Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kína ideküldi, a németek megveszik – innen ruházkodunk

A németek a legnagyobb felvevői a ruhaimportnak, amelynek fő szállítója Kína. A nem meglepő adat mellett azért érdekes, hogy számottevő kivitel is zajlik az EU-ból, bár háromnegyede a többi tagállamba kerül.

Tavaly 166 milliárd euró (53 ezer milliárd forint, több, mint a teljes magyar éves GDP) értékű ruha érkezett az EU-ba, amelynek 51 százaléka a közösségen kívülről származott – derül ki az Eurostat friss adatsorából. Ez öt év alatt 25 százalékos növekedés.

A németek veszik…

Noha a közvélekedés szerint a fejlett gazdaságokban jobbadán már kipusztult a ruházati ipar, a számok mégis azt mutatják, hogy nem így van. Tavaly 116 milliárd euró (37 ezer milliárd forint) értékben exportáltak ilyen cikkeket az unióból, de ennek 77 százaléka egymás közt talált vevőre. Itt 2013 óta 36 százalék a kivitel gyarapodása.

Az EU-n kívüli ruházati import első számú felvevőpiaca Németország, 2018-ban 17 millió euró értékben. Vagyis

több, mint minden ötödik eurónyi ruhatermék a közösség vezető gazdaságába került.

Őket követi Nagy-Britannia (15 százalék), Spanyolország (14) és Franciaország (12 százalék).

… a kínaiak szállítják

A nem uniós országokból érkező ruhák importja – nem meglepően – főként Kínából származott (27 milliárd euró, a behozatal 32 százaléka). Jóval lemaradva Banglades (19 százalék), Törökország (12), India (6), Kambodzsa (5), Vietnám (4), Marokkó és Pakisztán (egyaránt 3 százalék).

Az EU-s ruhaexport tehát javarészt „házon belül” zajlik. Az ezen kívüli export mezőnyét Olaszország vezeti, amely a közösségen kívüli kivitel 36 százalékát mondhatta magáénak tavaly (miközben a behozatali rangsor vége felé található 9 százalékkal). Ennek kevesebb, mint fele a németeké és a spanyoloké, a franciáké már csak 12 százalék.

A Momentum is bejuthat az EP-be

A jelenlegi becslés alapján egy képviselője lehet a Momentumnak is a következő EP-ben, az LMP viszont nem kerül be. A Fidesz-KDNP-nek változatlanul 13 hely jutna. Az EP-ben most a britek maradásával számolnak.

Az Európai Parlament legújabb havi mandátumbecslése szerint (amely az egyes országok közvélemény-kutatásait veszi alapul) az alapvető erőviszonyok nem változnának a magyar delegációk között. A Fidesz-KDNP a szavazatok 52 százalékával 13 helyet szerezne, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 3-3 mandátumhoz jutna. A DK mellett azonban most a Momentum kerülne be az EP-be, mindkettejüknek 1-1 székük lenne.

A britek mégis választhatnak

A teljes EP e pillanatkép szerinti mandátumkiosztása a pártcsaládok között. A jó memóriájú olvasónak feltűnhet, hogy jelentősen eltérő számokat mutat az ábra, mint a februári első becslés óta közöltek.

Forrás: EP

Ennek oka az, hogy az Európai Bizottságnak a Nagy-Britanniával kötött legújabb megállapodása kitolta a kilépés dátumát legkésőbb október végéig, miután a brit alsóház eddig háromszor elutasította a kilépési feltételeket rögzítő szerződést. Ezért az EP most ismét azzal számol, hogy a szigetországban is megtartják a május 23-26. közötti választást, tehát júniustól a mostanival megegyezően 751 helyet osztanak ki (a Brexittel 705-re csökkenne a helyek száma).

A nagykoalíció kisebbségbe szorulhat

Emiatt a korábbi havi számítások érvényüket veszítették. A mostani számok azt mutatják, hogy bár marad legerősebb az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D), elveszítik jelenlegi abszolút többségüket (53 százalék), mindenképpen

formálisan is újabb pártcsaládot kell bevonniuk csaknem 44 százalékos részükhöz,

ha fontos döntéseket akarnak keresztülvinni. Első számú partner a liberálisok (ALDE) lehetnek, aztán a Zöldek (Greens).

Az EP becslői csak a jelenlegi frakciókkal számolnak, nem pedig az azokat alkotó pártok lehetséges új formációival. Ezért a legnagyobb mozgás a mostani Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) alakulatban látszik, mandátumaik 37-ről 62-re (részesedésük 4,9-ről 8,3 százalékra) ugrana. Ebben a csoportban van a francia Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és az olasz Matteo Salvini Ligája. Mindkettő nagy előretörésben van hazájában.

Utóbbi nemrég hirdetett új formációt Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) néven, célként kitűzve, hogy egyesítse a szélsőjobb mozgalmakat a jelenlegi főáramú Európával szemben. Ennek buktatóiról itt írtunk. Ide várja Salvini a Fideszt is, amely azonban az EPP tagja. Sorsa a Néppártban a választás után dől el.

