Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

„Saját büszke barbárjai által kirabolt ország”

„Odáig jutottatok, hogy a betlehemi gyermekgyilkosságot, vagy a fitos orrúak deportálását ugyanúgy szó nélkül megszavaznátok, mint akármelyik szánalmas salátatörvényt. Tán fel sem riadnátok közben” – írta az MTA kicsontozásáról az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja, Szabó András Péter történész. Szerinte ezúttal nem idegen hódítók, hanem saját büszke barbárjai által kirabolt és letiport ország lettünk.

Múlt héten szavazta meg a parlament fideszes többsége a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát tőlük elvevő, az irányítás kormányzati kézbe adó törvényt. A tiltakozásokat szervező Akadémia Dolgozók Fórumának történész tagja tette közzé írását a Facebookon a történtekről és azok következményeiről. Ahogyan egy kommentár szól, „szörnyűséget ilyen gyönyörűen és szelíden leírva még nem láttam”.

Rettenetes jogszabály-saláta

Napok óta vívódom, hogy mit is írhatnék arról a gyalázatról, ami 2019. július 2-án a magyar tudománnyal történt. Egy hatvan fős, jobb híján néma jelenlétével tüntető csoport részeként én is ott voltam a Parlamentben, amikor a kormánypárti többség az esedékes szavazási szeánsz keretében, az igen gombok unott és magabiztos lenyomásával elfogadta „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” címét és tartalmát tekintve is rettenetes jogszabály-salátát. Feledhetetlen élmény volt látni,

hogyan működik a NER országgyűlése a sosemvolt magyar világbirodalom cifra palotájában,

a maga padlóhoz csavarozott karzatszékeivel, agyonfegyelmezett ellenzékével, az okostelefonból, számítógépből, vagy napi sajtóból épp csak a gombnyomás fél másodpercére feleszmélő kormánypárti honatyáival. Bizony, ha nem szólalt volna meg mindig időben a kikiáltó érces igenje, az ébrenlétnek ezek a ritka percei is elmaradtak volna. Olyan emberek döntöttek rólunk és a magyar tudomány jövőjéről, akik jobbára ott sem voltak.

Kisszerűség és felszívódott gerinc

Vajon ebben a rendszerben minden tragédia ilyen kisszerű? Vajon a döntés hordereje tényleg nem indokolta, hogy a törvényjavaslatot benyújtó miniszter, Palkovics László, a Magyar Tudományos Akadémia harminc ezüstpénznél láthatóan többre ácsingózó, bűntudattól sem gyötört Júdása jelen legyen? Vajon népünk bölcs vezére és igazmondó juhásza miért döntött a távolmaradás mellett, átengedve a nyáj jelképes vezetését Észak megzabolázójának, a hős Szarvasvadásznak? Vajon az előbb kocsonyává puhult, majd felszívódott gerinc helyén érezni lehet még valami halvány viszketést? És végül miért van az, hogy a Tisztelt Háznak a döntés szent pillanataiban olyan hangja van, mint egy beregi birkahodálynak nyírás idején?

A bölcsek köve?

De akármilyen szörnyű is volt ez a perc, minden borzalma eltörpül majd a döntés hosszútávú káros hatásai mellett. Mert mi mástól is lehetne hatékonyabb a jövőben a kutatóintézet hálózat (pontosabban fogalmazva: az a kevés, ami megmarad belőle a „párhuzamosságok felszámolása” és a „racionalizálás” nyomán), mint egy teljhatalommal rendelkező Irányító Testülettől vagy a vizek felett lebegő Nemzeti Tudománypolitikai Tanácstól? És minek nekünk a régi, jól bejáratott idegrendszer, a maga ósdi dúcaival, amikor a bürokrácia növeszt majd helyette új, kezesebb idegpályákat?

Minek az a kicsi kopott koponya, benne durcás komenista agyvelőnkkel, ha kapunk helyette szép új vízfejet?

Hiszen tudjuk mind, hogy a Tankerületi Igazgatóságok és Szakképzési Centrumok felállítása óta a magyar iskolák új aranykorba léptek, hogy friss szellő zavart el egünkről minden sötét felleget. Hogy az állami tankönyv a jó tankönyv, mozaikot meg rendeljenek a léha római patríciusok. Hogy a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a tűzoltó boldogságának záloga, és hogy nincs olyan egyetemi szenátus, amely ne hajtaná örömmel egy erőskezű kancellár jármába nyakát. Csak két kósza gondolat nyugtalanít. Vajon lehetséges az, hogy pártunk és kormányunk (szabad választásokon kapott széles körű felhatalmazásából ihletet merítve) tényleg megtalálta a bölcsek kövét, a mindig és mindenhol alkalmazható univerzális megoldóképletet? És miért van, hogy azok a nemzeti színű szalagokkal teleaggatott közösségi épületek, amelyeket büszke turáni fajtánk emel, mindig egy piramisra emlékeztetnek? (Természetesen egy európai és demokratikus piramisra.)

…vagy a Kárpátok géniuszai

De félre minden gúnnyal, hiszen a magyar történelem, sőt az Európai Unió legsikeresebb politikai konstrukciójáról beszélünk, a nemzet élcsapatáról. Ők azok, akik tényleg mindenkinél mindent jobban tudnak. Ők a Kárpátok igazi géniuszai. Tanulniuk sem kell hozzá: megnyálazott ujjukat a levegőbe tartva csalhatatlan ösztönnel mutatják meg a dolgozó népnek a haladás útját. Lehet szó egészségügyről, oktatásról, tudományról, hitről, ők ismerik a receptet. Jobban amputálnak, mint akármely sebész. Tudják, hogy a természetes kiválasztódásnak nem csak a természetfilmekben, de a magyar kórházakban is megvan a maga helye. Hogy a digitális tábla a statisztikáknak szebb ékköve, mint holmi húgynak becézett szövegértési teszt, és latin szótár nélkül is tisztában vannak azzal, hogy a pedagógus szó valójában rabszolgát jelent.

