Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Százötven-milliárddal számolnak Orbán pontjainál

Jövőre 150 milliárd forinttal kalkulál a kormány Orbán bejelentett programjával. Szerintük finanszírozható lesz, kérdések azért vannak. A négygyerekes anyák élet végéig tartó szja-kedvezmény nem lesz olcsó. A programok már idén kezdődnek.

Sok kérdőjel maradt vasárnap az Orbán Viktor által bejelentett hét pontos terv kapcsán. Hétfőn Novák Katalin államtitkár néhány részlettel árnyalta a bejelentést. Mindenekelőtt azt mondta, hogy a költségvetési pénz megvan ezekhez. A tényleges számla attól is függ, hogy hányan veszik igénybe a lehetőségeket, de a kormány most azzal számol, hogy

2020-ban mindez 150 milliárd forintba kerül a költségvetésnek.

Általános szabály, hogy a támogatások az olyan „patchwork” (más néven mozaik-) családokra is érvényesek lesznek, amelyekben a szülők második házasságukban együtt nevelik előző házasságból származó gyermekeiket.

A legfeljebb 40 éves (de legalább 18 éves) nők (már házasok is) 10 milliós kedvezményes kölcsönről egyértelművé vált, hogy az szabad felhasználású kölcsön, tehát bármire elkölthető. Júliustól lehet igénybe venni, de a plafonösszeget nem kell felvenni. Három évig áll nyitva a lehetőség.

Az első gyerek születése után három évre felfüggesztik a törlesztést, a másodiknál újból, és a tőke 30 százalékát elengedik, a harmadik gyerektől kezdődően pedig a maradék tartozást is elengedik. Vagyis ha valaki

három éven belül világra hoz három gyereket, az lényegében ingyen kap majdnem 10 millió forintot.

A maximális összeg esetében a futamidő körülbelül 20 év lesz, és a 10 millió esetében se lesz magasabb a havi törlesztő 50 ezer forintnál.

Fontos újdonság, hogy a tavaly őszi lazítás után a CSOK kedvezményes hitelét a két- és többgyerekes családok használt lakás vásárlására is igénybe vehetik, ugyancsak az év közepétől. Két gyerek vállalása esetén 10, három vagy több gyerek után 15 millió forintos hitelt lehet fölvenni. Újdonság az is, hogy eltörlik a 35 milliós értékhatárt, vagyis ennél drágább használt lakásra is lehet kapni hitelt.

Két gyereknél 22, háromnál 35 milliós támogatáshoz juthatnak

– mondta Novák.

Ezzel az intézkedéssel a cél nyilvánvalóan a belső fogyasztás, azon belül is az ingatlanpiac stimulálása. Megjegyzendő azonban, hogy használt lakás esetén a költségvetésnek semmiféle bevétele sincs, nem keletkezik új érték a gazdaságban.

A már meglévő szerződéseket érinti, hogy a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót átvállal a jelzáloghitelből a költségvetés.

Több kérdés volt és részben maradt a legalább négy gyerekes anyák élethosszig tartó szja-kedvezményéről. Most egy információval „beljebb” vagyunk. Azzal, hogy a várhatóan 2020-tól kezdődő lehetőséggel

mindenki élhet, akinek már van négy gyereke, akkor is, ha azok már felnőttek.

Ez rengeteg nőt, egyes számítások szerint akár 200 ezer körülit is érinthet. És a jelek szerint megmarad a csaknem havi 100 ezres családi adókedvezmény is.

Minden esetre ez sok olyan szegény, például cigány honfitársunknak hozhat könnyebbséget, akiknek van négy gyerekük, de csak, mondjuk, a minimálbér körül keres.

Szintén júliustól kapnak támogatást a legalább három gyerekesek autóvásárlási támogatása. Hét személyes kocsihoz adnak 2,5 milliót, ha annak értéke eléri az 5 milliót (ez az ilyen autók túlnyomó többségére igaz).

Látható tehát, hogy a családerősítő intézkedések zöme ismét „felfelé lő”, tehát

az amúgy is vagyonosoknak ad újabb kedvezményt.

Bevezetik a nagyszülői gyedet. Most kiderült, hogy a gyed extrát viszont nem kaphatják meg a nagyszülők. Itt a cél nyilván a mielőbbi munkába állás elősegítése.

Novák Katalin elmondta, hogy 70 ezer bölcsődei helyre van szükség a teljes ellátáshoz. Ennek érdekében 3 év alatt 21 ezer új férőhely kell, amiből az év végéig 10 ezer megépül. 2022-re minden szülő bölcsődébe viheti a gyermekét.

Az államtitkár elmondta, hogy a bölcsődék építése mellett az intézmények támogatására, bővítésére is szükség lesz, emellett a családi bölcsődék finanszírozását is bővíteni tervezi a kormány. A személyzetre vonatkozóan azt mondta Novák, hogy a kormány a pedagógus életpályamodell keretében már emelte a bölcsődei gondozók bérét, hogy vonzóbb legyen a szakma.

A kormány által számolt 2020-as 150 milliárd minden emberi számítás szerint évről évre nőni fog, kérdés, hogy a további években lesz-e fedezet erre a költségvetésben. Különösen akkor, ha a gazdasági növekedés tempója már 2021-től akár jelentősen csökkenhet.