Személyivel is utalhatnánk pénzt

Ne legyen szükséges kiállított jogosítvány a belföldi autózáshoz, és a személyivel lehessen azonnali fizetési tranzakciót végezni. Ennek vizsgálatára utasította a kormány Pintér Sándort.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján Pintér Sándor belügyminiszternek április végéig kell jelentést készítenie arról, hogyan válna lehetővé vezetői engedély fizikai kiállítása nélkül autót vezetni belföldön. Úgy, hogy kizárólag a nyilvántartási adatokra támaszkodnának. (Nem világos, hogy a koncepció kidolgozásához miért éppen a Magyar Vöröskeresztet kérték fel közreműködésre.)

Jogsi csak a hálózatban

Ha jól értjük, ez azt jelentené, hogy csak belföldön a karton jogsi nélkül lehetne autót vezetni, közúti ellenőrzéskor tehát a rendőr elektronikus úton győződne meg arról, hogy van-e érvényes engedélye az autósnak. Ehhez nyilvánvalóan minden rendőrkocsiba erre alkalmas berendezést kell elhelyezni, és el kell érni a nap 24 órájában üzembiztos hálózati összeköttetést a központi nyilvántartóval. Ennek következményeként azonban megszűnne a jogsinak a személyi igazolványt helyettesítő funkciója egyéb esetekben.

Másik érdekes döntés, hogy a belügyminiszternek 2020 végéig az e-személyi teljes rendszerének tovább fejlesztését is meg kell vizsgálnia és végrehajtania. A későbbi pontból kiderül, hogy a lakcímadatokat és a személyi azonosítókat helyeznék el a személyi okmány adattárolójában.

Azonnali átutalás személyivel

Ennél sürgetőbb feladat május végéig ugyancsak a belügyminiszter számára, hogy a jegybank bevonásával nézzék meg, az elektronikus tárolóelemmel felszerelt személyik képessé tehetők-e tranzakciók indítására. Itt az azonnali átutalások bevezetéséről van szó, amelyet július 1-jén akar elindítani az MNB – bár lehet, hogy csúszni fog, mert a bankszektor nem biztos, hogy elkészül a szükséges fejlesztésekkel.

Ez áttörés lesz, mert nem csak pár másodpercet venne igénybe a pénz elutalása, hanem ezt a címzett telefonszáma, e-mail címe, netán adószáma alapján is végre lehetne hajtani. Most tehát azt szeretné elérni a kormány, hogy az azonnali átutalásokat arra alkalmas e-személyivel is el lehessen végezni.

Falusi csok: legalább a figyelem látszatát megkapják?

A segítségnyújtás, a figyelem látszatát mindenképpen megkapják a kormánytól a falusi csok-ban érintett kistelepülések lakói – írja a Policy Agenda. Az intézet kimutatta: itt eddig is jól szerepelt a választásokon a Fidesz, most is profitálhat ebből.

Erősen kétesélyes a falusi családi otthonteremtési kedvezmény sikere, különösen azután, hogy kiderült: a júliusban induló támogatást csak olyanok igényelhetik, akiknek legalább egyéves folyamatos TB-viszonyuk van. Ez kétszer annyi, mint a jelenleg is igényelhető csok esetében. A kétgyermekes családoktól tehát egy, a háromgyerekesektől kétéves munkaviszonyt kérnek. A munkalehetőségek hiányától sújtott, nagy közmunkaarányú országrészek kistelepüléseiben szinte kizárja ez a feltétel a csok igénybevételét.

Ez megoldás?

Ami a banki folyósítás és a garanciát vállaló költségvetés szemszögéből nézve logikus is, ha el akarják kerülni az alacsony jövedelműek tömeges hitelcsődjét. Novák Katalin államtitkár mindenesetre türelmet kért, annak kivárását, hogyan válik be a gyakorlatban a falusi csok. Ha kell, változtatnak rajta – mondta az ATV-ben.

A fentihez hasonló következtetésre jutottak a Policy Agendában (PA) is, amikor azt írják: az

vitatható, hogy a lakástámogatási rendszeren keresztül megoldhatók-e azok a problémák,

amelyeknek gyökere az alacsony bérek, és ebből adódóan az egyéni fejlődési lehetőség hiánya.

Támogatásban eddig se volt hiány

A PA most megvizsgálta a falusi csok-ba bevont 2486 hátrányos helyzetű kistelepülést abból a szempontból is, hogyan „teljesítettek” a legutóbbi választásokon.

Ezen a 2486 településen 2,6 millióan élnek (körülbelül 2 millió választó). Arányait tekintve két megye – Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – adja ennek 24 százalékát. Kelet-Nyugat-viszonylatban nézve jól látszik az országon belüli területi egyenlőtlenség.