Színről-színre látják, hogy mit érdemes kutatni és mit nem,

és hogy az intézeti számítógép ventilátora csak akkor duruzsolja el a Krasznahorka büszke várát, ha közbeszerzéssel vásárolták, természetesen a megfelelő cégtől. Végül azt is jól tudják, hogy Ferenc pápa és Soros György egy kétfejű sárkány, aki csak arra vár, hogy Szent Mihály arkangyal a mellébe mélyessze ormótlan körmeneti keresztjét.

Lássuk be, hogy nemzetünknek sosem voltak még ilyen elhivatott és eltökélt istápjai. Ők az aranyemberek, hiszen

minden, amihez érnek, arannyá változik… valamelyikük zsebében.

Mert, ahogy azt a Szentírás mondja: „méltó a munkás az ő bérére.” És ugyan ki is várná el egy mai pelikántól, hogy saját torkát feltépve vére hullatásával gyarapítsa a következő nemzedéket. Miért is ne juthatnának az új földesurak is a mennyek országába? Miért ne ügethetnének át a NER zsírunkon hízott tevéi a tű fokán?

A hatalomért való hatalom

Most már félre a tréfával is, mert ami történik, az végtelenül szomorú. Hiszen olyan vezetőink vannak, akik már fel sem fogják, hogy nem a dédelgetett, hétvégi tréningeken egységgé kovácsolt és teljes engedelmességre szoktatott politikai alakulatuknak kell sikeresnek lennie, hanem az országnak. Hogy a hatalomért való hatalom a pokol előszobája, és hogy

nincs az a helyes intézkedés vagy jó cselekedet, amely bocsánatot adhatna a szabadság elorzására, az ország nagy részének szellemi-fizikai jobbágysorba vetésére.

Az akadémiai intézményhálózat elleni támadás a társadalmi autonómiák elleni kereszteshadjárat egyik utolsó eleme volt. Arra gondoltatok már, hogy a határon túl hogyan követelhet valaki autonómiát, ha a maga portáján ilyesmit nem tűr meg? Megér nektek ennyit az, hogy mindenhonnan levehessétek a sápot, és hogy senki ne tarthasson elétek tükröt? Történelmi léptékű bűnökkel történelmi esélyt tékozoltatok el, a bűntudat leghalványabb csírája nélkül. Ültök a tökéletes öltönyötökben, nyomogatjátok a gombot, kiürítve elméteket, teljesítve minden parancsot. Odáig jutottatok, hogy a betlehemi gyermekgyilkosságot, vagy a fitos orrúak deportálását ugyanúgy szó nélkül megszavaznátok, mint akármelyik szánalmas salátatörvényt. Tán fel sem riadnátok közben.

Hol a határ?

Gondolkoztatok már azon, hogy hol van a határ? És azon töprengtetek, hogy mi lesz, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere, ez a magát Szent Mihálynak álcázó fenevad egyszer kimúlik? (Mert minden rendszernek vége lesz egyszer.) Hány esztendeig kell majd utána királyvízbe áztatni a nemzet eszméjét, hogy ismét tiszta fényben ragyoghasson? Mikor válhat majd a kereszténység/ keresztyénség a politika alázatos szolgálóleányából ismét igaz hitté? Legalább a halálos ágyatokon felfogjátok majd, hogy mit tettetek, hogy pontosan azzá váltatok, amit a legjobban gyűlöltetek? De ez utóbbi a ti gondotok lesz,

nekünk pedig megmarad ez a kicsi, ezúttal nem idegen hódítók, hanem saját büszke barbárjai által kirabolt és letiport ország, a maga atomjaira hullott, alázatossá butított társadalmával, az újjáépítés terhes kötelességével.

Addig pedig a mélységes szomorúság jut nekünk, a jó dolgok elmúlásának tudata. Történészként, akadémiai dolgozóként sem fogalmazhatok pontosabban, mint a népdal, hiszen ami velünk történt, az történik itt mindenkivel: „Fekete a holló, gyászt visel magáért, én is gyászt viselek, szép Magyarországért.”

Kevesebb terrortámadás volt tavaly az EU-ban, nálunk egyenesen nulla

Egy év alatt csökkent a terrortámadások száma az EU-ban, a befejezetteké és a sikerteleneké is, nőtt a megakadályozottaké. Tucantyi halálos áldozatot követeltek az attakok, ötödannyit, mint 2017-ben, de mind dzsihadista merénylettől. A támadások kétharmada viszont etnikai és szeparatista jellegű volt. Minket senki se akart megtámadni.

Tavaly összesen 129 politikai indíttatású támadást regisztráltak az EU-ban. Ezek magukba foglalták a sikeres, a felszámolt és sikertelen eseteket is – derül ki az Europol éves jelentéséből. A legtöbb cselekmény, 60, Nagy-Britanniában történt, Franciaországban (30), Olaszországban (13), Spanyolországban (11) volt kétszámjegyű merénylet. Egy évvel korábban még 205 támadást hajtottak végre.

