Kezdőlap Szerzők Írta Bódis Gábor

Bódis Gábor

186 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A civilizált Orbán

Bírálói így is nevezik Sebastian Kurzot, az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, kancellárjelöltjét, akinek minden bizonnyal sikerül megnyernie a vasárnapi ausztriai előrehozott parlamenti választásokat. A csak 31 éves eddigi külügyminiszter a migrációs ügyben mutatott kérlelhetetlen álláspontja miatt érdemelte ki az elnevezést.

Előrejelzések szerint a vasárnapi megmérettetésen a legnagyobb esélyes a Néppárt, kb. 30 százalékos sikerre számíthat, a második helyért pedig szoros küzdelem alakulhat ki a Christian Kern eddigi kancellár vezette szociáldemokraták (SPÖ) és a szélsőjobbnak számító Szabadság Párt (FPÖ, Heinz-Christian Strache) között. Csak a koalíciós kombinációk miatt említjük meg, hogy a parlamentbe még bejuthatnak a Zöldek és a liberálisok is.

Az egyik legsikeresebb európai gazdaságnak, a jólét jelképévé vált Ausztriának, ahol még a németeknél is jobb az élet, az alapja – mindeddig – a nagykoalíciós kormányzás volt,

amelyben legtöbbször a jobboldali Néppárt és a baloldali szocdemek vettek részt, kivéve a kétezres évek elejét (1999-2006) , amikor a néppártiak harmadik befutóként a szélsőjobbos Szabadság Párttal szövetkeztek, így kiszorítva a hatalomból a legtöbb szavazatot begyűjtött szocdemeket. Lett is belőle uniós szintű botrány: Jörg Heider az FPÖ akkori vezetője, a nacionalista fenegyerek bekerült egy uniós állam kormányába. Akkor ez még kiverte a politikai korrektség biztosítékát. Ma már Orbán, Kaczynski, az AfD és a többiek korában ez már aligha vált ki különösebb megütközést.

Annál is kevésbé, hiszen az üstökösként feltűnt kancellárvárományos, Sebastian Kurz maga is hajlamos migránsellenes megnyilvánulásokra. Sőt, mondhatni, hatéves külügyminiszteri pályafutása legnagyobb eredményének éppen azt tartja, hogy sikerült, Merkel német kancellárral szembe szállva, lezárni a balkáni útvonalat, és most a mediterrán útvonal befagyasztásán munkálkodik.

A Spiegel sakkjátékosnak nevezi Kurzot,

aki mindig legalább két-három lépéssel előre tervez és akinek aprólékosan felépített megjelenése mögött sziklaszilárd határozottság rejlik. Határozottság a hatalom megszerzésére.

Az eredmények eddig nem maradtak el: csak júliusban vette át a párt vezetését és néhány hónap alatt a Néppárt a harmadik helyen kullogóból első számos esélyessé lépett elő.

Utat mutatna
Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Mindez azonban még sem magyarázza meg teljes egészében azt az osztrák igényt, hogy a látványos jólétet biztosító nagykoalíciót (szocdemek plusz néppártiak) miért váltanák fel valami másra. Hiszen igaz, hogy most a nagykoalíció egyik tagját, a Néppártot favorizálják, de ez a választás a legnagyobb valószínűség szerint éppen ezt a közös kormányzást fogja megszüntetni. Hiszen a szociáldemokraták már bejelentették, hogy nem vállalják a másodhegedűs szerepét. Akárcsak németországi kollegáik.

Így Sebastian Kurzon múlik, hogy kikkel fog a győztes választások után szövetkezni.

Ha csak nem történik valamilyen csoda, vasárnaptól a Nyugaton is megjelenik egy Orbán-típusú politikus, igaz összehasonlíthatatlanul elegánsabb öltönyökben és kifinomultabb modorral.

Ez volt ma – 2017. október 10.

Katalónia még vár a függetlenséggel; Hadházy Ákos feljelenti a miniszterelnököt a tegnap parlamenti válasza miatt, amelyben Orbán Viktor vizsgálatot követelt az LMP-s politikus ellen; a Fidesz riposztja: „Hadházy Ákosnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy miért képvisel nyíltan egy külföldi céget szemben a magyar cégekkel a parlamentben”; közben a Kúria döntött: lehet népszavazás a római-parti mobilgátról.

A katalán elnök felfüggesztette a függetlenség kikiáltását a dialógus reményében

Carles Puigdemont felvázolta az október elsejei népszavazás után előállt helyzetet és a Katalóniát ért sérelmeket, de mégis a halasztás mellett döntött. Nagy kérdés, hogy erre mit válaszol a központi kormányzat Madridban.

Hadházy feljelenti Orbánt

Hétfőn az Országgyűlésben Orbán Viktor, Hadházy Ákos kérdésére válaszolva azzal vádolta a képviselőt, hogy korrupt módon egy konkrét cég érdekében lobbizik a parlamentben és ez maga a korrupció.

A miniszterelnök ennél tovább is ment: vizsgálatot követelt az LMP-s politikus ellen.

A FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG KEDDEN MEGKERESTE A KÉPVISELŐT: MIKÉNT PRÓBÁL REAGÁLNI A KORMÁNYFŐ KIJELENTÉSÉRE.

Hadházy Ákos
MTI Fotó: Kovács Tamás

Hadházy elmondta: senki mellett nem lobbizott, és elfogadhatatlannak tartja Orbán kirohanását. „Nem tehetek egyebet, kénytelen vagyok feljelenteni a miniszterelnököt, ő sem vádolhat senkit alaptalanul, márpedig engem korrupcióval vádolt”. Hozzátette, hogy ő még ilyet a magyar parlamentben nem tapasztalt.

