Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Bebikáznák a falusi csok-ot

Nem nagyon kelendő a falusi csok, ezért a kormány lazít a feltételeken. A külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a „BAR-listások” is igényelhetik a falusi csok-ot.

Noha a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Gyopáros Albert szerint a falusi csok július elsejei indulása óta „százával érkeztek” az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez, a kormány mégis úgy döntött, hogy kiterjeszti a kedvezményes lehetőséget. A jövőben a külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) lévők – régi nevén „BAR-listások” – is igényelhetik azt.

Milliók az ablakban

Az eddigiek alapján egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt – mondta Gyopáros. Utóbbi konstrukció esetében az igénylők főként városokból költöznének falvakba, amit rendkívül jó hírnek nevezett a kormánybiztos.

A program kínálta kedvezmények 2486 ötezer lakosúnál kisebb településen vehetők igénybe. A konstrukció keretében – a gyermekek számától függően – meglévő lakás korszerűsítésére akár 5 millió forintos, használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni – ecsetelte Gyopáros.

Gyere haza, fiatal – vidékre

A támogatást igényelhetik az olyan külföldről hazatelepülők is, akik egy- vagy kétéves külföldi társadalombiztosítási (tb-) jogviszonyt tudnak igazolni és vállalják, hogy a szerződéskötést követő 180 napon belül letelepednek Magyarországon és hazai tb-jogviszonyt létesítenek – közölte. Ingatlanvásárlás esetén nem kell az igénylőknek önerőt igazolniuk, ha a megvásárolni kívánt lakás ára alacsonyabb, mint az elérhető támogatási összeg.

Az önerő igazolása csak a támogatási összeget meghaladó ingatlanérték esetén szükséges.

Korszerűsítés esetében a támogatás folyósítása a munkák készültségével arányosan, számlabemutatásra történik – mondta a kormánybiztos.

A bebukott hitel se akadály

Az ápolási díjban és gyermekek otthongondozási díjában részesülők szintén kérhetik a falusi csok-ot, továbbá azok is, akik a KHR-ben vannak nyilvántartva. A falusi csok támogatásai mellé igényelt államilag kamattámogatott hitel esetén viszont már számít, hogy az igénylő szerepel-e a KHR-ben.

Gyopáros szólt arról is, hogy a korábban szocpolt igénylő érintettek esetében az akkor kapott összeget le kell vonni a falusi csok által biztosított támogatásból. Akik korábban az „általános csok” segítségével vásároltak ingatlant és a falusi csok keretében szeretnének kistelepülésen lakást vásárolni, a korábban megvett ingatlan eladásával, az akkori támogatás visszafizetése után igényelhetik a falusi csokot. Az „általános csokkal” korábban megvett ingatlan felújítását a falusi csok támogatásaiból is lehet fedezni, ha a lakás a program által preferált kistelepülésen található.

A bankokat nem veti szét az érdeklődés

Tehát igyekeznek mindent bevetni, hogy minél többen akarjanak a csaknem 2500 kistelepülésen maradjanak, illetve oda költözzenek. Van ok a rendszer serkentésére, mert a bankok nem tolonganak a lehetőségért. A piaci információkkal egybevág a napi.hu összeállítása, amelyből kiderül, hogy az OTP-n és a Takarékbankon kívül nincs egyetlen pénzintézet se, amely kidolgozott volna ajánlatot (és van olyan, amely közölte, hogy nem is tervezi ezt).

Nem véletlen a tartózkodás. Ezek a települések és lakóik jellemzően halmozottan hátrányos helyzetűek:

se munka, se infrastruktúra, sok helyütt bölcsőde, óvoda a láthatáron sincs, a bérek, ha vannak, alacsonyak.

A lakosság elöregedett, házak százával-ezrével állnak üresen, rossz állapotban. A bankok lényegében leírták ezeket a területeket (egyre több településről már a takarékszövetkezetek is kivonulnak, az ATM-eket is elviszik, mert a néhány tízezres fenntartási költségre se futja a falvaknak). Az önerő előteremtése is gondot okoz a kölcsönhöz, bár Gyopáros bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy ezen enyhítenek bizonyos esetekben.

