ezerre csökkenne (utóbbi elem már az előző ajánlatnak is része volt), holott az AHFSZ 787 ezerre emelést akart. Megadnák a legalább egy szabad hétvégét minden alkalmazott számára.

Az AHFSZ ezt

a cafeteria-keret megfelezése miatt elutasította,

de maga is átadott egy két változatú új igényt. Ebben ők is 12 vagy 15 hónapra szólóan számoltak. Egy évre maradna a 18 százalék, de minimum 75 ezer forint alapbér-emelés, a másikban 22 százalék és 100 ezer. A cafeteria növeléséről viszont lemondtak, ahogyan a 4 százalék mozgóbér alapbéresítéséről is.

A felek eddig kölcsönösen elvetették az ajánlatokat, amelyek ezzel tegnap éjfélkor hatályukat veszítették. Az AHFSZ visszatért az eredeti követelésekhez.

Az Audi ma közzétett egy írást, amelyben

cáfolni igyekszik az AHFSZ követeléseit alátámasztó számítások megalapozottságát.

Ebben különféle gyártási modelleket állít egymás mellé, amelyekben eltérő anyagköltség és árbevétel mutatkozik (az nem egyértelmű, hogy az Audi Hungaria saját magát a szóba jöhető kettő közül melyikbe sorolja). Vitatják a bérköltség/árbevétel összevetését a térségi és anyacégi adatokkal, és a hozzáadott érték/árbevétel alapon kihozott számokat is.

Ezek alapján állítja azt az AHFSZ, hogy a győri egység a leghatékonyabb, de itt a legalacsonyabbak a fizetések, az árbevételre vetítve náluk a legalacsonyabb a bérköltség. Az árbevételre rakódó hozzáadott érték (nyereségtartalom) kapcsán az Audinak van egy figyelemre méltó mondata. Eszerint

„az adózás előtti eredmény nagyban függ a vállalat üzleti modelljétől (belső elszámolóárak)”.

Vagyis attól, hogy a konszern mennyi egymás közti szolgáltatást számol el és mennyiért. Ez a módszer az ilyen nagy multiknál arra, hogy átáramoltatják a nyereség egy részét.

A kommunikációs hadjárat részeként most már nem a cég állítja – ahogyan a sztrájk kezdetén -, hogy a győri egység eleshet újabb modell gyártásától, hanem más szájába adják ezt. Szó szerint közlik a Portfólió gazdasági portál cikkét, amelyben a megszólaló szakértő is az Audi álláspontját támasztja alá, miszerint „a járműgyártásban az autó-összeszerelés és az alkatrészgyártás közti bérszint akár 60-70 százalékos különbséget is mutathat az előbbi javára”. És ha a magyar leányvállalat pozíciói gyengülnek a cégen belül, akkor sem arról lesz szó, hogy összecsomagolják az itteni gyárat és arrébb költöztetik, arról viszont igen, hogy

fejlesztenek-e az országban a későbbiekben.

A figyelmes olvasó persze azt is felfedezheti, hogy „nemzetközi összehasonlításban a magyar bérek most még kifejezetten alacsonyak, így az Audinak megéri nálunk termelni”.

A képünkön látható figyelmeztetés pedig a legújabb a cég részéről. A honlapjukon (nem az ismert audi.hu-n, hanem a nehezen megtalálható személyzeti oldal) is látható képet sugározzák az üzem tévékészülékein.

Lassan „beérik” az Audi-sztrájk: leállt az első német üzem

Leállt az Audi ingolstadti gyára a győri motorok hiánya miatt, egy másik üzemben még két napnyi tartalék van. A tárgyalások eddig eredménytelenek voltak, a szakszervezet kitart.

Hétfőn reggel leállt a termelés az Audi központjában lévő ingolstadti gyárban, mert elfogytak a Győrből érkező motorok – tudatta a cég. A közlés szerint több ezer járművet nem lehetett előállítani, mert a motorok hiányoznak Győrből.

A Neckarsulmban lévő üzemet egyelőre nem érinti a magyarországi sztrájk, a hét közepéig elegendő motor áll rendelkezésre.

A győri üzemben naponta átlagosan 8800 motort állítanak elő. Ez a gyár a cégcsoport legfontosabb erőforrás-szállítója évente csaknem kétmillió darabbal. A mostani németországi gyárleállással bekövetkezett az, amiről pár napja írtunk: rövid idő alatt eléri az egész konszernt a győri sztrájk.