Lengyel-magyar két jó barát: beérte Orbánt a „puritán” Kaczyński

Magyarországra menekül Jaroslaw Kaczyński – viccelődnek lengyelek azon, hogy a puritán imázsát évekig építő politikusról kiderült: pártjával könyékig nyúlt egy ingatlan-ügybe. A lengyelek megtalálták a magyar párhuzamot.

„Ha nem nyerjük meg a választást, nem építünk Varsóban felhőkarcolót” – szól az idézet Jaroslaw Kaczyńskitől, a kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnökétől (aki mindenféle kormányzati tisztség nélkül a hatalom de facto feje) azon a hangfelvételen, amelyet január végén hozott nyilvánosságra a Gazeta Wyborcza. A PiS a tavaly őszi helyhatósági választást Varsóban és sok más városban csúfosan elbukta, emiatt a fővárosba tervezett ikertoronypár-beruházásból nem lett semmi.

A lengyel politikai életet bő tíz napja megrázó botrány lényege, hogy Kaczyński egy osztrák üzletemberrel beszélget két varsói felhőkarcoló megépítéséről. Az ügylet egyik központi szereplője a PiS-közeli Srebrna nevű vállalat, amely megépítette volna Varsó központjában a két felhőkarcolót, s amely

ezzel újabb bevételi forrás lett volna a PiS számára.

A lengyel lap szerint 2017 májusa és 2018 augusztusa között 19 alkalommal került sor találkozóra.

„Nem a pénz miatt akarunk kormányozni”

– mondta 2015-ben Kaczyński. Aki hosszú évek óta építi magáról a puritán, sőt, egyenesen aszkéta politikus imázsát, hogy politikai tevékenysége nem fonódik össze a pénzzel és az üzleti világgal. A történetet bővebben ismertette a Népszava és az Átlátszó.

„Sosem voltam vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek”

– mondta Orbán Viktor 2016. áprilisában a parlamentben Vona Gábor akkori Jobbik-elnöknek. „A rendszerváltáskor dönteni kellett, hogy valaki politikus lesz vagy üzletember, én döntöttem, és ennek a következményeit vállalom” – mondta még. Azóta is rendre hangsúlyozza, hogy a politika és az üzlet két külön világ.

A Kaczyński-botrányban a lengyelek azonnal megtalálták a párhuzamot. A Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök Magyarországra szökésére utalva a leleplezés előtti este a hivatalukat elhagyó politikusokra utalva olyan kommentek jelentek meg a Twitteren, hogy „Mert ezek a ’vendégek’, akik ebben az időben elfüstölnek a fedélzetről … és azt a benyomást kelti, hogy Jaroslaw kapitány, aki elhagyja Magyarországot”. „Magyarországra? Orbán azonnal eladja azt.”

Már készülhetünk az alászállásra

A gazdaság növekedésének lassulására számítanak elemzők, és ezzel számol a kormány is. A  vállalatok hangulatát azonban erősen befolyásolja az ágazat, a tulajdoni helyzet és az exportképesség.

A magyar gazdaság növekedési lendületének megtorpanását előrejelző elemzők sorában a Policy Agenda (PA) is arra a következtetésre jut, hogy jövőre elkezdődik a magas dinamika mérséklődése. A vállalatok várakozását szondázó Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) pedig arra mutat rá, hogy a kép vegyes, lefelé és felfelé mutató tendenciák egyaránt lehetségesek.

A PA is megállapítja, hogy tavaly az EU átlagának nagyjából dupláját produkálta a magyar gazdaság gyarapodása, bár az intézet által közölt 4,2 százalékos adat a 2017-essel egyezik meg, a 2018-as első becslést ezután fogja közölni a KSH. (Mivel tavaly minden negyedévben ennél magasabb volt az érték, az éves átlag várakozások szerint 4,7 körül lehetett.)

A valószínűleg a tetőpontot képező 2018-as növekedés

után a PA visszaesést vár a beruházásokban, az exportban is. A növekedésben szerintük némiképpen növekszik a belső értékesítés súlya, de a lakossági fogyasztás valamelyest visszaesik. Ennek oka az, hogy a bérnövekedés jelentősen elmaradhat a tavalyi átlagtól.

Az infláció a PA szerint megrekedhet a 2018 végi 3,5 százalék körüli értéken.

Az intézet is arra számít, hogy a munkaerő-kínálatban nem lesz fordulat, egyre nagyobb mértékű a hiány, főleg a szakképzettek körében. Ez pedig nem ígéri azt, hogy javulna a gazdaság versenyképessége.

A leggyorsabban az építőipar bővül, majd a kereskedelem és az info-kommunikációs ágazat. Az ipari növekedés lelassul. Az exportnál a belföldi értékesítés gyorsabban nő, mert az európai járműipar strukturális problémákkal küzd, és emellett a belföldi építési beruházások jelentős – bár a későbbiekben visszaeső – keresletbővülést eredményeznek – írják a PA-ban.

Ez utóbbi megállapításokkal vág egybe a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kutatóintézetének most publikált vállalati felmérése. A GVI a (tavaly októberi adatfelvétele idején kapott) válaszokból arra a következtetésre jut, hogy a kereskedelemben és az egyéb gazdasági szolgáltatásban működő cégek egyértelműen romló konjunktúrával számolnak, a feldolgozóipariak stagnálásról számoltak be.