Nem késtek-e el ezzel?

Erősen kétséges, hogy a feltételek lazításával, kiterjesztésével visszafordítható az elnéptelenedés és a fiatalok elvándorlásának évtizedes folyamata, szakértők is tamáskodnak azzal kapcsolatban, hogy a feszítő társadalmi problémák megoldhatók a lakástámogatással. A bankok kockázatelemzése is erre a következtetésre juthatott.

Azt nem tudni, hogy a kormányban milyen háttérszámítások készültek, mindenesetre az év elején bejelentett „családvédelmi akcióterv” keretében jövőre eltervezett újabb csaknem 150 milliárd legnagyobb része a falusi csok-ra szánt 60 milliárd. Pár hónapon belül kiderül, hogy nem illuzórikus-e ekkora pénz elköltésével számolni.

Eddig „félpénzes” a szuperpapír

Eddig csak minden második forint friss pénz a MÁP Pluszban, a többi nagy részt az egyéb állampapírokból került át. Ha ez megváltozik, akkor szembe kerülhet a költségvetés két érdeke: a pörgő fogyasztás is jó lenne, de a szabad pénz is kéne. Ráadásul járulékos következményként ezzel emelkednek a kamatok.

Júniusban dobta le az „atombombát” az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), amikor kibocsátotta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz nevű kötvényt kifejezetten a lakosság számára. Öt év alatt csaknem évi öt százalék kamat, automatikus tőkésítés, ingyenes visszaváltási periódusok, azokon kívül is minimális költség, kamatadó-mentesség (igaz, ez minden állampapírra érvényes két hónapja) – jelenleg verhetetlen kondíciók.

Pénzeső lebeg a szemük előtt

Kellett is a pénz, mert – ahogyan elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) írja – a háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították, de ez a dinamika 2017-ben megtört, és 2018-ban a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez előre tekintve akadályt képezhet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen.

Összességében pedig mintegy ötezer milliárdos megtakarítás, cihapénz bevonzása lebeg az MNB korifeusainak szeme előtt, hogy még nagyobb arányban hazai forrás álljon az adósság finanszírozása mögött.

Jól mutat, de…

Nos, a számok nagyon szépek: az első hat hétben 1235 milliárdért jegyeztek MÁP Pluszt. Ennek azonban

majdnem fele a korábban megvett államkötvények beváltásából származott,

a nagyobbik hányadát korábbi papírokból hordták át az emberek.

Forrás: MNB

Kisöpörni a bankokat is

A döntéshozók nem titkolt célja az is, hogy a kereskedelmi bankokból és egyéb „obskúrus” kapitalista (pláne ha külföldi tulajdonú) pénzügyi cégektől is elszipkázzon minél több pénzt saját védőernyője alá. Ez részben máris sikeres. (Azzal persze szembe kell nézniük, hogy a kormány közelében formálódó – Mészáros Lőrinc-féle MKB-központú -, az OTP ellenlábasának tervezett bankóriás számára is veszélyt hordoz a folyamat.)

Mint az alábbi táblázatból látható, a befektetési alapokból és bankbetétekből is jelentős összegek áramolhattak át „jó kezekbe”, amiként a készpénzes tranzakciók értéke is számottevő. Az MNB-ben ezekhez a számokhoz hozzáteszik figyelmeztetésképpen, hogy erősen becsült adatokról van szó.

Forrás: MNB

Házon belüli verseny

A táblázatban látható, hogy a MÁP Plusz mellett fut még a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) is, amire ugyancsak beérkezett 145 milliárd. Ez voltaképpen házon belüli konkurrense a szuperpapírnak – az infláció függvényében. A PMÁP ugyanis infláció+1,7 százalékpont kamatot ad, de a pénzromlást jelentős csúszással írják jóvá ennél a kötvénynél. Ezért az ebben fekvő 2500 milliárdos tőke sorsát befolyásolja, hogyan alakul a – hivatalos – infláció. Ha marad az elmúlt időszak magas, 3,5-3,8 százalékos indexe, akkor ez a papír hosszabb távon versenyképes lehet a MÁP Plusszal. (A visszaváltás-„feltörés” költségében azonban utóbbi a nyerő.)