A csütörtök hajnal óta tartó – egyelőre egy hétre meghirdetett – munkabeszüntetés az Audi Hungária Független Szakszervezet számítása szerint 3,5 nap alatt okozott akkora bevételkiesést, amennyi az ő követelésük összege. Eddig nem kaptak olyan ajánlatot a cégvezetéstől, amit el tudnának fogadni.

A sztrájk oka az, hogy az AHFSZ számításai szerint súlyos béraránytalanságok vannak a konszernen belül. Az érdekvédők hangsúlyozzák: sem kárt okozni nem akarnak a cégnek, sem a német béreket nem követelik maguknak, de a teljesítmény és a javadalmazás közelítését egymáshoz igen.

Audi-sztrájk: merevek a frontvonalak

Az eddigi eredménytelenség után az AHFSZ szombat délután várja az Audi ajánlatát. Ezt nehezíti, hogy alighanem a cégcsoport egészét érinti a hazai munkabeszüntetés.

Végre leülhettek tárgyalni, de eredményre nem vezetett – olvasható az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) péntek esti közleményében. A sztrájk tehát folytatódik.

Az AHFSZ kérésére a cég vezetése szombat délután adja át ajánlatát a szakszervezetnek. Utóbbi igénye az, hogy „almát az almával” összehasonlítható legyen az Audi előterjesztése. Vagyis igazodjon ahhoz a szerkezethez, ami a munkavállalók igénye: általános, mindenkire kiterjedő béremelés (a szakszervezet követelése 18 százalék), és ezen felüli juttatások tételes listája. A cég korábban két évre 10+10 százalékot kínált, de differenciáltan.

A szakszervezet célja a mihamarabbi bérmegállapodás és nem a további károkozás

– írják.

Ezért a felajánlott tárgyalási időpont előtt – akár az éjjeli órákban is – bármikor készek leülni és tárgyalni.

A cég új ajánlatának kidolgozását nehezíti, hogy a sztrájk alighanem túlnőtt a magyar határon. Lassan az egész konszern termelésében okoz fennakadást a központi helyzetű győri egység motorgyártó üzemének leállása. Ráadásul a követelés mögött felsejlettek a német óriás különböző országaiban lévő gyáraiban tapasztalható számottevő aránytalanságok a termelékenység és a bérek között.

Eladják a Budapest Bankot – irány Mészáros Lőrinc?

Legalább 700 millió dollárért az év közepéig el kell adni a Budapest Bankot a kormány döntése alapján. Tartja magát az értesülés, hogy aztán a BB is a Mészáros-féle MKB-ba kerül, s később a Takarékbank.

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében a nemzeti vagyon kezeléséért miniszternek, Bártfai-Mager Andreának június 30-ig le kell folytatnia a tárgyalásokat a potenciális pénzintézetekkel a Budapest Bank eladása érdekében. Az állam nevében jelenleg a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. birtokolja a BB-t.

Az eladási árnak el kell érnie vagy meghaladnia a Corvinus által kifizetett összeget. A kormány 2015-ben 700 millió dollárt (akkor mintegy 200 milliárd forintot)

fizetett az amerikai General Electric Capitalnek a BB-ért,

de ígéretet tett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD), hogy három éven belül eladja azt magánbefektetőknek. (Akkoriban döntött úgy a kormány, hogy az európai intézményekkel folytatott – soros – háborúskodását lezárandó 15 százalékot vásárol az Erste Bankban.)

Jelenleg három olyan bank van, amely jelezte, hogy érdekelné a BB. Közülük a K&H és az Erste lenne képes kifizetni ekkora összeget. A harmadik az MKB, amely a közelmúltban került Orbán Viktor közvetlen baráti-üzleti érdekkörébe (Mészáros Lőrinc és felesége, valamint Szíjj László 80 százalékot meghaladó tulajdonába). Ennek vezetője, Balog Ádám tavaly interjúban mondta azt, hogy érdekelné őket a BB.

Makacs piaci értesülések szerint a menetrend az lenne, hogy a BB-t megszerzi az MKB, később egybeolvadnak a Takarékbankkal, amely 2020 elejére tervezi egyetlen banki csoportba gyúrni a korábbi takarékszövetkezetekből és az FHB Bankból létrejött pénzintézeti csoportot. Kérdés azonban, hogy ha a minimális cél a négy évvel korábbi vételár elérése (amelyet a korábbi érdeklődők sokallottak), a pár éve az állam által megmentett MKB miből fizetné ki.