A falusi csok-kal érintett településeken élők 56 százaléka az ország keleti megyéiben lakik,

5 százalékuk Pest megyében, és 39 százalékuk a nyugati megyékben.

A csaknem 2500 kistelepülés választási eredményei azt mutatják, hogy amíg (csak a belföldi szavazatok alapján) a Fidesz-KDNP közös lista tavaly áprilisban 47,4 százalékot kapott, addig a falusi csok-kal érintett településeken 57 százalékot. A falusi csok-kal nem érintett falvakban a kormánypártok támogatottsága 53 százalék volt. A 2014-es országgyűlési választáson még csak 49 százalék volt ebben a körben a szavazati arány.

Azaz

a falusi csok-kal kecsegtetett településeken a Fidesz-KDNP négy év alatt 8 százalékkal növelte támogatottságát,

amely 152 ezer plusz szavazatot jelentett.

Az ellenzéki pártok a fentiekből következően ezeken a településeken is csak mérsékelt támogatást kaptak. A Jobbik, amely 2014-ben még 25,5 százalékot szerzett, 2018-ban már csak 22-t. A többi ellenzéki párt pedig be sem jutott volna a parlamentbe (az MSZP a Párbeszéddel közös lista okán).

Sőt, a kormánypártok támogatottsága nem csak ekkor volt magas a falusi csok-os településeken. A 2016-os kvótanépszavazáson az országos részvételi arány 41 százalék volt, ezeken a településeken 45. Vagyis a Fidesz ebben a kérdésben is jól tudott mozgósítani ezeken a településeken – írja a PA.

Az elemzés készítői maguk is elismerik, hogy nem lenne jogos a falusi csok-ot csak azon a szemüvegen keresztül nézni, hogy ez a társadalmi réteg a legerősebb támogatója a kormánypártoknak.

Valós problémára próbál választ adni a kormány,

hiszen a csökkenő lélekszámú települések valóban olyan társadalmi folyamatokat mutatnak, amelyek a magyar vidék lassú elnéptelenedését eredményezhetik.

Utalva azonban arra a kérdésre, hogy a súlyos szociális problémáktól gyötört kistelepülések számára valóban a lakástámogatás-e a gyógyír, többször láttuk a kormánytól, hogy meglévő problémára úgy ad választ, hogy ezzel

legalább politikai értelemben megteremti a segítségnyújtás látszatát

– fogalmaznak.

Vagyis a falusi csok-kal elvileg érintett településeken élők azt mindenképpen megkapják a kormánytól, amire jogosan várnak, ez pedig a figyelem, és a problémájuk iránti érzékenység mutatása. Ennek biztosan látjuk jeleit, amikor a Fidesz kampánygépezete a falusi csok jelentette üzenettel megjelenik ennek a 2486 településnek jelentős részén. Ez pedig politikai értelemben biztosan kamatozni fog a Fidesz számára már az EP választásokon is – vonja le a következtetést a Policy Agenda.

Egyre több venezuelai menekül Európába

Szírek után már venezuelaiak adták be a legtöbb menedékkérelmet az EU-ban és három társult államban februárban. Általában is nőtt egy évvel összehasonlítva a nemzetközi védelem iránti kérelem, igaz, nagyon sokan ismételt beadványt tesznek, és egyre kevesebb az iraki.

Rekordszámú latin-amerikai menedékkérőt regisztrált az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal  (EASO) – olvasható a februári adatokat összegző jelentésben. A számok az EU 28 tagállamában, valamint Izlandon, Norvégiában és Svájcban (EU+) regisztrált kérelmeket tartalmazzák.

Latin-Amerika előretör

2019 februárjában az EU+-országok 56 976 nemzetközi védelem iránti kérelmet kaptak, mindössze 1 900-zal kevesebbet, mint 2019 januárjában. (Mivel február rövidebb hónap, általában sokkal alacsonyabb a benyújtott kérelmek száma, mint januárban. Ebben az évben azonban a különbség nem volt kiugró. A 2019. február és 2018. február közötti összehasonlításban az idei kérelmek havi összege 22 százalékkal volt magasabb.) A tavaly februári kérelmek száma még csak 46 ezer volt.

Februárban a kérelmezők leggyakoribb származási országainak sorában alapos változás következett be.

Változatlanul a szírek vezetnek 5393-rel, de a második helyre a Venezuelából menekültek kerültek.

A teljes káoszba fulladt (becslések szerint idén 10 millió százalék lesz az infláció) országból 3995-en

kértek nemzetközi védelmet. Ez egyetlen hónap alatt 51 százalékos növekedés, és az EASO innen soha nem regisztrált ennyi menekültkérelmet, és a döntésre váró venezuelaiak száma már 33 800. (A hagyományosan második helyezett afgánok kérelmeinek száma csökkent, de a tavaly februárhoz képest 31 százalékkal többen voltak.)