Egyértelmű optimizmus csak az építőipart jellemzi.

Első látásra  is feltűnő, hogy a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások tekintettek jobb várakozással a jövőbe, a külföldi érdekeltségűek bizalmi indexe lefelé mutat. Minél nagyobb az export a cégek életében, annál kevésbé optimisták, a csak hazai pályán játszók viszont enyhe javulásra számítottak ősszel.

Mindezek visszaigazolják azt, hogy a világgazdaság egyértelműen lassulást mutat, a magyar szempontból legfontosabb

Németországban éppen mostanában vágták vissza drasztikusan

a 2019-es növekedési kilátást.

Nyilván ezeknek a tendenciáknak (és az EU-támogatások jövőjét is befolyásoló élesedő vitáknak) is szerepük van abban, hogy a kormány felmelegítette a „jön a válság” kommunikációt, bár gondosan kerülve az egyenes fogalmazást.

Kifulladni látszik a kisker-boom

Az év legerősebb időszaka a kiskereskedelemben december, ehhez képest ez volt a leggyengébb 2018-ban. Feltűnő az élelmiszerek stagnálása.

Karácsony, Black Friday: a boltok mindent bevetettek a vásárlók behajtása érdekében. Ebben a környezetben – és a folyamatos diadaljelentések közepette – lehangoló a kiskereskedelem 4,1 százalékos forgalombővülése az előző évi decemberhez képest, amivel ez messze a leggyengébb hónap lett 2018-ban – derül ki a KSH friss jelentéséből.

Az élelmiszerek forgalma egyáltalán nem nőtt,

ami mindenképpen kérdéseket tesz fel annak tudatában, hogy ilyenkor nagy családi trakták vannak az év végén. Amibe a kormány is besegített azzal, hogy a béreket és a szociális juttatásokat (köztük a nyugdíjakat) jó korán elutalta.

A decemberi forgalmat nem az élelmiszerek és az üzemanyagok tartották életben. Az év egészében hat százalék volt a forgalom növekedése, ugyancsak az élelmiszerek produkálták a leggyengébb teljesítményt.

Traffipaxok: ez így inkább pénzbeszedés

Nem csak törvénytelen, hanem a statisztikával is erős küzdelemben áll a rendőrség érvelése, miért nem jelzik előre a mozgó traffipaxok helyét és idejét. A számok cáfolják a „közlekedési fegyelem megbomlásának” állítását.

Ősz óta a rendőrség nem teszi közzé honlapján (police.hu), mikor és hol lesznek autókba szerelt sebességmérők az utakon – írta meg a 24.hu. Erre az országos főkapitány adott utasítást. (A cikkből kiderül, hogy decemberben törölték a közzétételi kötelezettséget, de a honlap megfelelő rovatában már szeptember óta szünetel a frissítés.)

Ez azonban így törvénytelen, mert a rendőrségi törvény kifejezetten előírja, hogy

előre nyilvánosságra kell hozni a megfigyelt területre vonatkozó adatokat.

Sőt, a rendőrség csak úgy helyezhet el képfelvevőt és készíthet felvételt, hogy az „bárki számára nyilvánvalóan észlelhető” legyen. Továbbá előírja, hogy „a képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.”

A mostani lépést megelőzte, amikor tavaly rengeteg „civil kinézetű” autóba szereltek be műszert, és mozgás közben is mérnek (ami tehát éppúgy törvénytelen). Arra hivatkozva, hogy a vezetők egy része csak addig szabálytartó, amíg „látja” őket a traffipax.

Óberling József ezredes, rendőrségi főtanácsos korábban az állami tévében azt állította, hogy „Magyarországon a közutakon a közlekedési fegyelem megbomlott, a közlekedőknek egy jelentős része nem jogkövető.”

Az ismerhető statisztikák nem támasztják alá,

hogy bármilyen, pláne, hogy drámai romlás következett volna be a közlekedési szabályok megsértésében.

Forrás: MTI

A személyi sérüléses közlekedési esetek száma kilenc éve változatlanul 15 ezer körül mozog a rendőrségi statisztika szerint is.

A halálos kimenetelűek ugyanezen időben több, mint 12 százalékkal csökkentek is (2013-tól kis mértékű, 3 százalékos növekedés volt). Ezek száma is szinte konstans: 600-at kissé meghaladó a számuk évente.

Forrás: MTI

A sérülést okozó balesetek első számú oka hagyományosan a gyorshajtás. Tavaly novemberig csaknem 16 ezerből 4700, egy évvel korábban 15 ezer, illetve 4300, 2016-ben 15 ezer és 4400.

Magára a gyorshajtásra vonatkozó statisztika nem található a rendőrségi kimutatásokban, de a fenti számokból arra lehet következtetni, hogy ha volt is emelkedés, annak fő oka inkább az utóbbi időben munkába állított rengeteg sebességmérő készülék. A közlekedési ügyekben egyedüli adatsor azt mutatja, hogy (szintén 11 havi bontásban) 2018-ig öt év alatt 50 százalékkal, 15 ezerre nőtt az elvett jogosítványok száma. Ez is összefüggésbe hozható a több traffipaxszal, bár 2010-11-ben ugyanekkor több jogsit vontak be szabálysértés miatt.

Látható tehát, hogy elhanyagolható az évenkénti változás, a főbb számok beálltak ugyanazokra a mennyiségekre.