Csökkenti a nemzetközileg is elismert bank részvételét az ügyletben az, hogy később be kellene sorolnia az államhoz igen közeli gigabankba.

Máris támogatják pénzzel az Audi-sztrájkot

Ötmillió forintot ad az Audi-szakszervezetnek egy másik, szintén német multiknál szerveződő érdekképviselet. Az ÉTMOSZ „újkori mohácsi csatának” tartja a győri sztrájkot.

„A tét óriási, az AHFSZ „all-in”-t (mindent egy lapra) mondott, ez a küzdelem azonban nem csak az Audiról és az AHFSZ-ről szól. Ez a bérharc a magyar munkavállalók általános érdekérvényesítő képességéről és a tőkeerős, a világ vezető járműgyártója erőfölényének ellensúlyozásáról szól” – áll abban a Facebook-kiírásban, amelyet az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) tett közzé.

Az érdekvédők 5 millió forintot adnak

az Audi Hungária Független Szakszervezetének arra, hogy abból a munkabeszüntetés idején kieső bért tudják fizetni.

Az ÉTMOSZ először tavaly februárban a német Bosch itteni üzemében tartott – szintén bérvita miatti – figyelmeztető sztrájkkal hívta fel magára a figyelmet. Azóta a szintén német ThyssenKrupp jászfényszarui üzemében és a Magyar Postánál alakult szervezete.

Az újkor mohácsi csatáját most az AHFSZ Győrben vívja – fogalmaz az ÉTMOSZ. Szerintük ha itt elbuknak a munkatársak, akkor

az ország munkavállalói a teljes kiszolgáltatottság szélére sodródhatnak.

Egy esetleges sikertelen általános sztrájk visszavetheti az egyébként sem erőtől duzzadó munkavállalói érdekérvényesítésbe vetett hitet.

Ezért a szakszervezet az ötmilliós adomány mellett közösségi pénzgyűjtést indított.

Ahogyan arról a nap folyamán írtunk, az Audi sztrájkja a Volkswagen csoport egészét érintheti a motorok gyártásának leállása miatt. Az AHFSZ sztrájkalapjának van tartaléka a munkabeszüntetés egy hetére.

A VW konszern egészét sújthatja az Audi-sztrájk

Komoly fennakadásokat okozhat a Volkswagen csoport termelésében egy elhúzódó leállás Győrben. Ez ugyanis a német óriás első számú motorgyártója a kisautóktól a Bentley-ig, és speciális kasztnielemeket is itt készítenek. A raktérkészletek minimálisak a gyárakban.

A legfrissebb hírek szerint egyelőre nincs előrelépés az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) közti patthelyzetben. Az AHFSZ felhívása nyomán a gyár reggel hatkor – megegyezés híján egy hétre – leállt. A sztrájk hátteréről, okáról itt írtunk.

A munkabeszüntetés nyomán a teljes üzem, a motor- és az autógyár is áll, hasonlóan a figyelmeztető sztrájkhoz mintegy 4 ezer emberrel. A munkatársak a műszaknak megfelelő beosztás alapján a helyükön vannak, de nem dolgoznak.

Kardinális kérdés ilyen megmozdulások idején, hogy

az érdekképviseletnek mennyi pénze van a kieső bérek fedezésére a sztrájkalapban.

Ezt az AHFSZ elnökhelyettese, Háromi László se árulta el kérdésünkre (ez az egyik legbizalmasabb szakszervezeti adat), mindössze annyit mondott, hogy van tartalékuk. Az Audi 13 ezer alkalmazottjának csaknem 70 százaléka tagja az AHFSZ-nek.

A leállás nem csupán a győri üzemnek okoz hatalmas kárt, hanem

a tulajdonos Volkswagen csoport jelentős részét érinti.

A cég tavaly százezer autót állított elő, ebből kizárólagosan gyártja a TT sportkocsikat és az A3 limousine-t, valamint A3 cabriót (12 ezer, 62 ezer, illetve 9,5 ezer darab), és 2018-ban elkezdték kibocsátani a Q3 hobbiterepjárót (fél év alatt 15 ezer darabot). 2017 óta gyártják az Audi RS 3 Limousine-t, amely az Audi első RS változatú kompakt limuzinja. A tervek szerint rövidesen hozzálátnak a Q4-es gyártásához is; valószínűleg erre vonatkozott a gyárvezetés zsarolásszerű megjegyzése, hogy a sztrájk veszélybe sodorja új modell készítésének elkezdését.

A győri Audinak azonban emellett

kulcsszerepe van a konszern motorgyártásában.