Javult a felderítés

Sokat mondóak azok az adatok, amelyek szerint a 2017-es 10-hez képest harmadával kevesebb (7) befejezett támadás volt. A sikerteleneké 12-ről egyre esett, a felszámolt, megakadályozott próbálkozásokból viszont több lett, 16 a 11-gyel szemben. Vagyis jelentősen javult a bűnügyi szervezetek felderítő munkája.

Tavaly 13 embert öltek meg a terrorista támadásokban, és ezek mindegyike dzsihadista volt, és magányos merénylő volt az elkövető.

További 53 ember szenvedett sérülést (46 volt dzsihadista eset). Ez jelentős csökkenés a 2017-es évhez képest, amikor tíz támadásban 62 embert öltek meg.

Egy év alatt 33-ról 24-re csökkent az elfojtott, sikertelen és befejezett dzsihádista terrortámadások száma.

Minden második lefogás dzsihadistáé, nálunk egy se volt

Az EU-ban tavaly 1056 letartóztatást hajtottak végre terrorista bűncselekmények miatt. Ezek közül 511 a dzsihádista terrorizmushoz kapcsolódik. Franciaországban a legmagasabb letartóztatások száma 310 volt, ezt követi az Egyesült Királyság 273-val, Belgium pedig 166-tal.

A támadások és a terrorizmus miatti letartóztatások számait mutatja a statista.com grafikonja országonként.

Forrás: statista.com

Az ábrából, és az Europol jelentéséből is kiderül, hogy Magyarországot senki se akarta megtámadni: az 1056 letartóztatás között egyetlen magyar esetet se tartanak nyilván.

A „sajátok” elleni támadás messze a legtöbb

Annak ellenére, hogy nem eredményeztek haláleseteket, az etno-nacionalista és szeparatista támadások száma az EU-ban továbbra is meghaladják a tisztán terrorista támadásokét. A 129 támadás nagy része (83) etnonacionalizmusból és a szeparatizmusból fakadt, vagyis

az összes ilyen erőszakos cselekmény közel kétharmada nem az iszlám terrorizmus számlájára írandó.

A tendencia itt is csökkenő: 2017-ben 137 volt az etnonacionalista és szeparatista erőszakcselekmény, 33 dzsihadista és 24 szélsőbalos.

Forrás: Europol

A tendencia 2017-ben hasonló volt, amikor 137 etnonacionalista és szeparatista támadás volt, szemben a 33 dzsihádista és 24 szélsőbalos erőszakkal. Az összes dzsihádista terrortámadás egy személyes volt, célpontjai civilek és a hatalom szimbólumai. Az elkövetők motivációja és más radikalizált egyének vagy terrorista csoportok közötti kapcsolatok gyakran nem voltak egyértelműek az Europol jelentése szerint. A mentális egészségügyi problémák hozzájárultak a jelenség összetettségéhez.

Kevés iszlamista áramlik vissza Európába

Az európai rendőri szervezet értékelése szerint nagyon alacsony volt az olyan külföldön „működő” európai külföldi terrorista harcosok száma, akik 2018-ban utaztak az iraki és szíriai konfliktuszónába. A dzsihádistákat továbbra is főképpen az Iszlám Állam propagandája inspirálta. Ehhez hasonlóan az EU-ba visszatérők száma is nagyon alacsony maradt, miközben több száz európai polgárt továbbra is fogva tartanak Irakban és Szíriában. „Nem tűnik rendszerszintűnek” a terroristák általi visszaélés az EU-ba való belépésre irányuló migrációval. Vagyis továbbra sem számottevő a menekülők közé rejtőző ex-ISIS-tagok száma, amivel sok európai párt és politikus ijesztget.

Elbukhat az EP-ben von der Leyen? – lázadoznak a német szocdemek

A német SPD alelnöke, korábbi elnöke, EP-képviselője szerint nem szavazhatják meg az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen néppárti politikust. Zsarolásról is beszélnek Orbánék részéről. Az EP szocialistái nélkül nincs meg a Macron-Merkel-javaslat többsége.

Július közepén kell szavaznia az Európai Parlamentnek (EP) az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyenről, aki az Európai Tanács (az állam- és kormányfők szerve) által elfogadott politikus. Angela Merkel egyik legrégebbi szövetségese, 2003 óta vesz részt a német kormányzati politikában.

Mint kalapból a nyulat

A védelmi miniszter asszony neve az utolsó előtti pillanatban került elő, miután Merkel számára világossá vált: pártfogoltjának, Manfred Webernek nincs többsége, a szűk körű egyeztetés után alternatívaként jelölt Frans Timmermans szocialista EP-csúcsjelölttel szemben pedig szintén óriási az ellenállás az Európai Néppártban (EPP).

Ezután Emmanuell Macron francia politikus (liberális frakció) állt elő von der Leyen nevével, megnyerve hozzá Merkel támogatását. Ehhez aztán csatlakoztak a V4-ek és az olaszok.

Forrás: Európai Tanács

Így lett Orbán Viktorék által diadalittasan bejelentett „saját” jelölt von der Leyen, elsősorban persze a csaknem 40 milliós Lengyelország miatt. Vagyis egyesek túlbecsülik Orbán súlyát a döntésben, ahogyan „túlgondolják” Merkel magatartását, azt, hogy Timmermans volt a csali azért, hogy aztán von der Leyent, közeli személyes hívét jelölhesse.

Tényleg akkora győzelem ez Orbánnak?

Ursula von der Leyen az eddigi életrajzi adatok alapján igazi kozmopolita, az Európai Egyesült Államok híve, a német parlamentben megszavazta a melegházasságot, sőt, „migránssimogató”. Őt kaphatják meg az EU-kritikusok azért cserébe, hogy mind Webert, mind Timmermanst sikerült kiütniük.