A jelek szerint

a rendőrség szakított azzal a felfogással, hogy az autósokat önkéntes jogkövetésre vegyék rá

(nem mellesleg a sokszorosára emelkedett bírságokkal és a gyakran lényegében reménytelen jogorvoslati lehetőséggel). A hangsúly mostantól teljesen a büntetésen van.

Négykarikás játékok: írnak-e történelmet az audisok?

A rendszerváltás óta leghatásosabb sztrájk sok kérdést vet fel, a hazai viszonyokra és a multicégek működésére vonatkozóan egyaránt. Az azonban látszik, hogy a kormány nem tud kilépni a maga ásta csapdából.

Egy nap híján egy hétig állt a munka az Audi Hungaria (AH) győri üzemében. Az utolsó pillanatban megállapodtak az Audi Hungária Független Szakszervezetével (AHFSZ). Az eredmény túlnyomórészt a dolgozók igényeinek felel meg. A két évre szóló 10+10, majd 11+11 százalékos béremelési ajánlatról elmozdulva a cég végül belement a 18 százalék, de minimum 75 ezer forint alapbéremelésbe (ami az alsó jövedelműek esetében legalább 20 százalék), s engedett a jubileumi juttatásban is. Az AHFSZ pedig lemondott a 4 százalékos mozgóbér alapbéresítéséről, és elfogadta a másfél évre szóló megállapodást. A cafeteriában (audisul: VBK) – belátva, hogy ez a juttatás lényegében elvesztette értelmét a teljes összegű adózás miatt – is kompromisszum született.

Forrás: AHFSZ

A szervezettség

A rendszerváltás óta nem volt példa ekkora munkabeszüntetésre. A történtek ellentmondásosságát mutatja, hogy a konföderációktól független AHFSZ az egyik legjobban fizető cégben szervezte meg a bérsztrájkot. A tanulságok első sorában áll az a meglepő (?) felismerés, hogy kellő mértékű, az AH-nál csaknem 70 százalékos szervezettség – elővéve a klasszikus szakszervezeti munkát – a legtőkeerősebb cégekkel szemben is egyenjogúvá emeli a dolgozókat.

Az elmúlt napokban egyre másra csodálkoztak rá sokan erre. Ami rámutat az elmúlt csaknem harminc év egyik legnagyobb mulasztására:

a munkavállalói jogok jottányit se változtak azóta,

hogy a második világháború utáni évtizedekben Nyugat-Európa létrehozta a „gazdasági csodát”, amelyben az alkalmazottak egyenrangú termelőerők a tőkével. Kiszolgáltatottak egymásnak.

Az AHFSZ sikere a jelek szerint inspirálóan hat másokra. A már korábban erejét megmutató Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (amely azonnal ötmillió forint segítséget ajánlott fel az AHFSZ-nek) a hatvani Boschnál kezdett bértárgyalást. A szakszervezet hétfőig vár, ezután viszont a munkaadó nemleges válasza esetén megkezdődik a hétnapos egyeztetési időszak, ami alatt kétórás figyelmeztető sztrájk megszervezésére jogosult az ÉTMOSZ. Ha ez sikertelen lenne, akkor itt is hosszabb idejű sztrájk várható.

A multik termelési optimalizálása

A szűk egy heti teljes leállás felrajzol néhány más fontos tanulságot is. Az egyik az, hogy a multinacionális cégek maximális hatékonyságra törekvése több veszélyt hordoz rájuk nézve. A Volkswagen csoport – közgazdaságilag érthetően – központosítva, Győrben építette ki legnagyobb motorgyárát. Ez az évente nagyjából tízmillió autót előállító konszern világszerte 32 egységébe szállít, az elmúlt években majdnem kétmilliót. Vagyis minden ötödik autóban (a Volkswagentől az Audin át a Bentleyig és a Lamborghiniig) győri motor dolgozik.

Ez a gazdaságos üzemméret azonban esetenként ketyegő bomba. Ha leáll egy ilyen meghatározó egység, az dominószerűen döntheti be a hálózat jelentős részét. Ez be is bizonyosodott most: napokon belül leállt a központi, ingolstadti üzem, aztán részben megbénult a pozsonyi VW-gyár, és hajszál választotta el a neckarsulmi üzemet a kényszer-szabadságolástól.

A naponta 8800 motort készítő AH sztrájkja nagyjából 60 ezer autó előállítását akadályozta meg.

Ennek oka az, hogy a költségracionalizálás jegyében az összeszerelő üzemek (profiltól függetlenül) minimálisra szűkítették a beszállítói láncot. Az angol kifejezéssel just in time (éppen időben) kiszolgálásban a 2008-as válság után szinte nullára apasztották a készleteket.

A szorosra font termelési háló másodlagos (?) résztvevői az üzemek köré szerveződő beszállítók. Az Audi leállásának viszonylag kevesebb visszhangot kapott következménye, hogy a megyében lévő szerződött cégek is kifeküdtek.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy

az audis bérmegállapodás egyértelműen kihat a régió béreire

– derül ki a Kisalföld írásából. Sragner László, a VOSZ megyei elnöke szerint a kis- és középvállalkozások 30–40 százaléka komoly bajba kerülhet a markáns audis béremelés után. A térség cégeinek dolgozói addig voltak elégedettek a nyolc-kilenc százalékos, van, ahol két számjegyű emeléssel, amíg nem szembesültek az egyébként is magasabb alapszintről induló audis 18 százalékkal.