Tavaly 1,954 millió különféle erőforrást gyártott. A cég tájékoztatása szerint 1 099 385 három- és négyhengeres Otto-, valamint 343 651 négyhengeres dízelt, 300 720 hathengeres Otto- és 175 070 hathengeres dízelt. Az öthengeres Otto-motorból, amely tavaly sorozatban kilencedszer nyerte el az Év Nemzetközi Motorja díjat, 10 045 darab hagyta el a gyártósort. Továbbá 15 977 nyolc- és tízhengeres motort, valamint 9 453 elektromos motort gyártottak Győrben. Mindezeken felül itt készülnek sűrített földgázzal és benzinnel hajtott CNG-motorok is.

Győrben készülnek tehát az Audik motorjai, de amint a fenti felsorolásból kiderül,

lényegében a teljes modellpaletta kap erőforrásokat innen:

a Volkswagen, a Seat és a Skoda is, továbbá a legnagyobb motorok kerülnek a Bentley-kbe és Lamborghinikbe. A győri motorokat a vállalatcsoport 32 telephelyére szállítják.

Még tucatnyi üzemben készülnek motorok, de a legnagyobb, központi helyzetű a győri. A térség autóiparát elemezte két éve a szlovákiai felvidek.ma: mint írják, pár száz kilométeres körzeten belül (a visegrádi térségben) tíz autó-összeszerelő központ működik, amelyek évente 2,5-3 millió autó és 5 millió autómotor gyártására képesek (utóbbinak tehát csaknem a fele Győrben). Ez a koncentráció jótékonyan hat a közeli beszállító üzemek fejlődésére, mert a munkaszervezésben alapkövetelmény a pontos szállítás, a gyárak ugyanis már

nem igen tartanak fenn raktárkészleteket.

Ez utóbbi általános gyakorlat a hosszú beszállítói láncú céghálózatokban, az autóiparban is. A költségek minimalizálása érdekében rendkívül feszített a külső partnerekkel szembeni szállítási követelmény. Az olyan koncentrált részegység-gyártás, mint a győri motorkészítés egy hét kimaradása akár komoly fennakadást okozhat a minimális vagy nulla raktárkészlet mellett.

Ezen túlmenően az Audi Hungaria más területen is kapott kizárólagos státuszt. Tavaly állították be azokat a gépeket, amelyekkel szerszámokat készítenek a többi prés- és karosszériaüzem számára, valamint karosszériaelemeket a teljes VW konszern egyes modelljeihez. Utóbbi esetében naponta 120 egyedi exkluzív és sportmodell számára szállít karosszériaelemeket: motorháztetőket, csomagtartókat, ajtókat, sárvédőket és oldalfalelemeket többek között az Audi R8, RS3, RS4, RS5 modellekhez, valamint itt készül a győri Audi TT RS Coupé és Roadster spoilere is.

Leállt az Audi

A győri Audi egész területén áll a termelés a szakszervezet sztrájkfelhívása nyomán. Az AHFSZ tegnap hirdetett egy hetes munkabeszüntetést a sikertelen bértárgyalások után.

A komplett gyárban, tehát az Audi Hungaria Zrt. teljes területén megállt a munka – tudatta Facebook oldalán az Audi Hungária Független Szakszervezet ma reggel. Az AHFSZ szerdán döntött a munkabeszüntetés mellett, mert erre az évre 18 százalékos, de minimum 75 ezer forint béremelést akarnak elérni. Az Audi ajánlata ettől messze áll: két évre 10+10 százalékot kínál, azt is differenciáltan, ahogyan ezt ismertettük korábbi írásunkban.

Közben érkeznek a Volkswagen konszern különböző üzemeiből a szolidaritási üzenetek. Olaszországból a Ducati motorkerékpár-gyár és a Lamborghini sportkocsikat előállító munkások, miként a pozsonyi VW-szakszervezet, és a lengyel Szolidaritás VW-szervezete küldött buzdító levelet.

Az AHFSZ számításai szerint a győri gyár a leghatékonyabban működő egység, ennek ellenére itt a legalacsonyabbak a bérek a német konszernen belül.

Egy hétre leállhat az Audi Győrben

Holnap reggeltől egy hétig tartó sztrájkot hirdetett az Audi Hungária szakszervezete. A bértárgyalások eredménytelenek voltak, de folytatják a tárgyalásokat.

Ahogyan azt a Független Hírügynökség korábban elsőként megírta, sztrájkot hirdetett az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) – amit a szakszervezet elnöke, Németh Sándor jelentett be délután.