 

Ezt válaszolta a Fidesz Hadházy Ákosnak

Közleményben reagált a kormánypárt arra, hogy Hadházy Ákos feljelenti Orbán Viktort.

A Fidesz közleményében azt írta:

„HADHÁZY ÁKOSNAK KELL TISZTÁZNIA MAGÁT”.

A párt szerint „Hadházy Ákosnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy miért képvisel nyíltan egy külföldi céget szemben a magyar cégekkel a parlamentben”. Azt is kérdezik tőle, hogy „parlamenti felszólalása előtt találkozott-e külföldi üzletemberekkel vagy külföldi követségek munkatársaival”, illetve, hogy „munkatársai találkoztak-e külföldi cég vagy követség képviselőivel a felszólalása előtt”.

Lehet népszavazás a római-parti mobilgátról

Nincs jogi akadálya budapesti népszavazásnak a római-parti mobilgátról. A Kúria megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság döntését és hitelesítette a védmű megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést – olvasható a Kúria internetes oldalán közzétett végzésben.

Az egyik kezdeményező, Pataki Márton a mobilgát egy elemével. MTI Fotó: Kovács Attila

A helyi népszavazást Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, III. kerületi önkormányzati képviselő és Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke nyújtotta be magánszemélyként. Céljuk az, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát, mert szerintük a gátat eggyel beljebb, a Királyok útja, Nánási út nyomvonalán kellene megépíteni.

A benyújtott kérdés az, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?”

Erdogan Belgrádban: Törökország bojkottálni fogja az USA ankarai nagykövetét

Szerinte felvetődik a kérdés, hogyan tudtak az Egyesült Államokban száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalmának ügynökei beszivárogni a diplomáciai képviseletekbe.

A török tisztviselők és hivatalos szervek a jövőben bojkottálni fogják az Egyesült Államok ankarai nagykövetét – jelentette be kedden Belgrádban Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A török államfő így reagált arra, hogy az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége bejelentette: felfüggesztik a vízumok kiadását a török állampolgárok részére az összes törökországi diplomáciai kirendeltségen. A nagykövetség indoklása szerint Washingtonnak felül kell vizsgálnia, hogy Törökország mennyire elkötelezett az amerikai diplomaták biztonsága iránt. Válaszul Törökország is felfüggesztette a vízumok kiadását amerikai állampolgárok részére.

Erdogan kedden leszögezte:

WASHINGTONNAK VISSZA KELLENE HÍVNIA ANKARAI NAGYKÖVETÉT,

ugyanis a hivatalos szervek a továbbiakban nem fogják az amerikai kormány képviselőjének tekinteni a diplomatát.

Amerikai védelmi miniszter: „készen kell állnunk”

Jim Mattis tábornok katonák előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs szó katonai akcióról Észak Koreával szemben, de “készen kell állnunk a katonai tervekkel, ha az elnök úgy határoz, hogy ez szükségessé válik!”

Trump elnök a múlt héten találkozott katonai vezetőkkel és utána azt írta a Twitteren: vihar előtti csend van! Ezt sokan úgy értelmezik, hogy Trump mégis fontolóra veszi a katonai megelőző csapást Észak Koreával szemben, noha saját katonái igyekeznek lebeszélni erről. Másrészt, Kína és Oroszország tárgyalásokat javasol Washingtonnak, de az amerikaiak nem hajlandók közvetlenül párbeszédet folytatni Észak Korea ifjú diktátorával.

Közben Észak Korea tovább folytatja nukleáris és rakéta programját, amely már nemcsak a térséget, de az USA egyes részeit is fenyegetheti.

KIM DZSONGUN ÁLMA ÁLLÍTÓLAG AZ, HOGY AZ AMERIKAI ELNÖK FOGADJA ŐT A FEHÉR HÁZBAN.

Donald Trump erre vajmi kevés hajlandóságot mutat. Őt viszont a washingtoni szenátus külügyi bizottságának az elnöke vádolta meg azzal, hogy valóság show-nak tekinti a politikát és ezzel a harmadik világháborúba taszíthatja az Egyesült Államokat.

A békülékeny NATO főtitkár nem akar újabb hidegháborút

A NATO-t aggasztja a határainál megnövekedett orosz katonai jelenlét, amit nem hagy válasz nélkül az észak-atlanti szervezet, ugyanakkor párbeszédre törekszik Oroszországgal, nem akar újabb hidegháborút – mondta rá Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Bukarestben.

Stoltenberg a NATO parlamenti közgyűlésében, a Bukarestben zajló 63. ülésszak megnyitóján beszámolt arról, hogy a védelmi szövetség „kötelezettségvállalásainak arányában” megerősítette jelenlétét a Fekete-tenger térségében, válaszul az Ukrajna elleni orosz akciókra kanadai, román, olasz és bolgár pilóták közösen járőröznek a térségben.

„Oroszország a szomszédunk, itt van és itt is marad, nem akarjuk elszigetelni, a NATO nem akar újabb hidegháborút, megelőzni, nem kirobbantani akarunk konfliktusokat” – hangoztatta a NATO főtitkára.

Ez volt a hét – 2017. október 2-8

Amerika legvéresebb tömegmészárlása, lemondott Botka László, rendőri fellépés Katalóniában, Simicska plakátháborús mozgalmat indított, nyomoz az ügyészség a Jobbik ellen, éles viták voltak az MSZP választmányi ülésén, megemlékezés a Népszabadságra.

Hétfő, 2017. október 2.

Amerika legvéresebb tömegmészárlása

Egy 64 éves férfi nyitott tüzet fesztiválozókra egy Las Vegas-i szálloda 32. emeletéről.

Legalább 58-an meghaltak, 500-nál is többen megsebesültek.