Mint ismeretes, a magyar kormány is befogadott több száz venezuelait. Olyanokat, akik állítólag magyar felmenőt tudtak felmutatni. Ennek ellenére titokban akarták tartani, de nem sikerült.

A latin-amerikai kontinensről sokan érkeztek Kolumbiából is, szintén rekordszámban. Februárban az 1937 kérelem (47 százalék növekedés január óta) több, mint háromszorosa az egy évvel korábbihoz képest, és a nemzetközi védelmet kérelmezők tizedik leggyakoribb állampolgárságává váltak az EU+-ban. (Irak, Nigéria, Grúzia, Pakisztán, Törökország, Albánia tartozik még a tíz leggyakoribb származási ország közé.)

Latin-Marika más országaiból is egyre több menekült érkezik mifelénk. Egyelőre inkább a növekedés szembeszökő: a salvadoriak (+31 százalék január óta), nicaraguaiak (+30) és hondurasiak (+60).

Egyre kevesebb iraki

Fontos változás, hogy az iraki állampolgárok negyedik egymást követő hónapban kevesebb menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. A legnagyobb csökkenés azonban a pakisztániaknál történt (-23 százalék).

Az EASO jelentése felhívja a figyelmet, hogy sok az ismételten kérelmező. Azok, akik korábban ugyanazon EU+ országban nyújtottak be pályázatot, továbbra is minden tíz kérelmezőből egy ilyen volt. Vagyis

a nemzetközi védelmet kérelmezők száma kevesebb, mint az EU+-ba érkezőké.

A korábbi hónapokhoz hasonlóan a nyugat-balkáni országok állampolgárai nagy számú ismételt kérelmet nyújtottak be. Például Észak-Makedónia és Szerbia állampolgárai esetében minden harmadik kérelem ismétlődött.

„Bizalmi kézbe” kerül a TV2 csoport?

Adótervezés, rugalmas, hatékony konstrukció: ezeket írja magáról az a vagyonkezelő, amelynek kezébe kerülhet a TV2 csoport, a kormányközeli Takarékbank vezetője, Vida József útján. Az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő igazi „háttérhatalmi” cég: ötszáz éves zsidó bankárcsalád.

Vida József érdekeltségébe kerülhet a TV2 médiacsoport – ezt maga Vida közölte az MTI-vel hétfőn. Mint mondta, a médiapiacon bővítené magán üzleti érdekeltségeit Vida József, aki megbízottjai útján előrehaladott tárgyalásokat folytat a TV2 Média Csoport Zrt. megvásárlásáról.

A TV2-t Andy Vajna szerezte meg néhány éve, és tavaly év végén nem került be a kormányzati gigaholdingba, a 476 orgánumot tömörítő Közép-Európai Sajtó- és Médiaalapítványba, amelyeket tulajdonosai „önként” ajánlottak fel ingyen. Halála után elkezdődtek a találgatások a TV2 jövőjéről.

A Fidesz-közeli bankcsoport

A 14 társadóval rendelkező kereskedelmi csatornahálózat az ügylettel az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő cégéhez kerülne, a tárgyalások előrehaladásától és eredményétől függően a tranzakció júniusban zárulhat le. Az ügyletet üzleti titokként kezelik, ennek megfelelően a tárgyalások lezárásáig a felek nem kívánnak bővebb tájékoztatást adni.

Vida a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. A 15. legbefolyásosabb hazai üzleti döntéshozó a Manager Magazin 2018 júniusában felállított TOP 101-es listáján.

A Takarékbank egyike azon pénzintézeteknek, amelyek szeretnék megvenni

az eladósorban lévő Budapest Bankot, s amelyről azt beszélik a piacon, hogy idővel a Mészáros Lőrinc többségi érdekeltségében lévő MKB Bankkal egyesülve válna az OTP riválisává teljes kormányzati háttértámogatással.

Saját magának adná a TV2-t

Az Abaraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., ahogyan magukról írják, az új Polgári Törvénykönyv új jogintézményének nyomán alakult meg. A bizalmi vagyonkezelés a nyugati államokban már korábban elterjedt módja a befektetések és a vagyontranszferek kezelésének. A vagyonkezelés megoldást nyújthat különböző vagyongyarapítási, vagyonmegőrzési, illetve hasznosítási célok eléréséhez, de jó megoldás lehet akkor is, ha a vagyon nagysága vagy összetétele miatt a hasznosítás külön szakértelmet kíván.

A 2017-ben alapított

Abraham Goldmann egyik tulajdonosa maga Vida József

Gál Miklós és az Arthur Bergmann Jogi-, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. mellett. Alkalmazottja nincs a vagyonkezelőnek. Legutóbbi, 2017-es beszámolója alapján adózott eredménye 116 millió 188 ezer forint volt, osztalékot nem fizetett a 186,188 milliós saját és 70 milliós jegyzett tőkéjű társaság.