A sztrájk csütörtök reggel hat órakor kezdődik és január 31-én reggel hatig tart.

Az ok, hogy eredménytelenek voltak az idei bértárgyalások.

Németh Sándor azt is elmondta, hogy a leállás a gyár egész területére (autó- és motorgyár) kiterjed, amelyhez mindenki csatlakozhat. Ez idő alatt is folytatják a tárgyalást az Audi Hungáriával, és a ha elfogadható ajánlatot kapnak, leállítják a sztrájkot.

A felek álláspontja igen távol áll egymásétól.

Ennek részletei itt olvashatók.

Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy bíztak abban, a sztrájkbizottság kilenc nappal ezelőtti megalakítása óta eltelt időben sikerül jobb ajánlatot kapniuk a cégtől. Ennek érdekében tartottak két órás figyelmeztető sztrájkot múlt héten. Ezen négyezren vettek részt, lényegében az egész üzem leállt.

Az Audi azonban változatlan ajánlattal állt elő kedden. Ezután nyilvánította eredménytelennek az egyeztetést a szakszervezet.

Az AHFSZ követelése az, hogy a bérmegállapodás egy évre szóljon, az alapbéremelés

kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal,

de minimum 75 ezer forinttal növekedjen.

Ezen felül az alapbérbe a mozgóbér négy százalékát építsék be, kapjon minden munkavállaló egy hónapban legalább egy teljes szabad hétvégét, a gyermekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkavállaló rendelkezhessen. A választható béren kívüli juttatás keretösszegét a jelenlegi 620 ezer forintról 787 ezer forintra növeljék (ez a cafeteria kedvezményes adózásának megszüntetését ellensúlyozná), fejlesszék tovább a lojalitási bónuszt és vezessék be a jubileumi jutalmat.

Az Audi két év alatt 10+10 százalékos béremelést ajánlott,

amelyet később közel azonos tartalommal, új elemekkel bővítve ismételte meg.

Ahogyan azt előzőleg megírtuk,

a 10 százalék nem lenne egységes,

hanem bizonyos szervezeti egységenként a munkahelyi vezetőkre bízná az átlagérték elosztását. Van olyan alkalmazott, aki 5+1-5 százalék adható béremelést kapna a két évben.

Az AHFSZ belső felmérése szerint a munkavállalók támogatják az érdekképviselet álláspontját, és szolidaritási nyilatkozatokat kaptak a wolfsburgi, az ingolstadti, a bolognai, a szlovák, a cseh és a lengyel gyárak szakszervezeteitől is.

Az eddigi adatok alapján információnk szerint

70-80 százalékos a támogatása a sztrájkfelhívásnak,

ami azt vetíti előre, hogy hat napra teljesen leállhat az Audi-gyár.

Az AHFSZ-nek mintegy kilencezer tagja van, a több, mint 13 ezres alkalmazotti létszámából. győri Audi mintegy 13 ezer embert foglalkoztat.

Az Audi Hungaria Zrt. kommunikációs osztálya az MTI érdeklődésére közölte, hogy a vállalat tudomásul vette a sztrájk tényét, felkészülnek az esetleges következményekre.

Sztrájkra készülnek az Audinál

Információnk szerint – akár időtartam nélküli – sztrájkot jelent be ma délután az Audi szakszervezet. A cég zsarolásszerű érveléssel állt elő, bérajánlata ráadásul az eddig ismertnél is kedvezőtlenebb a dolgozóknak.

„Izgalmas lesz” – ezzel jellemezte ma délután három órai sajtótájékoztatójukat az Audi Hungária Független Szakszervezetének (AHFSZ) egyik tisztségviselője. Ezen a Független Hírügynökség információja szerint sztrájkot jelentenek be, valószínűleg nem újabb két órás figyelmeztető leállást, hanem határozatlan idejűt.

Tegnap éjfélkor járt le a 2019-es bérmegállapodásra előirányzott tárgyalás az Audi Hungária Zrt.-vel. Ezzel véget ért a törvény szerinti 7 napos egyeztetési kötelezettség. Az álláspontok nem közeledtek. Az AHFSZ öt napja tartott két órás figyelmeztető sztrájkot. Akkor a hivatalos közlés szerint az érdekképviselet erre az évre 18 százalék, de minimum 75 ezer forint béremelést igényelt, az Audi két évre 10+10 százalékot ajánlott.