Ez volt az Egyesült Államok történetének legtöbb halálos áldozattal járó lövöldözése. Több ezren pánikba esve menekültek. A merénylő öngyilkos lett, egyelőre nem tudni, miért kezdett lövöldözni, bár az Iszlám Állam azt állítja, az ő „katonájuk” volt.

Lemondott Botka László

Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László. A támogatás hiányával indokolta döntését. Röviddel ezután bejelentette lemondását Ujhelyi István alelnök is. A visszalépés után rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az MSZP elnöke, Molnár Gyula. Azt mondta:

aki ma ünnepel, az nem barátja az MSZP-nek.

Arról is beszélt, hogy „szomorú pillanat ez”, de mostantól az együttműködésre koncentrálnak. Azt mondta, hogy

a győzelemhez a lehető legtöbb közös jelöltről meg kell állapodni, és a lehető legtöbb ellenzéki pártnak közös listát kell állítania.

Tárgyalnak majd Gyurcsánnyal is. Új miniszterelnök-jelöltjük egyelőre nincs, de úgy tudjuk, több koncepción is gondolkodnak.

Döbbenet a népszavazás után

Brutális eszközökkel akarta megakadályozni a spanyol kormány és rendőrség, hogy megtartsák a függetlenségről szóló népszavazást Katalóniában. Több mint 900-an sérültek meg, ennek ellenére a voksok összeszámlálása után kiderült: a szavazásra jogosultak 42,3 százaléka, összesen 2,26 millió katalán szavazott, 90 százalékuk az elszakadás mellett.

Kedd, 2017. október 3.

Simicska plakátháborús mozgalma

A Független Hírügynökség információi szerint egyáltalán nem volt hirtelen felindulásból elkövetett kétségbeesett akció, hogy Simicska Lajos Veszprémben a G nap elhíresedett állítását írta az üres plakáthelyekre. Ez egy mozgalom kezdete.

Orbán legjobb barátjából legnagyobb ellenségévé vált üzletember ugyanis arra szólítja fel a lakosság bátrabb és írástudóbb részét, hogy a cége által üresen hagyott oszlopokra írja meg a véleményét. Valószínűleg nem ragaszkodik ahhoz, hogy a csak G naphoz kötődő jelzős szerkezetek szerepeljenek a kommentekben.

Szerda, 2017. október 4.

Hétfőn lehet független Katalónia

A tartományi kormány jelentette ezt be. Össze kell még számolni a külföldön leadott szavazatokat, utána, várhatóan hétfőn,

vitát tartanak erről a regionális parlamentben,

utána pedig szavaznak, ezután következhet a függetlenség kikiáltása. A spanyol tőzsde közben zuhan.

Ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje?

Választási párt létrehozását vetette fel állítólag Molnár Gyula, a szocialisták elnöke az MSZP-Párbeszéd tárgyaláson. A Népszava szerint Molnár azt is felvetette, hogy Karácsony Gergely legyen a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Az MSZP-n belül közben forr a levegő, sokan bűnbakokat keresnek Botka László visszalépése után.

Szövetséget köt az Együtt és a Párbeszéd

Közösen készülnek fel a választásra, de ez egyelőre még nem jelent közös listát. Az együttműködés szervezeti formáit később dolgozzák ki.

Juhász Péter Együtt-elnök azt mondta: azt tartanák helyesnek, ha az MSZP-vel és a DK-val koordináltan állítanának jelölteket az egyéni kerületekben, az úgynevezett Új pólus pártjai, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum pedig egy közös listán szerepelnének. Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök szerint

csak úgy van esély a győzelemre, ha mind a 106 körzetben egy ellenzéki jelölt indul.

A tárgyalásra meghívták az LMP és a Momentum képviselőit is, de ők nem mentek el.

Csütörtök, 2017. október 5.

Titkos élete volt a Las Vegas-i mészárosnak

Évtizedek óta halmozta fel a fegyvereket Stephen Paddock, az elmúlt egy évben például 30-at vett.

Aprólékosan kitervelte a merényletet,

ami után el akart menekülni. Azt viszont még mindig nem lehet tudni, miért lövöldözött.

Az biztos, hogy aktív szerencsejátékos volt, és bár alkalmanként több tízezer dollárt is megforgatott, de nem tartozott a nagymenők közé.

MSZP: Csintalan Sándor közkincs

A hvg.hu-nak adott interjúban Csintalan Sándor azt mondta, vissza akar lépni az MSZP-be, sőt, pártelnöknek is bejelentkezett. Erre reagált ironikus közleményben az MSZP, ezt írták:

CSINTALAN SÁNDOR OLYAN PÁRTOK FELETT ÁLLÓ KÖZKINCS, AKIT EGY PÁRT SEM SAJÁTÍTHAT KI SAJÁT MAGA SZÁMÁRA. MI SEM TESSZÜK.

Gyurcsány beszólt az MSZP-nek

Szerinte a Fidesz nem tekint ellenfélként a szocialistákra. Gyurcsány azt próbálja sugallni, hogy Orbánék már csak ellenük, illetve a Jobbik ellen politizálnak.

Az előzmény, hogy a Fidesz beleegyezett egy nyilvános vitába, Molnár Zsolt Németh Szilárddal vitázik az ATV-ben. A vita létrejöttét többen úgy értelmezik, hogy

a Fidesznek nem érdeke az MSZP szétesése.

Molnár Zsolt szerint egyébként nem érdemes összeesküvés-elméletekkel foglalkozni.

Péntek, 2017. október 6.

Nyomoz az ügyészség a Jobbik ellen

Nyomozást rendelt el az ügyészség a Jobbik számvevőszéki ellenőrzésével összefüggésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) beadványa alapján – közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte és

„SZÁMVEVŐSZÉKI ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGSZEGÉS VÉTSÉGÉNEK GYANÚJA MIATT”

pénteken nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.