Fogyasztás vagy megtakarítás?

A sokkal rosszabb kamatozású régi állampapírok (amelyek egy részének jegyzését meg is szüntette az AKK) kifutása egy ideig még eltarthat, ezek birtokosai a lejáratkor kerülnek válaszút elé: felszabaduló pénzüket átteszik-e a MÁP Pluszba vagy elköltik. Azt az MNB szakértői megjegyzik, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ a fogyasztási-megtakarítási döntésekre.

Ez azért izgalmas, mert a kormány látva a nemzetközi folyamatokat – lassuló világgazdasági növekedés -, és a várhatóan csökkenő uniós támogatásokat, a belső fogyasztás felpörgetésére építi terveit: több áfa, szja és társasági adó. Ebben ugyan segítség lehet a kockázatmentes állampapír hozamának költésekre gyakorolt hatása, de azt könnyű belátni, hogy

ez a kötvény a vásárlások elől viheti el a pénzt.

Az pedig csak járulékos hatásnak tekinthető, amire az Alapblog hívta fel a figyelmet, hogy a MÁP Plusz magas kamatával a hazai vállalati szektor finanszírozási költségei is egyértelműen nőnek. Azzal, hogy a forgalmazó bankok úgy vették vissza a régi lakossági állampapírokat ügyfeleiktől, hogy azt nem adják tovább az államnak. Tehát a költségvetés nem csak magas kamatot fog fizetni a honpolgároknak, hanem magas kamatot fog fizetni a pénzintézeteknek is.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy ha beválik a terv és ezermilliárdszámra megy pénz a MÁP Pluszba, az jelentősen megemeli az adósságfinanszírozás költségét.

Az OLAF vizsgálja a Microsoft itteni korrupcióját

Az EU Csalás Elleni Hivatala is vizsgálja a Microsoft magyarországi korrupcióját. Azt, hogy az uniós forrásból fizetett szoftverek túlárazásakor történt-e csalás.

Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) megerősítette: vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor – írta a Népszava. Az OLAF sajtóirodája közölte, hogy jelenleg ennél több információt nem adhat, mert folyamatban lévő vizsgálatról van szó.
Az a múlt héten került napvilágra, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium és a Microsoft megállapodása értelmében a cég 25,7 millió dollár bírságot fizet az amerikai államnak, hogy ne kerüljön bíróság elé a korrupciós ügy. Az amerikai külügy közleményéből kiderül: a bírság korrupcióért kirótt büntetőjogi részét, 8,7 millió dollárt teljes egészében a Microsoft magyar leányvállalatának kell kifizetnie.
Az amerikai vizsgálat feltárta, hogy a hamis indokokkal elért – de nem érvényesített – árengedmény és az eredeti vételár közti különbségből magyar kormányzati személyeket kentek meg. Több alkalommal már a tender előtt ismert volt a magyarországi Microsoft előtt a jellemzően uniós pénzből fedezett beszerzésre rendelkezésre álló keret.
Az amerikai iratban felmerült Orbán Viktor miniszterelnök neve is, mint akinek hozzájárulását is beszerezték az egyik ügylethez. A csaknem két éve kipattant ügyben a Microsoft kirúgta itteni vezetőit, és szerződést bontott a kormánnyal szerződő viszonteladóinak. Ezek egyike a Humansoft, amely időközben Mészáros Lőrinc körüli érdekeltségek része lett: a vele szoros üzleti kapcsolatot ápoló Jászai Gellért tulajdonában lévő 4iG leányvállalata.

Év eleji gyorsulás után lassulhat a gazdaság

Felfelé módosította növekedési prognózisát a GKI, azzal, hogy a felettünk gyülekező fellegek jelentősen lassuló iramot jeleznek a második félévre. Az infláció változatlanul magas, ami jobban megeszi a kevésbé gyarapodó jövedelmeket.

A magyar gazdaság növekedése az április-májusi adatok szerint a második negyedévben lassulni kezdett a rekordsebességű első negyedévhez képest, a fékeződés mértéke azonban a vártnál kisebb – írja friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az időjárás is a korábbinál jobban segíti a mezőgazdaságot, ezért a GKI 4-ről 4,3 százalékra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését.