A belső elszámolások

Az Audin belüli bérvita legfontosabb támasztéka volt az, hogy az AHFSZ által közöltek szerint a győri üzem a leghatékonyabb, ellenben itt fizetik a legkisebb béreket, nem csak a nyugat-európai, hanem a térségi cégekkel összehasonlítva is. Az AH nyilvánosságra hozott vitairata cáfolni igyekezett ezeket a számításokat, de ezenközben lényegében elismerte azt a közismert tényt, hogy nemzetközi cégcsoportként belső elszámolásaiban téríti el a bevételeket és a költségeket. Ebben Magyarország a „nyerő” oldalon áll, a 9 százalékos (nagy multiknál ennek nagyjából fele) társasági adóval, szemben a német 30 százalékkal.

Ezzel az Audi ráirányította a figyelmet arra, hogy a nagy cégcsoportokon belüli pénzmozgatással lényegében

megállapíthatatlan, hol mennyi nyereség keletkezik,

a dolgozók azonban azt látják, hogy harmadát-ötödét keresik annak, amit nyugat-európai sorstársaik kézhez kapnak.

Nagyon izgalmas az a kérdés, hogy a VW-csoporton belüli korábbi sztrájkok és a mostani győri munkabeszüntetés megnyitja-e a tabula rasa igényét a térség szakszervezeteiben. Benne azt, hogy a győriek sztrájkját támogató nyugati, például a német szakszervezetek tisztában vannak-e azzal: az adatok arra engednek következtetni, hogy a hozzáadott érték előteremtése és a javadalmazás arányában ők jelentős előnyben vannak a térségi országokkal szemben.

Forrás: etui.org/Publications2/Working-Papers/Why-central-and-eastern-Europe-needs-a-pay-rise

A kormány öncsapdája

Feltűnő, hogy a kormány lényegében hallgatott ebben a talán rendszeralkotó vitában. Semmitmondóan nyilatkozott a sztrájk napjaiban Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár: csak egy megoldás van az ilyen viták rendezésére, ez pedig a kompromisszum a munkáltató és a munkavállalók között. Amikor pedig véget ért a sztrájk, akkor is csak a látszólag „kötelezőt” hozta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Ha a magyar munkavállalók több hozzáadott értéket visznek a termelésbe, jobban meg is kell őket fizetni, ezért a kormány a munkavállalóknak szurkolt – mondta az InfoRádióban.

Csakhogy a kormány belecsavarodott egy olyan spirálba, amely lefelé vezet. Hatalomra kerülése után mindent arra tett fel, hogy a munkanélküliséget minél gyorsabban leszorítsa, bármibe kerüljön is. Ennek módja

az alacsony bérekre alapozott tőkebarátság,

szemben a mindennap hangoztatott tőkeellenes kirohanásokkal. Az uniós támogatások elherdálása miatt a magyar gazdaság beleszorult az összeszerelő-üzemektől függésbe. Ha nagy hozzáadott értékű termelésből nincs több, akkor nélkülözhetetlenek a bérmunka-jellegű befektetések.

Ennek legújabb példája a Hauni Hungária Gépgyártó Kft., amely 5,7 milliárd forint értékű beruházást hajt végre, a fejlesztést 977 millió forinttal támogatja a kormány.

Forrás: Eurostat

Magyarország térségi leszakadásához adalék az Eurostat legújabb jelentése, amely azt szemlélteti, hogy idén januárban a minimálbér Magyarországon 464, a szlovákoknál 520, a lengyeleknél 523, a cseheknél pedig 519 euró. A különbség mindhárom országgal szemben legalább 15 százalék.

Mintha nem lenne holnap: tovább drágulnak a lakások

A használt és az új lakások árai is emelkednek idén, 4-6 százalékkal. A GKI indexei ismét rekordot döntöttek.

Az általános derűlátás tovább tart, s semmi jele annak, hogy az ingatlanpiac „egén” rövid távon felhősödés kezdődne – ezt a következtetést vonták le a GKI Gazdaságkutatóban a januári ingatlanpiaci folyamatok láttán. A felmérés alapján a GKI a lakásárak további növekedésére számít a közeljövőben.

Az új és a használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások októberhez képest emelkedtek (a használt piacon a következő egy évben 5-6 százalék közötti emelkedés valószínű, de a divatos helyeken 10 százalékot közelítő növekedés sem kizárt).

Az új építésű lakások 4-6 százalékkal drágulhatnak.

Forrás: GKI

Emögött az ingatlanpiaci változást mutató indexek folyamatos emelkedése áll. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 9, míg az országos 11. A fővárosi index csaknem 2 ponttal csökkent, míg az országos 3 ponttal emelkedett az előző (tavaly októberi) felméréshez képest. Mindkét index éves alapon 11-11 ponttal emelkedett. Az országos mutató történelmi csúcsra emelkedett, s a budapesti sem sokkal marad el attól.