Az ÁSZ kedden jelentette be, hogy az ügyészséghez fordult, mert álláspontja szerint a Jobbik akadályozza a párt gazdálkodásának ellenőrzését. Közleményük szerint a szervezet a július 10-én nyilvánosságra hozott, második félévi ellenőrzési terve alapján augusztus 10-én kezdte meg a Jobbik gazdálkodása törvényességének ellenőrzését, ám a párt a számvevőszék többszöri megkeresése ellenére sem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.

A Jobbik visszautasította, hogy ne működött volna együtt a számvevőszékkel. Volner János, a párt frakcióvezetője azt mondta:

csak „büdös”, harmadik világbeli diktatúrákban kényszerítenek arra közintézményeket, hogy megpróbáljanak leszámolni az ellenzék vezető erejével.

Szombat, 2017. október 7.

Az MSZP választmányi ülése – éles vita

Véget ért a Magyar Szocialista Párt választmányának ülése, amely után Molnár Gyula pártelnök és Hiller István választmányi elnök tartott sajtótájékoztatót. Ennek lényege: Az MSZP él és folytatja azt a munkát, amelyet Botka László volt miniszterelnök-jelölt vezetésével megkezdett. A Független Hírügynökség információja szerint korántsem volt egyetértés a tanácskozáson, sőt heves vita alakult ki a választmányi tagok között. Szekeres Imre és Hiszékeny Dezső például felvetette Molnár Zsolt felelősségét.

Molnár Gyula közölte, megerősítették azt is, hogy a mostani szakaszban az MSZP nem állít saját soraiból miniszterelnök-jelöltet. Listavezető lesz, és dolgoznak azon, hogy a lehető legszélesebb együttműködésnek legyen egy civil kormányfőjelöltje – mondta, hozzátéve, hogy az MSZP a mostani szakaszban nem támogatja egyetlen párt miniszterelnök-jelöltjét sem.

A politikus jelezte azt is, tárgyalni fognak a demokratikus ellenzék pártjaival.

„TÁRGYALNI FOGUNK, NEM DIKTÁLNI,

hanem együttműködésről beszélni, hogy hogyan, miképpen lehet leváltani 2018-ban ezt a hatalmat” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, készen állnak az együttműködésre minden demokratikus politikai erővel, de

„HORN GYULA PÁRTJA” NEM TÁRGYAL SZÉLSŐJOBBOLDALI PÁRTOKKAL.

Százezren mennének az MSZP-től a Jobbikhoz

A Jobbik közel százezerrel bővíthetné a saját szavazóbázisát a volt szocialista szavazók közül, ami a biztos pártválasztók esetében illet mintegy 3 százalékot jelenthet számára – mondta a Független Hírügynökségnek Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője. Vona Gábor Jobbik-elnök mai, a baloldali szavazóknak szóló nyílt levelének lehetséges hatásairól kérdeztük a közvéleménykutató szakembert.

Egyre többen írják alá a petíciót az emberséges társadalomért

Szombat reggelig már több mint háromezren írták alá azt a petíciót, amelyet néven ugyan nem nevezve, de az Őcsényben történtek miatt indította útjára pénteken Beer Miklós váci püspök, Veiszer Alinda, televíziós szerkesztő-műsorvezető, Hajós András, szociológus, énekes, dalszerző, Gundel Takács Gábor újságíró és Gégény István hitoktató, a Szemlélek blog elindítója.

AZ IDEGENELLENESSÉG, A FÉLREÉRTÉSEK ÉS INDULATOK ELHATALMASODÁSA HOVÁ VEZET:

olyan társadalommá lettünk, amelyben az előbbi értékeket bármikor felválthatja az ismeretlentől való félelemből fakadó agresszió, ahol a vitás helyzeteket bicskával, téglával oldják meg az egyébként békés állampolgárok.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy megvédjük hazánkat, hogy a határainkat ellenőrizzük, hogy tudjuk, kik jönnek hozzánk, kikkel osztjuk meg az életünket. Ugyanígy közös érdekünk, hogy megvédjük az emberséges társadalom határait. Az elmúlt napokban ezt az intézményt érte olyan támadás, amely ellenreakció nélkül önpusztító folyamatok sorát eredményezheti.

„Aki a továbbiakban aláírja ezt a petíciót, velünk együtt elkötelezi magát, hogy saját környezetében megkeresi, kialakítja azokat a fórumokat és eszközöket, amelyek segítségével közösen megoldást találhatunk a nemzetünket érintő súlyos kihívásokra.”

Vasárnap, 2017. október

A Népszabadság emlékére

Vasárnap délelőtt a rendszerváltozás utáni Népszabadság munkatársai találkoztak a Pozsonyi út 5. számú ház előtt, ahová lelkes lokálpatrióták egy kőrisfát ültettek kollégájuk, Bächer Iván emlékére.

A megemlékezésen most első alkalommal átadták a Népszabadság-díjat is: a Szabad Pécs kapta. A portál azután indult, hogy Mészáros Lőrinc megvette a Dunántúli Naplót (is), amelynek több munkatársa úgy döntött, hogy inkább a közösségi támogatásból működő, független tényfeltáró, szabad újságírást választja.

A Szabad Pécs felelős szerkesztője, Babos Attila a díjat nagyon megtisztelőnek és felemelőnek, sőt, Magyarország legfontosabb díjának nevezte, ugyanakkor nem teljesen jóérzéssel vette át. „Egyre szűkül az a tér, ahol szabadon lehet gondolkodni” – fogalmazott.

Mi lesz veled, Baloldali Szavazó?