Kisebb az EU-pénz serkentő hatása, óvatosabb ipar

Ezen belül azonban a második félévben markáns, 3,5 százalék körülire lassulást valószínűsít a GKI. Ennek fontos oka, hogy a már tavaly is magas szint miatt csökken az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása, s mérséklődik a lakosság vásárlóerejének emelkedése is. Mindezek mellett az EU konjunktúra-indexe csaknem három éves, a magyar két és fél éves, a hazai szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van.

Április-májusban az ipari termelés bővülése csak minimálisan lassult, 6 százalék volt. Az év egészében azonban

az EU-ban és Magyarországon is érezhetően romló várakozások,

különösen a járműipar egyre bizonytalanabb közeljövője miatt csak 4 százalék körüli termelésbővülés várható.

Folyamatosan lassul az építőipar

Az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40 százalékos szárnyalásában a GKI szerint szerepe lehet az alábecsült drágulásnak, különösen a közbeszerzések esetében a túlszámlázásnak is. Ugyanakkor a lassulás egyértelmű, az előző hónaphoz képest

az építőipar termelése már harmadik hónapja csökken,

a május végi építőipari szerződésállomány 8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

A kiskereskedelmi forgalom idei első hónapokban 5-7 százalékos bővülése májusban 2,6 százalékra esett, ennél azonban gyorsabb, éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható.

Kisebb a reálkereset gyarapodása

A bérek növekedési üteme a 2017. évi csúcs óta fokozatosan, évi 1,5 százalékponttal lassul, az infláció pedig nagyjából 0,5 százalékponttal gyorsul. Ezzel a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek, idén pedig 6-6, százalékos, még mindig nagyon magas dinamika várható.

Teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre is sor kerül.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a még erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.

Az infláció alig lohad

Március–május átlagában a foglalkoztatottak száma 1 százalékkal emelkedett. Eközben jelentősen (közel 50 ezer fővel) csökkent a közmunkások száma, s az egy évvel korábbihoz képest némileg nőtt a külföldön dolgozóké. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3 százalékos átlagánál.

Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban,

több, mint kétszerese az EU-átlagnak. Az áremelkedés üteme az áprilisi és májusi 3,9 százalékról júniusra 3,4 százaléka csökkent, a maginfláció azonban 3,8 százalékon maradt. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol.

Orbán már tizenöt évre tervezi, az egyén szabadságának csorbítását

Orbán Viktor az egész EU számára írt elő feladatot. Azt, amit ő itthon szeretne 15 év alatt: az illiberalizmus jegyében az egyén és a közösség egyenjogúságának felszámolását. Válságot is lát, már jövőre.

A 30-ik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában ország-világ megtudhatta Orbán Viktortól, hogy a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, biztató pályán van,

további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély.

A miniszterelnök mindjárt 15 évre szóló feladatokat, pontosabban az ő terveit ismertette, világossá téve, hogy végleges politikai berendezkedést építettek ki az „illiberális demokrácia” néven, és azt szeretné, ha ez válna uralkodóvá egész Európában.

Rendszerváltások sora

Megtudtuk, hogy a rendszerváltó nemzedéknek az volt a feladata, hogy kivívja az ország függetlenségét és szabadságát.

  • 1990 és 1994 között következett az első, „liberális rendszerváltás”, a tőkés piacgazdaság, illetve egy demokratikus jogi és politikai intézményrendszer felépítése.
  • 1994 és 2010 között a szocialista rendszer és internacionalista segítőik visszatért utódcsapatait kellett legyőzniük.
  • A második, „nemzeti rendszerváltás” tervrajza a 2006-2010 között készült el, majd be kellett vezetni, ki kellett építeni az új, közösségelvű nemzeti rendszert, az ehhez szükséges politikai győzelmet – a kétharmadot – ki kellett vívni.

Most pedig következik 15 év feladata.