Magukat bemutató bevezető írásukban ismertetik a bizalmi vagyonkezelő célját, hasznát. Eszerint ennek három szereplője van: a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. A vagyonrendelő a vagyon tulajdonosa (ebben az esetben Vida lesz, ha megveszi a TV2 csoportot), aki meghatározott feltételekkel átadja vagyonának tulajdonjogát a bizalmi vagyonkezelőnek.

A vagyonrendelő dönt a bizalmi vagyonkezelővel kötött szerződésben arról, hogy ki legyen a kedvezményezett, illetőleg megjelölheti a kedvezményezetteknek egy meghatározott csoportját is. Sőt, az sem kizárt, hogy maga a vagyonrendelő legyen a kedvezményezett. Vagyis Vida, ha akarja, saját magának adhatja a kedvezményezetti jogosultságot. További lehetősége a vagyonrendelőnek, hogy nem nevez meg kedvezményezettet, és feljogosíthatja a vagyonkezelőt, hogy ő maga rendelkezzen a kedvezményezett személyéről.

Látható tehát, hogy a bizalmi kezelés intézménye gyakorlatilag

lehetővé teszi egy vagyon(tárgy) jogi és gazdasági tulajdonosának elkülönülését

– fogalmaz az Abraham Goldmann.

Kimenekíti a hitelezők elől?

Garanciális szabály a vagyon megőrzése érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek a vagyont más vagyoneszközöktől elkülönülten kell nyilvántartania. Főszabályként

a vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben,

csak ha a vagyonkezelő egyben kedvezményezett is. Ehhez tudni kell, hogy a TV2 csoport súlyosan veszteséges, évente több milliárdos deficitet „termel” a rengeteg állami hirdetés dacára. Egyik hitelezője éppen az MKB Bank mintegy hatmilliárd forinttal.

A bizalmi vagyonkezelés a gazdasági életben számos cél megvalósítására lehetőséget biztosító rugalmas, hatékony és differenciálható konstrukció, amely

megoldásokat, adótervezési lehetőséget biztosíthat mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára

– ajánlja magát a vagyonkezelő.

A névadó Abraham Goldmann a szélsőjobbos gondolkodásmód tipikus céltábla-figurája lehetne. Története a megbízhatóság és diszkréció története. A szorgos, kitartó munkájáról és megbízhatóságáról saját korában és környezetében közmondásossá vált Abraham, egy anconai zsidó kereskedő második fiúgyermekeként látta meg a napvilágot. A pontos évszám sajnos nem maradt fenn, de biztosra vehető, hogy valamikor 1505 és 1507 között született – mutatja be „ősét” a cég. Az alapoktól kezdő bankárdinasztia, amelynek hagyományát, ami megbízhatóságon, a kitartó, szorgalmas munkán, valamint a tudás helyi keretek között történő valós tapasztalatokra épülő alkalmazásán nyugszik, máig őrzik.

Még mindig olcsó jánosok vagyunk

A tavalyi nagy arányú emelkedéssel is a negyedik legalacsonyabb munkaerő-költségű ország vagyunk az EU-ban. Az óránkénti összes ráfordítás nálunk a 8500 forint átlag harmada.

Óriási szórást mutatnak a munkaerőre fordított óránkénti kiadások az Európai Unióban – derül ki az Eurostat adataiból. A mezőgazdaságot és a közigazgatást nem tartalmazó, a legalább 10 fős cégek körében a cégek különféle személyi juttatásait is magában foglaló számok 5,4 euró (1600 forint) és 43,5 euró (13 500 forint) között mozogtak 2018-ban. Előbbi Bulgáriáé, utóbbi Dániáé.

Ég és föld

Az átlag 27,4 euró (8500 forint) volt az Európai Unióban és 30,6 euró (9500 forint) az euróövezetben. Bulgáriát Románia és Litvánia követi, Magyarországon (9,2 euró, 2900 forint) a negyedik legolcsóbb ország a 28-ak között, bár Lettország adata (9,3 euró) lényegében ugyanennyi. Az élmezőny fényévnyi távolságban van: Dánia után Luxemburg (40,6 euró), Belgiumban (39,7), Svédországban (36,6), Hollandiában (35,9) és Franciaországban (35,8) következik.

Az óránkénti munkaerő-költség a teljes gazdaságban, euróban, kivéve mezőgazdaság és közigazgatás, 10 vagy több főt foglalkoztató cégek

Az ipari munkaerő-költségek átlaga 27,4 euró az EU-ban és 33,2 az euróövezetben. A szolgáltatásokban 27 és 29,6 volt, az építőiparban 25 és 27,6 volt tavaly. A főleg nem üzleti gazdaságban (a közigazgatás kivételével) 28,5 és 30,8 euró volt.

Az óránkénti munkaerő-költségek 2018-ban az EU-ban 2,7 százalékkal, az euróövezetben 2,2-del nőttek euróban kifejezve. Az euróövezeten belül a legnagyobb növekedést Lettországban (12,9), Litvániában (10,4), Észtországban és Szlovákiában (mindkettő 6,8) regisztrálták. Spanyolországban (1,3) és Portugáliában (1,4 százalék) volt a növekedés.