Az MSZP vajúdása beindította a vadászidényt az árván maradó baloldali szavazókra. Legalábbis a magukat érintettnek érzett pártok értelmezik esélyként az előállt helyzetet. A Jobbik már üzenget, a DK kivár és reménykedik, a szocialisták tovább tépik a nem létező babaruhát.

A hét, amely úgy kezdődött, hogy Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje egy indulatos kinyilatkoztatással lemondott, azzal fejeződik be, hogy a szocialisták egy újabb kísérletet tesznek a sorok rendezésére (szombati választmányi ülés). Időközben két frontos küzdelem alakult ki: az egyiken a magyar közélet szereplői magyarázgatták, hogy „Fidesz-bérencek” verik szét az utódpártot, vagy az már magától is megérett a kimúlásra.

A „Fidesz-bérenc” elmélet szószólói

még mindig azt állítják, hogy az MSZP szavazók szemében kizárólag a szocialisták jelentik a Baloldalt, tehát ameddig létezik, az ilyen kötődésű szavazók neki adják a voksukat. Ezért estek neki Gyurcsány Ferenctől kezdve Lattmann Tamásig, hogy egy ördögi habonyi cselszövéssel lehetetlenné tegyék a Jelöltet, aki egyébként, szerintük, egyesíteni tudta volna a balliberális oldalt. Az csak mellékes körülmény számukra, hogy Botkával a lehetséges partnerek közül senki sem akart lepaktálni. Talán még komolyabban tárgyalni sem.

Az „MSZP Forever” korifeusai

most már más, párton kívüli jelöltön törik királycsináló fejüket.

Csakhogy, az utódpárt már elveszítette azt az eddig is csak vélt pozícióját, hogy másokat maga köré tömörítsen. Ehelyett már akkor is nagyon jól jár, ha az utóbbi idők csapásait parlamenti pártként vészeli át.

És a „Fidesz-bérencek” tevékenysége éppen annak az ellenkezőjében nyilvánul meg, mint amit Botka és társai hirdettek:

minden arra utal, hogy a nagyobbik kormánypárt igyekszik lélegeztetőn tartani immár több évtizedes politikai utastársát.

Ki ne kívánna ilyen ellenzéket magának? Azok a szép idők, amikor még mindenki a helyén volt: a pártvezetők, a pártpénztárosok, a 70:30-as arány.

Nem úgy néz ki, hogy a Fidesz például egy tévévitába (Németh-Molnár), szokásától teljesen eltérően, azért sietett beleegyezni, mert az MSZP bukását kívánná. Még mindig jobb, ha a baloldali szavazók a szocialistákra voksolnak és nem elsősorban a mind nagyobb veszélyt jelentő Jobbikra vagy a DK-ra, esetleg a mind népszerűbb Szél Bernadett LMP-jére.

És itt van a második frontvonal:

versenyfutás a hagyományosan baloldalra szavazók kegyeinek megnyeréséért.

A legaktívabb (ebben is) a Jobbik, azaz Vona Gábor, aki Facebook bejegyzésben fordult a „tisztelt baloldali honfitársaihoz”. Ebben elmagyarázza, hogy Botka (értsd: az MSZP) bukásával a Jobbik az „egyedüli kormányváltó alternatíva”.

„A mai Magyarországon a társadalom egyes csoportjai között már nem az a valódi törésvonal, hogy ki a jobb- és ki a baloldali, hanem az, hogy ki akar kormányváltást és ki nem.”

A Fidesz a Jobbik esetében, úgy tűnik, szándékaival ellentétben, Vonáék malmára hajtja a vizet azzal, hogy úton útfélen a párt lejáratásán ügyködik (ÁSZ-vizsgálat). A célponttá vált Baloldali Szavazó fejében akár az is megfordulhat, hogy amely párt a Fideszt ennyire aggasztja, attól Orbánék nagyon tarthatnak. Akkor hát a voksom nem vész el, amennyiben…

Ilyen beszűkült politikai térben kell mostantól feltalálnia magát a még fennmaradt szereplőnek: a DK-nak és az LMP-nek.

Szerecsenmosdatás vagy/és reálpolitika?

Vona Gábor, a Jobbik elnöke meghívásokat kap olyan liberális fórumokra, ahol mindeddig, enyhén szólva is, persona non grata volt. Ez annak a felismerésnek tudható-e be, hogy a Jobbik nélkül Orbán Viktor nem győzhető le?

Két kirívó eset is van. Az egyik: nem régen a Szeretem Magyarországot Klub zárt körű vitaestjén vett részt Vona. Az esemény elsősorban azért kapott nagyobb visszhangot, mert Gerő András történész tiltakozott nyilvánosan a Jobbik elnök meghívása miatt. A balliberális klub 2006-ban alakult és összejövetelei nem sajtónyilvánosak. Korábban (2007) akkor került rivalda fénybe, amikor néhány tagja, köztük Schiffer András kilépett, mert a klub támogatta az őszödi beszédet, azaz Gyurcsány Ferencet.

Nos, most Gerő azért tiltakozott Vona meghívása miatt, mert szerinte „a Jobbik nemzeti radikális eszmerendszerrel lopta be magát a választók egy részének szívébe. Az ő esetükben a nemzeti radikalizmus szerves részét képezte a cigány- és zsidóellenes rasszizmus. Ezen az sem változtat, hogy az utóbbi időben békésebb szólamokat hangoztatnak, így például az európai zászló elégetésétől eljutottak az uniós bérek követeléséig.”

A klub ügyvivő testülete ezt megelőzően azzal indokolta a Jobbik elnökének meghívását ugyan „sokaknak vannak súlyos ellenérzéseik a vendég személyével, világnézetével és politikájával kapcsolatban”, de

meghívásával „új információkkal lehetünk gazdagabbak, amelyek segítenek eligazítani minket mások preferenciáiban”.