Előtte lesznek kihívások, már jövőre

Szerinte az ország önrendelkezését visszaszerezték, a Nemzetközi Valutalap „hazament”, Brüsszellel sikeresen vívták meg küzdelmüket és a határokat is megvédték a migrációval szemben. És bár minden rendben van,

  • Magyarország ma biztató pályán van,
  • rendezett pénzügyek,
  • csökkenő adósság,
  • erős növekedés,
  • emelkedő bérek,
  • izmosodó kis- és középvállalatok,
  • gyarapodó családok
  • és lendületes nemzetépítés,

az ország biztató pályán maradását nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély, ezeket a támadásokat kell elhárítani.

Sőt, ha a jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelésük,

már 2020 tavaszán egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is.

Ezeknek a versenyképességet kell javítaniuk

Feladatszabás az Európai Bizottságnak

Ezután megszabta az Európai Bizottság feladatait azután, hogy „bonyolult manőverek eredményeképpen” sikerült megakadályozni, hogy Soros György embere kerüljön az EB élére, és hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos európai tisztségekbe. Az EB-nek

  • abba kell hagynia a politikai aktivizmust,
  • mert nem politikai testület,
  • nem dolga, hogy programja legyen,
  • nem dolga, hogy politikai támadásokat intézzen a tagállamokkal szemben.

Ezzel szemben az irányt meghatározó, stratégiai döntéseket a választott miniszterelnökökből álló Európai Tanács hozza meg, az EB-nek ki kell vonulnia a migráció témaköréből és a schengeni övezethez tartozó tagállamok belügyminisztereiből létrehozandó tanácsnak kell átvennie a migrációval kapcsolatos összes jogkört és teendőt.

Az ideológiai szembenállás

A „15 éves terv” kerete egy elvi-ideológiai szembenállás. Az, hogy a nemzetközi közvélekedés szerint a világban liberális demokráciáknak kell működniük, ezeknek egyfajta liberális internacionalizmust megvalósítaniuk, ebből egy liberális birodalomnak kell kikerekednie. Az EU pedig nem más, mint ennek megtestesülése.

„Nyilvánvaló, hogy ami Magyarországon történik, az valami más.”

Orbán szerint amikor 2010-ben arra kellett felelni, hogy a megörökölt problémák megoldása elképzelhető-e a liberális demokrácia keretein belül, azt válaszolták, hogy ezeken a kereteken belül nincs jó válasz, mást kell létrehozni. Úgy ítélték meg: fenn kell tartani a tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni. Ez nem más, mint az, hogy „demokrácia igen, liberalizmus nem”.

Az egyén nem egyenlő a közösséggel

Fontos vonulata az orbáni ideológiának az egyén és a közösség viszonya. Mint  mondta,

új elvi alapokra helyzeték a közösség és az egyén egymáshoz való viszonyát.

A liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet, legfeljebb politikai nemzet. Az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint viszont a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, felkészíteni a világban való közös helytállásra és az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja.

Az elismerésre méltó teljesítmény pedig nem magánügy.

Ilyen például az öngondoskodás, a munka, a saját egzisztencia megteremtése, az adófizetés, a családalapítás, a gyermeknevelés, valamint a nemzeti önreflexióban való részvétel.

Orbán maga is arról beszélt, hogy

Magyarországon létrejött egy illiberális állam és egy valódi államelméleti, politikaelméleti modell,

sajátos keresztény-demokrata állam.

És hogy világos legyen, mit jelent ez a fentiekkel összefüggésben, kifejtette: az illiberális gondolkodásmód szerint

az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit.

Kijelentette: illiberális az, aki védi a határait, védi a nemzeti kultúráját és elutasítja a külső beavatkozást és a birodalomépítési kísérleteket. Az illiberális politika értelme tehát nem más, mint a keresztény szabadság, a keresztény szabadságért dolgozó politika pedig arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek.

Vagyis a következő 15 évet „azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal, mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni”. Bár „a pálya feléjük lejt”.

Ketyeg a tanárbér-bomba

A szociális kiadások visszavágása rövidesen robbanhat. Az egészségügy mellett az oktatásban végrehajtott kiadásmegvágás stabilizálta a költségvetést. Az oktatásra fordított közkiadás ma is alacsonyabb a GDP-ből, mint tíz éve volt.