Az euróövezeten kívüli országokban a saját valutában kifejezett változást is kiszámolták, hogy kiigazítsák az árfolyammozgások hatását. Ebben a sorban a legnagyobb növekedés Romániában (13,3 százalék) és Magyarországon (9,8) volt. Legkisebb mértékben Dániában (1,9), Svédországban (2,3) és az Egyesült Királyságban (3,3%) nőttek a munkaerőre fordított kiadások.

Lehet, hogy keveseknek lesz „devizahitel-fordulat”

A bő három éve felfüggesztett devizahiteles perek egy részére lehet hatással a Kúria Konzultációs Testületének állásfoglalása a nem megfelelő tájékoztatás pontosításáról. Azok számára, akik annak idején kérték a banki szerződés egészének érvénytelenné nyilvánítását is.

Sokakban támadt fel a remény, hogy mégis fordulatot ígér a Kúria Konzultációs Testületének (KT) minapi állásfoglalása. A Kúria elnökének kezdeményezésére létrejött csapat bírákból áll, elnöke a polgári kollégium vezetője, Wellmann György. Nem mellesleg az, akinek irányításával öt éve megalkották azokat a jogegységi határozatokat, amelyek – törvények mellett – rendezni igyekeztek a devizahitel-szerződések ügyét.

Pontosítottak, körülírtak

De ezekben éppen az árfolyamkockázatról nem döntöttek. Arról, hogy ki viselje ennek terhét: az ügyfél vagy a bank. (Az árfolyamrés ügyét rendezték, illetve forintosították a szerződések egy részét. Az árfolyam-kockázatra 2011-ben próbáltak megoldást találni, de ez a törvény végül nem orvosolta teljes körűen a bajt.)

A KT 140 ügyet vizsgált meg.

Azt, mi volt a bíróságok gyakorlata a szerződések tisztességtelenségének megítélésében

arról, a bankok hogyan tájékoztatták a kölcsönt felvevőket az árfolyam-kockázatról.

Körülírták azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén megállapítható a bankok gyakorlatának tisztességtelen volta. Egyebek közt kimondták, hogy ennek tekinthető, ha különféle dokumentumokból, illetve a szerződésben több helyről kellett az ügyfélnek „összeollóznia” az árfolyamban rejlő rizikó elmagyarázását; ha nem tették egyértelművé, hogy ez a kockázat valós veszély és a szerződés teljes időtartamában bármikor valóra válhat; és főleg,

ha nem magyarázták el az ügyfeleknek, hogy ennek összegében (vagyis a törlesztőrészlet megugrásában) nincs felső határ;

és leszögezték, hogy nem róható fel az ügyfélnek, ha nem tett fel újabb tisztázó kérdéseket, s ha a szerződés szövege – konyhanyelven fogalmazva – kellően homályos és jogias ahhoz, hogy nem érthető átlagembernek.

Csak egyedileg dönthetnek, de kik ügyében?

A testület leszögezte, hogy újabb iránymutatás (a bíróságokra kötelező jogegységi határozat) nem lehetséges, a folytatható pereket egyedileg kell elbírálni.

Adódik a kérdés, hogy kiket érinthet ez az eddigieknél egyértelműbb álláspont arról, hogy mi tekinthető alapos tájékoztatásnak a zömmel svájci frankban felvett, de forintban folyósított és törlesztett kölcsönök árfolyam-kockázatáról. (Töredék hányadban voltak eurós és japán jenes ügyletek is.)

Magyar György magyarázata szerint a 2014-es törvények alapján a devizaalapú kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatban folyamatban lévő pereket fel kellett függeszteni legkésőbb 2015. december 31-ig. S ezeket a pereket csak akkor lehet(ett) folytatni,

ha az érvénytelenség, vagy részleges érvénytelenség megállapítása mellett a szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének alkalmazását is kérte a felperes.

Vagyis ha van olyan folyamatban lévő per, amelyben az eredeti devizaalapú szerződés érvénytelenségét támadja a fogyasztó azon az alapon, hogy – az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás elmaradása miatt –

az egész szerződés érvénytelen, ott lehet még ennek jelentősége.

De – ismétli meg nyomatékkal az ügyvéd -, ilyen per csakis úgy lehet folyamatban, ha az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását is kéri a devizahiteles.

És ha érvénytelen, utána mi lesz? Még nem tudjuk

Ennek három következménye lehet. Fő szabályként az eredeti állapot helyreállítása, ami aligha járható út: az ingatlanokat megvették előző tulajdonosuktól vagy felépítették, és azóta eltelt 10-15 év. Ebben az esetben a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Erre akkor van lehetőség, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető.

A KT éppen erről fog állásfoglalást kialakítani következő, június közepi ülésén. Tehát arról,

mi történjék, ha az elégtelen tájékoztatás miatt ki kell mondani a szerződés érvénytelenségét.