Ursula von der Leyen Soros Györggyel (b).

De tényleg megkapják? Az új felosztásban az EP-ben hárompárti (EPP, szocialisták, liberálisok) kellenek a többséghez. Szerdai és csütörtöki nyilatkozatok szerint

a német SPD köreiben kiverte a biztosítékot

az, hogy az utolsó pillanatban a korábban „pályán kívüli” von der Leyen neve került a szavazólapra.

Szerdán még csak Sigmar Gabriel, az SPD előző elnöke, a nagykoalíciós Merkel-kormány korábbi külügyminisztere és alkancellárja nyilatkozta azt, hogy von der Leyen jelölése elfogadhatatlan és alkalom lehet arra, hogy legott

felbontsák a kormányzati együttműködést a CDU-CSU-val.

Ez egyelőre nem kapott támogatást, de az elégedetlenség terjedni látszik.

„A vesztesek” javaslata?

Ezután a kormány Európa-ügyi államminisztere, Michael Roth szólította fel az EP-t, hogy szavazza le von der Leyent. Az SPD európai parlamenti képviselője, a múlt ciklusban az EP alelnöke, Evelyne Gebhardt a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, hogy az ET elnöki posztjára vonatkozó javaslat elfogadhatatlan. A szociáldemokraták nem fognak szavazni Leyenre – jelentette be.

„Mint német szociáldemokraták, egyetértünk abban, hogy nem fogunk Ursula von der Leyenre szavazni”.

„A vesztesek” javaslata volt ez, mert Leyen belföldi politikája nyomás alatt volt (utalt arra, hogy védelmi miniszterként von der Leyen igen rossz hírű lett). Ehelyett Európának a legjobbra van szüksége – mondta.

Az SPD alelnöke, Ralf Stegner azt feltételezi, hogy az EP–ben pártbeli kollégái von der Leyen ellen szavaznak. A szocialista képviselőknek nincs okuk, hogy megszavazzák őt – mondta.

„Végül is ez titkos szavazás, de feltételezem, hogy legalább a német szociáldemokraták így viselkednek”.

Mégis van csúcsjelölt?

Stegner a Deutschlandfunkban ezt megismételve arról is beszélt, hogy Sigmar Gabrielnek igaza van abban, hogy von der Leyen jelölése nem a berlini koalíciót erősíti. Mert mindkét fél, az uniópártok és az SPD a csúcsjelölteknek kampányolt.

Ebből szerinte az következik, hogy az EP szociáldemokratái nem fognak szavazni Leyenre. A szocialista képviselőknek azért nincs okuk erre, mert a csúcsjelöltet nem a német SPD, hanem az Európai Szocialista Párt állította, ahogyan a konzervatív oldal is Manfred Webert. A szocdem vezető szavaiból kitűnik, hogy még mindig jelöltjüknek tartják Frans Timmermanst.

Zsarolás Keletről?

Von der Leyen jelölése során zsarolási kísérlet volt Merkel és Macron ellen is a V4-ek részéről – válaszolta Stegner arra a kérdésre, hogy von der Leyen Orbán és Kaczynski jelöltje-e. Arra utalt ezzel, hogy a V4-olasz-koalíciónak ugyan nem volt meg a blokkoló kisebbsége (szavazat- és népességarányosan), de Merkel nem akart a két nagy (Lengyel- és Olasz-) ország ellenében dönteni.

Mindenesetre ezt a helyzetet Weber úgy összegezte, hogy

Orbán és Macron együtt nyírta ki a csúcsjelölti rendszert,

és – ki nem mondva – az ő esélyét is, legalább részben. Weber egyelőre marad az EPP frakcióvezetője, s alighanem lesz befolyása arra a döntésre várhatóan novemberben, hogy mi történjen a Fidesszel: fenntartják néppárti tagságát vagy kizárják? (Jelenleg utalnak jelek arra, hogy előbbi felé billen a mérleg nyelve.)

A veszélyt szimatolhatta meg Donald Tusk, a von der Leyent jelölő Európai Tanács leköszönőfélben lévő elnöke. Csütörtökön az EP-ben kérlelte a képviselőket, hogy szavazzák meg a német politikust. Máskülönben tényleg nagy kavarodás lesz: kezdhetik elölről az alkudozást, persze feltépve a friss sebeket – és mindezt a nyári szabadság helyett.

„Tényszerűen hamis” – német intézmények az MTA ügyéről

Németország tíz legfontosabb tudományos szervezete nyílt levélben emlékezteti a magyar kormányt a kutatás szabadságára. Ebből kiderül, hogy az ellentmondásos átalakításban a kormány nem támaszkodhatott az általa idézett német modellre.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezetének átalakítását, megcsonkítását (az intézethálózat elvételét) elrendelő törvény kapcsán tíz vezető német tudományos szervezet képviselői közöltek nyílt levelet a Die Zeit című újságban. Azt írják, hogy ezzel a magyar kormány közvetlen befolyást gyakorolna az új kutatási hálózat tudományos orientációjára. Ezzel növelni kívánja a tudomány területén gyakorolt ​​befolyását.

Nem előzmény nélküli

Néhány évvel ezelőtt az Országos Tudományos Kutatási Alap nemzeti támogató szervezetet egy kormányzati szervbe olvasztották, a Közép-európai Egyetem pedig Budapestről Bécsbe költözik a törvény megváltoztatása miatt – emlékeztetnek a közelmúltra.