A szociális terület kisemmizettségéről hírek százai láttak napvilágot az elmúlt években. Az egészségügyben a rémes történetek legutóbbika a daganatos betegek ellátásában egyik legfontosabb szerepet betöltő Országos Onkológiai Intézetben tapasztalható embertelen állapotokról tudósít.

Brutális tanári bérolló

Ennél egy fokkal fontosabb az oktatás, amely az egészségügy számára is előkészíti a talajt, az itt tapasztalható állapotok tehát hosszú távon meghatározzák az ország intellektuális teljesítményét, képességét. A kevés jelentkező-sok pályaelhagyó duelluma évek óta szorongatja a társadalmat, legutóbb a Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy a pályakezdők 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után otthagyja a katedrát.

Az ágazat sanyarú helyzetét szemlélteti a Concordeblog írása, amely kimutatta, hogy a munkaerő-hiánnyal küszködő

versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel másfélszeresére nőttek a bruttó bérek. Egy kezdő gimnáziumi tanár bére ezalatt 11 százalékkal nőtt.

Forrás: Concordeblog

A költségvetésen belül a közoktatás bérköltségének alakulását vizsgálva azt találjuk, hogy 2015 óta az egy pedagógusra jutó kiadás összesen 15 százalékkal nőtt a költségvetéseken belül.

A tanárok esetében persze bonyolultabb a kereset, mint a versenygazdaságban. Bértáblára épül, az életkor előre haladtával automatizmus növeli a javadalmazást, pótlékok tovább komplikálják ezt. Ezzel együtt sokat mondóak a számok, amelyek a karrierpálya különböző szakaszaiban lévő pedagógusok nettó fizetését hasonlítja össze a versenyszféra jövedelmével.

Forrás: Concordeblog

Megalapozott tehát az az egyébként cseppet se meglepő megállapítás, hogy

a versenyszféra bérei csak az elmúlt pár évben 30-40 százalékkal húztak el a tanárok fizetései mellett.

Vagyis a piac logikája szerint a képzett tanárokat egyszerűen elszívják a munkaerőhiánnyal küzdő magánvállalatok.

Folyamatos a visszaszorulás a költségvetésben

A baj átfogó voltát érzékelteti, hogy a kormányzati fogadkozások, sőt, nagy (olykor lódításokkal vegyes) bejelentések ellenére az oktatásra fordított kiadások nominálisan ugyan növekedtek (ez se mindig volt így 2010 óta), de

a gazdaság teljesítményéhez képest rosszabb a terület pozíciója, mint kilenc éve.

Azóta a ráfordítások 30 százalékkal nőttek (az inflációval megtisztított reálérték nagyjából 13 százalék), ám a bruttó hazai termékből részesedés mértéke a Fidesz-éra kezdeti csaknem hat százalékról folyamatosan csökkent, az utóbbi idő kiadásnövekedése dacára is idén alig mintegy négy és fél százalék.

Pedig pénz van, ezt nem csak a rengeteg területre kiterjedő költekezésen látjuk. Az állam működésére fordított kiadások ugrásszerű gyarapodása mellett az oktatás az állami kiadásokon belül most nagyjából egy százalékponttal kevesebbet kap, mint 2010-ben.

Klasszikus neoliberális megszorítás

Ha tehát a most nem tárgyalt másik mostohagyerek, az egészségügy-szociális terület kiadásait nézzük, azt láthatjuk, hogy a kormány a költségvetés hiányát lényegében e két területen keresztül vágta vissza. Tehát több évtizedes, tőről metszett neoliberális restrikció a valóság Orbán „megszorításellenes” gazdaságpolitikája. Ami természetesen a jövedelmek felfelé csatornázásával párhuzamosan azzal jár, hogy a gazdagodó felső osztály egyre több jövedelemből veszi meg a minőségi szolgáltatásokat, a plebsznek meg marad a romló tömegminőség.

A miértre a válasz valószínűleg egyszerűbb, mint sok makrogazdasági és társadalompolitikai fejtegetés. Amiről e két területen elsősorban szó van, a mohácsi vészként pusztító bérleszakadás kipótlása – akár csak részlegesen, de mégis érzékelhetően –

évről évre kötelező kiadási automatizmusként terhelné a költségvetést.