A klub egyúttal azt is figyelembe vette, hogy a Jobbik, a felmérések szerint, a második legnépszerűbb párt az országban.

Még a Szeretem Magyarországot Klub lépésénél is nagyobb meglepetést váltott ki a Spinoza Színház (!) meghívása. A színház ugyanis Kire szavazzunk címmel politikai beszélgetés sorozatot szervez, Rangos Katalin moderálásával.

November 16-án a vendég Vona Gábor lesz.

A balliberális értelmiség egy része, úgy tűnik kezdi magáévá tenni azt az eretneki gondolatot, hogy esetleg a nemzeti radikálisokkal is lehetne szövetkezni a Fidesz-kormány felváltása érdekében.

Ezt már évekkel ezelőtt a politikum egy része sem zárta ki, például Karácsony Gergely, akkor még elempésként egyfajta technikai koalíciót emlegetett a Jobbikkal. Akkor abból nem lett semmi.

A baloldal legerősebb pártjának (MSZP) már-már komikus vajúdása és önsorsrontása végképp világossá teszi, hogy

még ha össze is fog az MSZP és a Demokratikus Koalíció, sok vizet nem zavar a jövő évi választásokon.

Tisztességes helytállás lesz ebből, legfeljebb.

A felfelé ívelő LMP és a cukiság kampányt átvészelni látszó Jobbik viszont már nagyobb eséllyel kecsegtet. És ilyenkor a holdudvarok is szoktak számolgatni.

Az már más lapra tartozik, hogy miként lehet jó pofát vágva megemészteni a Jobbikot a (most kissé lehalkított) cigányellenességével, antiszemitizmusával, Toroczkaival és bűntársaival.

A katalán gyutacs

A spanyol kormány elképesztő dilettantizmusa miatt erőszakba torkollott a katalán, egyébként alkotmányellenes népszavazás. Ezzel nagyon megnőtt Katalónia függetlenedésének esélye. Ennek hatása lehet további szeparatista törekvésekre Európában.

Anélkül, hogy belebonyolódnánk a magyar kormány Brüsszellel vívott, kizárólag belpolitikai célokra használt „függetlenedési” harcára, le kell szögezni, hogy

az Európai Unió megalakulása óta valóságos struccpolitikát folytat kisebbségügyben.

Ennek legújabb bizonyítékai azok a brüsszeli reagálások, amelyek a vasárnapi katalán népszavazás első rendőrerőszakról szóló híreire érkeztek. Mármint, hogy ez kizárólag Madrid és Barcelona belügye. Utána, a több száz sebesült hatására már változott a hangnem: az erőszak beszüntetése követelésének irányába.

Fotó: MTI/EPAAndreu Dalmau

De ez csak a legutolsó példa. Az unió, miközben például a belépni kívánó tagjelöltjeitől megköveteli, hogy a szomszédjaikkal jóban legyenek, jobban mondva ne legyen konfliktusuk, addig a jelöltek, de főleg a tagállamok saját kisebbségeikkel szinte azt tesznek, amit akarnak. Brüsszelnek nem fűlik a foga, hogy ilyen ügyekbe beleszóljon. Jelképesen a belga főváros a saját ügyeibe sem avatkozik be: a függetlenedni kívánó flamandok a vallonokkal egyezkednek a szövetségi államról. A katalán ügy ezt, a nem is annyira lappangó viszályt is felélesztheti.

Vannak még szeparatista törekvések Európában.

Például a spanyolországi Baszkföld, amely a spanyol tartományok között az egyik legkevésbé fejlett és amelynek pénzügyi támogatásában jócskán kiveszi részét az egyik legfejlettebb régió, Katalónia.

A katalánok elégedetlenségének egyik forrása éppen az, hogy sokat kell beadniuk a közös állami kasszába, ahonnan a fejletleneket finanszírozza Madrid.

A baszk szeparatizmus összehasonlíthatatlanul agresszívabb mint a katalán:

az ETA terrorszervezet 50 év alatt több mint 800 halálos áldozatot követelő terrorcselekményt hajtott végre. 2011-ben hagyott fel az erőszakkal. Itt is tartottak 2014-ben egy függetlenségi népszavazást, amit azonban senki nem ismert el.

Említhetnénk még Korzikát, Skóciát, Észak Olaszországot, Dél-Tirolt, sőt még Bajorországot is,

ahol az Angela Merkel vezette CDU ottani testvérpártjában, a CSU-ban is fel-felhangzanak függetlenségi felhangok.

És a magyarok?

Erdélyben évtizedek óta napirenden van a magyar autonómia (kulturális, területi) kérdése, habár komolyabb lépések ilyen irányban nem történtek, inkább tetszetősnek tűnő választási szlogenné satnyult a kérdés. Annál is inkább, mert az utóbbi időben a legnagyobb romániai magyar érdekszervezet, az RMDSZ is inkább a Fidesz jövő évi választási kampányába szállt be.

Szlovákiában viszont inkább a szlovák-magyar együttműködésre helyezi a hangsúlyt az egyetlen parlamenti tényező, a Híd-Most párt. A Fidesz ottani kliense, az MKP pedig már régóta nem meghatározó politikai tényező.

Vajdaságban néhány párt lelkesen üdvözölte a katalánok bátorságát. A bökkenő csak az, hogy nem magyar előjelű pártokról van szó, hanem újvidéki székhelyű úgynevezett autonomista szervezetekről, amelyek a tartomány autonómiáért küzdenek. Ez pedig soha nem volt egy magyar többségű terület, hanem többnemzetiségű.

Koszovóban, amellyel a legtöbben hasonlítják össze Katalóniát, pedig azt mondják: „Nálunk is így kezdődött”.