Utóbbi azonban nem csak elmarad az AHFSZ igényétől, hanem – ahogyan ezt lapunk megtudta – ráadásul nem átlagos, mindenkit érintő növekmény lenne, hanem

területenként eltérő, az ottani vezetők döntése alapján differenciált hányad.

Ezt támasztja alá az AHFSZ Facebook-oldalának egyik bejegyzése, amelynek írója szerint erre az évre 5, jövőre 1-5 százalék adható béremelést kapnának. Az AHFSZ-ben erre azt mondták, hogy a cég „tologatja a számokat”, összesített gazdálkodási adatok alapján ajánlott béremelést.

Az Audi Hungária kedden azt közölte a szakszervezettel, hogy „a munkáltatói oldal béremelési ajánlatainak kerete elérte a maximumot, továbbá előre vetítette azt a félelmét, hogy a járműgyártásunkban jelenleg futó modellek mellé egy a szakszervezet által követelt béremelési csomag esetleges elfogadása miatt nem érkezhet újabb modell valamint annak is hangot adott, hogy a követelésünk veszélyeztetheti a motorgyártásunk jövőbeni darabszámait is” – olvasható az AHFSZ honlapján.

A bértárgyaló delegáció jelezte, hogy a szakszervezeti követelés elfogadásával – munkatársaikat végre megbecsülve – továbbra is tudná biztosítani vállalatuk megkérdőjelezhetetlen, prémium termelési mutatót.

A cég közlését a szakszervezet egyértelmű zsarolásként értékelte. Szerintük ugyanis nincs hová vinni a Győrbe szánt új modelleket és a motorgyártást. Ahogyan múlt heti cikkünkben írtuk, a bérek és a termelékenységi mutatók alapján a magyar Audiban

a legalacsonyabbak a bérek a német monstrum hálózatában,

a német anyacégében dolgozókénak ötödét keresik.

Az Audi Hungária dolgozói szervezettsége egyébként messze a legmagasabb az országban. Az AHFSZ-ben elmondták, hogy ez eddig megjelentekkel szemben a 13 ezres alkalmazotti létszámból 9 ezer a szakszervezeti tag. Ez csaknem 70 százalék.

Az érdekképviselet Facebook-oldalán egyébként példátlanul egységes a sztrájk támogatottsága.

Belátta a KSH, hogy nem jók a keresetadatok?

Ez így nem igaz, de mégis módszertani változásra készül. Új forrásokat vesz igénybe, ami árnyalni fogja a kevesek által elhitt számokat. Most már 355 ezres átlagkereset lenne papíron.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e hónaptól megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését – adta hírül ma. Ezzel a gazdaság egészére kiterjedő, az eddiginél jóval részletesebb adatokkal tudnak szolgálni.

Erre szükség is van, évek óta rengeteg kritika éri ezeket a hivatalos adatokat, mondván: az átlagkeresetekben „nem ismer magára senki”. Ugyancsak ma tette közzé legújabb számait a KSH. Eszerint 2018. novemberben

a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt,

10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az év első 11 hónapjában a bruttó átlagkereset 327 200, a nettó átlagkereset 217 600 forint volt, mindkettő egyaránt 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az inflációval korrigált reálkereset növekedése 8,5 százalék volt.

A KSH módszertani változtatása lehetővé fogja tenni például az úgynevezett mediánkereset mérését is (vagyis azokét, akiknél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet), ami sokkal közelebb áll a valós életbeli viszonyokhoz.

Ahogyan ezzel tavaly részletesen foglalkoztunk, a foglalkoztatottak kétharmada (más számítások szerint akár 70 százaléka) az átlag alatt keres. Ha az akkori „kulcsot” alkalmazzuk,

a mostani mediánbér bruttó 250 ezer körül lehet,

vagyis az alkalmazottak fele kap ennél kevesebbet, fele többet.

A KSH ezentúl igénybe veszi az adóhivatalba és az államkincstárba befolyó adatokat is.

Remélhetően sikerül megoldani azt a problémát is, ami abból fakad, hogy az 5 fősnél kisebb vállalkozások kimaradnak a jelenlegi adatgyűjtésből. Márpedig egyéb kutatási tapasztalatok szerint ezeknél jóval kisebb az alkalmazkodóképesség, tehát a hivatalos bérdinamika is alighanem elkerülte ezeket a vállalkozásokat.

Készültek olyan számítások – például a Portfólión közölt -, amelyek szerint a munkaerő-piaci statisztikai és a valóságos reálbér-növekmény között kétszámjegyű a százalékos különbség az elmúlt években.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!