Az említett megszorító politika pedig éppen ezeket a tételeket söpörte ki.

Folyamatos leszakadás

A legutóbbi évek – EU-támogatásokkal húzott – gazdasági növekedése közepette érthető az a leszakadás a térségben, ami Magyarország uniós tagságának legutóbbi évtizedét különösen jellemzi. Erről írtunk részletesen pár hónapja.

Ami a humán kiadások súlyos megvágását különösen aggasztóvá teszi, az a jövőbe történő beruházás elmaradása. Ez pedig megmutatkozik az olyan mutatókban, mint például a minap közzétett globális innovációs index. Ennek számai, eredményei közvetlen összefüggésben vannak a lemaradásunkat okozó általános versenyképességi térvesztéssel.

Forrás: statista.com

Az idei innovációs rangsor élmezőnyét mutatja a statista.com ábrája. Magyarország 129 ország között a 33-ik helyen áll (mint tavaly), Európában a 22-iken.

Ha fontos részmutatókat nézünk, akkor azonban sokkal sötétebb a kép. A humán tőke és kutatás fő mutatója a 41-ik helyet adja ki. Ennek részeként azonban

az oktatás már csak az 52-ik, a terület GDP-beli részesedése az 59-ik.

A politikai környezet a 41-ik helyre sorolja az országot, ezen belül a kormányzat működésének hatékonysága a 43-ik. A szabályozói környezet is rosszabb az átlagnál (36.), a szabályozások minősége 42., a jogállami besorolás a 40-ik helyre jó. Az üzleti környezet már a mezőny közepe felé található (59.) Vannak ennél sokkal rosszabb mutatóink is, a piaci kifinomultságban a 76-ikok, ezen belül a magánszektornak nyújtott hazai hitelekben 89-ikek vagyunk.

Október 13-án választunk önkormányzatot

Áder János köztársasági elnök október 13-ára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. A dátum várható volt.

A várakozásoknak megfelelően október 13-ára írta ki a helyi önkormányzati és polgármesteri választást Áder János. (Szóba jöhetett volna még az előző vasárnap, de az az aradi mártírok emléknapja, amelyen valószínűtlen volt a választás megtartása.)

Az elnök közleménye szerint „demokráciánk erejét, stabilitását a nemzet választójoggal rendelkező polgárainak szabad és felelős akaratnyilvánítása biztosítja. Az 1990-ben megtartott első szabad választások óta minden alkotmányos feltétel adott ahhoz, hogy magunk döntsünk saját sorsunkról, a jelenünket és jövőnket meghatározó kérdésekről”. Arra biztat mindenkit, hogy állampolgári jogával élve vegyen részt az önkormányzati választáson.

Idén a rendszerváltozás óta

nyolcadik alkalommal lesz önkormányzati választás.

Ugyanezen a napon választják meg közvetlenül a polgármestereket és a nemzetiségi önkormányzati képviselőket is.

Huszonötmilliót ad egy új Audi-munkahelyre a kormány

Az elektromos-motor gyártását bővíti Győrben az Audi, amely a 250 új munkahelyre 6,4 milliárdos támogatást kap a kormánytól. Az e-motorgyártás központja a győri üzem lesz.

Az Audi 41 milliárd forintból bővíti Győrben járműgyártási infrastruktúráját, motorfejlesztési központját és elektromos meghajtásokat gyártó egységét – közölte Szijjártó Péter. Szinte napra pontosan egy évvel azután, hogy bejelentették az e-motorok gyártásának elkezdését.

Évekig mi fizetjük az új alkalmazottakat

A kormány 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a 250 munkahelyet teremtő beruházáshoz.

Vagyis 25 milliót minden egyes munkahelyhez.

A hazai átlagot messze meghaladó fizetéseket figyelembe véve ez azt jelenti, hogy – a közterhekkel együtt – több évig a magyar adófizetők állják az új munkavállalók bérét az Audinál.