A magyarországi tudományos közösségek és az európai ernyőszervezetek

több, mint harminc nyilvános levélben tiltakoztak az MTA tervezett reformja ellen

– írják a német tudósok. Februárban pedig kilenc német tudományos szervezet fordult Palkovics professzorhoz, a kormány tudományos miniszteréhez, hogy támogassa az MTA elnökségét.

Nem ugyanarról beszélnek

Palkovics miniszter szerint a szerkezetátalakítás magában foglalja a németországi nem egyetemi kutatási szervezetek modelljét, az összehasonlítás azonban szerintük nem valós: számos akadémiai intézet beillesztése a Leibniz-szövetségbe nemcsak a független német tudományos tanács által végzett szigorú tudományos értékeléstől függ, hanem az intézetek számára

a tudományos önigazgatást és a megbízható finanszírozást is biztosították.

Különösen aggasztó az új kutatási hálózat finanszírozási módja. Németországban az állami finanszírozást a szövetségi és állami kormányok tárgyalják gondosan végrehajtott folyamatban együtt a tudományos szervezetekkel, az új magyarországi hálózat projektalapú kutatási finanszírozása politikai lesz – szögezik le.

A német modell nem ilyen

A tudományos önkormányzás, mint például a Leibniz Egyesületben és a Max Planck Társaságban, Magyarországon nem biztosított, és

az az állítás, hogy az akadémiai intézetek új szerkezete pontosan megfelel a Max Planck Társaságénak,tényszerűen hamis.

Arról itt írtunk, hogy a kormány állításával szemben mennyire más a német modell.

Míg a német szervezetek finanszírozása mindig magában foglalja az alapfinanszírozást, amellyel a szervezetek szabadon rendelkezhetnek (amint korábban az MTA esetében), most a finanszírozást szinte kizárólag projektalapon kell biztosítani. A pénzügyi tervezés biztonságának hiánya elkerülhetetlenül a hosszú távú és fenntartható kutatások, valamint a bizonytalanná váló tudományos karrier veszélyeztetéséhez vezet.

A kutatás alacsony színvonala se valós

Magyarország az elmúlt években a legsikeresebb 13 EU-ország egyike volt az Európai Kutatási Tanács magas szintű kutatási támogatásainak elnyerésében, részben az MTA hosszú időn át tartó eredményeinek köszönhetően. (Palkovicsék előszeretettel hangoztatják, hogy nemzetközi összehasonlításban alacsony a hazai kutatás színvonala. Nemzetközi átvilágítás cáfolja ezt.)

A döntő a normatív és anyagilag is garantált tudományos szabadság. Ennek az elvnek a plurális tudományrendszerben való rögzítése és a tudomány és a politika jól meghatározott, különálló funkcionális szerepei megőrzik a közhasznú kutatások integritását.

Az aláírók:
Hans-Christian Pape, Alexander von Humboldt Alapítvány
Peter Strohschneider, a Német Kutatási Alapítvány
Reimund Neugebauer, Fraunhofer Társaság
Peter-André Alt, a német rektorok konferenciája
Matthias Kleiner, Leibniz Egyesület
Jörg Hacker, Nemzeti Tudományos Akadémia Leopoldina
Wintermantel, német egyetemi szolgálat
Otmar Wiestler, Helmholtz Egyesület
Martin Stratmann, Max Planck Társaság
Martina Brockmeier, Tudományos Tanács

Őket gardírozza Sassoli

Új összetételű, részben újracsoportosult Európai Parlamentet fog vezetni David-Maria Sassoli. Az EP egyelőre 751 tagú, a britek kiválása teljesen bizonytalan.

Az olasz mérsékelt baloldali Demokrata Párt képviselője, David-Maria Sassoli lett az Európai Parlament (EP) új elnöke az Európai Tanács három napra elnyúlt tanácskozásának alkuja nyomán.

Az EP változatlanul 751 tagú, mert a britek kiválása mindeddig nem történt meg, ezért kénytelenek voltak ők is képviselőket választani. Ha az október 31-i határidőig rendezetten, vagy utána megállapodás nélkül lépnek ki, 73 mandátumuk fog megszűnni.

A grafikon mutatja az új EP pártcsoport-összetételét.

Forrás: EP

A három legnagyobb frakció az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint az ALDE utódja, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe).

Előbbiek sok mandátumot vesztettek, utóbbi pedig Emmanuell Macron En Marche mozgalmával rendkívül megerősödött.

Többen lettek a Zöldek (Greens/EFA), teret veszített viszont a másik zöld-baloldali csoport, a GUE/NGL.

A jobb térfélen összébb ment az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), és megszűnt az EFDD és az ENF csoportja. E kettőből állt össze a francia Marin Le Pen (Nemzeti Gyűlés) és az olasz Matteo Salvini (Liga) gründolta Identitás és Demokrácia (ID) nevű EU-ellenes csoportosulás. Összesöpörték az EU szélsőjobbos alakulatait: az Osztrák Szabadságpártot, a Flamand Érdeket és, főleg, a félnáci német AfD-t. Vagyisa magukat szuverenistáknak nevező

73 EP-képviselő lesz az uniót bomlasztani kívánó csoportosulás.

Ellenben nem csatlakozott az ID-hez a Brexit Párt, a lengyel Jog és Igazságosság, valamint az olasz 5 Csillag. (A lengyelek az ID oroszbarátságát nem szenvedhetik, ezért az ECR-ben maradtak.) A Brexit Párt és az 5 Csillag eddig nem tudott frakciót alakítani – ehhez minimum 25 ember kell hét tagországból, utóbbi nem teljesült.