A szűkebb, csak a lakásokra vonatkozó indexek (amelyek az ingatlanos cégek mellett a lakosság várakozásait is egy-egy számba sűrítik) a fővárosban és országosan 3 illetve 5 ponttal nőttek október óta. Ez a két mutató is újabb történelmi csúcsra jutott, azaz a felmérés történetében még sosem lehetett ilyen magas indexértékekkel találkozni.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások élénkültek. Tavaly októberhez képest a biztos szándékú háztartások száma (tehát, azok, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 15, a valószínű szándékúaké 3 százalékkal emelkedett. Éves alapon

csaknem megduplázódott a lakástranzakcióra biztosan vagy valószínűleg készülő háztartások száma.

Mindez valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy a kormány novemberben – addigi álláspontja alapján némileg meglepően – úgy döntött, hogy a hónap elején már megkapott építési engedélyek birtokában épülő lakások esetében meghosszabbítják az idén év végén eredetileg megszűnő kedvezményes (5 százalékos) áfa alkalmazhatóságát.

Megállapodtak az Audiban

Inkább a szakszervezet számára kedvező megállapodással lezárulhat a sztrájk az Audiban. A megoldás kompromisszumos, este újraindul a munka.

Megszületett az egyezség az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) között szerda délután.

Este nyolc órakor újraindultak a gépsorok az üzemben.

A megegyezés részletei.

Forrás: AHFSZ

Mint látható, a fő számokban az AHFSZ alapkövetelése teljesült (18 százalék, de minimálisan 75 ezer forint alapbéremelés). Elérték a havi egy szabad hétvégét, de csak májustól. A cafeteria (VBK) 400 ezer forintra csökken 620 ezerről. Utóbbiban ide-odaugráltak az ajánlatok-követelések. Az érdekvédők eredetileg 787 ezer forintra emelést igényeltek, a cég aztán az engedmény fejében ezt 300 ezerre csökkentette volna. Végül mégis megnövelte a keretet.

Előreléptek a lojalitási és a jubileumi bónusz terén is. Engedett viszont az AHFSZ abban, hogy lemondott arról az igényéről, hogy 4 százaléknyi mozgóbért alapbéresítsen a cég. Elfogadta az Audi azon ajánlatát is, hogy ne egy évre szóló, hanem 15 hónapos megállapodást kössenek.

Ezzel lezárult a rendszerváltás utáni időszak legkomolyabb munkabeszüntetése.

A 2000-es évek második felének mozdonyvezetői sztrájkjában pár száz dolgozó volt képes megbénítani a fél országot, de akkor az egyik legszűkebb keresztmetszetben okoztak dugulást. Most azonban a sok közül egy cég állt le, majd nyomában egy nemzetközi konszern egyre több tagja.

Néhány tanulság levonása ide kívánkozik, ha már „történelmi” eseményről beszélünk szűk harminc év távlatában. Az események mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy

mekkora ereje van a szervezettségnek,

annak, ha az alkalmazottak 70 százaléka (több, mint 13 ezerből kilencezer) szakszervezeti tag.

Az egész országban még csak hasonló arány sincs.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági észszerűség alapján kifinomultan felépülő nemzetközi multiláncok adott esetben

mennyire kiszolgáltatottá válnak egy-egy tagjuk által.

A nagy versenyelőnyt lehetővé tevő bérkülönbség miatt Győrben kiépített központi motorgyártó üzem a konszern jó részének okozhatott volna komoly fennakadást megállapodást híján.

Megerősíti azt az ismeretet, hogy milyen kesze-kusza belső elszámolási rendszerek vannak az ilyen multikon belül. Rajtuk kívül voltaképpen

senki se tudja, mekkorák a tényleges bevételi, költség- és termelékenységi számok.

A transzferárak alkalmazásával a cégek ide-oda mozgatják a pénzt hálózaton belül, ahogyan azt az Audi beismerte az AHFSZ-szel folytatott számháborújában.

Nem kizárt, hogy az Audi példája sok cég munkavállalójának ad muníciót, talán a szakszervezeteket is megmozdítja. Továbbá a céghálózatokon belül inspirálhatja a különböző országokban lévő egységek dolgozóit a bérkülönbségek feltárására és „kisimításának” kezdeményezésére. Netán néhány kormányt is, hogy megpróbálják tisztábbá tenni a multik fentebbi elszámolásait, mérsékelni az „adóoptimalizálást”, és leszámoljanak az alacsony bérek gazdaságpolitikájával.

Audi: dőlnek a dominók – közelebb a megegyezéshez?

Már magyar üzemek is leálltak az Audi-sztrájk miatt. A legutóbbi céges ajánlat jelentősen közelít az AHFSZ igényéhez. Közben egyre többen figyelmeztetnek, mások szerint viszont valamit tenni kell a bérekkel.

Újabb dominók dőltek el a győri sztrájk miatt. Meghosszabbították az Audi központi, inglostadti üzemének zárva tartását a hiányzó motorok miatt, tegnaptól zavar van a pozsonyi VW-gyárban, a neckarsulmi egységben pedig várhatóan holnaptól várható zavar a termelésben. Mára aztán már hazai beszállítók is szüneteltetni kényszerülnek a gyártást, értesült a napi.hu: leállt a gyártás a Lear Corporation Hungary Kft. autóüléseket készítő győri üzemében, és a Rehau-Automotive Kft. lökhárítógyártó-üzemében, illetve az Audi logisztikai partnereinél, köztük a Syncreon Hungary Kft.-nél is szünetel a munka.