Ez illeszkedik abba a tendenciába, amelyben egyre nagyobb készpénzes hozzájárulással segít ide összeszerelő üzemeket, amelyek alacsony hozzáadott értéket előállító képessége súlyos problémákat okoz a jövőre nézve. elsősorban autóipari kapacitásokat a kormány. Ennek veszélyei elég közismertek, a járműgyártás felett sűrűsödő fellegek gyűlnek.

Nem így látja ezt Szijjártó. Szerinte mindenféle „okos szakemberek” az autóipar visszaesésével riogatnak, ezzel szemben az év első öt hónapjában 12 százalékkal nőtt a magyar autóipar teljesítménye, ezzel új csúcsot is megdönthet.

E-motorgyártási központ Győr

Az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke, Achim Heinfling (aki ősztől az ingolstadti központot fogja irányítani) kifejtette, hogy a vállalat e-transzformációs projektje a gyártásra és a fejlesztésre egyaránt kiterjed. Jelentős mértékben bővül az elektromos hajtásrendszerek előállítása a győri üzemben, a fejlesztési központ pedig új műhellyel és tesztpadokkal bővül 2022 végéig.

Az Audi Hungaria egy éve gyártja az elektromos meghajtásokat a márka első teljesen elektromos modellje, az Audi e-tron számára, és ezzel az e-motorgyártás központja az Audi konszernben.

Nem volt jó év a tavalyi

Az Audi győri üzeme az Audi- és Volkswagen konszern központi motorszállítója, amely a kedden bejelentett bővítést követően csaknem 13 ezer munkavállalónak fog munkát adni.

Tavaly 2,3 százalékos visszaeséssel

2307 milliárd forint árbevételt értek el. A motorgyártás darabszáma 1 954 301-re esett vissza mintegy 10 ezres csökkenéssel. A vállalat a járműipart érintő változásokkal indokolta a kis mértékű visszaesést, de a tavalyi eredmények ismertetésekor márciusban közölték, hogy idén nem számítanak további csökkenésre, és újbóli növekedést is elképzelhetőnek tartanak.

Boris Johnson nyerte a derbit Britanniában

Boris Johnson nagy fölénnyel nyerte meg a Konzervatív Párton belüli szavazást. Ezzel ő lesz Theresa May utódja, és bizonyára a következő miniszterelnök is. Johnson a „bármi áron” Brexit híve.

Boris Johnson lesz az új brit miniszterelnök, miután megnyerte a Konzervatív Párton belül a pártelnökségért tartott belső szavazást – jelentette a BBC. Boris Johnson megverte Jeremy Huntot, ezzel ő lehet a következő miniszterelnök.

A volt külügyminiszter (még korábban London főpolgármstere) Johnson nagy fölénnyel nyerte meg a párton belüli szavazást: 92 153 szavazatot kapott, nagyjából kétszer annyit, mint a mostani külügyminiszter, Hunt (46 656).

Erre a szavazásra azért volt szükség, mert Theresa May június 7-én lemondott a pártelnöki tisztségről, a kormányt pedig addig vezette tovább, amíg utódját be nem iktatják a kabinet élén. Erre holnap sor kerülhet.

May azért mondott le, mert az alsóház három ízben elutasította a Brexit feltételeiről tavaly novemberben az Európai Bizottsággal aláírt szerződést. Időközben az Európai Unió március 29-éről október 31-éig meghosszabbította a Brexit határidejét, addig marad idő a rendezett kilépésre (hacsak az EU nem megy bele újabb halasztásba).

Johnson annak híve, hogy akár megállapodás nélküli, úgynevezett „kemény” Brexittel is, de mielőbb távozzon a közösségből Nagy-Britannia. Mostani kihívója, Jeremy Hunt nem ért ezzel egyet, ezért már a napokban bejelentette: lemond a külügyminiszterségről, ha Johnson lesz a kormányfő.

Theresa May Twitteren gratulált utódjának, és teljes támogatásáról biztosította őt megválasztása után. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke szerint Johnson nem szerezte meg a az ország többségének támogatását a kevesebb, mint százezer szavazattal. Szerinte a megegyezés nélküli Brexit kevesebb munkahelyet, áremelkedést fog okozni. Az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier várja a tárgyalások újrakezdését Johnsonnal.

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!