Sassoli két és fél évig vezeti az EP-t, félidőben (mint az előző ciklusban is) átadja helyét az EPP jelöltjének. Ő alighanem Manfred Weber lesz, aki a személyi alkuk legnagyobb vesztese.

Német női vezető lesz az Európai Bizottságban

Az előzetes jeleknek megfelelően a német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke. A korábbi néppárti jelölt, Manfred Weber alighanem félidős parlamenti elnökséget kaphat. Angela Merkel tartózkodott. Orbán aligha boldog.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a CDU-s Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A német politikus az első női bizottsági elnök lesz.

Néppárti, liberális, szocialista leosztás

Tusk közölte, az uniós tagállamok von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelöli, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében pedig a szocialista Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen. Az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezte meg – közölte Tusk.

Merkel tartózkodott

Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormánykoalíció másik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Webernek „egy félidő” EP-elnökség marad

Merkel elmondta, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább „tisztességes megoldást” találni a listavezetők számára, de ez nem sikerült. Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. (Már eddig is rotációban töltötték be ezt a posztot: két és fél éven át Martin Schulz szocialista, aztán Antonio Tajani néppárti személyében.)

A brüsszeli információk szerint az EPP-csúcsjelöltje, Manfred Weber lesz a második félidős EP-elnök.

Mint azt megírtuk, a V4-ek álltak elő von der Leyen nevével, de aztán kiderült: a német politikust először Emmanuell Macron francia elnök javasolta. Aztán megnyerte hozzá Merkel támogatását is.

Orbán nem repeshet az örömtől

Ursula von der Leyen valószínűleg nem lesz ideális bizottsági elnök Orbán számára, mert a CDU-ban Merkeltől valamelyest „balra” áll: a Bundestagban a kancellár ellenében megszavazta a melegházasságot, erős híve az Európai Egyesült Államoknak, és a évekkel ezelőtt otthonában fogadott egy szír menekültet.

Törököt foghat von der Leyennel Orbán

A visegrádi országok Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését támogatják az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére. Von der Leyen azonban inkább francia jelölt.

A visegrádi országok miniszterelnökei a rendkívüli EU-csúcs harmadik napjának délelőttjén találkoztak, hogy egyeztessék álláspontjukat az uniós intézmények vezető beosztásairól folyó tárgyalások keddi megkezdése előtt. Diplomáciai források úgy tudják, a visegrádi országok egységesek abban a tekintetben, hogy

a legmegfelelőbb jelölt a német Ursula von der Leyen védelmi miniszter

lenne az uniós bizottság elnöki posztjára.

Macron jelölte von der Leyent

Későbbi hírekből kiderült, hogy von der Leyen inkább Emmanuell Macron „találmánya”, a francia elnök már hétfő éjjel javasolta Angela Merkel német kancellárnak, hogy jelölje bizottsági elnöknek a német védelmi minisztert. Ezzel Németország és Franciaország konszenzusra jutott arról, hogy támogatják von der Leyen személyét.

Vagyis a V4-ek rácsatlakoztak a német-francia-javaslatra. Ez alkalmas arra, hogy növeljék politikai súlyukat, legalábbis a közvélemény szemében.

A visegrádiak körében teljes az egyetértés arról, hogy Frans Timmermans szociáldemokrata politikus nem elfogadható a pozícióra. Olasz tisztségviselőktől származó értesülések szerint Olaszország sem ellenezné Ursula von den Leyen személyét a bizottság élére, de ahhoz ragaszkodna, hogy a javaslattal az Európai Néppárt (EPP) álljon elő. Információk szerint a visegrádi országok, Olaszország és Németország mellett egyelőre két meg nem nevezett balti ország is megszavazná a német politikust.

Hárompárti egyezség

Egy uniós diplomata arról számolt be, hogy von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett egyre nagyobb Charles Michel belga liberális miniszterelnök támogatottsága az Európai Tanács vezetésére. A francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója lehet az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, amíg az EU külügyi szolgálata (EEAS) élére jelölhetik Josep Borrell spanyol külügyminisztert, az Európai Parlament vezetésével pedig Szergej Sztanyisev volt bolgár szocialista miniszterelnököt bíznák meg. Utóbbi kettő a szocialista frakció jelöltje.

Ezek alapján a német Mafred Weber bizottsági elnöki, valamint Maros Sefcovic, az EU jelenlegi energiaügyi biztosa korábbi támogatottsága az EEAS vezetésére gyakorlatilag teljesen megszűnt. Miként eltűnt a süllyesztőben Frans Timmermans is.

A von der Leyen jelölésére vonatkozó francia eredetű, német támogatású javaslat, valamint Weber és Timmermans „ejtése” – valamint a fontosabb tisztségekre tett javaslatok – a német-francia-tengely és a három nagy EP-frakció átfogó egyezségére utal.

Ez egyben Angela Merkel vereségeként is felfogható. A német kancellár előzőleg belement abba, hogy Timmermans legyen a bizottsági elnöki tisztség várományosa.

Ellenben von der Leyennel a mellé felsorakozott V4-ek egyes vezetői talán törököt fognak, erről rövid portrénkban.

Az Európai Egyesült Államok híve, sőt, „migránssimogató”

A hétgyerekes családban 61 éve született orvos Ursula von der Leyen édesapja is tartományi miniszter volt. A szintén hétgyerekes politikus asszony 2003 óta kormányzati politikus, 2009-ben lett szociális és családügyi miniszter Merkel kormányában, 2010-ben a CDU elnökhelyettesévé választották. 2013-ban a nagykoalíciós kormányban védelmi miniszter, ennek idején 2014-18-ra 32 milliárd eurós haderőfejlesztést szavaztak meg.