„Nincsenek vörös vonalaim”

Az, hogy Macron vízióval rendelkező, merész európai vezetőként mutatkozik meg – amit nem lehetett elmondani az utóbbi negyedszázad francia elnökeiről -, lehetővé teszi számára, hogy a liberális, progresszív szavazókhoz forduljon, akik valamelyest elfordultak néhány belpolitikai döntése miatt. Politico:

Emmanuel Macron keddi beszédével továbbra is az egyetlen európai nemzeti vezetőnek mutatkozott, aki meri védelmébe venni a további európai integrációt. Ambiciózus és részletes reformokat ismertetett, amelyeknek végrehajtása, mint mondta, a következő évtized javát igénybe veszik majd. A beszéd fő elemei:

(1) „Európa egy eszme. Lesz, aki azt mondja majd, hogy ez nem jó pillanat. De jó pillanat nem létezik” – mondta, mintegy a beszéd bírálóihoz szólva. Hangsúlyozta, hogy elképzeléseinek nem szabnak határt az Európa problémáitól távol álló ideálok. Leszögezte: Európának három fő problémakörrel kell szerinte foglalkozni: a szuverenitással, az evolúciója következő lépcsőjével, és a biztonsággal.

(2) Világossá tette, hogy azt akarja: Franciaország és Németország vezesse Európa nagy reformtörekvéseit, és ezzel újra kitette magát a bírálatnak, hogy elhanyagolja a kisebb országok érdekeit. Az aggodalmakat csak növelni fogja, hogy azt javasolta: a majdani Európai Bizottság létszámát az eddigi 28 helyett korlátozzák 15-ben. Macron azt az eszközt választotta Merkel kancellár meggyőzésére, hogy úgy mutatta be elképzeléseit, hogy csak javaslatok, amelyek további hosszas vitát igényelnek, de így is azt kockáztatja, hogy sokkot és szörnyülködést vált ki Berlinben, ahol úgy látják, hogy fiskális hanyagság uralkodik, és Párizs gyakran támaszkodik Berlin tartalékjaira. Az euró-övezet lett volna a tervek szerint a beszéd fő témája, de Macron végül mindössze annyit javasolt, hogy az övezetnek legyen közös költségvetése, és az indítványozott költségvetés, és a menetrend szerény, hosszú folyamatot jósol. Macronnak most fontosabb Berlin támogatása az egyéb nagy reformokban, mint az, hogy elfogadja az euró-övezettel kapcsolatos terveit.

(3) Macron konkrét javaslatokat akart tenni a nagy eszméi mellé, és ezért felsorolt számos új, régi és pusztán átfestett indítványt, egyebek között az európai hírszerző ügynökség alakításáról, és például a pénzügyi transzakció adóról – amely már korábban is felmerült, de aztán az ötlet elhalt. A veszély ebben az, hogy az ennyire részletes javaslatok körül a brexit után maradó 27 tagállam között végtelen és parttalan vitákhoz vezetnek majd. A beszéd meglepő módon nem állított fel fontossági sorrendet a sok különféle projekt között.

(4) Megismételte a „kétsebességes Európára” vonatkozó, sokat bírált elképzeléseit, de ezeket igyekezett kedvező színben feltüntetni azzal, hogy az „erős és hatékony” belső kör kiépítéséből hasznot húznak majd azok is, akik csak később csatlakozhatnak hozzá. Macron olyan helyzetbe hozta magát, hogy kénytelen előre menni. ez azonban nem lehet érvényesíthető az euró-övezet reformjára, amely pedig kétségtelenül az EU körüli – és a Németországgal folytatott – vita központjában áll majd a következő időszakban.

Az euró-övezet nem lehet többsebességes, és ez korlátozza a Macron ajánlotta rugalmasság lehetőségeit. A jelek szerint a francia elnök az euró-övezetet érti a belső körön. Mégis, az EU-t ható motorként megújuló francia-német partnerségben azonban a többi állam újabb kísérletet láthat aggályai ignorálására, és ez Macron nagy terveinek akadályává válhat.

(5) Macron felhasználta az alkalmat arra, hogy visszatérjen a benne rejlő szocialistához. Egyes kitételei például a szociális dömping elleni védelemről úgy hangzottak, mintha egyenesen egy európai középbal szocialista párt programjából vette volna át.

Az, hogy Macron vízióval rendelkező, merész európai vezetőként mutatkozik meg – amit nem lehetett elmondani az utóbbi negyedszázad francia elnökeiről -, lehetővé teszi számára, hogy a liberális, progresszív szavazókhoz forduljon, akik valamelyest elfordultak néhány belpolitikai döntése miatt. Az elnök kénytelen előre menni, mivel hazai és nemzetközi jó hírét elsöprő európai reformterveire tette fel. Azt mondta: „Nincsenek vörös vonalaim, csak látóhatáraim vannak”.

Merkelék meggyengülve új koalíciós partnereket keresnek

A német választásokon a nagy koalíció tagjai (CDU-CSU és SPD) jelentősen visszaestek, de még így is Angela Merkel alakíthat kormányt. A szélsőséges, menekültellenes Alternatíva Németországért (AfD) bekerült a Bundestagba, méghozzá harmadik erőként és négy év után visszakerültek oda a szabaddemokraták.

Az exit poll adatok annyira megbízhatónak számítanak Németországban, hogy a 18 órai urnazárás utáni megjelenésük alapján a pártelnökök már meg is tették eredményértékelő nyilatkozataikat.

Az első helyen végzett kereszténydemokrata-keresztényszociális unió (CDU-CSU)

az előrejelzett 37% helyett csupán 31% körül szerzett,

ami majd tíz százalékos visszaesés a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest. Angela Merkel kancellár ennek ellenére első nyilatkozatában világossá tette, hogy kormányt fog alakítani.