A hatodik napja tartó sztrájk során az Audi Hungária tegnap új ajánlatot nyújtott át az Audi Hungária Független Szakszervezetnek: teljesítik a 18 százalékos, de minimum 75 ezer forint alapbér igényt, a cafeteria összege pedig 300 ezer forintról 400 ezer forintra nőne. (Utóbbi most 620 ezer, az AHFSZ eredetileg 787 ezerre növelést akart, az Audi előző ajánlatában ment le a 300 ezerre.)

Az érdekképviselet azt írja, hogy

„fontos döntés előtt állunk, hiszen fel kell térképeznünk a további lehetőségeket, valamint az ezután következő lépéseinket”.

A sztrájkbizottság egész nap ülésezik, a tárgyalás „fokozódott” – közölték nemrég a Facebookon -, s van mit meghányni-vetnie. Az AHFSZ oldalán egyre több az olyan beírás a gyári dolgozóktól, amelyekben erősen megfontolandónak tartják ezt az ajánlatot, de legalábbis enyhítenének az eddigi követelésen.

Többen felhívják a figyelmet, hogy a cafeteria (az audis meghatározással VBK) túlnyomó részt teljes kulccsal adózik, elvesztette korábbi előnyét. „A VBK-t előbb vagy utóbb el kell engedni. Teljesen értelmetlenné válik. Az építés és vásárlás vagy törlesztés volt jó benne, meg kicsit olcsóbban lehetett nyaralni, mar aki ment nyaralni, de ez ma mar elértéktelenedik. Ha ki kell meg tartani, akkor az ne a VBK miatt legyen” – írta például egy audis.

Ha nem lesz egyezség, akkor „fokozódhat a nemzetközi helyzet” is. A Magyar Járműalkat-részgyártók Országos Szövetségének (MAJOSZ) elnöke, Nyírő József szerint egy hetes sztrájk

az Audi éves bevételét 2 százalékkal csökkenti, és ez a már GDP-ben is érzékelhető érték.

Valóban láncreakció indulhat, ami béníthatja a külföldi vállalatok működését is. A problémát nehéz orvosolni, mert az itthoni gyártási kapacitást, a sztrájkból adódó kiesést nem lehet előállítani teljes mértékben más vállalatoknál. Jellemzően alacsony készletszintek miatt a gyártás hamar megakadhat – magyarázta.

Az Audi kezdettől fogva érvel azzal, hogy a „túlzott” béremelés (és a sztrájk okozta bevételkiesés) azt eredményezheti, hogy elmarad új modell idehozatala, s általában is ronthatja a győri egység jövőjét. Sokan zsarolásnak minősítik ezt mondván: egy ekkora, 25 éve folyamatosan fejlesztett üzemet nem lehet csak úgy átköltöztetni máshová.

Ez igaz, csakhogy a Volkswagen konszernben (is) komoly számításokon alapuló munkamegosztás van, a győri egység így vált a csoport legnagyobb motorszállítójává, és idővel elindították a komplett autó-összeszerelést is. Erről itt írtunk bővebben.

Ha tehát jelentősen emelkedik a költségszint, akkor szóba kerülhet, hogy a jövőbeni fejlesztéseket legalább részben máshová teszik (a konszern most áll át az elektromos autókra, ezek motorjait is elkezdték készíteni Győrben). Vagyis távlatilag értékelődhet le az üzem.

Amint arról tegnap írtunk, az Audi közleményben igyekezett cáfolni az AHFSZ számokkal megtámogatott érveit, amelyek szerint az itteni alkalmazottak javadalmazása nem csak nominálisan marad el jelentősen a nyugati és a térségi üzemekétől, hanem a termelékenységi arányoktól is. (Cikkünk erről itt, az AHFSZ egyik táblázata pedig itt tekinthető meg.)

Felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Audi – büntetőjogi zsargonnal –

„őszinte beismerésben van”:

az AHFSZ állításainak nem valós voltát voltaképpen azzal is alátámasztja, hogy a konszern a belső elszámoló, vagyis transzferárakkal módosítja a kimutatásokban olvasható bevételi számokat (vagyis drágábban számol el termékeket és szolgáltatásokat például a győri egységben). Ezt nevezik „adóoptimalizálásnak”, a bevételeket és a költségeket mozgatják az eltérő adószintű országok között. Ami persze felveti annak lehetőségét, hogy részben csak papíron létező kiugró termelékenységről beszélünk.

Ezzel sajátos módon éppen azok kezébe ad érvet, megerősítést, akik szerint „valamit tenni kell” az itteni bérekkel, ezek alacsony volta nem indokolható és gátja a további gazdasági fejlődésnek. Legutóbb Pitti Zoltán közgazdász, egyetemi tanár (az APEH egykori elnöke) tett közzé közösségi oldalán egy rövid értékelést.

Eszerint a közvélemény ellentmondásosan értelmezi, hogy miért a hazai bérátlagnál kedvezőbb pozícióban levő járműipari vállalkozásnál alakult ki sztrájkhangulat, s tart már napok óta. A mellékelt grafikonnal Pitti arra hívja fel a figyelmet, hogy a járműiparban – Anglia után –

nálunk van a legnagyobb szakadék az egy főre jutó munkateljesítmény és javadalmazás között.

Előzetes adatok szerint a 2016. évi állapothoz képest az értékek módosultak, de az arányok „műemlékileg” védettek – írja.