Von der Leyen a CDU-ban a centrista-liberális szárnyhoz sorolható. Két éve

a Bundestagban megszavazta a melegházasságot

sokak mellett Merkellel ellentétben.

Három éve kirobbant skandalumában azzal vádolták, hogy 1990-es doktorijában plágiumot követett el.

Hét évvel ezelőtt egy lapinterjúban az Európai Egyesült Államok létrejöttét támogatta. A magyar kormány számára elfogadhatatlan elvekkel állt elő.

„Célom az Egyesült Államok – Svájc, Németország vagy USA szövetségi államainak modellje”

– mondta von der Leyen.

Ez rengeteg teret hagyna az „életszerű tervezésnek az országokban és régiókban, de fontos pénzügyi, adó- és gazdaságpolitikai kérdésekben Európa méretgazdaságosságát használjuk” – mondta a CDU alelnöke. A globális verseny fennmaradásához nem elég egy közös valuta. Ehhez politikai unióra van szükség.

Ez nálunk a DK programjának központi célja.

Ennél is kevesebb jót ígér, hogy 2015 őszén, a menekültválság idején von der Leyen a CNN-ben kikelt a magyar kormány eljárása,

a határon használt könnygáz ellen.

Sőt, ugyanezen év végén a Der Spiegel arról számolt be, hogy korábban a politikus egy szír menekültet fogadott be otthonába.

A tagországok állam- és kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. Az eddigi kudarcos egyeztetések után a harmadik, keddi munkanap a tervezett délelőtt 11 óra helyett jelentős késéssel várhatóan délután kettő után kezdődik.

A megegyezést nehezíti, hogy

„csomagban” kellene egyszerre öt tisztségről megállapodni,

amelyeknek csak egyike a bizottsági elnöké. Továbbá számtalan egyéb szempontot is figyelembe akarnak venni (nők, kisebb és déli tagállamok, pártcsoportok erőviszonyai). A csomag része az Európai Parlament elnöke is, ám a testület mai alakuló ülésén kinyilvánították: holnap akkor is szavaznak róla (és a 14 alelnökről), ha a brüsszeli egyezség nem jön létre addig se.

Már törvény: kicsontozták az MTA-t

A parlament megszavazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának kormányzati irányításba vételét. Ennek finanszírozási hátterét már korábban elvették tőlük. A köznevelési törvény módosítását váratlanul elnapolták.

Kedden a kormányzati többség megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely elveszi az MTA 17 kutatóintézetét, és új – kormányzati irányítású – hálózatba (Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot) szervezi őket. A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban már elvették a kutatásfinanszírozás pénzét.

A jövőbeni intézményhálózati irányításról (időutazással együtt részletesen írtunk itt. A kormányt az se késztette meghátrálásra, hogy megszámlálhatatlan intézmény, egyetemek professzorai tiltakoztak ellene. Elutasította a tervet az MTA közgyűlése is, nem kis részben azért, mert indoklást soha nem kaptak Palkovics László minisztertől.

Elhalasztotta viszont a kormány a közigazgatási bírósági rendszer létrehozását, amelytől meghatározatlan időre visszalépett a kormány a nemzetközi nyomás hatására. Az erről szóló törvényjavaslatot pedig ma elfogadta a törvénygyár.

A mai nap történése, hogy az alternatív iskolák működését lehetetlenné tevő – hétfőn beterjesztett – törvénymódosítás zárószavazását váratlanul elhalasztották a kormány kérésére. A háttér egyelőre nem ismert.

Megalakult az új EP, mindenképp lesz elnöke

A május végi választásokat követően megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP). Elnökét szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e a tisztújításról. Dobrev Klára alelnök lehet.

Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának, az Örömódának meghallgatásával kezdődött.

Az olasz politikus közölte, hogy szerdán megválasztják a testület új elnökét. Azt már vasárnap, az Európai Tanács – eddig kudarcos – brüsszeli csúcstalálkozójának idején bejelentette: a vezető uniós tisztségekről zajló egyezkedéstől függetlenül az EP mindenképpen megválasztja elnökét (és 14 alelnökét, akik egyike a szocialista pártcsoport jelölése alapján Dobrev Klára lehet).

Az EP szabályai értelmében az elnöki jelöltséghez

egy képviselőcsoport, vagy a képviselők huszadának (38-nak) támogatása

szükséges. Elnöki tisztségre jelentkezni 22 óráig lehet.

Az olasz politikus az „európai demokrácia házának” nevezte az EP-t, és kiemelte, ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény.

Tajani bejelentése annyiban kiegészítésre szorul, hogy az elnök megválasztását eredetileg mára tervezték. A személyi egyeztetések sikertelensége közepette tegnap tolták el egy nappal a szavazást.

EU-csúcs: eddig minden képlékeny, Orbánnak nem biztos, hogy jó lesz

Túl kevés poszt, sok igény és szempont. Még mindig bizonytalan, hogy melyik pártcsoporté lehet az Európai Bizottság elnöke. Holnap folytatják, de az Európai Parlament nem annyira optimista, áttette szerdára az elnök és helyettesei megválasztását.

