Ezt állítja egy stratégiai kutató intézet Izraelben, ahol árgus szemekkel figyelik az erőviszonyokat. Az Institute for Policy and Strategy hamarosan konferenciát rendez Oroszország közel-keleti szerepéről.

Erre az alkalomra készítette el tanulmányát Dr. Shaul Shay, a stratégiai kutatóintézet kutatási igazgatója. Az egész intézet élén az izraeli hadsereg egy nyugdíjas vezérőrnagya, Amos Gilad áll.

Szaúd Arábiát azért is nagy figyelem övezi Izraelben, mert a két állam szövetséget kötött Iránnal szemben. Szaúd Arábia többször is jelezte: ha Iránnak lesz atomfegyvere, akkor őket sem kell félteni, mert ők is szereznek ilyet.

Az izraeli tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak az oroszok adhatnak át nukleáris technológiát jó pénzért Szaúd Arábiának hanem a pakisztániak is. A muzulmán államok közül elsőként Pakisztán szerzett atomfegyvert és jelentős részben Szaúd Arábia pénzelte azt. Most Pakisztán visszaadhatja a kölcsönt. A másik állam, melyet különösen figyel Izrael a Közel Keleten, az Egyiptom. Putyin elnök legutóbbi látogatásakor megállapodtak abban, hogy a

Roszatom atomerőművet épít Egyiptomban.

Ez békés nukleáris technológia, de nincs éles határvonal a polgári és a katonai atom kutatás között – hangsúlyozza az izraeli kutató, aki a Yedioth Ahronot című lapnak nyilatkozott.

Oroszország részt vállalt Irán nukleáris programjában. Az amerikaiak azzal gyanúsítják Moszkvát, hogy tudósai jelentős szerepet játszottak abban, hogy Észak Korea ilyen ugrásszerű fejlődést mutatott fel a nukleáris és rakéta technológiában. Nemcsak Szaúd Arábia és Egyiptom, de más arab államok is kacérkodnak az atomenergiával. A legelső arab atomreaktor az Egyesült Arab Emirátusokban indul be – ezt a dél-koreaiak építették. Rajtuk kivül atomerőművet tervez még Algéria, Tunézia, Jordánia és Szudán is. Mindez megnöveli a háborús kockázatot a Közel Keleten, ahol a döntéshozók nem mindig az ésszerűség szabályai szerint döntenek.

A nukleáris fegyver bevetése egy ilyen sűrűn lakott és vallási és nemzetiségi ellentétek által megosztott területen olyan katasztrófát jelenthet, melynek hatását egyelőre fel sem tudjuk mérni. Ugyanakkor Oroszországnak a katonai technológia az egyetlen komoly exportcikke a nyersanyagokon kívül. Putyin pedig minden alkalmat megragad az államkassza feltöltésére.

Mi van akkor, ha valamelyik arab állam az oroszoktól megszerzi az atombomba technológiáját?

Oroszország ezzel növelheti nagyhatalmi presztízsét, amely erősen megkopott a Szovjetunió bukása óta. A Közel Keleten viszont olyan új stratégiai helyzet alakulhat ki, mellyel Izraelnek mindenképp számolnia kell – hangsúlyozza annak a tanulmánynak a szerzője, amely Oroszország és egyes arab államok nukleáris kapcsolatairól szól.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here