Forrás: Pitti Zoltán

Nem egészen két éve az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) „Európának béremelés kell” elnevezésű kampányában Galgóczi Béla közgazdász írt elemzést, amelynek egyik megállapítása az, hogy a bérek nem csak a nyugat-európai bérszínvonalhoz képest alacsonyak, hanem annál is rosszabbak, mint amit a térségi keleti országok gazdasági fundamentumai megengednének.

Magyarországon például ugyan csökkent a bérarány (vagyis a megoszlás a munka és a tőke, a hozzáadott érték között) 1995 és 2015 között (mintegy 10 százalékponttal, a GDP 66 százalékáról 56 százalékára), de ez nem javította az ország versenyelőnyét.

Ez az érték átlagosan

hét százalékponttal alacsonyabb a térségi országokban, mint Nyugat-Európában.

A bérfelzárkózás alakulását mutatja az ábra.

Forrás: Galgóczi Béla

A 2008-as válság véget vetett a bérfelzárkózásnak, és az EU válságkezelési intézkedéseinek fontos szerepük volt abban, hogy a régiót a már meghaladottnak tekintett alacsony bérekre épülő gazdasági modellbe visszatoloncolja – értékeli a számokat Galgóczi.

Ez a bérarány jelzi azt is, hogy

ezen országoknak nincs alapvető költség-alapú versenyképességi problémájuk,

még ha korábban jelentős is volt a bérnövekedés.

Galgóczi hoz egy másik mutatót is, a bérekkel korrigált termelékenységet (az egységnyi munkaerőköltség által termelt hozzáadott értéket), amely a feldolgozóiparban az összes térségi ország esetében lényegesen magasabb, mint Németországban.

Forrás: Galgóczi Béla

Látható, hogy a reálbér Németországban magasan a termelékenység felett áll, szemben a keleti országokkal.

A közgazdász megállapítja, hogy

Németországban a legalacsonyabb a bérekhez igazított termelékenység:

a német feldolgozóipar 51 500 euró munkaköltséggel 67 900 euró hozzáadott értéket teremtett, azaz 100 euró munka költség 132 euró hozzáadott értéket állított elő. Magyarországon 100 euró munkaerő-költség 211 euró többletértéket hozott. A feldolgozóiparban a bérhez igazított termelékenység az összes térségi országban, de különösen Lengyelországban, Lettországban és Romániában lényegesen magasabb volt, mint Németországban.

Ez arra utal, hogy ez a kulcsfontosságú ágazat, ami a leginkább van kitéve a nemzetközi versenynek, lényeges tartalékokkal rendelkezik. A kialakult „kényszerű” alacsony bér-szakosodás mára a jövőbeni fejlődés korlátjává vált, és a régiót a nemzetközi munkamegosztásban alárendelt és függő szerepben tartja.

Hadházy házal

Pultolás helyett háztól házig gyűjtik al aláírásokat az Európai ügyészséghez csatlakozás érdekében a Hadházy Ákost segítő civil és pártaktivisták. Már biztosan 400 ezer felett van a támogató szignók száma – mondta a független képviselő.

A téli hideg miatt leálltak az utcai pultos aláírás-gyűjtéssel és háztól házig, lakástól lakásig mennek az aktivisták – mondta el a Független Hírügynökségnek Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő hozzátette, hogy van olyan „leállíthatatlan” aktivistájuk, aki tüdőgyulladást kapott.

Hadházy felidézte, hogy még fideszesként

megtapasztalta, mennyire hatékony

ez az angol kifejezéssel door to doorként ismertté vált módszer, ami az ellenzéki erők körében eddig nem honosodott meg. Eddigi tapasztalata az, hogy

az otthon tartózkodók 60-70 százaléka aláírja

az ívet, közülük sokan olyanok, akik félnek, hogy az utcai pultnál meglátják.

Hadházy Ákos egymillió aláírás összegyűjtését hirdette meg tavaly szeptemberben, miután a magyar kormány elutasította az önkéntes csatlakozást az Európai Ügyészséghez (EPPO), amelynek létrehozásáról 2017. októberében döntöttek a tagországok igazságügyi miniszterei. Az EPPO-nak 2020 végére működésre késznek kell lennie, és az uniós kifizetésekkel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálhatja akár a tagországi nyomozóhatóságok feje felett átnyúlva.

Jelenleg nincs friss összesített adatuk arról, mennyi aláírás gyűlt össze. A karácsonyig megszámolt 380 ezernél már biztosan sokkal több, 400 ezer felett járhatnak – mondta a politikus. Pontosan azt se tudják, hányan közreműködnek, mert a kétezer regisztrált aktivista mellett

akár tízezer körüli is lehet a „gerillák” és más önkéntesek száma.

Lényegében az egész országot sikerül lefedni a gyűjtésben.

Csatlakoztak Hadházyhoz az ellenzéki pártok, amelyek hozzáállása pozitív, a politikus azonban azt nem mondja meg, melyikük milyen teljesítményt nyújt. Azt elismerte, hogy a Momentum itt is élen jár aktivistáival.

A képviselő szerint a házról házra tartó módszer segíthet a jövő évi önkormányzati választás előtti – sok helyütt már elkezdődött – egyeztetésekben is. Érdemes „lejárni” egy-egy körzetet már most, az Európai Ügyészség kapcsán.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!