Hogy kivel ez még nem lehet tudni. Martin Schultz, a szociáldemokraták elnöke ugyanis, valószínűleg pártbeli pozíciójának megtartása miatt, kizárta annak a lehetőségét, hogy pártja részt vegyen egy újabb nagy koalícióban. Az SPD-ben ugyanis úgy vélekednek, hogy

a másodhegedűs szerepnek tudható be a párt eddigi leggyengébb eredménye (20-21%).

Mintahogy Schultz is mondta, a szocdemek a legerősebb ellenzéki pártként szeretnének tevékenykedni az új összetételű parlamentben. A szélsőjobboldali AfD eredményét Schultzék is a mostani megmérettetés legaggasztóbb fejleményének ítélték.

A kancelár asszony pedig bejelentette, hogy pártjában komolyan elemzik:

mi motiválta korábbi szavazóikat, hogy most átpártoljanak az Alternatíva Németországért párthoz.

Miután a szélsőséges AfD-vel minden más parlamenti párt kizárja az együttműködést, nem sok kombináció maradt egy lehetséges koalícióra. De nézzük az eredményeket:

 

CDU/CSU             33% (219 mandátum)

SPD                      20% (135)

AfD                      13% (87)

FDP                      10% (69)

Zöldek                 9%   (62)

Baloldal              8%   (59)

 

Azt sem veheti senki sem komolyan megfontolandónak, hogy a kelet-német utódpárttal a Baloldallal Merkelék összeállnának, maradnak tehát a szabaddemokraták (FDP) és a Zöldek. A négy éves kihagyás után visszatérő liberálisok már be is jelentették, hogy szívesen vennének részt a negyedik Merkel-kormányban. Az eddigi német koalíciós gyakorlatot figyelembe véve,

ebben az esetben a külügyminiszter Christian Lindner az FDP vezetője lenne.

Még csak a Zöldeket kell meggyőzni, hiszen a baloldali környezetvédők nem a jobboldali pártok természetes szövetségesei. De a hatalom közelsége elégséges érvként szokott szolgálni.

 

Merkel vagy Merkel

Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért.

Valójában átmenetileg csak 2015-ben ingott meg komolyabban a bizalom Angela Merkel nagykoalíciós kormánya iránt, méghozzá a menekültválság tetőfokán. Akkor kezdett hetet-havat összehordani az Orbán kormány Angela Merkelről:

ő volt tulajdonképpen az első „migránssimogató”.

Neve akkoriban szitokszóvá vált Magyarországon. Soros György már csak egy replika. Igaz, vele vagyis ellene akár választásokat is lehet nyerni. Na nem Németországban.

Ott azért az anyagi jólét is játszik némi szerepet. Mélyebb gazdasági elemzés (Berlin, a világ export királya) helyett álljon itt csak egy átlagos mozinéző megfigyelése:

látott Ön már az utóbbi húsz évben amerikai filmet, amelyben a jobb módú szereplők nem német gépkocsikban bonyolították kusza életüket?

Nem véletlen, hogy a nemzetközi politika újonca (szerző: Roháni iráni elnök) Donald Trump azonnal védővámokat akart bevezetni a német autókra. Meg az sem, hogy a lehető leghűvösebb a viszony az amerikai elnök és a német kancellár között.

Nézzük azonban a vasárnapi német választások szereplőit. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjéről, Angela Merkelről szinte már mindent tudni, azt is, hogy nem turbulencia mentes a kapcsolata a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, Horst Seehoferrel, aki arrafelé Orbán Viktor, szintén migráncsozó, leglelkesebb híve. Az ügy apró furcsasága az, hogy a kancellár első számú kihívója, a szociáldemokrata (SPD) Martin Schultz éppen Merkel 2015-ös húzását (a menekültek tömeges „behívását”) kritizálta a kampányban, holott az Európi Parlament elnökeként ennek pont az ellenkőjét hirdette. A kampány kezdetén megjelenése a népszerűségében nagyot hanyatló kisebbik kormánypártot (Németországban vasárnapig még biztos, hogy nagykoalíció van hatalmon: CDU-CSU-SPD) felrázta a mély válságból és ez a közvéleménykutatásokban is meglátszott. De nagyon gyorsan alább is hagyott a lendület. Minden visszatért a „normális” mederbe:

a kimutatások szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint tíz százalékkal vannak mögötte.

Tény, hogy mind a két nagy párt esetében visszaesés várható. A Spiegel szerint a szociáldemokraták esetében nemcsak német jelenségről van szó, hanem európairól. A lap már a baloldaliak lassú haláláról ír: 2000-ben a szocdemek vagy a szocialisták az EU akkori 15 tagállamából tízben voltak kormánytényezők, manapság, ha bukják a német választásokat és jövő tavasszal az olaszt is, akkor a 28-ból már csak 6 országban lesznek hatalmon (Málta, Portugália, Románia, Svédország, Cseh Köztársaság és Szlovákia). Ennek már van nemzetközi elnevezése: a PASOK-jelenség. A görög Papandreu-dinasztia évtizedekig kormányzó baloldali PASOK pártja a 2015-ös választások után jelentéktelenné vált. A jelenségre egyetlen magyarázat van csak: már senki sem tudja, hogy valójában miért is küzd a mai szociáldemokrata. Konkrétan pedig: vajon miben különbözik a szintén neoliberális kereszténydemokratáktól.

Schultznak emiatt nincs sok esélye.

A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.

A többiek pedig: a Zöldek, akik felett eljárt az idő és már nem hasonlítanak a Joschka Fischer fémjelezte mozgalomra, a Balpárt, a szintén jobb napokat látott szabaddemokraták és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, amely bejuthat a Bundestagba, akár harmadik erőként.

Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!