Ez az állásfoglalás nem jogszabály

A kúriai testület nyilvánosságra hozott összefoglaló megállapításai a bírói joggyakorlat aktuális szakmai álláspontját összegzik a kérdésben. Ez azonban nem minősül jogszabálynak, így az egyedi ügyekben eljáró bírókra sem kötelező, bár nyilvánvalóan a bírák igazodnak ehhez, hiszen ez szakmai iránymutatás Magyar György szerint.

Van azonban egy mondata a megismert szövegnek, amelybe sokan fognak belekapaszkodni, s amely valószínűleg még alapot adhat vitákra. Ez azt tartalmazza, hogy ha az árfolyamban rejlő kockázatot feltáró tájékoztatás elégtelen vagy nem is volt, az a teljes szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Merthogy ez a szerződés úgynevezett főszolgáltatásának körébe tartozik

Vizsgálható vagy nem a rossz tájékoztatás? Csak erős idegzetűeknek

Ezzel szemben az egyik 2014-es jogegységi határozat úgy szól, hogy „a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.”

Magyar György szerint látszólagos az ellentmondás. Idézi a kúriai határozat indokolását, amely szerint az Európai Unió Bírósága egyik ítéletében akként foglalt állást, hogy a „szerződés elsődleges tárgyát” vagyis a „főszolgáltatást” megállapító szerződési feltételeknek azok tekintendők, amelyek a szerződést jellemző szolgáltatást határozzák meg.

Ennek alapján a devizaalapú kölcsönszerződések jellegadó sajátossága többek között az, hogy e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett más devizában adósodott el,

amiből következően az ügyfél viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Önmagában azonban az, hogy az árfolyamkockázat viselésének szabályai a főszolgáltatás körébe tartoznak, nem zárják ki ezen szerződési rendelkezések tisztességtelenségének vizsgálatát. Abban az esetben, ha e rendelkezések nem világosak, nem érthetőek – figyelemmel a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásokra is.

Az ügyvéd szerint azonban a „tisztességtelenség” nem általános érvénytelenségi kategória, mert az főszabály szerint a fogyasztóval kötött szerződésben alkalmazott általános szerződési feltételekre vonatkoztatható, vagyis egy szerződés „apróbetűs” részre. Az általános szerződési feltételek általában nem a szerződés fő szolgáltatására vonatkoznak. Kölcsönszerződés esetén a főszolgáltatás: a kölcsön adása (hitelező) és annak visszafizetése (adós).

Fogalmilag a tisztességtelenség – főszabály szerint – erre nem vonatkozhat, csakis az általános szerződési feltételekre.

Ennek alapján tehát várható, hogy ezek után is lesznek értelmezési viták.

Mégis felülvizsgálhatók a devizahiteles ügyek?

Ha a tájékoztatásból nem derült ki, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyam-változásnak nincs felső határa, és az valós veszély, akkor a devizahiteles szerződés érvénytelen – ez a lényeg a Kúria Konzultációs Testületének álláspontjában. Ezzel akár fordulat is beállhat sok devizahiteles banki szerződésében.

Március közepén hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága (EUB) a magyar devizahiteles ügyek egyes kérdéseiről egy eljáró magyar bíró kérdései alapján. Sokan ezt akkor úgy értelmezték, hogy a hatályos magyar jogszabályok ellenében felülvizsgálhatók lesznek az évekkel ezelőtt lezárt peres ügyek. Mások inkább hűtötték a kedélyeket, mondván ugyan visszamenőleg is megsemmisíthetők a tisztességtelen feltételeket tartalmazó devizahiteles szerződések, ám ehhez olyan feltételek fennállása kell, amelyre a magyar jogrendszerben nincsen semmi esély.

Mikor tisztességes a tájékoztatás?

Most mégis úgy néz ki, hogy – szigorúan egyenkénti döntésekkel – mégis újranyithatók az akták, legalábbis ez olvasható ki a Kúria Konzultációs Testületének ülésén tett megállapítások emlékeztetőjéből. Vagyis hozzányúlhatnak az eddig nyitva hagyott kérdéshez, valóban kizárólag az adós viselje-e az árfolyam-kockázat összes következményét, az elszállt törlesztési összegek terhét.

Ezt a fórumot a Kúria elnöke hívta életre a devizahiteles szerződések érvénytelenségi pereinek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára tavaly decemberben. Ennek során a Kúria által több, mint 140 ügy vizsgálatát végezték el a bíróságok gyakorlatáról. Arról, hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését.

Mint a tíz pontban foglalt anyagból kitűnik, arról tettek megállapításokat, mely tartalmi elemei vannak a bank részéről a kölcsönt felvevők részére adott tájékoztatás tisztességességének az árfolyam-kockázatról.