Nehéz kibogozni, mire mentek egymással az EU állam- és kormányfői Brüsszelben, amikor vasárnap nekiláttak a legfontosabb tisztségeket a következő hónapoktól betöltők kiválasztásának. Úgy tetszik, eddig nem jutottak dűlőre, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke dél körül holnap délelőttre halasztotta a folytatást. A terítéken lévő állások:

  • az Európai Bizottság elnöke,
  • az Európai Tanács (állam- és kormányfők gyülekezete) elnöke,
  • Európai Parlament elnöke (és ennek nyomán alelnökei, tisztségviselők),
  • Európai Központi Bank elnöke,
  • az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Ez összekapcsolódó csomag, vagyis az alkuk bonyolult rendszeréről alighanem egyben kell dönteni. A dolgot bonyolítja, hogy az EP is holnap kezdi három napos alakuló ülését, amelyen a tisztségviselőket is meg kellene választani, de az apparátus látva a tegnapi-mai eseményeket legott egy nappal szerdára eltolta ezt (és egész napra nyitva tartja az időt több fordulós szavazásra).

Csomagról kellene megállapodni

A többi stallum viselőjének pajzsra emelése elvileg ráér szeptember-októberig, de például a most a fókuszban lévő európai bizottsági elnökség sem nagyon tűr halasztást. Az EU-nak ebben

az évben el lehetőleg döntenie kellene a következő költségvetési ciklus összegeiről.

Ráadásul az EB működéséhez az kell, hogy előbb megválasszák elnökét, aki azután kijelöli a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, s őket előbb meghallgassák az EP bizottságai, hogy aztán a plenáris ülésen kineveztessenek.

Weber, Timmermans, vagy kik?

Az elmúlt egy nap alkudozásában – úgy tűnik – végleg leáldozott Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) csúcsjelölti csillaga. Nem kapta meg a többségi támogatást az EB élére. Ehhez a 21 ország, de a népesség 65 százalékát vivő tag támogatása kell.

Vasárnap Donald Tusk (EPP) azt terjesztette elő, hogy mivel Weber támogatottsága nem elégséges, ezért a szocialista Frans Timmermans legyen az EB elnöke. Ez felháborodást váltott ki az EPP-ben. Tíz-tizenegy tagállam ellenzi ezt a javaslatot – közölte Giuseppe Conte olasz kormányfő hétfőn. Mint mondta, az előző, június 20-ai csúcstalálkozón a résztvevők végül lényegében egyetértettek abban, hogy el kell vetni a csúcsjelölti rendszert, aztán a G20-as országcsoport oszakai ülését követően váratlanul

mégis előkerült ez a kompromisszumosnak szánt tervezet.

(A csúcsjelölti rendszer a legtöbb mandátumot szerzett frakció, ez esetben az EPP, jelöltjének automatikus megválasztását szolgálja mindenféle alku nélkül.)

Az elterjedt hírek alapján a kompromisszumos javaslat szerint Timmermans EB-elnöksége mellett a bolgár néppárti Krisztalina Georgijeva (a Világbank vezérigazgatója, az EB korábbi alelnöke) lenne az Európai Tanács elnöke (EPP), két és fél évi rotációval a német néppárti Manfred Weber és a belga liberális Guy Verhofstadt vezetné az Európai Parlamentet (eddig is ez a rendszer volt érvényben), a dán liberális Margrethe Vestager lenne a külügyi főmegbízott. Az EKB élére francia kerülhetne. Ehhez nem sikerült többséget szerezni, ami után Tusk elrendelte az elnapolást.

És még egyéb szempontok

Hogy még csavarjunk a történeten, a fenti névsorban teljesül az a kívánalom, hogy legyen két nő a posztok betöltői között. Nem kapnának viszont megfelelő képviseletet a déli államok, például a szocdemek közt egyedüliként jelentős erősödést elkönyvelt spanyolok. Az olaszok eddig két posztot vittek (EP-elnök, EKB-elnök), ezt aligha tudják megőrizni már csak azért se, mert náluk mostanában a harcos „szuverenista” Matteo Salvini viszi a prímet, akinek nem akarnak lapot osztani a fősodor pártjai.

Nem világos továbbá, hogyan kapnak szerepet a közép-európaiak.

A hivatalos megnyilatkozások szerint a V4-ek egységesen lépnek fel valamilyen fontos tisztség érdekében. Ebben a csoportban azonban (a románokkal kiegészülve) nem túl jó a reputációja a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak. És egyáltalán nem biztos, hogy a szlovákok – akik eddig is igyekeztek közelebb kerülni az EU „kemény magjához” – kitartanak a nem jó hírű szomszédok mellett.

Átalakuló erőviszonyok a nagyok között

A néppárt alkuképességét nehezíti, hogy – a szocialista csoporttal együtt – a legnagyobb veszteséget szenvedte el a május végi EP-választáson, ellenben a liberálisok – elsősorban Emmanuell Macron En Marche mozgalmával – és a Zöldek nagy mértékben növelték reprezentációjukat (és egyúttal elmaradt a szélsőjobb áttörése). Ez is tükröződik abban, hogy a Tusk-féle javaslatban

csak két néppárti lehetőség rejlik az eddigi többséggel szemben.

Ha végül – bármilyen leosztásban – Weber súlyvesztésével, a szocialista-liberális pártcsoport térnyerésével végződik az osztozkodás, az nem túl jó hír lenne Orbánnak. Timmermans és Guy Verhofstadt a magyar berendezkedés legádázabb ellenfelei az EU-n belül. És komoly támogatói annak a javaslatnak, hogy a következő költség kifizetéseit kössék össze a jogállami normák betartásának követelményével. Amit a ma hatályba lépett finn uniós elnökség is zászlajára tűzött.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!