A legfontosabbnak az tűnik, amely szerint a tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet. Valamint

akkor, ha az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Sőt, a testület ezt megtoldotta azzal, hogy a tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nemcsak annak, hogy az árfolyam-változással számolni kell, hanem annak is, hogy az

nem elhanyagolható mértékű kockázat,

és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket.

És itt mindjárt húztak is egy határvonalat. Ha ugyanis a világos és érthető írásbeli, vagy szóbeli tájékoztatásból a várható árfolyam-növekedés felső határa vagy maximális nagyságrendje megállapítható, az árfolyamkockázat csak eddig a mértékig terheli a fogyasztót.

Fontos körülményre világít rá a testület, amikor nem megfelelőnek tartja a kockázatról szóló tájékoztatást, ha ezt az ügyfélnek úgy kell több helyről összeszednie és értelmeznie. Például az általános szerződési feltételekből, üzletszabályzatból. És akkor se tisztességes, ha a szerződés egyes rendelkezéseiből ez csak kikövetkeztethető.

Az érthetőség is számít

És hogy teljesen egyértelmű legyen a megállapítás súlya, leszögezik: az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a

„nem világos, nem érthető”

kiegészítést.

Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.

A bírósági testület egy másik pontban azzal is megerősíti a fogyasztói jogot, hogy lényegében elismeri a kölcsönt felvevők gyakori jellemző általános tájékozatlanságát. Legalábbis ez olvasható ki abból, amikor arról írnak, hogy figyelemmel kell lenni a szerződés átlagos fogyasztó számára esetleg félreérthető, homályos, bonyolult megfogalmazására is.

Tehát amikor azt vizsgálják, hogy a fogyasztó kellő körültekintéssel járt-e el, amikor nem kért a pénzügyi intézménytől további tájékoztatást, figyelembe kell venni a szerződés megérthetőségét is.

És persze kitérnek arra is, hogy a tájékoztatás elhangzásakor, illetve ennek aláírásakor elegendő időt kellett adni az ügyfélnek a szerződés áttanulmányozására. Ha nem így történt, akkor bizony kifogásolható a tájékoztatás.

Ezzel nincs vége

Vagyis a testület lényegében a devizahiteles perek összes kényes részére adtak most fogódzót a Kúria számára. És leszögezték azt is, hogy az árfolyam-kockázatról szóló tájékoztatás tisztességességének megállapítása a bizonyítékok összességének mérlegelésén alapulhat. Ebből arra a következtetésre jutnak, hogy a Kúria nem bocsáthat ki újabb jogegységi határozatot a bíróságok számára. Vagyis

az ügyeket egyenként lehetséges elbírálni

a most felállított szempontok figyelembe vételével.

Az ügynek ezzel természetesen nincs vége, hiszen ha sok szerződés érvénytelenné válik visszamenőleg, akkor dönteni kell arról is, hogy ebből mi következik: a felvételkori árfolyamon forintosítsák-e a hiteleket, és akkor mi legyen a kamatokkal (15 százalék körüli forintkamatok voltak akkoriban, ez nyitotta meg a harmadakkora kamatú frankkölcsönök előtti utat).

A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

Ilyen se nagyon volt: kidőltek a focisták, halasztana az MTK

0

Bélhurutos vírusfertőzés miatt a keret kétharmada kidőlt a sorból, ezért a szombati bajnoki elhalasztását kéri az MLSZ-től az MTK. A kérés két utánpótlás-csapat meccsére is vonatkozik.

Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy betegség egy klub egész játékoskeretét leverje lábáról, most ez történt az MTK Budapesttel. Rendkívüli helyzet miatt halasztási kérelemmel fordultak az MLSZ-hez – olvasható a futballszakosztály közleményében.

Kétharmadot ért utol

Mint írják, ennek oka az, hogy a keret jelentős része gyomor-bélhuruttal járó vírusfertőzést kapott, és ez a játékosok közel kétharmadát, valamint a szakmai stáb pár tagját is érinti. Mivel az U19-es együttesnél is hasonló tünetek léptek fel, a keret feltöltése onnan sem oldható meg. Ezért azt kérik a szövetségtől, hogy későbbi időpontban játszhassák le a Haladás elleni most szombaton esedékes bajnokit.

Sőt, a fertőzés az utánpótlás játékosokat is elérte (több korosztály tagjait haza kellett küldeni az akadémiáról), emiatt a betegség továbbterjedése sem kizárható. Ezért kérik az U16-os és U17-es csapat debreceni bajnokijának elhalasztását is.

A fertőzés a debreceni bajnoki mérkőzés másnapján kezdődött egyik játékosnál lázzal, hasmenéssel, hányással és végtagfájdalmakkal. Azonnali kezelést kapott, így két napon belül jobban is lett, de hétfőtől kezdve egymás után több játékosnál is hasonló –  gyomor-bélhuruttal járó vírusinfekcióból fakadó – tünetek léptek fel – magyarázta a történteket a csapatorvos, dr. Dreissiger Imre.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!